Időállapot: közlönyállapot (1996.X.18.)

1996. évi LXXV. törvény

a munkaügyi ellenőrzésről * 

E törvény célja, hogy az Alkotmányban megfogalmazott elvek alapján a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályokban megállapított kötelességek megtartása állami ellenőrzésének tárgyát, személyi és szervezeti kereteit, az eljárás rendjét, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményeit meghatározza.

Mindezek érdekében - különös tekintettel a jogszabályi feltételeknek meg nem felelő foglalkoztatás, illetve munkavállalás visszaszorítására, valamint a munkavállalók és érdekképviseleti szervei jogainak védelmére - az Országgyűlés a munkaügyi ellenőrzésről a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra (a továbbiakban: foglalkoztató), aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmaz.

(2) E törvény alkalmazása szempontjából - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

(3) Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389-415. §), valamint megbízási szerződés (474-487. §) alapján végzett munka, továbbá

b) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának munkavégzésben megnyilvánuló mellékszolgáltatása.

(4) A felügyelő a tényállás alapján jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (3) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján vagy ellenérték nélkül történt.

(5) Az ágazati miniszter eltérő szabályokat állapíthat meg a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél, illetve nemzetbiztonsági szolgálatoknál e törvény 3. §-ának alkalmazására, és a feladatok ellátására önálló szervezetet hozhat létre.

2. § (1) A munkaügyi ellenőrzést - a (2) bekezdésben, valamint az 1. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott megyei (fővárosi) felügyelőségek dolgozói (a továbbiakban: felügyelő) látják el.

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó bányavállalkozók és bányaüzemek, illetve a bányahatóság felügyelete alá tartozó tevékenységek tekintetében a munkaügyi ellenőrzést a Magyar Bányászati Hivatal és területi szervei, a bányakapitányságok dolgozói (a továbbiakban: felügyelő) látják el.

3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed

a) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések, illetve az e jogviszony létesítésével összefüggő munkaügyi bejelentési és nyilvántartási kötelességek,

b) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmának,

c) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,

d) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre (az Mt. 126-129. §), valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített rendelkezések,

e) a jogszabályban megállapított munkabér összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére vonatkozó, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezések,

f) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállításának és kiadásának,

g) a külföldi munkavállalók alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések,

h) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek,

i) a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályok,

j) a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok

betartására.

(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés b), h), i), j) pontjaiban foglalt esetekben, valamint az e) pontban a munkabérnek a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében bejelentésre folytatja le.

4. § (1) A felügyelő a foglalkoztatónál külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat.

(2) Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult

a) belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére,

b) az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére,

c) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségének vizsgálatára,

d) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére,

e) a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására,

f) a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.

5. § (1) A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.

(2) A munkaügyi ellenőrzést végző szerv a munkáltató nyilvántartásairól készült másolatot, valamint az ellenőrzés során készített hang- és képfelvételt csak ellenőrzési tevékenységével összefüggésben használhatja fel, és a dokumentumokat köteles az eljárás jogerős befejezését követő három éven belül megsemmisíteni.

6. § (1) A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében

a) jogosult felhívni a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,

b) kötelezheti a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére,

c) megtilthatja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás jogszabályba ütközik és a sérelem rövid határidőn belül nem orvosolható,

d) szabálysértési eljárást folytathat le a külön jogszabályban meghatározott szabálysértést megvalósító személlyel szemben,

e) külön jogszabályban foglaltak szerint rendbírságot szabhat ki,

f) kötelezheti a foglalkoztatót a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelességének teljesítésére.

(2) A felügyelő az (1) bekezdés c) pontjában foglalt határozatának az azonnali végrehajtását is elrendelheti.

7. § (1) Az ellenőrzést lefolytató felügyelő írásbeli javaslata alapján az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője a foglalkoztatóval szemben munkaügyi bírság kiszabására jogosult, ha a 3. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése több munkavállalót érint. Munkaügyi bírság e feltétel hiányában is kiszabható a 3. § (1) bekezdésének b), h), i), j) pontjaiban foglaltak megsértése esetén.

(2) Munkaügyi bírságra tett javaslat esetén a felügyelő az ellenőrzés megállapításait írásban megküldi a foglalkoztató vezetőjének, aki arra nyolc napon belül észrevételt tehet.

(3) A munkaügyi bírság mértéke

a) az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 Ft-tól 1 000 000 Ft-ig,

b) több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig

terjedhet.

(4) A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, valamint az érintett munkavállalók számát.

(5) A munkaügyi bírságot kiszabó szerv a hozzá befolyt bírság 60%-át a Munkaerőpiaci Alap kezeléséről szóló jogszabályban foglaltak szerint átutalja a Munkaerőpiaci Alap számlájára. A fennmaradó összeg e szerv saját bevételének minősül, amely személyi kiadásokra nem használható fel.

(6) A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat.

(7) Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.

8. § A felügyelő - kivéve, ha szabálysértési eljárást folytat le -, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szerint jár el.

9. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően munkaügyi bírság kiszabása csak az e törvény hatálybalépése után elkövetett jogszabálysértés esetén lehetséges.

(3) E törvény alkalmazásában

a) munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó munkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget,

b) munkabéren a jogszabály alapján járó illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést és tizenharmadik havi illetményt, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvényben foglalt javadalmazást

is érteni kell.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint

b) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 124/1990. (XII. 30.) Korm. rendelet és a módosításáról szóló 132/1991. (X. 17.) Korm. rendelet és a 69/1996. (V. 15.) Korm. rendelet

hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére