Időállapot: közlönyállapot (1996.V.3.)

1996. évi XXXII. törvény

a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról * 

1. § A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szövetkezetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai. A jogi személy tagok száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számát. Kizárólag jogi személyek részvételével akkor alapítható vagy működtethető szövetkezet (másodlagos szövetkezet), ha a tagok többsége szövetkezet.”

2. § Az Szvt. 6. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szövetkezet alapítását az alapító tagok, illetve a jogi személy alapító tagok képviselőinek részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el.”

3. § Az Szvt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a szövetkezet fel nem osztható vagyont létesít, azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén az alapszabályban meghatározott szövetkezeti célra kell felhasználni. A szövetkezeti célra adható állami támogatás igénybevételének feltételeként jogszabály előírhatja, hogy a támogatással létrehozott értéket a fel nem osztható vagyon részeként kell kezelni, s azt a szövetkezet megszűnése vagy gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a külön törvényben meghatározott szövetkezeti célra kell fordítani.”

4. § Az Szvt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható; az alapszabály ettől eltérően rendelkezhet.”

5. § Az Szvt. 65. §-a a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Az e törvény hatálybalépését megelőzően

a) a szövetkezet és a tag között létrejött munkamegállapodás, illetve

b) jogszabály

által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó juttatások szempontjából - feltéve, hogy az adott évben a tag az előírt munkavégzési kötelezettségének eleget tett - figyelembe kell venni.”

6. § Az Szvt. 83. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ezt követően kell megtartani a korlátolt felelősségű társaság első taggyűlését, illetve a részvénytársaság alakuló közgyűlését a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) szabályainak megfelelően.”

7. § Az Szvt. 85. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Az új gazdasági társaság törzstőkéjét (alaptőkéjét)]

a) az alapításban résztvevők szövetkezeti üzletrészeinek összértéke és”

8. § Az Szvt. a következő alcímmel és 88/A. §-sal egészül ki:

„Részleges átalakulás

88/A. § (1) Nem szűnik meg a mezőgazdasági, illetőleg az ipari szövetkezet, ha átalakulásának kezdeményezése esetén legkésőbb az előkészítő közgyűlésen, amely az átalakulás mellett döntött, legalább öt tag úgy nyilatkozik, hogy nem lép be a gazdasági társaságba, hanem a szövetkezetet tovább kívánja működtetni (részleges átalakulás). Részleges átalakulás esetén a szövetkezet átalakulására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) Részleges átalakulás esetén az előkészítő közgyűlést követő nyolc napon belül az igazgatóság, vagy ha a közgyűlés kijelölte, az előkészítő bizottság köteles tájékoztatni valamennyi távol maradt üzletrész-tulajdonost a részleges átalakulásról, és felhívni, hogy harminc napon belül nyilatkozzék hovatartozási szándékáról. A felhívásban az üzletrész-tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy amennyiben határidőben nem nyilatkozik, a szövetkezet tagja, illetőleg kívülálló üzletrész-tulajdonosa marad. Az üzletrésztulajdonos nyilatkozhat úgy is, hogy üzletrésze egy - általa meghatározott mértékű - részével vesz részt a gazdasági társaság alapításában.

b) A hovatartozási szándékról szóló nyilatkozatok alapján az igazgatóság (előkészítő bizottság) a 82. §-ban meghatározottakon kívül vagyonmegosztási javaslatot is készít, amelyet könyvvizsgálóval véleményeztetnie kell.

c) Részleges átalakulás esetén az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő hatvan napon belül köteles újabb közgyűlést (részleges átalakulási közgyűlés) összehívni. A részleges átalakulási közgyűlés az összes tag kétharmadának szavazatával dönt a szövetkezet és a gazdasági társaság közötti vagyonmegosztásról.

d) A gazdasági társaságba belépő üzletrész-tulajdonosok a vagyonmegosztást követően döntenek a gazdasági társaság megalapításáról. A gazdasági társaság a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat szerinti vagyonrész felett a rendelkezési jogot a társasági szerződés (alapító okirat) elfogadásával szerzi meg.

e) A gazdasági társaságba be nem lépő szövetkezeti tagok a vagyonmegosztást követően megtartandó közgyűlésen döntenek a szövetkezeti üzletrészek értékéről, szükség esetén megválasztják a szövetkezet új tisztségviselőit, és határoznak a szövetkezet továbbműködéséhez szükséges egyéb kérdésekről is.

f) A szövetkezet kötelezettségeiért a részleges átalakulást követően a szövetkezet és a gazdasági társaság - valamennyi hitelezővel kötött eltérő megállapodás hiányában - a vagyonmegosztás arányában felel. A szövetkezet a részleges átalakulásról és a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról a részleges átalakulási közgyűlést követő három napon belül köteles az ismert hitelezőket tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában mezőgazdasági, illetőleg ipari szövetkezetnek az a szövetkezet minősül, amely, illetőleg amelynek jogelődje e törvény hatálybalépésekor a „mezőgazdaság”, illetőleg az „ipar” nemzetgazdasági ágazatba sorolt szövetkezet volt.”

9. § Az Szvt. 89. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szövetkezet megszűnik, ha)

b) más szövetkezettel egyesül, abba beolvad, szétválik vagy valamennyi tag részvételével gazdasági társasággá alakul át;”

10. § Az Szvt. 91. §-ának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fel nem osztható vagyonra a 17. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.”

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az Szvt. 65. §-ának e törvény 5. §-ával meghatározott rendelkezését csak

a) az e törvény hatálybalépése után, illetőleg

b) a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából az 1993. március 1. és 1995. június 30. napja között

megszűnt jogviszonyokra lehet alkalmazni.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szvt.

a) 4. §-ának (3) bekezdése,

b) 36. §-a (1) bekezdésének j) pontja,

c) 39. §-a,

d) 45. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a „jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg” mondatrész,

e) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjából „ha ennek a tagok és az alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott, és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették” szövegrész.


  Vissza az oldal tetejére