Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.26.)

1996. évi CXXIX. törvény

a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló, az 1991. évi LXIX. törvénnyel, az 1992. évi LXX. törvénnyel, az 1993. évi CXI. törvénnyel, az 1994. évi IV. törvénnyel és az 1995. évi CV. törvénnyel módosított 1991. évi LX. törvényt a következők szerint módosítja:

1. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNB bankra, szövetkezeti hitelintézetre, valamint a szakosított hitelintézetek egyes típusaira, illetőleg ezek különböző típusú forrásaira eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő.”

2. § (1) Az MNBtv. 19. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB az államháztartás alrendszerei közül finanszírozási kapcsolatot kizárólag a központi költségvetéssel tarthat.

(2) Az MNB az államháztartással való finanszírozási kapcsolatokat illetően az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik.

(3) Az MNB a központi költségvetésnek hitelt - a (4) bekezdésben említett kivétellel - nem nyújthat. Az MNB állampapírt nyíltpiaci műveletei keretében vásárolhat. Az MNB állampapírt közvetlenül az államtól nem vásárolhat.”

(2) Az MNBtv. 19. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az MNB a kincstári egységes számla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására - legfeljebb a központi költségvetés adott évi tervezett bevételeinek két százaléka erejéig - likviditási hitelt nyújthat.”

(3) Az MNBtv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A privatizációs bevételekből legalább akkora részt, mint amelyre az MNB az állami vagyon értékesítéséhez hitelt nyújtott, az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.”

3. § Az MNBtv. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § Az MNB-nek a külföldi pénznemben fennálló követeléseit és tartozásait érintő napi átértékelésből származó árfolyamnyeresége vagy -vesztesége naponta, közvetlenül az elkülönített eredménytartalékot növeli, illetőleg csökkenti.”

4. § Az MNBtv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A pénzbevonási nyereséget - a kibocsátott és a meghirdetett bevonási határidőig forgalomban lévőre át nem cserélt pénz összegének különbségét - az MNB-vel szemben a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.”

5. § Az MNBtv. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) Az MNB az állam devizában történő hitelfelvételei - ide nem értve a kormányhiteleket és a nemzetközi fejlesztési intézményektől történő hitelfelvételeket - és külföldi értékpapír-kibocsátásai tekintetében az állam megbízottjaként jár el, kivéve, ha az MNB és az állam képviseletében eljáró pénzügyminiszter másként állapodik meg.

(2) Az MNB az állammal, illetőleg az állam (1) bekezdés szerinti megbízottjaként határidős és fedezeti ügyleteket köt.”

6. § Az MNBtv. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) Az MNB vezeti - ha más hitelintézetet nem hatalmaz fel - a hitelintézetek pénzforgalmi számláját.

(2) Az MNB vezeti az elszámolóházak pénzforgalmi számláját.

(3) Az MNB vezeti az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alap pénzforgalmi számláját.”

7. § Az MNBtv. a 33. § után a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § (1) Az MNB jóváhagyása szükséges az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszert működtető hitelintézeti elszámolóház üzletszabályzatának, illetőleg módosításának hatálybalépéséhez, amelyet a hitelintézeti elszámolóház a Pénzügyi Közlönyben közzétesz.

(2) Az MNB a hitelintézeti elszámolóház számára kockázati alap képzését kötelezővé teheti, illetve az alap képzésének módjára, mértékére, felhasználására vonatkozóan kötelező előírásokat adhat.”

8. § Az MNBtv. a 34. § előtt a következő 33/B. §-sal és előtte a következő címmel egészül ki:

„Pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének engedélyezése

33/B. § (1) Az MNB engedélyezi a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését.

(2) Az MNB engedélyezi a következő kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzését:

a) pénzváltási tevékenység,

b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolásforgalmi ügylet),

c) pénzfeldolgozási tevékenység.”

9. § Az MNBtv. 35. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A jegybanki ellenőrzés a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak tekintetében e törvény, a pénzforgalomról és a devizáról szóló jogszabályok, valamint a végrehajtásukra kiadott jegybanki előírások megtartására terjed ki.”

10. § Az MNBtv. 37. §-ának (6) bekezdése a következő új második mondattal egészül ki:

„A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik.”

11. § Az MNBtv. 38. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § Az MNB a bankjegy- és érmeelőállítás költségeit ráfordításai között számolja el.”

12. § Az MNBtv. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják.”

13. § Az MNBtv. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) Az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a következő pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését:

a) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása,

b) pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzése,

c) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

(2) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 208. §-a szerinti elszámolóházi tevékenység végzéséhez engedélyt adjon.

(3) Az MNB egyetértése szükséges ahhoz, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a hitelintézet, a befektetési társaság és az Épt. szerinti elszámolóház tevékenységi (működési) engedélyét visszavonja.”

14. § Az MNBtv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB alapszabályát a közgyűlés állapítja meg, amelyet be kell mutatni az Országgyűlésnek.”

15. § (1) Az MNBtv. 57. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegybanktanács tagjai:)

c) további - az MNB alelnökeinek számát eggyel meghaladó számú - tag, akiket a miniszterelnöknek - az MNB elnöke véleményének kikérésével tett - javaslatára a köztársasági elnök három évre nevez ki, illetőleg ment fel.”

(2) Az MNBtv. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegybanktanács határoz

a) az MNB éves monetáris politikai irányelveiről;

b) az árfolyampolitikával kapcsolatos jegybanki álláspontról;

c) a jegybanki politika eszközeinek jelentősebb, az elfogadott monetáris politika - ideértve az árfolyampolitikát is - kereteit meghaladó változtatásairól.”

16. § Az MNBtv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés megjelölése (4)-(9) bekezdésre változik:

„(3) Az MNB elnökévé az a magyar állampolgár nevezhető ki, aki monetáris, pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.”

17. § (1) Az MNBtv. 59. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB legfeljebb öt alelnökét a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A javaslatot az MNB elnöke teszi meg, amelyet - egyetértése esetén - a miniszterelnök terjeszt elő a köztársasági elnöknek. A javaslatnak tartalmaznia kell a kinevezendő alelnök feladatkörét.

(2) Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól.”

(2) Az MNBtv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

(5) Az alelnök feladatkörének változásáról az MNB elnöke tájékoztatja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságát [58. § (4) bek.].”

18. § Az MNBtv. 60. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § Az 58. § (3)-(8) bekezdését az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett személyek tekintetében is alkalmazni kell. Az 57. § (3) bekezdésének c) pontjában említett személy az is lehet, aki a gazdaság valamely ágában kiemelkedő elméleti, illetőleg gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és a pénzügyi kérdésekben is gyakorlata van.”

19. § Az MNBtv. 63. §-a a következő mondattal egészül ki:

„Ha az új Országgyűlés az említett határidőig az új felügyelő bizottsági tagokat nem választja meg, a felügyelő bizottság működése mindaddig tart, amíg az új Országgyűlés a felügyelő bizottsági tagokat megválasztja.”

20. § Az MNBtv. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja, az MNB igazgatóságának tagja és az MNB jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezetői tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot hitelintézetnél és az Országos Betétbiztosítási Alapnál.

(2) Az MNB elnöke, alelnöke, az MNB igazgatóságának tagja, valamint az MNB osztályvezetője és ennél magasabb beosztású alkalmazottja nem létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt.

(3) Az MNB-nek a (2) bekezdés alá nem tartozó, jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt csak az MNB elnökének engedélyével létesíthet. Az MNB nem jegybanki feladatot ellátó alkalmazottja munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint létesíthet.

(4) Az MNB-vel munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesítő személynek alkalmazása előtt - és e jogviszony fennállása alatt - bejelentést kell tennie munkaviszonyáról, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyáról, igazgatósági tagságáról és felügyelő bizottsági tagságáról.

(5) Az (2)-(3) bekezdésben említett korlátozás, illetőleg a (4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységre.

(6) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy - az öröklés kivételével - tulajdont hitelintézetben nem szerezhet.

(7) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy hitelintézetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a hitelintézetben fennálló tulajdoni részesedéséről.

(8) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett - a (7) bekezdésben meghatározott - tulajdoni hányadát a szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti.

(9) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (6) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.

(10) A (8) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tekintetében fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett szervezetre vonatkozik.

(11) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. Az (1) és (4) bekezdésben említett személy a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(12) Az (1) és (4) bekezdésben említett személy kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő hozzátartozója hitelintézetnél vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni. Az összeférhetetlenségi ok megszűnéséig az (1) és (4) bekezdésben említett személy nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a hitelintézetet, amelynél a közeli hozzátartozó összeférhetetlenséget megalapozó jogviszonnyal rendelkezik.

(13) Az e §-ban említett bejelentéseket és nyilatkozatokat a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell megtenni. Az MNB jegybanktanácsának az 57. § (3) bekezdése c) pontjában említett tagja és felügyelő bizottsági tagja a bejelentést, illetőleg nyilatkozatot az MNB elnökénél teszi meg. A bejelentésekről és nyilatkozatokról az MNB nyilvántartást vezet.

(14) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.”

21. § Az MNBtv. 70. §-a után a következő 70/A. §-sal egészül ki:

„70/A. § Az MNB könyvvizsgálója nem választható újra. Az MNB könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást.”

22. § (1) Az MNBtv. 71. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

„Az MNB a jogszabályok keretei között a pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak számára jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat adhat, így szabályozza”

g) az engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését, tárgyi feltételeit.”

(2) Az MNBtv. 71. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A befektetési szolgáltatók és az Épt. szerinti elszámolóházak számára az MNB jegybanki rendelkezésben kötelező előírásokat az (1) bekezdés c) pontjának esetében adhat.”

23. § Az MNBtv. 72. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az MNB az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet. Az MNB e tevékenységeire az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

24. § Az MNBtv. 78. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének a közgyűlés által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.

(2) Az MNB és a központi költségvetés az éves közgyűlés által osztalékként megállapított és az - elkülönített eredménytartalék igénybevétele nélkül - osztalékelőlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követő 8 napon belül rendezi.

(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tőkéje ne legyen kevesebb, mint a tárgyévi mérlegében kimutatott, a forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány, valamint a hitelintézeteknek az MNB-nél bármilyen jogcímen elhelyezett forintbetétei összegeként megállapított monetáris bázis 5%-a.

(4) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény pozitív, az MNB a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig e nyereségének megfelelő osztalékelőleget fizet.

(5) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tőke - ideértve az elkülönített eredménytartalék összegét is - összege meghaladja a tárgyhó utolsó napján számított monetáris bázis 5%-át, az MNB a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a többletet, de legfeljebb a 20. § szerint képzett elkülönített eredménytartalékot, osztalékelőlegként köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az igénybe vett elkülönített eredménytartalékból történő osztalékfizetési kötelezettséget a (4) bekezdés szerinti osztalékelőleg fizetési kötelezettségtől elkülönítetten kell kezelni.

(6) Ha a tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredmény negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.

(7) Ha a tárgyhó utolsó napján a saját tőke - ideértve az elkülönített eredménytartalékot is - kisebb, mint a tárgyhó utolsó napján számított monetáris bázis 5%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a MNB-nek megtéríti.

(8) Ha a tárgyhó utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el, és a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig a kötelezettségek egyenlegének összegében pénzügyileg teljesítik.

(9) Az MNB saját tőkéjének a (3) bekezdésben meghatározott összeget legkésőbb 2000. december 31. napján el kell érnie.

(10) Addig, ameddig az MNB saját tőkéje nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott összeget, a központi költségvetésnek a (7) bekezdés alapján fizetési kötelezettsége nem keletkezik, és az elkülönített eredménytartalékban lévő átértékelési eredmény nem vonható el.

(11) Addig, ameddig a (10) bekezdés alapján a központi költségvetésnek megtérítési kötelezettsége nincs, és a tárgyhó utolsó napján az elkülönített eredménytartalék egyenlege negatív, azt a központi költségvetés az elkülönített eredménytartalék javára a tárgyhót követő hónap 15. napjáig az MNB-nek megtéríti.

(12) A (8) bekezdés alkalmazása során a (11) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettséget is figyelembe kell venni.”

25. § Az MNBtv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB számára feladatot a pénzforgalommal, a devizagazdálkodással és a hatáskörébe tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos feladatkörében törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Az ilyen kormányrendeletet az MNB véleményét kikérve kell kiadni.”

26. § Az MNBtv. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az MNB köteles elidegeníteni a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságban e törvény hatálybalépésekor fennálló részesedését, kivéve a Nemzetközi Fizetések Bankjában fennálló részesedését. Az elidegenítésről szóló döntés az MNB közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A 70. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni az MNB-nek a devizajogszabályok alkalmazásában devizakülföldinek tekintendő gazdasági társaságára mindaddig, ameddig az MNB abban e bekezdés alapján részesedéssel rendelkezhet.”

27. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MNBtv. 4. §-ának (4) bekezdése, 11. §-a és előtte a „Napi likviditási tartalék” cím, 12. §-ából az „és a likviditási ráta” szövegrész, 22. §-a, 25. §-a, 29. §-ának (1) bekezdésében az „és nemesfémekkel” szövegrész és a „pénzintézet devizaműveletet az MNB-nek - az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben adott - felhatalmazása alapján végezhet” szövegrész, 30. §-ának (1) bekezdése, 31. §-a, 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „és a likviditási tartalék” szövegrész, 71. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „és nemesfémekkel” szövegrész, 72. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja, 80-81. §-a és 83. §-a hatályukat vesztik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az MNBtv. 9. §-ának (2) bekezdésében, 17. §-ában és az előtte lévő címben, valamint 36. §-ának (1)-(3) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész helyébe „hitelintézet” szöveg,

b) az MNBtv. 5. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ában, 10. §-a (1) bekezdésében, 14. §-ának (2) bekezdésében, 16. §-ában, 26. §-a (1) bekezdésének első mondatában, 29. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 34. §-ának (4) bekezdésében, 37. §-ának (3)-(4) bekezdésében és 84. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „pénzintézetek” szövegrész helyébe „hitelintézetek” szöveg,

c) az MNBtv. 26. §-a (1) bekezdésének első mondatában és 36. §-ának (2) bekezdésében a „pénzintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet” szöveg,

d) az MNBtv. 17. §-ában a „pénzintézetnek” szövegrész helyébe a „hitelintézetnek” szöveg,

e) az MNBtv. 29. §-a (1) bekezdésének első mondatában és 29. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézeteknek” szövegrész helyébe a „hitelintézeteknek” szöveg,

f) az MNBtv. 35. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a „pénzintézet és a pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személy” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személy, valamint a befektetési szolgáltató és az elszámolóház” szöveg,

g) az MNBtv. 34. §-ának (1) bekezdésében és 53. §-ában a „pénzintézetek és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyek” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmények és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek, valamint a befektetési szolgáltatók és az elszámolóházak” szöveg,

h) az MNBtv. 29. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „pénzintézeti tevékenységet is végző jogi személyeknek” szövegrész helyébe a „pénzügyi vállalkozásoknak és pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyeknek” szöveg,

i) az MNBtv. 34. §-ának (2) bekezdésében és 84. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „pénzintézeti” szövegrész helyébe a „hitelintézeti” szöveg,

j) az MNBtv. 71. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint 72. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdésében a „pénzintézeti tevékenység” szövegrész helyébe a „pénzügyi szolgáltatási tevékenység” szöveg,

k) az MNBtv. 72. §-ának (3) bekezdésében a „pénzintézeti szolgáltatásokat” szövegrész helyébe a „pénzügyi szolgáltatásokat, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében befektetési szolgáltatásokat” szöveg,

l) az MNBtv. 29. §-ának (1) bekezdésében „- az Állami Bankfelügyelettel egyetértésben -” szövegrész helyébe „- az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel egyetértésben -”, 51. §-a (1)-(2) bekezdésében és az 51. § előtti címben „az Állami Bankfelügyelettel, az Állami Értékpapír-felügyelettel” szövegrész helyébe az „az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelettel” szöveg, 53. §-ában az „az Állami Bankfelügyelet, illetőleg Állami Értékpapír-felügyelet” szövegrész helyébe „az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet” szöveg,

m) az MNBtv. 28. §-ának második mondatában „a devizagazdálkodásról szóló jogszabályok” szövegrész helyébe „a devizáról szóló jogszabályok” szöveg,

n) az MNBtv. 35. §-a (4) bekezdésének bevezető mondatában a „Jogszabálysértés” szövegrész helyébe a „Jogszabálysértés, illetőleg a jegybanki előírások megsértésének” szöveg,

o) az MNBtv. 56. §-ában a „könyvvizsgálók” szövegrészek helyébe „könyvvizsgáló” szöveg,

p) az MNBtv. 59. §-ának (3) bekezdésében az „58. § (3)-(7) bekezdését” szövegrész helyébe az „58. § (3)-(8) bekezdését” szöveg

lép.

(4) E törvény 16-18. §-át az e törvény hatálybalépése után kinevezett, illetőleg megválasztott személyekre kell alkalmazni.

(5) Nem jelenti az MNBtv. 19. §-a a törvény 2. §-ával megállapított (3) bekezdésének sérelmét a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 5. §-ában meghatározott államadósság átalakítása.

(6) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/A. §-ában az „a pénzintézetekre és a pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személyekre, valamint az ilyen tevékenységet végző jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra” szövegrész helyébe az „a pénzügyi intézményekre és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyekre, valamint a befektetési szolgáltatókra és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 208. §-a szerinti elszámolóházakra” szöveg lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 75. §-ának (7)-(10) bekezdése és 89. §-a (2) bekezdésének f) pontja hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére