Időállapot: közlönyállapot (1995.XII.22.)

1995. évi CXIV. törvény

az igazságügyi szakértői kamaráról * 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

(2) A kamara

a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,

b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,

c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,

d) megalkotja a szakértők etikai kódexét, a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,

e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,

f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,

g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,

h) szervezi az igazságügyi szakértők jogi és a szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,

i) véleményt nyilvánít a szakértők alkalmasságáról,

j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,

k) tagjairól nyilvántartást vezet,

l) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A kamarai tagság keletkezése

2. § (1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett - a (2) bekezdésben szabályozott kivétellel -, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába.

(2) Nem kell értesíteni a kamarát a szakértőnek a névjegyzékbe való felvételéről, ha a szakértői tevékenységét kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértői intézményben, illetőleg a rendőrség állományába tartozó szakértőként végzi, és más szakmai kamara tagja.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltétel megszűnése esetén a szakértő 30 napon belül köteles a kamarába való felvételét kérni.

(4) A kamarába való felvételét az a szakértő is kérheti, akinek a kamarai tagsága nem kötelező.

(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.

A kamarai tagság megszűnése

3. § (1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha

a) ezt a szakértő kéri,

b) a névjegyzékből törölték,

c) a kamarából kizárták,

d) meghalt.

(2) A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha

a) a szakértőt a kamarából kizárták,

b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg,

c) a szakértő neki felróható okból egy évig szakértői tevékenységet nem folytat.

A kamarai tag jogai és kötelességei

4. § (1) A kamara tagjának joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén,

b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,

c) küldöttnek vagy tisztségviselőnek megválasszák,

d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,

b) megfizesse a kamarai tagdíjat.

II. Fejezet

A területi kamara

5. § (1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:

a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,

b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,

d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,

e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,

f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,

g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,

h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye

területén.

(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város.

A területi kamara szervei

6. § (1) A területi kamara szervei

a) a közgyűlés,

b) a területi elnökség,

c) az etikai bizottság,

d) a számvizsgáló bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott, más bizottság is választható.

A közgyűlés

7. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

(2) A területi kamara közgyűlése

a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,

b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat,

c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,

d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,

g) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét,

h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.

(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.

(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a területi kamara alapszabályának elfogadásához és módosításához a kamarai tagok több mint felének szavazata kell.

(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

A területi elnökség

8. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből és az elnökségi tagokból áll.

(2) A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről.

9. § A területi elnökség

a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,

c) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,

d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól,

e) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését,

f) etikai eljárást kezdeményezhet,

g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.

A területi kamara elnöke

10. § A területi kamara elnöke

a) képviseli a területi kamarát,

b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének,

d) etikai eljárást kezdeményezhet,

e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.

11. § (1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök és a területi kamara alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.

(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

Az etikai bizottság

12. § (1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.

(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.

A számvizsgáló bizottság

13. § (1) A közgyűlés tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait a területi kamara alapszabálya határozza meg.

III. Fejezet

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

14. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.

(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.

15. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei

a) a küldöttgyűlés,

b) az elnökség,

c) az etikai bizottság,

d) a számvizsgáló bizottság,

e) a szakbizottságok.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.

16. § (1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

(2) A küldöttgyűlés

a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,

b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,

e) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,

g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét,

h) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.

(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.

(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

Az elnökség

17. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből és a küldöttgyűlés által választott tagokból áll.

(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.

(3) Az elnökség

a) összehívja a küldöttgyűlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,

b) ellátja a szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

c) kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését,

d) etikai eljárást kezdeményezhet,

e) elvégzi a küldöttgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat.

18. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke

a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

d) etikai eljárást kezdeményezhet.

19. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettesei az elnök és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya által meghatározott feladatokat látják el.

(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

20. § (1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyminiszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyminiszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.

(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.

Az etikai bizottság

21. § (1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.

(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.

(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.

A számvizsgáló bizottság

22. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

A szakbizottság

23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottság eljárási rendjét, feladatait a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, megbízatásának megszűnése

24. § (1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négyéves időtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

25. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.

(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.

V. Fejezet

Felelősségi szabályok
Etikai vétség

26. § Etikai vétséget követ el az a szakértő,

a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban meghatározott kötelességét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,

b) a kamarai tagdíjat nem fizeti meg.

Büntetések

27. § (1) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) a kamarából való kizárás.

(2) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.

28. § (1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.

(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.

Elévülés

29. § (1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.

(2) Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

Eljáró szervek

30. § (1) A szakértő etikai ügyében első fokon annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő; másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsőfokú etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.

(2) Az etikai tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.

Kizáró okok

31. § Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,

a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig; ha az eljárás során a szakértőt elmarasztalják, az etikai bizottsági tagsága megszűnik,

b) aki az eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

e) aki az eljárást kezdeményezte,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

32. § (1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai tanács elnökének, illetőleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szakértő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki.

Az etikai eljárás megindítása

33. § (1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.

(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Erről az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, és közli vele az etikai eljárás okát is.

(3) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.

Etikai vizsgálat

34. § (1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont személyt, a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erről a szakértőt tájékoztatni kell.

(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentést készít az etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.

Az elsőfokú etikai tanács eljárása

35. § Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedéseket teheti meg:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) kitűzi a tárgyalást,

c) a tárgyalás mellőzésével a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza,

d) az eljárást megszünteti.

36. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni.

(2) Ha az eljárás alá vont szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről a szakértőt az idézésben tájékoztatni kell.

(3) Az eljárás alá vont szakértő és képviselője az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elő az eljárás bármely szakaszában.

37. § Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.

Az etikai tanács határozata

38. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az etikai tanács elnöke szavaz.

39. § Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az eljárási költségek viseléséről.

40. § (1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül az eljárás alá vont szakértő, képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.

(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.

Jegyzőkönyv

41. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Fellebbezés

42. § (1) Az elsőfokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont szakértő, képviselője és az eljárás kezdeményezője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz.

(2) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú etikai tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.

(4) Az elsőfokú etikai tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.

A másodfokú etikai tanács eljárása

43. § (1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.

(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.

(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat.

(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács az elsőfokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.

44. § (1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban kihirdeti.

(2) Ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú etikai tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata végrehajtható.

(4) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértő, a képviselője és az eljárás kezdeményezője a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.

A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

45. § (1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.

(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a szakértő ellen indított büntetőeljárásról a területi elnökséget értesíti.

Új eljárás kezdeményezése

46. § A jogerős határozat meghozatalát követően a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, elnöke vagy a szakértő új eljárást kezdeményezhet a szakértő javára, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

Költség

47. § (1) Az eljárás költségét a kamara előlegezi.

(2) Ha az etikai eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

A határozat megküldése

48. § Az etikai tanács a jogerős határozatát megküldi a területi elnökségnek.

VI. Fejezet

Törvényességi felügyelet

49. § (1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett.

(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében

a) ellenőrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;

b) jóváhagyja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát.

(3) Az igazságügyminiszter

a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;

b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter a területi kamara működését felfüggesztette, felügyelő biztost rendel ki a területi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megalakulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.

(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozót kell érteni.


  Vissza az oldal tetejére