Időállapot: közlönyállapot (1996.XI.16.)

1996. évi LXXXVI. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról * 

1. § Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A társadalombiztosítási alapokat - a társadalombiztosításról szóló törvény szerint - megillető járulék tartozásokra és a vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.”

2. § Az Art. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzati adóhatóság - ha az önkormányzat másként nem rendelkezik - az adózót a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 12. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adóhatóság a 12. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt erről tájékoztatja.”

3. § Az Art. 16. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő (9)-(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

(9) Az adóhatóság törli a 11. § (1) bekezdése alapján bejelentkezett és nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) aki (amely) az adószám kiadását követő 2 hónapon belül a cégbejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány megszerzése érdekében szükséges eljárás megindítását a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzője által kiállított okirattal nem igazolja,

b) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, illetve az önkormányzat jegyzője jogerősen elutasította,

c) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akinek vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzője jogerősen visszavonta, vagy aki a vállalkozói igazolványát visszaadta,

d) aki bejelenti a tevékenységének megszüntetését vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják.

(10) A nyilvántartásból való törlésről az adóhatóság az adózót haladéktalanul, a cégbíróságot és az önkormányzat jegyzőjét a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül értesíti.”

4. § Az Art. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja.”

5. § Az Art. 20. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nem kell éves adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról és a költségvetési támogatásról a magánszemélynek, ha nem vállalkozó és ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett.”

6. § (1) Az Art. 23. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő g) ponttal egészül ki:

(...az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie - a magánszemélynek a jövedelemadóját kivéve -, ha)

f) a cégbíróság a bejegyzés iránti kérelmet, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét az önkormányzat jegyzője jogerősen elutasította, vállalkozói igazolványát az önkormányzat jegyzője, vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt az arra illetékes hatóság jogerősen visszavonta, továbbá a cégbírósági bejegyzés, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmet az adózó elmulasztotta benyújtani,

g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetét megállapítja.”

(2) Az Art. 23. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben említett határidőt - ha törvény másként nem rendelkezik - a (3) bekezdés a) és b), továbbá e) és g) pontja esetében attól az időponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban előírt zárómérleg, vagyonmérleg, éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítésére jogszabály megállapít. A (3) bekezdés c) és d) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt a megszűnés, illetőleg a kötelezettség megszűnésének napjától kell számítani. A (3) bekezdés f) pontjában a bevallás benyújtására előírt határidőt az adóhatóság nyilvántartásából való törlés közlésének, illetve a cégbírósági végzés, az önkormányzat jegyzője vagy a tevékenység folytatásához szükséges engedélyt visszavonó hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől kell számítani.”

7. § Az Art. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.”

8. § Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérő rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás napjának az számít, amikor az adóhatóság bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte.”

9. § Az Art. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fizetési kötelezettséget a bankszámlával rendelkező adózónak átutalási megbízással, bankszámlával (pénzforgalmi számlával) nem rendelkező adózónak belföldi postautalvánnyal vagy folyószámlájáról történő átutalással kell teljesítenie.”

10. § Az Art. 31. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti. Törvény az adóelőleg-fizetési kötelezettség fizetési meghagyással történő megállapítását is előírhatja. Ez esetben az adóhatóság az éves bevallás, illetőleg a várható adó bejelentését követő 30 napon belül fizetési meghagyásban közli az előleg összegét és a fizetés határidejét.

(2) Az adózó az adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.”

11. § (1) Az Art. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál) vagy társadalombiztosítási szervnél van-e esedékessé vált tartozása és az milyen összegű.

(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Az adóhatóság a visszatartott összegből 8 napon belül utalja át a nyilatkozatban szereplő szervnek az adózóval szemben fennálló követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”

(2) Az Art. 32. §-a jelenlegi (4)-(5) bekezdésének számozása (5)-(6) bekezdésre változik, a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek és számozásuk (8)-(9) bekezdésre változik:

„(7) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti, amennyiben az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs.

(8) Az állami és az önkormányzati adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről és a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról - feltéve, hogy az adószámla tartozást vagy túlfizetést mutat - évente, augusztus 31-ig értesítést ad ki.

(9) Az állami és önkormányzati adóhatóság a (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően az értesítést október 31-ig adja ki, ha az adózó valamely adójáról adóbevallását május 31-ig nyújthatja be.”

12. § Az Art. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.”

13. § (1) Az Art. 45. §-ának (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[(4) A 3. számú mellékletben megállapított feltételek szerint az adóhatósághoz adatot szolgáltat:]

n) az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv.”

(2) Az Art. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A munkáltató és a kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint az összevont adóalap adójának legmagasabb adókulcsával vonja le az adóelőleget, illetve az adót, amennyiben az adózó a 16. § (5) bekezdésében meghatározott módon adóazonosító számát nem tudja közölni. Ilyen esetben a munkáltató és a kifizető adatszolgáltatása az adóazonosító szám helyett az adózó nevét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét tartalmazza.”

14. § (1) Az Art. 47. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha]

d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.”

(2) Az Art. 47. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását lehetővé teszi vagy valószínűsíti.”

15. § Az Art. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról]

d) az Állami Számvevőszéket, a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez,”

16. § (1) Az Art. 49. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó, a költségvetési támogatás és a jogszabály alapján a központi költségvetés terhére garanciavállalás (kezesség) címén kifizetett tartozások behajtása ügyében - ha törvény másként nem rendelkezik - első fokon az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) területi szerve (első fokú állami adóhatóság) jár el.

(2) A Hivatal területi szervei

a) a fővárosban

- a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága a Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületei,

- a Hivatal Kelet-budapesti Igazgatósága a Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületei,

- a Hivatal Dél-budapesti Igazgatósága a Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületei

tekintetében;

b) a megyékben a Hivatal megyei igazgatóságai;

c) az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott fővárosi, Pest megyei székhelyű jogi személyiséggel rendelkező adózókkal kapcsolatos adóztatási feladatokat a Hivatal Pest megyei és fővárosi kiemelt adózóinak igazgatósága (a továbbiakban: kiemelt adózók igazgatósága) látja el.”

„(4) Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon - ha törvény másként nem rendelkezik - a fővárosban Fővárosi Illetékhivatal elnevezéssel a fővárosi önkormányzat főjegyzője, a megyékben megyei illetékhivatal elnevezéssel a megyei önkormányzat főjegyzője jár el.”

(2) Az Art. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A csődeljárásban, a felszámolási eljárásban, a végelszámolásban és a végrehajtási eljárásban a központi költségvetést megillető vám- és jövedéki követelések, valamint a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként, illetőleg végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként - az illetékes szervek külön megállapodása alapján - az állami adóhatóság jogosult eljárni. Az állami adóhatóság az őt megillető követelések tekintetében képviselőként (végrehajtóként) történő eljárásra a társadalombiztosítási (vám-) követelések behajtására jogosult szervet megbízhatja.”

(3) Az Art. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az állami adóhatóság az 51. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában foglaltakkal összefüggésben jogosult az egyébként a hatáskörébe nem tartozó pénzügyi kötelezettségek teljesítését is ellenőrizni.”

17. § Az Art. 50. §-ának (3)-(4) és (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a vállalkozónak több telephelye van, az ellenőrzésre és az eljárásra az elsőként bejelentett telephely szerinti első fokú állami adóhatóság az illetékes. A később bejelentett telephely szerint illetékes első fokú állami adóhatóság is jogosult az adózó telephelyén - az egyes adó, költségvetési támogatás alapja és összege megállapításának kivételével - az egyéb adókötelezettségek vizsgálatára, illetve az egyes adókkal, költségvetési támogatásokkal kapcsolatos adatok, tények és körülmények előzetes rögzítésére.

(4) A 49. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott igazgatóság helyszíni ellenőrzést és eljárási cselekményt a főváros egész területén, a kiemelt adózók igazgatósága Pest megye és a főváros egész területén végezhet.”

„(6) A külföldi utas, a külföldön bejegyzett vállalkozás, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik általános forgalmi adó visszatérítésének elbírálására, illetőleg a Magyar Köztársaság területén sem székhellyel, sem telephellyel, sem állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy, továbbá a külföldön tevékenységet végző társasági adóalany adóügyében az eljárásra - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.

(7) A fegyveres erők és rendvédelmi szervek, továbbá azok hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai, polgári alkalmazottai adóügyeiben - a helyi adók és az illetékügyek kivételével - az eljárásra kizárólag a Hivatal Észak-budapesti Igazgatósága illetékes.”

18. § Az Art. 53. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ellenőrzést kell lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a vállalkozó átalakulása, adókötelezettségének megszűnése vagy más jogutód nélküli megszűnése esetén pedig akkor, ha az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke így rendelkezik. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni az Állami Számvevőszék felhívására és a pénzügyminiszter utasítására, továbbá - helyi adó esetében - az önkormányzati képviselő-testület határozata alapján.”

19. § Az Art. az 56. § után a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) Az általános megbízólevél alapján az adóhatóság alkalmazottja jogosult az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során a vállalkozási tevékenységet folytató adózónál

a) próbavásárlásra,

b) leltárfelvételre,

c) adókötelezettségét érintő tények, adatok, körülmények vizsgálatára.

(2) Az általános megbízólevelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke adja ki a megbízólevélre vonatkozó szabályok alapján, azzal az eltéréssel, hogy az nem tartalmazza az ellenőrzött személy azonosító adatait. Az általános megbízólevél tartalmazza érvényességének idejét és az (1) bekezdés szerint végezhető ellenőrzési cselekmények megjelölését.

(3) Az adóhatóság alkalmazottja az általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés megállapításait rögzíti, és közli az ellenőrzött személlyel. Az általános megbízólevél alapján végzett ellenőrzésre - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény VI. fejezetének rendelkezései az irányadók.”

20. § Az Art. a 60. § után a következő 60/A. §-sal egészül ki:

„60/A. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlő arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg.

(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra az e törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezések az irányadók.”

21. § Az Art. 67. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.”

22. § (1) Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék mértéke 5000 forint, magánszemély esetén 1000 forint.”

(2) Az Art. 70. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák - a 73. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a bírságmérséklést is.”

23. § Az Art. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.”

24. § (1) Az Art. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.”

(2) Az Art. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az adót a munkáltató állapította meg, az adóhatóság az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.”

25. § Az Art. 74. §-ának (13)-(14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (14)-(16) bekezdés számozása (15)-(17) bekezdésre változik:

„(13) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek 100 ezer, más adózók 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha

a) a jogszabályokban előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiányával, vagy azoknak az előírásoktól eltérő vezetésével,

b) hibás vagy valótlan adatszolgáltatással,

c) nyilatkozattétel elmulasztásával (tanúvallomás jogosulatlan megtagadásával) vagy más módon az ellenőrzést akadályozzák,

d) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(14) Az adóhatóság az adót, költségvetési támogatást megállapító törvényben megállapított kötelezettségnek az (1)-(13) bekezdésben nem szabályozott megszegése esetén a magánszemély adózót 20 ezer, más adózót 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”

26. § Az Art. 74/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a 74. § (12) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 6, a harmadik alkalommal 10, a negyedik és minden további alkalommal 20 napra lezárja, függetlenül attól, hogy a második és a további ellenőrzések között milyen időtartam telt el.”

27. § Az Art. 76. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:

„(2) A magánszemély adózót, ha az adóigazgatási eljárásban nem személyesen jár el, törvényes képviselője, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazás alapján más nagykorú személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó, nem magánszemély adózót a rá vonatkozó jogszabály szerint képviseleti joggal rendelkező személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértő, adótanácsadó képviselheti a jogszabály szerinti megbízás alapján.”

28. § Az Art. 77. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A nem belföldi illetőségű személy adófizetési kötelezettségének külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti cselekmény ellátásáért a pályázat nyertesét a külön megállapodásban foglaltak szerint fizetendő ellenérték, de legfeljebb a beszedett adó nyolc százaléka illeti meg.

(4) Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált, a nem belföldi illetőségű személy adóját megállapító határozatát a pénzügyminiszter által kijelölt szervhez negyedévenként küldi meg.”

29. § Az Art. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

„(4) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, telephellyel, székhellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér.”

30. § (1) Az Art. 80/A. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy

a) a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak;

b) a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nem folyt és nem folyik tudomása szerint ellenőrzés, adóigazgatási eljárás vagy bírósági eljárás;

c) a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabályváltozás, illetőleg a tényállás megváltozása (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.”

(2) Az Art. 80/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 80/A. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének hiányán túl nem teljesíthető a kérelem akkor sem, ha

a) az adózó a díjat hiánytalanul nem fizette meg;

b) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

c) a tényállás megegyezik az adózó egy korábbi, már elutasított feltételes adómegállapítás iránti kérelmének tényállásával;

d) az ügyben államigazgatási vagy bírósági eljárás van folyamatban;

e) a kérelem teljesítéséhez törvényi szabályozásra lenne szükség;

f) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem tűnnek ki az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

g) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli.

(5) Amennyiben az adó feltételesen nem állapítható meg, a befizetett díj 75%-át vissza kell utalni.”

31. § Az Art. 82. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el és nem mérsékelheti.”

32. § Az Art. 85. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter kérelemre vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy határozathozatalra jogszabálysértő módon nem került sor. A felettes adóhatóság, illetve a pénzügyminiszter az utólagos adómegállapítás korlátaira is figyelemmel a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja, megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az első fokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el, ha a határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezésére nyitva álló határidő még nem telt el, az adózó a határozat felülvizsgálatára jogosult bíróságnál keresetlevelét előterjesztette, továbbá az adózó a határozat bírósági felülvizsgálatát nem kérte, bár erre a lehetőségre az adóhatóság a figyelmét szabályszerűen felhívta, illetve a kérelem alapján a határozat jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető.”

33. § Az Art. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat az adózó fizetési kötelezettségét megállapító jogerős adóhatósági határozat, önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó adóbevallás, valamint a 93. § alkalmazásában a behajtást kérő megkeresése. Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása stb.) nincs szükség.”

34. § Az Art. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóhatóság és az adófizetésre kötelezett a végrehajtási eljárás során a Pénzügyminisztérium, illetőleg az önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulásával az adófizetésre kötelezett vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelői jogának az állam vagy az önkormányzat javára történő átruházására - a kikiáltási árnak megfelelő értékben - egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplő összegben a központi költségvetést, illetőleg az önkormányzat költségvetését megillető adótartozás megfizetettnek minősül.”

35. § (1) Az Art. 93. §-ának (2) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A behajtást kérőt az adóhatóság kötelezheti a 92. § (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelőlegezésére.”

(2) Az Art. 93. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján, illetőleg a költségátalány megelőlegezése után indítja meg.”

36. § Az Art. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekről az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.”

37. § Az Art. 95. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.”

38. § Az Art. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az adóbevallás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke által közzétett módon elektronikus úton is teljesíthető.”

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2., 3., 5. és 6. számú melléklete az e törvény 1-5. számú mellékleteivel módosul, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel.

(2) Az e törvény 2. számú mellékletének 2. pontjában foglalt rendelkezést 1997. július 1-jétől kell alkalmazni, feltéve, hogy az adózó 1997. első félévében változatlan szervezeti formában működik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 23. §-ának (5) bekezdése, a 63. §-a (1) bekezdésének a) pontja és a 63. §-ának (2) bekezdése, 74. §-a (8) bekezdésének b) pontja, a 74. §-ának (10) bekezdése és a 79. §-ának (4) bekezdése, az 1. számú melléklet II/4/a) pontjának második mondata, az 1. számú melléklet II/4/c) pontja, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 44. §-a, az 1991. évi XX. törvény 141-142. §-ai, valamint az 1995. évi CX. törvény 3. §-ának (3) bekezdése. * 

(4) Az Art. 48. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „(8) bekezdés” szövegrész „(9) bekezdésének b) pontjá”-ra változik.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1996. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(6) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1996. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(7) Az az adózó, akinek a társasági adóelőleg-fizetési kötelezettségét az adóhatóság 1996. évben fizetési meghagyással állapította meg, és 1997. július 1-jéig változatlan szervezeti formában működik, vagy 1997. első félévében átalakul, az átalakulást követő 30. napig, az 1996. december 31-én hatályos előírások szerint fizeti meg az adóelőlegét.

(8) Felhatalmazást kap az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, hogy az adóbevallás elektronikus úton történő teljesítésének feltételeit a Magyar Közlönyben közzétegye.

(9) A magánszemély által 1997. évben megszerzett - termőföld bérbeadásából származó - jövedelem bevallásának ellenőrzése és az adóhiány megállapítása, beszedése a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(10) A magánszemélyt az 1997. évben bérbe adott termőföldjeiről 1998. március 20-ig bejelentési kötelezettség terheli, amelyet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a földterület, illetőleg a bérbevevő azonosító adatainak feltüntetésével a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat adóhatóságához teljesít.

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

1. Az Art. 1. számú mellékletének I/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A havi és az évközi bevallás tartalmazza az általános forgalmi adónak a 20. § szerinti részletes adatait. A havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak az adókról - az olyan adók kivételével, amelyekről havi adóelőleg-bevallást kellett tennie - és a költségvetési támogatásokról a 2. pont szerinti tartalommal éves, a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről negyedéves és éves összesítő bevallást kell benyújtania. Ugyancsak a 2. pont szerinti tartalommal kell éves bevallást tennie az olyan adókról is, amelyekre adóelőleg-fizetési kötelezettsége volt.”

2. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó (adóelőleg) kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege

- a 6 millió forintot elérte

havonta,

- ha a 2 millió forintot elérte

negyedévenként

kell bevallást tennie.”

3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) A társasági adóról, az osztalékadóról, továbbá a kettős könyvvezetésre kötelezett magánszemélynek a személyi jövedelemadójáról

az adóévet követő év május 31-ig

kell bevallást tennie.

2. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 1/A/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelemadó-előleget)

c) a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként,

a negyedévet követő hó 12-ig”

(fizeti meg.)

2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3/A/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A) A társasági adó előlege]

a) Az adózó,

ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget

minden hónap 20-áig

ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget

a negyedévet követő hó 20-áig

fizeti meg. Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a b) pontban előírt előlegkiegészítéssel egyidejűleg kell teljesíteni.”

3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3/B/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét, valamint a kifizető által az adóévben tőle levont osztalékadót

az adóévet követő év május 31-éig

fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.”

4. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3. pontja a következő C) ponttal egészül ki:

C) Az osztalékadó

A kifizető az osztalékadót

a levonást követő hó 10-ig

fizeti meg.”

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

1. Az Art. 3. számú mellékletének C/1. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A földhivatal az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének C/2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az illetékhivatal adatot szolgáltat - a magánszemélynek magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki és öröklési szerződés keretében történő lakástulajdon, lakótelek átruházásának kivételével - ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről, vevőjéről és az ingatlan szerzéskori és elidegenítéskori szerződés szerinti, illetőleg az illetékkiszabás alapjául elfogadott forgalmi értékéről, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról ellenérték fejében való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti, illetőleg az illetékkiszabás alapjául elfogadott forgalmi értékéről, külön feltüntetve az ingatlan jellegét (pl. lakás, lakótelek, üdülő, üdülőtelek, garázs)

az adóévet követő március 20-áig

a székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének G) - Hatósági adatszolgáltatás - 4. pontjának bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala minden év január 15-ig a január elsejei állapotnak megfelelő adatokat szolgáltat a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatóságnak”

4. Az Art. 3. számú melléklete a következő J) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi M) pont jelölése K) pontra változik:

J) Adókedvezményre jogosító igazolásokról adatszolgáltatás

A kifizető, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-éig a kifizető illetékes állami adóhatóságához kell teljesíteni.”

4. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

1. Az Art. 5. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet adóügyeiben az állami adóhatóság Észak-budapesti Igazgatósága jár el.”

2. Az Art. 5. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. A külföldi szervezet adóköteles bevétele után a belföldi személy a kifizetett összegből az adót levonja, és

a kifizetést követő hó 10-éig

fizeti meg.

A levont adót a belföldi személy a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követő év május 31-éig

vallja be.”

3. Az Art. 5. számú melléklete a következő 8-9. pontokkal egészül ki:

„8. Ha a külföldi szervezettől a 7. pont alapján levont adó mértéke magasabb mint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a külföldi szervezetre vonatkozó adómérték, akkor a külföldi szervezet az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - illetőségét igazoló - okirat, illetőleg a kifizető igazolása benyújtásával az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi szervezet által megjelölt belföldi forintszámlára utalja át.

9. Ha a társasági adóról szóló törvény szerint a belföldi személy kifizetőt nem terhelte osztalékadó levonási kötelezettség, vagy bármely okból az osztalékból vagy a 7. pont szerinti adóköteles bevételből az adót nem vonta le, a külföldi szervezet az adófizetési kötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adóbevallást nyújt be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti.

A külföldi szervezet az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket és az illetőségét igazoló adóhatósági igazolást csatolja az adóbevalláshoz.”

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

Az Art. 6. számú mellékletének címe helyébe „Az átalányadót vagy a tételes átalányadót fizetők adózásának rendje” cím lép, továbbá a melléklet bevezető mondata és 1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint átalányadót vagy tételes átalányadót (a továbbiakban együtt: átalányadó) fizetők adózására a törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, a mezőgazdasági kistermelő és a fizetővendég-ellátással foglalkozó magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött - a határidő letelte előtt benyújtott - nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A mezőgazdasági kistermelő az átalány választását akkor is az előző évre vonatkozó éves bevallás időpontjáig jelentheti be, ha adóbevallásra nem kötelezett.”

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXVI. törvényhez

„7. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

A kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózók

A kiemelt adózók igazgatósága látja el

1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint

a) a nettó árbevétele a 4500 millió forintot, vagy

b) a nettó módon számított összes adókötelezettség költségvetési támogatással csökkentett összege a 300 millió forintot, vagy

c) a fogyasztási adója a 100 millió forintot, vagy

d) az általános forgalmi adó visszaigénylése a 300 millió forintot elérte;

2. a bankok és biztosítók adóztatási feladatait;

3. a 2. pontban nem említett pénzintézetek közül azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknél az adóévet megelőző második év nettó módon számított összes adókötelezettség költségvetési támogatással csökkentett összege a 180 millió forintot elérte.”


  Vissza az oldal tetejére