Időállapot: közlönyállapot (1996.VI.11.)

1996. évi XLVIII. törvény

a közraktározásról * 

Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése, a közraktári tevékenység és a közraktárak működésének szabályozása érdekében a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A KÖZRAKTÁROZÁS INTÉZMÉNYEI

I. Fejezet

A közraktározás szervezeti és személyi feltételei

A közraktározással kapcsolatos fogalmak

1. § (1) A közraktár olyan gazdálkodó szervezet, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyezhetnek.

(2) Közraktári tevékenység az áru közraktári szerződés alapján e törvényben meghatározott módon történő tárolása és őrzése, a közraktári jegy kibocsátása, valamint az áru kiszolgáltatása.

(3) Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja.

(4) Művi tárolás a közraktár által bérelt raktárban történő közraktározás.

(5) E törvény szerint áru a pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog.

Szervezeti és működési feltételek

2. § (1) Közraktár kizárólag részvénytársaságként működhet, amelyre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közraktárnak legalább ötszáz millió forint alaptőkével (jegyzett tőkével) kell rendelkeznie. Az alaptőke pénzbeli részének legalább ötven százalékát a közraktári tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásáig szolgáltatni kell. A nem pénzbeli hozzájárulásként a részvénytársaság rendelkezésére bocsátott, tehermentes ingatlannak szakértő által megállapított értéke nem lehet kevesebb kétszázötven millió forintnál, s e feltételnek a közraktári tevékenység folytatása alatt is folyamatosan fenn kell állnia.

(3) Cégnevében a „közraktár” kifejezést, annak bármely képzett, összetett vagy jelzős alakját kizárólag az e törvény rendelkezéseinek megfelelő gazdálkodó szervezet használhatja.

3. § (1) A közraktár csak névre szóló részvényeket bocsáthat ki. A közraktár igazgatósága köteles olyan részvénykönyvet vezetni, amely a névre szóló vagy ideiglenes részvényekről tartalmazza

a) a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát;

b) a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját és a részvényhez fűződő jogokat;

c) a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonásának és törlésének időpontját;

d) közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét).

(2) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is.

4. § (1) Közraktár kizárólag a közraktári tevékenység folytatásával közvetlenül összefüggő célra vehet fel kölcsönt, zálogjogot kizárólag ennek biztosítására engedhet vagyontárgyain. A közraktár harmadik személy tartozásának visszafizetéséért kezességet nem vállalhat.

(2) A közraktár által felvett kölcsön biztosítékául zálogjogot a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanra alapítani nem lehet.

(3) A közraktározáshoz felhasznált ingatlanaira a közraktár köteles az ingatlanoknak és az azokban tárolható vagyonértéknek megfelelő vagyonbiztosítást kötni. A közraktár köthet felelősségbiztosítást is, ha ezt nem teszi, az általa kiállított közraktári jegyeken feltüntetett áruérték nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.

(4) A közraktár a nála közraktározott áru tulajdonjogát a közraktár által történő értékesítés során nem szerezheti meg.

A közraktári engedély

5. § (1) A törvény rendelkezéseinek megfelelően alapított és a cégjegyzékbe bejegyzett közraktár a közraktári tevékenységet akkor kezdheti meg, ha azt az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: felügyelet) az Állami Bankfelügyelet egyetértésével engedélyezte, és a közraktárat nyilvántartásba vette. A közraktár vámszabadterületen való működéséhez erre vonatkozó külön engedély is szükséges.

(2) A közraktári engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a részvénytársaság alapszabályát, valamint a cégbejegyzésre irányuló kérelem előterjesztését igazoló okiratot, mely a tevékenységi kör meghatározásánál tartalmazza a közraktári tevékenység megjelölést is;

b) a 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktári tevékenységhez szükséges műszaki feltételek meglétét igazoló okiratokat, valamint a szakhatósági engedélyeket;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét;

e) a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére, valamint a céltartalékképzésre vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját két példányban;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek cégjogi és személyi adatait, ideértve az állampolgárságra vonatkozó tájékoztatást;

h) nemleges nyilatkozatot a már működő részvénytársaság, valamint az igazgatóság tagjai köztartozásairól, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot.

(3) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a befizetésről szóló pénzintézeti okirat, illetve a tulajdonszerzést valószínűsítő (széljeggyel ellátott) tulajdoni lap igazolja. Az engedély azonban csak akkor adható meg, ha a részvénytársaság részére a tulajdonjogot bejegyezték.

(4) Ha a kérelmet hiányosan nyújtják be, a kérelmezőt megfelelő határidővel hiánypótlásra kell felszólítani.

6. § (1) Az engedély kiadásáról vagy annak megtagadásáról a felügyelet a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül köteles határozni.

(2) A felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha

a) a kérelem hiányos, és a kérelmező a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy

b) a kérelmező nem rendelkezik az e törvényben meghatározott feltételekkel.

Személyi feltételek

7. § (1) A közraktár ügyvezetését megfelelő szakképzettséggel rendelkező, a közraktárral munkaviszonyban álló személynek kell ellátnia.

(2) Ügyvezetéssel csak büntetlen előéletű, felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkező személyt lehet megbízni, feltéve, hogy nincs jogerős határozattal megállapított köztartozása.

(3) Az ügyvezetésre jelölt személyéről - megbízatását megelőző harminc nappal - a jelölt részletes szakmai önéletrajzának megküldésével a felügyeletet tájékoztatni kell.

8. § (1) Közraktárban befolyásoló részesedést, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodást a felügyeletnek előzetesen be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező adatait, cégmásolatát, külföldi kérelmező esetén a saját államában vezetett cégnyilvántartásba bejegyzett cégadatainak kivonatát, hiteles magyar fordításban;

b) a kérelmező által megszerezni kívánt részesedés mértékének megjelölését;

c) a megállapodás tartalmát.

(3) A befolyásoló részesedés szerzése a bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül megtiltható, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló módosított 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) fogalmait kell használni.

II. Fejezet

A közraktárak állami felügyelete

A felügyelet tartalma

9. § (1) A közraktárak felügyeletét az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerv látja el. Feladata e körben a közbizalom érdekében a közraktári tevékenység engedélyezése, s a közraktár - e törvényben és a rá vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt - kötelezettségei betartásának folyamatos ellenőrzése.

(2) A felügyelet hatáskörébe tartozó ügyekben - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A felügyelet az Állami Bankfelügyelettel együttműködve évente ellenőrzi a közraktári tevékenység törvényben előírt feltételeinek meglétét, a közraktározás és a kölcsönnyújtás gyakorlatát (általános ellenőrzés). A felügyelet az általános ellenőrzésen kívül - egy-egy részterületre kiterjedően - további vizsgálatot rendelhet el.

(4) Az ellenőrzés során a közraktár köteles

a) az ingatlanra vonatkozó, harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapot,

b) az éves beszámolóját, és a beszámoló óta eltelt időszakról készült jelentést,

c) a közraktári szerződésekről és a kiállított közraktári jegyekről, valamint a közraktározott áru becsértékéről vezetett nyilvántartását,

d) az általa nyújtott kölcsönökről készített kimutatást, továbbá

e) egyéb az ellenőrzéshez szükséges iratokat

a felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(5) Az egyes részterületek vizsgálatához a felügyeleti ellenőrzés során a közraktártól be lehet kérni a szükségesnek tartott iratokat, amit a közraktár köteles megküldeni. A vizsgálat során helyszíni ellenőrzés rendelhető el.

(6) A felügyelet részéről eljáró személy az ellenőrzés során jogosult a közraktár helyiségeibe belépni, az iratokba betekinteni, s felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. A felügyelet előírhatja a közraktár számára egyes adatok időszakonkénti jelentését.

(7) A felügyeleti vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a közraktár részére át kell adni, lehetőséget adva, hogy arra észrevételt tegyen.

Felügyeleti jogkörben hozott határozatok

10. § (1) Ha a felügyeleti vizsgálat eredményeként jogsértést állapítanak meg, annak súlyától függően a felügyelet

a) kötelezheti a közraktárat, hogy a megadott határidőn belül küszöbölje ki a jogsértést, illetve tevékenységét a jogszabályoknak megfelelően végezze;

b) felfüggesztheti a közraktár tevékenységét;

c) visszavonhatja a közraktári engedélyt.

(2) Ha a közraktár az (1) bekezdés a) pontja szerinti felszólításnak az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal a közraktári tevékenység felfüggesztéséről vagy az engedély visszavonásáról határozhat.

(3) A felügyelet határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, de határozatait - a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül - bíróság előtt megtámadhatja az, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz.

(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti.

11. § (1) Ha tevékenységét felfüggesztik, vagy engedélyét visszavonják, a közraktár - a határozatban megjelölt időponttól kezdődően - újabb közraktári szerződést akkor sem köthet, ha a határozatot bíróság előtt megtámadta. Felfüggesztés esetén a korábban kötött közraktári szerződésekből eredő kötelezettségeket teljesíteni kell.

(2) A közraktári engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár a törvény szerinti kártérítési kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti.

12. § (1) Ha a közraktár a közraktározásból folyó kötelezettségeinek eleget tett vagy a felügyeleti biztos további munkájára nincs szükség, a felügyelet a biztost visszarendeli, egyben kötelezi a közraktárat a kirendeléssel kapcsolatos költségek megtérítésére. A felügyeleti biztos javadalmazását a felügyelet biztosítja.

(2) A felügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet az ipari és kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben határoz meg.

(3) A közraktári engedély visszavonásáról a felügyelet értesíti az illetékes cégbíróságot, s határozatát a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

Bejelentési kötelezettség

13. § A közraktár köteles a felügyeletnek haladéktalanul írásban bejelenteni

a) fizetésképtelensége veszélyét, fizetéseinek vagy közraktári tevékenységének beszüntetését;

b) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;

c) az alaptőke (jegyzett tőke) felemelésére vagy leszállítására irányuló szándékát;

d) cégadatainak megváltozását;

e) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;

f) az alapszabály, alapító okirat engedélyt nem igénylő változását; valamint

g) az üzletszabályzat módosítását.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZRAKTÁRI TEVÉKENYSÉGRŐL

III. Fejezet

A közraktározás

A közraktári szerződés fogalma

14. § (1) Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. A szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

(2) Ha a közraktár a letett áruról nem állít ki közraktári jegyet, az ügylet a Ptk. szerinti letétnek minősül.

A szerződés tárgya és tartalma

15. § (1) A közraktári szerződés tárgya olyan áru lehet, amely a személy- és vagyonbiztonságot, illetve a közraktárban letett más árukat nem veszélyeztet.

(2) Jövedéki terméket csak jövedéki engedéllyel rendelkező jövedéki alany helyezheti el a közraktárban, és válthatja ki onnan.

(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben a semmisségre nem lehet hivatkozni.

(4) A közraktár a semmisség megállapítását követően felszólítja a letevőt az áru harminc napon belül történő átvételére. Az átvétel elmulasztása esetén a közraktár jogosult az árut értékesíteni, a befolyt összegből a költségeit levonni, és köteles a fennmaradó összeget bírói letétbe helyezni.

16. § (1) A közraktári szerződésben meg kell határozni a szerződés időtartamát, a teljesítés helyét, az áru mennyiségét, minőségét, értékét, a raktárban történő elhelyezésének és a raktározásának módját, valamint a közraktári díjat.

(2) Közraktári szerződést csak határozott időtartamra, legfeljebb egy évre lehet kötni, s annak időtartamát nem lehet meghosszabbítani. Ha a szerződés lejártát követően az árut nem értékesítik, a közraktári jegy birtokosa és a közraktár új szerződést köthetnek. Ilyenkor a korábbi szerződés alapján kiállított közraktári jegyet be kell vonni és érvényteleníteni kell.

(3) A közraktározás - a felek megállapodása alapján - történhet oly módon, hogy az árut

a) a többi árutól elkülönítve, vagy

b) a többi letevő azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve

tárolják.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában írt esetben a közraktárnak a közraktári jegy alapján a letevő által letett árut kell kiadni, a b) pont szerinti esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt.

(5) A közraktárnak és a letevőnek meg kell állapítania, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel és azt a közraktári jegyre, valamint a letéti könyvbe is be kell jegyezni. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek, valamint az áru kiszolgáltatásakor az általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségnek.

17. § (1) A közraktár üzleti és díjszabályzatot köteles készíteni és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben közzétenni.

(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a raktározható áru körét, az áru közraktárban történő elhelyezésének, őrzésének, az áru kísérőokmányainak, a közraktári tevékenységből eredő és egyéb szolgáltatásoknak, az áru árverés útján történő értékesítésének szabályait, feltételeit, valamint

b) a közraktári tevékenységből eredő és az egyéb szolgáltatás után járó díjakat.

(3) A díjszabályzat változása a letevővel megkötött közraktári szerződésben rögzített díjat nem érinti.

18. § (1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének ideje az, amikor az árut a közraktárba beszállítják, a kiszolgáltatásé pedig az, amikor a közraktár a jogosult részére az árut kiadja, függetlenül az áru kísérőokmányainak átadásától.

(2) A közraktár az áru átvételét megtagadhatja, ha az áru kísérőokmányai nyilvánvalóan nem valódiak. Egyébként a közraktár az okiratok valódiságát nem köteles vizsgálni.

(3) Az áru beszállításának befejezésekor jegyzőkönyvet kell kiállítani, s annak alapján a letevő részére a közraktári jegyet ki kell adni. Ha az áru beszállítása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a beszállítás befejezésekor a jegyzőkönyvek alapján a közraktári jegyet a teljes mennyiségről kell kiállítani.

A felek jogai és kötelezettségei

19. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. Az e törvényben szabályozott módon köteles eljárni, ha az árut a megromlás veszélye fenyegeti.

(2) A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár a letevővel szemben felelősséggel nem tartozik, illetve a károk megtérítését a letevőtől követelheti.

20. § (1) A közraktár a közraktározást végezheti saját tulajdonában lévő raktárában, illetve bérelt raktárban. Művi tárolást csak abban az esetben vállalhat, ha a letenni kívánt árut a raktárt bérbeadó áruitól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.

(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a bérelt raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja.

(3) A letevő - ha az áru jellegéből vagy a felek megállapodásából más nem következik - csomagolva köteles átadni az árut úgy, hogy az ne károsodjék, illetve más áruban kárt ne okozzon, a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse.

(4) A letevő a közraktári szerződés szerint köteles megfizetni a közraktárnak a raktározási időre a közraktári tevékenység és az egyéb szolgáltatások után felszámított díjakat. A közraktári jegyre fel kell vezetni és a letéti könyvbe be kell jegyezni a közraktárat megillető díjkövetelést.

(5) A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura - minden zálogjogosultat megelőzően - zálogjog illeti meg.

A közraktár egyéb szolgáltatásai

21. § (1) A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén felül egyéb szolgáltatások teljesítését is.

(2) Egyéb szolgáltatás lehet különösen: az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. A közraktár üzleti szabályzatában köteles megjelölni, hogy az egyes áruk tekintetében mely szolgáltatások tartoznak az általános kezelés körébe.

Közraktári felelősség

22. § (1) A közraktár felel azért a kárért, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből keletkezik, kivéve, ha

a) a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok,

b) az áru belső tulajdonsága (természetes minősége),

c) a csomagolás rejtett hiányossága,

d) a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartása

miatt következett be.

(2) A közraktárat terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta, a letevőt terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem az áru belső tulajdonságaira vezethető vissza. A csomagolás hiányosságát a közraktár, azt, hogy a kár nem ennek következtében állott elő, a letevő köteles bizonyítani. A letevő köteles bizonyítani, hogy maga vagy képviselői úgy jártak el, ahogy az általában elvárható.

(3) A közraktár ellen közraktári tevékenységből eredő kártérítés fizetése miatt indított peres eljárásokban a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó soronkívüliségi szabályát [Pp. 124. § (3), 126. § (1), 217. § (4) és 234. § (1) bekezdése] kell alkalmazni.

23. § (1) A közraktár nem köteles vizsgálni, hogy a letevő tulajdonosa-e az árunak, és nem felel azért, hogy a letevő azonos-e azzal a személlyel, akit a közraktári jegy letevőként megjelöl. Ha a közraktárnak hitelt érdemlő módon tudomására jut, hogy az áru bűncselekményből származik, köteles erről az illetékes hatóságot értesíteni.

(2) A közraktár a bűncselekményből származó árut a büntetőeljárással összefüggésben hozott jogerős határozat alapján köteles kiadni a határozatban megjelölt jogosítottnak. A közraktár ebben az esetben a közraktári jegy birtokosának nem tartozik kártérítési felelősséggel.

IV. Fejezet

A közraktári jegy

A közraktári jegy fogalma és alakja

24. § (1) A közraktári jegy a közraktár által időrend és sorszám szerint vezetett letéti könyv szelvényrészét képezi, és a letéti könyvben maradó tőlappal azonos adatokat tartalmazó, összefüggő, de egymástól elválasztható két részből, árujegyből és zálogjegyből áll.

(2) A közraktári jegy mindkét részének tartalmaznia kell:

a) a közraktári jegy (árujegy-zálogjegy) elnevezést az okirat kiállításának nyelvén;

b) a közraktár megnevezését;

c) a letéti könyv sorszámát;

d) a letevő nevét, székhelyét (lakhelyét);

e) a letett áru megnevezését, mennyiségét, minőségét és a 16. § (5) bekezdés szerinti értékét;

f) a szerződésben kikötött közraktári díjból és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjaiból fennálló követelés összegét;

g) a közraktározás időtartamát a lejárat pontos megjelölésével;

h) a raktározás helyét - művi tárolás esetén ennek megjelölésével -, továbbá

i) a kiállítás keltét és a közraktár cégszerű aláírását.

(3) A közraktár egyéb adatokat is felvehet a közraktári jegyre, ha azonban az a (2) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikét nem tartalmazza, nem tekinthető közraktári jegynek.

25. § (1) Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére.

(2) A közraktár köteles megengedni mind az árujegy, mind a zálogjegy birtokosának, hogy az árut az üzletszabályzatban meghatározott hivatali időben megtekintsék, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket azonban viselniük kell.

A közraktári jegy átruházása

26. § (1) A közraktári jegy vagy bármely részének átruházása forgatás útján történhet.

(2) Forgatás a közraktári jegy vagy egy részének az átruházása a jegy hátoldalára írt átruházó nyilatkozattal és az átruházó (cégszerű) aláírásával.

(3) Forgató a közraktári jegy vagy egy részének az átruházója. Forgatmányos a közraktári jegyet vagy egy részét megszerző személy. Forgatmány az átruházó nyilatkozat.

(4) Üres forgatmány az olyan átruházó nyilatkozat, amelyben nincs meghatározva a forgatmányos.

(5) A közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, az üres forgatmányt érvényesnek kell tekinteni. A közraktári jegy forgatása nem közraktári tevékenység.

(6) A közraktári jegy birtokosa a zálogjegy forgatásával kölcsönt vehet fel. A szabályosan forgatott zálogjegy önmagában a zálogjegyen szereplő összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül zálogjogot biztosít birtokosának a közraktárban elhelyezett árun.

(7) Az árujegy magában véve csak a zálogjegyen feltüntetett összeggel csökkentett értékkel rendelkezik, és a közraktárnak az áru kiszolgáltatására vonatkozó, a zálogjegy által korlátozott kötelezettségét bizonyítja.

27. § (1) Ha a zálogjegy átruházása külön történik, az első hátiratnak tartalmaznia kell:

a) a kölcsönadó nevét, székhelyét, bankszámlája számát;

b) a kölcsön lejáratakor érvényesíthető határozott pénzösszeget, amely a kölcsön lejáratáig számított kamatot is tartalmazza;

c) a kölcsön visszafizetése esedékességének napját (lejárat ideje);

d) a kölcsönt felvevő első zálogjegyforgató nevét, székhelyét.

(2) A zálogjegy első forgatását és az (1) bekezdés szerinti adatokat az árujegyre, valamint a letéti könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzést a zálogjegy minden későbbi birtokosa is követelheti. A bejegyzés elmulasztásából eredő esetleges kárt a zálogjegy mindenkori birtokosa viseli.

(3) Közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni.

(4) A közraktári jegy, illetve annak bármely része külföldire történő átruházása esetén a külkereskedelmi, valamint a devizajogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A közraktári jegyek forgatásával kapcsolatban felmerült vitás kérdések tekintetében - ha e törvény másként nem rendelkezik - a váltójogi szabályok irányadóak.

A zálogkölcsön

28. § (1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.

(2) A közraktár által nyújtott zálogkölcsönök együttes összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének ötszörösét.

(3) A közraktár által nyújtott kölcsön lejáratát úgy kell meghatározni, hogy az ne essék későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata.

(4) A közraktár által nyújtott kölcsön árufedezetét legalább negyedévente minősíteni kell, és a fedezetminősítés szerint meghatározott érték, valamint a nyújtott kölcsön közötti különbség összegében az egyéb ráfordítások terhére céltartalékot kell képezni.

(5) A közraktár a nyilvánosságtól visszafizetendő pénzeszközöket nem gyűjthet.

(6) A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzintézeti tevékenységnek.

V. Fejezet

A közraktári tevékenység befejezése

Az áru kiadása

29. § (1) A közraktár a nála elhelyezett árut annak köteles kiszolgáltatni, aki

a) az árujegyet és a zálogjegyet a részére visszaadja, vagy

b) az árujegyet visszaadja, a zálogjegyen feltüntetett követelés összegét a közraktárnál letétbe helyezi, feltéve, hogy a kiszolgáltatás mint termékértékesítés jogcímén keletkező általános forgalmi adó összegét a letevő javára a közraktárnál letétbe helyezte.

(2) Nem minősül termékértékesítésnek a kiszolgáltatás akkor, ha a letevő és a kiszolgáltatást kérő személye azonos.

(3) A közraktár az (1) bekezdés b) pontja szerint letett összeget köteles elkülönített számlán kezelni, s az általa ismert utolsó zálogjegybirtokost két napon belül a letétbe helyezésről értesíteni. Ha a zálogjegybirtokos a zálogjegyet már továbbforgatta, további két napon belül köteles forgatmányosát tájékoztatni a közraktár értesítéséről, s ugyanez a kötelezettsége a zálogjegy összes további forgatójának is. E kötelezettség elmulasztásával okozott kárért a zálogjegy forgatói felelősséggel tartoznak a zálogjegybirtokosnak.

(4) A közraktár nem köteles vizsgálni a közraktári jegy hátiratainak valódiságát, csak azt, hogy az átruházások összefüggő láncolata igazolja-e a közraktári jegy birtokosát.

30. § (1) A közraktár köteles az árut a közraktári jegy birtokosának kiadni, ha az a közraktári jegyen feltüntetett követeléseit kielégítette. Ellenkező esetben a közraktár az árut értékesítheti, és a befolyt összeget e törvény rendelkezései szerint felosztja.

(2) A közraktár az áru kiszolgáltatásával egyidejűleg értesíti a letevőt a kiszolgáltatás időpontjáról, az értékesítés-, az általános forgalmi adó- és a jövedéki elszámoláshoz szükséges adatokról. Ez a nap az árut letevő termék értékesítésének teljesítési időpontja.

(3) A közraktár a közraktári szerződésből eredő követeléseit a közraktári jegy, illetve az árujegy birtokosával szemben érvényesítheti. A forgatmányosok csak a saját követelésüket érvényesíthetik a közraktárral szemben, az őket megelőző forgatók követelését nem. A közraktár, illetve a közraktári jegy vagy bármely részének birtokosa követelései e körben egymásba beszámíthatók.

(4) A különvált árujegy birtokosa csak úgy válthatja ki az árut a közraktárból, hogy a zálogjegyet magához váltja. Ha a zálogjegy birtokosa nem érhető el, ismeretlen, vagy a felek nem tudnak megegyezni, az árujegy birtokosa a zálogjegyen szereplő összeget a közraktárnál letétbe helyezheti és a közraktári díjat kifizetheti. A közraktár ezután az árut köteles kiszolgáltatni.

(5) Ha az első zálogjegyforgató a kölcsönszerződés lejárata előtt a kölcsönt visszafizeti, és az árujegy nála van, a zálogjegy forgatásával újabb kölcsönt vehet fel, azonban a másodszori zálogjegybirtoklást megelőzően felvezetett zálogjegyforgatók ellen visszkereseti joggal a zálogjegybirtokos, illetve a zálogjegyforgatók nem élhetnek.

Az óvás

31. § (1) Ha a zálogjegyen feltüntetett kölcsönösszeget a lejáratkor nem fizetik ki a zálogjegybirtokosnak, az a lejárat napját követő második munkanap végéig e tényt az első zálogjegyforgatónak a zálogjegyre vezetett elismerő nyilatkozatával, vagy közjegyzői okirattal megállapíttathatja (óvás). Ennek elmulasztása a visszkereseti jog elvesztését eredményezi, de az óvás nem feltétele annak, hogy a zálogjegybirtokos a közraktártól az áru értékesítését kérje.

(2) Közjegyzőnél az óvás felvétele úgy történik, hogy a zálogjegy birtokosa köteles a közjegyzővel az első - kölcsönt felvevő - zálogjegyforgató székhelyére elmenni és ott a forgatót a fizetésre felhívni. Bármilyen okból hiúsul meg a fizetés, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.

(3) A közjegyző köteles a felvett óvásokról időrendi sorrendben óváskönyvet vezetni, melyben rögzíteni kell, hogy mikor, kinek az érdekében, ki ellen és mekkora összegre vonatkozóan lett az óvás felvéve.

(4) Az óvásnak tartalmaznia kell:

a) a zálogjegy szövegét a rajta lévő átruházható nyilatkozatokkal és megjegyzésekkel;

b) az óvást kérőnek és annak megnevezését, aki ellen az óvást felveszik (óvatolt);

c) az óvatolthoz intézett felszólítást, az arra adott választ, avagy annak a megjegyzését, hogy az óvatolt nem válaszolt, vagy nem volt fellelhető;

d) a felszólításnak, illetve annak a helyét és idejét, amikor a felszólítást megkísérelték;

e) a közjegyző aláírását és pecsétjét.

(5) Ha nem a közjegyző veszi fel az óvást, hanem a zálogjegyre jegyzik rá, akkor annak a zálogjegy első forgatója és a zálogjegybirtokos cégszerű aláírásán kívül a (4) bekezdés b), c) és d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia.

(6) A zálogjegy első forgatója - ha az árujegyet is továbbforgatta - köteles az árujegy forgatmányosát két napon belül értesíteni a fizetésre történt felszólításról. Ugyanez a kötelessége az árujegy további forgatóinak is.

Az áru értékesítése

32. § (1) Ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését és a vételárból történő kielégítését. Ugyanezen jog illeti meg az első forgatót az árujegy birtokosa ellenében, ha a zálogjegyet beváltja.

(2) Ha a zálogjegybirtokos az óvást felvetette, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeit is érvényesítheti a kölcsönösszeg megfizetésére vonatkozó követelésével együtt, azonban a közraktár részére be kell csatolni az óvás költségeire vonatkozó számla hiteles másolatát. Értékesítés esetén a befolyt vételárból a zálogjegyen szereplő összeggel együtt, azzal egy sorban kell az óvás költségeit megtéríteni.

(3) Az értékesítésből befolyt összeget a következő sorrendben kell kifizetni:

a) a közraktár közraktári jegyre felvezetett díjkövetelése;

b) a zálogjegybirtokos követelése;

c) a közraktár egyéb követelése;

d) az árujegybirtokos követelése. Ha ez utóbbi ismeretlen helyen tartózkodik, a részére járó pénzt bírói letétbe kell helyezni.

(4) Ha a követelését kielégítették, a zálogjegybirtokos a zálogjegyet köteles visszaadni a közraktárnak, amely azt érvényteleníti.

(5) Ha a vételár a zálogjegyen szereplő kölcsönösszeget nem fedezi, a részletfizetésnek a zálogjegyre, valamint a letéti könyvbe történő bejegyzését követően a zálogjegyet a birtokosának vissza kell adni.

33. § (1) Ha a közraktári szerződés alapján elhelyezett árut a szerződés lejáratát követően nem váltják ki, vagy a szerződés tartama alatt a megromlás veszélye fenyegeti, a közraktár - a letevő előzetes felszólítása után - az árut értékesítheti. Ha a letevő a közraktári jegyet vagy az árujegyet továbbforgatta, kötelessége az őt követő birtokost a közraktár felszólításáról két napon belül tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a mulasztó fél felel.

(2) Az értékesítésből befolyt összegből az igényeket a 32. § (3) bekezdése szerint kell kielégíteni. Ha a közraktári jegy birtokosának tartózkodási helye ismeretlen, az őt megillető pénzt bírói letétbe kell helyezni.

34. § (1) Ha az árut értékesíteni kell és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Árutőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban, a Budapesti Árutőzsde közraktári áruk kényszerértékesítésére vonatkozó szabályzatának rendelkezései szerint értékesíti.

(2) Ha az áru a tőzsdei forgalomban nem értékesíthető, illetve az értékesítés hét egymást követő tőzsdei napon nem sikerült, az árut árverés útján kell értékesíteni.

(3) Mind a tőzsdei, mind az árverésen történő értékesítéskor a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a letevő nem volt az áru tulajdonosa.

Az árverés

35. § (1) Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell:

a) a letevő nevét, székhelyét (címét);

b) az árverés helyét, idejét;

c) az értékesítés indokát;

d) az árverésre kerülő áru fajtáját, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, szakértő által megállapított becsértékét;

e) azt, hogy az árut az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;

f) az árverési biztos nevét.

(2) Az árverési hirdetményt

a) ki kell függeszteni az árverést megelőző tizenöt napig a közraktár ügyfélforgalommal foglalkozó telephelyén, valamint azon a telephelyen, ahol az árut tárolják;

b) közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően.

(3) A közraktárnak a hirdetményt meg kell küldenie a letevő és az első zálogjegybirtokos részére. Ezek kötelessége - ha időközben a közraktári jegyet továbbforgatták - hogy két munkanapon belül tájékoztassák az árverésről az utánuk következő birtokost.

(4) Az árverést a közraktár által felkért, árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert zálogjegybirtokostól.

36. § (1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani.

(2) Az árverési biztos az árverés megkezdésekor

a) nyilvántartásba veszi az árverezőket;

b) ismerteti az árverés szabályait;

c) közli az áru szakértő által megállapított becsértékét, ismerteti a mennyiségi és minőségi jellemzőket;

d) felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;

e) az ajánlatokat rögzíti;

f) a megajánlott legmagasabb ár háromszori kikiáltása után közzéteszi a legtöbbet ajánló nevét, és megköti vele az adásvételi szerződést.

(3) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a becsértéket, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a becsérték ötven százalékán, de legalább a legmagasabb ajánlati áron kiálthatja ki ismét az árat, ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.

(4) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a becsértéken nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a becsérték ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő harminc napon belül.

(5) Az áru részmennyiségére tett ajánlatot is el lehet fogadni, ha

a) az áru a fennmaradó rész értékének csökkenése nélkül osztható;

b) az áru egészére arányosan számított legalább azonos értékű ajánlat nem érkezett.

(6) Ha csak az áru egy részét értékesítették, az értékesítés tényét a közraktári jegyre és a letéti könyvbe fel kell jegyezni azzal a megjegyzéssel, hogy milyen tartozások lettek a befolyó összegből kielégítve.

(7) Az áru értékesítése esetén az új tulajdonos részére az árverési jegyzőkönyv egy példányát ki kell adni, s a vevő ezzel kérheti az áru kiadását. Az árut helyettesítő közraktári jegyet a közraktárnak be kell vonnia és érvénytelenítenie kell.

(8) A közraktári jegy birtokosa az árverés lebonyolításához közjegyző jelenlétét biztosíthatja saját költségén, ezt a tényt azonban az árverésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jelenlevő közjegyző az árverési biztos által készített jegyzőkönyvet nem hitelesíti, úgy az árverést meg kell ismételni.

(9) Az árverési költségek a közraktári tevékenységből származó közraktárat megillető követelések közé tartoznak.

A visszkereseti jog

37. § (1) A zálogjegy birtokosát az áru értékesítése után fennmaradó követelése erejéig a zálogjegyet őt megelőzően forgatókkal szemben visszkereseti jog illeti meg, melyet az árverés (tőzsdei értékesítés) napjától kezdődően érvényesíthet. A követelésért az előző zálogjegyforgatók egyetemlegesen felelnek. Nincs visszkereseti joga a zálogjegybirtokosnak, ha az óvás felvételét elmulasztotta, illetve az áru értékesítését az óvás felvételétől számított harminc napon belül nem kezdeményezte.

(2) A zálogjegybirtokost a zálogjegy forgatóival szemben megillető visszkereseti jog az óvás napjától számított egy év elteltével évül el. A forgatók - a többi forgató és az első zálogjegyforgató elleni - visszkereseti joga attól a naptól számított hat hónap elteltével évül el, amelyen a zálogjegybirtokos igényét kielégítették.

(3) Ha a zálogjegybirtokos követelését nem teljesítették, és az a kölcsön lejáratát követő hat napon belül nem kéri a közraktártól az áru értékesítését, nem tarthat igényt késedelmi kamatra. Ha a zálogjegybirtokos időben kéri az áru értékesítését, a közraktárnak a késedelmi kamatot a polgári jog általános szabályai szerint ki kell számítania, s azt az értékesítésből befolyt összegből az alapösszeggel együtt ki kell fizetnie a zálogjegybirtokos részére. Ha a befolyt összeg nem fedezi a követelést, a késedelmi kamatot az előző zálogjegyforgatókkal szemben is érvényesíteni lehet.

(4) Az árujegy birtokosa a zálogjegy birtokosának, illetve a zálogjegy forgatóinak csak akkor tartozik felelősséggel, ha ő volt a zálogjegy első forgatója.

Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás

38. § (1) A közraktárba letett árut bírósági végrehajtás során lefoglalni nem lehet. A közraktárba letett áru nem tartozik a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) által meghatározott vagyonba. Az árujegyet és a zálogjegyet - mint értékpapírt - bírósági végrehajtás során le lehet foglalni, és a Cstv. szerinti vagyon megállapításánál is figyelembe kell venni. A bírósági végrehajtás során történő értékesítéskor a végrehajtó által készített jegyzőkönyv pótolja a forgató nyilatkozatot.

(2) Az árujegy birtokosának csődeljárása esetén a zálogjegy birtokosára nem hat ki a fizetési haladék és a kényszeregyezség. Ha a követelését nem elégíti ki a zálogjegy első forgatója, a lejáratot követően a zálogjegybirtokos e törvény alapján az áru értékesítése során befolyt összegből kérheti a kielégítést.

(3) A zálogjegy első forgatójának csődeljárása a zálogjegyen alapuló követelés érvényesítését nem akadályozza, a visszkereseti jog tekintetében a fizetési haladék és a kényszeregyezség azonban a zálogjegybirtokosra is kihat. A zálogjegy első forgatójának csődeljárása nem akadályozza a zálogjegybirtokost megelőző forgatók elleni igény érvényesítését.

(4) Az árujegy birtokosának felszámolása nem akadályozza a zálogjegy birtokosát, hogy e törvény rendelkezései szerint kérje a közraktártól az áru értékesítését.

(5) A zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokosnak a felszámolási eljárásban a letett áru értékesítését követő harminc napon belül be kell jelentenie közraktári jeggyel biztosított és ki nem elégített követelését. A bejelentett igénynek nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. Ha a zálogjegybirtokos az őt megelőző forgatótól kielégítést kap, a forgató a felszámolási eljárásban a zálogjegybirtokos helyére lép, s ebből fakadó igényét érvényesítheti.

(6) A zálogjegy birtokosának csődeljárása és felszámolása az árujegy birtokosának igényét nem érinti.

39. § (1) A közraktár ellen indított felszámolási eljárásra a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően közraktári szerződést a felszámoló sem köthet, a közraktári szerződések teljesítésére vonatkozóan pedig a közraktár tevékenysége felfüggesztésének szabályai [10. § (1) bek. b) pontja és 11. § (1) bekezdés] irányadók.

(2) A közraktár felszámolása során kötendő kényszeregyezség esetén az adós egyezségi ajánlatához köteles előzetesen megszerezni a felügyelet jóváhagyását. Ha a felügyelet a jóváhagyást megtagadja és az adós a hitelezőkkel egyezséget kötött, a felügyelet a 10. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jár el, és a 11. § (2) bekezdésében foglalt következményeket kell alkalmazni.

(3) Közraktár felszámolása esetén az ellene a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követeléseket a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően.

Biztosítás

40. § A közraktár - a letevővel történt megállapodás alapján - az árut biztosíthatja. Az áru- és zálogjegy birtokosát, valamint a közraktárat az áru megsemmisülése vagy károsodása esetében a biztosítási összegre vonatkozóan ugyanolyan jogok illetik meg, mint az áru tekintetében.

A közraktári jegy megsemmisítése

41. § (1) A közraktári jegy vagy bármely részének elvesztése, megsemmisülése egyben a követelés megsemmisülését is jelenti, kivéve, ha a közraktári jegyet közjegyzői határozat semmissé nyilvánítja. Ebben az esetben a követelés a közraktári jegy nélkül is érvényesíthető.

(2) A közraktári jegy vagy annak bármely része megsemmisítésére a közraktár székhelye szerinti közjegyző illetékes. A megsemmisítést a jegy utolsó birtokosa, valamint az kérheti, akit a közraktári jegy alapján valamely jog illet meg, vagy kötelezettség terhel.

(3) A közraktári jegy megsemmisítésére irányuló eljárás megindítása iránti kérelemben meg kell jelölni az értékpapír lényeges tartalmát, s valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.

42. § (1) A kérelem alapján a közjegyző a közraktár székhelye szerint illetékes megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságnál (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál), valamint a közraktár ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében hirdetményt tesz közzé, amelyben a közraktári jegyre vonatkozó adatok feltüntetése mellett felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított egy hónapon belül nála mutassa be. A hirdetménynek tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy a bemutatás elmulasztása esetén a közjegyző a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A hirdetmény kibocsátásáról a kérelmezőt, a közraktárat, a letevőt és a zálogjegy első birtokosát is értesíteni kell. Az áru- és zálogjegy átruházói kötelesek az utánuk következő birtokosokat az értesítésről két napon belül tájékoztatni.

(2) A megsemmisítési eljárás megindítása után a közraktári jegy birtokosa - biztosítékadás mellett - a közraktártól a jegyről másolat kiadására tarthat igényt. Ha a biztosítékban a felek nem tudnak megállapodni, azt a bíróság határozza meg. Ha a közjegyző a közraktári jegyet semmisnek nyilvánítja, a biztosítékot vissza kell adni.

(3) Ha a hirdetményi határidő alatt a közraktári jegyet bemutatják, a közjegyző az eljárást megszünteti, míg ha az értékpapírt nem mutatják be, illetőleg annak hollétére vonatkozó adatot nem jelentenek be, a közraktári jegyet semmissé nyilvánítja. A határozatot a kérelmezővel, a közraktárral, valamint az egyéb érdekeltekkel közölni kell.

Bírósági letét

43. § (1) A bírósági letétbe helyezés iránti kérelmet a közraktár székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál kell előterjeszteni.

(2) A letétbe helyezendő pénzt a helyi bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal letéti számlájára kell befizetni. A befizetéskor meg kell jelölni az összeg rendeltetését, a letevő nevét, azt, hogy a közraktári jegy vagy a jegy mely részének birtokosa jogosult felvenni a letett összeget, valamint annak a bíróságnak a megnevezését, amelyhez a közraktár a befizetett összegnek bírósági letétként elfogadása iránti kérelmet benyújtotta. Ha a jogosult ismeretlen, erre utalni kell.

(3) A letét elfogadása iránt a bíróságnál kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben fel kell tüntetni a (2) bekezdésben említett adatokat, továbbá a letét kiutalásával kapcsolatos kikötéseket. Elő kell adni és valószínűsíteni kell a letétbe helyezés okát vagy célját. A kérelemhez csatolni kell a pénz befizetését igazoló okiratot.

(4) A közraktári jegy vagy egyik részének birtokosa - ha a bírósági letétbe helyezett összeghez hozzá akar jutni - köteles a közraktárnál az értékpapírt bemutatni, s a közraktár - ha az e törvényben foglalt feltételek fennállnak - a jegy érvénytelenítése után cégszerű aláírásával igazolja, hogy a jegy birtokosa jogosult a letétbe helyezett összeg felvételére. Az igazolás alapján a bíróság a letétet köteles kiutalni.

HARMADIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

VI. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Átmeneti szabályok

44. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött közraktári ügyletekre a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címében foglaltakat - az ott nem szabályozott kérdésekben azonban e törvény rendelkezéseit - kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésekor működő közraktár köteles a hatálybalépést követő harminc napon belül a felügyeletnél bejelentkezni. A bejelentkezéshez mellékelni kell:

a) az e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosított alapító okiratot,

b) a cégmásolatot,

c) az utolsó éves beszámolót az azóta történt változásokkal,

d) a közraktári ügyletekre vonatkozó összesítést (milyen árut, milyen mennyiségben, hol közraktároznak, hány közraktári jegyet adtak ki, milyen lejárattal),

e) a közraktár ellen, illetve általa indított perek listáját, megjelölve, hogy milyen összegre és milyen jogviszonyból ered a követelés.

(3) A felügyelet további adatokat és felvilágosítást kérhet a közraktártól.

(4) A felügyelet - a közraktár gazdasági helyzetétől, általa megkötött közraktári ügyletektől függően - határidőt szabhat a közraktár részére, hogy tőkéjét a törvény szerinti mértékre emelje fel, illetve alakuljon át. A törvény hatálybalépését követő egy év elteltével közraktárként csak az e törvény rendelkezéseinek megfelelő részvénytársaság működhet.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti közraktár nem kíván közraktárként működni, vagy a felügyelet a közraktári engedély kiadását megtagadja, új közraktári szerződést nem köthet, de a már megkötött ügyletekből eredő kötelezettségeket - a megkötésekor hatályban volt szabályok szerint - köteles teljesíteni. Ha a már megkötött közraktári ügyleteknek a Kereskedelmi Törvény szerinti teljesítése is veszélyben van, a felügyelet a közraktárhoz felügyeleti biztost rendelhet ki, aki e törvénynek megfelelő jogkörrel köteles ott eljárni.

Módosuló jogszabályok

45. § A törvény hatálybalépésével

a) az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem tartozik a törvény hatálya alá)

„b) a csekk, a takarékbetétről kiállított okirat, a letéti jegy, a szövetkezeti részjegy, célrészjegy és üzletrész, valamint a közraktári jegy és a váltó forgalomba hozatala és forgalmazása”;

b) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (2) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a d) és e) pont jelölése e) és f) pontra változik:

(E törvény alkalmazásában áru)

„d) a közraktári jegy, illetve annak árujegy része;”

c) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 24. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A papírpénzzel azonos megítélés alá esik:)

„b) a kötvény, letéti jegy, a befektetési jegy, a részvény, a vagyonjegy, a csekk és az utazási csekk, valamint a közraktári jegy, feltéve, hogy a névre szóló értékpapír átruházását jogszabály, vagy az értékpapíron feltüntetett nyilatkozat nem zárja ki, vagy nem korlátozza.”

d) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 145. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

„(3) A közraktári jegy zálogjegy része óvásának szabályait a közraktározásról szóló törvény határozza meg.”

e) a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló, többször módosított 1991. évi LXIX. törvény 4. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

j) a közraktár zálogkölcsönnyújtó tevékenysége.”

Hatálybalépés

46. § Ez a törvény a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg

a) a Kereskedelmi Törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvénycikk VI. címe,

b) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló, többször módosított 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „továbbá közraktári tevékenységet” szövegrész, 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 2/A. §-ának (1) bekezdésében a „közraktári tevékenység” szövegrész és 2/C. §-a, valamint

c) a szakképesítésről szóló, a 3/1994. (I. 14.) IKM rendelettel módosított 5/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 2. számú mellékletének 29. pontja

hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére