Időállapot: közlönyállapot (1996.VII.10.)

1996. évi LVII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról * 

A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. E célok megvalósítására az Országgyűlés - figyelembe véve az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét, valamint a hazai versenyjog hagyományait is - a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. E törvény hatálya alá tartozik továbbá - a II-III. fejezetekben szabályozott magatartások kivételével - a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

II. Fejezet

A tisztességtelen verseny tilalma

2. § Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni.

3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.

4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában

a) üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette;

b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;

c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

6. § Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.

7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

III. Fejezet

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

a) az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli;

c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

9. § A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e.

10. § Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

IV. Fejezet

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.

(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:

a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

e) a versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszásra;

f) a piacra lépés akadályozására;

g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(3) Azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket e törvény az (1) bekezdésben meghatározott tilalom megszegéséhez fűz, együttesen kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

12. § Nem esik tilalom alá a megállapodás, ha

a) csekély jelentőségű, vagy

b) egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

13. § Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. E feltételnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

14. § (1) Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően az azt ésszerűen helyettesítő árukat is figyelembe kell venni. Ennek során a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire kell tekintettel lenni.

(3) Földrajzi terület az, amelyen kívül

a) a fogyasztó nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy

b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni.

15. § (1) Nem függetlenek a vállalkozások, ha a 23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint

a) az egyik a másikat irányítja, vagy

b) azokat ugyanaz a vállalkozás irányítja vagy ugyanazok a vállalkozások közösen irányítják.

(2) Függetlennek kell azonban tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bek.].

16. § A megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti a 11. §-ban foglalt tilalom alól. A Kormány a megállapodások csoportos mentesüléséről a törvény 17. §-ában foglalt szempontok figyelembevételével rendelkezhet.

17. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal egyedi kérelem alapján hozott határozattal mentesíti a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodást vagy a tervezett megállapodást, ha

a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;

b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;

c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és

d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a határozatban a megállapodás mentesítését feltételhez és határidőhöz kötheti, illetve meghatározott magatartás tanúsításától teheti függővé.

(3) A megállapodást mentesítő határozat hatálya visszahat a megállapodás megkötésének időpontjára.

18. § (1) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni lehet annak megállapítását, hogy a megállapodás, illetve a tervezett megállapodás

a) nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak,

b) a 12. § alapján nem esik tilalom alá, vagy

c) a 16. § alapján mentesül a tilalom alól.

(2) A Gazdasági Versenyhivataltól kérni kell a megállapodásnak vagy a tervezett megállapodásnak a tilalom alól a 17. § alapján történő mentesítését.

19. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a 18. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha

a) az érdekeltek a határozatban foglalt valamely előírással ellentétes magatartást tanúsítanak,

b) a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a határozat szempontjából fontos piaci körülmények lényegesen megváltoztak, különösen ha a feltétel, amelyhez a határozat a mentesítést kötötte, időközben megszűnt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a határozatban előírtakkal ellentétes magatartás megkezdésének napjára, az (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben pedig a határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal is határozhat a visszavonásról.

20. § Annak bizonyítása, hogy a megállapodás vagy a tervezett megállapodás nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak, nem esik tilalom alá a 12. § alapján, vagy a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki ennek megállapítását kéri.

V. Fejezet

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma

21. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni;

b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni;

c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától;

d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni;

e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani;

f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;

h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni;

i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy

j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

22. § (1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §)

a) az, akinek az áruját ésszerűen helyettesítő árut nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet beszerezni, vagy

b) az olyan áru megrendelője, amely árut másnak nem, vagy csak a szakma és az adott áru szempontjából a szokásosnál számottevően kedvezőtlenebb feltételekkel lehet értékesíteni.

(2) Gazdasági erőfölényben van az is, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

(3) A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

a) azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli;

b) a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;

c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

(4) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen.

VI. Fejezet

A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése

23. § (1) Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha

a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik,

b) egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen irányítást szerez további egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett, vagy

c) több egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amelyben korábban végzett azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik, feltéve, hogy ez nem minősül a 11. § értelmében a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásnak.

(2) Az irányítás megszerzésének minősül, ha egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen a másik vállalkozás

a) többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeit, részvényeit, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékát megszerzi, vagy

b) vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására jogosultságot szerez.

(3) E törvény alkalmazásában a (2) bekezdés a) pontjában említett többségi szavazati jogok megszerzésével azonos módon kell elbírálni azt is, ha a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására való - szerződésen alapuló - jogosultság nem jár együtt tagsági (részvényesi) jogviszonnyal.

24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha az érintett vállalkozások (26. §) előző üzleti évben elért együttes nettó árbevétele a tízmilliárd forintot meghaladja, feltéve, hogy a beolvadó vagy az irányítás alá kerülő vállalkozás, illetve az összeolvadásban részt vevő legalább két vállalkozás nettó árbevétele ötszázmillió forint felett van.

(2) Az engedélykérési kötelezettség akkor is fennáll, ha a beolvadó vállalkozásnak, az összeolvadó vállalkozások valamelyikének vagy az irányítás alá kerülő vállalkozásnak az éves nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, de ezzel az árbevétellel együtt ugyanaz a vállalkozás az összefonódást megelőző két évben összesen ötszázmillió forint nettó árbevételt meghaladó összefonódást valósít meg.

(3) A pénzintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a pénzintézet mérlegfőösszege tíz százalékát kell figyelembe venni. A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a lekötött bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni.

25. § Nem minősül összefonódásnak a pénzintézet, a biztosítóintézet, a pénzügyi holding, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése. E törvény alkalmazásában nem minősül irányításnak a felszámoló és a végelszámoló tevékenysége.

26. § (1) Érintett vállalkozások az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások.

(2) Közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön.

(3) Közvetett résztvevő az,

a) akit a közvetlen résztvevő a 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint irányít;

b) aki a közvetlen résztvevőt az a) pont szerint irányítja;

c) akit a b) pont szerinti közvetett résztvevő - a közvetlen résztvevőn kívül - az a) pont szerint irányít;

d) akit két vagy több résztvevő közösen irányít függetlenül attól, hogy azok közvetlen résztvevők vagy az a)-c) pontban felsorolt közvetett résztvevők.

(4) A közvetett résztvevők körének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek az irányítási joga az összefonódás következtében megszűnik.

27. § (1) A 24. § (1)-(2) bekezdése alkalmazásában a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az érintett vállalkozásoknak (26. §) vagy azok részeinek egymás közötti forgalmát.

(2) Külföldön honos vállalkozások nettó árbevételének számítása során a Magyar Köztársaság területén eladott árukból az előző üzleti évben elért nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő érintett vállalkozások nettó árbevételének kiszámításánál azt a gazdasági egységet alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásában önálló döntési joggal rendelkezik.

28. § (1) Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben az irányítási jog megszerzője köteles - a 24. § alapján - engedélyt kérni.

(2) Az engedély iránti kérelmet a nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbitól számított nyolc napon belül kell benyújtani.

(3) A pénzintézetek, valamint a biztosítóintézetek összefonódása esetén az engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott felügyeleti szerv engedélye iránti kérelemmel azonos időpontban kell benyújtani a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

29. § A vállalkozásoknak a 24. § szerinti összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.

30. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

c) az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon (14. §) vagy annak jelentős részén, illetve, ha az összefonódással járó előnyök meghaladják az abból származó hátrányokat.

(3) Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében az engedély feltételeként a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírhatja egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítését vagy a valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetését.

31. § Ha a versenyfelügyeleti eljárás során megállapítást nyer, hogy az engedély nélkül létrehozott - a 24. § szerint egyébként engedélyköteles - összefonódás nem lett volna engedélyezhető, a Gazdasági Versenyhivatal határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az egyesült vállalkozások vagy vagyon-, illetve üzletrészek különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését, vagy más feltételt szabhat a hatékony verseny helyreállítása érdekében.

32. § A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja, ha

a) a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul, vagy

b) az érintett vállalkozások nem teljesítették a határozatban foglalt valamely feltételt.

II. RÉSZ

VII. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal

33. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal állami költségvetési szerv, amely az állami költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot.

(2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.

34. § A Gazdasági Versenyhivatalnál közszolgálati jogviszonyban állókra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, valamint két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. A kinevezés hat évre szól.

(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha

a) a kinevezési időtartam lejár,

b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségéről lemond,

c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,

d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.

(5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)

a) a tisztségére méltatlanná vált,

b) a tisztségére alkalmatlanná vált,

c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §).

(6) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha büntetett előéletű, illetve vele szemben a bíróság büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, és a bűnügyi nyilvántartásból még nem törölték.

(7) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha munkaköri feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai szempontból nem megfelelően végzi.

36. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

a) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét,

b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,

c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,

d) gyakorolja - a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogokat.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke

a) részt vehet az Országgyűlés ülésein,

b) külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt érintő kérdésekben szakvéleményt ad,

c) évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,

d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével egyeztetni kell minden olyan előterjesztés és jogszabály tervezetét, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt - valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést - korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.

(4) A Kormány, a miniszterek vagy a nemzetközi szervezetek felkérésére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tájékoztatást ad a gazdasági versenyt érintően a működése során szerzett tapasztalatairól és a gazdasági versennyel kapcsolatos kérdésekről. Ennek érdekében a Gazdasági Versenyhivatal önkéntes válaszadáson alapuló adatgyűjtést végezhet és információt kérhet.

37. § (1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács ellátja a törvényben meghatározott feladatokat.

(2) A Versenytanács elnöke

a) szervezi a Versenytanács munkáját,

b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

c) elkészíti és jóváhagyásra [36. § (1) bekezdés c) pont] előterjeszti a Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,

d) gondoskodik a Versenytanács határozatainak nyilvánosságra hozataláról (80. §).

38. § (1) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek van alárendelve.

(3) A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha

a) tisztségére méltatlanná vált [35. § (6) bekezdés],

b) tisztségére alkalmatlanná vált [35. § (7) bekezdés],

c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §),

d) vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki.

39. § A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot végző, illetve a vizsgálat eredményességét segítő feladatokat ellátó köztisztviselőit (a továbbiakban: vizsgáló) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki.

40. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettesei, a Versenytanács tagja, a vizsgáló - tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, valamint iparjogvédelmi jogszabály hatálya alá tartozó, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló jogviszony kivételével - más megbízást nem fogadhatnak el, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, nem lehetnek gazdasági társaság, szövetkezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai (összeférhetetlenség).

(2) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését kötelesek haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére a munkáltatói jogkör gyakorlója rövid határidőt ad.

(3) Ha a bejelentésre kötelezett az összeférhetetlenséget nem jelentette be, vagy határidő alatt nem szünteti meg, felmentéséről kell intézkedni.

41. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökére a miniszteri besorolású személyekre, az elnökhelyettesekre az államtitkári besorolású személyekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

42. § A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit az államtitkárnak, a Versenytanács tagjait a helyettes államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás illeti meg.

43. § (1) A Versenytanács tagja szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. A Versenytanács jogi végzettségű tagjának jogi szakvizsgával kell rendelkeznie.

(2) A Gazdasági Versenyhivatalban a vizsgálónak szakirányú felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

III. RÉSZ

VIII. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának általános szabályai

Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása

44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a 3. § (1) bekezdése, (3)-(8) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, 5. § (1)-(3) bekezdése, 6. §, 8. § (2) bekezdés a) pontja, 9. §, 11. §, 12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. §, 15. §, 16. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)-(7) bekezdése, 24. § (2) és (7) bekezdése, 27. § (3)-(4) bekezdése, 35. §, 36. § (4) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 38. §, 40. §, 41. § (1)-(2) bekezdése, 49-60. §, 62-72. §, 75. §, 77. §, 78. §, 82. § (1) bekezdés c) pontja, illetve (2) és (3) bekezdése, 85. §, 89. § (1) és (2) bekezdése, 90-96. § kivételével.

Hatáskör és illetékesség

45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.

46. § A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.

A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai, az eljáró szerv összetétele, kizárás

47. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai:

a) a vizsgáló eljárása,

b) a versenytanács eljárása,

c) az utóvizsgálat,

d) a végrehajtás.

(2) Az eljárás folyamán mind a vizsgáló, mind az eljáró versenytanács, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.

48. § (1) Az eljáró versenytanács az érdemi határozatát (77. §) háromtagú - ha az eljárás tárgya a vállalkozások összefonódásának ellenőrzése, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vagy a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás elbírálása és az indokolt, öt tagú - tanácsban hozza meg.

(2) Ha e törvény eljáró versenytanácsot említ, azon az (1) bekezdésben meghatározott tanácsot kell érteni. Egyéb esetekben a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács tagja egyedül is eljárhat.

49. § (1) Az ügy intézéséből ki kell zárni

a) az ügyfelet, az ügyféllel együtt jogosított vagy kötelezett személyt, továbbá azt, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye hatással lehet,

b) az a) pontban írt személyek képviselőjét,

c) az a) és b) pontban írt személyek hozzátartozóját vagy volt házastársát,

d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását elrendelték, vagy

e) azt a személyt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

(2) Az eljáró versenytanácsnak nem lehet tagja az, aki a vizsgálatot folytatta.

50. § (1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárási okot az ügyfél az eljárás bármely szakaszában bejelentheti, azonban a versenytanács eljárása során a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást.

(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal (61. §) lehet sújtani.

51. § (1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját.

(2) Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező határozatot nem hozhat. Az ügyfél által ugyanazon személy ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.

(3) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó határozat ellen az eljáró versenytanács által hozott érdemi határozat (77. §) elleni jogorvoslatban élhet kifogással.

(4) A vizsgáló kizárása esetében a vizsgálati határidők az új vizsgáló kijelölésével újra kezdődnek, a versenytanács tagjának kizárása esetén pedig a kizárás elintézésére fordított időt az eljárási határidők számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Az ügyfél

52. § E törvény alkalmazásában ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik.

53. § (1) Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül önként beléphet. Az önkéntes belépés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

(2) Ha a hivatalból indult eljárásban az ügyfél megszűnik, jogutódja az eljárásba bevonható. Ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, vagy ha az ügyfélnek nincs jogutódja, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy hivatalból az eljárás nem a megfelelő ügyfél ellen indult, a megfelelő ügyfél az eljárásba az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával bevonható. Ennek hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti.

A képviselet

54. § (1) Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja képviseli.

(2) Meghatalmazottként eljárhat

a) az ügyféltárs, továbbá annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja,

b) az ügyfél hozzátartozója,

c) ügyvéd, ügyvédi iroda,

d) állami szerv ügyintézője, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben,

e) a gazdálkodó szervezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a gazdálkodó szervezet ügyeiben,

f) az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti szervezete,

g) akit erre jogszabály feljogosít.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti meghatalmazott esetében a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet más meghatalmazott megbízására, ha az ügyben előreláthatólag az érdekképviseleti szervezet meghallgatását el fogja rendelni.

(4) A meghatalmazást írásba kell foglalni. A meghatalmazás keletkezésére és megszűnésére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 68-71. §-ában írt rendelkezések az irányadóak.

Az iratok megtekintése, üzleti titok

55. § (1) Az ügyfél és képviselője, valamint az ügyész az eljárás során bármikor betekinthet az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői kérhetik az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács határozata ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.

(3) Az eljárás egyéb résztvevői a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanács tagjának engedélyével a (2) bekezdés szerinti kérelem hiányában is csak akkor tekinthetnek be az eljárás irataiba, és azokról akkor készíthetnek másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a titokvédelem szabályába, illetve az üzleti titkot nem sérti. A bejelentőnek - kérelmére - az érdemi határozat meghozatalát követő 15 napon belül az eljáró versenytanács köteles lehetővé tenni, hogy az ügy irataiba - a (2) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - betekinthessen és azokról feljegyzést készíthessen.

(4) A külföldi hatóság igényelheti, hogy a megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kezeljék. Az üzleti titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

A határidő-számítás, mulasztás

56. § (1) A határidőt napokban, hónapokban vagy években kell számítani.

(2) A hónapokban vagy az években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a lejárat hónapjában ilyen nap nincs, a hónap utolsó napján.

57. § (1) Aki a határnapon nem jelent meg, vagy a határidőt elmulasztotta, a mulasztás következményeinek orvoslása érdekében igazolási kérelmet terjeszthet elő az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Hatvan nap elteltével igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(2) Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát, és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.

(3) Az igazolási kérelemről a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító határozata ellen külön jogorvoslati kérelemnek van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító határozata az érdemi döntés ellen a bírósághoz benyújtott keresetben kifogásolható.

Megkeresés

58. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldről érkező megkeresést a Gazdasági Versenyhivatalnak közvetlenül is meg lehet küldeni.

(2) A külföldre irányuló megkeresést, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére, illetve kérelmére adott választ - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül küldi meg a külföldi hatóság részére.

(3) A külföldi hatóság megkeresésére az eljárásban keletkezett iratok kiadhatók. Az üzleti titkot tartalmazó iratok csak akkor adhatók ki, ha erről nemzetközi szerződés rendelkezik. Amennyiben a kért iratok üzleti titkot tartalmaznak, a kiadás feltétele, hogy a külföldi hatóság az iratban foglaltak üzleti titokként kezelését vállalja.

Kézbesítés

59. § (1) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a Gazdasági Versenyhivatal közvetlenül kézbesíti az iratokat külföldre az illetékes hatóság részére.

(2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel.

Az eljárás felfüggesztése

60. § Kérelemre indult eljárásban az eljárás felfüggesztése esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács határozata ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.

Az eljárás során kiszabható rendbírság

61. § (1) Az ügyféllel és az eljárás más résztvevőjével szemben rendbírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.

(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá rendbírsággal sújthatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott rendbírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege százezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén a rendbírság napi összege legfeljebb tízezer forint. A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §), amely a végrehajtásra halasztó hatályú. Rendbírságot kiszabó határozatát a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.

Az eljárási díj és költség

62. § (1) Ha az eljárás kérelemre indul, a kérelmező a 18. § (1)-(2) bekezdése alapján indított eljárás esetén százezer forint, a 24. §-a alapján indított eljárás esetén ötszázezer forint eljárási díjat fizet. Az eljárási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Az áremelés előzetes bejelentése [67. § (2) bekezdés d) pont] díjmentes. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében az eljárási díj felét kell megfizetni, míg a 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes.

(2) Ha az eljáró versenytanács érdemi határozatában a 77. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesíti vagy a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.

(3) Az ügyfél köteles előlegezni és - az eljárás eredményére tekintet nélkül - viselni a kérelemre indult eljárás költségeit. Amennyiben a kérelem alapos, az eljárási díj és költség a kérelmező és azon vállalkozás között, akire az érdemi határozat vonatkozik, megosztható.

(4) A hivatalból indított eljárásban felmerült költséget a törvénybe ütköző magatartás megállapítása esetén - ideértve az eljárás 76. § (3) bekezdés c) pontja alapján történt megszüntetését is - az ügyfél viseli. A törvénybe ütköző magatartás megállapításának hiányában a hivatalból indított eljárás költségét az állam viseli.

(5) Hivatalból indult vizsgálat esetén, ha több vállalkozás együttesen valósította meg a törvénybe ütköző magatartást, az eljárás költségeinek megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) Az eljárási díj, valamint a költség megfizetése alól mentesség nem adható. A tolmács díját az állam előlegezi és viseli.

(7) A tanúnak igénye van a megjelenésével szükségképpen felmerült költségek megtérítésére. Erre a tanút kihallgatásának befejezése után figyelmeztetni kell. A szakértők díjazása az igazságügyminiszter rendeletében foglaltaknak megfelelően történik. A tanú- és szakértői díjat megállapító határozat ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye, amely a végrehajtásra halasztó hatályú.

Az elintézési határidő

63. § (1) Az ügyek alapos vizsgálatáról és ésszerű időn belül történő befejezéséről hivatalból kell gondoskodni.

(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az érdemi határozatot

a) kérelemre indított eljárás esetén a kérelem beérkezésétől, hiánypótlásra történő visszaadás esetén az ismételt kézhezvételtől, a hiánypótlás elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelem esetében a kérelemnek helytadó határozat meghozatalától,

b) hivatalból indított eljárás esetén a vizsgálat elrendelésétől

számított kilencven napon belül kell meghozni.

(3) Az elintézési határidő számításánál a jogutód eljárásba vonásáig vagy az eljárásba való önkéntes belépéséig, valamint a megfelelő ügyfél eljárásba vonásáig, illetve a kérelemnek a megfelelő ügyfélre való kiterjesztéséig eltelt időt nem kell figyelembe venni.

(4) Az elintézési határidő számításánál a következő intézkedésekkel eltelt időt nem kell figyelembe venni:

a) az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén - ha a törvényes képviselőnek nem volt meghatalmazottja - az ügyfél új törvényes képviselőjének bejelentéséig,

b) külföldi kézbesítéskor annak foganatosításáig,

c) ha a 82. § (3) bekezdésében szabályozott jogorvoslati kérelemről való döntés hiánya az érdemi határozat meghozatalának akadályát képezi, a jogorvoslati kérelem elbírálásáig,

d) a Gazdasági Versenyhivatal működésének valamely elháríthatatlan esemény miatti szünetelése esetén, ha az ügyféllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az akadály megszűnése időpontjáig,

e) a versenytanács tagnak az 51. § (4) bekezdése szerinti kizárása elintézéséig

eltelt időt.

(5) A Versenytanács elnöke indokolt esetben az elintézési határidőt legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja. Erről - az eredeti határidő lejárta előtt - az érdekelteket értesíteni kell.

64. § Ha az eljáró versenytanács - a 67. § (2) bekezdés a)-d) pontja alapján kérelemre induló eljárásban - a 63. § szerinti határidőben nem hoz döntést, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.

A tényállás tisztázása

65. § (1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult

a) a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos - akár üzleti titkot is tartalmazó - iratokba betekinteni,

b) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, az ügyfelet, illetve megbízottját szóban vagy írásban felvilágosítás adására kötelezni, illetve a helyszínen más módon tájékozódni,

c) az iratokból másolatot, kivonatot készíteni.

(2) A vizsgált gazdasági tevékenységgel kapcsolatos állami és szolgálati titkot tartalmazó iratok betekintésére külön jogszabály előírásai az irányadóak.

(3) Ha a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen kívül más személynél vagy szervezetnél is szükséges tájékozódni, az köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, és a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat rendelkezésre bocsátani.

(4) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács jogosult - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - megismerni az ügyfélnek és az eljárás más résztvevőinek a személyi adatait.

(5) A versenyfelügyeleti eljárás során az ügyfelet olyan időben kell tájékoztatni a jogsértés feltételezéséről, illetve a vizsgált tényekről, hogy az ügyfél az ezekre vonatkozó álláspontjáról nyilatkozhasson.

Lefoglalás

66. § (1) Az ügyfél eredeti iratait akkor lehet lefoglalni, ha súlyos jogsértés gyanúja merült fel, és az irat meghamisításától vagy megsemmisítésétől lehet tartani.

(2) Nem lehet lefoglalni az ügyfél birtokában, őrizetében lévő iratot, ha a rajta lévő jelből vagy más körülményből minden bizonyítás nélkül kétségtelenül megállapítható, hogy az irat nem az ügyfél tulajdona.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a lefoglalásról határozatot hoz, amely ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye.

(4) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség.

IX. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának lefolytatása

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása

67. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul, továbbá hivatalból megindítható.

(2) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul a következő ügyekben:

a) a 18. § (1) bekezdése szerinti megállapítás,

b) a 18. § (2) bekezdése szerinti mentesítés,

c) a 24. § szerinti engedélyezés,

d) az áremelés előzetes bejelentése.

(3) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalból is megindítható, ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdésben felsorolt esetekben a versenyhivatali eljárás kérelmezésének lett volna helye, de azt elmulasztották.

(4) Nem indítható vizsgálat, ha az e törvénybe ütköző magatartás elkövetése óta három év eltelt. Ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

A vizsgálat megindítása kérelemre

68. § (1) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,

a) akinek a 18. § (1) bekezdése szerinti megállapítás az érdekében áll,

b) aki a 18. § (2) bekezdése alapján mentesítést kíván kérni,

c) akit az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése kötelez,

d) aki külön jogszabály alapján az áremelés előzetes bejelentésére kötelezett.

(2) A 18. §, illetve a 24. § alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett bejelentési űrlap megfelelően kitöltött példányát.

(3) A 24. § szerinti kérelmet a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban kell benyújtani.

(4) A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell. Ennek hiányában a vizsgáló a kérelmet a beérkezéstől számított tizenöt napon belül egy alkalommal - határidő megjelölésével - hiánypótlásra visszaadhatja. Ha a hiánypótlásra történő felhívás után a kérelmező a kérelem hiányait nem vagy nem megfelelően pótolja, a vizsgáló az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

(5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárás során - az érdemi határozat hozataláig - visszavonhatja. Ebben az esetben az eljárást meg kell szüntetni.

A bejelentés és a meghallgatás

69. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, e törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatalhoz címzett bejelentéssel élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. A bejelentőt nem illetik meg az ügyfél jogai és nem terhelik annak kötelességei.

(2) A bejelentésben meg kell jelölni azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a törvény megsértése valószínűsíthető.

(3) Ha a bejelentés a szükséges tényeket, adatokat nem tartalmazza, a vizsgáló az érdekeltek közreműködésével szóbeli meghallgatást tart, beszerzi az írásbeli bizonyítékokat, illetve szükség esetén szakértő közreműködésével tisztázza azokat a tényeket, amelyek az e törvénybe ütköző magatartást valószínűsítik.

(4) A meghallgatás költségeit az állam előlegezi és viseli. Ha a versenyfelügyeleti eljárásban a magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a meghallgatás költségeit az viseli, akinek az e törvénybe ütköző magatartását megállapították.

(5) A bejelentő kérheti, hogy a vizsgálat során ne fedjék fel személyét, illetve - ha tanúként kihallgatják - azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.

(6) A bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül

a) a vizsgálat elrendeléséről intézkedni kell, vagy

b) amennyiben a vizsgálat megindítása nem indokolt, az erről hozott határozatot a bejelentőnek meg kell küldeni.

(7) A bejelentő a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozat ellen jogorvoslati kérelemmel élhet. Az eljáró versenytanács elutasító döntése ellen - a 82. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - külön jogorvoslatnak van helye.

A vizsgálat elrendelése hivatalból

70. § (1) A vizsgáló határozattal vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely e törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A határozatban meg kell jelölni azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult.

(2) Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 67. § (2) bekezdése szerinti esetekben a 68. §, egyéb esetekben a 69. § (6) bekezdése szerint jár el.

(3) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható. Ha a vizsgálat elrendelésének tényét nyilvánosságra hozzák, a vizsgálat eredményéről is tájékoztatni kell a nyilvánosságot.

A vizsgáló jelentése

71. § (1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt - legkésőbb a vizsgálat elrendelését vagy megindítását követő ötven napon belül - köteles a versenytanácshoz előterjeszteni. A Versenytanács elnöke - a vizsgáló indokolt kérelme alapján - a határidőt egy ízben, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(2) A jelentésnek tartalmaznia kell

a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve - szükség esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére.

(3) A vizsgáló indokolt esetben a vizsgálat lezárását megelőzően, külön jelentésben is tehet indítványt az ideiglenes intézkedés elrendelésére.

A versenytanács eljárása

72. § (1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján

a) az eljárást megszünteti, ha nem látja indokoltnak annak folytatását, illetve megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyfél a törvénybe ütköző magatartás hiányában nem marasztalható el;

b) az iratokat a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a vizsgálónak a jelentés kiegészítésére - az elintézési határidő meghosszabbításának kezdeményezésével [63. § (5) bekezdés] egyidejűleg - legfeljebb harminc napra visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség;

c) határozatában ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme, valamint a gazdasági verseny kialakulásának, fenntartásának vagy fejlesztésének veszélyeztetése miatt - halaszthatatlanul szükség van.

(2) Ha az ideiglenes intézkedés elrendelését az ügyfél kérte, az eljáró versenytanács annak feltételéül biztosítékadást írhat elő. A határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).

73. § Ha a 72. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban írt intézkedésekre nincs szükség, a versenytanács tárgyalást tűz ki, egyben közli az ügyféllel, hogy mely körülmények és magatartások miatt határozott a tárgyalás kitűzéséről. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában legyen az iratokba betekinteni és a tárgyalásra felkészülni.

A versenytanács tárgyalása

74. § (1) Az eljáró versenytanács érdemi határozatát (77. §) tárgyaláson hozza. Az érdemi határozat tárgyaláson kívül is meghozható, ha a tárgyalás mellőzését az ügyfelek együttesen kérték, vagy az ilyen kérelemmel valamennyi ügyfél egyetértett.

(2) Az eljáró versenytanács a tárgyaláson a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint is határozhat.

(3) A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt határozatával a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat (banktitok) vagy biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok) megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.

Az eljárás szünetelése

75. § (1) Az eljáró versenytanács a hivatalból indult eljárás szünetelését rendelheti el, ha a vizsgált magatartás a verseny szabadságát vagy tisztaságát csekély fokban veszélyezteti, és az eljárás alá vont ügyfél vállalja, hogy

a) tartózkodik e magatartás folytatásától, valamint

b) kárveszély esetén megteszi a kár megelőzéséhez szükséges intézkedéseket.

(2) Az eljárás szünetelésének időtartamát az eljáró versenytanács határozza meg, az azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

Utóvizsgálat

76. § (1) A vizsgáló

a) az eljárás szünetelése esetén utóvizsgálatot tart,

b) az eljáró versenytanács érdemi határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat.

(2) Az utóvizsgálat során e törvény eljárási szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelentést harminc napon belül kell az eljáró versenytanácshoz benyújtani. E határidő meghosszabbításának nincs helye.

(3) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján

a) az érdemi határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot megszünteti,

b) az érdemi határozat végrehajtását önkéntes teljesítés hiányában elrendeli,

c) szünetelés alapján elrendelt utóvizsgálat esetén a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti vagy elrendeli annak folytatását.

Érdemi határozat

77. § (1) Az eljáró versenytanács határozatában

a) dönt a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemről,

b) a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítheti, illetve a vállalkozások összefonódását engedélyezheti,

c) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,

d) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,

e) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását,

f) elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

g) korábbi határozatát visszavonhatja [19. § (1) bekezdés, illetve 32. §],

h) a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljárást megszünteti.

(2) A gazdasági versenyt korlátozó megállapodást a tilalom alól mentesítő, illetve a vállalkozások összefonódását engedélyező határozatban a kérelem teljesítése feltételekhez köthető, továbbá a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalom alóli mentesítése határidőre is szólhat.

78. § (1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság többszörös törvénysértés esetén halmozottan is kiszabható.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő felek piaci helyzetére, a törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

(3) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni.

79. § A bírság összege a 24. § szerinti engedély iránti kérelem előterjesztésének elmulasztása esetén legfeljebb napi tízezer forint.

A határozat nyilvánosságra hozatala

80. § Az eljáró versenytanács határozatait a Gazdasági Versenyhivatal hivatalos lapjában nyilvánosságra hozhatja. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya az, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték. Ha a vizsgálatot elrendelő határozatot nyilvánosságra hozták, az eljárás megszüntetését elrendelő, illetve az érdemi határozatot is nyilvánosságra kell hozni.

X. Fejezet

Jogorvoslat a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásában

A vizsgálati kifogás

81. § Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

Az eljárás során hozott határozat elleni jogorvoslat

82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata ellen az e törvényben meghatározott esetekben külön jogorvoslatnak van helye, melynek a határozatban foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, a határozat közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő.

(2) A vizsgáló határozata ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács határozata ellen - a 69. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - további jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott határozata elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság az eljáró versenytanács határozatát megváltoztathatja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

A közigazgatási per

83. § (1) Az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálata - ideértve annak kiegészítését és a rendelkező részt érintő kijavítását is - a kézbesítésétől számított harminc napon belül keresettel kérhető a bíróságtól. A keresetnek a határozat végrehajtására - a meghatározott cselekmény végrehajtásáról rendelkező rész kivételével - halasztó hatálya van, de az eljáró versenytanács a határozat azonnali végrehajtását - a közérdekre tekintettel - elrendelheti.

(2) A keresetet a versenytanácsnál kell benyújtani. Az eljáró versenytanács a keresetlevelet az ügy irataival együtt a beérkezésétől számított nyolc napon belül továbbítja a bíróságnak.

(3) A közigazgatási perben a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében nem járhat el az, aki a vizsgálatban, illetve a versenytanács érdemi határozatának meghozatalában részt vett.

(4) A bíróság a versenytanács határozatát megváltoztathatja.

(5) Ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot is meg kell téríteni.

84. § Az eljáró versenytanács érdemi határozata ellen benyújtott kereset alapján indult bírósági eljárás során - a 83. §-ban meghatározott eltérésekkel - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete az irányadó.

XI. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per

85. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal működése során észleli, hogy valamely közigazgatási határozat a verseny szabadságát sérti, a közigazgatási szervet a határozat módosítására vagy visszavonására felszólítja.

(2) Amennyiben a közigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglalt felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal keresettel a közigazgatási szerv által hozott, a verseny szabadságát sértő határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a közigazgatási határozat felülvizsgálatát kizárja. A határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ilyen kérelemnek nincs helye, illetve a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(3) A perre a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság illetékes. Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. A bíróság a Pp. XX. fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.

XII. Fejezet

A bíróság versenyfelügyeleti eljárása

86. § (1) A 2-7. §-okban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Az érdekelt a keresetben

a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,

c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,

e) kártérítést követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve

f) az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás esetén [21. § c) pont] követelheti a szerződés létrehozását.

(3) Ha a jogosult a (2) bekezdés f) pontja alapján keresetet indít, a bíróság az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától való indokolatlan elzárkózás megállapítása végett a Gazdasági Versenyhivatalt megkeresi. A Gazdasági Versenyhivatal a megkeresés alapján köteles eljárni.

87. § A bíróság eljárása a 78. § szerinti bírság kiszabására is kiterjed.

88. § (1) A 2-7. §-okba ütköző magatartásra hivatkozással a tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül indítható per. A magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak helye nincs.

(2) Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, az (1) bekezdés szerinti határidők mindaddig nem kezdődnek meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

(3) Az e fejezet alapján indított perekre a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.

XIII. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal határozatának végrehajtása

89. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozat jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül jogorvoslatot nem terjesztettek elő, arról lemondtak, vagy a jogorvoslatot e törvény kizárja. Végrehajtható az a határozat is, amelynek azonnali végrehajtását e törvény alapján elrendelték, illetve amely határozat esetében a törvény rendelkezése alapján a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

(2) Ha az eljáró versenytanács határozata teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, a határozat csak ennek eredménytelen eltelte után hajtható végre. A versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás során hozott határozatok végrehajtását hivatalból rendeli el.

90. § (1) Ha az eljáró versenytanács érdemi határozatában kiszabott bírság végrehajtható, az önkéntes teljesítésre a határozatban megadott határidő lejártától a bírsággal sújtott ügyfél a bírság összege után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot köteles fizetni.

(2) Ha a végrehajtás a versenytanács határozatában meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban: meghatározott cselekményre) irányul, a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el, egyúttal végrehajtási bírságot szab ki, továbbá az önkéntes teljesítésre újabb határidőt állapíthat meg.

(3) A végrehajtási bírság napi összege tízezer forintig terjedhet, melyet a kötelezett a végrehajtást elrendelő határozat közlésétől a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni. Ha az eljáró versenytanács az (2) bekezdés alapján az önkéntes teljesítésre újabb határidőt állapított meg, és az eredménytelenül telt el, az eljáró versenytanács a végrehajtási bírság napi összegét - a korábban hozott határozatban foglaltakhoz képest - felemelheti.

(4) A végrehajtási bírságot mind a vállalkozással, mind a vállalkozás vezetőjével szemben egyidejűleg is ki lehet szabni.

91. § (1) Az, akinek a jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás elrendelése, illetve a végrehajtási bírság kiszabása sérti, a sérelemről szerzett értesüléstől számított három nap alatt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a Versenytanács elnökénél.

(2) A Versenytanács elnöke a végrehajtási kifogásról nyolc napon belül határoz. A határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

IV. RÉSZ

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

92. § (1) Az ellen, aki a törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a gazdasági kamara vagy a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal - a hatáskörébe tartozó ügyben akkor, ha a jogsértést határozattal megállapította - pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett igény a hátrány bekövetkezésétől számított egy év alatt elévül.

(3) A bíróság kötelezheti a jogsértőt az ár leszállítására, az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint más igényt érvényesítsen.

93. § A törvény rendelkezéseinek megsértése miatt alkalmazott jogkövetkezmények és érvényesített polgári jogi igények nem érintik a külön jogszabályokban foglaltak szerinti egyéb polgári jogi jogkövetkezmény alkalmazásának, illetőleg szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításának lehetőségét.

94. § A külföldi versenyfelügyeleti szervekkel való együttműködés eljárási rendjét nemzetközi szerződés vagy külön jogszabály állapítja meg.

95. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben azonban a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének, valamint elnökhelyetteseinek az e törvény hatálybalépésekor fennálló határozott időre szóló kinevezését a törvény hatálybalépése nem érinti.

(3) A versenytanácstagok kinevezésére a törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül kell előterjesztést tenni.

(4) Az e törvény 11. §-ának (1) bekezdésében foglalt tilalom - a törvény hatálybalépésétől számított egy évig - nem alkalmazható a törvény hatálybalépése előtt kötött és a korábban hatályos rendelkezések értelmében nem tiltott megállapodásra. A jogosult ennek megállapítását kérheti a Gazdasági Versenyhivataltól. A Gazdasági Versenyhivatal eljárására ebben az esetben a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

96. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a megállapodások egyes csoportjainak a 11. §-ban foglalt tilalom alól történő mentesülését.

97. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény;

b) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 155. §-a;

c) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 173. §-a;

d) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 84. §-a (1) bekezdésének f), g), h) és i) pontjai;

e) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény 67. §-a;

f) a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi CXII. törvény 43. §-ának (3) bekezdése;

g) a versenytárgyalásról szóló 1987. évi 19. törvényerejű rendelet;

h) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 4. §-ában az „1990. évi LXXXVI. törvény 52. §” szövegrész.

98. § Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Ha a 12. §-ban meghatározott irányár meghirdetése, továbbá a 13. § (2) bekezdése alapján megvalósuló mennyiségi szabályozás a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. §-ában foglalt tilalomba ütközik, akkor az agrárpiaci rendtartás keretén belül a miniszter biztosítja, hogy az irányár, valamint a mennyiségi korlátozás révén megvalósuló gazdasági előnyök haladják meg a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Ennek alapján az így alkalmazott irányár és mennyiségi korlátozás mentesül a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. §-ában foglalt tilalom alól.”


  Vissza az oldal tetejére