Időállapot: közlönyállapot (1996.VII.23.)

1996. évi LXIV. törvény

a sportról * 

Az Országgyűlés - az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészségmegőrzésben, a személyiség formálásában, a közösségi magatartás kialakítása területén, különleges szerepét az ifjúság fizikai és erkölcsi nevelésében - a sportról, a sport igazgatásáról, működtetéséről az Alkotmánnyal, az Európai Sport Chartával és a nemzetközi szerződésekkel összhangban a következő törvényt alkotja:

Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. sporttevékenység: meghatározott szabályok szerint időtöltésként, vagy versenyszerűen végzett testedzés, szellemi gyakorlat, amely az egyetemes kultúra része, és magában foglalja mind a szabadidősport, mind a versenysport művelését;

2. versenysport: a sportszövetség, sportági szakszövetség által szervezett versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység;

3. sportoló: a sporttevékenységet folytató természetes személy;

4. amatőr sportoló: aki sporttevékenységet az egészség megőrzése, a szabadidő hasznos eltöltése vagy kedvtelés céljából végez, függetlenül attól, hogy részt vesz-e sportági szövetség vagy szakszövetség versenyén;

5. hivatásos sportoló: aki hivatásszerűen, szerződéses jogviszony keretében sporttevékenységet folytat;

6. sportszervezet: alapvetően sporttevékenység folytatására, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) alapján létrehozott sportegyesület, sportszövetség, és e törvény alapján létrejött sportági szakszövetség, köztestület, valamint az alapvetően sporttevékenység folytatására, támogatására alapított alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, valamint gazdasági tevékenységét döntően sporttevékenység folytatása érdekében végző, vagy sporttevékenységgel megvalósító gazdasági társaság.

Az állam feladatai

2. § A sport társadalmilag hasznos funkcióinak kiteljesítése érdekében az állam

a) meghatározza a szervezetszerű sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit;

b) gondoskodik a mindennapos testedzés nevelési-oktatási intézményekhez kötött feltételeiről;

c) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a fogyatékosok sportját, az olimpiai mozgalmat és a versenysportot;

d) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;

e) gondoskodik egyes sportszakember-képzési és sport-egészségügyi feladatokról;

f) támogatja a sporttudomány fejlődését;

g) működteti a sportinformatikai rendszert;

h) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározottak szerint gazdálkodik a törvény hatálybalépésekor tulajdonában lévő sportcélú ingatlanokkal mint kincstári vagyonnal;

i) támogatja a Magyar Köztársaság képviseletét a nemzetközi sporteseményeken;

j) támogatja az olimpiai felkészülést és a versenysport központi céljait szolgáló létesítmények működtetését;

k) ellenőrzi a tiltott teljesítményfokozásra (doppingra) vonatkozó rendelkezések betartását.

A helyi önkormányzatok feladatai

3. § (1) A helyi önkormányzat a működési területén figyelemmel a magyar sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra

a) meghatározza a testnevelési és sportfejlesztési célkitűzéseit és feladatait;

b) a célkitűzéseivel összhangban támogatja a testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezeteket;

c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sport-létesítményeket;

d) együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a megyei, a fővárosi önkormányzat a testnevelési és a sportszervezési feladatai körében

a) segíti a területi versenyrendszerek kialakítását, működtetését, sportrendezvények szervezését;

b) közreműködik a sportszakemberek alapfokú képzésében és továbbképzésében;

c) részt vesz a nemzetközi testnevelési és sportkapcsolatokban;

d) gondoskodik - a sportági szakszövetségekkel együttműködve - a játékvezetők, versenybírók, túravezetők képzéséről és továbbképzéséről;

e) segíti a főváros, illetőleg a megye területén (a továbbiakban: illetékességi területén) működő testnevelési, diák-, szabadidő- és versenysport, valamint természetjáró szervezetek tevékenységét, biztosítja az illetékességi területén a diáksport, valamint a sportági szakszövetségek működésének alapvető feltételeit;

f) közreműködik a diák-, szabadidő- és versenysport, valamint a természetjáró események lebonyolításában, illetőleg szervezi azokat;

g) összeállítja és közreadja az éves megyei versenynaptárt és szabadidősport-naptárt;

h) közreműködik a mozgásgazdag életmóddal összefüggő sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében;

i) ellátja a hatáskörébe utalt ellenőrzési, pénzügyi és gazdasági feladatokat;

j) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat;

k) együttműködik az illetékességi területén működő testneveléssel és sporttal foglalkozó állami, önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel, különösen a nevelési-oktatási intézményekkel.

Az Országos Testnevelési és Sporthivatal

4. § (1) Az e törvényben meghatározott egyes központi állami feladatokat az Országos Testnevelési és Sporthivatal (a továbbiakban: OTSH) látja el, amely a Kormány irányítása alatt működő önálló országos hatáskörű államigazgatási szerv.

(2) Az OTSH felügyeletét a Kormány kijelölt tagja (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) Az OTSH élén elnök áll.

5. § Az OTSH elnöke

a) kidolgozza a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elveket, irányokat, programok tervezeteit, kezdeményezi és előkészíti a sportra vonatkozó állami döntéseket;

b) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport népszerűsítését, feltételeinek megteremtését;

c) gyakorolja az e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott jogkörét, irányítja az OTSH alá tartozó intézményeket;

d) a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerint dönt a 33. §-ban részletezett sportcélú központi állami pénzeszközök felosztásáról;

e) ellátja a nemzetközi sportkapcsolatokkal összefüggő állami feladatokat;

f) elősegíti a testnevelési és sporttevékenységet végző szervezetek tevékenységének összehangolását, és együttműködik e szervezetekkel;

g) közreműködik a sporttal kapcsolatos tudományos kutatómunka összehangolásában és fejlesztésében, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában;

h) gondoskodik az érdekelt miniszterekkel és társadalmi szervezetekkel együttműködve a sportszakemberek képzéséről és továbbképzéséről;

i) együttműködik az érdekelt miniszterekkel a sportegészségüggyel, az iskolai testneveléssel és a sporttal kapcsolatos feladatok meghatározásában;

j) működteti a nemzeti válogatottak központi felkészítését szolgáló létesítményeket;

k) az OTSH vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében a 2. § h) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott - engedélyével a kincstári vagyon kezelésére, működtetésére közhasznú társaságo(ka)t alapíthat;

l) szervezi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának betartását, ellenőrzését;

m) kialakítja és működteti a sportinformatikai rendszert;

n) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlanok működtetését ellenőrzi;

o) együttműködik a helyi önkormányzatokkal.

A Sporttanács

6. § A sporttal kapcsolatos állami feladatok ellátásának társadalmi segítése, összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése céljából, a sportigazgatás társadalmi jellegének erősítése érdekében a sport kiemelkedő szakembereiből, tizenhárom főből álló Sporttanács működik.

7. § (1) A Sporttanács

a) közreműködik a sportszervezetek támogatására szolgáló központi költségvetési pénzeszközök elosztási elveinek, irányainak kidolgozásában, és ellenőrzi az ennek megfelelő felosztást;

b) javaslatot tesz a sporttal kapcsolatos központi fejlesztési elvekre, irányokra, programokra, részt vesz azok kidolgozásában;

c) véleményezi a sportra vonatkozó állami döntések tervezeteit, valamint ilyen döntést kezdeményezhet.

(2) A Sporttanács az (1) bekezdésben foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben a miniszternél intézkedést kezdeményezhet.

8. § (1) A Sporttanács tagjai:

a) a Magyar Olimpiai Bizottság,

b) a Magyar Sportszövetség,

c) a Sportegyesületek Országos Szövetsége,

d) az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa,

e) az OTSH,

f) a miniszter,

g) a Magyar Diáksport Szövetség,

h) a Magyar Szabadidősport Szövetség,

i) a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége,

j) a Magyar Természetbarát Szövetség,

k) a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség,

l) a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége,

m) a Magyar Testnevelési Egyetem

egy-egy jelöltje.

(2) A Sporttanács tagjait az érdekelt szervezetek javaslatára a miniszterelnök kéri fel négyéves időtartamra.

9. § (1) A Sporttanács elnökét a testület tagjai maguk közül választják meg négyéves időtartamra; elnökké nem választható az OTSH, illetve a miniszter jelöltje.

(2) A Sporttanács szervezeti és működési rendjét maga határozza meg.

(3) Az OTSH látja el a Sporttanács titkársági feladatait, és biztosítja működési költségeit.

A Magyar Olimpiai Bizottság

10. § A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) önkormányzati elven szervezett, jogi személyként működő köztestület.

11. § (1) A MOB feladatai különösen

a) a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapszabályában és szabályaiban a nemzeti olimpiai bizottságok számára meghatározott feladatok ellátása és az azokban meghatározott célkitűzések megvalósítása;

b) a szakszövetségekkel együttműködve a sportolók olimpiai játékokon való részvételének előkészítése és segítése, a sportágak és a sportolók nevezése az olimpiai játékokra;

c) a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - elleni fellépés a NOB szabályait és elveit figyelembe véve;

d) az olimpiai játékok jelképeinek védelmezése az olimpiai mozgalom érdekében;

e) a sportoló ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelésének segítése, jellemének fejlesztése, egészségének megszilárdítása, érdekeinek képviselete és védelme.

(2) A MOB kizárólagosan jogosult

a) a sportágak és a sportolók nevezésére az olimpiai játékokra;

b) az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, valamint az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi célú használatára és használatának feltételekhez köthető engedélyezésére, a NOB előírásaival összhangban;

c) az „olimpiai” elnevezésnek és az olimpiai jelvénynek sportcélra, vagy ezzel összefüggő egyéb célra való felhasználásának engedélyezésére.

12. § (1) A MOB tagja kizárólag magyar állampolgár lehet.

(2) A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyelet gyakorlója elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi.

(3) A MOB tagjai sorában az alapszabályában rögzített helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei képviselőinek úgy, hogy a képviseleti arányuk a közgyűlésben meghaladja a tagok számának több mint a felét.

13. § A MOB szervezetét és működésének részletes szabályait - a NOB szabályainak és e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közgyűlés által elfogadott alapszabálya határozza meg.

A sportági szakszövetségek

14. § (1) Az e törvényben, valamint a nemzetközi sportszövetségek alapszabályaiban a nemzeti szövetségek számára meghatározott feladatok ellátására, önkormányzati elven alapuló köztestületként, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) működik, amennyiben megfelel a következő együttes feltételeknek:

a) a sportág nemzetközi szövetsége a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS) tagja vagy a NOB által elismert sportágak között szerepel;

b) legalább a sportágában tevékenykedő két jogi személy tagja van, továbbá a versenyrendszerben rendszeresen részt vevő ötven fő nyilvántartott sportolóval rendelkezik;

c) legalább három éven keresztül folyamatosan működtetett országos jellegű bajnoki versenyrendszert; és

d) rendelkezik a jogszabályban vagy alapszabályában előírt szabályzatokkal.

(2) Sportáganként csak egy szakszövetség működhet.

(3) Az olimpiai sportágakra az (1) bekezdés b) pontjának a sportolói létszámra vonatkozó előírását és a c) pont rendelkezését nem kell alkalmazni.

(4) Az e törvényben foglalt feltételeknek megfelelő sportszervezeteket szakszövetségként az OTSH veszi nyilvántartásba.

(5) A nyilvántartásba vett szakszövetség a sportszervezet általános jogutódja.

15. § (1) A szakszövetségnek az alapszabályban meghatározottak szerint közvetlenül vagy a területi szövetség útján tagja lehet minden, az adott sportágban sporttevékenységet folytató magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A szakszövetség taglétszámában a magánszemélyek aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.

(2) A szakszövetségbe való felvétel nem tagadható meg, ha a kérelmező a szakszövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja, kivéve, ha a kérelmező magánszemély felvétele által a magánszemélyek aránya meghaladná az (1) bekezdés szerinti kötelező létszámarányt.

A szakszövetség feladatai

16. § (1) A szakszövetség a sportágában kizárólagosan jogosult

a) megállapítani a verseny-, a játék-, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályokat;

b) meghatározni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;

c) kialakítani és annak alapján szervezni a versenyrendszerét, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot és a Magyar (Köztársasági) Kupa versenysorozatot;

d) működtetni a válogatott kereteket és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken;

e) megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez;

f) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;

g) az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítására.

(2) A szakszövetség a sportágában az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról;

b) gondoskodik a játékvezetők, versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről;

c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyzési engedélyük megadásáról és minősítéséről, továbbá fegyelmi jogkört gyakorol;

d) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - ellen;

e) engedélyezi tagjai számára a hazai és a nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és a nemzetközi sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt;

f) ellátja a nemzetközi sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat;

g) meghatározza a sportesemények megrendezésének, valamint a sportlétesítmények sportszakmai feltételeit;

h) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében;

i) versenyeket és sportrendezvényeket szervez, illetve a tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi;

j) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

17. § A szakszövetség az alapszabályában rögzített, jogi személyiséggel rendelkező területi és helyi szakszövetséget hozhat létre.

A szakszövetség szervezete és működése

18. § (1) A szakszövetség alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, működésének céljáról, székhelyéről és a szervezeti összetételről. Az alapszabálynak biztosítania kell a szakszövetség demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, a tagok jogainak érvényesülését és kötelességeinek teljesítését.

(2) A szakszövetség elnevezésében a „magyar” megjelölést használhatja.

19. § A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szervének az a magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet a tagja, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.

20. § A szakszövetség tagja - amennyiben eleget tesz az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek - részt vehet a szakszövetség tevékenységében és rendezvényein, közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a szakszövetség szerveibe.

21. § (1) A szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

(2) A szakszövetség ügyintéző és képviseleti szerveit legalább kettő, de legfeljebb négy évi időtartamra - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - titkos szavazással kell megválasztani. Az ügyintéző és a képviseleti szervek tagjai újraválaszthatók.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente kell összehívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli, illetőleg, ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével azt kezdeményezi.

22. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadása és módosítása;

b) az ügyintéző szerv szakmai és pénzügyi éves beszámolója, költségvetése és a mérleg elfogadása;

c) az ügyintéző és képviseleti szerveinek megválasztása, visszahívása;

d) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A közgyűlés az éves költségvetés meghatározását az ügyintéző szerv hatáskörébe utalhatja.

23. § A szakszövetség a tartozásaiért saját vagyonával felel. A szakszövetség tagja - a tagdíj megfizetésén túl - a szakszövetség tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

24. § (1) A szakszövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, a központi költségvetési, a helyi önkormányzati és az alapítványi támogatásból, valamint a szakszövetség vállalkozási tevékenységéből képződik.

(2) A szakszövetség részére központi költségvetési támogatás, valamint az e törvény szerinti közalapítványi támogatás a 32. §-ban foglalt feltételek megléte esetén adható.

(3) A szakszövetség kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, olyan vállalkozásban vehet részt, vagy olyan vállalkozást végezhet, amelynek alapján a felelőssége nem haladja meg vagyonának mértékét.

25. § A szakszövetség megszűnése esetén a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a nyilvánosságot az OTSH tájékoztatja.

A szakszövetségek törvényességi felügyelete

26. § (1) Az OTSH elnöke törvényességi felügyeletet gyakorol a szakszövetségek felett.

(2) Az OTSH elnöke ellenőrzi, hogy a szakszövetség

a) alapszabálya és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.

27. § (1) Az OTSH elnöke a jogszabály, a szakszövetség alapszabálya, egyéb szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a szakszövetséget a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A szakszövetség a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül, az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről az OTSH elnökét tájékoztatja.

(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, az OTSH elnöke

a) a szakszövetség határozata ellen keresettel fordulhat a Fővárosi Bírósághoz;

b) a verseny, a játék, az igazolási és az átigazolási (nyilvántartási), valamint a fegyelmi szabályzatok alapján, továbbá a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott ügyekben a szakszövetség határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;

c) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a szakszövetség közgyűlését;

d) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a szakszövetség, vagy egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti. Ha a törvényességi felügyelet gyakorlója a szakszövetség működését felfüggesztette, egyidejűleg felügyelő biztost rendel ki a jogszabálysértés megszüntetésére és a törvényes működés helyreállítására.

28. § A 27. § (3) bekezdésének a) pontja alapján indított eljárásban a bíróság a jogszabálysértő határozatot megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el.

A sport közalapítványok

29. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy

a) az olimpiai mozgalom, versenysport, valamint az utánpótlás-nevelés állami feladatainak ellátására 1997. január 1-jei hatállyal Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítványt (a továbbiakban: NSKA) hozzon létre;

b) a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására 1997. január 1-jei hatállyal a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Alapítványt - amennyiben azt a kuratórium kezdeményezi - Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvánnyá (a továbbiakban: NISZKA) alakítsa át.

(2) Az NSKA kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a miniszter, a MOB, a Magyar Sportszövetség, a Sportegyesületek Országos Szövetsége, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség és a Magyar Diáksport Szövetség javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.

(3) A NISZKA kuratóriuma kilenc főből áll, tagjait a népjóléti miniszter, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat, a Magyar Természetbarát Szövetség, a Magyar Szabadidősport Szövetség, a Magyar Diáksport Szövetség, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa és a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel a sportélet kiemelkedő személyiségei közül.

(4) Ugyanaz a személy egyidejűleg nem lehet tagja mindkét kuratóriumnak.

A közalapítványokra vonatkozó közös rendelkezések

30. § (1) A kuratórium megbízatásának időtartama öt év.

(2) A kuratórium határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza meg, minden tagnak egy szavazata van, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A kuratórium csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van az ülésen.

(3) A kuratórium tevékenységét három főből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, tagjai az Országgyűlés illetékes bizottsága által kijelölt személyek.

(4) A kuratórium tagja - a 29. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okon túl - tisztsége időtartama alatt nem lehet a Sporttanács tagja.

31. § Az állam a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, valamint a sportszakemberek megbecsülése céljából külön közalapítványon keresztül nyújt támogatást.

Sport célokat szolgáló pénzeszközök megosztása

32. § (1) Központi költségvetési és közalapítványi támogatásban (a továbbiakban: támogatás) az a sportszervezet részesülhet, amely elszámolt az előző évben kapott támogatással, és nincs lejárt köztartozása, illetve köztartozását folyamatosan az előre meghatározott törlesztőrészlettel teljesíti, és ezt a tényt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes fővárosi vagy megyei szervezete által hatvan napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja.

(2) Központi költségvetési és közalapítványi támogatás kizárólag a szervezet saját forrásának ismeretében nyújtható. A támogatás iránti kérelméhez, pályázatához mellékelni kell az előző évi beszámolót és a támogatás tárgyára vonatkozó pénzügyi tervet, amely nem tartalmazhat hiányt.

(3) A sportszervezet köteles éves pénzügyi tervet készíteni, megtervezni az állami kötelezettségek fedezetét, mely összeg más célra nem használható fel.

(4) A támogatás folyósítása azonnali hatállyal felfüggeszthető, ha a sportszervezet

a) a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy

b) a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, vagy

c) a köztartozása lejárt.

33. § (1) Az e törvényben meghatározott állami feladatok ellátásához az OTSH bevételi forrásai a következők:

a) az éves költségvetési törvényben e célra jóváhagyott támogatás;

b) a szerencsejáték szervezéséről szóló, többször módosított 1991. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (3) bekezdése alapján az OTSH tulajdonosi felügyelete mellett szervezett szerencsejátékokból származó adózott eredmény;

c) a külön törvényben meghatározott sportcélú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel;

d) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi források elsődlegesen a következő célokra használhatók fel:

a) az olimpiai felkészülés és részvétel, a versenysport, az utánpótlás-nevelés, a gyermek- és ifjúsági sport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatására;

b) a kiemelt sportlétesítmények fejlesztésére és fenntartására;

c) a hivatal működési kiadásaira;

d) a sporttudomány és a sportegészségügy támogatására;

e) a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának ellenőrzésére;

f) a nemzetközi kapcsolatok és a sportdiplomáciai feladatok ellátására.

(3) A sportszervezetek a törvény hatálybalépésekor fennálló személyi jövedelemadó tartozásukat 1997. január 1-jétől kezdődően 3 év alatt részletekben törleszthetik.

(4) A sportcélú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel elsősorban a sportszervezetek (3) bekezdés szerinti adótartozásának részletfizetésére fordítható, ezt követően sportlétesítmények fenntartására, korszerűsítésére és létesítésére használható fel.

34. § (1) A központi költségvetési források kiegészítése az olimpiai mozgalom, a versenysport, valamint az utánpótlás nevelés állami feladatainak ellátására az NSKA útján történik.

(2) Az NSKA bevételi forrásai:

a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,

b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,

c) a totó játékadójának 100%-a,

d) támogatói befizetések,

e) adományok,

f) magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A kuratórium a forrásokat a következők szerint használhatja fel:

a) általa kialakított pontrendszeren alapuló normatív támogatás;

b) cél és címzett támogatás;

c) pályázati rendszeren alapuló feladatfinanszírozás;

d) magánszemélyek számára nyújtott sportösztöndíjak;

e) közalapítvány működési kiadásai.

(4) Az NSKA támogatást - a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével - csak sportszervezet számára nyújthat.

35. § (1) A gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása a NISZKA útján történik.

(2) A NISZKA bevételi forrásai:

a) a Kormány által biztosított egyszeri induló vagyon és hozadéka,

b) az éves költségvetési törvényben jóváhagyott támogatás,

c) a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a,

d) önkormányzatok hozzájárulásai,

e) adományok,

f) támogatói befizetések,

g) magánszemélyek hozzájárulásai.

(3) A NISZKA normatív és pályázati úton nyújthat támogatást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott bevételek biztosítják a közalapítvány működési kiadásait.

Vegyes rendelkezések

36. § (1) Az „országos sportági szakszövetség” megjelölést kizárólag az e törvényben meghatározott, köztestületként működő országos sportági szakszövetség használhatja.

(2) Az a sportszervezet, melynek megjelölése „országos sportági szakszövetség”, 1996. december 31-ig köteles alapszabályát az e törvénynek megfelelően módosítani.

(3) Ha a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet alapján működő sportági szakszövetség a (2) bekezdésben meghatározott határnapig nem felel meg a köztestületre vonatkozó rendelkezéseknek, az Etv. alapján működik tovább, de alapszabályát e törvényben foglaltaknak megfelelően módosítja.

(4) Az Etv. alapján alakuló és működő sportszövetség, ha megfelel a 14. §-ban foglaltaknak, köztestületté alakulhat át.

(5) A köztesületté átalakult szakszövetséget a Fővárosi Bíróság, mint társadalmi szervezetet nyilvántartásából törli.

37. § (1) A versenysport tevékenységet megkezdő és folytató személy külön jogszabályban foglaltak szerint köteles

a) a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni,

b) alávetni magát a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatát ellenőrző vizsgálatnak.

(2) A sporteseményeken előforduló sérülések és balesetek megelőzése, valamint a szükséges sportegészségügyi intézkedések megtétele érdekében a sportesemény rendezője a külön jogszabályban foglaltak szerint köteles az egészségügyi ellátást biztosítani.

38. § A szakszövetség és a társadalmi szervezetként működő sportszövetség szabályzatban határozza meg a sportág jellegének megfelelően, hogy mely sporteseményen, versenyen részt vevő sportolók számára írja elő a versenyzési engedély feltételeként a sporttevékenységgel kapcsolatos élet- és balesetbiztosítást (Ptk. 560-566.).

39. § A Sporttanácsot e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megalakítani.

Záró rendelkezések

40. § (1) E törvény a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(2) E törvény 32-35. §-ainak rendelkezéseit 1997. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) e törvény hatálybalépésekor a 16. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok hasznosítására jogosult e jogát - abban az esetben, ha nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében foglaltaknak -, a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap utolsó napjáig gyakorolhatja.

41. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 110. §-a, a 111. §-a (1) bekezdésének „valamint a testneveléssel és a sporttal” szövegrésze, a (2) bekezdésének „testnevelési, valamint sportintézmények” szövegrésze, a 121. § c) pontja, a 128. § (2) bekezdése;

b) a sportági szakszövetségekről szóló 1989. évi 9. törvényerejű rendelet;

c) az Országos Testnevelési és Sport Hivatalról szóló 169/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet és a módosítására kiadott 176/1992. (XII. 30.) Korm. rendelet;

d) a Magyar Olimpiai Bizottságról szóló 1028/1975. (X. 15.) MT határozat; * 

e) az „olimpia” elnevezés és olimpiai jelvény védelméről szóló 1075/1953. (XII. 10.) MT határozat.

42. § (1) A Kormány gondoskodik a 29. §-ban meghatározott közalapítványok alapításával kapcsolatos feladatokról.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a sportági szakszövetségek és sportegyesületek gazdálkodásának,

b) a 37. §-ban foglaltak végrehajtásának, továbbá a sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségnek,

c) a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek jegyzékét és a szükséges képesítési előírások,

d) a sportorvoslás és a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalmának

szabályait.


  Vissza az oldal tetejére