Időállapot: közlönyállapot (1996.IV.5.)

1996. évi XX. törvény

a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról * 

Az Országgyűlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogból, és szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következő törvényt alkotja:

A törvény célja és hatálya

1. § E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének és továbbításának szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett természetes személyeknek (a továbbiakban: polgár) az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

2. § (1) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, valamint a velük érintettként kapcsolatba kerülő polgárokra terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a más törvényben meghatározott személyazonosítási módokra, valamint a kizárólag belső azonosításra szolgáló technikai kódokra.

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazása során

a) azonosítási mód: a személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokban a polgár azonosítására alkalmazott olyan módszer, amely természetes azonosító adatok (pl. név, születési idő), illetőleg mesterségesen képzett kódok alkalmazásával valósulhat meg;

b) adózással kapcsolatos nyilvántartás: az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. §-ának (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak az adó megállapításával, beszedésével, végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartásai;

c) archív nyilvántartás: a személyazonosító jel használatára 1996. december 31-ig feljogosított szerv nyilvántartásaiban az érintett polgár 1997. január 1-je előtt rögzített adatai;

d) kapcsolati kód: a különböző célú adatkezelések közötti törvényes kapcsolat elősegítésére, megvalósítására képzett ideiglenes számjegysor;

e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szerv;

f) egészségügyi ellátóhálózat szerve: az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzi;

g) szociális igazgatás szerve: a települési és a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő-testülete, a jegyző és főjegyző, a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője, a szociális intézmény vezetője, a népjóléti miniszter, valamint a Népjóléti Minisztérium;

h) munkaügyi igazgatás szerve: a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, az Országos Munkaügyi Központ, valamint a Munkaügyi Minisztérium.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

4. § (1) A polgárt természetes személyazonosító adataival, vagy az azokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelő mértékű adattal kell azonosítani.

(2) Az adatkezelő az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási mód kiegészítésére vagy helyettesítésére a polgár azonosítására azonosító kódot is használhat.

Az azonosító kód

5. § (1) Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely a polgárt az adatkezelés során egyértelműen azonosítja.

(2) Az azonosító kód személyes adat, ezért azt kezelni és továbbítani csak törvényben meghatározott szabályok szerint lehet.

6. § (1) Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel, melynek képzési szabályait a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító, melynek képzési szabályait a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) Az adatkezelő az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény őt felhatalmazza.

(2) Az az adatkezelő, akit e törvény az azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján használhatja fel.

(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.

(4) Az az adatkezelő, aki törvényi felhatalmazás alapján egynél több azonosító kód használatára jogosult, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.

Az azonosító kód kiadása

8. § (1) Az azonosító kód igazolására az érintett polgárnak hatósági igazolványt kell kiadni.

(2) A 6. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott azonosító kódok mindegyikéről külön hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány csak egy azonosító kódot tartalmazhat.

9. § (1) Az azonosító kód képzése és a hatósági igazolványnak a polgár részére első alkalommal történő kiadása díjmentes.

(2) Díjmentesen kell kiadni a hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt.

10. § A hatósági igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való kikerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.

III. Fejezet

Az adóazonosító jel

11. § (1) Az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) képezi.

(2) Ahol más jogszabály adószámot említ, azon 1997. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységet, illetőleg általános forgalmi adóköteles tevékenységet folytató magánszemély adóazonosító jelét is érteni kell.

12. § (1) Az adóazonosító jelről kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány.

(2) Az adóigazolvány tartalma:

a) családi és utónév,

b) anyja neve,

c) születési hely, idő,

d) adóazonosító jel,

e) a kiállítás kelte.

13. § (1) Az állami adóhatóság az adóigazolványt hivatalból állítja ki, és legkésőbb 1996. szeptember 30-ig megküldi annak az adózó polgárnak, aki a nyilvántartásában szerepel.

(2) Az az adózó polgár, aki az adóigazolványát az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem kapta meg, illetőleg aki első ízben 1996. évben szerez adóköteles jövedelmet, az adóigazolványt a természetes személyazonosító adatait és lakcímét tartalmazó kérelemmel igényelheti az állami adóhatóságtól.

14. § Az állami adóhatóság az 1996. szeptember 30-ig megküldendő adóigazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének a nyilvántartásából átvett adatok (családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő) alapján állítja ki.

15. § Az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, és annak adatait felhívásra - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.

16. § Ha a polgár birtokából az adóigazolvány kikerül, e tényt haladéktalanul be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.

17. § Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha

a) a polgár elhalálozott,

b) az országot véglegesen elhagyni szándékozó polgár az adójának soron kívüli megállapítását kéri,

c) az adózó által felhasznált adóigazolvány hamis vagy hamisított, illetve az adóigazolványba bejegyzett adatok tévesek vagy hamisítottak,

d) az abban lévő adat megváltozott.

Az adóazonosító jel használata

18. § (1) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet az Art.-ban meghatározott feladatkörében eljárva, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével használja.

(2) Az adóazonosító jel használatára az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez más adóhatóság [Art. 6. § (1) bek. b)-d) pontok] is jogosult.

(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről a (2) bekezdés szerinti szervet megkeresésre tájékoztatja.

19. § Az állami adóhatóság részére törvény alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv az adóazonosító jelet e feladata teljesítésével összefüggésben használhatja.

20. § (1) Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult

a) az Állami Számvevőszék, ellenőrzési tevékenységének a végzéséhez;

b) a pénzügyminiszter, az adóztatás ellenőrzésével, felügyeletével összefüggésben.

(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult

a) az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az elkülönített állami pénzalap kezelője, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben;

b) az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkanélküli ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme; illetőleg annak ellenőrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék befizetési kötelezettségének;

c) a bíróság, igazságszolgáltatási feladatának ellátásával, valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával összefüggésben;

d) a nyomozó hatóság, az ügyész által jóváhagyott megkeresés alapján, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;

e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához.

IV. Fejezet

A TAJ szám és annak használata

21. § (1) A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) képezi.

(2) A 8. § (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvány tartalma:

a) családi és utónév,

b) születési idő,

c) TAJ szám, valamint

d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása.

(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintettnek az OEP juttatja el.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a TAJ szám igazolására e törvény hatálybalépése előtt kiadott hatósági bizonyítvány. Az OEP a TAJ szám igazolására az e törvény hatálybalépése előtt rendszeresített hatósági bizonyítványt 1996. december 31-ig adhatja ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalma:

a) családi és utónév,

b) leánykori családi és utónév,

c) születési hely, idő,

d) anyja neve,

e) TAJ szám,

f) a hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja.

(6) E törvény 8. §-ának (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okirat.

22. § Azt a polgárt, aki nem rendelkezik TAJ számmal, de jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra, munkanélküli vagy szociális ellátásra, külön kérelemre külön törvény alapján, az OEP TAJ számmal látja el.

23. § A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:

a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: Tbtv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (munkáltató, polgár vagy intézmény) a Tbtv.-ben meghatározott járulék bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatban;

b) a társadalombiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;

c) az egészségügyi ellátóhálózat szerve az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban, továbbá a közegészségügyi-járványügyi érdekből végzett feladatával összefüggésben, valamint a szociális intézmény a szakellátással kapcsolatos feladatának ellátása céljából;

d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) megyei (fővárosi), városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ intézete), közegészségügyi-járványügyi, valamint jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében;

e) a szociális igazgatás szerve, a szociális intézmény vezetője, a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;

f) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató e tevékenysége körében;

g) a fogva tartó szerv, a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatás, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében.

24. § A TAJ szám továbbítására jogosultak:

a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a Tbtv. alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (munkáltató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a Tbtv.-ben meghatározott járulék bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából;

b) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek, az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;

c) az egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között, az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;

d) az ÁNTSZ intézetei egymás között, közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;

e) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, az ÁNTSZ intézete részére a közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben;

f) az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 23. § e) pontja szerinti szerveknek a szociális ellátás megállapításával összefüggésben;

g) a 23. § e) pontja szerinti szervek egymás között, továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a 23. § e) pontja szerinti szervek részére a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;

h) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével összefüggésben;

i) a fogva tartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó hálózat szervének a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatása, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében.

25. § A 23-24. §-okban meghatározott szerv kérésére a polgár - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.

26. § (1) Az OEP kapcsolati kódot képezheti az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérőnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az OEP határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.

(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind az OEP, mind az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak az OEP, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti és továbbíthatja.

27. § A társadalombiztosítási szerv az általa folyósított ellátások azonosítására, valamint a polgár járulékbefizetésének és egyéb követelések nyilvántartása céljából - a TAJ szám helyett - törvény felhatalmazása alapján más azonosítót is használhat.

V. Fejezet

A személyi azonosító és annak használata

A személyi azonosító

28. § A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve képezi.

29. § (1) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány tartalma:

a) családi és utónév,

b) leánykori név,

c) születési hely, idő,

d) anyja neve,

e) személyi azonosító.

(2) Az Nytv. hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár hatósági igazolványa az (1) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(3) A Magyar Köztársaság területén élő 14 éven aluli magyar állampolgár, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló polgár hatósági igazolványa az (1) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét, és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a személyazonosító jelről kiállított hatósági bizonyítvány, illetőleg a személyazonosító jelet tartalmazó más hatósági igazolvány.

A személyiadat- és lakcímnyilvántartás kapcsolatrendszere

30. § A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgárról személyi azonosítóval vagy annak alapján csak törvény felhatalmazása esetén, vagy a polgár írásos hozzájárulásával szolgáltathat adatot.

31. § A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyi azonosítót csak a kezelésére jogosultnak - jogosultsága keretein belül - továbbíthatja.

A személyi azonosító kezelésére jogosultak

32. § A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez;

b) az Nytv. alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;

c) az anyakönyvvezető, az Nytv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez, valamint a személyi azonosító anyakönyvbe történő bejegyzéséhez;

d) a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;

e) az állami ingatlan-nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;

f) a hadkiegészítő parancsnokság, a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt az állományilletékes katonai szervezet, valamint a Honvéd Vezérkar illetékes adatfeldolgozó szerve, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 73. §-a szerinti katonai nyilvántartás vezetéséhez, valamint a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatban, nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez;

g) a választási szerv és a választási munkacsoport, az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, valamint a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényekben előírt feladatai ellátásához;

h) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;

i) a polgármester (főpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;

j) az idegenrendészeti szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához;

k) a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz;

l) az Országgyűlés elnöke, a népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló törvény alapján a részére átadott aláírásgyűjtő ívek átvétele tekintetében;

m) a helyi népi kezdeményezésről és a helyi népszavazás kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv, az összegyűjtött aláírások átvétele és azok hitelesítése tekintetében;

n) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;

o) a nyomozó hatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához.

33. § A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - a 32. § a)-k) és n)-o) pontjaiban felsorolt szerveknek az ott megjelölt feladataik ellátásához köteles megismerhetővé tenni.

34. § (1) A polgár személyi azonosítóját

a) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményező szervnek és polgárnak átadhatja, illetőleg

b) a választási eljárásban a jelöltajánlást gyűjtő szervnek és polgárnak jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv és polgár az aláírások gyűjtése során jogosult a személyi azonosító kezelésére.

35. § A személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelő, akit az érintett erre feljogosít.

A személyi azonosító továbbítása

36. § A személyi azonosító továbbítására jogosult:

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve akkor, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;

b) a 32. § b) pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;

c) az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyiadat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;

d) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményező szervező, az összegyűjtött aláírásoknak az Országgyűlés elnökének, illetve a polgármesternek (főpolgármesternek) történő átadásakor;

e) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;

f) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, a népi kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek, a munkacsoportnak és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;

g) a polgármester (főpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;

h) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek (főpolgármesternek) teljesített adatszolgáltatáskor;

i) az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a nyomozó hatóság részére;

j) a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a nyomozó hatóság részére;

k) a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között, a Hvt.-ben meghatározott feladataik ellátásához;

l) a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;

m) az Országgyűlés elnöke, a részére átadott aláírásoknak az Országos Választási Bizottsághoz történő megküldésekor;

n) a helyi népi kezdeményezés, népszavazás-kezdeményezés összegyűjtött aláírásainak átvételére önkormányzati rendeletben feljogosított személy, az aláírások hitelesítésre történő megküldésekor,

o) a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;

p) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;

r) a nyomozó hatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához;

s) az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;

t) feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához.

Rendszeres adatátadás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból

37. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:

a) az állami adóhatóságnak, az adóalanyok nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról;

b) az OEP-nek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;

c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:

a) a honvédelmi igazgatás szervének, a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá a honvédelmi kötelezettség alá eső polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról és lakcíméről;

b) az idegenrendészeti szervnek, a bevándorolt polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.

(3) Az adatszolgáltatást az (1) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha törvényben előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.

VI. Fejezet

A személyazonosító jel kezelésére, továbbítására vonatkozó átmeneti rendelkezések

38. § (1) Az Nytv. 37. §-ának (2)-(3) bekezdésében a személyazonosító jel használatára feljogosított szerv, a rá vonatkozó határidő után

a) a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti;

b) a személyazonosító jelet adatigénylés céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve törvényben előírt adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jel kezelésére feljogosított adatkezelőnek továbbíthatja;

c) a személyazonosító jel alkalmazásával csak archív nyilvántartásának a természetes személyazonosító adatokkal és lakcímmel történő kiegészítése céljából igényelhet adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervétől. Ennek érdekében a személyazonosító jelet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve számára továbbítja.

(2) Az Nytv. 37. §-ának (4) bekezdésében említett adatkezelő, 1996. december 31. után a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti.

39. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve 1996. december 31. után - a 38. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt adatigénylésre adott válasz kivételével - személyazonosító jelet nem továbbíthat.

(2) Az adóhatóság a személyazonosító jelet az elévülési időn belül adatszolgáltatás igényléséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve - 1996. december 31-ig - törvényes adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez annak a szervnek továbbíthatja, amely a személyazonosító jel kezelésére jogosult.

(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - a személyazonosító jelet is tartalmazó adatszolgáltatási igényre adott válasz kivételével - az adóhatóságnak a személyazonosító jelet 1996. december 31-e után nem továbbíthatja.

(4) A munkáltató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ban meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti, és az állami adóhatóságnak továbbíthatja.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

40. § (1) A Kormány a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és az adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályozást tartalmazó törvényjavaslatot - a vonatkozó ágazati törvények módosításával - 1996. április 30-ig terjessze az Országgyűlés elé, azzal hogy e törvény hatálybalépésének időpontja 1996. szeptember 1-je legyen.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, továbbá az adatkezelőre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a közigazgatási adatkezelésekre vonatkozó államigazgatási felügyeleti tevékenységet, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket.

Módosuló rendelkezések

41. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 18. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:

h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).”

(2) Az Sztv. 20. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) a 18. § a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat;”

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 29. pontja az alábbiak szerint módosul:

„29. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggő eljárás, ide nem értve a nyilvántartásból történő - külön jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá eső - adatszolgáltatást, valamint a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány újbóli kiadását, ha arra a korábban kiadott hatósági igazolvány megsemmisülése, megrongálódása, elvesztése, ellopása miatt került sor.”

43. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) az alábbiak szerint módosul:

a) az Nytv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre.”

b) az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) magyar vagy nem magyar állampolgárságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;”

c) az Nytv. 13. §-a új (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A személyazonosító jelet a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az a szerv vagy polgár is, akit az érintett erre feljogosított.

(7) A személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány tartalmazza:

a) családi és utónevét,

b) leánykori nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) anyja nevét,

e) személyazonosító jelét.

(8) Az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(9) A Magyar Köztársaság területén élő, 14 éven aluli magyar állampolgár, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó, gondnokság alatt álló polgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza.”

d) az Nytv. 14. §-a i) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép, és a 14. §-a a következő új m) ponttal egészül ki:

i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;

m) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a doktori cím személyazonosító igazolványba történő bejegyzéséről szóló értesítése.”

e) az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka [11. § (4) bekezdés és a 12. §], helye és ideje;”

f) az Nytv. 17. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A személyazonosító igazolvány száma alapján, bármely polgár, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásba foglalt kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.”

g) az Nytv. 21. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:

h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához.”

h) az Nytv. 22. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárok nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteség nyilvántartással kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;”

i) az Nytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:

a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához;

b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;

c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez.”

j) az Nytv. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.”

k) az Nytv. a következő új 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.

(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.

(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.

(4) A kapcsolati kódot csak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.

(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.”

l) az Nytv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.”

m) az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét;”

44. § (1) Az Nytv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról;”

(2) Az Nytv. 13. §-a előtt levő cím a következő címre változik: „A személyi azonosító”, valamint az Nytv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.”

45. § Ahol más jogszabály személyazonosító jelet említ, azon - az Nytv. 5. §-ának (6) bekezdése, 37. §-ának (1), (3), (5) és (6) bekezdése, valamint az Nytv. melléklete kivételével - személyi azonosítót kell érteni.

Hatálybalépés

46. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 39. §-ának (2) bekezdése.

(2) E törvény 6. §-ának (3) bekezdése, 28-37. §-ai és 44-45. §-ai 1997. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése.

(3) E törvény 40. §-ának (1) és (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai

1. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.

2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,

b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok száma,

c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,

d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)

Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

2. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya

A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi:

A TAJ szám első nyolc számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel szorozzuk, és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget tízzel elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz CDV kódnak.

3. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

I.

Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.

2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy a polgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

Születési idő és nem
1900. január 1. után 1900. január 1. előtt
Állampolgárság született
férfi férfi
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8

b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett időpont után képzett személyi azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 előtt született polgárok esetében.

5. A hontalan polgárt - a hontalan, Magyarországon született gyermeke kivételével - a nem magyar állampolgárságnak megfelelő személyi azonosítóval kell ellátni.

II.

Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.

2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:

a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

Születési idő és nem
1997. január 1. és
1999. december 31-e között
1999. december 31-e után
született
férfi férfi
1 2 3 4

b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;

c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;

d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.

3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy számmal, mégpedig a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettővel és így tovább. A szorzatokat össze kell adni, és az összeget tizeneggyel elosztani. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.


  Vissza az oldal tetejére