Időállapot: közlönyállapot (1996.VI.7.)

1996. évi XLVII. törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 9. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, kiegészül új l), m) pontokkal és egyidejűleg az l)-s) pontok jelölése n)-u) pontokra változik:

(A közgyűlés)

k) megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetését, és azt elfogadása után a tárgyévet megelőző év július 31-éig az f) pontban foglalt jogkörében megküldi a Kormánynak;

l) költségvetése időarányos teljesítéséről és végzett munkájáról negyedévente beszámol az Országgyűlésnek, vagy az Országgyűlés által kijelölt bizottság(ok)nak. A beszámolót a Kormánynak egyidejűleg tájékoztatásul megküldi;

m) megtárgyalja a kezelésében lévő társadalombiztosítási alap költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, és azt elfogadás után legkésőbb a tárgyévet követő félév végéig - ugyancsak törvény előterjesztésére vonatkozó javaslatként - megküldi a Kormánynak;”

(2) Az Öit. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közgyűlés nem ruházhatja át az (1) bekezdés a)-f), j)-m) pontjaiban, továbbá az r) pontjából a főigazgató, főigazgató-helyettes kinevezésének és személyi alapbére, jutalma megállapításának jogát és u) pontjában nevesített hatáskörét. Az (1) bekezdés n) pontjában szabályozott gazdálkodási jogosítványok átruházását törvény összeghatárhoz vagy egyéb feltételhez kötheti. Az alapszabály a közgyűlés számára további kizárólagos hatásköröket állapíthat meg.”

(3) Az Öit. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés évente legalább négyszer ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnökség, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a közgyűlés összehívását a Kormány is elrendelheti. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.”

(4) Az Öit. 23. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-a szerinti helytállási kötelezettségre tekintettel, az (1)-(3) bekezdés szerinti jogkörén túl, a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenőrzési jogosítványokat gyakorolja.

(5) A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. § (1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok költségvetésére, melyet legkésőbb a következő évre vonatkozó központi költségvetési törvényjavaslattal együtt nyújt be az Országgyűléshez.

(6) A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 31-éig nyújtja be az Országgyűlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való gazdálkodásról szóló zárszámadás indokló részében a Kormány köteles beszámolni azokról az ellenőrzéseiről is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami Számvevőszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyűlési benyújtását megelőzően hatvan nap áll rendelkezésére.

(7) Ha a biztosítási önkormányzatok közgyűlései által elfogadott, a társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó javaslat, illetve a közgyűlések által elfogadott zárszámadás és a Kormány által benyújtott törvényjavaslat között eltérés van, akkor a törvényjavaslat indokolásában a Kormány köteles részletesen feltüntetni, mely kérdésekben tért el a biztosítási önkormányzatok által tett javaslattól, mi volt az önkormányzatok eredeti javaslata, és köteles megindokolni az eltérés okait is.”

2. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére