Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXII. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról * 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre.

2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére;

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - külön törvényben szabályozott - gyűjtésére;

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről külön jogszabály rendelkezik;

d) a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységre;

e) a nemzetközi postautalvány működtetésére.

(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB),

c) a Magyar Államkincstárra,

d) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra,

e) az elszámolóházra,

f) kizárólag garanciavállalással foglalkozó, e törvény hatálybalépése előtt nem gazdasági társaságként működő jogi személyre.

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;

b) pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;

f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);

i) befektetési alap letétkezelés;

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

k) hitel referencia szolgáltatás;

l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés.

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;

b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolás-forgalmi ügylet);

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhetők az (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezéséről az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.

(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], a váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.

A pénzügyi intézmény

4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §).

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése [3. § (1) bekezdésének h) pontja] kivételével - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben, az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvényben, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki, árutőzsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) aranykereskedelmi ügyletet, valamint

d) részvénykönyvvezetést

folytathat.

A hitelintézet

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint - a saját tőkéjét meghaladó mértékben - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, továbbá - ha törvény eltérően nem rendelkezik - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.

(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6) A szövetkezeti hitelintézet

a) a 3. § (1) bekezdésének a)-e), h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint

b) - kizárólag saját számlára - a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában

meghatározott tevékenységet végezhet.

(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.

A pénzügyi vállalkozás

6. § (1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez.

(2) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezheti.

Értelmező rendelkezések

7. § Az értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE

I. Fejezet

Általános szabályok

Szervezeti szabályok

8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, egyéb pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.

A jegyzett tőke legkisebb összege

9. § (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével alapítható.

(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

10. § (1) A pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni. A jegyzett tőkét kizárólag olyan magyarországi székhelyű hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illetőleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok

11. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

12. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.

(2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladhatja

a) - törvény rendelkezése alapján - meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének állam által történő biztosítása érdekében;

b) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági betétgyűjtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a huszonöt százalékot eléri;

c) - hároméves átmeneti időre - olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként nem hárítható el.

(3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap - a Felügyelettel egyeztetett módon - az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést) szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy

a) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illetőleg kivételes intézkedés, illetve

b) a betétek befagyása

elkerülhető legyen.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak minősül az a jogi személy is, amely a székhely ország joga szerint hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak tekintendő.

Személyi és tárgyi feltételek

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely a szakmai-érdek-képviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

14. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet

a) alapításához;

b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;

c) alapszabályának módosításához (20. §);

d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illetőleg a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;

e) igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnökévé vagy tagjává történő megválasztáshoz, vagy ügyvezetőjének történő kinevezéshez, szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a felügyelő bizottság elnökévé, ügyvezetőjévé történő megválasztásához;

f) működésének megkezdéséhez;

g) tevékenységi körének módosításához;

h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;

i) fiókjának, képviseletének, - a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;

j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez;

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás);

l) működésének megszüntetéséhez.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint

d) az igazgatóság elnökének, illetőleg a felügyelő bizottság elnökének megválasztásához.

(2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi személy (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,

b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi,

c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik.

Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet.

(3) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik. Az e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag hitelintézet szerezhet.

(4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a 3. § (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, illetőleg jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(6) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel,

c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;

c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet;

f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés e)-f), h) és k)-l) pontjában foglaltakat.

(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a cég alapító okiratát,

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

d) természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,

g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság előző három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

j) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(3) Ha az alapítók között befolyásoló részesedést szerezni kívánó külföldi székhelyű pénzügyi intézmény, biztosítóintézet vagy befektetési társaság van, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóságának igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a prudens tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.

(4) Alapítási engedély alapján a hitelintézet a banküzem létesítésével kapcsolatos tevékenységet végezhet.

A tevékenységi (működési) engedély iránti kérelem

18. § (1) A hitelintézet működésének - pénzügyi szolgáltatási tevékenységének - megkezdéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.

(2) A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:

a) a jegyzett tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,

b) az a) pont szerinti összeg teljes vagy részleges felhasználása esetén igazolást, illetőleg nyilatkozatot arról, hogy a felhasználás az alapítás, illetőleg a működés megkezdése érdekében történt,

c) a hitelintézet jegyzett tőkéjében legalább ötszázalékos részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező tulajdonos azonosítására alkalmas adatokat,

d) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó általános szerződési feltételt és üzletszabályzatot,

f) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

g) az Országos Betétbiztosítási Alap nyilatkozatát vagy - hitelszövetkezet esetében - valamelyik önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezőt felveszi tagjai közé,

h) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetőleg jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfuttatási eredményeit,

i) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének tervezetét,

j) bank és szakosított hitelintézet esetében a hitelintézetek közötti országos elszámolásforgalom lebonyolítását végző átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, szövetkezeti hitelintézet és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására fel nem hatalmazott hitelintézet esetében az előbb említett iratokat vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,

k) devizában végzett pénzforgalmi szolgáltatás esetén a nemzetközi elszámolásforgalom lebonyolítását végző valamely átutalási rendszerhez közvetlenül vagy közvetett formában történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot,

l) a természetes személy hiteladósokat nem érintő, a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozási nyilatkozatot, továbbá

m) szövetkezeti hitelintézet esetén a 216. §-ban meghatározott integrációs szervezet nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezőt tagjai közé felveszi.

(3) Már működő pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történő bővítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés e)-f), h) és k)-l) pontjában foglaltakat.

19. § A 14. § h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetőleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynök a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodását és üzleti könyveit.

Az alapszabály módosításának engedélyezése

20. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézetek alapszabályának módosításához a következő esetekben:

a) a cég nevének és székhelyének megváltoztatása,

b) a tevékenységi kör módosítása,

c) a jegyzett tőke leszállítása,

d) részvényfajta megváltoztatása, új részvényfajta kibocsátása, vagy a korábban kibocsátott részvények típusainak módosítása,

e) az igazgatóság jogkörének módosítása,

f) átváltoztatható vagy elővásárlási jogot biztosító kötvény kibocsátása és az azokra vonatkozó szabályok módosítása,

g) részvényre vonatkozó elővásárlási jog alapítása és megváltoztatása.

Átalakítás, egyesülés és szétválás engedélyezése

21. § Hitelintézet más típusú hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22. § (1) Részvénytársasági formában működő hitelintézet csak részvénytársasági formában működő hitelintézettel, szövetkezeti formában működő hitelintézet csak szövetkezeti formában működő hitelintézettel egyesülhet.

(2) Pénzügyi vállalkozás hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással vagy befektetési vállalkozással, hitelintézet csak hitelintézettel egyesülhet.

(3) Hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás egyesülés esetén az engedélyezésre irányuló kérelemhez be kell nyújtani:

a) az átalakulási tervet;

b) a könyvvizsgáló által hitelesített

1. vagyonmérleg tervezetet,

2. a kötelezettségek és a követelések állományát;

c) a 18. §-ban meghatározott mindazon iratot, amely a végezni kívánt tevékenységi kör engedélyezéséhez szükséges;

d) hitelintézetek egyesülése esetén olyan adatokat, amelyekből a 74. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállása megállapítható.

23. § A Felügyeletnek a pénzügyi intézmények egyesüléséhez adott engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét.

24. § Pénzügyi intézmények összeolvadása esetén a Felügyelet az alapítás és a működés megkezdésének engedélyezésével kapcsolatos határozatot egy eljárásban is meghozhatja.

25. § (1) Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások szétválására az alapításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az alapszabály módosításának engedélyezése iránti eljárásban e törvénynek az alapítás és működés engedélyezésére megállapított szabályait kell alkalmazni.

Az engedély megadása

26. § Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálja.

Az engedély iránti kérelem elutasítása

27. § (1) A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg a jegyzett tőkére, a társasági formára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,

c) devizakülföldi, és nincs kézbesítési megbízottja.

(2) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasíthatja, ha a kérelmező

a) esetében az (1) bekezdésben említett valamely elutasítási ok fennáll,

b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,

c) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a prudens működésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Az alapítási engedély érvényességének határideje

28. § A hitelintézet alapítását engedélyező határozat érvényét veszti, ha a tevékenységi engedély iránti kérelmet a határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül a hitelintézet nem nyújtja be a Felügyelethez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

Az engedély visszavonása, visszaadása

29. § (1) A Felügyelet az engedélyt visszavonhatja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzügyi intézmény - törvény által - tiltott tevékenységet folytat,

c) a pénzügyi vállalkozás az alapítási engedély, illetőleg a hitelintézet a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

d) a pénzügyi vállalkozás tizenkét hónapon keresztül nem - vagy csak jelentéktelen mértékben - folytat pénzügyi szolgáltatási tevékenységet,

e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy - a prudens működésre vonatkozó - más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek,

f) a pénzügyi intézmény több alkalommal súlyosan megsértette a számvitelre, a független és megbízható irányításra, illetve ellenőrzésre vonatkozó, továbbá az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó más jogszabályokban, illetve a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,

g) olyan körülmény áll fenn, amely miatt a pénzügyi intézmény működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a betétesek vagy más ügyfelek érdekeit, akadályozhatja a pénzforgalmat, illetve a pénz- és tőkepiac megfelelő működését,

h) a pénzügyi intézmény alapítási vagy tevékenységi engedélyét - a 31. §-nak megfelelően - visszaadja.

(2) A pénzügyi intézménynek nem minősülő gazdálkodó szervezet engedélyét a Felügyelet az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával vonhatja vissza.

30. § (1) A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét - a 29. §-ban felsorolt eseteken felül - akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet

a) tevékenységét hat hónapnál hosszabb időre beszüntette,

b) esetében fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

c) nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

d) az Országos Betétbiztosítási Alappal fennálló tagsági jogviszonya kizárással megszűnt, vagy más, betét-, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagsággal együttjáró kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A Felügyelet az engedély visszavonásával egyidejűleg

a) kezdeményezi a hitelintézet felszámolását,

b) kezdeményezheti a pénzügyi vállalkozás felszámolását.

(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

31. § A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

Közös rendelkezések

32. § Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell benyújtani. Idegen nyelvű kérelem esetén mellékelni kell a benyújtott iratok hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az iratok benyújtásától el lehet tekinteni, ha azok tartalmáról a Felügyeletnek hivatalos tudomása van.

III. Fejezet

A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

34. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát,

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

36. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ

A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

IV. Fejezet

A tulajdonjog gyakorlásának szabályai

A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosítása

37. § (1) Köteles a Felügyelettől - a szerződéskötést megelőzően - engedélyt kérni, aki a pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a 17. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles - a szerződéskötést megelőzően - a Felügyelettől engedélyt kérni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás megnevezését,

b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

(6) Az engedélyt kérő, illetőleg a tulajdonos

a) a befolyásoló részesedésből eredő engedélyeztetni kívánt szavazati jogát, illetőleg

b) a tulajdonszerzéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, engedélyeztetni kívánt előnyöket biztosító megállapodásból származó jogokat

az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított kilencvenedik nap elteltétől gyakorolhatja, kivéve, ha a Felügyelet a 39-40. §-ban meghatározott jogával él.

38. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

39. § (1) A Felügyelet a 37. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történő befolyásoló részesedés megszerzésére, illetőleg felemelésére irányuló vagy jelentős előnyt biztosító szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket,

d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet - a bejelentést megelőző öt éven belül - felfüggesztette,

e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

40. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

41. § (1) A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést szerzett
b) befolyásoló részesedését úgy módosította hogy
1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy
2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásbtájékoztatja, ha tudomást szerez a 12. § és a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

V. Fejezet

A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira
és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei - a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek.

43. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,

c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát, sorszámát és névértékét,

d) a részvény fajtáját,

e) a részvényvásárlás időpontját,

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,

g) a felülbélyegzés időpontját,

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt - a 4. számú melléklet szerint számított - közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni.

Közös szabályok

44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki:

a) a hitelintézetnél vezető állású személy,

b) a pénzügyi vállalkozásnál az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt személlyel szemben fennáll.

(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá ilyenként nem foglalkoztatható az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy
2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban bírságot alkalmazott;

c) büntetett előéletű.

(5) Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy a felügyelő bizottsági tag kivételével a (4) bekezdésében foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6) Aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

VI. Fejezet

Felelősségi és képviseleti szabályok

45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

47. § (1) Hitelintézet esetében cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra külső igazgatósági tag [63. § (2) bekezdése] csak az egyik belső igazgatósági taggal [62. § (2) bekezdése] vagy két belső igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott két belső igazgatósági tag, illetve a két ügyvezető együttes aláírási jogosultsága - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó belső szabályzatot.

48. § A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) a pénzügyi intézmény szükséghelyzetbe kerül, illetőleg fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetőleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka.

VII. Fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

49. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.

(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal,

c) MNB-vel,

d) nemzetbiztonsági szolgálattal,

e) Állami Számvevőszékkel,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával

szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

Banktitok

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával,

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel,

d) pénzmosással,

e) szervezett bűnözéssel

van összefüggésben.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a hitelintézet és befektetési társaság részéről az általuk létrehozott és működtetett - a természetes személy hiteladósokat nem érintő - központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a pénzügyi intézményeknek a (2)-(4) bekezdés szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás,

e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal
2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére.

(2) A hitelnyilvántartás az adósnak a hitelintézettel és befektetési társasággal kötött hitel- és hiteljellegű szerződéseire vonatkozóan kizárólag hitelintézettől, illetve befektetési társaságtól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint hitelintézetnek, továbbá a befektetési társaságnak.

(3) Az adattovábbítás tényéről a hitelnyilvántartásnak és az adatszolgáltató hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie.

(4) Az adatkérő hitelintézet részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

VIII. Fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok

56. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelő bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,

b) egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,

c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás indult.

57. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a - pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,

a) vezető állást tölt be, illetőleg

b) befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez - előzetesen - az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és - ha az nem azonos a bankholding vállalattal - a bankholding vállalat igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.

A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

58. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő - nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén - a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illetőleg a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,

b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,

c) az a)-b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint

d) az a személy, aki belső információhoz hozzájutott.

59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörét vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és a hitelintézet, valamint a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos - belső információt nem használhatja fel, és nem adhatja át azért, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illetőleg ezek ügyfelének hátrányt okozzon.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

Belső hitel

60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget

a) a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, valamint könyvvizsgálója,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

c) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenőrzött vállalkozás

részére, vagy

d) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenőrzött vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti korlátozást

a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére, csak az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Az igazgatóság döntésének tartalmaznia kell a kamat- és törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel

61. § (1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek összege nem érheti el a hitelintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik

a) a bankholding vállalat által a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás részére nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre,

b) azon pénzügyi, illetve járulékos vállalkozás részére nyújtott kölcsönre, amelyben a hitelintézet ellenőrző részesedéssel rendelkezik, valamint

c) állampapír vásárlására, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.

(4) A kölcsönnyújtásról a (3) bekezdés alapján hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.

(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt korlátozást akkor lépheti túl, ha a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számítva is képes megfelelni a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

IX. Fejezet

A pénzügyi intézmények irányítása

Irányító és ellenőrző testületek

62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.

63. § (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és - legalább egy éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

(2) A hitelintézet igazgatóságában a - hitelintézettel vagy a hitelintézet ellenőrzése alatt álló vállalkozással - munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké.

(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a bankcsoporthoz tartozó bármely pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság egyidejűleg megszűnik.

64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az igazgatósági ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő igazgatósági tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e - meg kell küldeni.

(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha az igazgatósági tagok - alapszabályban meghatározott hányada - szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

66. § (1) A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyelő bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai - a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével - a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyelő bizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzés irányítása,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása,

f) a belső ellenőrök és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlás biztosítása.

(4) A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

(5) A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő tíz napon belül - a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési szervezetet működtet.

(2) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézetek, ha írásban megállapodnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást, ugyanazon személyt is foglalkoztathatják belső ellenőrként.

(3) A hitelintézetnél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata a hitelintézet

a) belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata.

(4) A belső ellenőrzés a jelentését megküldi mind a felügyelő bizottságnak, mind az igazgatóságnak.

68. § (1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek az nevezhető ki, aki

a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

  Vissza az oldal tetejére