Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXIV. törvény

az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről * 

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet

1. § (1) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv.

(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá.

(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.

2. § A Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, elszámolóházi, befektetési alapkezelési tevékenységet végző szervezet, illetve személy, valamint a tőzsdék (a továbbiakban: pénz- és tőkepiaci szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának, a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének az elősegítése, a pénz- és tőkepiaci szervezetek ügyfelei érdekeinek védelme, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése.

3. § A Felügyelet hatásköre kiterjed:

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,

b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény,

c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,

d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,

e) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,

f) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvény

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.

4. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénz- és tőkepiaci rendszert érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.

(3) A Felügyelet tevékenységéről évente beszámol a Kormánynak, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.

Nemzetközi együttműködés

5. § (1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.

(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) a pénz- és tőkepiaci szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

Határozatok közzététele

6. § (1) A Felügyelet a bank-, értékpapír- és üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők vagy a betétesek védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerűnek tartott más módon közzétenni.

(2) A Felügyelet az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben.

A Felügyelet vezetői és alkalmazottai

7. § (1) A Felügyelet elnökét és két elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter és az MNB elnökének együttes javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.

(2) A Felügyelet elnökére, elnökhelyetteseire, valamint az alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal hogy a Ktv. 30/A. §-ának (3) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék, továbbá a 44. §-ának (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke negyvenöt százalék.

(3) Felmentéssel szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása, ha

a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,

b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,

d) tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti.

(4) Közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül a Magyar Nemzeti Banknál eltöltött munkaviszony azon alkalmazottak esetében, akik 1997. január 1-jei hatállyal létesítenek közszolgálati jogviszonyt a Felügyelettel.

8. § A Felügyelet elnöke

a) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) képviseli a Felügyeletet,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor.

9. § (1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénz- és tőkepiaci szervezetnél, illetve a közigazgatás pénzügyi, gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.

Összeférhetetlenség

10. § (1) A Felügyelet elnöke, elnökhelyettesei és alkalmazottai (a továbbiakban: a Felügyelet alkalmazottja) nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

(2) A Felügyelet alkalmazottja nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot a Felügyelet hatáskörébe tartozó, a 2. §-ban meghatározott szervezettel és - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 110. §-a (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal.

(3) A Felügyelet alkalmazottja az öröklés kivételével:

a) tulajdont pénz- és tőkepiaci szervezetben,

b) állampapír, letéti jegy és zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,

c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt

nem szerezhet.

(4) A Felügyelet alkalmazottja pénz- és tőkepiaci szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénz- és tőkepiaci szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(5) A Felügyelet alkalmazottja kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.

(6) A Felügyelet alkalmazottja a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.

(7) A (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűntéig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.

(8) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet alkalmazottja a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(9) A Felügyelet alkalmazottja kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 3. § szerinti szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig a Felügyelet alkalmazottja nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a 3. § szerinti szervezetet, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.

(10) A Felügyelet alkalmazottja kinevezését követően megszerzett, zárt körben kibocsátott értékpapír tulajdonát a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenti.

(11) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

(12) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.

Titoktartási kötelezettség

11. § (1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.

Átmeneti és záró rendelkezések

12. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 10. § (5) bekezdésében meghatározott elidegenítési kötelezettség alól 1998. február 28-ig kivételt képeznek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 35. §-ában említett, összjövedelem-csökkentő kedvezményre jogosító értékpapírok.

(3) Az Állami Bankfelügyelet és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 1997. január 1. napján megszűnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet.

(4) Ahol jogszabály Állami Bankfelügyeletet vagy Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet kell érteni.

(5) A törvény hatálybalépésekor az Állami Bankfelügyeletnél és az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnél folyamatban lévő ügyekben a Felügyelet jár el.


  Vissza az oldal tetejére