Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXIII. törvény

a lakástakarékpénztárakról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

- ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot,

- elősegítse a lakásvagyon állomány értékének megőrzését,

- megteremtse a lakás-előtakarékosság zárt és elkülönült rendszerben, biztonságos keretek között, állami támogatással történő lebonyolításának feltételeit,

törvényt alkot a lakástakarékpénztárakról.

A törvény hatálya

1. § E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén az e törvényben meghatározott lakástakarékpénztárak által folytatott tevékenységre, e tevékenység felügyeletére.

Fogalmak

2. § E törvény alkalmazásában:

a) megtakarítási idő: az első betételhelyezéstől az összegyűlt betét felvételéig eltelt idő;

b) megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának első napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;

c) kollektív kamat: a lakás-előtakarékossági szerződésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerződéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

d) kiutalási időpont: az az időpont, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza, hogy melyek azok a lakás-előtakarékossági szerződések, amelyek esetében a szerződéses összeget az adott időpontra megállapított kiutalási összegből ki tudja fizetni;

e) kezelési költség: az az összeg, amit a betétet kezelő intézmény fölszámít költségként.

A lakástakarékpénztár

3. § (1) A lakástakarékpénztár alapítására, működésére és felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Hpt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A lakástakarékpénztár szakosított hitelintézet.

(3) A lakástakarékpénztár alaptevékenysége a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtés és hitelnyújtás.

(4) Lakás-előtakarékossági szerződést csak az e törvény előírásai szerint alapított és működtetett lakástakarékpénztár köthet.

(5) Lakástakarékpénztár legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(6) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a működési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az általános szerződési feltételek a szerződések teljesíthetőségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerződéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási időket határoznak meg, vagy a betételhelyezők egyéb érdekeit nem védik megfelelően.

Az elnevezés védelme

4. § A „lakástakarékpénztár” elnevezést, e fogalom jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett szakosított hitelintézet használhatja.

Ügynöki tevékenység

5. § (1) A lakástakarékpénztár a 12. § b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye nélkül természetes és jogi személyek útján is gyakorolhatja.

(2) Az ügynök a lakástakarékpénztárral kötött megbízási szerződés alapján végzi közvetítői tevékenységét.

(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött lakás-előtakarékossági szerződés után jár.

(4) Az ügynök megbízotti minőségében való károkozásáért a lakástakarékpénztár felelős.

(5) Az ügynök a közvetítői tevékenységet a lakástakarékpénztár által kiállított igazolvány alapján folytathatja.

(6) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet félévente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi.

A lakás-előtakarékossági szerződés

6. § (1) Lakás-előtakarékossági szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet a lakástakarékpénztárral:

a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy természetes személy az általa megnevezett, devizabelföldi természetes személy (kedvezményezett) javára,

b) intézeti gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetőleg helyi önkormányzat, az állami gondoskodásban élő gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elősegítése céljából,

c) a lakásszövetkezet épületenként a tulajdonában, vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából,

d) a társasházi közösség nevében kétharmados közgyűlési határozattal a közös képviselő a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerűsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából.

[Az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: lakás-előtakarékoskodók.]

(2) Kedvezményezett lehet

a) a lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján,

b) intézeti gyámság alatt álló gyermek (a családjogi törvény 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakás-előtakarékoskodó a lakás-előtakarékossági szerződést megkötötte.

7. § (1) A szerződés olyan betét- és hitelszerződés, amelyben a lakás-előtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy a szerződéskötéskor egy összegben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel egyenlő részletekben történő befizetésekkel meghatározott forintösszeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) forintban nyújtja a lakás-előtakarékoskodó, illetve a nagykorú kedvezményezett kérésére.

(2) A szerződés meghatározott összegre (a továbbiakban: szerződéses összeg) vonatkozik, amely a lakás-előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakástakarékpénztár által folyósítandó lakáskölcsön együttes összegével egyenlő.

(3) A szerződésben meghatározott betéti és hitelkamat mértékét, valamint a kezelési költség mértékét a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani.

(4) A szerződés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétből részösszeget kivenni nem lehet.

(5) Lakáskölcsönt csak akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idő elérte a 4 évet és a szerződéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül.

(6) A lakástakarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározásánál figyelembe vehető a szerződéses összeg nagysága, a megtakarított összeg, a jóváírt kamat és a lakáskölcsön törlesztésének vállalt feltételei. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra. A lakás-előtakarékoskodónak, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a szerződéses összeg kiutalási időpontjától számított egy hónapon belül folyósítja, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó teljesítette a lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét.

(7) A szerződéses összeg folyósításának - a lakástakarékpénztárnak felróható okból történő - késedelme esetén a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétjén a késedelem időtartama alatt a jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot köteles jóváírni.

(8) A szerződéses összeg felhasználásának ellenőrizhetősége érdekében a Kormány az e törvény 26. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadandó rendeletében készpénzkímélő megoldást köteles előírni.

8. § (1) E törvény alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül:

a) a lakás-előtakarékoskodó, illetve amennyiben a szerződésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történő, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedő lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje,

2. tulajdonában lévő lakás vagy családi ház bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában lévő lakáshoz, családi házhoz szükséges, illetve a már beépített terület lakhatóságát javító, a következőkben felsorolt közművek, kommunális létesítmények kialakítása: járda, telefon-, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna építése és szerelése;

b) a lakásszövetkezet tulajdonában vagy a tagjainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

c) a társasházi lakások lakástulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása és korszerűsítése;

d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására hitelintézettől felvett kölcsön kiváltása.

(2) Lakáscélú felhasználás szempontjából a lakásszövetkezeti állandó használati joggal rendelkező személyt úgy kell tekinteni, mintha tulajdonos lenne.

9. § (1) Ha a lakás-előtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, eltérő megállapodás hiányában az elhelyezett betét és időarányos kamata felett a megtakarítás időtartama alatt a lakás-előtakarékoskodó rendelkezik. A lakáskölcsön folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a nagykorú kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi.

(2) Természetes személy lakás-előtakarékoskodó elhalálozása esetén az örökös, illetve a kedvezményezett az elhalálozott szerződő fél helyébe léphet.

(3) A lakás-előtakarékoskodó személye a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakás-előtakarékoskodó az eredeti lakás-előtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(4) A lakás-előtakarékoskodó három hónapot meghaladó keresőképtelenség, katonai szolgálat, munkanélküliség esetén, vagy egyéb, az általános szerződési feltételekben rögzített fontos okból jogosult a szerződésben vállalt betételhelyezést szüneteltetni. A szüneteltetés időtartama a megtakarítási időbe nem számít bele.

A lakáskölcsön nyújtására és az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályok

10. § (1) A lakástakarékpénztár a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.

(2) A lakástakarékpénztár az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak, illetve kedvezményezetteknek a lakáskölcsön igényét sem kielégíteni, akik a szerződéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot, és a megtakarítási idejük elérte a 4 évet. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.

11. § (1) A lakástakarékpénztár a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő áthidaló kölcsönt nyújthat a lakáskölcsöntől eltérő feltételekkel legfeljebb a szerződéses összeg erejéig.

(2) Az áthidaló kölcsön olyan kölcsön, amelyet a lakástakarékpénztár kizárólag lakás-előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó a szerződéses összegnek legalább 25%-át már megtakarította, és a megtakarítási ideje elérte a két évet.

(3) A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.

(4) A lakás-előtakarékoskodó az áthidaló kölcsönt a lakástakarékpénztár által kiutalt szerződéses összegből fizeti vissza.

A lakástakarékpénztár biztonságos működése

12. § A lakástakarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:

a) a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet, kizárólag a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,

b) a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési tevékenységhez kapcsolódóan pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezheti.

13. § (1) A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát. A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.

(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek.

14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakás-előtakarékoskodókkal kötött szerződések együttes szerződéses összege a szerződéskötés időpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár összes szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át.

15. § (1) A lakástakarékpénztár a kiutalási összeget a (2)-(5) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével a betétek visszafizetésére, a betétekre jóváírt kamat és állami támogatás kifizetésére, az állami támogatás után jóváírt kamat kifizetésére, a lakáskölcsönök nyújtására és a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel.

(2) A lakástakarékpénztárnak a kiutalási összeg (1) bekezdésben meghatározott célokra fel nem használt része (a továbbiakban: szabad eszköz) tárgynegyedév első napján meglévő állományának legalább 50%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg a Magyar Állam által kibocsátott kötvényben vagy kincstárjegyben kell tartania.

(3) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át helyezheti ki egy évnél nem hosszabb lejáratra devizabelföldi hitelintézeteknél.

(4) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 20%-át használhatja fel áthidaló kölcsönök nyújtására.

(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei tárgynegyedév első napján meglévő állományának legfeljebb 25%-át fektetheti be jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe.

16. § (1) A lakás-előtakarékoskodók érdekének védelmében a szabad eszközök 15. § (2)-(5) bekezdése szerinti kihelyezésének hozamából a lakástakarékpénztár ráfordításai között elszámolva kiegyenlítési céltartalékot képez, illetve az előző évben megképzett kiegyenlítési céltartalékot kiegészíti tárgyév december 31-én.

(2) A kiegyenlítési céltartalék tárgyévi képzésének összegét a 15. § (2)-(5) bekezdése szerint kihelyezett szabad eszközök tárgyévi hozamának és a szabad eszközök tárgyévi átlagos állományának a kollektív kamat mértékével meghatározott kamatösszegének a különbözeteként kell kiszámítani.

(3) Amennyiben a meglévő kiegyenlítési céltartalék és a (2) bekezdés szerint számított kamatkülönbözet meghaladja a tárgyév december 31-i betétállomány 10%-át, a lakástakarékpénztár nem köteles a 10%-ot meghaladó mértékben a meglévő kiegyenlítési céltartalékot kiegészíteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítési céltartalékot a 10. § (2) bekezdése alapján felvett kölcsön után a tárgyévben időarányosan fizetendő kamat és az e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott, a tárgyévre időarányosan számított kamata különbözetének kiegyenlítésére kell a lakástakarékpénztárnak felhasználnia.

17. § A lakástakarékpénztár az általa nyújtott lakáskölcsönt jelzálog bejegyeztetésével, illetve szükség esetén más biztosítékok kikötésével biztosítja.

Az általános szerződési feltételek

18. § (1) A lakástakarékpénztár üzletszabályzatában köteles a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtési és hitelnyújtási tevékenység és az áthidaló kölcsön nyújtásának általános szerződési feltételeit meghatározni úgy, hogy az legalább a következőket tartalmazza:

a) a lakás-előtakarékoskodó és a lakástakarékpénztár által teljesítendő szolgáltatások mértéke és gyakorisága, továbbá a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei,

b) a szerződés alapján teljesítendő betételhelyezés után járó kamat mértéke,

c) a lakáskölcsön igénybevételének feltételei, a minimális megtakarítási hányad, a minimális értékszám, a hitelképesség vizsgálata során figyelembe vett szempontok, a lakáskölcsön megtagadásának esetei,

d) a lakáskölcsön kamatozása, illetve a teljes hiteldíj mértéke,

e) a lakáskölcsönt igénylők között felállított sorrend meghatározásának módja, a kiutalásra kerülő szerződések meghatározása, a lakáskölcsön esedékessége és folyósításának lebonyolítása,

f) a szerződés módosításának, különösen a szerződéses összeg felemelésének vagy csökkentésének, illetve a rendkívüli betételhelyezés feltételei és jogkövetkezményei,

g) a szerződés felmondásának esetei és jogkövetkezményei,

h) a betételhelyezés szüneteltetésének feltételei és maximális időtartama, valamint a betét átruházásának feltételei,

i) az áthidaló kölcsön igénybevételének lehetőségei,

j) a lakáscélú felhasználás bizonyításának okiratai.

(2) A lakástakarékpénztár köteles általános szerződési feltételeit oly módon meghatározni, hogy azok hosszú távon biztosítsák a lakás-előtakarékoskodók és a lakástakarékpénztár által vállalt kötelezettségek összhangját.

(3) Az általános szerződési feltételek módosításához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélye szükséges.

A lakástakarékpénztár felügyelete

19. § (1) A lakástakarékpénztár biztonságos működése és az ügyfeleinek érdekében az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a működési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenőrt nevez ki.

(2) Az ellenőr a helyszínen ellenőrzi az általános szerződési feltételek, különösen a hiteligény elbírálására és a szerződéses összeg kiutalására, valamint a lakáskölcsön folyósítására vonatkozó előírások betartását. A lakástakarékpénztár köteles az ellenőr számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, valamint az ellenőrzés során szükséges üzleti könyvekhez, jelentésekhez, adatokhoz való hozzáférést biztosítani.

(3) Az ellenőr a (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi.

20. § A lakástakarékpénztár szerződési állományát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át.

A lakás-előtakarékosság állami támogatása

21. § (1) A devizabelföldi lakás-előtakarékoskodót, illetve a kedvezményezettet - legfeljebb az első nyolc megtakarítási év során - a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakás-előtakarékoskodó kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) Az állami támogatás feltétele, hogy a lakás-előtakarékoskodóval kötött szerződésben szereplő lakáskölcsön kamatának mértéke ne haladja meg a 10%-ot.

(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.

(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselője által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselője által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.

22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakás-előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként harminchatezer forint. A támogatás mértékének és felső határának módosítása a már megkötött szerződéseket nem érinti.

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház közös képviselője által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerződések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban harminchatezer forint.

23. § (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó lakás-előtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követő két hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakás-előtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minősül betétbefizetésnek az előző megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe.

24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakás-előtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy az összegyűlt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idő még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(2) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó betétszámláján az állami támogatást jóváírták és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, az összegyűlt betétjének felvételekor, illetve a lakás-előtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időn belül igazolnia kell a betét, illetve a szerződéses összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az összegyűlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakás-előtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek.

(3) Amennyiben a lakás-előtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is köteles ellenőrizni a betét, illetve a szerződéses összeg lakáscélú felhasználását.

(4) Ha a lakás-előtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ez az összeg adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(5) A lakáscélú felhasználás (3) bekezdésben előírt ellenőrzésének elmulasztása esetén, amennyiben a lakás-előtakarékoskodó nem lakáscélra használta fel az összegyűjtött betétjét, a lakástakarékpénztár a betétre jóváírt állami támogatás és az állami támogatás után a felvételéig jóváírt betéti kamat összegével készfizető kezesként felel.

(6) A lakás-előtakarékoskodó jogosult a betétszámlájára jóváírt állami támogatás és az arra jóváírt betéti kamat igénybevételére nem lakáscélú felhasználás esetén is, ha a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a nyolc évet.

(7) A lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett a betét nem lakáscélú felhasználása esetén is jogosult az állami támogatás és annak jóváírt kamatai igénybevételére, amennyiben a megtakarítási ideje elérte a négy évet, és lakáskölcsön kérelmét a lakástakarékpénztár azért utasította el, mert

a) a lakás-előtakarékoskodó, házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje meghalt, vagy

b) a lakás-előtakarékoskodó, házastársa vagy a szerződés kedvezményezettje munkaképességét 67%-ban elvesztette és ebben az állapotban javulás egy évig nem várható, vagy

c) a lakás-előtakarékoskodó a szerződés megkötését követően munkanélkülivé válik, és a munkanélkülisége megszakítás nélkül legalább egy éve fennáll.

Záró és átmeneti rendelkezések

25. § E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba.

26. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

b) a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.

27. § Az állami támogatás mértéke az 1997. december 31-ig megkötött szerződések esetén a lakás-előtakarékoskodó által az első megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg negyven százaléka, legfeljebb azonban harminchatezer forint.


  Vissza az oldal tetejére