Időállapot: közlönyállapot (1996.III.29.)

1996. évi XIV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

1. § (1) Az Országgyűlés a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 1996. évi költségvetését 574 188 millió forint bevételi, 590 441 millió forint kiadási előirányzattal, 16 253 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetésének mérlegét, a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Ny. Alap hiányának rendezésére az 1996. évi központi költségvetés zárszámadásában kerül sor.

A bevételek részletezése

2. § (1) A járulékbevételek előirányzatának együttes összege 515 269 millió forint, amelyből 17 222 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 13 812 millió forint a rendkívüli járulékbehajtásból származó járulékbevétel, 484 235 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A rendszeres járulékbevételek összegéből a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékbevétel 391 099 millió forint, ebből az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege 2300 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék befizetés 80 874 millió forint, a munkanélküliek ellátása után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8362 millió forint, a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye után fizetett nyugdíjjárulék 2300 millió forint. Az egyes szociális ellátások után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 1600 millió forint, melyből 1340 millió forint a települési önkormányzatok által fizetett járulék, 260 millió forint az egyházi személyek járulékfedezete.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek előirányzata 14 064 millió forint, amelyből a késedelmi pótlék és a rendbírság 13 764 millió forint, 300 millió forint a jogalap nélküli kifizetések visszatérítésének és egyéb várható bevételeknek az összege.

(3) A kamat- és egyéb hozambevételek előirányzata 3000 millió forint. Az AT. 7. §-ának (3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(4) Az AT. 7. §-ának (4) bekezdése alapján 1160 millió forint a Lakásfedezeti kötvény 1996. évi megtérülésének bevonásából származó bevétel.

(5) A működési célú bevételek előirányzata 720 millió forint. Ebből a nem az Ny. Alapból finanszírozott ellátásokra a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) XI. fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. kiemelt előirányzat költségtérítésének előirányzata 420 millió forint, az egyéb szervek térítése, illetve a saját működési bevétel előirányzata 300 millió forint.

(6) Az AT. 3. §-ának (5) bekezdése szerint az Alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeli ellátások tényleges kiadásaival arányos járulékátadást eszközölnek. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Egészségbiztosítási Alaptól (a továbbiakban: E. Alap) átvett járulék előirányzata 39 975 millió forint (az E. Alap 131 066 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap nyugdíjellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

A kiadások részletezése

3. § (1) Az AT. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 510 917 millió forint.

(2) Az ellátások megállapításával és folyósításával összefüggésben felmerült, ténylegesen kimutatható postaköltség, bankköltség és útiköltség-térítés előirányzata 2600 millió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket - ideértve a mindenkor hatályos törvény szerint szükségessé váló nyugdíjemeléseket is - akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(4) A működésre fordított kiadás előirányzata 9974 millió forint, amelyből 720 millió forint a 2. § (5) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából

a) a folyamatos működési kiadásokra 7381 millió forint,

b) az ellenőrzési tevékenység ösztönzésére 50 millió forint,

c) az informatikai fejlesztés kiadásaira 840 millió forint,

d) a beruházási kiadásokra 1343 millió forint,

e) az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra 360 millió forint

fordítható.

(5) Ha a (4) bekezdés c)-e) pontjai alatti tényleges kiadás kevesebb mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(6) A vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások előirányzata 100 millió forint.

(7) A nyugdíjkiadások után az E. Alapnak átadott járulék előirányzata 65 397 millió forint (az Ny. Alap 510 917 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka).

(8) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján az E. Alapnak átadott rendszeres járulékok összege 1453 millió forint.

(9) A Világbanki Program tényleges kiadásainak mértékéig a Kormány egyetértésével a (4) bekezdés előirányzata túlléphető.

(10) A Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság elhelyezését az ingyenes állami vagyonjuttatás keretében - megállapodás alapján - legkésőbb 1996. június 30-ig átadásra kerülő ingatlan(ok) útján kell biztosítani.

Működési költségvetés

4. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 9974 millió forint.

(2) A működési kiadás 9974 millió forint összegéből

a) 938 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnál és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál, 3604 millió forint a Területi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságoknál, 1532 millió forint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál felhasználható összeg;

b) a központosított kiadási előirányzat 3900 millió forint, ebből 1995 millió forint központosított intézményi előirányzat, 1905 millió forint a nyugdíjbiztosítási célfeladatok előirányzata;

c) az a) és b) pontok alatti kiadások előirányzatai tartalmazzák az igazgatási szerveknél ellátott, az egészségbiztosítás céljait szolgáló feladatok (korhatár alatti rokkantsági és baleseti nyugellátások megállapítása és folyósítása), valamint a közös érdekeltségű feladatok (a biztosítottak bejelentésének, a járulékbevallási, -befizetési kötelezettség teljesítésének, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok ellátásának szakellenőrzése) végzéséhez szükséges kiadásokat.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

5. § (1) A nyugdíjbiztosítás által folyósított, nem nyugdíjbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az Ny. Alap tartalékainak alakulását a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

A főösszegek

6. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 1996. évi költségvetését 489 489 millió forint bevételi, 491 046 millió forint kiadási előirányzattal, 1557 millió forint hiánnyal állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetésének mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az E. Alap hiányának rendezésére az 1996. évi központi költségvetés zárszámadásában kerül sor.

A bevételek részletezése

7. § (1) A járulékbevételek együttes összege 392 068 millió forint, amelyből 12 778 millió forint a kintlévőségek 1996. évi behajtásából származó járulékbevétel, 10 271 millió forint a rendkívüli járulékbevétel, 369 019 millió forint a rendszeres járulékbevétel. A központi költségvetés által - a többször módosított, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 119. §-ában megállapított járulékfizetési kötelezettsége alapján - az 1996-ban fizetett járulékbevétel 12 000 millió forint. A rendszeres járulékbevételek összegéből 293 713 millió forint munkáltatói egészségbiztosítási járulék, ebből 1700 millió forint az ÁPV Rt. tulajdonosi körébe tartozó vállalatoktól származó járulékbevételi többlet összege, 55 184 millió forint az egyéni egészségbiztosítási járulék, 6622 millió forint a munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék, 1500 millió forint a baleseti járulék, 12 000 millió forint a munkáltatói táppénz-hozzájárulás.

(2) A terhesgondozásnak az E. Alap kiadásai között kimutatott, de 1993-tól a központi költségvetést terhelő kiadásaira a központi költségvetéstől átvett összeg 2500 millió forint.

(3) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek összege 14 441 millió forint. Ebből 10 211 millió forint a késedelmi pótlék és a rendbírság összege, 2200 millió forint a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítésének összege, 700 millió forint a terhességmegszakítás egyéni térítési díja, 800 millió forint az E. Alap által e feladattal kapcsolatban 1995-ben megelőlegezett költségek 1996. évi - a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében meghatározott - központi költségvetési megtérítése. Az egyéb bevételek 500 millió forint összegű előirányzata tartalmazza a különféle okokból visszaérkezett ellátások, támogatások összegét.

(4) A kamat- és egyéb hozambevételek összege 600 millió forint. Az AT. 7. §-a (3) bekezdésének rendelkezését 1996-ban nem kell alkalmazni.

(5) Az E. Alapot az AT. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés alapján megillető bevétel - a nyugdíjkiadások után a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetére átvett járulék - előirányzata 65 397 millió forint. (Az Ny. Alap 510 917 millió forint nyugdíjkiadásainak az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetének meghatározott járulék mérték szerinti százaléka.)

(6) A működési célú bevétel 1060 millió forint, amely a családi pótlék és más ellátások folyósítási kiadásainak 980 millió forint összegű, a központi költségvetés általi megtérítéséből és az intézmények saját folyó bevételeinek 80 millió forint nagyságú összegéből származik.

(7) Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok végzésére az Ny. Alaptól átvett rendszeres járulék előirányzata 1453 millió forint.

A kiadások részletezése

8. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható kiadások előirányzata (ideértve az egészségügyi dolgozók 1996. évi esedékes béremelésének a fedezetét is) - a felújítások, beruházások nélkül - 217 500 millió forint. E kiadások részletezését a törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 72 000 millió forint, amelyből 400 millió forint a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának előirányzata, a gyógyászati segédeszközök árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 11 500 millió forint, 800 millió forint a vérzékenység gyógykezelésére szolgáló kiadás előirányzata.

(3) A gyógyfürdő-szolgáltatás kiadásainak előirányzata 750 millió forint, az anyatejellátás kiadásainak előirányzata 200 millió forint.

(4) Az E. Alapot terhelő nyugellátások (korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások) előirányzata 77 066 millió forint.

(5) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásainak összege 9500 millió forint.

(6) A táppénzkiadás előirányzata 42 800 millió forint.

(7) Az egyéb betegségi ellátások együttes előirányzata 3050 millió forint. Ebből a betegséggel kapcsolatos segélyek 800 millió forint összegű előirányzatából 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira fordítható összeg, 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés költségeinek megtérítése, 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadások előirányzata, 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatás előirányzata, a kártérítési járadék összege 900 millió forint, az utazási költségtérítés 1350 millió forint.

(8) Az E. Alapot terhelő postaköltség, bankköltség, behajtási-végrehajtási költség és egyéb kiadások előirányzata 1500 millió forint, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 500 millió forint.

(9) A kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatban felmerülő kiadások előirányzata 5 millió forint.

(10) Az AT. 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után az Ny. Alapnak átadott járulék előirányzata 39 975 millió forint. (Az E. Alap 131 066 millió forint pénzbeli ellátási kiadásának az Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték szerinti százaléka.)

(11) A (2)-(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé váló kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

(12) A működésre fordított kiadás előirányzata 13 900 millió forint, amelyből 1060 millió forint a 7. § (6) bekezdése szerinti működési célú bevételekből teljesített kiadás. A működési kiadások előirányzatából

a) a folyamatos működési kiadásokra 11 980 millió forint,

b) a behajtási tevékenységet végző igazgatási szervek hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére 400 millió forint,

c) a működési célú informatikai fejlesztés 400 millió forint,

d) beruházási kiadásokra, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elhelyezésének részleges megoldására 876 millió forint,

e) az egészségbiztosítási kiadások takarékos és hatékony felhasználását segítő ellenőrzési rendszerek (vény- és táppénz-ellenőrzési rendszer, jogosultság ellenőrzésére hivatott rendszer) fejlesztésére 244 millió forint

fordítható.

(13) Ha a (12) bekezdés c)-e) pontja szerinti tényleges kiadás kevesebb mint az előirányzat, azt megtakarításként más célra nem lehet felhasználni.

(14) A Világbanki Program tényleges kiadásainak mértékéig a Kormány egyetértésével a (12) bekezdés előirányzata túlléphető.

Működési költségvetés

9. § (1) A működési költségvetés bevételi előirányzata 13 900 millió forint.

(2) A működési kiadások 13 900 millió forint összegéből

a) az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kiadási előirányzata 2994 millió forint, 12 millió forint a Területi Egészségbiztosítási Bizottságok, 9455 millió forint a Megyei és Ágazati Egészségbiztosítási Pénztárak kiadási előirányzata, az Országos Orvosszakértői Intézet kiadási előirányzata 639 millió forint;

b) a központosított előirányzatok összege 800 millió forint.

(3) A működési költségvetés mérlegét a törvény 7. számú melléklete tartalmazza.

Vegyes rendelkezések

10. § (1) Az egészségbiztosítás által folyósított, de nem egészségbiztosítási finanszírozású ellátások kiadásait és azok megtérítéseit a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az E. Alap tartalékainak alakulását a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉSÉT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK

11. § Az egymás számára végzett, illetve a közös érdekeltségű feladatok ráfordításigényének együttes figyelembevétele alapján, ezen kiadások fedezetéül az Ny. Alap rendszeres járulékbevételeinek 0,3 százaléka az E. Alap bevételét képezi.

12. § Az Ny. Alap és az E. Alap nyugdíjkiadási előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére [a T. 13. §., 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdése] 450 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 150 millió forintot használhat fel.

13. § (1) A társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó bevételi főösszege 956 852 millió forint, kiadási főösszege 974 662 millió forint, hiánya 17 810 millió forint.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét a törvény 10. számú melléklete tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítási alrendszer költségvetési hiányát az 1. § (3) és a 6. § (3) bekezdéseiben előírtak szerint kell rendezni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1) Az AT. 4. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 57,65%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5% - belül a nyugdíjbiztosítási járulék - 24,5% - részarányának), a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 24,5%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék teljes összegének, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, továbbá a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulék teljes összegének, valamint az egyéni járulékok 60%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékének - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részarányának) a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék és egyéni nyugdíjjárulék;

b) egyéb járulék, ideértve az egyházi személyként és szerzetesrendi tagként szerzett szolgálati idő nyugdíjköltségeinek fedezetére a központi költségvetés által fizetett járulékot;

c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

ca) a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélküli felvétel vagy más ok miatt -, visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;

cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 58,10%-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5% - belül a nyugdíjbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 30,5% - részaránya);”

(2) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt munkáltatói járulékok 42,35%-ának (a társadalombiztosítási járulékon - 42,5% - belül az egészségbiztosítási járulék - 18% - részarányának), valamint - a munkanélküli járadék és a pályakezdők munkanélküli segélye utáni 6%-os mértékű nyugdíjjárulékot nem tartalmazó - egyéni járulékok 40%-ának (a biztosított által fizetett járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részarányának) az Egészségbiztosítási Alaphoz történő átutalásával realizálódó munkáltatói és egyéni egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék teljes egészében az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi;”

c) egyéb járulék, valamint a munkáltatói táppénzhozzájárulás;”

(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül

da) a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, a baleseti megtérítés és egyéb kártérítések megtérítése, valamint az Egészségbiztosítási Alapból fizetett, - jogalap nélküli felvétel, vagy más ok miatt - visszaérkezett, bevételként elszámolt összegek teljes egészében;

db) az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 41,90%-a (a járulékok együttes mértékén - 52,5% - belül az egészségbiztosítási feladatokra meghatározott járulékmértékek együttes összegének - 22% - részaránya);”

(4) Az AT. az 5. §-át követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, illetve a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak (elfedett járulék kirovás) 2 százaléka - legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A járulékbevételből a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés szerinti összeg a Nyugdíjbiztosítási Alap, a kintlévőségek behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel az (1) bekezdés szerinti összeg az Egészségbiztosítási Alap bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.”

(5) Az AT. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének pótköltségvetési törvényjavaslatot kell készítenie, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve az Egészségbiztosítási Alap várható éves egyenlege legalább az előirányzott kiadási főösszeg 1%-ával kedvezőtlenebb az előirányzott egyenlegnél, és ez a tárgyév szeptember 30-áig megállapítható.”

(6) Az AT. 11. §-a a következő (9)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) A társadalombiztosítási alapok kezelői kötelesek gazdaságos, hatékony és költségtakarékos, a járulékfizetők érdekeit szolgáló gazdálkodást folytatni a társadalombiztosítási alapok kezelése során.

(10) A Kormány a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában foglaltak szerint - az Állami Számvevőszékkel történő előzetes egyeztetés alapján - jogosult ellenőrizni, hogy a gazdálkodás megfelel-e a társadalombiztosítási alapok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok előírásainak. A Kormány ellenőrzési jogosultsága nem terjed ki a társadalombiztosítási alapok zárszámadásával és költségvetésével kapcsolatos ellenőrzésekre.

(11) A Kormány

a) jogosult az ellenőrzéshez szükséges adatokat, beszámolókat, valamint vizsgálati anyagokat bekérni, és azokba betekinteni,

b) határozattal - törvényben meghatározott hatáskörében, illetve keretek között - szakértőt küldhet ki a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelőihez.

(12) Az E. Alap köteles a Kormány részére negyedévente a keresőképesség elbírálásával, a munkaképesség csökkenés megállapításával és a gyógyszerfelhasználással kapcsolatos ellenőrzésekről készült jelentést, az ellenőrzés megállapításaihoz kapcsolódó intézkedések tervezetét megküldeni.

(13) A Kormány a (10)-(11) bekezdésben foglaltak során a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére - az Állami Számvevőszékkel egyetértésben - felhívja az Alapok kezelőit. Az Alapok kezelői véleményükről és a megtett intézkedésekről kötelesek az Országgyűlésnek vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának beszámolni, a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett.”

15. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 10. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az OEP a természetbeni szolgáltatások nyújtására szerződést köthet egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult szolgáltatóval, orvosi eszközök, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz gyártására, forgalmazására jogosult gyártóval, illetve forgalmazóval.

(2) Az OEP az egészségügyi szakellátásokra a szerződéseket a jogszabályban meghatározott területi ellátási és szakmai normatívák alapján, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek között köti meg.

(3) A szerződések megkötésének feltételeit, különösen a szükséges adatokat, az elszámolás módszereit az OEP útmutatóban hozza nyilvánosságra. Az Útmutatókat a Népjóléti Közlöny különszámában kell közzétenni.”

(2) Az Et. 14. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az E. Alap kezelője a vele természetbeni, egészségügyi szolgáltatások nyújtására szerződött intézmények finanszírozására előleget folyósíthat. Az előlegfolyósítás feltételeit kormány rendelet szabályozza.”

(3) Az Et. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével. Ellátási szintenként és a szakmai összetétel alapján intézménycsoportonként eltérő szorzó kerül évenként kialakításra. Az egyes ellátási szintekhez tartozó intézményeket a népjóléti miniszter az Alap kezelője véleményének kikérésével állapítja meg.

(4) A fekvőbeteg-intézeti háttér mellett elvégezhető, de egy napnál hosszabb kórházi tartózkodást nem igénylő beavatkozás finanszírozása a Homogén Betegség Csoportok elvei szerint történik, külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint.”

(4) Az Et. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és (3) bekezdéssel egészül ki:

[(1) Feladatokhoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra:]

c) mentés;

(3) Betegszállítás esetén teljesítmény-finanszírozás kerül alkalmazásra, melynek részletes szabályozását, valamint a szerződéskötés szabályait kormányrendelet határozza meg.”

(5) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az E. Alap kezelője az egészségügyi ellátás színvonalát és hatékonyságát szolgáló szolgáltatások, eljárások támogatására, fejlesztésére és bevezetésére - a gyógyító-megelőző előirányzat célelőirányzata terhére - a népjóléti miniszterrel közösen megállapított szakmapolitikai körben a 10. § (2) bekezdésben meghatározott kapacitásokat meghaladó szolgáltatásokra pályázatot írhat ki. A pályázatok közös elbírálása után a kiválasztott szolgáltatásokra az E. Alap kezelője szerződés szerinti finanszírozást nyújt.”

16. § (1) A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosított az egészségügyi szolgáltatás keretében - az e törvényben foglalt kivételekkel - térítés nélkül jogosult:”

(2) A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[a) a betegségek megelőzését szolgáló orvosi és lélektani vizsgálat keretében, külön jogszabályban foglaltak szerint:]

ac) a 18 éven aluli korosztály csoportos vagy egyéni szűrés keretében évente 2 alkalommal, a 18 éven felüli korosztály egyéni vizsgálat keretében évente 1 alkalommal fogorvosi vizsgálatra és sztomato-onkológiai szűrésre;”

(3) A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg új bc) alponttal egészül ki:

[b) betegsége esetén az egészségügyi alapellátás keretében:]

bb) fogorvosi ellátás keretén belül

- sürgősségi ellátásra,

- fogkő-eltávolításra és ínyelváltozások kezelésére,

- fogsebészeti ellátásra,

- 18 éven aluliak megelőző ellátásra, teljes körű alap- és szakellátásra, valamint a fogtechnikai költségeknek és fogszabályozó készülékeknek a Kormány rendeletében meghatározott támogatására,

- a sorkatonai szolgálatot teljesítő, az öregségi nyugellátásra jogosító életkort betöltött biztosított és a közgyógyellátott alapellátásra, és a rágóképesség helyreállítása érdekében meghatározott típusú fogpótlások elkészítésének és ezek fogtechnikai költségeinek támogatására a Kormány rendeletében meghatározottak szerint;

bc) fogorvosi ellátás keretén belül, részleges térítés ellenében a 18 éven felüli biztosított jogosult

- fogmegtartó-ellátásra a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,

- rágóképesség helyreállítása érdekében a Kormány rendeletében meghatározott esetekben, meghatározott típusú fogpótlások elkészítésére;”

(4) A T. 16/A. §-a (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

h) kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolásra;”

(5) A T. 16/A. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(7) Külön jogszabályban meghatározottak szerint egyes nagyértékű gyógyászati segédeszközöket az OEP megvásárolhat és kölcsönözhet.”

(6) A T. a 10. §-ának (3) bekezdésében, a T. 103/A. §-ának (5) bekezdésében, a T. 103/C. §-ának (6) bekezdésében, a T. 103/D. §-ának (2) bekezdésében, a T. 103/E. §-ának (2) bekezdésében, a T. 119/D. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint (5) bekezdésében „a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes” szövegrész „a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes” szövegrészre változik.

17. § (1) A törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, valamint 6. §-ának (1) bekezdésében megjelölt rendkívüli behajtásból származó bevétel teljesülése érdekében - a T. 114. §-ának felhatalmazása és csődeljárásban kötött megállapodásokban a járuléktartozásokat terv szerint fizetők és a végrehajtás alatt állók kivételével - a teljes adósságállomány felülvizsgálatát az Alapok kezelői végezzék el, és bocsássák a Kormány rendelkezésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a Kormány az önkormányzatokkal együttműködve hozza meg a szükséges döntéseket, illetve kezdeményezze a megfelelő törvényi rendelkezések meghozatalát az adósságállomány minél nagyobb részének a költségvetési év folyamán történő beszedésére. A beszedés érdekében a behajtásban érvényesíthető törvényes eszközök leghatékonyabb alkalmazására kell törekedni, valamint a kapcsolódó eljárások gyorsítását kell elérni.

(3) A Kormány a társadalombiztosítási önkormányzatokkal együtt - az éves költségvetés időarányos teljesítésének értékelése keretében - negyedévenként értékeli a behajtási tevékenység eredményeit.

18. § (1) Ez a törvény - a 16. § kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében az „56,48%-ának” szövegrész helyébe az „58,10%-ának” szövegrész lép, az AT. 5. §-a (2) bekezdésében a „43,52%-ának” szövegrész helyébe a „41,90%-ának” szövegrész lép; az AT. 4. §-ának (2) bekezdésében „a 10. § (9) bekezdésében meghatározott, az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetésébe átutalandó összeg fedezetére” szövegrész, az AT. 5. §-a (3) bekezdésének j) pontjában az „és (9)” szövegrész, valamint az AT. 10. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti. A 16. § (1)-(5) bekezdése a kihirdetést követő 45. napon, (6) bekezdése a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Az AT.-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1996. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal szemben 1996. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont az 1995. december 31-én hatályban volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani és elszámolni.

(4) Az 1996. évi rendkívüli járulékbehajtás során e törvény hatálybalépésekor érvényes járulékmegosztási arányokat kell alkalmazni.

(5) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az Egészségbiztosítási Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat összege az intézmény-finanszírozás körében érvényesülő átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos növekedéssel azonos.

1. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési mérlege

millió forintban

Megnevezés 1996. évi előirányzat

BEVÉTELEK

1. Járulékbevételek 484 235
- munkáltatói járulékbefizetés 391 099
- egyéni nyugdíjjárulék befizetések 80 874
- munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék 8 362
- munkanélküli járadék (segély) után fizetett nyugdíjjárulék 2 300
- egyes szociális ellátások után fizetett járulék 1 600
2. Kintlévőség behajtása 17 222
3. Rendkívüli behajtás 13 812
4. Járulékbevételek összesen 515 269
5. Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb (késedelmi pótlék) 14 064
- késedelmi pótlék és rendbírság 13 764
- egyéb bevételek 300
6. Kamat és egyéb hozam bevétel + befekt. hozama tart. + bef. eszk. érték. 3 000
7. Lakásfedezeti kötvény 1996. évi tőketörlesztése 1 160
8. Működési célú bevétel 720
- központi költségvetés által térített 420
- egyéb működési bevétel 300
- az 1994. évi pénzmaradványból
9. Alapok közötti elszámolás 39 975
- pénzbeli egészségbiztosítási ellátások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére
39 975
Bevételek összesen: 574 188

KIADÁSOK

1. Nyugellátások 510 917
- korhatár fölött saját jogú nyugdíjak 440 417
- hozzátartozói ellátások 70 500
2. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta, bank és egyéb kiadás) 2 600
3. Működésre fordított kiadások 9 974
- folyamatos működési kiadások 7 381
- ellenőrzési tevékenység ösztönzése 50
- informatikai fejlesztés kiadása 840
- beruházási kiadások 1 343
- adatszolgáltatási és- nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra 360
4. Kamat- és hozambevételekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítások 100
5. Fővárosi Igazgatóság új székháza - céltartalék
6. Alapok közötti elszámolás 66 850
- nyugdíjkiadások után átadott járulék az Egészségbiztosítási Alapnak egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére 65 397
- közös feladatok elvégzésére átcsoportosított járulék 1 453
Kiadások összesen: 590 441
EGYENLEG: -16 253

2. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1996. évi működési költségvetése

BEVÉTELEK

millió forintban



Cím-
szám


Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név


Előirányzat név

1996. évi
előirányzat
9 Központosított előirányzatok
1 Működés saját bevételei 300
2 A Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz
6 661
3 A nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak megtérítése
420
4 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz
5 Informatikai beruházások fedezetére átvett pénzeszköz 840
6 Ingatlanberuházásokra átvett pénzeszköz 1 343
7 Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra
360
8 Ellenőrzési tevékenység ösztönzésére átvett pénzeszköz
50
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen:
9 974

KIADÁSOK

millió forintban



Cím-
szám


Alcím-
szám
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
szám
Ki-
emelt
elő-
irány-
zat-
szám


Cím-
név


Alcím-
név
Elő-
irány-
zat
cso-
port-
név


Előirányzat név

1996. évi
előirányzat
1 Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása 938
1 Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 117
1 Működési kiadások 107
1 Személyi juttatások 36
2 Társadalombiztosítási járulék 16
3 Dologi kiadások 55
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás 3
3 Felhalmozási kiadások 7
2 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 821
1 Működési kiadások 821
1 Személyi juttatások 292
2 Társadalombiztosítási járulék 119
3 Dologi kiadások 384
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 24
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2
2 Felújítás
3 Felhalmozási kiadások
2 Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok 3 604
1 Működési kiadások 3 563
1 Személyi juttatások 1 900
2 Társadalombiztosítási járulék 759
3 Dologi kiadások 904
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás 1
3 Felhalmozási kiadások 40
3 Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 1 532
1 Működési kiadások 1 527
1 Személyi juttatások 718
2 Társadalombiztosítási járulék 289
3 Dologi kiadások 519
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 1
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítás
3 Felhalmozási kiadások 5
9 Központosított előirányzatok 3 900
1 Központosított intézményi előirányzatok 1 995
1 Működési kiadások 465
1 Személyi juttatások 297
2 Társadalombiztosítási járulék 127
3 Dologi kiadások 31
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 10
5 Tartalék
2 Felújítás 187
3 Felhalmozási kiadások 1 343
2 Nyugdíjbiztosítási célfeladatok 1 905
1 Informatikai fejlesztések 840
2 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadások
3 Kamat és rendelkezésretartási jutalék 41
4 Tűz-, biztonsági és vagyonvédelmi kiadások 38
5 Folyamatos informatikai kiadások 100
6 Hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztárhoz 38
7 Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokra
360
8 Üzemorvosi hozzájárulás 15
9 Üzemeltetési költség 169
10 Új székházak bebútorozása (ügyfélvárók) 50
11 Központi nyomtatványellátás 40
12 Nemzetközi rendezvényköltsége és ISSA tagdíj 14
13 Ingatlanok lízing- vagy bérleti díj többlete 200
3 Nettó hozzájárulás az E. Alap által végzett,
a Ny. Alap érdekeltségébe tartozó kiadásokhoz
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének kiadásai összesen:
9 974

3. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A nyugdíjbiztosítás által folyósított, nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásai

millió forintban

Megnevezés 1996. évi
előirányzat
1. Központi költségvetésből finanszírozottak 50 000
- politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések 7 300
= politikai rehabilitációval kapcsolatos nyugdíjkiegészítések
= kitüntetésekhez, címekhez kötött pótlékok
= tudományos fokozat után járó kiegészítő nyugellátások
= nemzeti gondozotti ellátások
= közszolgálati idő után járó nyugdíjkiegészítés
- bányásznyugdíj és a szénjárandóság pénzbeni megváltása 3 000
- az 1992. évi profiltisztítás 5 200
= lakbér-hozzájárulás 300
= vakok személyi járadéka 2 400
= rokkantsági járadék 1 800
= egészségkárosodási járadék 500
= katonai családi segély 200
- az 1994. évi profiltisztítás 34 500
= házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék 5 800
= megváltozott munkaképességűek átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és egyéb szociális járadéka
22 000
= cukorbetegek támogatása 100
= mezőgazdasági járadékok 6 600
2. Munkáltatói befizetésekből, illetve a Foglalkoztatási Alapból finanszírozott foglalkoztatáspolitikai korengedményes nyugdíj
12 000
3. Szolidaritási Alapból finanszírozott előnyugdíj 7 000
4. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által finanszírozott életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján
300
5. Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal által finanszírozott életjáradék személyi kárpótlás alapján
2 400
6. Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott hadigondozotti ellátások 3 500
Összesen: 75 200

4. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap tartalékainak alakulása

millió forint

Tartalékok
Sor-
szám
Megnevezés likviditási
tartalék
befektetések
hozama
tartalék
tartósan
befektetett
eszközök
1. 1992. év végi - a kiadási többlet hatását nem tartalmazó - állapot 10 993 4 735 15 485
2. Likviditási tartalékcsökkenés az 1992. évi kiadási többlettel összefüggésben
-9 617

-

-
3. 1993. évi induló állapot 1 376 4 735 15 485
4. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1993. évi visszapótlása
1 403

-

-
5. 1993. évi hiány finanszírozására kibocsátott kötvény 5 000 - -
6. 1993. évi hiány -7 402 - -
7. Az 1993. évi vagyoni műveletek és értékvesztés nettó hatása - -599 -1 879
8. 1993. év végi állapot a hiány rendezését megelőzően 377 4 136 13 606
9. A likviditási tartalék 1991. évi kiadási többlettel összefüggő 1994. évi visszapótlása
2 421

-

-
10. 1992. évi hiányt finanszírozó kötvény kibocsátásából származó bevétel, 1994-ben
4 455

-

-
11. 1993. évi likviditási tartalék visszapótlása, MÁV 1 148 - -
12. Épületberuházás, ingatlanvásárlás - -499 499
13. Állami ingyenes vagyonjuttatás keretében átvett ingatlan - - 185
14. Követelések fejében átvett vagyonelemek értéke - - 421
15. 1994. évi költségvetési hiány -23 845 - -
16. A tartósan befektetett eszközök 1994. évi értékvesztése (Lupis-követelés)
-

-

-380
17. Befekt. hozama tartalék megtérülése - 8 -
18. 1994. év végi állapot (1994. XII. 31. pénzforgalmi) -15 445 3 645 14 331
19. 1993. évi állami garancia 2 053 - -
20. 1993. évi hiány kötvénnyel nem finanszírozott részének állami megtérítése
350

-

-
21. 1993. évi likviditási tartalék visszapótlása, állami 1 068 - -
22. 1994. évi zárszámadás szerint -11 974 3 645 14 331
23. 1992. évi hiányt finanszírozó kötvény kibocsátásából származó bevétel, 1995-ben
5 162

-

-
24. 1991. évi hiány 1992. évi zárszámadással összefüggő kötvény kibocsátásából történő rendezése
822

-

-
25. Épületberuházás, ingatlanvásárlás, kft.-alapítás - -1 870 1 870
26. Ingyenes állami vagyonjuttatás tv. szerint (65 Mrd Ft 55,68%-a)  *  - - 36 007
27. Vagyoncsökkenés az 1995. évi költségvetési tv. szerint - -1 766 -2 565
28. Az 1995. évi várható költségvetési hiány (rendezésig) -1 222 - -
29. 1995. év végi várható -7 212 9 49 643

Az Alap 1996. évi kiadási főösszege 6%-ának megfelelő likviditási tartalék 36,3 Mrd Ft lenne.

5. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetési mérlege

millió forint

Megnevezés 1996. évi
előirányzat

BEVÉTELEK

1. Járulékbevételek *  369 019
- munkáltatói járulékbefizetés 293 713
- egyéni egészségbiztosítási járulékbefizetés 55 184
- munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási járulék 6 622
- baleseti járulék 1 500
- munkáltatói táppénz hozzájárulás 12 000
2. Kintlévőség behajtása 12 778
3. Rendkívüli behajtás 10 271
4. Járulékbevételek összesen 392 068
5. Központi költségvetés által fizetett járulék 12 000
6. Központi költségvetést terhelő egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel 2 500
7. Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevétel 14 411
- terhességmegszakítás egyéni térítési díja 700
- terhességmegszakítással kapcsolatos költségvetési térítés 800
- baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítése 2 200
- késedelmi pótlék, rendbírság 10 211
- egyéb bevételek 500
8. Kamat- és egyéb hozambev. + befektet. hozama + viszteherm. vagy. 600
9. Működési célú bevételek 1 060
- központi költségvetés által térített 980
- egyéb működési bevétel 80
10. Alapok közötti elszámolás 66 850
- nyugdíjkiadások után átvett járulék az Egészségbiztosítási Alap szolgáltatásai fedezetére 65 397
- közös feladatok elvégzésére átcsoportosított 1 453
Bevételek összesen: 489 489

KIADÁSOK

1. Természetbeni ellátások 304 100
- gyógyító-megelőző ellátások 217 500
- gyógyfürdő-szolgáltatás 750
- anyatejellátás 200
- gyógyszertámogatás 72 000
- vérzékenység kezelése (VIII. faktor) 800
- gyógyászati segédeszköz támogatás 11 500
- utazási költségtérítés 1 350
2. Pénzbeli ellátások 131 066
- korhatár alatti rokkant és baleseti ellátások 77 066
- terhességi-gyermekágyi segély 9 500
- táppénz 42 800
ebből: munkáltatók által fizetett táppénz 12 000
- betegséggel kapcsolatos segélyek 800
- kártérítési járadék 900
3. Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadás (posta, bank és egyéb költség) 1 500
4. Működésre fordított kiadások 13 900
- folyamatos működési kiadások 11 980
- behajtás ösztönzése 400
- ellenőrzési rendszerek fejlesztése (1994-1995. évben működési célú bevétel) 244
- informatikai fejlesztés kiadása 400
- beruházási kiadások 876
5. Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 500
6. Kamat és hozambevételekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos ráfordítás 5
7. Alapok közötti elszámolás 39 975
- pénzbeli egészségbiztosítási biztosítási ellátások után átadott járulék a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási fedezetére
39 975
Kiadások összesen: 491 046
EGYENLEG: -1 557

6. számú melléklet az 1996. évi XIV. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátások 1996. évi kiadási előirányzatai

millió forintban




Megnevezés

1995. évi
szintre
hozott
bázis-elő-
irányzat


Szerke-
zeti
változás
1995. évi
korrigált
szintre
hozott
elő-
irányzat


Szakmai
fejlesz-
tés
Dologi
kiadások
szín-
vonal
tartása
20%
(8. hó)
Bér-
kiadások szín-
vonal
tartása
(8. hó)
Kiadások
szín-
vonal
tartása
5%
(4. hó)

Kiadások
szín-
vonal
tartása
összesen

1996. évi
módosí-
tott
elő-
irányzat


Index
%
8/3.
I. Háziorvosi ellátás finanszírozása
- fix összeg 4 473 -188 4 285 180 207 253 71 531 4 996 116,6
- területi pótlék 381 381 18 23 6 47 428 112,3
- eseti ellátás díjazása 179 179 9 11 3 23 202 112,8
- teljesítmény díjazása 13 908 185 14 093 683 832 235 1 750 15 843 112,4
Háziorvosi ellátás finanszírozása összesen 18 941 -3 18 938 180 917 1 119 315 2 351 21 469 113,4
II. Feladatfinanszírozás
1. Egyéb alapellátás
- iskola-egészségügyi ellátás 586 -14 572 186 7 26 6 39 797 139,3
- védőnői szolgálat 2 856 42 2 898 54 231 48 333 3 231 111,5
- ügyeleti szolgálat 1 461 2 1 463 1 180 0 0 0 0 2 643 180,7
- kiegészítő alapellátási feladat 294 -28 266 11 17 4 32 298 112,0
- fogorvosi szolgáltatás 4 043 45 4 088 2 500 148 276 68 492 7 080 173,2
- munka-egészségügyi szolgálat 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0
- anya-, gyermek- és csecsemővédelem 625 12 637 31 38 11 80 717 112,6
Egyéb alapellátás összesen 9 865 59 9 924 3 866 251 588 137 976 14 766 148,8
2. Járóbeteg szakellátás
- gyermekgyógy MSZ.SZ 36 2 38 2 3 1 6 44 115,8
- nőgyógy MSZ.SZ 28 3 31 2 2 1 5 36 116,1
- sportegészségügyi ellátás 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0
- nemibeteg-gondozás 461 -3 458 20 28 9 57 515 112,4
- tüdőbeteg-gondozás 1 553 1 1 554 62 101 26 189 1 743 112,2
- ideggyógy. gondozás 849 9 858 34 56 14 104 962 112,1
- onkológiai gondozás 436 -2 434 22 25 7 54 488 112,4
- alkohológiai és drogellátás 310 29 339 21 17 5 43 382 112,7
Járóbeteg-szakellátás összesen 3 673 39 3 712 0 163 232 63 458 4 170 112,3
3. Vérellátás 964 0 964 0 129 0 16 145 1 109 115
4. Mentés, betegszállítás összesen 5 320 505 5 825 0 251 366 97 714 6 539 112,3
5. Egyéb
- új beruházás, rekonstrukció 447 -447 0 0 0 0 0 0 0,0
- rekonstrukció miatti kiesés 523 -523 0 0 0 0 0 0 0,0
- E raktár 15 -15 0 0 0 0 0 0 0,0
- egyéb ellátás 523 -4 519 33 25 9 67 586 112,9
Egyéb összesen 1 508 -989 519 0 33 25 9 67 586 112,9
Feladatfinanszírozás összesen 21 330 -386 20 944 3 866 827 1 211 322 2 360 27 170 129,7
III. Feladat + teljesítmény finanszírozott járóbeteg-szakellátás
1. Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás
- nőgyógyászati szakrendelés 1 117 -1 117 0 0 0 0 0 0 0,0
- nőgyógyászati szakambulancia 520 -520 0 0 0 0 0 0 0,0
Nőgyógyászati járóbeteg-szakellátás összesen 1 637 -1 637 0 0 0 0 0 0 0 0,0
2. Egyéb járóbeteg-szakellátás
- egyéb járóbeteg-szakrendelés 19 208 1 419 20 627 958 1 251 339 2 548 23 175 112,4
- egyéb járóbeteg-szakambulancia 5 011 692 5 703 264 345 95 704 6 407 112,3
- speciális finanszírozású feladatok 4 229 -3 572 657 99 77 7 11 95 851 129,5
- CT. MRI 0 3 572 3 572 419 40 60 519 4 091 114,5
- művesekezelés 3 835 0 3 835 609 449 43 64 556 5 000 130,4
- házi szakápolás 0 600 600 0 0 0 0 600 100,0
Egyéb járóbeteg-szakellátás összesen 32 283 2 711 34 994 708 2 167 1 686 569 4 422 40 124 114,7
Feladat + telj. fin. járóbeteg-szakellátás összesen 33 920 1 074 34 994 708 2 167 1 686 569 4 422 40 124 114,7
IV. Teljesítmény fin. fekvőbeteg szakellátás
1. Aktív fekvőbeteg ellátás
- aktív ellátás 96 880 574 97 454 0 4 996 5 549 1 638 12 183 109 637 112,5
- művesekezelés 0 0 0 0 0 0 0 0 0,0
- speciális finanszírozású feladat 3 509 -680 2 829 424 338 27 47 412 3 665 129,6
Aktív fekvőbeteg-ellátás összesen 100 389 -106 100 283 424 5 334 5 576 1 685 12 595 113 302 113,0
2. Krónikus fekvőbeteg-ellátás összesen 11 923 376 12 299 0 650 697 195 1 542 13 841 112,5
Teljesítmény fin. fekvőbeteg-szakellátás összesen 112 312 270 112 582 424 5 984 6 273 1 880 14 137 127 143 112,9
KASSZÁK ÖSSZESEN (I--IV.) 186 503 955 187 458 5 178 9 895 10 289 3 086 23 270 215 906 115,2
Célelőirányzatok
- hsz. kieg. támogatás (vény) 343 27 370 370 100,0
- felülvizsgáló orvosok díja 105 147 252 252 100,0
- egyéb célelőirányzat (kock.kez., ifj. és szab. sp., alk. prev, mentálhig.) 1 615 -1 210 405 725 179,0
- kórházi eü.-i hulladék megsemmisítés 200 120 320 0 0,0
- újszerű eljárások és technikák bevezetése és elterjesztése és egynapos kórházi kezelések
100

120

220

220

100,0
- munkaegészségügy 174 -174 0 0 0,0
- sportegészségügy 0 0 0 0 0,0
- E raktár 12 15 27 27 100,0
- fejlesztési előirányzat 0 0 0 0,0
  Vissza az oldal tetejére