Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.12.)

1996. évi CXV. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról * 

1. § A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában vállalkozó minden olyan jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez (ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosító intézetet is), de nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben felsoroltak közé.”

2. § Az Szt. 3/A. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„e) konszolidálásba bevont vállalatok: az anyavállalat, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalat, a tőkerészesedés alapján bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen.”

3. § Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.”

4. § Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A vállalkozók esetében az (1) bekezdés szerinti beszámoló a következő lehet:]

„d) egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés.”

5. § (1) Az Szt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában a 8/A. § (1) bekezdése értelmében anyavállalatnak minősül, továbbá az a vállalkozó, amely a közös vezetésű vállalkozásban a 8/A. § (1) bekezdése szerinti jogosultságokkal tőkerészesedés alapján rendelkezik.”

(2) Az Szt. 8/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az anyavállalatot, minden leányvállalatot - a 8/E. § kivételével -, továbbá a közös vezetésű vállalkozást - a 61/F. és 61/G. §-ok alapján bevontak kivételével - be kell vonni.”

6. § Az Szt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § Egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést készíthet az az iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek vállalkozási tevékenységből származó éves nettó árbevétele - két egymást követő évben - nem haladja meg az 50 millió forintot, függetlenül az általa foglalkoztatottak létszámától és a mérlegfőösszegtől.”

7. § Az Szt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 8. § szerinti vállalkozónak, illetve ezen vállalkozó leányvállalatának, közös vezetésű vállalkozásának a 3. számú melléklet szerint továbbrészletezett éves beszámolót kell készítenie, a 71. § (1) bekezdése szerint letétbe helyeznie, a 72. § szerint közzétennie, és a 8/D. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően minden olyan adatot szolgáltatni köteles, amely adat az összevont (konszolidált) éves beszámoló, illetve az összevont (konszolidált) üzleti jelentés készítéséhez az anyavállalatnak szükséges.”

8. § (1) Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosító intézet, a befektetési alap, a betétbiztosítási alap, az intézményvédelmi alap, a befektetővédelmi alap, az ügyfélvédelmi alap, a tőzsde, az elszámolóház, valamint a közraktár könyvvezetésének és éves beszámolókészítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.”

(2) Az Szt. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő (5)-(6) bekezdés lép:

„(5) Az egyéb szervezetek által alapított intézmények könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét - e törvény és a vonatkozó kormányrendelet, valamint más jogszabály rendelkezései alapulvételével - a létrehozó szervezet állapítja meg, és az eltérhet a létrehozóra érvényes előírásoktól.

(6) A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében azokat a sajátos szabályokat tartalmazhatja, amelyek - egyéb jogszabályi előírásokból következően - eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek e törvény alapelveivel. A kormányrendelettel nem érintett törvényi előírások az (1)-(4) bekezdésben jelölt szerveknél - a kormányrendeletben meghatározott sajátosságokon túlmenően - érvényesek.”

9. § (1) Az Szt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A könyvvezetés a 77-87. §-okban foglaltak figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.”

(2) Az Szt. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével, továbbá a költségvetés alapján gazdálkodó szerv és a Magyar Nemzeti Bank.”

10. § Az Szt. 14. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő - a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.

(4) A számviteli politika keretében rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek [15. § (14), 72. § (6) bekezdés], az ellenőrzés, az önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának [18. § (3) bekezdés], adósonként együttesen kisösszegűnek [27. § (1) bekezdés], nem jelentősnek [31. § (3) bekezdés], fajlagosan kisértékűnek [39. § (5) bekezdés].

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:

a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;

b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;

c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;

d) a pénzkezelési szabályzatot.

(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó, továbbá a 34. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt el nem érő vállalkozó.”

11. § (1) Az Szt. 15. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értékelés elve). A beszámoló elkészítése során - a (13)-(15) bekezdésben foglaltak alapján - az egyedi értékelés elve e törvény szerinti esetekben sajátosan érvényesülhet.”

(2) Az Szt. 15. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).

(14) Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve).

(15) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve).”

12. § Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb - a mérleg főösszegének 1 százalékát vagy 500 millió forintot meghaladó - összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.”

13. § Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vámszabadterületi társaságnak, ideértve a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-a szerinti devizakülföldinek minősülő társaságokat is, az éves beszámolót, illetve a könyveket magyar nyelven, a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában kell elkészíteni, illetve vezetni. Az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam listája szerinti devizaegységben kell megadni.”

14. § Az Szt. 22. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke is. Ez esetben, ameddig ez az érték nem kerül leírásra, addig az adózott eredményből csak akkor lehet osztalékot (részesedést) fizetni, ha az adózott eredmény (beleértve az eredménytartalékot is) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összeg levonása után arra fedezetet nyújt.”

15. § (1) Az Szt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aktív időbeli elhatárolásként kell a kamatbevételekkel szemben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.”

(2) Az Szt. 24. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

(4) A devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 40. § (4) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét aktív időbeli elhatárolásként lehet elszámolni az egyéb ráfordítások csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban időbelileg elhatárolt halmozott összegből - a törlesztő részletre jutó - időbeli elhatárolásként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, az egyéb ráfordítások növelésével (realizált árfolyamveszteség).”

16. § (1) Az Szt. 26. §-ának (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

(3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál a cégbíróságon bejegyzett tőke, az alapszabályban, a társasági szerződésben meghatározott összegben. Részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál a jegyzett tőke összegében - a törvény 1. számú melléklete szerinti módon - figyelembe kell venni az alaptőke, a törzstőke emelése, leszállítása összegét is, ha az erről szóló alapszabály, társasági szerződés módosítást - bejegyzés céljából - a cégbírósághoz benyújtották. Más gazdálkodónál jegyzett tőke a részjegytőke, az üzletrésztőke, a vagyoni betét, a vagyoni hozzájárulás, az alapítói vagyon, vagy egyéb módon nevezett, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, a tulajdonosok közötti megállapodásban meghatározott, a tulajdonos által tartósan rendelkezésre bocsátott tőke, függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás alapján cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli-e vagy sem.

(4) A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet,

b) az alapítók által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, a pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg,

c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

d) jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

(5) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,

b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,

c) jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

Az a)-c) pontok szerinti összegekkel csak a le nem kötött tőketartalék csökkenthető úgy, hogy a tőketartalék negatív nem lehet.

(6) Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:

a) az előző év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,

b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,

d) jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.

(7) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) az előző év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,

b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,

c) a tárgyév végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, ezek adójára, továbbá az eredménytartalék egyéb célra történő felhasználása miatti adóra igénybe vett összeget,

d) jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg.”

(2) A Szt. 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(8) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 41/A. § szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség közvetlenül nem teljesíthető.”

(3) Az Szt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (9) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:

„(10) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a meglévő eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha azt e törvény, illetve más törvény szerint nem kötötték le, és az igénybevétel után a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét.”

(4) Az Szt. 26. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az ellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított - az előző év(ek)re vonatkozó - jelentősebb összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának évében kell elszámolni.

(12) A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, ha a 22. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal, valamint a 24. § (4) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 27. § (6) bekezdése szerinti céltartalék különbözetének összegével csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”

17. § (1) Az Szt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a vevő, az adós minősítése alapján - a mérlegfordulónapon fennálló követelések, kétes követelések (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni pénzköveteléseket is), továbbá a kölcsönként, az előlegként adott összegek miatt várható veszteségek fedezetére. A fizetési határidőt egy évvel meghaladó, és vevőnként, adósonként együttesen kisösszegű (a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát nem meghaladó) követelések esetén a céltartalék összege az ilyen követelések értékének százalékában is meghatározható. A kiegészítő mellékletben részletezni kell a képzett céltartalék összegét a felsorolt jogcímek szerint.”

(2) Az Szt. 27. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Biztosító intézetnél, befektetési vállalkozásnál a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint képezhető céltartalék.

(4) Hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetekről, a pénzügyi vállakozásokról szóló törvény, a Magyar Nemzeti Banknál a jegybankról szóló törvény, valamint a 94. § c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet szerint kell céltartalékot képezni.”

(3) Az Szt. 27. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

„(6) Ha a vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 24. § (4) bekezdése szerint időbelileg elhatárolta, év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett hitelfutamidő nem lehet hosszabb, mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama.”

18. § (1) Az Szt. 29. §-ának jelölése 29. § (1) bekezdésre változik, egyúttal a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:]

„a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban jelentkezik kiadásként, kerül számlázásra,”

(2) A Szt. 29. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt

a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

b) elengedett kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében),

c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét.

(3) A támogatásonként, juttatásonként, térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott passzív időbeli elhatárolást a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 35. § szerint meghatározott beszerzési értékének, illetve beszerzési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

(4) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.”

19. § Az Szt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 32. § (2)-(3), a 33. § (3)-(4), illetve a 40. § (4) bekezdésében foglalt értékelési előírások alkalmazása nem kötelező, ha az értékelésnek a valutában-devizában lévő eszközökre, forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása nem jelentős, vagy várhatóan az a következő évben ellentételeződik.”

20. § Az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A valutapénztárban lévő valutakészletet és a devizaszámlán lévő devizát - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a könyvekben szereplő értéken kell kimutatni.”

21. § Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a tőzsdén jegyzett, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír tőzsdei árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, az értékpapírt az év utolsó, közzétett tőzsdei átlagárfolyama alapján kell értékelni. Minden más esetben a 39. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

22. § Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mérlegben a vásárolt készletet (anyag, áru) a 35. § szerinti beszerzési áron vagy átlagos (súlyozott) beszerzési áron, a saját termelésű készletet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) a 36. § szerinti előállítási költségen, illetve utókalkuláció vagy norma szerint közvetlen önköltségen kell értékelni (kimutatni). Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkentett nettó árbevétele valamely évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek - az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozói teljesítmények értékét nem tartalmazó - együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 36. § szerinti közvetlen önköltségét a 14. § (5) bekezdésének c) pontjában előírt szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.”

23. § Az Szt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Beszerzési költség (beszerzési ár) az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beszerzési ár az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, a szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót), a vámköltségeket (vámot, vámpótlékot, vámkezelési díjat) foglalja magában.

(2) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszközök beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) fizetendő (fizetett) illetékek [importbeszerzés utáni statisztikai illeték, vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) a vámárut terhelő vámköltségen kívüli vámteher,

c) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

d) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak,

e) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjak (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).

(3) A beszerzési költségnek (árnak) nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó.

(4) Az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség (beszerzési ár) részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,

ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési költség, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

ad) után az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült kamat,

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az üzembe helyezésig felmerült - biztosítási díj

a tényleges összegben.

(5) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési árban érvényesített értéke is az (1) bekezdés szerinti beszerzési költség (beszerzési ár) része.

(6) A beszerzési költség (beszerzési ár) részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott tétel értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési költségeket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában kell módosítani.

(7) A tárgyi eszköznél értéket növelő beszerzési költségként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költségét is, kivéve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka költségeit.

(8) Importbeszerzésként kell elszámolni az eszközöknek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldről történő beszerzését (termékimport), továbbá azokat a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, a külföldiek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyeknél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással, vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.

(9) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási költség. Nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad- és a tranzitterületen levő vállakozótól történő közvetlen beszerzés.

(10) Az importbeszerzés értéke:

a) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a devizaműveletek végzésére felhatalmazott - az adott ügyletet lebonyolító - hitelintézet által meghirdetett (a hitelintézetek által nem jegyzett deviza, valuta esetén a szabadpiaci) deviza-, valutaeladási árfolyamon átszámított forintérték az importtermék, -anyag, -áru, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha a vállalkozó a b) pont szerinti importbeszerzés, importszolgáltatás kiegyenlítéséhez rendelkezik devizával, valutával (ideértve a devizában adott importelőleg összegét is), akkor az importbeszerzés, az importszolgáltatás forintértékét a meglevő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján is meghatározhatja;

d) ha a (8) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval történik, az importbeszerzés forintértékét a 45. § (11) bekezdése szerint kell meghatározni.

(11) Gazdasági társaságnál a nem pénzbeli betétként kapott eszköz (apport) társasági szerződésben (alapszabályban) meghatározott - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értéke beszerzési árnak minősül.

(12) Üzleti vagy cégérték beszerzési árán a megvásárolt társaságért, vállalatért fizetett ellenérték és a megvásárolt társaság, vállalat egyes eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett - e törvény szerinti értékeléssel kialakított - értéke közötti különbözetet kell érteni, ha a fizetett ellenérték a magasabb.

(13) A befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési ára nem tartalmazhatja a vételárban lévő kamat összegét.

(14) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz beszerzési ára az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt eszköz esetében az eszköznek az állománybavétel időpontjában meglévő piaci értéke.

(15) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve továbbfelhasznált saját előállítású termék (áru) forgalmi értéke után bevallott fogyasztási adó, fizetendő környezetvédelmi termékdíj összege is az áru, a termék beszerzési árának (előállítási költségének) részét képezi.”

24. § Az Szt. 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az egy évnél régebben beszerzett - fajlagosan kisértékű - készleteknél (ahol a nyilvántartásokon való keresztülvezetés költsége meghaladja az értékvesztés összegét), a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.”

25. § Az Szt. 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (3) bekezdés szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozás törlesztése (pénzügyi rendezése) a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a külföldi pénzértékre szóló tartozást a hitelintézet értesítése alapján a ténylegesen forintban fizetett összegben kell a mérlegben szerepeltetni. Ha a mérleg fordulónapján a vállalkozó rendelkezik devizaszámláján a tartozás kiegyenlítéséhez részben vagy egészen elegendő összegű devizával, akkor a kötelezettség összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv szerinti forintértékének megfelelő értéken kell a mérlegben szerepeltetni. Ha a tartozás kiegyenlítése a devizaszámláról a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között a mérleg fordulónapja után megszerzett és a devizaszámlán elhelyezett devizából megtörtént, akkor a kötelezettség összegét a kiegyenlítéshez felhasznált deviza könyv szerinti forintértékének megfelelő értéken kell a mérlegben szerepeltetni.”

26. § Az Szt. 41/B. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a vállalkozó a 19. § (3) bekezdése szerint kötelezett arra, hogy az (1) bekezdés szerinti adatokat forint helyett a társasági szerződésben rögzített konvertibilis devizában, illetve a társasági szerződésben rögzített konvertibilis deviza helyett forintban adja meg, a forintról devizára, illetve a devizáról forintra való áttéréskor a (3)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmaznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti áttérési időponttal (mint mérlegfordulónappal) e törvény előírásainak megfelelő éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót kell készíteni az áttérés előtti pénznemben.”

27. § Az Szt. a 41/D. §-a után a következő 41/E. §-sal egészül ki:

„41/E. § (1) Gazdasági társaság megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) - az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor - a tulajdonos (a tag) köteles

a) rendkívüli ráfordításként elszámolni a megszűnt társasági részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként figyelembe venni a megszűnés miatt - a részesedés (részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több,

c) rendkívüli ráfordításként figyelembe venni a megszűnés miatt - a részesedés (részvények, üzletrészek) ellenében - kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb.

(2) Gazdasági társaság átalakulása esetén - a (3)-(4) bekezdésben foglalt átalakulás kivételével - az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni, az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét.

(3) Gazdasági társaság beolvadása esetén, ha a beolvadással érintett gazdasági társaságok között nincs tulajdonosi kapcsolat, az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál a beolvadás során az átvett eszközök és az átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetével a saját tőkét kell, a társasági szerződésnek megfelelően módosítani.

(4) Gazdasági társaság beolvadása esetén, ha az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaság részben vagy egészen tulajdonosa a beolvadt gazdasági társaságnak, az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságnál

a) a beolvadt gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint ezen részesedésre jutó, átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetét az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint,

b) a külső tulajdonos (tag) részesedésére jutó, átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékének különbözetét a (3) bekezdésben foglaltak szerint

kell elszámolni.

(5) A (3) bekezdésben, illetve a (4) bekezdés b) pontjában szereplő külső tulajdonosnál (tagnál)

a) rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a beolvadt gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, és

b) rendkívüli bevételként kell figyelembe venni az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés beszerzési értékeként, a megszűnt részesedésre jutó - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét.

(6) Gazdasági társaság

a) megszűnése (felszámolás, végelszámolás) esetén a tulajdonosnál (a tagnál) a megszűnés miatt kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét és az átvállalt kötelezettségek megállapodás szerinti értékét,

b) beolvadása esetén az átvevőnél az átvett eszközök és átvállalt kötelezettségek - a megszűnt gazdasági társaság vagyonmérlege szerinti - értékét

a könyvekben, az eszközök, illetve a kötelezettségek között állományba kell venni.

(7) Más gazdálkodó megszűnése, átalakulása (beolvadása) esetén az (1)-(6) bekezdés előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, a vonatkozó külön törvények előírásai figyelembevételével.”

28. § Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén elkülönítetten az előző év (évek) mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.”

29. § (1) Az Szt. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a termékek, anyagok, áruk - külföldi vevőnek - külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a - külföldi igénybevevőnek - külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak a (7)-(12) bekezdés szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.”

(2) Az Szt. 45. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az egyéb bevételek között kell kimutatni a várható veszteségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett előző évi céltartalékok felhasználáskori értékét, továbbá a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodótól vagy természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások, az adásvételi szerződésen alapuló - konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag kapott engedmények szerződés szerinti összegeit, valamint a 3. § (2) bekezdése szerinti költségvetés alapján gazdálkodó szervtől igényelt támogatások összegeit, valamint a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által kifizetett termékpálya-szabályozás bevételeit.”

30. § (1) Az Szt. 46. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt anyagok felhasználásának értékét, az igénybe vett (vásárolt) anyagjellegű szolgáltatások le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és a továbbszámlázott alvállalkozói teljesítmények értékét.

(2) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a társadalombiztosítási járulék.”

(2) Az Szt. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 30 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.”

31. § (1) Az Szt. 47 §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, az előzőekben felsorolt jogcímek alá nem tartozó költségeket (mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegű szolgáltatás értékét). A nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.”

(2) Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a várható veszteségek, illetve a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék összegét, továbbá a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - más, belföldi, illetve külföldi gazdálkodónak vagy természetes személynek adott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások, továbbá az adásvételi szerződésen alapuló - konkrét termékhez, áruhoz közvetve kapcsolódó, de nem számlázott -, utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit, valamint a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt - a beszerzési ár részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, illetékek, hozzájárulások bevallott, fizetendő összegeit, valamint a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített befizetéseket.”

32. § Az Szt. 51. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

(5) Exporttámogatás esetén a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a támogatott exportárbevételhez kapcsolódó közvetlen költségek (közvetlenül elszámolt költségek, az eladott áruk beszerzési értéke) összegét.

(6) Az elkülönített állami pénzalapokból kapott összeget támogatásonként - a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban - kell a kiegészítő mellékletben bemutatni.

(7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés, az önellenőrzés során feltárt jelentősebb összegű hibák eredményre, eszközökre-forrásokra gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

(8) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a 6. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.”

33. § Az Szt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének az 51. § (8) bekezdése, az 52. § a)-f) pontjai, az 53. § és az 54. § c) pontja szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.”

34. § (1) Az Szt. IV. fejezetének címe, a 64. § előtti alcím helyébe a következő cím és alcím lép:

„IV. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT MÉRLEG ÉS EREDMÉNYLEVEZETÉS

Általános szabályok”

(2) Az Szt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó a naptári évről december 31-i fordulónappal egyszerűsített mérleget és eredménylevezetést köteles készíteni.

(2) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést e törvény szerinti szerkezetben és legalább az előírt részletezésben, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve analitikus nyilvántartások, kiegészítő nyilvántartások, leltárak) adatai alapján, világos és áttekinthető formában kell elkészíteni.

(3) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat 1000 forintban kell megadni.

(4) Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó, illetve a képviseletére jogosult személy köteles aláírni.

(5) Az egyszerűsített mérlegben, az eredménylevezetésben - minden tételnél - fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek) egyszerűsített mérlegében, egyszerűsített eredménylevezetésében elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, meg nem fellebbezett, jogerőssé vált és a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett megállapítások miatti - módosításokat az egyszerűsített mérleg és az eredménylevezetés minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménylevezetés tárgyévi adatainak. Ez esetben az egyszerűsített mérlegben is, az eredménylevezetésben is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, a tárgyévi adatok.

(6) Az egymást követő naptári évek egyszerűsített mérlegeiben, eredménylevezetéseiben az összehasonlíthatóságot a szerkezeti felépítés, a tagolás és a tartalom, a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.”

35. § (1) Az Szt. 66. §-ának (1)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyszerűsített mérleg tartalmára vonatkozóan a 21-23. és a 26-28. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll.

(3) Eredménytartalék az egyszerűsített mérleg szerinti eszközértéknek a céltartalékokkal, a kötelezettségekkel, valamint a jegyzett tőkével, a tőketartalékkal, az egyszerűsített mérleg szerinti eredménnyel és a tartalékkal csökkentett összege.

(4) Az eredménytartalék a 26. § (6), (7) és (11) bekezdésében leírt jogcímek szerint változhat. A 26. § (6) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalékba kapott, illetve a 26. § (7) bekezdésének d) pontja szerint az eredménytartalékból adott pénzösszegeket a jövedelemadózás alá nem vont bevételek, illetve a jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások között kell a pénzforgalmi nyilvántartásba felvenni. Az eredménytartalékról, az abban bekövetkezett változásokról analitikus nyilvántartást kell vezetni.

(5) Tartaléknak minősül az egyszerűsített mérlegbe

a) az eszköz oldalra beállított saját termelésű készletek, továbbá a költségvetéssel még el nem számolt általános forgalmi adóval csökkentett vevők együttes összegének, illetve

b) a forrás oldalra beállított, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók költségvetéssel még nem rendezett általános forgalmi adóval csökkentett összege, továbbá a (7) bekezdés szerinti rövid lejáratú kötelezettségek összege, valamint a céltartalék együttes összegének

különbsége (negatív előjelű is lehet).

(6) A 27. § (1) bekezdése szerint a követelések miatt várható veszteségek fedezetére történő céltartalékképzésnél a követelés összegében foglalt, felszámított általános forgalmi adó összegét nem szabad figyelembe venni akkor, ha a felszámított általános forgalmi adó elszámolása a költségvetéssel még nem történt meg (az adóbevallásba azt még nem kellett beállítani). A 27. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot csak az egyszerűsített mérlegbe kell beállítani, azt könyvelni nem szabad. A 27. § (2) bekezdésének a kiegészítő mellékletre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.

(7) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni a tulajdonosok részére járó (fizetendő) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, de a tárgyidőszakot terhelő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel elszámolt (bevallott), de pénzügyileg nem rendezett adókötelezettségeket, amelyek még pénzmozgással nem jártak.

(8) A 22. § (4) bekezdése, a 26. § (8)-(10) és (12) bekezdése, a 27. § (3)-(4) és (6) bekezdése az egyszerűsített mérleg készítésénél nem alkalmazható.”

(2) Az Szt. 66. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a vállalkozó törvény, kormányrendelet, államközi megállapodás vagy önkormányzati rendelet alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába és az egyszerűsített mérlegébe felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell - adóköteles bevételként történő elszámolással - megszüntetni, amikor és amekkora összegben a felvett (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél - a támogatási okiratban foglalt határidőig - nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles bevételként kell elszámolni.

(11) A tárgyévi osztalék (részesedés) összegét úgy kell meghatározni, hogy annak kifizetése (beleértve a jóváhagyott összegből év közben előlegként kifizetett összeget is) mellett a lekötött tőketartalékkal, a lekötött eredménytartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után se csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.”

36. § Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 35. § (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni.”

37. § Az Szt. a 70. §-a után a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

„Az eredménylevezetés tartalma, tagolása

70/A. § (1) Az eredménylevezetés az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó tárgyévi egyszerűsített mérleg szerinti eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén elkülönítetten az előző év(ek) egyszerűsített mérleg szerinti eredményét módosító tételeket is - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőknek, az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény összetevőinek, kialakulásának bemutatásával.

(2) Az eredménylevezetés tagolását, továbbá az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 4. számú melléklet II. része tartalmazza.

(3) A tételek továbbtagolása megengedett.”

38. § (1) Az Szt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) - a könyvvizsgáló záradékával ellátott - éves beszámolót a tárgyévet követő év szeptember 30-ig köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni.”

(2) Az Szt. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az újonnan alakult vállalkozó a cégjegyzékbe történő bejegyzésről szóló értesítés kézhezvételét követő 90 napon belül köteles a cégbejegyzést megelőző és már lezárt naptári év(ek)ről az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót elkészíteni és az (1) bekezdésben előírtakkal a cégbíróságnál letétbe helyezni.”

39. § Az Szt. 72. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A már közzétett - a tárgyévet megelőző év(ek)re vonatkozó - éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a lezárt év(ek)re vonatkozó - az eredeti adatokat változatlanul hagyva - módosításokkal kiegészítve akkor kell ismételten közzétenni, amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés olyan jelentősebb összegű hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tőke változáson keresztül lényegesen befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztőek. Az ismételt közzétételhez is szükséges a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés.

(7) Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.

(8) A cégjegyzékbe be nem jegyzett gazdálkodó a közzétételről a tárgyévet követő év május 31-ét, a (6) bekezdés szerinti közzétételről az ellenőrzés, az önellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

(9) Ha a vállalkozó nem tett eleget közzétételi kötelezettségének és a közzététel elmaradása a harmadik fél jogos érdekeit érinti, a fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.”

40. § Az Szt. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor a mérleg alapján egyszerűsített mérleget kell készíteni. Ebben az esetben az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló elkészítését megelőzően az időbeli elhatárolásokat az eredmény terhére, illetve az eredmény javára történő elszámolással, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerűsített mérlegben a vevők, szállítók állományát - azok áfa-tartalmának levonásba helyezése nélkül - a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Az eredménytartalékot és a mérleg szerinti eredményt az egyszerűsített mérleg eredménytartalék, illetve egyszerűsített mérleg szerinti eredmény sorába kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg tartalék sorába az áttéréskor összeg nem kerül. Évnyitás után az egyszerűsített mérlegben kimutatott, az áttérés előtt megfizetett vásárolt készletek állományát anyag- és árubeszerzési költségként, a saját termelésű készletek állományát egyéb termelési és kezelési költségként el kell számolni. Az áttérés előtti év eredménykimutatásából nem kell az eredménylevezetés nyitó adatait összeállítani.

(2) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyszerűsített mérleg alapján kell a nyitómérleget elkészíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. A nyitó mérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban kell szerepeltetni. Nyitás után el kell számolni a vevők - fizetendő általános forgalmi adót magában nem foglaló - állományával azonos összegű árbevételt az eredménytartalékkal szemben, és ki kell mutatni a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) általános forgalmi adót is a vevőkkel szemben. Ki kell mutatni továbbá a szállítókkal szembeni tartozásokkal kapcsolatos, a költségvetéssel még el nem számolt (be nem vallott) általános forgalmi adót is a szállítókkal szemben. A szállítók mérleg szerinti - a költségvetéssel még el nem számolt, az egyszerűsített mérlegben levonásba helyezett előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző évben már felhasznált, értékesített vásárolt készletek), költségként el kell számolni az eredménytartalékkal szemben. A saját termelésű készletek nyitómérleg szerinti értékével, illetve a céltartalékok nyitómérlegben szereplő összegével azonos összeget el kell számolni rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben. Az áttérés előtti évről az eredménylevezetés alapján nem kell eredménykimutatást készíteni.”

41. § Az Szt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más törvényekben előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet, a pénztárkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített mérleg alátámasztásához, valamint a más törvényekben előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni.”

42. § Az Szt. 83. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép, és a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak.

(3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:

a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozó késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyszerűsített mérleg készítésére kötelezett vállalkozó a készpénzforgalmat érintő bizonylatainak adatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket a tárgyhót követő 15-ig köteles könyveiben rögzíteni;

b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz) kell a könyvekben rögzíteni.

(4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.”

43. § Az Szt. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Számviteli bizonylat minden olyan külső és belső okmány - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek.

(2) A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.”

44. § Az Szt. 85. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő f) ponttal, és egyidejűleg a jelenlegi f) pont jelölése g) pontra módosul:

(A bizonylat általános alaki és tartalmi követelményei a következők:)

„f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét, adóazonosító számát, a bizonylat címzettjének nevét, címét, a kapcsolódó adó(előleg) alapját és összegét, felvásárlási bizonylatnál a bizonylatot kibocsátó és a felvásárolt terméket átadó aláírását is;”

45. § Az Szt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

(2) A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli.

(3) A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.”

46. § Az Szt. 87. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) bekezdés lép, és a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A számviteli bizonylatot legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

(3) A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a (2) bekezdés szerinti megőrzési kötelezettség.

(4) A megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja e kötelezettséget, így az (1), illetve (2) bekezdés szerinti bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell.”

47. § Az Szt. 94. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza)

„c) a biztosítóintézetek, a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a Magyar Nemzeti Bank, a tőzsdék, az elszámolóházak, a befektetési alapok, a betétbiztosítási alapok, az intézményvédelmi alapok, a befektetővédelmi alapok, az ügyfélvédelmi alapok és a közraktár könyvvezetésének, éves beszámolója elkészítésének sajátosságait a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével,”

48. § (1) Az Szt. 1-3. számú melléklete e törvény 1-3. számú melléklete szerint módosul, az Szt. 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

(2) Az Szt. kiegészül az e törvény 5. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel.

Hatálybalépés

49. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A 16. §-sal módosított 26. § (7) bekezdésének c) pontjában foglaltakat az 1996. évről készülő éves beszámolónál, egyszerűsített éves beszámolónál alkalmazni kell. E törvény 50. §-ának (10)-(11) bekezdésében foglaltak 1996. év vonatkozásában is alkalmazhatók.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg a 4. § (3) bekezdése, a 12. § (3) bekezdése, a 13. § (1) és (5) bekezdése, a 27. § (5) bekezdése, a 32. § (4) bekezdése, a 40. § (7) bekezdése, a 49. § (3) bekezdése, a 65. § (1)-(3) bekezdése, az 1. számú mellékletben a mérleg előírt tagolásának B/II. rész 3) tétele, az 1. számú melléklet 9-10. és 24. pontja, a 2. számú melléklet 25/a. és 26. pontja hatályát veszti.

(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet módosító 1995. évi LXII. törvény 15. §-a hatályát veszti.

(4) A hatálybalépéssel egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

50. § (1) Az Szt. e törvénnyel megállapított 14. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépést követő 120 napon belül kell teljesíteni.

(2) A hatálybalépés előtt a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévő kamat összegében képzett céltartalékot a kamatozó értékpapírok beszerzési árának egyidejű csökkentésével 1997. január 1-jével meg kell szüntetni.

(3) Az előző évek áthozott veszteségeként - 1997. január 1-jei nyitó tételek könyvelése után - kimutatott összeget legkésőbb 1997. év végével az eredménytartalék terhére történő átvezetéssel meg kell szüntetni.

(4) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi tagja által a jegyzett tőkén belüli részesedésre konvertibilis valutában, devizában teljesített befizetésének 1997. január 1-jén a devizatörzsbetét számlán lévő valuta- és devizakészlet fizetéskori (könyv szerinti), illetve az 1997. január 1-jei - az adott pénzintézet által meghirdetett - valuta-, devizavételi árfolyamon számított forintértékeinek különbözetét a tőketartalékkal szemben kell elszámolni.

(5) A szövetkezet a tőketartalék részét képező részjegytőkét - az 1997. január 1-jei nyitó tételek könyvelése után - köteles a tőketartalék csökkentésével a jegyzett tőkébe átvezetni.

(6) Ha a tőketartalék - más törvény előírása következtében - negatív összegű, a negatív tőketartalékot az általános szabályok szerint kell rendezni.

(7) Ha a tőketartalék nem törvényi előíráson alapuló okok, indokok miatt negatív összegű, akkor a tőketartalék negatív összegét 1997. január 1-jével az eredménytartalékkal szemben kell megszüntetni.

(8) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § kiegészül a következő (4)-(5) bekezdéssel:

„(3) Azok a társaságok, amelyek egyidejűleg megfelelnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjában rögzített valamennyi feltételnek devizakülföldinek minősülnek, az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés alá nem tartozó társaságok attól a naptól kezdve, amikor e feltételek teljesítését bejelentették a devizahatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában és (2)-(3) bekezdésben említett társaságok, ha már nem felelnek meg a (3) bekezdésben említett törvény 4. §-a 28. pontjában foglalt valamennyi feltételnek, devizabelföldivé válnak és devizakülföldivé nem válhatnak a feltételek újbóli teljesítése esetén sem. A devizabelföldivé válás tényét e társaságok a devizahatóságnak nyolc napon belül kötelesek bejelenteni.

(5) A (3) bekezdésben említett devizakülföldi a devizabelföldiek bérét és egyéb juttatását csak felhatalmazott pénzintézetnél vezetett devizaszámlán elhelyezett konvertibilis fizetőeszköz átváltásából származó forint terhére fizetheti ki.”

(9) A helyi adókról szóló, módosított 1990. évi C. törvény 52. §-a 22. pontjának b), c) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(22. nettó árbevétel)

„b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, valamint a kapott osztalékokkal és részesedésekkel,”

e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel,”

(10) A szövetkezet által az üzletrész-tulajdonostól visszavásárolt üzletrész bevonásakor a más jogszabály alapján fel nem osztható szövetkezeti vagyonba helyezett összeggel a mérleg szerinti eredmény elszámolásakor a tőketartalékot növelni kell az eredménytartalékkal szemben.

(11) Amennyiben a szövetkezet az üzletrész visszavásárlásához költségvetési támogatást kapott a (10) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tőketartalékba kell helyezni a szövetkezeti üzletrész visszavásárlásához kapott (költségvetési) támogatás összegét is.

1. számú melléklet az 1996. évi CXV. törvényhez

Az 1991. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 1. számú mellékletében a mérleg előírt tagolásának D. része helyébe a következők lépnek:

„D. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

ebből:

a) visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken

b) részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál cégbíróságon még be nem jegyzett

- tőkeemelés, illetve

- tőkeleszállítás

összege(i)

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III. Tőketartalék

IV. Eredménytartalék

V. Értékelési tartalék

VI. Mérleg szerinti eredmény”

Az Szt. 1. számú melléklete 5. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(5. A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor:)

„b) az értékpapírok értékénél azok vételi értékét, a kamatozó értékpapíroknál a vételi értékben lévő kamattal csökkentett vételi értékét,”

(kell figyelembe venni, csökkentve azt a törvény szerinti értékvesztés összegével.)

Az Szt. 1. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Külön sorban - a saját tőke elemei között - kell a mérlegben negatív előjellel szerepeltetni a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét. A saját tőke elemei között a visszavásárolt tulajdonosi részesedést (saját részvény, üzletrész) névértéken, továbbá részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál a tőkeemelés, a tőkeleszállítás cégbíróságon még be nem jegyzett alapszabályban, társasági szerződésben meghatározott összegét külön-külön tájékoztató adatként kell kimutatni. Amennyiben a cégbíróság a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság által kezdeményezett tőkeemelés, tőkeleszállítás bejegyzését elutasította, a tájékoztató adat törlésével egyidejűleg a jegyzett tőke összegét is módosítani kell.”

Az Szt. 1. számú mellékletének 16-17. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„16. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónál a követelések közé kell felvenni a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveibe beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét, illetve az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a lízingbe adó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések összege nem foglalja magában az ezen követelés után felszámított kamat összegét.

17. Pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnél a kötelezettségek közé kell felvenni a lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszközöknek a lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott, az előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. Az így felvett kötelezettségek összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségek összege nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.”

2. számú melléklet az 1996. évi CXV. törvényhez

Az 1991. évi XVIII. törvény 2. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 2. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját is.”

Az Szt. 2. számú mellékletének 14/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(14. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„c) a szokásos mértéket meg nem haladó hitelezési veszteséget, káreseményekkel kapcsolatos - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - költségeket, ráfordításokat;”

Az Szt. 2. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Kapott, illetve fizetett kamatként a rövid és hosszú lejáratú pénz- és kereskedelmi hitelek, kölcsönök, értékpapírok, továbbá váltók után esedékes (járó, fizetendő) kamatok (kivéve a tárgyi eszközök beszerzési költségeként elszámolt kamatok) összegét, valamint a kamatozó értékpapírok eladási-vételi árában, a pénzügyi lízing díjában lévő kamat összegét kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély fizeti, illetve azt pénzintézet, más vállalkozó vagy magánszemély részére kell fizetni.”

Az Szt. 2. számú mellékletének 23/c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(23. A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)

„c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok bekerülési értéke és az év utolsó, közzétett árfolyama közötti különbözetet (értékvesztést), ha az értékpapírok közzétett árfolyama tartósan (a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül) alacsonyabb;”

Az Szt. 2. számú mellékletének 24. pontja kiegészül a következő f)-i) alpontokkal:

(24. A rendkívüli bevételek között kell elszámolni:)

„f) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik,

g) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

h) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét,

i) a tartozásátvállalás során harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét.”

Az Szt. 2. számú mellékletének 25. pontja kiegészül a következő h)-j) alpontokkal:

(25. Rendkívüli ráfordításként kell kimutatni:)

„h) a fejlesztési célra, illetve nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan a költségek, a ráfordítások ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - átadott (pénzügyileg rendezett) támogatások, juttatások összegeit, valamint a véglegesen átadott (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket,

i) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartási értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben,

j) a tartozásátvállalás során átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál.”

3. számú melléklet az 1996. évi CXV. törvényhez

Az 1991. évi XVIII. törvény 3. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 3. számú mellékletének I. és II. fejezetében az eszköztételek, a jegyzett tőke, a kötelezettségek, valamint a bevételek és a ráfordítások megbontása helyébe a következő megbontást kell felvenni:

„- anya- és leányvállalatok,

- közös vezetésű vállalkozások,

- társult vállalkozások,

- egyéb vállalkozók”

Az Szt. 3. számú melléklete a következő III. fejezettel egészül ki:

„III.

A mérleg és az eredménykimutatás tételeinek megbontása független attól, hogy az anyavállalat készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót vagy sem, illetve bevonja-e a konszolidációba a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalkozást, a társult vállalkozást vagy sem.”

4. számú melléklet az 1996. évi CXV. törvényhez

Az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú melléklete helyébe lépő melléklet

„I.

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása

Eszközök (aktívák):

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

ebből:

pénzkiadásból származó követelések

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések

le:

a költségvetéssel még el nem számolt, fizetendő általános forgalmi adó

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

Források (passzívák):

C. Saját tőke

I. Jegyzett tőke

II. Tőketartalék

III. Eredménytartalék

IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek

ebből:

pénzbevételből származó kötelezettségek

pénzmozgáshoz nem kapcsolódó kötelezettségek

le:

költségvetéssel még el nem számolt, előzetesen felszámított általános forgalmi adó

Az egyszerűsített mérleg egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Az egyes tételek tartalmát meghatározó részletezést az 1. számú melléklet szerinti tagolás tartalmazza, az értelemszerűen használandó.

2. Az egyes tételeknél figyelembe veendők értelemszerűen az 1. számú mellékletnél szereplő előírások az 1. pont e)-g) alpontja, a 2. pont d) és e) alpontja, az 5. pont d) és e) alpontja, a 14., a 15. és a 23. pontok kivételével.

3. Az 1. számú melléklet 7., illetve 20. pontja szerint az áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó követeléseket és kötelezettségeket - a vevő által elismert - számlázott, általános forgalmi adót is tartalmazó összegben kell kimutatni. A költségvetéssel még el nem számolt (az adóbevallásba még be nem állított) fizetendő, illetve levonható általános forgalmi adó összege a követelések, illetve a kötelezettségek összegében nem mutatható ki, ezeket az összegeket a mérlegben külön soron fel kell tüntetni, és összegüket a követelések, illetve a kötelezettségek összegéből le kell vonni.

Mérlegkészítéskor az ilyen követelések és kötelezettségek értékelésére az általános szabályok érvényesek azzal, hogy az árfolyamváltozásból eredő árfolyam-különbözetet bevételként vagy ráfordításként nem szabad elszámolni, az csak a pénzügyi teljesítéskor könyvelhető.

4. A mérlegben a befektetett eszközök között kell szerepeltetni azokat a követeléseket, amelyek befektetési céllal vásárolt értékpapírok megszerzésével, hosszú lejáratra lekötött pénzeszközök elkülönítésével keletkeztek. Az e követelésekkel kapcsolatos értékvesztést, valamint a devizában fennálló pénzügyi befektetések árfolyamveszteségét ráfordításként el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

5. A pénzeszközök közé kell felvenni a pénzforgalmi nyilvántartásban a követelések között elkülönítetten könyvelt valuta-, devizakészletek forintra átszámított értékét. A valuta-, devizakészletek mérlegértékének meghatározására az általános szabályok vonatkoznak, az árfolyamveszteséget ráfordításként el kell számolni (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

6. A pénzbevételből származó kötelezettségek közül a devizában fennállókat érintő árfolyamveszteséget a mérlegérték meghatározásakor figyelembe kell venni, azt ráfordításként könyvelni kell (zárlati tétel), függetlenül attól, hogy a vállalkozó eredménye nyereség vagy veszteség.

II.

Az eredménylevezetés előírt tagolása

A. Végleges pénzbevételek (I+II)

1. Nettó árbevétel

2. Adóköteles egyéb bevételek

I. Adóköteles bevételek (1+2)

II. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek

B. Végleges pénzkiadások (III+IV)

3. Anyag- és árubeszerzés költségei

4. Személyi jellegű ráfordítások

5. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások

III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások (3+4+5)

6. Beruházási kiadások

7. Egyéb kiadások

IV. Jövedelemadózásban nem érvényesíthető kiadások (6+7)

C. Pénzügyi eredmény tárgyévi változása (A-B)

V. Jövedelembe nem számító végleges pénzmozgások (II-IV)

D. Pénzügyileg realizált adózás előtti eredmény (+C-V)

8. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések

E. Adózás előtti eredmény (+D+8)

9. Fizetendő adó

F. Adózott eredmény (+E-9)

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

11. Az osztalék jóváhagyott összege

G. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény

(+F+10-11)

Az eredménylevezetés egyes tételeire vonatkozó előírások

1. Nettó árbevételként kell kimutatni az Szt. 45. §-ának (1)-(12) bekezdése szerinti, a mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett összegeket. Árbevételként kell figyelembe venni a korábban ráfordításként el nem számolható behajthatatlan vevőkövetelésre utólag befolyt összeget is, valamint a vevőkövetelés analitikus nyilvántartásba felvett forintértékéhez képest a pénzügyi teljesítéskor keletkező - elkülönítetten nem könyvelt - árfolyamnyereséget is.

2. Adóköteles egyéb bevételek: az Szt. 45. §-ának (13) bekezdése szerinti egyéb, az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzügyi és az Szt. 49. §-ának (2) bekezdése szerinti rendkívüli bevételek pénzforgalmi nyilvántartásba bevételként felvett összegei. Itt kell szerepeltetni az Szt. 66. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatásokból a tárgyévben érvényesített költséget ellentételező összeget is.

3. Jövedelemadózás alá nem vont egyéb bevételek: azok a pénzbevételek, amelyekkel szemben ráfordítás nem számolható el (fizetendő áfa, tartozatlanul befizetett adó visszatérítése, jogszabály alapján adómentesen kapott pénzbevétel).

4. Anyag- és árubeszerzés költségei: az Szt. 46. §-ának (1) bekezdése szerinti anyagjellegű ráfordításokból a tárgyévben kiadásként teljesített tételek.

5. Személyi jellegű ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményéből levont, kötelezettségként előírt összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ideértve az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket is.

6. Egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások: az Szt. 47. §-ának (1) és (2) bekezdése, az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése, az Szt. 49. §-ának (2) bekezdése szerinti, pénzkiadással járó gazdasági események vagy a pénzforgalmi követelések, a pénzforgalmi kötelezettségek óvatos értékeléséből származó ráfordítások (zárlati tételként könyvelt értékvesztés, árfolyamveszteség). Az eredménylevezetés során a társasági adókötelezettségre fizetett előleget, illetve a megfizetett vagy kötelezettségként előírt adót itt nem szabad figyelembe venni. Az egyéb termelési és kezelési költségeket - az egyéb kiadások közé átvezetve - csökkenti, az a számlával igazolható, elsődlegesen anyagbeszerzési, illetve elsődlegesen személyi jellegű ráfordításként felmerült azon pénzkiadás, amely tárgyi eszköz, szellemi termék saját előállítását szolgálta.

7. Beruházási kiadások: az Szt. 35. §-ának (1)-(3), (5) bekezdése és az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével a pénzforgalmi nyilvántartás egyéb kiadások rovatába könyvelt összegekből a kiegészítő nyilvántartáshoz készített kigyűjtéssel határozható meg e tétel összege.

8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget) is.

9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg realizált adózás előtti eredményt

1. csökkentő összegként (levonásként) kell figyelembe venni:

a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítő nyilvántartásba felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-ának (1)-(3) bekezdései szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;

b) a tárgyi eszközök, immateriális javak állományában bekövetkezett mennyiségi csökkenés esetén a kivezetett nyilvántartási (nettó) értéket;

c) a tárgyévben vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek fordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az előző évihez képest bekövetkezett csökkenését;

2. növelő összegként (pozitív előjellel) kell figyelembe venni a tárgyévben vagy korábban költségként elszámolt vásárolt készletek fordulónapra vonatkozó, leltározással megállapított állományának az előző évihez képest bekövetkezett növekedését.

10. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra: a korábbi évek eredménytartalékából a tárgyévi adózott eredmény kiegészítésére igénybe vett összeg, az analitikus nyilvántartásba ilyen címen felvett összeggel egyezően.

11. Osztalék: a vállalkozás tagjai részére a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabadon felhasználható vagyonnövekményből kifizetni jóváhagyott összeg, amelyet az egyszerűsített mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek közé is fel kell venni, függetlenül attól, hogy év közben történt-e osztalékelőleg-kifizetés.

12. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: a vállalkozó tárgyévi tevékenységéből származó, a vállalkozásban maradó nyereség, illetve az a vagyonvesztés, amelyet a tárgyévi tevékenység és/vagy a vagyonnövekménynek az osztalékfizetésre történő felhasználása okozott.”

5. számú melléklet az 1996. évi CXV. törvényhez

„6. számú melléklet az 1991. évi XVIII. törvényhez

Cash flow-kimutatás

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok)

1. Adózás előtti eredmény ±
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés +
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ±
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ±
6. Szállítói kötelezettség változása ±
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ±
8. Passzív időbeli elhatárolások változása ±
9. Vevőkövetelés változása ±
10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása ±
11. Aktív időbeli elhatárolások változása ±
12. Fizetett adó (nyereség után) -
13. Fizetett osztalék, részesedés -

II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (14-16. sorok)

14. Befektetett eszközök beszerzése -
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Kapott osztalék +

III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (17-24. sorok)

17. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) +
18. Kötvénykibocsátás bevétele +
19. Hitelfelvétel +
20. Véglegesen kapott pénzeszköz +
21. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) -
22. Kötvényvisszafizetés -
23. Hiteltörlesztés, -visszafizetés -
24. Véglegesen átadott pénzeszköz -
IV. Pénzeszközök változása (±I±II±III. sorok) ±

A cash flow-kimutatásban a vállalkozó - választásának függvényében - a tervezett és a tényadatokat, illetve az előző év és a tárgyév adatait köteles feltüntetni.”


  Vissza az oldal tetejére