Időállapot: közlönyállapot (1995.XII.28.)

1995. évi CXXI. törvény

a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1996. évi központi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1996. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1996. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét a 2. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások nélkül 2 086 832,0 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 953 960,6 millió forintban,

c) hiányát 132 871,4 millió forintban

állapítja meg.

2. § A központi költségvetés a fennálló bel- és külföldi adósságállományból a szerződések szerinti esedékességnek megfelelően 1996-ban:

a) a Magyar Nemzeti Bank javára 46 955,7 millió forint, az 1995-ben felvett devizahitel után pénzintézetek javára 50 959,8 millió forint törlesztést köteles teljesíteni, illetőleg különböző belföldi hitelezőktől 204 142,5 millió forint értékben köteles egy évnél hosszabb lejáratú - lejáró - államkötvényeket visszavásárolni;

b) a MÁV Rt.-től átvállalt hitelek törlesztésére 28 046,9 millió forintot, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének törlesztésére 14,4 millió forintot köteles fordítani;

c) a helyi önkormányzatok által a közalkalmazotti törvény végrehajtásának fedezetéül az önkormányzatok által felvett, illetve saját forrásból a központi költségvetés számára megelőlegezett hitelek törlesztésére - a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. § (4) bekezdése c) pontja alapján - 2829,5 millió forintot köteles fordítani;

d) külföldi hitelezők javára 12 406,3 millió forint hiteltörlesztést köteles teljesíteni.

3. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek XXXII. „A költségvetés törlesztései és hitelfelvételei” fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a) az 1. § c) pontjában foglalt hiány fedezésére; és

b) a 2. §-ban említett hiteltörlesztések és lejáró államkötvények által megtestesített költségvetési adósság megújítására értékpapírokat bocsásson ki, valamint bel- és külföldi hiteleket vegyen fel.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a költségvetési adósság lejárati szerkezetének javítására lejárat előtt állami értékpapírokat vásároljon vissza és hiteleket törlesszen, e műveletek finanszírozására állami értékpapírokat bocsásson ki, és hiteleket vegyen fel.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a kincstári egységes számla folyamatos likviditásának biztosítására - az (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül - 1 évnél rövidebb lejáratú állampapírt bocsásson ki.

(4) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a MÁV Rt. által az 1992-1995. években állami kezességvállalás mellett felvett likviditási (nem fejlesztési) hitelekből keletkezett adósságot és ezek kamatainak megfizetését 1995. december 31-i hatállyal a központi költségvetés nevében a pénzügyminiszter átvállalja. E hitelek állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

(5) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 82. §-ában meghatározott hiteleinek 1996-ban érvényes kamatlába 7,89%.

(6) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Kormány - a 26/1991. (IV. 23.) OGY határozat alapján az államközi szerződés megszüntetése miatt nem folytatódó - Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer beruházás részbeni finanszírozására az osztrák Creditanstalt Bankverein által az Österreichische Verbundgesellschaft részére folyósított hitelből eredő, a hitelszerződés szerint a Magyar Villamosművek Tröszt áramszállításaival törlesztendő adósságot kormányhitelként 1995. december 31-i hatállyal átvállalja.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a bankrendszer működőképességének biztosítása érdekében 1996. év folyamán maximum 10 000 millió forint értékben államkötvényt bocsásson ki.

(8) Az állam az 1996. évben - az MNBtv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján - a központi költségvetésnek nyújtott kamatmentes hitelből keletkezett államadósság 1995. év végén fennállt állományának egy részét - az MNBtv. 22. §-ának (2) bekezdésében említett mértéket meghaladó összeget - piaci kamatozású értékpapírrá alakíthatja át. Az 1996. évben megvalósuló átalakítást, a teljes összegre nézve - az MNBtv. 22. §-ának (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - e törvény hatálybalépését követően végre lehet hajtani.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS TARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI
Általános tartalék

5. § A központi költségvetés - 3. § (1) bekezdésében jóváhagyott - kiadásaiból az általános tartalék 10 450 millió forint.

Céltartalék

6. § (1) A központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a társadalombiztosítási járulék tervezett kiadási előirányzatát e járulék 1996. évi csökkentésének hatásával, valamint a dologi előirányzatokat együttesen 4 milliárd forint összeggel csökkenteni kell, s azzal a (2) bekezdés szerinti céltartalékot kell növelni. Ez az összeg az 1996. évben megvalósuló létszámcsökkenések egyszeri többletkiadásainak részbeni fedezetére szolgál. Az előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány gondoskodik.

(2) Bérpolitikai intézkedésre 14 873 millió forint céltartalékot kell képezni a VII. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcímen. Az előirányzat a központi költségvetési szervek (kivéve a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézményeket) közalkalmazottai illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával, az 1992. július 1-jét megelőző munkaviszonyok beszámításával összefüggő; a fegyveres szervek hivatásos állományának, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal köztisztviselőinek, a költségvetési szerveknél a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján foglalkoztatottaknak, a normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmények és a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemények munkavállalóinak illetményemelésére; a bírák, ügyészek pótlékának növelésére; valamint a minimálbér emelésére szolgál. A céltartalék magában foglalja az illetményemelésekhez kapcsolódó járulékokat és a központi költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos egyszeri kiadásokhoz történő hozzájárulást is.

(3) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének módosításával összefüggő bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

(4) A (2) bekezdés szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő lebontására - a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és a Munkaügyi Minisztérium által együttesen kiadott Útmutató szerint végzett felmérés alapján - a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(5) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve munkavállalójukat saját bevételeik terhére foglalkoztatják.

Rendes és rendkívüli kiadások és bevételek

7. § (1) A központi költségvetés 3. §-ban jóváhagyott kiadásai és bevételei - az e törvény 1. és 2. számú mellékleteiben külön megjelölt - rendes és rendkívüli kiadásokra és bevételekre oszlanak.

(2) A rendkívüli kiadások közül kormányzati rendkívüli kiadás:

a) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 1. alcím);

b) a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alaptőke-juttatása (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 3. alcím);

c) az egyházi nemzetközi rendezvények költségei (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 6. alcím);

d) az egyéb rendkívüli kiadások (VII. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 7. alcím);

e) az egyházi ingatlanok visszaadása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím);

f) a Honfoglalás 1100 éves évfordulója megünneplésének előkészítése, múzeumi rekonstrukció (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím).

(3) A központi költségvetés rendes bevételét képezi a vámbiztosíték bevételi számla mindenkori egyenlege.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

8. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után az 1996. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - az 1995. évre tervezett 150 000 millió forint áthúzódó privatizációs bevétel teljesítésén felül - 100 000 millió forintot köteles befizetni a központi költségvetésbe. Az ÁPV Rt. - állami vagyon utáni részesedés címén - 10 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az 1995-96. évekre tervezett 250 000 millió forint központi költségvetési privatizációs bevétel teljesülése esetén a további privatizációs bevételekből 60-40% arányban, de legfeljebb 7000 millió forint a Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, 5000 millió forint pedig - a központi költségvetés bevételeként - a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben használható fel, kizárólag területfejlesztési célokra. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt az államadósság törlesztési kiadásaira kell fordítani. A végrehajtás módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. bevételeiből az általa működtetett állami vagyon privatizációjával összefüggő közvetlen privatizációs kiadásra 17 000 millió forintot, az ÁPV Rt. működési kiadásaira 4000 millió forintot, egyéb kiadásokra 15 000 millió forintot, továbbá a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kiadásokra 10 000 millió forintot fordíthat. Ebből a 46 000 millió forintból kell átutalni 1000 millió forintot az állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezetnek a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából - félévente egyenlő összegben a félév utolsó napjáig - a Központi Környezetvédelmi Alapba a gazdálkodók által okozott, vagyonfedezettel nem rendelkező környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására. A reorganizációs feladatokra az ÁPV Rt. 13 000 millió forintot fordíthat, a Kormány egyedi jóváhagyása szerint. Ezen belül azonban az ÁPV Rt. Igazgatósága 200 millió forintig egyedileg dönthet, de ez összességében éves szinten nem haladhatja meg az 1000 millió forintot. Az ÁPV Rt. ezen döntéséről a Kormányt félévente utólag tájékoztatja.

(4) Az ÁPV Rt. által történő, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1996-ban nem kerülhet sor.

(5) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) Az (5) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

9. § A kincstári vagyonkezeléssel foglalkozó szervezet kezelésében lévő állami vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából származó bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

10. § A központi költségvetési szerv a javára, az elkülönített állami pénzalap kezelője az alap javára felajánlott ingó és ingatlan vagyont - ha az annak működtetésével járó kötelezettségeket a rendelkezésére álló előirányzatok terhére teljesíteni tudja - 10 millió forint értékhatárig saját hatáskörben, 50 millió forint értékhatárig a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének engedélyével, 50 millió forint értékhatár felett a pénzügyminiszter engedélyével fogadhatja el.

11. § (1) A központi költségvetési szerv kezelésében, használatában lévő ingatlan vagyon értékesítéséből származó bevételből mindenekelőtt a központi költségvetéssel és a társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozásokat kell kiegyenlíteni. A fennmaradó összeg legfeljebb 50%-a; a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint az IM Büntetésvégrehajtás kezelésében lévő állami tulajdonú lakásban lakó bérlő részére történt elidegenítésből származó bevétel 100%-a - ha törvény másként nem rendelkezik - a központi költségvetési szerv kiadási előirányzatát növelheti, és az a költségvetési szervnél építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra fordítható. Az előirányzat-növekedés mértékét az engedélyező határozza meg.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően jogosult az intézményi előirányzat-növelési jogosultság mértékéről és az adott fejezeten belül előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő felhasználásáról intézkedni, és ennek megfelelően azokat módosítani.

(3) Ingatlancsere esetén az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség alapja a hivatalos értékbecslésen alapuló megállapodás szerinti értékkülönbözet.

(4) A Kormány központi költségvetési szervek közötti, illetve megszüntetett vagy részben megszüntetett költségvetési szerv feladatait teljesen vagy részben ellátó szervezet részére történő bérbeadás esetén jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(5) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó többletbevétel összegével az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza az ÁPV Rt.-t, hogy a hozzá tartozó ingatlanok közül térítésmentesen adjon át az IM Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokság kezelésébe olyan, a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében lévő ingatlant, amely alkalmas 600 fő előzetesen letartóztatott elhelyezésére.

12. § (1) A központi beruházások 1995. évi pénzmaradványának és előirányzat-maradványának elszámolása alapján a központi költségvetés javára elvonandó és a felhasználható pénzmaradványok, valamint az előirányzat-maradványok teljes összegével az 1996. évi előirányzatok megnövelhetők.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdésnek megfelelő előirányzat-módosítást saját hatáskörben végrehajthatja.

(3) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím 23. „Vasúthálózat racionalizálása miatt szükséges közúti alapellátás” 500,0 millió forint kiemelt előirányzat a gyenge forgalmú vasúti mellékvonalak megszüntetése (racionalizálása) miatt a személyszállítás alapfeladatainak biztosításához szükséges autóbusz-beszerzések és egyéb kapcsolódó közúti fejlesztési kiadásokra használható fel. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. és más, ebben közreműködő szervezetek által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

(4) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 3. alcím, 22. „Vasúti létszámkiváltó műszaki fejlesztés” 1500 millió forint kiemelt előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1996. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek 1996. évi előirányzatai teljesítésének elszámolása során a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete, valamint az elmaradt, nem teljesített feladatokhoz kapcsolódó és a céljelleggel megállapított előirányzatok - következő évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt - külön jogszabályban foglaltak szerint megállapított maradványa törlésre kerül.

(2) A központi költségvetési szerv előirányzatai teljesítésének elszámolását a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a fejezet összesített előirányzatai teljesítésének elszámolását a pénzügyminiszter vizsgálja felül és hagyja jóvá.

15. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illeték jellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a felhasználható, 50%-a a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében felhasználható az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely:

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani.

16. § (1) A központi költségvetési szervek, kivéve a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, valamint a XVIII. fejezet 8. címében szereplő nemzeti kulturális intézményeket a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1996. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek - ha a törvény másként nem rendelkezik - 87%-át használhatják fel, a fennmaradó 13%-a - a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság esetében havi 60 millió forint - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt - a költségvetési szerv tevékenységével és az általa kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggő - bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek (METJ) értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a közegészségügyi és egészségügyi, a felsőoktatási, a közgyűjteményi, a közművelődési intézmények, a sportintézmények, valamint a kutatóintézetek e körben végzett szolgáltatásai, költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázott tevékenység, továbbá az IM büntetés-végrehajtási költségvetési szerveknél a munkaterápiás foglalkoztatás bevételét;

c) helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külkereskedelmi szolgálatok bérleti díjbevételeit;

d) lízingdíjbevétel;

e) elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése;

f) vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás;

g) pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama;

h) egyéb bevételek

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésében foglalt összes bevétele összegének aránya nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) Az állami felsőoktatási intézmények hallgatói által a felsőoktatási intézmények hallgatói részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló 83/1995. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján fizetett díjak a felsőoktatási intézmények előirányzatait képezik, illetve növelik.

17. § (1) A felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája 65 000 forint/fő/év.

(2) Az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők pénzbeli juttatásának normatívája 216 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 60 000 forint/foglalkoztatott fogvatartott/év, de 1996-ban összességében nem több, mint 260 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE
Állami hozzájárulás és támogatás

19. § (1) Az Országgyűlés - kiemelt figyelmet fordítva 1996-ban a helyi önkormányzati gazdálkodásban a közoktatás kiemelkedő fontosságának érvényesítésére - a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásnak a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonkénti részletezését a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1996. február 20-ig együttes rendeletben teszi közzé.

(3) Az 1995. évi normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a központi költségvetésbe visszatérülő, a tervezettet meghaladó bevétel az általános tartalék 5. §-ban megállapított összegét növeli, a központi költségvetést terhelő pótlólagos hozzájárulás az általános tartalékot terheli.

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében - a 16. pontban meghatározott jogcím kivételével - felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére;

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában;

d) a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló - többször módosított - 1973. évi 13. törvényerejű rendelet 5. §-ának (4) bekezdése és e törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint;

e) a termelő infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, az elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek helyi önkormányzatai részére külön törvény rendelkezései szerint.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1996-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 19. §-a (4) bekezdésének hatálya alá tartozó - műszakilag összetartozó - beruházások;

b) települési szilárdhulladék-lerakó építése;

c) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása;

d) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép-műszer beszerzései;

e) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény 2. számú mellékletének I.2. szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékony hulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) Az 1996. évben ki nem elégíthető igények érvényüket veszítik.

(4) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1996. évben új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(5) A helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak lemondással felszabaduló összege a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége érdekében, elháríthatalan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal, vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után a külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 3., 5-13. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés a külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(6) Az Állami Számvevőszék által 1996. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) normatív állami hozzájárulás esetében kormányrendeletben megjelölt nap;

b) az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatás esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes kiadása (17. cím, 1. alcím), illetve Vegyes bevétele (22. cím, 1. alcím) előirányzatát növeli.

(8) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-aiban előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Pénzügyminisztérium a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig a közvetlenül folyósítandó normatív állami hozzájárulás átutalását felfüggeszti. Az így elmaradó állami hozzájárulás az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

A helyi önkormányzatok költségvetési szerveiben foglalkoztatottakat érintő központi bérpolitikai intézkedések

23. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetési szerveinek a közalkalmazottak 1992. július 1-jét megelőző, nem közalkalmazotti jogviszonyban töltött munkaviszonyai beszámításával összefüggő - 1996. január 1-jétől számított - többletkiadásaihoz, a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének évközi módosításával összefüggő többletkiadásokhoz, a köztisztviselői alapilletmények 1996. január 1-jétől történő - 18 000 forintról 20 000 forintra való - emeléséhez a központi költségvetés az alábbiak szerint járul hozzá:

a) Az 1992. július 1-jét megelőző nem közalkalmazotti munkaviszonyok beszámításával összefüggő többlettámogatás megállapításánál a következőket kell figyelembe venni:

aa) az 1995. december 31-én és 1996. január 1-jén is közalkalmazotti jogviszonyban állókat, ide nem értve a távollévők helyettesítésére foglalkoztatott közalkalmazottakat;

ab) az aa) pont alatti közalkalmazottak 1995. december 31-i illetménye és az 1996. január 1-jétől a munkaviszony beszámítás figyelembevételével a kötelező besorolás szerint járó illetmény különbözetének 11-szeresét;

ac) az aa) pont alatti közalkalmazottak 1995. december 31-i megállapított pótlékai és az ab) pont szerint 1996. január 1-jétől az alsó határ figyelembevételével számított kötelező pótlékok különbözetének 11-szeresét.

b) A támogatás nem igényelhető azon költségvetési szervek részére, amelyek működésükhöz nem részesülnek önkormányzati támogatásban.

(2) A közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszerének változásához kapcsolódó többlettámogatás megállapításánál, az új illetménytábla bevezetése ütemezésének megfelelő hatálybalépések időpontjában, a közalkalmazotti jogviszonyban állókat kell figyelembe venni. A többlettámogatás feltételeinél értelemszerűen érvényesíteni kell az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott korlátokat.

(3) A köztisztviselők illetményalapjának 1996. január 1-jétől történő - 18 000 forintról 20 000 forintra való - emeléséből eredő többletkiadásokhoz 50%-os mértékben és külön eljárás szerint járul hozzá a központi költségvetés.

(4) A (2)-(3) bekezdésekhez kapcsolódó bérpolitikai intézkedésről az érdekegyeztetés eredményének függvényében a Kormány dönt.

Átengedett, megosztott bevételek

24. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1994. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 36%-a 101 274 millió forint összegben illeti meg a (2)-(8) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosai által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 25%-a.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 9940 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és az (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1994. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében az 5170 forintot, a városok esetében a 6450 forintot, a bevétel e szintig - az (5) bekezdésben meghatározott korlát figyelembevételével - kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1995. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-kiegészítés összege a városoknál nem haladhatja meg:

a) a 25 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 000 főnél nem több;

b) a 40 millió forintot, ha a (4) bekezdésben megjelölt népességszám 10 001-35 000 fő között volt.

(6) A személyi jövedelemadó összege - a kiegészítéssel együtt - az (5) bekezdésben megszabott korlát esetén sem lehet kevesebb lakosonként 5170 forintnál.

(7) A megyei önkormányzatokat megilleti a megye 1994. január 1-jei állandó lakosai után 145 forint/fő, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen megillet 65,8 millió forint személyi jövedelemadó.

(8) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális, közművelődési és sportfeladatokhoz az 1994. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1761 forint/fő személyi jövedelemadóban részesülnek.

(9) A (2)-(3), valamint a (7)-(8) bekezdések szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésének megfelelően kell közzétenni.

25. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadóról szóló törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti. Ha a képviselő-testület, illetve közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

26. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

27. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

28. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1996. január 1-jétől beszedett illeték - az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásból befolyó ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárás illetékbevétel esetében az 1996. január 1-je után kezdeményezett eljárásokból befolyó illeték 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig az önkormányzatokat a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Az illetékhivatal az illetékbevételnek az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető hányadát minden hónap 20. napjáig a kincstári egységes számla kijelölt alszámlájára köteles átutalni.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdés szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (6) bekezdésben foglalt költségekkel - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - (a továbbiakban e § alkalmazásában: költségek) csökkentett összegéből:

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1995. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd város az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget az illetékhivatalt fenntartó városi önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa ezen időpontig beszedett illetékbevételből az (5) bekezdés a) pontjában megjelölt összeget.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 20. napjáig a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára utalja át az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a (8) bekezdésben foglaltakkal egy időben a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézete számlája javára kell átutalni. Az így befolyt, országos szinten összesített bevétel egyik felét népességarányosan, másik felének pedig egytizenkilenced részét kell átutalni a tárgyhónap 25. napjáig valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

29. § A fővárosi önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint 64/A.-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának szabályai

30. § (1) Az 1995. december havi és az 1996. január és február havi átutalásnál e törvény 3. számú melléklete szerinti hozzájárulásoknál a pénzellátás alapja a benyújtott költségvetési törvényjavaslatnak megfelelő, országos mutatószám felmérés eredményeként helyi önkormányzatonként számított összeg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átutalás és az Országgyűlés által elfogadott normatív hozzájárulások önkormányzatonkénti különbözetét a március-április havi pénzellátás keretében, két egyenlő részletben kell korrigálni.

(3) A saját gazdálkodási hibából tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatnak, amelynek kérelmét a belügyminiszter és a pénzügyminiszter előterjesztésére a Kormány határozatban támogatja, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az 1996. évre az őt megillető normatív állami hozzájárulás és személyi jövedelemadó összegét az Áht. 63. § (2)-(5) bekezdése szerinti nettó módon, továbbá az e törvény 20. § (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján a helyi önkormányzatot megillető állami támogatást teljes összegében - a pénzügyminiszter intézkedésére - a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény hatálybalépéséig, a területileg illetékes megyei Területi Államháztartási Közigazgatási Információs Szolgálatnál (a továbbiakban: TÁKISZ) vezetett elkülönített letéti számlára folyósítja. E számla feletti rendelkezésről - a TÁKISZ ellenjegyzése mellett - az önkormányzat önállóan dönt.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

31. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1996. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA
A kincstári egységes számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése és a központi költségvetés társadalombiztosítási alapok és a nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatásának költségvetési térítése

32. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 10. §-a és 15. §-ának (4) bekezdése alapján az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi állami garanciájú értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 21 557 millió forint adósságát elengedi. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja és 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 5000 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1993. évi hiányát fedező, 11 500 millió forint értékben kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok tőketörlesztését átvállalja. Egyúttal elengedi az Egészségbiztosítási Alap értékpapír kibocsátásával nem fedezett, a központi költségvetéssel szemben keletkezett 12 436 millió forint összegű 1993. évi adósságát. A központi költségvetéssel szemben keletkezett, az Alapok 1994. évi zárszámadásában megállapításra kerülő adósságát legfeljebb 42 000 millió forint összeg erejéig a központi költségvetés elengedi.

(2) A társadalombiztosítási alapok 1995. évi hiányának rendezésére a központi költségvetés 1995. évi zárszámadásában kerül sor.

(3) A Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányok fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 24 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 30 000 millió forint összegig - ideértve az 1995. évi hiány mértékét is - annak rendezéséig kamatmentes hitelt nyújt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(5) A hitelnyújtás feltétele, hogy az Alapok elszámolási számláin, az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadások finanszírozására, az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve az 1995. január 1-je előtt eszközölteket. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásokban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-a (4) bekezdésének alapján, ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonára vonatkozóan - ide nem értve azok hozamát, amelyet könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni - a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve e befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is.

(6) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott, és a Kincstár által jóváhagyott éves pénzellátási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A pénzellátási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 20-áig kell benyújtani.

(7) A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

(8) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéssel teljesítettnek kell tekinteni a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1993. évi CV. törvény 6. §-ában, 10. §-ában valamint 15. §-ának (4) bekezdésében, továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1995. évi VII. törvény 6. §-a (1) bekezdésének c) pontjában előírt kötelezettséget.

33. § A központi költségvetés az Egészségbiztosítási Alapnak a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 118. § (1) bekezdés e)-r) és t)-v) pontjai, továbbá a (3) bekezdés b)-f) pontjai szerint jogosultak egészségügyi ellátására átalányszerű hozzájárulást fizet, amelynek előirányzata 12 000 millió forint (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat).

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

34. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok költségvetését alaponként, jogcímenként az e törvény 9. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az elkülönített állami pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítás az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó törvények rendelkezései szerint lehetséges.

(3) A Központi Környezetvédelmi Alap előirányzatai közötti átcsoportosításra a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter jogosult az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a Központi Környezetvédelmi Alap termékdíjból származó - e törvény 9. számú mellékletében meghatározott - bevételi és kiadási előirányzatainak különbözete erejéig 1997. évi fizetési kötelezettséget vállalhat. Az eredeti bevételi előirányzatokat meghaladó többletbevételek - előirányzat-módosítással - 1996-ban is felhasználhatóak.

35. § A központi és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a normatív állami támogatásban részesülő nem állami szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményeknél foglalkoztatottak munkaviszonyból származó bruttó keresetét terhelő munkaadói járulékot 1996. január 1-jétől a munkaadóknak kell a Munkaerőpiaci Alapba befizetniük.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA

36. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a humán szolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből származó jövedelem után a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére az e törvény 8. számú mellékletében foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy:

a) oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében a működés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó nyilatkozatot, valamint a nem állami intézmény fenntartója és a fővárosi vagy a területileg illetékes önkormányzat, illetve az illetékes minisztérium között a feladat átadására létrejött megállapodást a feladat ágazati irányítása szerinti minisztériumhoz (a továbbiakban: szakminisztérium) benyújtott támogatásigényléshez csatolják;

b) személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmények esetében:

ba) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv a szakminisztériumhoz benyújtott támogatási igényéhez csatolja a működést engedélyező szerv által kiadott igazolást, mely szerint az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,

bb) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon arról, hogy rendelkezik az intézmény működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(3) A normatív állami hozzájárulás az illetékes szakminisztériumtól:

a) oktatási-nevelési közfeladatokat ellátó intézmények esetében igényelhető a tervezett feladatmutatók alapján. A nem állami intézmény a következő év január 31. napjáig a tényleges feladatmutatók alapján a szakminisztériumnak elszámol az igénybe vett hozzájárulással;

b) a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig igényelhető, és szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő év január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el az igénybe vett hozzájárulással.

(4) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítja.

37. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (II. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - többször módosított - 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek. A támogatást havonta kell folyósítani, a tárgyhó 25. napjáig.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek működésének, a fogyatékosokat képviselő és segítő szervezeteknek, valamint az egyéb karitatív szervezeteknek és szolgálatoknak a támogatására előirányzott keretek (II. Országgyűlés fejezet, 6. cím, 8. cím, 1., 2. alcím és a 4. alcím, 2. előirányzat-csoport) felhasználásáról kijelölt bizottságainak javaslata alapján az Országgyűlés dönt. Az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására előirányzott összeg (II. Országgyűlés fejezet 9. cím) felosztásáról - kijelölt bizottságának javaslatára - az Országgyűlés az e törvény módosításáról szóló törvényben rendelkezik.

(3) A fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok támogatásának felhasználásáról, illetve felosztásáról szóló döntések meghozatalának időpontjáig a számukra az Országgyűlés által 1995-ben megítélt költségvetési támogatásnak az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére egytizenketted, az országos kisebbségi önkormányzatok részére egykilenced része támogatási előlegként havonta folyósítandó.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben írt döntések várható napjáig esedékes előlegek összegét az Országgyűlés kijelölt bizottsága a javaslat összeállításánál figyelembe veszi.

(5) A II. Országgyűlés fejezet 6., 7., 8. és 9. címeiben megjelölt támogatások folyósításáról a Pénzügyminisztérium gondoskodik.

(6) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló keret (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím) felosztásáról az Országgyűlés dönt.

38. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek - az e törvény 36-37. §-aiban foglalt támogatásokon felül - az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

39. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére egyedi állami kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek - különösen a külső és belső gazdasági-pénzügyi egyensúlyviszonyok - szükségessé teszi.

(2) Az 1996-ban újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-a a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(4) A (2) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(5) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(6) A (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen szólítja fel az önkormányzatokat.

40. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1996. december 31-én 45 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1996. december 31-én 25 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1996. december 31-én 110 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben megállapított állományok forintértékeinek az árfolyamváltozások következtében jelentkező növekményével a keretek automatikusan megemelkednek.

41. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá külföldi országok által nyújtott - a kormányhitelek közé nem tartozó - kölcsönökről kötendő hitelszerződéseknél - az ezen országok, illetőleg intézmények által megkívánt formában - a központi költségvetés terhére, összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. részére - az általa külföldön felvett hitelekre - 40 000 millió forint összeghatárig vállalhat kezességet.

42. § Amennyiben az állam által vállalt kezességek központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 1., 3. és 4. alcím), a különbözet az általános tartalékot terheli.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a XXVIII. Bíróságok fejezet 1. címnél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat-növelést;

b) a pártok támogatása (II. Országgyűlés fejezet 7. cím);

c) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek és országos kisebbségi önkormányzatok működésének, valamint a társadalmi szervezetek támogatása (II. Országgyűlés fejezet 6., 8. és 9. cím);

d) Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport);

e) a pénzbeli kárpótlás (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);

f) az egyházak támogatása (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 5. alcím);

g) a fejezeteken belül a megszűnt alapoktól átvett feladatokat szolgáló előirányzat-csoportok kiadási előirányzatai.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az agrárgazdasági támogatások (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím) előirányzatai együttes összegének túllépési lehetősége tekintetében.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben a magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első alapképzésben, illetőleg szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, valamint az egyetemi doktori képzésben nappali tagozaton részt vevők pénzbeli juttatásának normatívája [17. § (1) és (2) bekezdés];

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei (3. számú melléklet);

c) a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei (8. számú melléklet);

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 24-28. §-aiban meghatározott arányai;

(4) Nem szükséges az Országgyűlés jóváhagyását kérni az előirányzat rendeltetését nem módosító, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az

a) központi költségvetési szervek átszervezésével, felügyeletének megváltoztatásával, költségvetési feladatok, kötelezettségek - fejezetek közötti megállapodáson alapuló - átadásával-átvételével, előre nem tervezhető beruházási, felújítási feladatok felmerülésével függ össze;

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok más fejezetnél vagy az államháztartás más alrendszereiben (helyi önkormányzatoknál, társadalombiztosítási alapoknál) történő felhasználását jelenti.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt - fejezetek között átcsoportosítható - előirányzatok a következők:

a) a XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok;

b) a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 3. alcím;

c) a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím;

d) a XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § (1) Az e törvény 3. §-a (1) bekezdésében meghatározott kiadási előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcíme);

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzők bérének és társadalombiztosítási járulékának támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a közalkalmazotti törvény végrehajtásával összefüggő kamattámogatásnál (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a bérpolitikai intézkedésnél (5. számú melléklet 17. pontja)

amennyiben a Kormány a 45. § (2) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette;

c) a központi költségvetési szerveknél végrehajtott létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri többletkiadásoknál, valamint a bérpolitikai intézkedéseknél (VII. Miniszterelnökség fejezet 10. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzat) a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d) a pénzbeli kárpótlásnál (VII. Miniszterelnökség fejezet 11. cím, 1. alcím);

e) a társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátásoknál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím), kivéve a nem biztosítottak utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 10. cím, 4. alcím, 4. kiemelt előirányzat), valamint a folyósított ellátások utáni térítés (XI. Népjóléti Minisztérium 10. cím, 4. alcím, 5. kiemelt előirányzat);

f) a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint a hitoktatók díjazásának előirányzatánál (XI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 4. alcím, XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 2. és 3. előirányzat-csoport);

g) a polgári szolgálatnál (XVI. fejezet Munkaügyi Minisztérium 10. cím, 4. alcím);

h) a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

i) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 14. cím, 1. alcím);

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 15. cím);

k) a magánerős lakásépítés támogatásánál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 16. cím);

l) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás (XXVIII. Bíróságok fejezet 2. cím);

m) a nemzetközi elszámolásoknál (XXX. fejezet);

n) a belföldi államadósságnál (XXXI. fejezet);

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. § (2) bekezdésben jóváhagyott bevételek közül:

a) a vállalkozások költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím);

b) a fogyasztáshoz kapcsolt adóknál (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. cím);

c) a lakosság költségvetési befizetéseinél (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 21. cím);

d) a központi költségvetési szervek által teljesített kötelezettségeknél, figyelembe véve a központi költségvetés visszafizetési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 1. alcím);

e) a helyi önkormányzatok 1995. évi normatív állami hozzájárulása elszámolásának a központi költségvetésbe történő befizetése egyenlegénél, figyelembe véve a központi költségvetés visszatérítési kötelezettségét is (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 23. cím, 2. alcím)

a teljesülés az előirányzatoktól azok módosítása nélkül is eltérhet.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

45. § (1) A Kormány az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban megjelölt rendkívüli kiadásokat az ágazati irányítás szempontjából teljesítő fejezet költségvetésébe csoportosíthatja át.

(2) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 1. alcím, 10-13. kiemelt előirányzatai között, továbbá ezek és a VIII. Belügyminisztérium fejezet 17. cím, 4. alcím, 15. kiemelt előirányzata között 1996. évben átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A VII. Miniszterelnökség fejezet 6. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport Kisebbségi kompenzációs keret felhasználásáról - az illetékes bizottság javaslatára - a Kormány dönt.

(5) A 3. fejezeti kezelésű speciális előirányzatok előirányzat-csoporton jóváhagyott előirányzatok tekintetében a címen belüli előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv gyakorolja.

46. § A fejezet 15. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

47. § (1) A VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a VIII. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információ-szolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 7. Biztonsági Szolgálatok cím; a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím; valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10-11. cím); illetve a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a VII. Miniszterelnökség fejezeten belül a 7. Biztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 8. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a VIII. Belügyminisztérium fejezeten belül a 16. Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezetek elnökei látják el.

(3) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a földművelésügyi minisztert a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatást érintő átcsoportosítás csak az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.

(4) A XVII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoportot,

b) a 18. cím, 3., 4. alcímekre

terjed ki.

(5) A XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezeten belül a művelődési és közoktatási miniszter a 10. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport 2., 4. kiemelt előirányzatról a 2-9. címekre történő átcsoportosításra kap jogot.

(6) A XXVIII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügyminiszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával a felsőoktatásban 1996. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel, valamint bevezetésre kerülő finanszírozási renddel összefüggően a XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 2., 3., 4., 5. címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

48. § (1) A központi költségvetési fejezetek, a központi költségvetési szervek, a lekötött betétek, a letéti számlák, az egyéb nemzetgazdasági elszámolások, az elkülönített állami pénzalapok - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (a továbbiakban: ÁFI Rt.), az ÁPV Rt. pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya - a pénzügyminiszter számla-összevonást kezdeményező intézkedése alapján - a Magyar Nemzeti Bank által vezetett kincstári egységes számla 1996. január 1-jei állományát képezi.

(2) A pénzügyminiszter a Kincstár útján a kincstári egységes számla kezelésének olyan módját köteles biztosítani, hogy az az 1996. január 1-je előtt önálló számlavezetésre feljogosított számlatulajdonosok (a továbbiakban: volt számlatulajdonosok) 1995. december 31-i bankszámla - (a továbbiakban: 1995. évi maradványszámla) egyenlegeivel azonos összegű pénzkövetelése - az ÁFI Rt., valamint az ÁPV Rt. kivételével - a volt számlatulajdonosok rendelkezési jogosultságává alakuljon át a (3)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint.

(3) A Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Bérgarancia Alap és a Rehabilitációs Alap pénzforgalmi számláinak 1995. december 31-i állománya - a pénzügyminiszter rendelkezése alapján - a kincstári egységes számlához kapcsolódó, de attól elkülönült, önálló Munkaerőpiaci Alap számla 1996. január 1-jei állományát képezi. Az e feletti rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alapot szabályozó törvény előírásai szerint - az e törvényben meghatározott előirányzatok betartásával - a munkaügyi miniszter jogosult.

(4) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére rendezhetik a számviteli és könyvvezetési szabályok alapján függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolásnak minősülő bevételeiket, kiadásaikat.

(5) A volt számlatulajdonosok az 1995. évi maradványszámla terhére - az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásig előirányzat nélkül - teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások az 1995. évi maradványszámlán - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ténylegesen - rendelkezésre álló, a költségvetési fejezetek fejezeti kezelésű előirányzataiból, a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1996. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(6) Az 1995. évi maradványszámla terhére a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1995. évi pénzmaradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1995. évi pénzmaradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, a (4) és (5) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben az 1995. évi pénzmaradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1996. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(8) A Mezőgazdasági és Erdészeti Alap 1995. évi pénzmaradványa az Alap felhasználási céljain túlmenően igénybe vehető az 1995. évi elemi károk részbeni kompenzálására.

(9) Az 1995. évben elemi kárt szenvedett mezőgazdasági termelőnek - a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ában meghatározott elvek szerint - állami garanciavállalás mellett felvett, 1995. október 31-ig beváltott hiteleiből keletkezett állammal szembeni tartozását, és/vagy az 1995. október 31-én az ÁFI Rt. követeléseként - állami juttatássá átalakított - tőkepótló hitelei még fennálló tartozását nem kell megfizetni.

(10) A Gyermek és Ifjúsági Alap 1995. évi pénzmaradványa az 1995. évi LXIV. törvényben meghatározottak szerint a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramra használható fel.

49. § A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés alapján az 1993-94. években kibocsátott 6000 millió forint értékű kötvény visszavásárlásával és kamatfizetésével kapcsolatos, a törvény 39. § b)-c) pontjai szerinti rendelkezést 1996-ban is alkalmazni kell.

50. § A Pénzügyminisztérium központi letéti számlájának egyenlegét - beleértve a Világkiállítási Alap pénzmaradványát is - 1996. január 1-jei fordulónappal a központi költségvetés vegyes bevételeinél kell elszámolni (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 22. cím, 1. alcím).

51. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-a (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap az 1996. évben 20 000 forint.

52. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján az Országgyűlés az „A” fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő illetmény összegét 1996. január 1-jétől 8500 Ft/fő/hó összegben állapítja meg.

53. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. §-a (1) bekezdése c) pontjában, illetve a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők - 1996. évi zárólétszámának megfelelő - részletes bontású állománytábla szerinti rendszeresített, valamint költségvetési létszámának felső határát a 11. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

54. § A Munkaerőpiaci Alap részét képező Rehabilitációs Alap és az erről szóló 1993. évi XVIII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése alapján 1996-ban a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 7000 forint.

55. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1996. március 1-jétől az 1995. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1996. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

56. § A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. (VII. 6.) OGY határozat végrehajtásával összefüggésben a létszámcsökkentésből eredő megtakarítás terhére a hivatásos állománynál 1996. január 1-jétől 15%-os illetményfejlesztés valósítható meg. A létszámcsökkentésből felszabaduló további megtakarításokat a Kormány év közben fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

57. § Az Országgyűlés hozzájárul az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. számára meghatározott, készpénzben történő alaptőke-juttatás mellett további 3000 millió forint értékű piacképes értékpapír alaptőke-emelés céljából történő átadásához.

58. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére legfeljebb három hónapig finanszírozza az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap) kiadásait, amennyiben az meghaladja az előirányzat azon időszakra előzetesen ütemezett összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az Alapot felügyelő miniszter haladéktalanul köteles javaslatot kidolgozni a Kormány részére a bevételek növelése, illetve a kiadások csökkentése érdekében.

59. § Az államháztartási reform keretében létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen rendelkezésre bocsátani.

60. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Magyar Honvédség kezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására - elsősorban szociális, kulturális, oktatási célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt.

61. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

62. § (1) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy egyes kiemelt jelentőségű fővárosi infrastruktúra-fejlesztések az 1996. évtől központi beruházásként folytatódnak.

(2) Az első ütemben az 1995. évben a Főpolgármesteri Hivatal által felvételre kerülő 8500 millió forint összegű központi költségvetési támogatást megelőlegező hitel-tőketörlesztése 1997. évtől beruházástámogatásként kerül jóváhagyatásra.

63. § A MÁV Rt. az 1996. évi termelési árkiegészítés és dotáció címen jóváhagyott előirányzatból - a MÁV Rt. által dokumentált és a pénzügyminiszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által jóváhagyott adatok alapján - 1000 millió forintot a létszámcsökkentéssel összefüggő végkielégítésre és korengedményes nyugdíjazásra használhat fel.

64. § A Magyar Köztársaság Oroszországgal szemben fennálló követeléseinek törlesztése keretében a Belügyminisztérium részére beérkező gépjárművek és azok tartozékai pénzügyi elszámolása során az egyes nemzetközi tartozások ellentételeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról szóló 1994. évi XIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

65. § A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1996-ban 23,2%.

A helyi önkormányzatok költségvetésére vonatkozó egyes határidők módosítása

66. § (1) Az 1996. évre vonatkozó, a jegyző által elkészített helyi önkormányzati költségvetési rendelettervezetet - az Áht. 71. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával - a költségvetési törvény kihirdetését követő 75 napon belül a polgármester benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A helyi önkormányzat - az Áht. 72. §-ában foglalt rendelkezés egyszeri jellegű feloldásával - az elfogadott költségvetéséről az (1) bekezdés szerinti benyújtást követő 30 napon belül az államháztartási mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

Egyes elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok átmeneti szabályozása

67. § (1) Az 1996. január 1-jei hatállyal megszűnt elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: megszűnt alapok) jogutódja a megszűnt alapok felügyeletéért felelős miniszter (vezető).

(2) A megszűnt alapok feladatait, bevételeit és kiadásait az alábbi fejezetek tartalmazzák:

a) a Nemzeti Sport Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 16. cím, 5. alcím, 6. előirányzat-csoport);

b) a Hírközlési Alaptól átvett feladatok (XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport);

c) a Mezőgazdasági és Erdészeti Alaptól, a Földvédelmi Alaptól, a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól átvett feladatok (XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport);

d) a Munkavédelmi Alaptól átvett feladatok (XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. előirányzat-csoport);

e) a Kisvállalkozói Garancia Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport, 14. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzat, 18. cím, 5. alcím);

f) a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alaptól átvett feladatok (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 13. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

g) az Országos Tudományos Kutatási Alaptól átvett feladatok (XXI. Magyar Tudományos Akadémia fejezet 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1., 2. kiemelt előirányzat);

h) a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat);

i) a Gyermek- és Ifjúsági Alaptól átvett feladatok (XVIII. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím, 3. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat);

j) a Gazdaságfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 3. és 5. előirányzat-csoport);

k) az Idegenforgalmi Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport);

l) a Piaci Intervenciós Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 6. előirányzat-csoport);

m) a Központi Műszaki Fejlesztési Alaptól átvett feladatok (XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 7. előirányzat-csoport);

n) a Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok (XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport);

o) a Menekülteket Támogató Alaptól átvett feladatok (VIII. Belügyminisztérium fejezet 4. cím, 3. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat).

68. § A 67. § (2) bekezdésében felsorolt megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos bevételi előirányzatok - az e törvény 67. §-a (2) bekezdésének e) és o) pontjában írt kivétellel - ugyanazon kiadási előirányzat-csoport kiadási előirányzataira használhatók fel.

69. § (1) Az Országgyűlés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - felhatalmazza a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák a fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal; illetve a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a „Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei” címhez átkerült feladatokkal, továbbá a Központi Műszaki Fejlesztési Alapprogrammal (KMÜFA-val) kapcsolatos:

a) pályázati rendszer működtetését;

b) a kiadások feletti döntési hatáskört;

c) a teljesíthető kiadások körét;

d) a kiadásokkal, nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA), és a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram tekintetében törvény szabályozza.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezetekért felelős minisztereket, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1996. február 1-jéig rendeletben szabályozzák a 67. § (2) bekezdésében felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatokba a megszűnt alapoktól átvett feladatokkal kapcsolatos, a feladatellátáshoz szükséges bevételek forrásául szolgáló díjak körét.

(4) A pénzügyminiszter - a központi költségvetés terhére - a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján azoknak a szolgáltatásoknak a nyújtására vállal kötelezettséget, amelyeket az 1991. július 1. napja előtt bekövetkezett káresemények időpontjában hatályos jogszabályok szerint még nem teljesítettek. A pénzügyminiszter a feladat ellátásával jogszabályban más állami szervet bízhat meg.

(5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy 1996-ban a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az erdőfenntartási járulékkal szemben elszámolható egyes állami támogatások mértékét és részletes feltételeit.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Halgazdálkodási Alaptól, a Vadgazdálkodási Alaptól, az Állattenyésztési Alaptól és a Földvédelmi Alaptól átvett feladatokat érintően feladatátcsoportosítást hajtson végre, ha a feladatok átadásának jogszabályi feltételei, valamint a feladatellátás működési feltételei a gazdasági kamaráknál biztosíthatóak.

A megszűnt alapoktól átvett feladatok ellátásához szükséges bevételi források

70. § (1) A XIII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet 11. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a);

b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételek 10%-a);

c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege;

d) a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege.

(2) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék;

b) az erdővédelmi bírság;

c) az újraerdősítési költség.

(3) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék;

b) a földvédelmi bírság;

c) a talajvédelmi bírság.

(4) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás;

b) a állattenyésztési bírság;

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(5) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 5. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás;

b) a halgazdálkodási bírság.

(6) A XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 6. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vadvédelmi bírság.

(7) A XVI. Munkaügyi Minisztérium fejezet 7. cím, 3. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a munkavédelmi bírság.

(8) A XIX. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezet 25. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás;

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgáltatás,

- 081240 nyaraló szolgáltatás,

- 081250 fizetővendéglátó-hely szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:

- 094320 utazásszervezés és/vagy -közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,

- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.

(9) A XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport, 13. kiemelt előirányzat tekintetében bevétel: a vételárrész [1991. évi XXXIII. törvény 51. § (5) bekezdés].

71. § (1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 70. § (8) bekezdésének ba)-bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, és fizetik be az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.

(3) A 70. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló, módosított 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.

(4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.

A Kisvállalkozói Garancia Alap megszüntetésével kapcsolatos szabályok

72. § (1) A Hitelgarancia Rt. által az 1996. évben vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal a természetes személy, gazdasági társaság, közhasznú társaság, szövetkezet és a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására az 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet pénzintézetekkel szembeni 15 évnél rövidebb lejáratú - hitelszerződésből és bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért, ha a szervezet - az MRP szervezet kivételével - által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nem haladja meg a 300 főt.

(2) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 200 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles mindent megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

(4) A költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének feltételeit, a követelés behajtásának, a folyósításnak és az adatszolgáltatási kötelezettségnek a részletes szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.

(5) A Kisvállalkozói Garancia Alap által a Hitelgarancia Rt. felé 1995. december 31-ig vállalt kötelezettség e törvény hatálybalépését követő érvényesítésére az (1)-(3) bekezdések előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa 1996. december 31-én nem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(7) A (6) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és kamatváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - nem léphető túl.

(8) Amennyiben az (1) bekezdés szerint, valamint a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény alapján vállalt viszontgarancia központi költségvetéssel szembeni érvényesítésének összege - a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget is figyelembe véve - meghaladja az e célra előirányzott összeget (XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18. cím, 5. alcím), akkor a különbözet az általános tartalékot terheli.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

73. § A bányászatról szóló - többször módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1996. január 1-jétől 1996. december 31-éig: 5%.”

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

74. § A hadigondozásról szóló - többször módosított - 1994. évi XLV. törvény 29. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapítható egyösszegű térítés folyósítása 1997. január 1-jétől esedékes.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

75. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 124. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § (1) A jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.

(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 50%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti.”

(2) Az Szt. 130. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § Központosított előirányzatként kell kezelni a jegyző által megállapított és folyósított gyermeknevelési támogatás teljes összegét.”

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

76. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló - módosított - 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdés jelölést kap:

„(2) Az Eximbank a hitel-, illetve kölcsönügylet keretében az export finanszírozása érdekében kedvező kamatozású hitelt nyújthat devizabelföldi és devizakülföldi pénzintézeteknek, a magyar áruk és szolgáltatások kivitelét végző gazdálkodó szervezeteknek és az ezeket megvásárló (igénybe vevő) devizakülföldieknek. Devizabelföldi és devizakülföldi alatt a devizajogszabályok szempontjából annak minősülőket kell érteni.”

(2) Az Etv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének (a továbbiakban: egyenleg) forrását az Eximbank részére a központi költségvetés - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - közvetlenül biztosítja (kamatkiegyenlítési rendszer).”

(3) Az Etv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni:)

„d) a kamatkiegyenlítési rendszer keretében az Eximbank által a központi költségvetéssel elszámolható kiegyenlítés forrásául szolgáló összeg előirányzatát.”

(4) Az Etv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Eximbank a központi költségvetés terhére vállalt garanciaügyleteire és a kamatkiegyenlítési rendszerben felmerülő kötelezettségekre, az EB Rt. a politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási tevékenységére vonatkozóan negyedévente elszámol a központi költségvetéssel.”

(5) Az Etv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a kamatkiegyenlítési rendszer feltételeit és részletes szabályait rendeletben szabályozza.”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

77. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.”

(2) Az Ötv. 84. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül - az önkormányzatnál felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot.”

(3) Az Ötv. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, garancia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa a korrigált saját folyó bevétel.

(3) A korrigált saját folyó bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (tőke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre eső részével csökkentett saját folyó bevétel éves előirányzatának 70%-a.

(4) A likvid-hitel nem esik a (2)-(3) bekezdés szerinti korlátozás alá.

(5) E § alkalmazásában saját folyó bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a kamatbevétel, a környezetvédelmi bírság, valamint az önkormányzat egyéb sajátos bevételei.

(6) E § alkalmazásában rövid lejáratú kötelezettség: az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, továbbá a több év alatt törlesztendő kötelezettség adott évben esedékes összege, ide nem értve a Kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettségeket.

(7) E § alkalmazásában likvid-hitel az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez felvett hitel.”

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

78. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló - többször módosított - 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A játékost megillető, de át nem vett nyeremények összegét a szervező köteles játékadó címén bevallani, és a nyeremény átvételére nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig a központi költségvetésbe befizetni. Tárgynyeremény-sorsolás esetén a szervező a nyereménytárgy forgalmi értékét fizeti be.

(3) Azokban az esetekben, amelyekben a jogszabály vagy az engedély alapján az át nem vett nyereményeket a szerencsejáték lebonyolítása során a szervező nyeremények céljára köteles felhasználni, a játék megszűnésekor meglévő, át nem vett nyereményekre kell a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.”

(2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az I. kategóriába tartozó játéktermet 18 éven aluliak nem látogathatják, a II. kategóriába tartozó játékteremben pedig pénznyerő automatán nem játszhatnak. Ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény 200 méteres körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.”

(3) Az Szjtv. 30. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A többségében állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet, illetve központi költségvetési szerv által szervezett lottó, keno, bingójáték, valamint totó- és lóversenyfogadás esetében nyereményalapnak a játéktervben jóváhagyott, játékra jogosított sorsjegyek száma és a fogyasztói áruk szorzatának a költségekkel csökkentett összege minősül.

(3) A sorsolásos játékot és a totalizatőri rendszerű fogadást szervező a nyereményalap legalább 54%-át, a lóversenyfogadást szervező a nyereményalap legalább 75%-át köteles nyeremények céljára fordítani. A folyamatosan szervezett szerencsejátékok esetében az SZF engedélyezheti a nyereményeknek meghatározott időszakon belüli halmozódását.”

(4) Az Szjtv. 32. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„32. § (1) A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a nyereményalap a folyamatosan szervezett sorsolásos játékok játékadója a havi nyereményalap 16%-a. A bingójáték után fizetendő játékadó a havi nyereményalap 7%-a.

(2) A nem folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a nyereményalap, a folyamatosan szervezett totalizatőri rendszerű fogadások játékadója a havi nyereményalap 16%-a.

(3) A 16. § szerinti sorsolásos játék, valamint a 23. § szerinti ajándéksorsolás, továbbá a totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás mentes a játékadó fizetési kötelezettség alól.”

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása

79. § (1) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló - többször módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. §-ának (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - évi húsz százalék.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.”

(2) A Ptk. 301. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles évi húsz százalék kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett - ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg - a késedelembe eséstől ennek évi nyolc százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban az (1) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot köteles megfizetni.

(3) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

(4) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.”

A munkavédelemről szóló 1993. XCIII. évi törvény módosítása

80. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 79. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében)

d) javaslatot tesz a felügyeletek által kiszabott pénzbírságok 80. § szerint történő felhasználására.”

(2) Az Mvtv. 80. §-ának és a 80. §-t megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Bírságok felhasználása

80. § (1) A felügyeletek által a munkavédelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt kiszabott pénzbírságot az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség számlájára kell befizetni.

  Vissza az oldal tetejére