Időállapot: közlönyállapot (1996.I.15.)

1996. évi I. törvény

a rádiózásról és televíziózásról * 

Az Országgyűlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61. §-ával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió műsorszolgáltatásra és az ezzel összefüggő műsorterjesztésre.

(2) Ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi műsorszolgáltatóra is alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. Adásidő: a műsoridő és a műsorszolgáltatás során közzétett egyéb, műsorszámnak nem minősülő információk időtartamának összege. Műsorszámnak nem minősülő információ a mérőjel, a monoszkóp, a műsorszignál, a szünetjel, a pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő műsorszünet.

2. Alapszolgáltatás: a műsorelosztó rendszerben az előfizetőknek a legalacsonyabb díjtétellel nyújtott műsorelosztási szolgáltatás.

3. Befolyásoló részesedés:

a) az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b) az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.

4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.

5. Értéknövelő szolgáltatás: a műsorszolgáltatással össze nem függő programok és információk terjesztése.

6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós játékfilm-sorozat, a dokumentumfilm, a népszerű tudományos film, az animációs film.

7. Főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak.

8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor egyidejű, vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

9. Hálózatos műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik.

10. Helyi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

11. Jótékonysági felhívás: az a műsorban - pénzbeli vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül - közzétett műsorszám vagy műsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.

12. Képernyőszöveg: televízió műsorszolgáltatás műsoridejének kezdete előtt, illetőleg befejezése után vagy műsorszámok között - nem a műsor részeként - közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.

13. Kiegészítő műsorszolgáltatás: rádió, illetőleg televízió műsorszolgáltatással egyidejűleg, kiegészítő műszaki megoldás segítségével, ugyanazon a műsorelosztó, műsorszóró csatornán továbbított, a műsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció.

14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül közvetlen ajánlatnak.

15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él.

16. Közérdekű közlemény:

a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja,

b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

17. Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat.

18. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről.

19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen:

a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés,

b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,

c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,

d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok,

e) a gyermek- és ifjúsági műsorok,

f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,

g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám,

h) a hírszolgáltatás.

20. Közszolgálati műsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.

21. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által [Ptk. 685. § b) pont] birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

22. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére, eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít fel.

23. Külföldre irányuló műsorszolgáltatás: az a nem műholdas műsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére felhasznált műsorterjesztő lehetőségek jellemzői alapján - túlnyomórészt a Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül eső vételkörzetű műholdas magyarországi műsorszolgáltatás.

24. Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek

a) műsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy

b) közzétételére használt műsorterjesztő berendezést, hálózatot a Magyar Köztársaság területén telepítették.

Nem minősül magyarországi műsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság területén kívülről származó, változtatás nélkül, egyidejűleg közzétett műsorszolgáltatás.

25. Műsor: rádió, illetve televízió műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közzétett sorozata.

26. Műsorelosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek egyidejű, változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren a műsorszolgáltató telephelyétől, illetőleg a műsorszétosztó hálózat végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult felhasználó vevőkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas hálózat segítségével történő jeltovábbítás kivételével. Nem minősül műsorelosztásnak a telekhatáron belüli vezetékrendszer (pl. társasház).

27. Műsoridő: a műsorban - valamely meghatározott időszak folyamán - közzétett műsorszámok együttes időtartama.

28. Műsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett - együttese, amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölő főcím, szükség szerint további megkülönböztető jelzés, illetőleg a befejeződést jelző közlés határol.

29. Műsorszétosztás: a műsorszolgáltató által előállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy műholdas nem műsorszóró rádiótávközlő rendszeren tartalmában változatlanul történő egyidejű eljuttatása rádió és televízió műsorszóró adókhoz, illetőleg műsorelosztó hálózatokhoz.

30. Műsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádióműsor, illetve televízió-műsor rendszeres szolgáltatása előzetesen nyilvánosságra hozott adásidőben, bármely műsorterjesztő rendszer meghatározott és nyilvánosan ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet.

31. Műsorszolgáltató: a műsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot szerzett az a vállalkozás, amely a műsorszámok sorozatát megszerkeszti, vagy dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszám szerepeljen.

32. Műsorszórás: földfelszíni vagy műholdas rendszerrel végzett egyirányú - megfelelő vevőkészülékkel rendelkező, elvileg korlátlan számú felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb természetű jelek továbbítására.

33. Műsorterjesztés: műsorszolgáltató által előállított műsorszolgáltatási jelek elektronikus úton (műsorszórással vagy műsorelosztás útján) egyidejűleg, változatlanul történő eljuttatása a felhasználó vevőkészülékéhez.

34. Nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató: az olyan műsorszolgáltató, amely nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos helyzetű csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti fórumaként kíván szolgálni, ha a műsorszolgáltatásból származó - elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a műsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.

35. Országos érdekképviseleti, illetőleg szakmai szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó olyan érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a működési kör egész országra kiterjedő jellege megállapítható.

36. Országos műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.

37. Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt, vagy Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz példányt, vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.

38. Összetett műsorszám: több műsorszám - egy főcímmel jelzett - együttese.

39. Politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom

a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol,

b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti.

40. Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás, fényhatás keltette inger hat.

41. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott műsoridő, amely megnevezett vagy ábrázolt áru - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elő.

42. Saját gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében

a) műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg

b) műsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi lakóhelyű természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság készített, és az így létrejött műsorszámhoz fűződő - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a műsorszolgáltatót illetik meg.

43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg.

44. Támogatás: valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse.

45. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a természetes személynek e törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.

46. Vezetékes műsorelosztó: az a műsorelosztó, amely a műsorelosztást zártláncú távközlő hálózattal végzi.

47. Vételkörzet:

a) műsorszóró rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) vezetékes műsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat kiépült és a terület lakosságának lehetősége van a hálózat gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében csatlakozást létesíteni,

c) rádiótávközlő műsorelosztó rendszer révén végzett műsorszolgáltatás esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem mértéke eléri a műsorsugárzási szerződés szerint az elfogadható minőségű vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb értéket,

d) hálózatos műsorterjesztő rendszerek esetében az egyes rendszerek vételkörzeteinek összessége.

48. Zenei műsorszám: a szerzői jogi védelem alatt álló zeneművekből szerkesztett műsorszám.

II. FEJEZET

A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI

A) RÉSZ

Általános alapelvek és szabályok

1. Cím

Alapelvek

3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.

(2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

(3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.

(4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni.

(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni.

(4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni. Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni.

(5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

2. Cím

Egyes műsorszerkezeti követelmények

6. § A rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei műsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az előírást nem kell alkalmazni az olyan műsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei műsorszámokat.

7. § (1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékában, 1999. január 1-jétől legalább tizenöt százalékában olyan műsort köteles bemutatni, illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 15. §-ának (7) bekezdése szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. január 1-jétől legalább tizenkettő százalékát olyan műsor költségeire köteles fordítani, amelyet külső vállalkozóval készíttetett vagy attól - öt évnél nem régebben készült műsorként - szerzett be.

E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a televízió vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóinak nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott műsorszámoknak - a filmalkotások kivételével - magyarországi gyártásúaknak kell lenniük.

(2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott műsort az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos műsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.

(3) Az országos és a körzeti televízió műsorszolgáltatás - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított - évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétől húsz százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg.

8. § (1) Az országos és a körzeti műsorszolgáltató - a szakosított műsorszolgáltató kivételével - napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni.

(2) Közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben legalább huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridőben nem ad műsort, 7.00 és 18.30 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben.

(3) Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg.

(4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet.

3. Cím

Nyilvános rendezvény közvetítése

9. § (1) Ha valamely, a közönség számára egyébként nyilvános rendezvényt egy műsorszolgáltató kizárólagos joggal közvetít, más műsorszolgáltató műsora, illetve hírműsora a közvetítéssel egy időben vagy a közvetítés után a rendezvényről a szükségleteinek megfelelően a rendezvény valamely részletét olyan mértékben teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzői jogról szóló törvénynek a szerzői művek rádióban, illetve televízióban történő szabad felhasználásának terjedelmét.

(2) A rendezvény részletének közzététele akkor felel meg a műsor, illetve hírműsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg az érintett közvetítés (műsorszám) időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet.

4. Cím

Reklámkorlátok és -tilalmak

10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető.

(4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.

(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.

11. § (1) Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.

(2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.

12. § (1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét vagy szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát vagy - az időpont kivételével - műsorszám műsorbeli elhelyezését.

(2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik.

13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.

(2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám

a) nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,

b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,

c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető,

d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne,

e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével,

f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően.

14. § (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék.

(2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető.

(3) A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra.

(4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra.

15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést

a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá

b) egyéb műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetően, elkülönítve

kell közzétenni.

(2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a 137. § szerinti közérdekű közleményre.

16. § (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat.

(2) A műsorszolgáltatás műsoridejének - bármiként számított - egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet.

(3) A közvetlen ajánlat időtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát.

(4) Éjféltől hajnali öt óráig terjedő időszakban a közvetlen ajánlatokra az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.

(5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(7) A képernyőszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(8) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni.

17. § (1) Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni.

(2) A (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, valamint a műsorszám szerzői jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető.

(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely

a) hír vagy időszerű politikai tartalmú, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy

d) vallási, illetve egyházi tartalmú.

(5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie.

(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzői jog jogosultjának engedélyétől függően negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A műsormegszakító reklámok között legalább húsz perc műsoridőnek kell eltelnie.

5. Cím

Támogatott műsorszámok

18. § (1) A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni.

(2) Támogatott műsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra.

(3) A támogató a műsorszolgáltató felelősségét, illetve szabadságát érintő módon a műsor vagy a támogatott műsorszám tartalmát vagy műsorbeli elhelyezését - az időpont kivételével - nem befolyásolhatja.

(4) Nem lehet közzétenni - a műsorelőzetes kivételével - olyan műsorszámot, amelyben a műsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztető jelzése, jelszava megjelenik.

(5) A politikai hírműsorszám nem támogatható.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra e § - az (5) bekezdés kivételével - nem alkalmazható.

19. § (1) Nem támogathat műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom,

b) az a vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint - e törvény szerint nem reklámozható terméket állít elő, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra.

(2) A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

6. Cím

Kiegészítő műsorszolgáltatás és értéknövelő szolgáltatás

20. § (1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére.

(2) Kiegészítő műsorszolgáltatást csak a műsorszolgáltatásra jogosult végezhet.

(3) A kiegészítő műsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a műsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetőleg utólag be kell jelenteni.

21. § (1) Értéknövelő szolgáltatás végzésére elsősorban a műsorszolgáltató jogosult.

(2) Ha a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését követő száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelő szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg - a műholdas rendszer kivételével -, arra a műsorterjesztő igényt jelenthet be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követő száznyolcvan napon belül az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban: Testület) és a műsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet érvényesíteni. E határidőt követően a műsorszolgáltató és a műsorterjesztő közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelő szolgáltatásra, aki, illetőleg amely elsőként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél. Abban az esetben, ha értéknövelő szolgáltatást sem a műsorszolgáltató, sem a műsorterjesztő nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a műsorszolgáltatóval és a terjesztővel szerződést köthet.

(4) Az értéknövelő szolgáltatást a bejelentéstől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni kell.

(5) A műsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelő szolgáltatási jog is megszűnik.

B) RÉSZ

A közszolgálati műsorszolgáltatás,
és a közműsor-szolgáltatás alapelvei és szabályai

1. Cím

Általános szabályok

22. § (1) Közszolgálati műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet.

(2) A Testület - kérelemre - műsorszolgáltatót közműsor-szolgáltatóvá nyilváníthat, ha az vállalja a közműsor-szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségeket.

(3) A Testület a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsor-szolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A Testület a műsorszolgáltatási szabályzatot a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

2. Cím

A közszolgálati műsorszolgáltató
és a közműsor-szolgáltató műsorára vonatkozó
közös szabályok

23. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137. §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít

a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére,

b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására,

c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére,

d) az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére,

e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatására.

24. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet.

(2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú képernyőszöveg - kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget - megjelenítése is beleszámít.

(3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok - között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehető.

(4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója.

(5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

(6) Az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot tilos közzétenni.

25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók:

a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok,

b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok,

c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok,

d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.

3. Cím

A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok

26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni.

27. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza.

(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

28. § (1) A közszolgálati televízió 1997. január 1-jétől

a) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított évi műsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású műsorszámokból,

b) reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított teljes műsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötvenegy százalékát európai gyártású műsorszámokból

szerkeszti meg;

c) a filmalkotásokból megszerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát, 1999. január 1-jétől legalább húsz százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább húsz százaléka új, amelynek harminc százaléka pedig nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió saját gyártású filmalkotása. Ezeket az arányokat a gyermek- és ifjúsági műsorszámok tekintetében is megfelelően alkalmazni kell;

d) reklám és sportközvetítés nélkül számított évi műsoridejének legalább tíz százalékát 1999. január 1-jétől legalább tizenöt százalékát nem saját, de magyarországi gyártású műsorokkal tölti ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányoknak a főműsoridőben is érvényesülnie kell.

(3) A közszolgálati rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább harminc százalékát magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű alkotók műveiből vagy magyar állampolgárságú, illetve magyar nemzetiségű művészek közreműködésével készült, illetőleg magyarországi gyártású műsorszámokból kell szerkeszteni.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltató az e címben meghatározott kötelezettségeit minden általa nyújtott műsorszolgáltatás tekintetében egyenként köteles teljesíteni.

4. Cím

Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és műsorszolgáltatási szabályzat

29. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatot, a közműsor-szolgáltató műsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni.

(2) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:

a) a pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékait,

b) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,

c) az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,

d) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendjét, figyelemmel a törvény 26. § (2) bekezdésében foglaltakra is,

e) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszerét,

f) a megkülönböztető jelzéssel ellátandó műsorszámok közzétételi módját,

g) a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket,

h) a reklámtevékenységet, a műsorszámok támogatását,

i) a közérdekű közlemények közzétételét,

j) a közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékét és biztosítékait, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését,

k) a munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályokat, különös tekintettel a politikai és hírműsorokban foglalkoztatottakra,

l) a műsorkészítési tevékenység szakmai szabályait,

m) a külföldre irányuló, valamint a 134. § (3) bekezdésében említett műsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének, illetőleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit.

(3) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a műsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató megrendelései, valamint a külső munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetőséget jogosulatlan előnyszerzésre a közszolgálati műsorszolgáltató, illetve a közműsor-szolgáltató alkalmazottai számára.

(4) A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül jóváhagyásra meg kell küldeni a közalapítvány kuratóriumának. A kuratórium a szabályzatot a Testület egyetértésével hagyhatja jóvá.

30. § (1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó többsége számára, a Duna Televízió elsősorban a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság számára nyújt közszolgálati műsorszolgáltatást.

(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt rádióműsor esetén legalább egy, a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható; földfelszíni terjesztésű televízió-műsor esetén legalább egy, kilencvenszázalékos vételkörzetű műsorszolgáltatást kell érteni.

III. FEJEZET

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

1. Cím

Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete

31. § (1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.

(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. § (1) A Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. A Testület költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére - az Országgyűlés önálló törvényben, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(3) A Testület székhelye Budapest.

(4) A Testület irodája a Testület hivatali szerve.

(5) A Testület tagja megbízatásának időtartama a megbízatás megszűnését követően mindenkor munkaviszonyban, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(6) A Testület tagját a Testület megalakulásától a munkáltató - a Testület tagja kérelmének megfelelően - a megbízatás időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(7) Ha a Testület tagja megválasztása előtt munkaviszonyát, illetve közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyát, szolgálati jogviszonyát, bíróságnál és ügyészségnél fennálló szolgálati viszonyát az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok miatt szüntette meg, megbízatása megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt eredeti munkakörébe, illetőleg szolgálati viszonyába vissza kell helyezni.

(8) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. A járulékfizetést, illetve elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országos Rádió és Televízió Testület irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásban kell rendezni.

(9) Az iroda alkalmazottai köztisztviselők, reájuk a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (a továbbiakban: Ktv.) kell alkalmazni az e törvényben foglalt eltérésekkel. Az iroda vezetőjét a Testület elnöke nevezi ki és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iroda vezetőjének a jogállása a helyettes államtitkáréval azonos.

(10) Az iroda megbízás alapján külső szakértőket is alkalmazhat.

2. Cím

A Testület választása

33. § (1) A Testületet az Országgyűlés - a képviselők több mint felének szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.

(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fő.

(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.

(4) A Testület többi tagját az Országgyűlési képviselőcsoportok jelölik. Minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a kormánypárti vagy ellenzéki oldalon csak egy képviselőcsoport van, az a képviselőcsoport két tagot jelölhet.

(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottsága - szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a képviselőcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni.

(6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani tizennégy napon belül. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.

(7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselőcsoport az (5) bekezdésben írt határidőn belül nem állít jelöltet; ha a képviselőcsoport a jelölés jogát a Testület megalakulása után gyakorolja, ennek alapján - a Testület megbízatásának hátralévő idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.

(8) Ha a Testület megválasztását követően új képviselőcsoport alakul, e képviselőcsoport jelölése alapján - a Testület megbízatásának hátralévő idejére - az Országgyűlés új tagot választ a Testületbe.

3. Cím

Összeférhetetlenség

34. § (1) A Testület tagjává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár választható, aki legalább ötévi szakmai gyakorlattal rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendő különösen a tájékoztatási, műsorszerkesztési és -készítési, a műsorszolgáltatási, a távközlési, a frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggő műszaki, jogi, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvélemény-kutatási tevékenység.

(2) A Testületnek nem lehet tagja

a) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnöke és ezek helyettese, országgyűlési képviselő vagy fizetett alkalmazottja, köztisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője,

b) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, illetőleg, aki műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, lapkiadóval vagy lapterjesztővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a műsorszolgáltató, a műsorterjesztő, a lapkiadó, a lapterjesztő, illetőleg, aki ilyen gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

d) a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a közalapítványok alkalmazottja.

(3) Nem lehet a Testület tagja a (2) bekezdés a)-c) pontjai alá eső személynek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója.

(4) A jelölt köteles megválasztása előtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetőleg, hogy megválasztása esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.

35. § (1) A Testület tagja

a) műsorszolgáltatóval, műsorterjesztővel, hetilap vagy napilap kiadójával, lapterjesztővel nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban,

b) nem lehet az a) pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója), ideértve az alapítvány kezelő szervezetének tagját.

(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, továbbá könyvvizsgálója.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi előírásokat, a testületi tagsági megbízatás megszűnését követő hat hónapban is alkalmazni kell.

(4) A Testület tagja a műsorszolgáltatási jogosultság időtartama alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója pedig a jogosultság időtartamának első fele alatt nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt olyan műsorszolgáltatóval, amely az ő megbízatási ideje alatt kapott műsorszolgáltatási jogosultságot. A műsorelosztóként történt nyilvántartásba vétel tekintetében ezek a határidők a Testület tagja esetén négy év, a közeli hozzátartozó esetén két év, a testületi tagsági megbízatás megszűnésétől számítva.

(5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenységért műsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat el.

4. Cím

A Testület tagjainak kötelezettségei

36. § (1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot, szolgálati és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a törvény melléklete szerinti szövegű esküt tesz.

(3) A Testület tagja hivatalba lépésekor, illetve megbízatása megszűnésekor köteles vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés elnöke őrzi.

5. Cím

A Testület tagjai megbízatásának megszűnése

37. § (1) A Testület tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Testület megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenségi okból,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a megbízatás elvesztésével,

g) a tag halálával,

h) a tagot jelölő képviselőcsoport megszűnésével,

i) a Testület megbízatása megszűnésével [45. § (1) bekezdés c) pont]

(2) A Testület tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f)-i) pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pontja esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület elnöke megbízatásának megszűnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.

(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított tíz napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága megszűnt. A Testület tagja, illetőleg elnöke az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a megbízatásából eredő feladatait.

(5) Kizárással szűnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja

a) neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) bűnösségét - szabadságvesztés kiszabásával - jogerős ítélet állapította meg.

(6) A Testület tagjával vagy elnökével szemben indult büntetőeljárásról a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a tisztségéből eredő jogköre gyakorlása alól a bűncselekmény jogerős elbírálásáig felfüggesztheti.

(7) Ha valamelyik képviselőcsoportnak megszűnik a joga a két testületi tag jelölésére, a képviselőcsoport tizenöt napon belül nyilatkozhat, hogy az azonos időpontban megválasztott tagok közül melyik tag megbízatását tartja fenn. Ha a képviselőcsoport nem nyilatkozik, az azonos időpontban megválasztott tagok megbízatása egyszerre vész el és a képviselőcsoport újra élhet a jelölés jogával. Ha a két tag nem egy időben került megválasztásra, a később megválasztott tag megbízatása vész el.

(8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Testület elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

38. § (1) A Testület tagja megbízatásának megszűnése esetén a jelölési eljárást nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a képviselőcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére korábban javaslatot tett.

(2) Az új tag megbízatása annyi időre szól, amennyi a Testület megbízatásából hátravan.

6. Cím

A Testület tagjainak díjazása

39. § (1) A Testület elnöke a miniszter, tagja a közigazgatási államtitkár illetményével azonos összegű díjazásban, valamint az e tisztségeket betöltő személyt megillető járandóságban részesül. A Testület elnökét és tagját naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg.

(2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követően - amennyiben nem választják meg újra - további hat hónapon keresztül a havi díjazásának megfelelő összegű ellátás illeti meg.

(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történő felmentése esetén végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hathavi - ennél kevesebb ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának időtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.

(4) Összeférhetetlenségi okból történő felmentés, illetőleg kizárás esetén a tagot vagy elnököt végkielégítés nem illeti meg.

7. Cím

A Testület működése

40. § (1) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket.

(3) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

8. Cím

A Testület feladatai

41. § (1) A Testület feladatai:

a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;

b) ellátja az e törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat;

c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására;

d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak és a Hungária Televízió Közalapítványnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok javaslatot tehetnek;

e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről;

f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba;

g) ellátja a műsorszolgáltatási szerződésekkel összefüggő feladatokat;

h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződésen alapuló, illetőleg a nyilvántartásba vett műsorszolgáltatásokról és műsorelosztókról;

i) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását;

j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések előkészítésében;

k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat;

l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges információkat;

m) megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi;

n) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a műsor vétele és rögzítése vagy a műsorszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.

42. § (1) A Testületnek a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepciója kialakításakor a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás szükségleteire tekintettel kell lennie.

(2) A Testület a Művelődési Közlönyben közzéteszi a műsorszolgáltatást érintő frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.

9. Cím

A Testület beszámolója

43. § (1) A Testület minden év március 1-jéig az Országgyűlésnek megküldi a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban különösen értékelnie kell

a) a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,

b) a műsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meghatározottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztők, műsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,

c) a műsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a műsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását; kezdeményezi a törvény esetleges módosítását.

(2) A beszámolót a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

10. Cím

A határozathozatal szabályai

44. § (1) A 45. és 46. §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.

(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti törtszám értékével azonos:

a) ha a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok száma egyenlő, akkor a törtszám számlálója egy, nevezője a tagok számának összege plusz egy,

b) ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok száma nem egyenlő, a törtszám számlálója egy, nevezője pedig a kormánypárti vagy ellenzéki képviselőcsoportok által nagyobb számban jelölt testületi tagok számának kétszerese plusz egy.

(3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell kiszámítani:

a) ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességéből le kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között;

b) ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg a kormánypárti képviselőcsoportok által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlő arányban oszlik meg az ellenzéki képviselőcsoportok által jelölt tagok között.

(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak kivételével - egyszerű többséggel hozza.

45. § (1) Az országos rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja a következő:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c) ha a b) pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület megbízatása - az elnök megbízatásának kivételével - megszűnik. A megbízatás megszűnését követő harminc napon belül az Országgyűlés új testületi tagokat választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint, azzal az eltéréssel, hogy ennek során az előző Testület tagjai nem jelölhetők.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megválasztott Testület - új pályázat kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról:

a) a szavazás első fordulójában az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges. Ha ekkor sem születik döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

46. § (1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti műsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása az alábbiak szerint történik:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke nem jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c) ha az általános pályázati feltételek vagy a pályázati felhívások tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges;

d) ha a körzeti rádió és a körzeti televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

(2) A helyi rádió és televízió műsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálásának módja:

a) a szavazás első fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

b) ha a szavazás első fordulójában nem született határozat, a Testület legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerű többsége szükséges.

(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell kiírni.

11. Cím

A Panaszbizottság

47. § (1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg.

(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.

(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.

(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával szemben büntetőeljárás indul, erről a nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre tekintettel felfüggesztheti.

(5) A Testület a Panaszbizottság tagjának megbízatását megszünteti összeférhetetlenség esetén, továbbá akkor, ha a bíróság a Panaszbizottság tagját szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélte.

48. § (1) Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja jogi végzettségű személy.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság miatti kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg. Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlősége, a nyilvánosság és a pártatlanság elvének érvényesítésére.

(3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a panaszt megvizsgálja és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az érintett műsorszolgáltatót, továbbá - ha ezt szükségesnek tartja - a közvéleményt.

(4) A Panaszbizottság működésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület irodája látja el.

(5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság által hozott állásfoglalásokat.

49. § (1) Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.

(2) A kifogást tevő a kifogásolt közlés megjelenésétől, többszöri közlés esetén az utolsó ismétléstől számított negyvennyolc órán - a Magyar Köztársaság határain kívül élő (tartózkodó, működő) személy esetében nyolc napon - belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának - a kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti - ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevő, ha az ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kifogást tevő kapta, de azzal nem élt.

(3) A műsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kifogást tevőt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevő a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstől számított hat napon - külföldi esetén tizenkét napon - belül a kifogásolt műsorszám és a műsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható a panasz, ha a műsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a panaszt benyújtani.

(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül állást foglal a kifogást tevő által előterjesztett kérdésekben.

(5) A műsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott műsorszámot rögzítő anyagot, és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért felvilágosítást.

(6) A Panaszbizottság a műsorszolgáltatót és a kifogást tevőt meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak nem akadálya.

50. § (1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott feltételeknek nem megfelelően benyújtott panaszt elutasítja.

(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére.

(3) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságának súlyosabb vagy ismételt sérelme esetén a Panaszbizottság kezdeményezheti, hogy a Testület bírságot szabjon ki.

51. § (1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú.

(2) A Testület a jogorvoslati kérelemről nyolc napon belül határoz. A Testület elmarasztaló határozatát, illetve ha a Testület a műsorszolgáltató kérelmét elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni kell.

(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a polgári perrendtartásról szóló - többször módosított - 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.

(4) Az alaposnak bizonyult kifogásnak a műsorszolgáltató műsorában történt közlésén túlmenően a műsorszolgáltatót marasztaló jogerős határozatot a Művelődési Közlönyben is közzé kell tenni.

12. Cím

A Testület és a Hírközlési Főfelügyelet kapcsolata

52. § (1) A műsorszolgáltatási pályázatok előkészítése érdekében a Testület a műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter útján - a Hírközlési Főfelügyeletet.

(2) Ha a Hírközlési Főfelügyelet a Testület által megjelölt időpontban nem képes eleget tenni a felkérésnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter határidő-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza:

a) a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében;

b) a műsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat;

c) a műsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.

(4) A Hírközlési Főfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni műsorsugárzás esetén -, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit;

b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet;

c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás előtt legalább tizenöt napra közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását követően legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás helyét és időpontját. A nyilvános meghallgatásra a 94. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a Hírközlési Főfelügyeletnél bárki megtekintheti.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK

1. Cím

A közalapítványok

53. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés - a 140-141. §-ok szerint - létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a továbbiakban együtt: közalapítványok).

(2) E törvény a Hungária Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát nem érinti.

(3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány alapító okiratának módosítását) az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban kell meghatározni.

(4) A közalapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. § (1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés az alapító okiratban állapítja meg.

(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként

a) a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Rádió Közalapítvány,

b) a Magyar Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékű jogait a Magyar Televízió Közalapítvány,

c) a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami tulajdonban lévő közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi megosztást követően vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány

tulajdonába adja.

A kuratóriumok

55. § (1) A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok.

(2) A kuratóriumok az Országgyűlés által választott, illetőleg az e törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak.

(3) Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét.

(4) Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként.

(5) Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.

(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(7) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal másik (többi) képviselőcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani, és az új választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább tíz százalékát.

(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban, ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.

(9) A kuratórium elnökségét négyévi időtartamra választják.

Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki képviselőcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlő arány fenntartása érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell választani az elnökség megbízatásának hátralévő idejére. Ha az adott oldal képviselőcsoportjai nem tudnak közös jelölt(ek) állításában megállapodni, a jelölést sorsolással kell eldönteni.

(10) A kuratórium - egyben az elnökség - elnökét a kormánypárti képviselőcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoport(ok) jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül.

(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelöléséről a képviselőcsoportok nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni.

56. § (1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi szervezetek:

a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt,

b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,

c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt,

d) az emberi jogi országos szervezetek egy főt,

e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek négy főt,

f) az oktatás és tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt,

g) a szakszervezetek országos szövetségei egy főt,

h) a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

i) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

j) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt,

k) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

l) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

m) a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

n) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

o) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

p) a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

r) a határon túli magyar szervezetek egy főt.

(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot delegálnak az alábbi szervezetek:

a) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy főt,

b) a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége egy főt,

c) a b) pontban nem említett egyházak egy főt,

d) az emberi jogi országos szervezetek egy főt,

e) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet, valamint a kultúra egyéb területén működő országos szakmai szervezetek három főt,

f) az oktatás és a tudomány területén működő országos szakmai szervezetek kettő főt,

g) az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy főt,

h) a környezetvédők, természetvédők, állatvédők országos szervezetei egy főt,

i) a nők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

j) a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

k) a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levők országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

l) a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy főt,

m) a szomszédos országokban működő magyar szervezetek képviselői hét főt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni jogosult testület egy főt.

(3) Az (1) bekezdés r) pontjában és a (2) bekezdés m) pontjában említett szervezeteket a Határontúli Magyarok Hivatala javaslatára a Testület értesíti.

57. § (1) Az 56. § (3) bekezdésében említettek kivételével delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a Testület nyilvántartásba vett.

(2) A nyilvántartásba vételre történő felhívást a Testület minden évben január 31-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre minden évben március 15-ig lehet jelentkezni.

(3) A Testület a jelentkezők közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba, amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele előtt legalább két évvel a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba bejegyeztek. A jelentkezőnek közölnie kell, hogy az 56. §-ban meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.

(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart.

(5) Az 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába felvett szervezetek évente jogosultak képviselőt delegálni a kuratóriumba. Ha a delegálásról a résztvevők teljes körűen nem tudnak megállapodni, nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást - mindhárom kuratórium tekintetében azonos alkalommal - minden év április 1-jéig a Testület közjegyző közreműködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek részt, amelyeknek a képviselői a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.

(6) Sorsolás alapján egy szervezet egy időben csak egy kuratóriumba delegálhat képviselőt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi) kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni.

(7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.

58. § (1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont kivételével - és a 35. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Az elnöknek, illetve az elnökségi tagnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az érintett közszolgálati műsorszolgáltató vezető állású dolgozója.

(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati műsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak. Ez a határidő az elnökre és az elnökségi tagokra két év.

(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta előtt a Ptk. 74/C. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyűlési bizottság javaslatára az Országgyűlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentéséről az Országgyűlés, a szervezetek delegáltjairól a küldő szervezet határoz. E kérdésekben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazati arányával dönthet.

(4) A kuratórium tagjai (elnöke) a közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban. Reájuk a 35. § (5) bekezdése irányadó. Semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati műsorszolgáltatótól.

A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre

59. § (1) A kuratórium jogköre:

  Vissza az oldal tetejére