Időállapot: közlönyállapot (1996.XI.15.)

1996. évi LXXX. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról * 

Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a következők szerint módosul:

1. § Az áfa-törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem minősül termékértékesítésnek:)

a) az alapítvány részére és a közérdekű célú kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben a természetbeni adomány pénzben kifejezett összegét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, illetve a társasági és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény adót csökkentő kedvezménynek, illetve adóalapot nem növelő tételnek minősíti;”

2. § Az áfa-törvény 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Szolgáltatásnyújtásnak minősül az is, ha az adóalany

a) a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva - ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek, és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható;

b) jogokat és más immateriális javakat gazdasági társaságnak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként enged át, feltéve, hogy az azok beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.”

3. § Az áfa-törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A 6-9. §-okban foglaltaktól eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha a költségvetési szerv adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyon egészét ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi adómentességet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhoz fűződő, e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében a kedvezményezett adóalanyt az átadó adóalany jogutódjának kell tekinteni.

(3) Ha a kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyont egészben vagy részben adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja, akkor az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok (38-39. §-ok) alkalmazásával kiszámított, pótlólag le nem vonható adót fizetendő adóként köteles elszámolni.

(4) A kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás időpontját követő ötödik adóév végéig alanyi adómentességet nem választhat.”

4. § (1) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„7. készpénz-helyettesítő eszköz: a csekk és a csekk-kártya, a hitellevél, a hitelkártya és a terhelési kártya, az utalványok, így különösen: a könyvutalvány, a vásárlási utalvány, az ajándékutalvány, az étkezési utalvány;”

(2) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„21. lakóingatlan: lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakóépülethez tartozó földrészlet, valamint az azon létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;

22. értékpapír: minden olyan okirat, amelyet jogszabály értékpapírnak minősít, kivéve azt a dolgot helyettesítő okiratot, melynek megszerzése egyúttal a benne megjelölt dolog feletti tulajdonjog megszerzését is jelenti.”

5. § (1) Az áfa-törvény 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 6. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott termékértékesítésnél a teljesítés időpontja az a nap, melytől kezdve a bérlő vagy a vevő tulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez, illetve - ha az korábban történik - a terméket birtokba veszi.”

(2) Az áfa-törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) és (7) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

„(6) Az (5) bekezdésben nem említett folyamatosan teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés időpontja az egyes részkifizetések esedékességének napja.”

6. § Az áfa-törvény 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti halasztás - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - legkésőbb addig az időpontig tart, ameddig az adóalany az adó alapjának megállapításához szükséges okiratot kézhez kapja, illetve - ha az korábban történik - az ellenértéket megfizeti.

(3) A halasztás haladéktalanul lejár, ha

a) az adóalanynak a szolgáltatás nyújtójával szemben fennálló tartozását átvállalják;

b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető.”

7. § Az áfa-törvény 20. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A halasztás haladéktalanul lejár, ha

a) az adóalany követelését engedményezi;

b) az adóalany adóalanyisága megszűnik;

c) az adóalany jogállása oly módon változik, hogy tőle ezen a jogcímen adófizetés a továbbiakban nem lenne követelhető;

d) az ellenértéket egészben vagy részben az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számított 60 napon belül nem fizették meg.”

8. § Az áfa-törvény 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az adót a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany fizeti, az adó alapját csökkentheti az ellenérték azon részével, mely igazoltan az általa importált termék adóalapjába épül be.”

9. § Az áfa-törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó akkor sem, ha az adóalany az ellenértéket - ideértve a 17. § szerinti előleget is - egészben vagy részben készpénzben fizette ki, s az így kifizetett összeg túllépi a készpénzzel történő fizetés - külön jogszabályban meghatározott módon számított - összeghatárát.”

10. § Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - kezesként felel az adó megfizetéséért azzal az adóalannyal szemben, aki (amely) a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során rá adót hárított át, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel szerzett követelés mérséklésével történt.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) olyan bizonylatot bocsát ki, amely adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmaz.”

11. § Az áfa-törvény a 48/A. § után a következő címmel és 48/B. §-sal egészül ki:

„A tételes átalányadózást választó adóalany

48/B. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti tételes átalányadózást választó adóalany (a továbbiakban: tételes átalányadózást választó adóalany) - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogot sem gyakorolhat.

(2) A tételes átalányadózást választó adóalanyt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - nem terheli adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség.

(3) A tételes átalányadózást választó adóalanyt

a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása tekintetében adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség

terheli.”

12. § Az áfa-törvény 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 2 000 000 forint.”

13. § (1) Az áfa-törvény 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az alanyi adómentességet választó adóalany - a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítés és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtás, valamint a termékimport kivételével - adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja.”

(2) Az áfa-törvény 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alanyi adómentességet választó adóalanyt

a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése és a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása tekintetében adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség,

b) a termékimport tekintetében adónyilvántartási és -elszámolási kötelezettség

terheli.”

14. § Az áfa-törvény 61. §-a után a XV. fejezet címe a következőkre változik, egyidejűleg a 62. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A KÜLÖNBÖZET SZERINTI ADÓZÁS

62. § (1) Az az adóalany, aki (amely)

a) adó fizetésére nem kötelezett személytől, szervezettől, vagy

b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,

terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezőjeként a terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott eltérésekkel tegyen eleget.

(2) E fejezet alkalmazásában:

1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott műalkotás, gyűjtemény és régiség, valamint az a birtokba vehető dolog, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas;

2. adó fizetésére nem kötelezett személy, szervezet: az a személy, szervezet, aki (amely) adó fizetésére e törvény rendelkezései alapján nem kötelezett;

3. különbözet szerinti adózás: az e fejezetben szabályozott adózási mód;

4. eladási ár: az adóalanynak a termék értékesítésével szerzett követelése, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

5. beszerzési ár: az adóalanynak a termék átvételével vállalt tartozása, beleértve a rá áthárított, illetve - termék import esetén - az általa megfizetett adót is.

(3) A (2) bekezdés 1. pontjából következően nem alkalmazhatók e fejezet rendelkezései a jellegéből adódóan ismételt felhasználásra, hasznosításra nem alkalmas termékre, így különösen: a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari eredetű termékre, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó termékre.”

15. § Az áfa-törvény 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § (1) Az adóalany - választása szerint - a termékértékesítés adóalapjaként azt a különbözetet veheti figyelembe, mellyel a termék eladási ára meghaladja annak beszerzési árát (a továbbiakban: különbözet szerinti adózás).

(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany olyan terméket szerez be, amelyre a különbözet szerinti adózást alkalmazták.

(3) Az adóalany nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, ha a beszerzett termék értékesítésére a különbözet szerinti adózást alkalmazza.

(4) A különbözet szerinti adózást választó adóalany számlaadási kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a termékértékesítésről kibocsátott számlában, egyszerűsített számlában és számlát helyettesítő okmányban nem tüntethet fel áthárított adót, felszámított adómértéket és a 44. § (2) bekezdése szerinti százalékértéket.

(5) A különbözet szerinti adózást választó adóalany köteles nyilvántartásában külön kimutatni a termék azonosításához szükséges adatokat, az átvétel időpontját, az átadó nevét és címét, a beszerzési és eladási árat, illetve az adó alapját és összegét.”

16. § Az áfa-törvény 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Az adóalany a különbözet szerinti adózást az adóév végéig választja. A jelzett időszak elteltét követően az adóalany ismét élhet választási jogával.

(2) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti időszakon belül is lemondhat a különbözet szerinti adózás alkalmazásáról, ha azt az időpont megjelölésével az adóhatóságnak bejelenti. Ekkor azonban az adóéven belül nem élhet az ismételt választás jogával.

(3) Ha az adóalany az ismételt választás jogával nem él, vagy a választásról az adóéven belül lemond, a 63. § (3) bekezdése alól oly módon mentesül, hogy adólevonási jogát legkorábban attól az időponttól gyakorolhatja, melytől kezdődően a különbözet szerinti adózás alkalmazásának joga megszűnik.”

17. § Az áfa-törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany adóalapja az általa elért árrés. Az árrés az utas által fizetendő - adóval növelt - ellenérték, csökkentve az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany által a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adóval növelt ellenértékével.

(2) A fizetendő adó az (1) bekezdés szerinti árrés és a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti százalékérték szorzatának egy század része.

(3) Előleg fizetése esetén a 17. §-ban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy adófizetési kötelezettség legfeljebb a kalkulált árrés erejéig keletkezik.

(4) Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalany a saját nevében, az utas javára megrendelt, más adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás tekintetében adólevonási jogát nem gyakorolhatja.”

18. § Az áfa-törvény 73. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés nem adható annak az adóalanynak, aki (amely) a jövedéki törvény hatálya alá tartozó terméket értékesít, kivéve, ha egészségügyi helyzete miatt a nyugtaadási kötelezettség teljesítése az adóalanyra aránytalanul nagy terhet róna.”

19. § (1) Az áfa-törvény 52. § (1) bekezdésében szereplő „2 000 000 forintot” szövegrész helyébe „4 000 000 forintot” szövegrész lép.

(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete az e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa-törvény 6. számú mellékletének helyébe az e törvény 2. számú melléklete lép.

Záró rendelkezés

20. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek 77/388. (EGK) számú irányelvéhez való közelítést célozza.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Az adófizetési kötelezettség keletkezésére, az adó alapjára, az adó levonására, az adó fizetésére kötelezett személyekre vonatkozó szabályait - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság 1996. december 31. napját követően keletkezik.

(2) Az áfa-törvény 4. §-ának (3) bekezdése e törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az áfa-törvény 78. §-a 1998. január 1. napján hatályát veszti.

(3) Az áfa-törvény 68. §-a e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti. A hatálybalépés napjáig hiánytalanul benyújtott kérelmek elbírálásakor azonban az áfa-törvény 1996. december 31-én hatályos 68. §-át még alkalmazni kell.

(4) A 3. §-ban foglalt rendelkezést az 1996. december 31. napját követő vagyonátadás esetén kell alkalmazni.

(5) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést abban az esetben kell alkalmazni először, amelyben a termék tulajdonba adására, vagy - ha az előbb történik - birtokba adására 1996. december 31. napja után kerül sor. Az 1997. január 1-je előtt tulajdonba vagy birtokba adott termék esetén az áfa-törvény 16. §-ának az 1996. december 31. napján hatályos (5) bekezdését még alkalmazni kell.

(6) A 9. §-ban foglalt rendelkezést az említett külön jogszabály hatálybalépése hónapjának utolsó napját követő hatodik hónap utolsó napjától teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.

(7) A 10. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-jén meglévő lejárt fizetési határidejű tartozásokra is alkalmazni kell.

(8) A 18. §-ban foglalt rendelkezést az 1997. január 1-je előtt benyújtott, de el nem bírált kérelmekre is alkalmazni kell.

(9) Az áfa-törvény XI. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet az alanyi adómentesség választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta az 1 000 000 forintot, de nem haladta meg a 2 000 000 forintot.

(10) Az áfa-törvény XII. fejezetében meghatározott egyéb feltételek betartása mellett élhet a különleges adózási mód választásának jogával az az adóalany is, akinek (amelynek) 1995., illetve 1996. évben a kereskedelmi szálláshelyadási tevékenységéből származó tényleges bevétele időarányosan meghaladta a 2 000 000 forintot, de nem haladta meg a 4 000 000 forintot.

22. § (1) Az 1997. január 1-jétől az 1999. december 31. napjáig terjedő időszakban beszerzett elektronikus kártyaolvasó terminál üzembe helyezéséhez kedvezmény vehető igénybe.

(2) E § alkalmazásában elektronikus kártyaolvasó terminál (a továbbiakban: kártyaolvasó) minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására alkalmas, pénztárgéppel egybeépített, vagy azzal összekapcsolható berendezés, amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kártyaművelet során az elfogadónál előállított információk elektronikus úton történő továbbítására és fogadására.

(3) A kedvezmény minden nyilvántartásba vett adóalanyt megillet.

(4) A kedvezmény adóalanyonként, illetve amennyiben az adóalanynak több üzlete van, üzletenként egy darab kártyaolvasó egyszeri beállítására terjed ki.

(5) A kedvezmény összege a kártyaolvasó beszerzéséről szóló bizonylatban szereplő ellenérték

a) 75 százaléka, legfeljebb azonban 75 000 forint, ha a beszerzés 1997. június 30-ig történik;

b) 50 százaléka, legfeljebb azonban 50 000 forint, ha a beszerzés 1997. július 1-je és 1997. december 31-e között történik;

c) 25 százaléka, legfeljebb azonban 25 000 forint, ha a beszerzés 1997. december 31-ét követően történik.

(6) A kedvezmény formáját, igénybevételének egyéb feltételeit és módját, valamint visszafizetésének eseteit a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló jogszabály határozza meg.

23. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló, 1997. év január hónap 1. napjától hatályos 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 1. számú mellékletének 3., 4., 5/a), 5/b), 5/c), 6., 7., 8., 10., 11., 12., 14., 15/a), 15/b), 17/a), 17/c), 17/d), 19. és 20/c) pontjaiban meghatározott termékeket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal szerezte be, illetve a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatában, üzlethelyiségében készletezi, és azokat az e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1996. év december hónap 31. napját követő első adómegállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2)-(3) bekezdésben meghatározott összeggel növelni.

(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője a terméknek az 1997. év január hónap 1-jei fordulónappal, leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Fat. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az 1997. év január hónap 1. napján, illetve az 1996. év december hónap 31. napján érvényes

ba) fogyasztásiadó-tétel, továbbá

bb) Útalap-hozzájárulás mértéke

különbözetének együttes összege.

(3) A Fat. 1. számú mellékletének 15/a), 17/a) és 17/c) pontjaiban meghatározott termékek és a 20/c) pontból a rúddá formált félkész cigaretta esetében a (2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel lehet alkalmazni, hogy a (2) bekezdés ba) alpontja szerint megállapított fogyasztásiadó-tétel különbözetből, annak erejéig az adóalany levonhatja annak a szorzatnak az eredményét, melynek

a) egyik tényezője az a hányados, melynek számlálójában a termékre az 1996. év december hónap 31. napján érvényes fogyasztásiadó-kulcs egy század része szerepel, nevezőjében pedig a számlálóban szereplő érték növelve 1,0-ával;

b) másik tényezője az a Fat. szerinti mértékegységre vetített tényleges, adó és - az 1996. év december hónap 31. napján érvényes - fogyasztásiadó-tétel nélküli beszerzési ár, melyen az adóalany a terméket 1996. évben utolsó alkalommal beszerezte, illetve annál a termelőnek vagy termeltetőnek minősülő adóalanynál, aki (amely) a terméket saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállította ki, az a Fat. szerinti mértékegységre vetített érték, mely 1996. évben utolsó alkalommal együttesen képezte a fogyasztási adó alapját és összegét.

1. számú melléklet az 1996. évi LXXX. törvényhez

1. Az áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. rész:

A mezőgazdasági tevékenységek körében előállított termékek köre
és a kompenzációs felár mértéke


Sor-
szám


Megnevezés
A kompenzációs
felár mértéke
a felvásárlási
ár %-ában
(AM)
1. Növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik
Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1) 12
Ipari növények (METJ 91-2) 12
Kivéve:
Vadon termő gyógynövények és termékei (METJ 91-24-ből)
Burgonya (METJ 91-3) 12
Szálas, lédús és tartósított takarmányok (METJ 91-4) 12
Gyümölcsök (METJ 92-2)
Kivéve:
Déligyümölcsök (METJ 92-25)
Zöldségfélék (METJ 92-1) 12
Szőlő (METJ 92-31, 32) 12
2. Erdei magok és csemeték, erdősítés (METJ 94-1) 12
Kivéve:
Vadon termő magok és csemeték
3. Élő állatok, állati termékek és elsődleges feldolgozásaik
Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1) 7
Sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2) 7
Juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3) 7
Ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4) 7
Kivéve:
Sportló (METJ 93-42-01)
Versenyló (METJ 93-42-02)
Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5) 7
Halászati termékek (METJ 93-6) 7
Vadgazdálkodási termék (METJ 93-7) 7
Kivéve:
Élővad (METJ 93-71)
Lőtt vad, elpusztított vad, szőrmés apróvad és nyers bőre
(METJ 93-72)
Egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8) 7
Kivéve:
Kutya (METJ 93-82-01)
Macska (METJ 93-82-02)
Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
Dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
Műlép (ITJ 69-99-31) 7
Állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9) 7
Kivéve:
Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
Agyar (METJ 93-91-08)
Trófea (METJ 93-91-09)”

2. Az áfa-törvény 4. számú melléklete II. részének 2. pontjában a c) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma a következő:)

c) a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany neve, címe, adóazonosító száma és - amennyiben az átadó e tevékenysége vonatkozásában a személyi jövedelemadózásnak alanya, de tőle az átvevő személyi jövedelemadó-előleget nem vont le - az átadó mezőgazdasági őstermelői igazolványának száma;”

2. számú melléklet az 1996. évi LXXX. törvényhez

„6. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A műalkotások, gyűjtemények, régiségek fogalma

E törvény alkalmazásában

a) műalkotás:

a művész által készített kép, kollázs és hasonló művészeti festmény, rajz, karc, plakett (ide nem értve az építészeti, mérnöki, ipari, kereskedelmi, topográfiai és más ehhez hasonló terveket és rajzokat), kézzel díszített iparcikkek, színházi díszletek, stúdióhátterek és ehhez hasonló festett vásznak,

a művész által korlátozott példányszámban készített eredeti metszetek, nyomatok és litográfiák a megmunkált anyagok jellegétől függetlenül, ide nem értve a mechanikai, fotómechanikai eljárással történő sokszorosításukat,

a művész által bármilyen anyagból készített szobor és emlékmű, a szobrok esetében ideértve a legfeljebb 8 példányban a művész vagy örököse, jogutódja által felügyelt módon készített öntvényeket is,

a művész eredeti tervei alapján készített tapéták és fali textíliák, feltéve, hogy mindegyikből legfeljebb 8 másolat készül,

a művész által készített és aláírt, egyedi kerámiák,

a művész vagy a művészeti stúdió által kézzel készített és aláírt, legfeljebb 8 számozott példányban alkotott zománcozott, lakkozott edények, ide nem értve az aranyozott és ezüstözött, ékszer jellegű cikkeket,

a művész által készített és (a művész által felügyelt módon) előhívott, aláírt, számozott és (valamennyi méretben és eljárással készült sokszorosítással együtt) legfeljebb 30 példányban sokszorosított fényképek,

b) gyűjtemény:

postai, adó- és illetékbélyegek, bélyegsorozatok, emlékbélyegek, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e postai értékcikk funkciót ellátni,

zoológiai, botanikai, ásványtani, anatómiai, történeti, régészeti, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemény, illetve azok darabjai,

c) régiség:

minden olyan műalkotás vagy gyűjtemény, amely a felvásárlás, illetve az árverés napján több, mint 100 éves.”


  Vissza az oldal tetejére