Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.24.)

1996. évi CXXIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1997. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1997. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1997. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 561 607,5 millió forintban, azaz kettőmillió-ötszázhatvanegyezer-hatszázhét egész öttized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből származó bevételek nélkül - 2 251 896,0 millió forintban, azaz kettőmillió-kettőszázötvenegyezer-nyolcszázkilencvenhat millió forintban,

c) hiányát 309 711,5 millió forintban, azaz háromszázkilencezer-hétszáztizenegy egész öttized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások és a hitelfelvételből származó bevételek részletezését e törvény 1. és 2. számú mellékleteinek a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 82. §-ában meghatározott hitelei 1997-ben érvényes kamatlába 8,18%.

5. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által az MNBtv. 20. §-a szerint nyújtott kamatmentes forinthitel 1996. december 31-én fennálló teljes állományának és az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állománya e § (2) bekezdésében meghatározott részének lecserélésére 1997. január 2-i hatállyal devizahiteleket vegyen fel. Az ezen adósságcsere keretében felvehető hitel - 1996. december 31-i, az MNB által meghatározott hivatalos devizaárfolyamon számított - összegét úgy kell meghatározni, hogy az egyezzen meg az MNB 1996. december 31-én fennálló nettó devizaadósságával.

(2) Az MNBtv. 22. §-a alapján kibocsátott államkötvények állományából akkora rész cserélhető le, hogy annak és az MNBtv. 20. §-a alapján keletkezett, kamatmentes forinthitel teljes állományának együttes összege a felvételre kerülő devizahitelek összegével egyezzen meg.

(3) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása módját a pénzügyminiszter - a Kormány döntésével összhangban - az MNB elnökével együttesen határozza meg. Az adósságcsere technikai lebonyolítására legkésőbb 1997. február 17-ig kerül sor 1997. január 2-i hatállyal.

(4) A forintadósság devizaadósságra történő átalakítása során az Állami Számvevőszéknek (a továbbiakban: ÁSZ) folyamatosan meg kell küldeni az adósságcserére vonatkozó dokumentumokat, illetve ellenjegyzés céljából a hitelszerződéseket.

(5) Az adósságcsere végrehajtásáról 1997. június 30-ig tájékoztatni kell az Országgyűlést. A tájékoztatáshoz be kell mutatni az ÁSZ véleményét is.

(6) A pénzügyminiszter és az MNB elnöke 1997. június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságát a belföldi és külföldi adósságkezelés kialakult rendszeréről, a Pénzügyminisztérium és az MNB között kialakított munkamegosztásról.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS CÉLTARTALÉK-ELŐIRÁNYZATAI

6. § (1) A társadalombiztosítási járulék alapjának szélesítésével, az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével, az 1997. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő egyszeri kifizetésekkel, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában megállapított ösztöndíj társadalombiztosítási járulékával, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 44. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel, a Ktv. 46. §-ának (2) bekezdésében és 48. §-ának (5) bekezdésében, az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZtv.) 14. §-ának (8) bekezdésében megállapított vezetői, illetve idegennyelv-tudási pótlék emeléssel, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 103. §-ának (3) bekezdésében, illetve 103/A. §-ában foglaltakkal, valamint - a közigazgatás reformjával összefüggően - a Ktv. 43. §-a (5) bekezdésében, továbbá az ÁSZtv. 14. §-ának (13) bekezdésében foglaltakkal, a Ktv. 44. §-a (2) bekezdésében megjelölt szerveknél az alapilletménytől való eltéréssel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetve teljes fedezetére céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportján. Az előirányzat a központi költségvetési szerveknél (a továbbiakban ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) és a helyi önkormányzatoknál használható fel.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalóik után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék a Magyar Rádió Rt.-nél és a Magyar Televízió Rt.-nél együttesen legfeljebb 500 millió forint erejéig, a költségvetési intézmények átalakulásából származó - a létszámcsökkenéssel kapcsolatos - kötelezettségek teljesítését is szolgálja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalékra 8000 millió forintot kell év közben átcsoportosítani, csökkentve valamennyi fejezet - ideértve a 41. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölteket is - előirányzatát támogatásuk arányában, fejezeten belül differenciáltan. A támogatáscsökkentés számításánál figyelmen kívül kell hagyni a 41. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-e) pontjaiban, (2) bekezdésének a) és c) pontjaiban megjelölt jogcímeken, az I. Országgyűlés fejezet, 1. cím, 1. alcímén és a 10-12. címeken, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcímén, a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2. és 8. előirányzat-csoporton, a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 11. alcímén, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 12. cím, 4. alcímén, a helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai, valamint a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés jogcímeken jóváhagyott előirányzatokat, továbbá a nemzetgazdasági elszámolások, a beruházási célprogramok, a kiemelt jelentőségű beruházások, a kormányzati rendkívüli kiadások előirányzatait.

(5) A Külkereskedelmi szolgálat feladatainak átszervezésével kapcsolatos kiadásokra 1100 millió forint szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. Külszolgálat előirányzat-csoporton.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

7. § (1) A pénzintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1997. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1997. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjából 50 000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezt meghaladó privatizációs bevételt - az e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási és tartalékképzési előirányzatok, valamint az 59. § (3)-(4) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítése után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén 10 000 millió forint osztalék jellegű befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1997. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(5) Az ÁPV Rt. - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján és az abban meghatározott mértékig - az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő pénzbeli térítés nélküli vagyonátadás keretében még át nem adott vagyont a hozzárendelt vagyona terhére, pénzbeli térítés nélkül adja át, figyelembe véve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) által teljesített vagyonátadást is.

(6) Az ÁPV Rt. által történt, az 1996-1997. években a belterületi föld értéke alapján alapítói jogon a helyi önkormányzatokat megillető kifizetések összesen 61 000 millió forintot, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján, figyelemmel a Priv. tv. 71. §-ának (1) bekezdésére, és az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésének mértékére is, összesen 32 000 millió forintot tehetnek ki.

(7) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő földterületekből, a Győr-Gönyű-i országos közforgalmú kikötő létesítésére kijelölt, terület-felhasználási engedély alapján a Gönyű helységet érintő 10. tulajdoni lapszámú, 094/4., 094/5. és 094/6. hrsz-ú, összesen 76 ha 2646 m2 földterületet az ÁPV Rt. a Priv. tv. 35. §-a c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a KVI részére. Az ÁPV Rt.-től átvett földterületekre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal köti meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a földterületet kizárólag az országos közforgalmú kikötő működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(8) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére átvállalja az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár-tulajdonváltással összefüggő Mezőgazdasági Reorganizációs Programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket.

8. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel fele részben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az illetékes települési önkormányzat vagy - egyetértésével - a megyei önkormányzat a jelen törvény hatálybalépését követő három hónapon belül igényelheti lakáscélú, illetőleg egészségügyi és szociális célú hasznosításra alkalmas volt szovjet katonai ingatlanok tulajdonába kerülését, ha azokat korábban legalább két alkalommal nyílt pályázaton eredménytelenül megpályáztatták.

(4) Az ingatlanok tulajdonba átadása szerződéssel történik, amelynek megkötéséhez az igénylő önkormányzat köteles megjelölni az ingatlan felhasználásának célját, az ehhez szükséges beruházást, a megvalósítás és működtetés (ezen belül a fenntartás) forrását és ütemezését.

(5) A szerződésben szükséges rendelkezni arról, hogy az ingatlan felújítása és a (3) bekezdésben meghatározott célok szerinti hasznosítása három éven belül megtörténik, továbbá, hogy az átvevő gondoskodik az átvett ingatlanok környezeti kárainak elhárításáról, őrzéséről és állagának fenntartásáról. Az átvevő kötelezettségeit a szerződésben garanciákkal kell biztosítani.

(6) A tulajdonba átadás ingyenes és illetékmentes.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

9. § Az ÁPV Rt. 1997. december 31-ig pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de az Alkotmánybíróság, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szervei, továbbá az Országgyűlési Biztosok Hivatalának elhelyezésére szolgáló és használatukban lévő ingatlanokat, valamint külön törvény szerint az állam tulajdonából ki nem adható műemléki ingatlanokat.

10. § A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 850 millió forint a KVI javaslatára, a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulása alapján, a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéseiről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

11. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből - a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára - a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként a költségvetési szerv által a teljesítendő köztartozás kiegyenlítésére, továbbá az építési-beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. E bevételhányad nem lehet az ellenérték 50%-ánál alacsonyabb, kivéve a Honvédelmi Minisztériumot, amely az ellenértéket - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében felhasználhatja. Ezen összeggel - amennyiben nem tervezték meg - a költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata növelhető.

(2) A bevételeknek az (1) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(3) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 5 millió forint egyedi könyv szerinti bruttóértékhatárig saját hatáskörben, 5 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére irányadó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben nem tervezték meg - az intézmény dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai növelhetők.

(4) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 5000 forint.

(5) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál a pénzügyminiszter jogosult a nyilvános versenytárgyalási kötelezettség alól felmentést adni.

(6) A Kormány jogosult, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok hasznosítására - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célra - eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat a KVI részére - megállapodás alapján - át kell adni.

12. § A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 2000 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján kerülhet sor.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

13. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1997. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben, vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

14. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely

a) jogszabály alapján évközi díjtételemelésből,

b) jogszabály alapján saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

A frekvenciadíjak beszedéséből származó többletbevételek a frekvenciadíjakról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben számolhatók el saját bevételként.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni.

15. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1997. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletdíj bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1997. évben havi 30 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

16. § A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 17. Külkereskedelmi Szolgálat címen a külszolgálatok működésére szolgáló előirányzatból 1997. június 30-ig teljesíthető kifizetés. Az előirányzat fel nem használt része a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport „Külszolgálat” céltartalékot növeli.

17. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 65 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 348 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdés szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 174 000 forint/fő/év.

18. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 100 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1997. évben összességében nem több, mint 410 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATRENDSZERE

Állami hozzájárulás és támogatás

19. § (1) Az Országgyűlés a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1997. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.

20. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatok működésére,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, külön törvényben szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának és a két tanítási nyelvű oktatás támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint e törvény 20. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható, humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését.

(2) E törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 8. § (2) és (3) bekezdése alapján az 1997-ben támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg, és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvíz-elvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék-, tengelyen szállított szennyvíz-, tisztítótelep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A Kormány a ki nem elégített, de a Cct.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő igényeket a hivatkozott törvény 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igény-kielégítési sorrend és az 1997. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével teszi közzé.

(4) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának 1997. évi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-ig lemondással felszabaduló összeg felhasználható a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő, az igénykielégítési sorrendben következő céltámogatási igényekre. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a kormányközleményben a ki nem elégített igényeknél szerepelnek és a kiegészítő jegyzékbe kerülhetnek, a Belügyminisztérium megkeresésére 8 napon belül egyértelműen nyilatkozniuk kell a támogatási igényük fenntartásáról. A határidő elmulasztása jogvesztő. A céltámogatásban részesülő önkormányzatok kiegészítő jegyzékét a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium 1997. augusztus 15-ig teszi közzé. A kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások kivitelezését 1998. április 15-ig kell megkezdeni és ennek megfelelően a beruházás tervezett befejezése is módosul. Egyebekben a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházásokra is érvényesek a Cct. rendelkezései.

(5) A címzett és céltámogatásban 1997-ben nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.

(6) A helyi önkormányzatok központi támogatás szempontjából 1997. évben kezdődő új címzett támogatásait külön törvény tartalmazza.

(7) A (8) bekezdésben foglaltak kivételével, a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásainak, a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásnak lemondással felszabaduló összege, továbbá a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai tekintetében az 1997. évi előirányzatból és az előző évek előirányzat-maradványából július 1-jétől lemondással felszabaduló összeg a 21. §-ban meghatározott előirányzatot növeli.

(8) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyhez a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 34. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

21. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében, elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzat, az önhibán kívül hátrányos helyzetben levő (forráshiányos) helyi önkormányzat, valamint - külön törvény szerint - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

22. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 20. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 2., 4-19. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására és a két tanítási nyelvű oktatásra felhasználható támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni mindaddig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat az e törvény 20. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 21. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott előirányzat kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva és önkormányzatsorosan, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1997. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 10. kiemelt előirányzat), illetve Vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, az illetékes TÁKISZ jelzése alapján a Belügyminisztérium, a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig, a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

23. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1995. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 38%-a, 135 652 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 22%-a, összesen 78 535,3 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 18 998 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1995. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 7037 forintot, a városok esetében a 8643 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1996. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 6558,8 millió forint, ebből a megye 1996. január 1-jei állandó lakosai után 321 forint/fő, a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után egységesen felosztásra kerül 956,3 millió forint, továbbá minden megyei önkormányzatot egységesen 150,0 millió forint illeti meg.

(6) A települési önkormányzatok a települési igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1842 forint/fő mértékben, összesen 19 274 millió forintban részesednek.

(7) A megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, közművelődési és a pedagógiai feladataikhoz a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei népességszámuk alapján 360 forint/fő mértékben, összesen 3766,9 millió forintban részesednek.

(8) Az 1996. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkező községi, nagyközségi önkormányzatok feladataikhoz a személyi jövedelemadóból 2 millió forint/település mértékben, összesen 5840 millió forintban részesednek.

(9) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1996. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1600 forint/fő mértékben, összesen 2679,0 millió forintban részesednek.

(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését az e törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

(11) A megyei önkormányzatokat az (5) bekezdés szerint felosztásra kerülő 956,3 millió forint a 3. számú melléklet 4-6., 8. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 7. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 9-17. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, nevelt, oktatott, továbbá a 19. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett ellátott létszám együttes összegének arányában illeti meg. A 9-17. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok g) pontjában foglalt rendelkezéseket.

24. § A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

25. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

26. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

27. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1997. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott módon - a megyei, a fővárosi, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlájára.

(3) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2) bekezdés szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(4) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1996. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat

illeti meg.

(6) A bevételből részesedő megyei jogú város legkésőbb 1997. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja. A visszatartott összeget a megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni. A visszatartott összeget a megyei önkormányzat ugyancsak illetékbevételként számolja el.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (3) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a Kincstári Egységes Számla kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-ának pedig egytizenkilenced részét a tárgyhónap 20. napjáig átutalja valamennyi megyei önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára.

(11) Az 1996. december 20-a és 31-e között befolyt illetékbevételből a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 28. §-ának (2), (8) és (9) bekezdésében szereplő átutalást 1997. január 10-ig, a (10) bekezdésében említett átutalást pedig 1997. január 15-ig kell teljesíteni.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

28. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

29. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a települési önkormányzatok térítési kötelezettségeibe tartozó egészségügyi hozzájárulás, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása esetében a települési önkormányzat 1997. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibán kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok az őket 1997. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehetnek igénybe. Az igénybe vehető előleg nem lehet több, mint 1996. évben a részére folyósított forráskiegészítő állami támogatás összegének 50%-a. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1997. február 10-ig, illetve 1997. március 10-ig - van lehetőség. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 2. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, a különbözetet a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

30. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1997. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

31. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok - beleértve az 1996. évi hiány összegét is, annak rendezéséig - fedezésére a központi költségvetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 54 054 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 58 337 millió forint összegig kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamatfizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) A hitelnyújtás feltétele, hogy

a) az Alapok elszámolási számláin és az ezekhez kapcsolódó célelszámolási számlákon meglevő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok ne rendelkezzenek állami értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön, hosszú lejáratú értékpapír), kivéve

c) az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is, de ide nem értve az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízing díjbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék, kamat és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott éves finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, és havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben lehetőség van a finanszírozási terv tárgyhavi módosítására.

(6) A Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik.

32. § A Kincstár a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által előzetesen benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni, és havonta, a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

C) A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KAPCSOLATA

33. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: alapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint jóváhagyja.

(2) Az alapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást az alapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár az alapok kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg az alapok bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenlegüket.

(4) Az alapok - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe vehetik a Kincstári Egységes Számlát. Az igénybevételt esetenként a pénzügyminiszter engedélyezi.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA

34. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán-szolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 18. e), f) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkozik rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. k), n), valamint a 2-5. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

d) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosító 1996. évi LXI. törvény 1996. szeptember 1-jei hatálybalépése előtt felvett nappali tagozatos hallgatók, valamint a hitéleti képzésben részt vevő nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók képzéséhez 80 000 forint/fő/év állami hozzájárulás illeti meg,

e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális jellegű közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, az e törvény 3. számú melléklet 4-8. pontjaiban megállapított helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A normatív állami hozzájárulást - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények kivételével - az illetékes szakminisztériumtól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve főjegyzője által kiadott - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 79. § (3) bekezdése szerinti - működési engedély és a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az igénybevételt megelőző második hónap első napjáig a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz kell benyújtani.

(4) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmény fenntartója minden tárgynegyedév első napján köteles adatszolgáltatást teljesíteni a feladatmutatók alakulásáról. A fenntartó a tényleges, illetve a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulását kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális jellegű közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmények működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásban nyilatkozzon a működést engedélyező hatóságnak arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(7) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyén belül összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(8) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei Közigazgatási Hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(9) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

35. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(3) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más társadalmi szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

(4) Az egyházak közvetlen támogatására előirányzott összeg (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím 3. alcím, 1-2. előirányzat-csoport és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1., 52., 53. előirányzat-csoport) felosztásáról illetékes bizottsága javaslata alapján az Országgyűlés dönt.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

36. § (1) A Kormány által 1997. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 2%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező automatikus emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

37. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 36. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, továbbá a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW) kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon,

b) a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. (névváltozást követően az MFB Rt.) külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalás együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 80 000 millió forint lehet.

38. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által felvehető hitelek és kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 1997. december 31-én 60 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalható exportcélú garanciaügyletek állományának felső határa 1997. december 31-én 50 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalható politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítási kötelezettség összegének felső határa 1997. december 31-én 130 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

39. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

pénzintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állományának felső határa az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 35 000 millió forintot.

(3) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a költségvetést illeti meg.

40. § (1) A 36. és 37. §-ban kapott felhatalmazás alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani, kivéve a 36. § (2) bekezdés szerinti beszerzéseket.

(2) A díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi szervezetek támogatása és az országos kisebbségi önkormányzatok (I. Országgyűlés fejezet, 6., 8. és 9. cím),

c) az I-VIII. fejezeteknél, kivéve a központi költségvetés tartalék-előirányzatai terhére történő előirányzat növelést,

d) a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Közalapítványa támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 2. alcím, 10. előirányzat-csoport),

e) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 3. alcím és XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím),

f) a pénzbeli kárpótlás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (17. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának e törvény 23-27. §-aiban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) Az e törvény 2. §-a (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő hozzájárulás a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, iskolai neveléséhez és oktatásához, továbbá a két tanítási nyelvű oktatáshoz (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 8. pontja),

be) a pedagógusok szakkönyv vásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bf) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 19. pontja),

bg) a közgyógyellátás támogatásánál (5. számú melléklet 20. pontja),

amennyiben a Kormány a 43. § (3) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőséget már kimerítette,

c) a bérpolitikai keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport) a 6. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével,

d) az állatkár-térítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 10., 11. és 12. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakásépítési támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 6,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál legfeljebb 4,0%-kal és annak munkáltatót terhelő járulékainál, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

n) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VII. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

o) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) az egyes költségvetési fejezeteknél a nemzetközi segélyek előirányzatainál,

r) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

s) a hitoktatók díjazásának, a humán szolgáltatások normatív állami támogatásának, valamint az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésének előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 2-3., 8. előirányzat-csoport és XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

t) a kormányzati rendkívüli kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) Az e törvény 3. §-ában meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezeteknél a kiadások és a bevételek külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet kormányzati rendkívüli kiadásainak előirányzatát átcsoportosíthatja a kiadásokat teljesítő, az ágazati irányítás szerint illetékes fejezet költségvetésébe.

(2) Az e törvény 6. § (1) és (4) bekezdése szerinti előirányzat képzésére, valamint fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A Kormány a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(4) A Kormány év közben átcsoportosítást hajthat végre a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, 7. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás tartaléka kiemelt előirányzat terhére és a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím, 3. Szociális és gyermekjóléti célokhoz kiemelt előirányzat javára.

(5) A 20. § (8) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter gondoskodik.

(6) A Kormány év közben - amennyiben azt az agrártermékek iránti kereslet prognosztizált ütemét jelentősen meghaladó mértékű emelkedése indokolja és az ebből adódó piaci lehetőségek kihasználása feltétlenül szükségessé teszi - a konjunktúra kihasználása érdekében - a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoportra és a 11. cím, 1. alcímre jóváhagyott előirányzatot legfeljebb 7%-kal megemelheti, továbbá a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre azzal, hogy az átcsoportosítás következtében az érintett egyes előirányzatok növekedhetnek, vagy legfeljebb 7%-kal csökkenhetnek.

(7) A Honvédelmi Minisztérium fejezetnél a létszámcsökkenésből felszabaduló megtakarításokat a Kormány év közben a fejezeten belül más kiemelt előirányzatokra csoportosíthatja át.

(8) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § A költségvetési fejezetek 14. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

45. § (1) A X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda cím, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt és tartalék-előirányzatokra (10. és 11. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 8. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 9. Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. Országos Testnevelési és Sporthivatal cím esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoportot,

b) a 18. cím, 4. alcímekre

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a Közmunkatanács működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási hatáskörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. és 7. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási hatáskört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VII. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az igazságügyminiszter.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1997. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-5. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - az egészségügyi és szociális intézményrendszer szerkezeti átalakításával összefüggő szervezeti intézkedések végrehajtására való tekintettel a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 1-8. címeinek, alcímeinek kiadási, bevételi előirányzatait, illetőleg e címen belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(9) A X. Miniszterelnökség fejezet, 11. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség címen belül az egyes alcímeket 1997. március 31-ig előzetesen hozza létre, azok költségvetését - az e törvényben foglalt előirányzatoknak megfelelően - állapítsa meg, majd azt 1997. július 31-ig véglegezze.

(11) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, a környezetvédelmi és területfejlesztési és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(12) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

(13) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím, valamint 11. cím, 6. alcím felhasználásáról a munkaügyi miniszter - a földművelésügyi, a belügy-, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi és a pénzügyminiszterrel egyeztetve - dönt.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Az előirányzatok felett rendelkező kincstári ügyfelek - kivéve az elkülönített állami pénzalapokat - az 1996. évi maradványuk terhére - az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig - előirányzat nélkül teljesíthetnek kiadásokat a megfelelő kiadási jogcímeken és kiemelt előirányzatokon, amennyiben ezek a kiadások a társadalombiztosítási alapoktól, az elkülönített állami pénzalapoktól és a helyi önkormányzatoktól átvett pénzeszközök 1997. évi felhasználásával kapcsolatosak.

(2) Az 1996. évi maradványszámla terhére az (1) bekezdésben foglaltakon, továbbá az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésén kívül kifizetések az 1996. évi előirányzat-maradványok hatályos előírások szerinti felülvizsgálatát követő jóváhagyásáig nem teljesíthetők.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1996. évi előirányzat-maradványok elszámolása és jóváhagyása keretében, az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakkal összefüggésben, az 1996. évi előirányzat-maradványok teljes - elvonandó, illetőleg felhasználható - összegével az Országgyűlés által megállapított 1997. évi költségvetési előirányzatokat megnövelje.

(4) A 20. § (1) bekezdés c), valamint f) pontja szerinti támogatások 1996. évi előirányzat-maradványából és az előző évek maradványaiból az 1997. évben igénybe vett összeg megnöveli az 1997. évi ilyen célú előirányzatot.

(5) A központi beruházások 1997. évi előirányzata az 1996. évi előirányzat-maradványokkal - az adott beruházás folyamatosságának biztosítása érdekében - megnövelhető. Az előirányzat-módosítást a pénzügyminiszter a fejezet központi beruházási előirányzatai teljesítésének elszámolása alapján saját hatáskörében hajtja végre.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi beruházások 1996. évi előirányzat-maradványainak - az (5) bekezdésben meghatározotton felüli - összegét törölje, vagy ezzel az összeggel más fejezet beruházási előirányzatát megnövelje.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Várpalota és környéke környezetvédelmi helyreállítási program, kommunális alprogramba bevont hat helyi önkormányzat japán kölcsönnel megvalósuló fejlesztésével kapcsolatos kivitelezői számlákban felszámított általános forgalmi adó megfizetésére, az 1997. évben szükséges, legfeljebb 684 millió forint összeget a visszatérülésig az önkormányzatoknak - visszatérítendő támogatásként - megelőlegezze. A visszatérült általános forgalmi adót az önkormányzatok kötelesek befizetni a központi költségvetésbe.

47. § A Ktv. 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1997. évben 23 400 forint.

48. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában, valamint a fegyveres erők részletes bontású létszámáról szóló 85/1995. (VII. 6.) OGY határozat 3. pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1997. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

49. § A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alap részénél a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. § (3) bekezdésének alapján 1997-ben a hozzájárulás kiszámításának alapjául szolgáló összeg 8000 forint.

50. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (1) bekezdésének alapján az életjáradék összege 1997. március 1-jétől az 1996. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelkedés százalékos mértékével arányosan emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

51. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatás (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport) - ezen belül a 37. § a) pontjában megjelölt szervezetektől a Kormány fejlesztési programjainak megvalósításához felvett hitelekhez kapcsolódó devizabetétcsere kamatkülönbözetének megtérítése -, továbbá az Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 2. előirányzat-csoport), a kamattámogatás a felszámolt vagyon értékesítéséhez (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport) felhasználásának és igénybevételének szabályait.

52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak és vagyonának teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlásával létrejövő közhasznú, illetve gazdasági társaság, valamint társadalmi szervezet, egyesület, köztestület és közalapítvány részére a központi költségvetési szerv köteles az alapító által megjelölt eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértése esetén - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.

53. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az Országgyűlésnek a légvédelem rádiólokációs felderítő, információs és vezetési rendszere fejlesztéséről szóló 94/1995. (IX. 28.) OGY és a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazási képességének megőrzéséről szóló 95/1995. (IX. 28.) OGY határozataiból fakadó, a légvédelem fejlesztésével kapcsolatosan az országba beérkező szállítmányokat terhelő vám, vámpótlék, vámkezelési díj, statisztikai illeték, engedélyezési díj, valamint az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségek ellenértékével a Honvédelmi Minisztérium fejezet megfelelő kiadási, illetve a Pénzügyminisztérium fejezet megfelelő bevételi előirányzatait megemelje.

(2) Az elszámolás szabályosságát a Kormányzati Ellenőrzési Iroda ellenőrzi.

54. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei integrált szerkezetátalakítási program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1997. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá, hogy az ország azon további gazdaságilag legsúlyosabb helyzetű - az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében az országos átlag 70%-át el nem érő - megyéi kiemelt fejlesztésének fedezetéül a Gazdaságfejlesztési célelőirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport), a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím) támogatási célprogramok, a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport) fejezeti kezelésű előirányzat, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzataiból 1997. július 31-ig meghatározott mértékű tartalékot különítsen el.

55. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a STRABAG Hungária Építőipari Rt. által a „Nagymaros-visegrádi térség komplex tájrehabilitációja” központi beruházás kivitelezéséhez az 1994-1996. években állami kezességvállalás mellett felvett 3000 millió forint hitelből keletkezett adósságot és kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 6. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 7. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés terhére - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

56. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata által az egyes kiemelt fővárosi infrastrukturális beruházások megvalósításához az 1995-1996. években központi költségvetési kezességvállalás mellett felvett 8456 millió forint hitelből keletkezett adósságot és annak kamatainak megfizetését (XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezet, 3. cím, 5. alcím; XLI. Belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet, 6. cím, 6. alcím) 1997. január 1-jei hatállyal - a központi költségvetés nevében - a Kormány átvállalja. E hitel állománya a központi költségvetés adósságát növeli.

57. § Az Országgyűlés az állami alapjuttatás utáni járadékfizetési kötelezettséget a Magyar Vállakozásfejlesztési Alapítványnak elengedi.

58. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 72. §-ának (4) bekezdése alapján, a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszernek a helyi önkormányzati intézményeknél történt bevezetéséhez a központi költségvetés megtérítési kötelezettsége mellett, az önkormányzatok által a pénzintézetekkel kötött hitelszerződésekben az önkormányzatok helyébe a pénzügyminiszter lépjen.

59. § (1) Az állam a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeinek megfelelő, a közalapítványok útján biztosítandó támogatási kötelezettségét (a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. § (1) bekezdés)

a) a részvénytársaságok e § (3)-(5) bekezdéseiben felsorolt adósságai beszámításával, valamint

b) az I. Országgyűlés fejezet 10-12. címein előirányzott támogatásokkal

teljesíti.

(2) A felhasznált támogatás összege - ideértve az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat is - együttesen nem haladhatja meg az egyes részvénytársaságoknak ténylegesen kiszámlázott műsorterjesztési költségük összegét. A támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazítva kell folyósítani.

(3) Az ÁPV Rt. az Antenna Hungária Rt.-től engedményezési megállapodás keretében vegye át

a) a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj meg nem fizetéséből származó 1184 millió forint összegű, valamint

b) a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, az 1996. évi sugárzási díj emelésből keletkező többlet meg nem fizetéséből származó 800 millió forint összegű

követeléseket.

(4) Az ÁPV Rt.-nek

a) a (3) bekezdésben foglaltak szerinti, és

b) az 1994. évben átvett 1544,6 millió forint összegű, a Magyar Televízió Rt.-vel szemben fennálló, valamint

c) a médiatörvény végrehajtásához, illetve a közszolgálati műsorszolgáltató pénzügyi helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1056/1996. (V. 30.) Korm. határozat 8. pontja értelmében átvett 250 millió forint összegű, a Magyar Rádió Rt.-vel szemben fennálló

összesen 3778,6 millió forint követelése az (1) bekezdés a) pontja szerinti beszámítás útján kiegyenlítettnek minősül.

(5) A Magyar Televízió Rt. mentesül 532 829 ezer forint adótartozás, valamint 561 722 ezer forint kamat és 288 922 ezer forint bírság, együttesen 1 383 473 ezer forint megfizetése alól.

60. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet részletes költségvetését - e törvényben rögzített előirányzat erejéig - megállapítsa.

61. § Az EXPO ’96. Nemzetközi Világkiállítás lemondása miatt a kártérítési peres ügy fedezetére 1994. decemberében az EXPO ’96. Kft. (névváltozást követően: ’96. Kft.) mérlegében elkülönített 1050 millió forint és hozadékai maradványát a peres ügy jogerős befejezését követően 15 napon belül a központi költségvetésbe be kell fizetni.

62. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (9) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján a bányajáradék mértéke 1997. évben 17,6%.

63. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 10. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi források

64. § (1) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b) a privatizációs bevétel (a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételek 10%-a),

c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

d) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

e) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

(2) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

(3) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

(4) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

(5) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) a állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

(6) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a halászatfejlesztési hozzájárulás,

b) a halgazdálkodási bírság.

(7) A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadvédelmi bírság,

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

(8) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím tekintetében bevétel:

a) a turisztikai hozzájárulás,

b) a turisztikai hozzájárulás mértéke:

ba) a kereskedelmi szálláshelyek - fizetővendéglátás kivételével - éves nettó árbevételének 2%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 081100 szállodai szolgáltatás,

- 081210 turistaszállás-szolgáltatás,

- 081220 panziószolgáltatás,

- 081230 kempingszolgáltatás,

- 081240 nyaraló szolgáltatás,

- 081250 fizetővendéglátó-hely szolgáltatás,

bb) a vendéglátóhelyek éves nettó árbevételének 1%-a. A figyelembe vett szolgáltatások a következők:

- 082100 éttermi vendéglátás,

- 082200 cukrászdai vendéglátás,

- 082300 egyéb nyílt árusítású vendéglátás,

bc) az utazásszervezői és egyéb turisztikai szolgáltatások:

- 094320 utazásszervezés és/vagy - közvetítői tevékenység éves árrésének és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások éves árrésének 1%-a,

- 094320 idegenvezetési tevékenység éves nettó árbevételének 1%-a,

- 113110 személygépkocsi-kölcsönzésből származó éves nettó árbevétel 2%-a,

- 113110 vezető nélküli sportjárművek kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113120 kezelőszemélyzet nélküli vízi sporteszközök kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113130 kezelőszemélyzet nélküli sportrepülők kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 113430 személyi használatú cikkek (kerékpár, vízibicikli, szörf) kölcsönzéséből származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 191950 játékautomaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 191990 sétakocsikázás- és lovagoltatás-szolgáltatásból származó éves nettó árbevétel 1%-a,

- 195120 pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a,

- 195130 játékkaszinók működtetéséből származó adózott éves nettó árbevétel 2%-a.

(9) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

65. § (1) Turisztikai hozzájárulást fizetnek a 64. § (8) bekezdésének ba)-bc) pontjaiban meghatározott tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók.

(2) A turisztikai hozzájárulás befizetésének teljesítésére év közben a vállalkozók előleget fizetnek, az előleg alapja a tárgyévet megelőző teljes év nettó árbevételének (árrésének) időarányos része. Az így kiszámított díjat a vállalkozók negyedévenként vallják be, és fizetik be az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Az év közben újonnan alakult vagy átalakult vállalkozások előlegének alapja a meghatározott tevékenységekből várható éves árbevétel (árrés), amelynek összegét a vállalkozásnak az alakulástól, illetve átalakulástól számított 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A turisztikai hozzájárulás fizetésének határidejére féléves, majd negyedévenkénti előlegfizetési kötelezettség vonatkozik. Az éves adatok alapján számított előlegfizetés mértéke az első félévre 50%, a harmadik negyedévben 30%, a negyedik negyedévben 20%. A tárgyévi befizetés határideje az első félévet követő hónap 20., illetve a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. A turisztikai hozzájárulásról a tárgyévet követő május 31-éig kell bevallást adni. A kötelezettség és a tényleges befizetés közötti különbözet rendezésének (befizetés, visszaigénylés) határideje július 20-a.

(3) A 64. § (8) bekezdése ba)-bc) pontjaiban meghatározott árbevétel alatt a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 45. § (1)-(2) bekezdésének alapján meghatározott értékesítés nettó árbevétele értendő, amely az e tevékenységekkel kapcsolatos alvállalkozói tevékenységek és/vagy bérmunkák ellenében kifizetett összegekkel csökken.

(4) A turisztikai hozzájárulásként fizetendő összeget a befizető ráfordításként (költségként) számolhatja el.

66. § A fejezeti kezelésű támogatási célprogramok (elkülönített állami pénzalapoktól átvett feladatok) terhére az éves kiadási előirányzat 25%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

67. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó miniszter köt megállapodást.

(2) A Kincstári Egységes Számláról hitelt igénybe venni csak előzetesen benyújtott és a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt az e törvény 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

68. § A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 20. §-ának (8) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„A bányajáradék összegéből az alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%.”

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

69. § (1) A felsőoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A képzési normatívák alapján számított előirányzat mértékét növelő tényezőként kell figyelembe venni:

a) a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységének díjazására,

b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására,

c) a határon túli magyarok képzésének támogatására

szolgáló összegeket.”

(2) Az Ftv. 10/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhető el és mértéke a mindenkori minimálbér nyolcszorosa.”

(3) Az Ftv. a következő 10/C. §-sal egészül ki:

„10/C. § A 9/D. §-ban, a 9/E. § (1) bekezdésében, továbbá a 10/A. § (2) bekezdésében foglalt előirányzatok elosztásának költségeire, a pályázatok előkészítésére és lebonyolítására az elosztásra kerülő pénzeszközök 5 százaléka fordítható.”

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

70. § A helyi önkormányzatokról szóló - módosított - 1990. évi LXV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzat:)

„b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és - a likvid hitel kivételével - a normatív állami hozzájárulás, az állami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartáson belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel.”

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

71. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Családi pótlékra - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgár, az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, vér szerinti, örökbefogadó és nevelőszülő (a továbbiakban: szülő) jogosult, ha háztartásában gyermeket nevel, és a családnak - az e törvényben foglalt kivételekkel - a tárgyévet megelőző naptári évben az egy főre jutó havi jövedelme az 5. §-ban rögzített jövedelemhatárokat nem haladja meg.”

(2) A Cspt. 1/A. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott nettó jövedelem csökkenthető a család tagjának folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegével, valamint az (1) bekezdésben figyelembe nem vett személy részére a Csjt. alapján nyújtott]

„b) a gyámhatóság igazolásával bizonyított egyéb tartás esetén, a tartásra köteles személy nettó jövedelmének eltartott személyenként 20%-ával, több eltartott esetén legfeljebb 50%-ával.”

(3) A Cspt. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A családi pótlékra való jogosultság és összegének megállapítása szempontjából azokat

a) a vér szerinti gyermekeket - kivéve, akiket örökbe fogadtak, ide nem értve, ha az örökbefogadó a jogosult házastársa -,

b) az örökbe fogadott gyermekeket, és

c) a családi pótlékot igénylő személy háztartásában nevelt gyermekeket kell figyelembe venni,

akik után az (1) bekezdés értelmében családi pótlék jár.”

(4) A Cspt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A családi pótlék havi összege gyermekenként

a) havi nettó 21 200 forintos egy főre jutó jövedelemhatárig:

- 1 gyermekes családnak 3400 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak 4000 Ft,
- 2 gyermekes családnak 4200 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak 4800 Ft,

b) havi nettó 21 201-23 000 forint közötti egy főre jutó jövedelemérték esetén

- 1 gyermekes családnak 1700 Ft,
- 1 gyermekes egyedülállónak 2000 Ft,
- 2 gyermekes családnak 2100 Ft,
- 2 gyermekes egyedülállónak 2400 Ft.

(2) A három- és többgyermekes családnak gyermekenként 5200 forint, három- és többgyermekes egyedülállónak gyermekenként 5600 forint, a tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után korhatárra való tekintet nélkül 6600 forint, kétgyermekes családban a további gyermekre 4200 forint, kétgyermekes egyedülálló esetén a további gyermekre 4800 forint összegű családi pótlék jár az 1. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmi korláttól függetlenül.

(3) Az 1. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti

a) tartósan beteg, testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 6600 Ft
b) az a) pont alá nem tartozó gyermek után 4800 Ft

összegű családi pótlék illeti meg az intézet vezetőjét.

(4) A gyermeket egyedül nevelők esetében az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárokat 1,2-es szorzóval növelt összegben kell figyelembe venni.”

(5) A Cspt. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A családi pótlékot folyósító szerv köteles az igényjogosultak legalább 3%-ára a 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzést elvégeztetni.”

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

72. § (1) A közbeszerzésekről szóló - az 1996. évi I. törvénnyel módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre változik:

„(1) A központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat, valamint az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló 1990. évi LVI. törvényben biztosított működési keret felhasználását - a Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre jogosultat.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott támogatás tekintetében a Kormány - a egészségbiztosítási önkormányzat javaslatára - a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlat kérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete a mindenkori társadalombiztosítási költségvetésben az adott ellátási forma előirányzata.”

(2) A Kbt. 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

„(3) A törvény 46. §-a (1) bekezdésének c) pontját a törvény hatálybalépését követően megállapított jogszabálysértés esetén lehet alkalmazni.”

(3) A Kbt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

„a) a központi költségvetési szervek vonatkozásában - kivéve a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat - a közbeszerzési eljárás kiírásával és elbírálásával kapcsolatos tevékenység részletes szabályait, az abban eljáró személyekre vonatkozó rendelkezéseket,”

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

73. § (1) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tt. törvény) 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében)

„d) dönt - az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott - a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.”

(2) A Tt. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:)

„a) a területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legfeljebb 50%-a,”

(3) A Tt. törvény 20. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területfejlesztés térségi eszközei:)

„a) a területfejlesztési célokat szolgáló központi költségvetési előirányzat (a Területfejlesztési Alap átvett feladatai), valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott, az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevétel együttes összegének legalább 50%-a,”

(4) A Tt. törvény 27. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„g) a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

74. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény 124. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy közhasznú munkavégzés keretében történő foglalkoztatása esetén a 36. § szerinti összeg 75%-át, a munkanélküli hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét a Munkaerőpiaci Alap megtéríti.”

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

75. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló - az 1996. évi XV. törvénnyel módosított - 1993. évi XCVI. törvény a 9. §-át követően a következő alcímmel és 9/A. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti díj

9/A. § (1) A pénztárak a pénztárfelügyeleti eljárási, szakértői és információs szolgáltatások igénybevételéért működési alapjuk terhére pénztárfelügyeleti igazgatási díjat (a továbbiakban: felügyeleti díj) kötelesek fizetni.

(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)

a) az 1997. február 15-e és 1997. december 31-e közötti időszakban egy,

b) 1998. január 1. után két

ezreléke.

(3) A felügyeleti díjat a pénztárnak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévben realizált pénztári befizetés után, a tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig - az 1997. évi első részletet április 30-áig - kell a Pénztárfelügyelet számlájára átutalni, és első ízben a pénztár 1997. évre vonatkozó pénzügyi tervében kell szerepeltetni.

(4) A felügyeleti díjat a pénztárfelügyelet működésének fedezetére kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszerére vonatkozó jogszabályok az irányadók.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

76. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A 17/A. § (5)-(6) bekezdésének hatálya kiterjed azon munkáltatókra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra, amelyek esetében a munkaviszony létesítésre a 17/A. § (3) bekezdése alapján kerül sor.”

(2) A Ktv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A közszolgálati jogviszony a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak alapján szűnik meg, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállás változása miatt az e törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.

  Vissza az oldal tetejére