Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.25.)

1996. évi CXXV. törvény

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-a alapján - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) rendelkezéseire figyelemmel - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1997. évi költségvetéséről, valamint a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK FŐÖSSZEGE

1. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) költségvetése összegezéséből - a halmozódások kiküszöbölésével - adódó

a) bevételi főösszegét 1 136 606 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 150 138 millió forintban,

c) hiányát 13 532 millió forintban

állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer összevont költségvetési mérlegét e törvény 1. számú melléklete, a társadalombiztosítási alrendszernek és az alrendszert nem terhelő ellátásoknak az 1997. évi összevont költségvetési mérlegét e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK A KÖLTSÉGVETÉSE

Az Ny. Alap költségvetése

2. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap

a) bevételi főösszegét 615 525 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 625 211 millió forintban,

c) hiányát 9686 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az Ny. Alap költségvetési mérlegét e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

3. § Az Ny. Alapból finanszírozott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a működési költségvetését e törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

4. § Az Ny. Alapnak és a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, a nyugdíjbiztosítás közreműködésével folyósított ellátásoknak az összesített mérlegét e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

Az E. Alap költségvetése

5. § Az Országgyűlés az E. Alap

a) bevételi főösszegét 521 081 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 524 927 millió forintban,

c) hiányát 3846 millió forintban

állapítja meg.

6. § (1) Az E. Alap költségvetési mérlegét e törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti melléklet 1. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám gyógyító-megelőző ellátás kiadási előirányzata nem tartalmazza a felújítások és beruházások fedezetét.

(3) A 6. számú melléklet 1. cím kiadások, 1. alcím, 1. előirányzat-csoportszám, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. kiemelt kiadási előirányzatok részletezését a 7. számú melléklet tartalmazza.

7. § Az E. Alapból finanszírozott Egészségbiztosítási Önkormányzatnak és az egészségbiztosítási igazgatási szerveknek a működési költségvetését e törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

8. § Az E. Alapnak, valamint a társadalombiztosításon kívüli forrásból finanszírozott, az egészségbiztosítás közreműködésével folyósított ellátásoknak az összesített mérlegét e törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

9. § (1) A 7. számú melléklet az I-IV. kasszák előirányzatai tartalmazzák az egészségügyi intézmények közalkalmazottaira vonatkozó bérpolitikai intézkedések fedezetét.

(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból finanszírozott, költségvetési rend szerint gazdálkodó egészségügyi szolgáltatók dolgozói 13. havi illetményének kifizetéséhez - kérelemre - 1997. január hónapban előleget folyósít. Az előleget az OEP 1997. február 1-jétől 5 havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

(3) Az E. Alap bevételei és kiadásai évközi alakulásának függvényében a gyógyító-megelőző ellátások kiegészítő finanszírozására 5000 millió forint fordítható abban az esetben, ha év közben a 6. számú melléklet 1. cím, 1. és 7. alcímén, illetve a 2. cím, 1. alcím előirányzatának teljesítése az éves előirányzat túlteljesítését valószínűsíti, és kiadási többletek más jogcímen a bevételi többletet nem ellensúlyozzák. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat a Kormány egyetértésével használhatja fel a kiegészítő finanszírozás összegét.

(4) Abban az esetben, ha az első negyedévi bevételi teljesítés meghaladja az előirányzat 26%-át, az 5000 millió forintból 1500 millió forint használható fel, a második negyedévben újabb 1500 millió forint használható fel, ha a bevételi teljesítés meghaladja az előirányzat 52%-át. A harmadik negyedévben 2000 millió forint használható fel, ha a bevételi teljesítés több mint 75%.

(5) A második vagy a harmadik negyedév bevételi teljesítése nem indokolja a kiegészítő finanszírozás (1) bekezdés szerinti összegének a felhasználását, a különbséget a következő hónapok támogatásának arányos mértékű csökkentésével a tényleges teljesítés mértékéig vissza kell korrigálni.

III. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

10. § (1) Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a 6. számú melléklet 1. cím kiadások, 1. alcím természetbeni ellátások, 1. előirányzat-csoportszám, 6. kiemelt előirányzatának a 7. számú melléklet Célelőirányzatok 1. pontjában meghatározott előirányzatának évközbeni egyéb célra történő felhasználása.

(2) A 6. számú melléklet bevételi oldal 8. cím előirányzatából 2000 millió forint, a 7. számú melléklet Célelőirányzat 1. Kórházátalakítás végkielégítése kiadási előirányzat fedezetét biztosítja.

11. § A 6. számú melléklet 1. cím, 1. alcím, 4. előirányzat-csoport tartalmazza a sclerosis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátásának 500 millió forintos és a meghatározott biztosítotti csoport térítésmentes influenza elleni védőoltásának 300 millió forintos előirányzatát.

12. § (1) Az Ny. Alap 54 054 millió forint, az E. Alap 58 337 millió forint összegig a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 31. §-a szerint bevételeiknek és kiadásaiknak évközbeni időbeli eltéréséből fakadó átmeneti pénzügyi hiányuk miatt kamatmentes hitelt vehetnek igénybe a Kincstári Egységes Számláról, e fölött pedig a jegybanki alapkamattal megegyező kamat mellett.

(2) A nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási szervek által folyósított, de nem az Alapokból finanszírozott ellátásokat a folyósításukra vonatkozó jogszabályok alapján a folyósító szerv által készített finanszírozási tervvel összhangban, az ellátások esedékességekor finanszírozza 1997-ben a Magyar Államkincstár az (1) bekezdésben hivatkozott törvény 32. §-a alapján.

13. § E törvény 3. számú melléklete 1. cím kiadások, 1. alcím nyugellátások, valamint a 6. számú melléklet 1. cím kiadások, 2. alcím, 1. előirányzat-csoportszám alatti korhatár alatti rokkant és baleseti kiadások előirányzatának együttes összegéből az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (igazgatási szervei) különös méltánylást érdemlő esetben nyugellátás - ideértve az öregségi korhatárt el nem érő rokkantsági nyugdíjakat is - a szociális rászorultságot is figyelembe vevő megállapítására, illetve emelésére, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 13. §-ára, valamint a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-ának (2)-(3) bekezdésére hivatkozással 500 millió forintot, egyszeri szociális segélyekre pedig 200 millió forintot használhat fel.

14. § A 6. számú melléklet 1. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoportszám alatti betegséggel kapcsolatos segélyek előirányzatból

a) 420 millió forint a javasolt külföldi gyógykezelés kiadásaira,

b) 120 millió forint a külföldi sürgősségi gyógykezelés megtérítésére,

c) 10 millió forint a nemzetközi egyezményekből eredő kiadásokra,

d) 250 millió forint a rendkívüli szociális támogatásra

fordítható összeg.

15. § (1) A 6. számú melléklet 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások, 2. előirányzat-csoportszám behajtás ösztönzése előirányzat a tényleges bevételek mértéke arányában túlléphető.

(2) Ha a 3. számú melléklet kiadási oldal 2. cím kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások 2-3. előirányzat-csoportszám előirányzatának, valamint a 6. számú melléklet kiadási oldal 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások 2-5. előirányzat-csoportszám előirányzatának a tényleges kiadásai kevesebbek, mint az előirányzat, azt a tárgyévben nem lehet felhasználni.

(3) A 3. számú melléklet kiadások oldal 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások előirányzata, valamint a 6. számú melléklet 2. cím egyéb kiadások, 2. alcím működésre fordított kiadások előirányzata a Világbanki kiadások ténylegesen felmerülő költségeinek mértékéig kormányegyetértéssel túlléphető.

16. § A 3. számú melléklet kiadási oldal 1. cím kiadások, 1. alcím 1., 2. előirányzat-csoportszám - ideértve a nyugellátások szükséges emelését -, valamint a 2. cím postaköltségek és egyéb kiadások előirányzatai a tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek.

17. § A 6. számú melléklet kiadások oldal 1. cím kiadások, 1. alcím természetbeni ellátások, 2-7. előirányzat-csoportszám és 2. alcím pénzbeli ellátások 1-5. előirányzat-csoportszám, valamint 2. cím egyéb kiadások 1. alcím, 3. alcím és 4. alcím előirányzatai a tényleges kiadások mértékéig túlléphetőek.

IV. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény módosítása

18. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről és a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozásának általános szabályairól szóló 1995. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Et.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosítás keretében a külön törvényben meghatározott természetbeni szolgáltatások teljesítését az E. Alap kezelője finanszírozza.”

(2) Az Et. 9. §-a új (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés jelölése (7) bekezdésre módosul:

„(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint lekötött kapacitáson azért nem biztosítható az egészségügyi szolgáltatás, mert a finanszírozási szerződést kötött egészségügyi szolgáltató év közben

a) jogutód nélkül megszűnik,

b) működési engedélyét a finanszírozott feladatok egy része vagy egésze tekintetében visszavonják,

c) szolgáltatási köre megváltozik

az OEP - az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - dönt, hogy mely más egészségügyi szolgáltató kapacitását köti le az a)-c) pontokban érintett feladatok ellátására.

(5) Az OEP, amennyiben a feladat ellátására kötelezett fenntartó más intézményében kívánja a feladatot ellátni, illetve más fenntartóval megállapodik az ellátási kötelezettség átvételéről és a másik intézménye, illetve a feladatot átvállaló által fenntartott egészségügyi szolgáltató

a) az átvállalt feladat tekintetében működési engedéllyel rendelkezik,

b) a megyei tisztifőorvos igazolja az OEP felé, hogy a szolgáltatás helyének változása a feladatot átadó szolgáltatóhoz viszonyítva hasonló hozzáférhetőséggel biztosított

a kapacitáslekötési megállapodást és a finanszírozási szerződést az eredeti finanszírozási szerződésben foglaltak szerinti összetételben, változatlan finanszírozási feltételekkel megköti.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók a finanszírozási szerződések megkötésére, amikor az ellátási kötelezettség körébe tartozó feladatokat év közben orvosi magángyakorlatot folytató orvos vagy egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás veszi át.”

19. § Az Et. 10. §-a (4) bekezdésének utolsó két mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az előzetes befogadásra vonatkozó döntést az Egészségbiztosítási Önkormányzat a kapacitáslekötési megállapodások megkötésére vonatkozó 1996. évi LXIII. törvény 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel hozza meg, melyről az éves kapacitás-lekötési megállapodások megkötésével egyidejűleg tájékoztatja a szolgáltatót. A szakellátást nyújtó kapacitások befogadására is a kapacitáslekötési megállapodások megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

20. § (1) Az Et. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja elmarad.

(2) Az Et. 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) A gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz szállítására kiszolgáltatására irányuló szerződésben meg kell határozni]

„c) a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz azonosítására szolgáló paramétereket.”

(3) Az Et. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[(1) Az E. Alap kezelője az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások szerződés szerinti teljesítése érdekében ellenőrző hálózatának]

a) (fő)orvosai útján jogosult a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, illetve a betegdokumentáció alapján az ellátás szakmai szabályok szerinti minőségét és az ellátás igénybevételének indokoltságát ellenőrizni,”

21. § (1) Az Et. 14. §-ának (3) bekezdése a következőképpen módosul:

„(3) Az E. Alap kezelője, a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belül az egyes ellátások arányának változását figyelembe véve, a népjóléti miniszter egyetértésével átcsoportosíthat, vagy kijelölheti azon összetartozó előirányzatokat, amelyeket együttesen kíván kezelni. Az átcsoportosítás szükségességét a társadalombiztosítási alapok éves költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényben részletesen indokolni kell.”

(2) Az Et. 14. §-a (4) bekezdésének első mondata a következőképpen módosul:

„Az E. Alap kezelője a fejlesztésből belépő új kapacitásokon nyújtott ellátásra, a vele természetbeni, egészségügyi szolgáltatások nyújtására szerződött intézmények finanszírozására előleget folyósíthat.”

22. § Az Et. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A háziorvosi ellátás finanszírozása korcsoportos fejkvóták megállapításával, a szakképesítés, a gondozási feladatok, a területi viszonyok és a területi ellátási kötelezettség figyelembevételével olyan relatív rendszerben történik, amely az ellátás szakmai színvonalát veszélyeztető mértékű teljesítményre irányuló érdekeltsége degressziós szorzók útján csökkenti.

(2) A háziorvosi szolgálatok, különösen csoportpraxisok járóbeteg-szakellátási feladatkörbe tartozó szolgáltatásokat is vállalhatnak, korlátozott, lakosságszám arányos mértékben, szakmai normatívák alapján az 1996. évi LXIII. törvény 1. számú mellékletében foglalt területi finanszírozási normák terhére.

(3) A háziorvosi szolgálat működtetője köteles a szolgálat működtetésére az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezelni, és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel. Az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetője nem használhatja fel a háziorvosi szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásai fedezetére. Eltérő célú felhasználás a szerződés módosítását vagy felmondását eredményezi.

(4) A háziorvosi szolgáltatások körét és szakellátási szolgáltatások normatíváit a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.”

23. § Az Et. 16. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„16. § (1) A fogászati ellátás az ellátandó lakosságszámmal arányos fix összeggel, 1997. július 1-jétől a fogászati alapellátás az ellátandó lakosság korcsoportos összetétele szerint korrigált fix összeggel és a népjóléti miniszter rendeletében meghatározott szolgáltatások tekintetében a nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke alapján kerül finanszírozásra.

(2) A járóbeteg-szakellátás - ideértve 1997. július 1-jétől a fogászati szakellátást is - a (3) bekezdés szerinti fix összeggel és

a) nyújtott ellátások teljesítmény-pontértéke és/vagy

b) az általuk ellátott feladat

alapján kerül finanszírozásra.

(3) A fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

(4) A járóbeteg-szakellátás szolgáltatásainak és szolgáltatás-csoportjainak pontszámrendszerét a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.”

24. § Az Et. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményeiben az aktív minősítésű osztályokon nyújtott ellátás finanszírozása fix összeggel és

a) az ellátást indokló fődiagnózis,

b) a fődiagnózis által indikált beavatkozások,

c) a főbetegséghez társult betegségek, és

d) a beteg életkora,

e) az a)-d) pont alapján indokolt ráfordítások

alapján képzett súlyszámok figyelembevételével havonta történik. A súlyszámrendszert a népjóléti miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az országos és regionális szakfeladatot ellátó intézmények fix összegű bevételét - a progresszív betegellátásból eredő többletfeladatok fedezetéül - meg lehet emelni, azonban ez a korrekció nem haladhatja meg az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatának 2%-át.

(3) Az egy súlyszám országos forint alapértékét az éves költségvetésben rendelkezésre álló keret alapján - figyelembe véve a (2) bekezdés fedezetére szolgáló előirányzatot és a (4) bekezdés szerinti fix összeget - az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével.

(4) Az (1) bekezdés szerinti fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.”

25. § Az Et. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A fekvőbeteg-szakellátás intézményei a krónikus minősítésű osztályokon nyújtott ellátás után a (2) bekezdés szerinti fix összeggel és a teljesített ápolási napok alapján részesülnek szakmánként országosan egységes ápolási díjban.

(2) A fix összegű finanszírozás arányát és szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

(3) A krónikus ellátások napi díjának országosan egységes forint alapértékét a rendelkezésre álló keret alapján az OEP havonta állapítja meg az országos teljesítmények figyelembevételével.”

26. § (1) Az Et. 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Feladathoz rendelt finanszírozás kerül alkalmazásra]

b) gondozóintézetekben végzett gondozás,”

(2) Az Et. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A büntetés-végrehajtás által fenntartott egészségügyi intézményeknél az Egészségbiztosítási Alap kezelője feladathoz rendelt finanszírozást alkalmaz. Az éves előirányzat összege az intézményfinanszírozás körében érvényesülő átlagos kiadásnövekedéssel megemelt szintre hozott bázisra számított átlagos növekedéssel azonos.”

„(4) Az ellátott esetek számbavételén alapuló finanszírozási rendszer kerül alkalmazásra az országosan általánosan nem elterjedt, korlátozott számban nyújtható ellátások területén.

(5) Az ellátott esetek számbavételén alapuló, valamint a progresszív ellátás legmagasabb szintjén sem gyakori, egyedi esetek - beleértve a nem sürgősségi külföldi kezeléseket is - finanszírozásának feltételeit kormányrendelet szabályozza.”

27. § (1) Az Et. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyes finanszírozási technikák bevezetésének előkészítése céljából a Népjóléti Minisztérium szakmai fejlesztési programjában részt vevő egészségügyi szolgáltatók szerződés szerinti finanszírozása mellett az OEP a népjóléti miniszter felkérése alapján ellátja a szakmai programmal kapcsolatos, a finanszírozási rendszerhez történő illesztés lehetőségét biztosító elemzési, adatkezelési és adatszolgáltatási feladatokat.”

(2) Az Et. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátásra az E. Alapból kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt csak a finanszírozási szerződésbe foglalt feladatokra használhatja fel. Az alapellátási szolgálat működtetője az E. Alapból kapott összeget a szolgálat működtetésével kapcsolatos igazgatási kiadásokra nem fordíthatja.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

28. § Az AT 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetése címekre, alcímekre tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok, címként jelenik meg a központi költségvetés támogatása is. A költségvetési törvényben szereplő címek - ide nem értve az alcímeket - címrendet képeznek. A címrend évközbeni megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre.”

29. § (1) Az AT 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 61,54%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 24%-os mértékű nyugdíjbiztosítási járulék részaránya), a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a szerzői díjból származó adóköteles jövedelem utáni nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a szolgálati idő megszerzésére kötött megállapodás alapján fizetett nyugdíjbiztosítási járulék teljes összege;

ab) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a nyugdíjbiztosítási járulékalapot képező szerzői díj, a munkanélküli járadék és a keresetpótló juttatás után fizetett nyugdíjjárulék teljes összege, valamint a további egyéni járulék 60,00%-a (az egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül a nyugdíjjárulék - 6% - részaránya);”

(2) Az AT 4. § (3) bekezdésének cb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[c) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül]

cb) az egyéb tételek - ide nem értve a terhességmegszakítással kapcsolatos egyéni térítési díj és központi költségvetési térítés, baleseti megtérítés, egyéb kártérítések megtérítésének összegét -, valamint eltérő rendelkezés hiányában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 54,51%-a;”

(3) Az AT 5. §-a (3) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

a) a társadalombiztosításhoz befolyt

aa) társadalombiztosítási járulékok 38,46%-a (a társadalombiztosítási járulékon - 39% - belül a 15%-os mértékű egészségbiztosítási járulék részaránya), a T. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, a T. 119/D. §-ának (4)-(7) bekezdése szerinti járulékok teljes összege;

ab) a nem a Nyugdíjbiztosítási Alap kizárólagos bevételét képező egyéni járulékok 40,00%-a (az egyéni járulékok együttes mértékén - 10% - belül az egészségbiztosítási járulék - 4% - részaránya);”

c) egyéb járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 2-4. §-a szerinti egészségügyi hozzájárulás, továbbá a munkáltatói táppénz-hozzájárulás.”

(4) Az AT 5. §-a (3) bekezdésének db) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[d) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek közül]

db) az egyéb bevételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 45,49%-a;”

(5) Az AT 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/A. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kintlévőségeinek csökkentésére irányuló intézkedések eredményeképpen a kintlévőségek behajtásából eredő - az erre a célra szolgáló célelszámolási számlára befolyó - járulékbevételnek, továbbá egészségügyi hozzájárulásból és munkáltatói táppénz-hozzájárulásból származó bevételnek 2%-a, illetve a járulékellenőrzés során feltárt járuléknak, egészségügyi hozzájárulásnak, munkáltatói táppénz-hozzájárulásnak (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás, kiróvás, munkáltatói táppénz-hozzájárulás) 4%-a - legfeljebb azonban az alapok éves költségvetésében meghatározott összeg - a társadalombiztosítási önkormányzatok behajtási, illetve járulékellenőrzési tevékenységet (elfedett járulék, egészségügyi hozzájárulás és munkáltatói táppénz-hozzájárulás feltárását) végző igazgatási szervei hatékonyabb működéséhez szükséges feltételek megteremtésére, illetve anyagi ösztönzésére fordítható.

(2) A bevételből

a) a járulékellenőrzés során a tárgyévben ténylegesen feltárt járulék-, illetőleg egészségügyi hozzájárulás és munkáltatói táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség 4%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti összeghatárig - a Nyugdíjbiztosítási Alap,

b) a kintlévőségek behajtásából eredő, a tárgyévben ténylegesen befolyt járulékbevétel, illetőleg egészségügyi hozzájárulás és munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevétel 2%-a - legfeljebb azonban az (1) bekezdés szerinti összeghatárig - az Egészségbiztosítási Alap

bevételét képezi. A bevételeknek a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap közötti megosztására vonatkozóan a 4-5. §-okban meghatározott rendelkezéseket a bevételeknek a felsorolt összegekkel csökkentett részére kell alkalmazni.”

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. A törvény egészségügyi szolgáltatások finanszírozását érintő rendelkezéseit első ízben az 1997. márciusi teljesítmények során kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével az AT 3. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti; az AT 4. §-ának (2) bekezdésében az „58,10%-ának” szövegrész helyébe az „54,51%-ának” szövegrész lép, és „a 3. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére” szövegrész, valamint a 4. § (3) bekezdésének h) pontja hatályát veszti; az AT 5. §-ának (2) bekezdésében a „41,90%-ának” szövegrész helyébe a „45,49%-ának” szövegrész lép, és „a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott átutalás teljesítésére,” szövegrész, valamint az 5. § (3) bekezdésének b) és i) pontja hatályát veszti; az Et. 10. §-ának (3) bekezdésében a „Népjóléti Közlöny különszámában” szövegrész a „Népjóléti Közlönyben” szövegrészre változik; az Et. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontjából az „1996. január 1-jétől” szövegrész és a 19. § (1) bekezdésének b) pontja, a 20. §-ának (1), (3) és (5) bekezdése, valamint a 25. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(3) 1997-ben a kapacitáslekötési megállapodások megkötésének határideje 1997. december 1. Az OEP és a MEP a szolgáltatókkal az új finanszírozási szerződéseket - a kapacitáslekötési megállapodások alapján - 1998. január 1-jei hatállyal - legkésőbb 1997. december 31-ig megköti.

(4) Azoknál az intézeteknél, amelyek kapacitásaira 1997. december 31-ét követő időszakra - az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. törvény alapján - az OEP és a MEP a fenntartóval nem köthet megállapodást, az érvényben lévő finanszírozási szerződést 1997. december 1-jéig felmondja 1998. január 1-jei hatállyal. A felmondási idő alatt a szolgáltató - a sürgősségi ellátást kivéve - egészségbiztosítási jogviszony keretében járó ellátásra, az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási kötelezettsége terhére nem fogadhat új beteget.

(5) Az AT-nek e törvénnyel megállapított, a bevételek Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti megosztási arányait meghatározó rendelkezéseit első ízben az 1997. január hónapra vonatkozóan befizetett összegekre kell alkalmazni.

(6) A Nyugdíjbiztosítási Alappal és az Egészségbiztosítási Alappal szemben 1997. január 1-jét megelőzően keletkezett tartozások kiegyenlítésére elszámolt bevételeket, valamint a tartozás fejében átvett vagyont a tartozás keletkezésekor hatályban volt, törvényben meghatározott járulékmegosztási arányoknak megfelelően kell a két biztosítási alap között megosztani, és elszámolni.

(7) Az alapellátás körébe tartozó szolgáltatásokra - a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - 1996. december 31-ig megkötött finanszírozási szerződések 1997. április 30-ig meghosszabbodnak.

(8) A fogászati ellátás finanszírozására 1996. december 31-ig megkötött szerződések 1997. június 30-ig meghosszabbodnak.

(9) E törvény hatálybalépését követően nem köthető külön jogszabályban rögzített joghatás az Et. 10. §-ának (4) bekezdésében foglalt befogadási nyilatkozat elmaradása esetére.

(10) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A T. 11/A. §-ának a) pontjában említett szerv, illetőleg személy, az általa munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés (megállapodás) alapján foglalkoztatott, továbbá a munkanélküli járadékban és a keresetpótló juttatásban részesülő személy után - kivéve mindkét esetben a T. 11. §-ában említett külföldi állampolgárokat, havi 1800 (napi 60) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.”

1. számú melléklet az 1996. évi CXXV. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alapok 1997. évi összesített költségvetési mérlege

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

BEVÉTELEK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 Társadalombiztosítási Alapok járulékbevételei és hozzájárulásai 1 056 628
1 Munkáltatói járulék és hozzájárulás 760 706
1 Költségvetési szervek munkáltatói járulék befizetése 235 362
2 Gazdálkodó szervek munkáltatói járulék befizetése 450 185
3 Társas vállalkozások munkáltatói járulék befizetése 42 676
4 Egyéni vállalkozók munkáltatói járulék befizetése 32 482
2 Egészségügyi hozzájárulás 97 901
3 Munkanélküli ellátás után fizetett járulék 12 322
4 Baleseti járulék 487
5 Munkáltatói táppénz-hozzájárulás 8 000
6 Nyugdíjjárulék és egyéni egészségbiztosítási járulék 177 212
1 Egyéni járulék 173 112
2 Munkanélküli járadék után fizetett járulék 2 000
3 Egyes szociális ellátás után fizetett járulék 2 100
2 Behajtási tevékenység 31 000
1 Kintlévőség behajtásából eredő járulékbevétel 31 000
3 Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételek 28 129
4 Az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel 2 500
5 Központi költségvetés működési célú térítése 1 770
6 Egyéb bevételek 5 478
1 Kamat- és egyéb bevételek 4 000
2 Befektetések hozama tartalék bevonása 200
3 Lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztése 928
4 Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 350
7 Működési célú bevételek 250
8 Vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából 9 851
A Társadalombiztosítási Alapok bevételei összesen 1 136 606


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

KIADÁSOK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 Társadalombiztosítási Alapok kiadásai
1 Nyugellátások
1 Nyugdíjbiztosítási ágba tartozó ellátások 609 839
2 Egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások 92 035
2 Anyasági ellátások
1 Terhességi-gyermekágyi segély 7 900
3 Betegellátással kapcsolatos kiadások
1 Táppénz 39 430
4 Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás
1 Gyógyszertámogatás 85 383
2 Vérzékenység kezelése 1 300
3 Gyógyászati segédeszköz támogatás 14 340
5 Egészségügyi ellátás finanszírozása
1 Gyógyító-megelőző ellátások 260 649
6 Gyógyászati szolgáltatások
1 Gyógyfürdő-szolgáltatás 1 500
2 Anyatejellátás 200
7 Egyéb ellátások
1 Utazási költségtérítés 2 000
2 Betegséggel kapcsolatos segélyek 800
3 Kártérítési járadék 900
8 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 500
9 Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások (posta- és egyéb költségek)
4 309
10 Működésre fordított kiadások 28 883
11 Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítások 130
12 A KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás 40
A Társadalombiztosítási Alapok kiadásai összesen 1 150 138
Egyenleg -13 532
Az egyes adatok összege - a kerekítés miatt - eltérhet az összegző sorok adataitól.

2. számú melléklet az 1996. évi CXXV. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alapok és a Társadalombiztosítási Alapokat nem terhelő ellátások 1997. évi összesített költségvetési mérlege

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

BEVÉTELEK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 Társadalombiztosítási Alapok járulékbevételei és hozzájárulásai 1 056 628
1 Munkáltatói járulék és hozzájárulás 760 706
1 Költségvetési szervek munkáltatói járulék befizetése 235 362
2 Gazdálkodó szervek munkáltatói járulék befizetése 450 185
3 Társas vállalkozások munkáltatói járulék befizetése 42 676
4 Egyéni vállalkozók munkáltatói járulék befizetése 32 482
2 Egészségügyi hozzájárulás 97 901
3 Munkanélküli ellátás után fizetett járulék 12 322
4 Baleseti járulék 487
5 Munkáltatói táppénz-hozzájárulás 8 000
6 Nyugdíjjárulék és egyéni egészségbiztosítási járulék 177 212
1 Egyéni járulék 173 112
2 Munkanélküli járadék után fizetett járulék 2 000
3 Egyes szociális ellátás után fizetett járulék 2 100
2 Behajtási tevékenység 31 000
1 Kintlévőség behajtásából eredő járulékbevétel 31 000
3 Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevételek 28 129
4 Az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos bevétel 2 500
5 Központi költségvetés működési célú térítése 1 770
6 Egyéb bevételek 5 728
1 Kamat- és egyéb bevételek 4 000
2 Befektetések hozama tartalék bevonása 200
3 Lakásfedezeti kötvény 1995. évi tőketörlesztése 928
4 Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 350
7 Működési célú bevételek 250
8 Vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából 9 851
A Társadalombiztosítási Alapok bevételei összesen 1 136 606
9 Az Egészségbiztosítási szervezetek által a társadalombiztosításon kívül forrásból finanszírozott ellátások
150 900
1 Családi támogatások 134 300
2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 400
3 Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal által finanszírozott életjáradék személyi kárpótlás alapján
4 200
4 Különféle jogcímen adott térítések 12 000
10 A Nyugdíjbiztosítási szervezetek által a társadalombiztosításon kívül a központi költségvetésből finanszírozott ellátások
55 300
11 A helyi önkormányzatok által finanszírozott közgyógyellátás-megtérítés 1 400
12 Munkáltatói befizetésekből, illetve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott foglalkoztatáspolitikai korengedményes nyugdíj [5/1990. (I. 18.) MT r.]

12 000
13 Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj [52/1995. (V. 10.) Korm. r.]
8 000
14 Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott előnyugdíj 11 000
15 Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által finanszírozott életjáradék személyi kárpótlás alapján
1 800
16 Hadirokkantak Közalapítványa által finanszírozott hadigondozotti ellátások
3 800
Nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások bevételei 244 200
Bevételek mindösszesen 1 380 806


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

KIADÁSOK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 Társadalombiztosítási Alapok kiadásai
1 Nyugellátások
1 Nyugdíjbiztosítási ágba tartozó ellátások 609 839
2 Egészségbiztosítási ágba tartozó ellátások 92 035
2 Anyasági ellátások
1 Terhességi-gyermekágyi segély 7 900
3 Betegellátással kapcsolatos kiadások
1 Táppénz 39 430
4 Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz támogatás
1 Gyógyszertámogatás 85 383
2 Vérzékenység kezelése 1 300
3 Gyógyászati segédeszköz támogatás 14 340
5 Egészségügyi ellátás finanszírozása
1 Gyógyító-megelőző ellátások 260 649
6 Gyógyászati szolgáltatások
1 Gyógyfürdő-szolgáltatás 1 500
2 Anyatejellátás 200
7 Egyéb ellátások
1 Utazási költségtérítés 2 000
2 Betegséggel kapcsolatos segélyek 800
3 Kártérítési járadék 900
8 Kifizetőhelyeket megillető költségtérítés 500
9 Ellátásokkal kapcsolatos egyéb kiadások (posta- és egyéb költségek)
4 309
10 Működésre fordított kiadások 28 883
11 Kamat- és egyéb hozambevételekkel kapcsolatos ráfordítások 130
12 A KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás 40
A Társadalombiztosítási Alapok kiadásai összesen 1 150 138
2 Az Egészségbiztosítási szervezetek által a társadalombiztosításon kívül a központi költségvetésből finanszírozott ellátások
150 900
1 Családi támogatások 134 300
2 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 400
3 Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal által finanszírozott életjáradék személyi kárpótlás alapján
4 200
4 Különféle jogcímen adott térítések 12 000
3 A Nyugdíjbiztosítási szervezetek által a társadalombiztosításon kívül a központi költségvetésből finanszírozott ellátások
55 300
4 A helyi önkormányzatok által finanszírozott közgyógyellátás-megtérítés 1 400
5 Munkáltatói befizetésekből, illetve a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott korengedményes nyugdíj [5/1990. (I. 18.) MT r.]
12 000
6 Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj [52/1995. (V. 10.) Korm. r.]
8 000
7 Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott előnyugdíj 11 000
8 Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által finanszírozott életjáradék tulajdoni kárpótlás alapján
1 800
9 Hadigondozottak Közalapítványa által finanszírozott hadigondozotti ellátások
3 800
Nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátások kiadásai 244 200
Egyenleg
Kiadások mindösszesen 1 394 338
Egyenleg mindösszesen -13 532
Az egyes adatok összege - a kerekítés miatt - eltérhet az összegző sorok adataitól.

3. számú melléklet az 1996. évi CXXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi költségvetési mérlege

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

BEVÉTELEK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevételei összesen 575 623
1 Munkáltatói járulék 461 854
1 Költségvetési szervek munkáltatói járuléka 142 898
2 Gazdálkodó szervek munkáltatói járuléka 273 325
3 Társas vállalkozások munkáltatói járuléka 25 910
4 Egyéni vállalkozók munkáltatói járuléka 19 721
2 Munkanélküli ellátás után fizetett járulék 7 159
3 Nyugdíjjárulék 106 610
1 Egyéni járulék 102 510
2 Munkanélküli járadék (segély) után fizetett járulék 2 000
3 Egyes szociális ellátás után fizetett járulék 2 100
2 Behajtási tevékenység 17 267
1 Kintlévőség behajtása 17 267
3 Társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos bevétel 13 651
1 Késedelmi pótlék és bírság 11 519
2 Kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek 2 132
6 Egyéb bevételek 4 678
1 Kamat- és egyéb hozambevételek 3 250
2 Vissztehermentesen átvett vagyonból származó bevétel 400
3 Befektetett eszközök (tárgyi, befekt.) értékesítése 100
4 Lakásfedezeti kötvény tőketörlesztése 928
7 Működési célú bevételek 150
1 Egyéb működési célú bevétel 40
2 ÁPV Rt. költségtérítése 60
3 Hadigondozottak Alapítványának költségtérítése 50
8 Központi költségvetés működési célú térítése 590
1 Népjóléti fejezet költségtérítése 520
2 OKKH költségtérítése 70
9 Vagyonhasznosítás a hiány mérséklése céljából 3 566
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei összesen 615 525


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

KIADÁSOK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai
1 Nyugellátások 609 839
1 Korhatár fölötti saját jogú nyugdíjak 525 642
2 Hozzátartozói ellátások 84 198
2 Egyéb kiadások 15 372
1 Postaköltségek és egyéb kiadások 2 800
2 Működésre fordított kiadások 12 428
1 Folyamatos működési kiadások 11 438
2 Ellenőrzési tevékenység ösztönzése 50
3 Informatikai fejlesztés 940
4 Kamat- és hozambevételekkel, vagyongazdálkodással kapcsolatos kiadások
124
5 A KESZ igénybevétel miatti kamatkiadás 20
A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai összesen 625 211
Egyenleg -9 686
Az egyes adatok összege - a kerekítés miatt - eltérhet az összegző sorok adataitól.

4. számú melléklet az 1996. évi CXXV. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1997. évi működési költségvetése

Millió forintban


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

BEVÉTELEK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
9 Központosított előirányzatok
1 Működés bevételei 150
2 A Nyugdíjbiztosítási Alaptól működésre átvett pénzeszköz
9 820
3 A nem nyugdíjbiztosítási ellátások megállapítási, folyósítási kiadásainak megtérítése
590
4 Világbanki kölcsönnel kapcsolatos kiadásokra átvett pénzeszköz
5 Informatikai fejlesztések és ellenőrzési tevékenységre 940
6 Beruházásokra átvett pénzeszköz 478
7 Adatszolg.-i és nyilvánt. feladatok személyi és dologi kiadásaira átvett pénzeszköz
400
8 Ellenőrzési tevékenység ösztönzésére átvett pénzeszköz 50
A Nyugdíjbiztosítási Alap működési költségvetésének bevételei összesen 12 428


Cím


Alcím
Elő-
irány-
zat
Ki-
emelt
elő-


Cím-


Alcím-
Elő-
irány-
zat

KIADÁSOK


1997. évi
cso-
port-
szám
irány-
zat-
szám
név név cso-
port-
név

Kiemelt előirányzat neve
előirányzat
1 Nyugdíjbiztosítási Alap Központi Irányítása 1 273
1 Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 129
1 Működési kiadások 117
1 Személyi juttatások 43
2 Társadalombiztosítási járulék 19
3 Dologi kiadások 55
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítások 3
3 Felhalmozási kiadások 9
2 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1 144
1 Működési kiadások 1 144
1 Személyi juttatások 476
2 Társadalombiztosítási járulék 199
3 Dologi kiadások 454
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 12
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai 3
2 Felújítások
3 Felhalmozási kiadások
2 Területi nyugdíjbiztosítási igazgatóságok 5 834
1 Működési kiadások 5 158
1 Személyi juttatások 2 915
2 Társadalombiztosítási járulék 1 118
3 Dologi kiadások 1 125
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítások 676
3 Felhalmozási kiadások 0
3 Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2 520
1 Működési kiadások 2 269
1 Személyi juttatások 962
2 Társadalombiztosítási járulék 386
3 Dologi kiadások 921
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítások 251
3 Felhalmozási kiadások
9 Központosított előirányzatok 2 801
1 Központosított intézményi előirányzatok 949
1 Működési kiadások 219
1 Személyi juttatások 111
2 Társadalombiztosítási járulék 42
3 Dologi kiadások 58
4 Pénzeszközátadás, egyéb támogatás 8
5 Ellátottak pénzbeli juttatásai
2 Felújítások 252
  Vissza az oldal tetejére