Időállapot: közlönyállapot (1996.XII.21.)

119/1996. (XII. 21.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről * 

Az Országgyűlés

1. a Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint elfogadja;

2. felkéri az Országgyűlés Alkotmányelőkészítő bizottságát, hogy az új alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott szabályozási elveknek megfelelő tartalommal készítse elő, és 1997. március 1-jéig nyújtsa be az Országgyűléshez.

Melléklet a 119/1996. (XII. 21.) OGY határozathoz

A Magyar Köztársaság új alkotmányának szabályozási elvei

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELVEK

1. Az alkotmány részletesen szabályozza az államszervezet csúcsain elhelyezkedő szerveket, míg más állami szervek, egyes jogintézmények esetében csak a legfontosabb szabályokat kell rögzíteni.

2. A szövegezésnél törekedni kell a normatív megfogalmazásra, deklaratív szabályok csak kivételképpen kerüljenek az alkotmányba. Törekedni kell továbbá a jogi és a nyelvi pontosságra, valamint a közérthetőségre.

3. Az új alkotmányt az alábbi szerkezetben és tartalommal kell kidolgozni:

AZ ALKOTMÁNY PREAMBULUMA

Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére; Magyarország történelmi hagyományaira, ezen belül a Szentkoronára; a magyar államiság ezeréves folytonosságára; az alkotmányosság egyetemes értékeire a szabadság, az egyenlőség és a testvériség szellemében; az emberi és állampolgári jogokra, ezek védelmére; a jogállamiság és a népszuverenitás tiszteletben tartására.

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Az állam megnevezése, az államforma

1. Az alkotmány első rendelkezései tartalmazzák az állam megnevezését úgy, hogy a megnevezésben jusson kifejezésre az államforma is. Az alkotmány deklarálja, hogy Magyarország köztársaság, hivatalos neve pedig „Magyar Köztársaság”.

2. A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. E jelzők tartalmát a normaszövegben pontosan meg kell határozni. Rögzíteni kell továbbá, hogy a Magyar Köztársaság szociális állam: elkötelezett a szociális értékek iránt, és az állam alapvető feladatának tartja az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétének elősegítését.

II. Fejezet
A szuverenitás

1. Az alkotmány rögzítse, hogy az államhatalom forrása a nép; a nép a hatalmat elsősorban választott képviselői útján gyakorolja, törvényben meghatározott esetben azonban népszavazást kell, illetőleg lehet tartani.

2. A választójognak, a választási rendszernek az országgyűlési, a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választások során alkalmazandó meghatározó szabályait az alkotmányban önálló fejezetben indokolt elhelyezni. A népszuverenitás elvével való összefüggés miatt az alapelvek között kell azonban kimondani, hogy a népképviseleti testületekbe történő választás során a választójog általános és egyenlő, a szavazás pedig közvetlen és titkos.

3. Az alkotmány tegye lehetővé, hogy a magyar állam felségjogainak egy része nemzetközi szerződéssel átruházható legyen nemzetközi szervezetre. Az ilyen szerződés megkötéséhez az Országgyűlés minősített többséggel meghozott döntése szükséges. Az alkotmány rögzítse, melyek azok a felségjogok, amelyek egyáltalán nem ruházhatók át, és melyek azok, amelyek átruházását népszavazással kell megerősíttetni.

III. Fejezet
Alapvető alkotmányos elvek és célok

1. Az alapvető alkotmányos elvek között ki kell mondani a hatalommegosztás elvét, a jogállamiság és ennek részeként a jogbiztonság elvét, továbbá a hatalom erőszakos megszerzésének és kizárólagos birtoklásának tilalmát is.

2. A politikai demokrácia feltétele a többpártrendszer és az ezen alapuló, rendszeres időközökben megtartott népképviseleti választás. A pártok alkotmányos szerepére vonatkozóan rögzíteni kell: a Magyar Köztársaságban a pártok szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek, közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában, az alkotmányt és a jogszabályokat tiszteletben kell tartaniuk, és közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

3. Az alapvető alkotmányos elvek és célok között meg kell fogalmazni az állam kötelességét az egyetemes emberi és állampolgári jogok védelmére és tiszteletben tartására, tényleges érvényesülésük támogatására.

4. Az alkotmány az emberi jogokat az embert megillető, elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogoknak ismeri el. Az alkotmány rögzítse, hogy mindenki tisztelje mások emberi jogait.

5. Az állam elismeri a szociális partnerek szervezett együttműködését, annak fórumait, és a maga eszközeivel támogatja azt. A társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetés konkrét formáiról törvény rendelkezik.

6. Külpolitikai államcélként kell kifejezésre juttatni az ország nemzetközi együttműködés iránti elkötelezettségét, továbbá a Magyar Köztársaság azon szándékát, hogy részt kíván venni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában.

7. A külpolitikai államcélok sorában kiemelt fontosságú a határon túli magyarságért való felelősség kinyilvánítása és annak érvényesítése mind a kétoldalú, mind a többoldalú kapcsolatokban. Az állam kötelessége a magyar nemzethez tartozó, de a magyar államhatáron kívül élő magyarság jogainak védelme.

8. Az állam a területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogait védelemben részesíti.

9. Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, és különös gondot fordít a gyermekek és az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére.

IV. Fejezet
Az állam területe

1. Az alkotmány az állam területének meghatározásánál általános jelleggel utaljon az állam határára és területi épségére.

2. A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros kerületekre tagozódik. Törvény megengedhet egyéb területi tagozódást is. Az ország fővárosa Budapest.

V. Fejezet
Az állampolgárság

1. Az alkotmány az állampolgárságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelő tartalommal szabályozza az állampolgárságot, az állampolgárság megszerzésének és megszűnésének módjait. Az állampolgárságot születéssel szerzi meg az a személy, akinek bármelyik szülője magyar állampolgár, vagy aki Magyarország területén születik, és a szülei hontalanok vagy ismeretlenek. Az állampolgárság honosítás útján történő megszerzésekor a kérelmezők között a magyar származásúak számára kedvezőbb feltételeket kell biztosítani.

2. Az alkotmány rögzítse, hogy magyar állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének egyéb kérdéseit törvény rendezze.

3. Az állampolgárokat megillető legfontosabb státusjogok közül kerüljön az alkotmányba az állampolgár idegen államnak való kiadatásának tilalma azzal a megszorítással, hogy törvényben meghatározott esetekben kiadatásnak helye van; az állam területére való belépés joga és a kiutasítás tilalma, továbbá az állam területének elhagyásához való jog.

4. A külföldön élő magyar állampolgárok jogai körében az alkotmány tartalmazzon olyan előírást, hogy a külföldi államokban letelepedett magyar állampolgár egyes jogait és kötelezettségeit törvény az itthon élőkhöz képest eltérően állapíthatja meg - pl. a politikai és szociális jogok vagy a honvédelmi kötelezettségek körében -, de ne legyen különbségtétel aszerint, hogy közülük kinek van, és kinek nincs a magyar mellett más állampolgársága. Egyes tisztségekre történő választást vagy kinevezést többes állampolgárság esetén az alkotmány vagy törvény korlátozhatja.

VI. Fejezet
Az állami jelképek

1. Az alkotmány tartalmazza az állami zászló és címer megnevezését és leírását, továbbá utaljon a Himnuszra mint jelképre.

2. Az alkotmánynak tartalmaznia kell a nemzeti ünnepeket (március 15., augusztus 20., október 23.). Ezek közül a hivatalos állami ünnepet törvény határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ
AZ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK
I. Fejezet
Az emberi és állampolgári jogok

1. Az új alkotmány törekedjen az emberi és állampolgári jogok széles körű szabályozására. A hatályos Alkotmányban szereplő jogokat - a szükséges pontosításokkal újrafogalmazva - lehetőleg az új alkotmány is tartalmazza. A szabályozandó jogok katalógusa és tartalma tekintetében elsősorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezményt kell figyelembe venni.

2. (1) Rögzíteni szükséges az alkotmányban az emberi jogok alanyait. Az alkotmányba foglalt emberi jogok, állampolgárságára tekintet nélkül, minden embert megilletnek, aki a magyar állam joghatósága alá tartozik. Vannak azonban olyan - elsősorban politikai - jogok, melyek csak a magyar állampolgárokat illetik meg. Ezeket a jogokat az alkotmányban kifejezetten meg kell jelölni.

(2) A külföldiekre külön rendelkezések egyébként előírhatók. Ezek a rendelkezések a jogegyenlőség elvétől való alkotmányos eltérés keretében bizonyos idegenrendészeti szabályokat tartalmazhatnak, továbbá egyes jogok (pl. politikai jogok, a tulajdonszerzéshez és a szabad munkavállaláshoz való jog) korlátozására irányulhatnak.

(3) Azok a jogok, amelyek jellegüknél fogva nem kizárólag a természetes személyekhez kapcsolódhatnak (pl. a tulajdonhoz való jog, a jóhírnévhez való jog) értelemszerűen a jogi személyeket is megilletik. Az, hogy az adott jog természetes személyre, jogi személyre vagy mindkettőre vonatkozik, a jog tartalmából következik.

3. (1) Az emberi és állampolgári jogok körében az alanyi jogok és az ezek biztosításával összefüggő állami kötelezettségek nehezen választhatók el. Az állam kötelezettségét ezért az alanyi jogokkal együtt kell szabályozni, de az alkotmány szövegezése során meg kell majd különböztetni ezeket egymástól.

(2) Az egymással összefüggő jogokat együvé csoportosítva, fejezeti tagolás nélkül kell szabályozni.

4. (1) Az állam a jogszabályokban egyrészt saját polgáraira, másrészt a területén tartózkodó személyekre kötelező rendelkezéseket állapíthat meg, és e kötelezettségek megsértőit joghátrányokkal sújthatja.

(2) Az alapvető kötelezettségeket általában nem az alapvető jogokról szóló fejezetben, hanem azoknál a tárgyköröknél célszerű elhelyezni, amelyekkel e kötelezettségek összefüggenek. A honvédelmi kötelezettséget a honvédelemmel foglalkozó rendelkezések között, a közterhekhez való hozzájárulást a közpénzügyekről szóló fejezetben kell szabályozni. A tankötelezettség az oktatáshoz való jog mellett szerepelhet.

(3) A kötelezettségek címzettjeit a szabályozás során meg kell jelölni.

5. Az egyes emberi jogokat az alkotmány az alábbi szerkezetben szabályozza:

a) a jog kinyilvánítása;

b) a jog tartalmi meghatározása;

c) a jog érvényesülésének intézményi garanciája;

d) a jog korlátozásának lehetősége, ennek feltételei; a korlátozás kizárása.

6. (1) Az alkotmányban az emberi jogok között szabályozandó alanyi jogok:

a) az élethez való jog;

á) az emberi méltósághoz való jog;

b) a személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog, a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés tilalma, valamint az érintett beleegyezése nélkül történő orvosi vagy tudományos kísérletek tilalma;

c) az egészségügyi alapellátáshoz való jog;

cs) a személyi szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog: a szabadságtól való megfosztásnak csak törvényben meghatározott okból és törvényben meghatározott eljárás alapján van helye. Az őrizetbe vett személyt 72 órán belül bíró elé kell állítani vagy szabadon kell bocsátani. A szabadságkorlátozások eljárását a törvényben pontosan szabályozni kell, és a jogorvoslat lehetőségét az érintett számára feltétlenül biztosítani szükséges. A kényszermunka tilos, kivétel ez alól az elítéltek munkára kötelezése;

d) a jogegyenlőség, az egyenjogúság és a törvény előtti egyenlőség: ember és ember közötti bármiféle diszkrimináció, azaz faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma;

e) a jogképesség: minden ember jogok és kötelezettségek alanya lehet;

é) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga: a tartózkodási és a lakóhely szabad megválasztása, az államon belüli szabad mozgás, az állam területének szabad elhagyása, és a visszatérés joga. A nem magyar állampolgár törvényben meghatározott okból és eljárás szerint kiutasítható;

f) a magánélet, magántitok sérthetetlenségének joga; a magánélethez való jogot csak a közélet tisztasága védelmének, közfunkciók viselésének indokával lehet korlátozni;

g) a személyhez fűződő jogok;

gy) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a vallás és más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztására, a vallás - szertartások és vallásos cselekmények végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együtt történő - gyakorlásának szabadságára, illetve a hit tanításához, továbbá a meggyőződés kinyilvánításához vagy kinyilvánításának mellőzéséhez fűződő jogra. Az alkotmánynak ki kell nyilvánítania az állam és az egyház szétválasztásának elvét, továbbá azt, hogy az állam világnézetileg semleges, és biztosítja az egyházak önállóságát, függetlenségét;

h) a szülőknek a gyermeknevelés módja megválasztására irányuló joga;

i) a gondolat és a véleménynyilvánítás szabadságának joga;

í) a sajtószabadság: e joghoz kapcsolódik a cenzúra tilalma, a háborús propaganda és a gyűlöletre uszítás tilalma, a hiteles, pontos, tárgyilagos tájékoztatás követelménye;

j) a tanítás, a tanulás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak kimondása, hogy az állam szakmai és pénzügyi ellenőrzést gyakorol az oktatás felett;

k) a művészet és a tudományos kutatás szabadságának joga;

l) a tandíjmentes állami közoktatáshoz, a szabad iskolaválasztáshoz és az első szakképzettség megszerzéséhez való jog; ki kell mondani a gyermek tankötelezettségét;

ly) az eljárásban részt vevő személy által értett nyelv használatához való jog;

m) az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt bíróhoz való jog;

n) a független és pártatlan bírósághoz való jog;

ny) a jogorvoslati jogosultsághoz való jog;

o) a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel”, és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz” elve;

ó) az ártatlanság vélelme;

ö) az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

ő) a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

p) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

q) a fegyvertelen, békés gyülekezéshez való jog és az egyesülési jog, amelyek alapvető emberi jogok. Az egyesülési jog kiterjed bármely szervezet, vagy annak nem tekinthető önkéntes szerveződés alakításának jogára, de fegyveres szervezet alapítására nem. E jogok gyakorlásához nem magyar állampolgárok esetében törvény további feltételeket és korlátokat állapíthat meg;

r) a közügyekben való részvétel joga (választójog, népszavazás kezdeményezéséhez és az abban való részvételhez való jog, hivatalviseléshez való jog);

s) a kérelmezési és panaszjog;

sz) a közérdekű adatok és információk nyilvánosságához és megismeréséhez való jog, amelynek korlátja az államtitok. Az államtitok tartalmi elemeit maga az alkotmány határozza meg;

t) a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez való jog;

ty) a tulajdonhoz és az örökléshez való jog: ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell, hogy a tulajdonhoz való jog magában foglalja a tulajdonnal való rendelkezés jogát - ideértve annak egyes, önállóan gyakorolható részjogosítványait is -, valamint a tulajdontól való megfosztással szemben alkotmányos védelmet. Ez utóbbival összefüggésben az alaptörvényben elő kell írni, hogy tulajdont kisajátítani csak közérdekből, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett szabad. Kifejezésre kell juttatni azt is, hogy a tulajdon és a tulajdonosi minőség az állammal és a társadalommal szemben bizonyos kötelezettségekkel is jár. Törvény a termőföld tulajdonra és használatra vonatkozóan a termőföld védelme érdekében az általánostól eltérő szabályokat állapíthat meg;

u) a vállalkozás és a verseny szabadsága: az állam a verseny biztosítása érdekében a tulajdon koncentrációját, a monopolhelyzet kialakulását megtilthatja;

ú) a munkavállalói, szakszervezeti szerveződéshez való jog;

ü) a sztrájkjog;

ű) a munkához való jog, amely a foglalkozás és a munkahely szabad megválasztásának jogát jelenti; az állam feladata a minél teljesebb foglalkoztatás elősegítése;

v) a munkaidő ésszerű korlátozásához, a rendszeres fizetett szabadsághoz, a törvényes munkaszüneti napokra járó díjazáshoz való jog;

w) az egészségkárosodottak és fogyatékosok különleges védelme;

x) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai: az anyanyelv használatára, az anyanyelvű kultúrára, oktatásra, az ehhez kapcsolódó intézmények fenntartására, a névhasználatra, a közéletben való részvételre való jogosultság, valamint a képviselethez, az önkormányzatok létrehozására való joguk; ki kell nyilvánítani a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó mivoltát is; utalni kell továbbá arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaikat egyénileg és kollektíven is gyakorolják;

y) a menedékjog;

z) a gyermekek jogai.

(2) Egyes, a nemzetközi egyezményekben is szereplő emberi jogokat - tárgyi összefüggésükre tekintettel - nem ebben a Részben, hanem az igazságszolgáltatás alapelvei között kell elhelyezni.

7. (1) A nemzetközi egyezmények alapjogokat tartalmazó katalógusaiban fellelhető néhány olyan rendelkezés, amelyek elsősorban állami kötelezettségként írhatók elő. Az említett rendelkezéseket a nemzetközi egyezmények is úgy fogalmazzák meg, hogy minden állam fokozatosan, teherbíróképessége arányában köteles a megvalósításukra.

(2) Az új alkotmányban a szükséges jogszabályok megalkotására, illetve intézmények kialakítására irányuló állami kötelezettségvállalásként megfogalmazható emberi jogok a következők:

a) a szociális biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog;

b) a tudomány, a művészet és a kultúra, valamint a sport nemzeti és egyetemes értékeinek védelme és támogatása (ideértve a művészet és a kultúra nemzeti kisebbségi értékeit is), továbbá a magyar nyelv védelme;

c) a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető környezet kialakítása és védelme;

d) a tisztességtelen piaci verseny tilalma (a verseny biztosítása az államnak nemzetközi jogi szabályon alapuló kötelezettsége).

II. Fejezet
Az emberi és állampolgári jogok korlátozása és felfüggesztése

1. (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján - törvényben történhet. Az alkotmány szabjon általános keretet a törvényi korlátozásra: az emberi és állampolgári jogok „lényeges tartalmának” korlátozását tiltsa meg.

(2) Az alkotmányban a jogok gyakorlásának általános korlátjaként mások alapvető jogainak védelmét, bűncselekmény elkövetését, illetőleg közegészségügyi vagy közrendvédelmi okot indokolt megjelölni. Az egyes alapjogok szabályozásánál egyértelműen meg kell határozni az adott jogosítvány korlátozását megalapozó, alkotmányosan elfogadott szempontokat.

(3) A korlátozások a legszükségesebb mértékre szorítandók, vagyis az előbb említett korlátozási oknak kényszerítőnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak az elérendő céllal (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a közfeladatok ellátásának biztosítása) arányban állónak kell lennie.

2. (1) Az emberi és állampolgári jogok korlátozásától meg kell különböztetni a jogok felfüggeszthetőségét - vagyis a jogoktól való eltérés lehetőségét - rendkívüli helyzetek esetén. A jogoktól való eltérést a nemzetközi jogi szabályok szigorú feltételekhez kötik, és meghatározzák azokat a jogokat, amelyektől rendkívüli helyzetekben sem lehet eltérni.

(2) A feltételek a következők:

a) a rendkívüli helyzeteket hivatalosan ki kell hirdetni;

b) a jogoktól való eltérés csak az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben és azzal szoros összefüggésben történhet;

c) a jogoktól való eltérés nem állhat ellentétben az idevonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségekkel;

d) az eltérés nem jelenthet faj, szín, nem, nyelv, vallás, nemzeti vagy társadalmi származás alapján történő különbségtételt.

(3) Az emberi és állampolgári jogok közül rendkívüli helyzetek esetén sem lehet eltérni a következő jogoktól:

a) az élethez való jog;

b) az emberi méltósághoz való jog;

c) a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos kísérletek tilalma;

d) a jogképesség;

e) a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága;

f) a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel”, és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz” szabálya;

g) az ártatlanság vélelme;

h) a védelemhez és a jogi képviselethez való jog;

i) az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma;

j) a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog;

k) az állampolgárságtól megfosztás tilalma.

(4) Ezeket a nemzetközi jogi szabályokat indokolt az alkotmányba is átvenni. A jogoktól való eltérés legfontosabb tartalmi szabályait is ott kell meghatározni. A rendkívüli helyzetekben lehetséges jogkorlátozások részletes szabályait pedig minősített többséggel elfogadandó törvény tartalmazza.

III. Fejezet
Az emberi és állampolgári jogok alkotmányos biztosítékai

Az alkotmány rögzítse: mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, ha megsértett jogai alanyi jogok. Az ezzel kapcsolatos részletes - elsősorban eljárási - szabályokat törvény tartalmazza. Ha valakit jogsérelem ér jogszabály alkotmányellenessége miatt, alkotmányos panaszával az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

HARMADIK RÉSZ
JOGRENDSZER, JOGALKOTÁS
I. Fejezet
A jogszabályok

1. Az új alkotmányban a hatályos szabályozáshoz képest egy helyen összegyűjtve, jóval bővebb és konkrétabb tartalommal szükséges szabályozni a jogrendszer és a jogalkotás kérdéseit. A jogrendszer és a jogalkotás mint szabályozási tárgy az államhoz hasonlóan önálló részben helyezendő el, az államra vonatkozó szabályokat megelőzve.

2. A jogrendszert és a jogalkotást illetően az alábbi általános rendelkezéseket indokolt e rész elején megfogalmazni:

a) a Magyar Köztársaság jogrendszerének alapja az alkotmány;

b) az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden, a magyar állam joghatósága alá tartozó személyre és szervezetre kötelezőek;

c) jogalkotási hatáskört csak az alkotmány adhat, azaz állami szerv csak olyan elnevezéssel és tartalommal adhat ki jogszabályt, amilyenre az alkotmány jogosítja fel;

d) a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata az Alkotmánybíróság feladata, és csak az alkotmányellenesség megállapítása és a jogszabály megsemmisítése oldja fel a jogszabályok általánosan kötelező erejét;

e) a jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra kötelezettséget nem állapíthat meg, és nem nyilváníthat valamely cselekményt vagy mulasztást jogszabályellenessé (a visszaható hatály tilalma);

f) a jogszabályokat a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában kell kihirdetni, kivéve a helyi önkormányzatok rendeleteit, amelyeket a helyben szokásos módon hirdetnek ki.

3. (1) Az alkotmány a jogszabályok között rendelkezzen a törvényről, a kormányrendeletről, a miniszteri rendeletről és a helyi önkormányzat rendeletéről, továbbá arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelkezést bocsáthat ki.

(2) Bármely jogszabály az alkotmánnyal, a többi jogszabály a törvénnyel nem lehet ellentétes. A miniszteri rendelet továbbá nem állhat ellentétben a kormányrendelettel sem. Mindegyik szerv az alkotmányban meghatározott feladatkörében adhat ki jogszabályt.

4. (1) Az Országgyűlés törvényalkotási hatáskörét az alkotmány állapítja meg. Az új alkotmányban meghatározandó tárgykörök kizárólagos törvényalkotási tárgyak olyan értelemben, hogy ezekben a tárgykörökben más jogszabály csak a törvény végrehajtására alkotható. A kizárólagos törvényalkotási tárgykörökben törvény határozza meg a jogintézmény tartalmát, garanciáit, korlátait. Ez a szabályozás nem korlátozza az Országgyűlést abban, hogy a nevesített tárgykörökön felül bármely tárgyban törvényt alkosson.

(2) Fenntartandó a minősített többséggel - a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával - elfogadandó törvények kategóriája, de a jelenleginél jóval szűkebb körben. A minősített többségű döntéshozatal követelményét kizárólag az alkotmány írhatja elő. Az ide tartozó törvények listája az alkotmány normaszövegének ismeretében véglegesíthető.

(3) A törvényalkotási tárgyak tekintetében ki kell nyilvánítani, hogy az Országgyűlés saját kizárólagos törvényalkotási jogkörét - a rendkívüli helyzetben alkalmazható kivételektől eltekintve - nem ruházhatja át más állami szervezetre.

5. A Kormány és az önkormányzatok jelenleg is külön felhatalmazás nélkül alkothatnak rendeletet közvetlenül az Alkotmány alapján törvényben nem szabályozott viszonyok rendezésére, továbbá törvény végrehajtásának részletes szabályairól. Ezt a szabályozási autonómiát továbbra is biztosítani kell részükre. A miniszter azonban ilyen jogkörrel ne rendelkezzék, miniszteri rendelet csak törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazáson alapulhat.

II. Fejezet
A jogalkotási eljárás

1. Az alkotmányban csak a törvényalkotási eljárást kell szabályozni. A törvényalkotási eljárás részletei nem igényelnek alkotmányos meghatározást, mert a Házszabály megfelelően rendezi a szükséges kérdéseket. Rendelkezni kell azonban az alkotmányban a törvénykezdeményezési jogról, a bizottságok szerepéről a törvényalkotásban, továbbá a döntéshozatal és a kihirdetés szabályairól.

2. Törvénykezdeményezési joga a Kormánynak és az országgyűlési képviselőknek legyen. Az alkotmány rendelkezzen a népi kezdeményezéssel való törvénykezdeményezésről is. A döntéshozatal és a kihirdetés jelenlegi szabályait nem szükséges jelentősen módosítani, kisebb szövegpontosításokra azonban sor kerülhet.

III. Fejezet
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

1. Az alkotmány mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, és biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját. Arról is rendelkezni kell, hogy ha a megkötendő nemzetközi szerződés az alkotmánnyal össze nem egyeztethető rendelkezést tartalmaz, a szerződés nem köthető meg, illetőleg megkötésére csak az alkotmány módosítását követően vagy azzal egyidejűleg kerülhet sor.

2. (1) A nemzetközi szerződések megkötésének legfontosabb hatásköri szabályait az alkotmányban kell rögzíteni.

(2) Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megerősítése, amely

a) törvényalkotási tárgykörbe tartozik, vagy

b) a Magyar Köztársaság külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvető fontosságú, így különösen

ba) a hadiállapot és a békekötés kérdését, a magyar honvédség és a határőrség harci cselekmények céljából való alkalmazását, az államhatárt, államterületet érinti,

bb) katonai vagy politikai integrációs szervezetbe csatlakozásra irányul,

bc) az államháztartás számára előre nem tervezett jelentős pénzügyi kötelezettséget tartalmaz.

(3) A köztársasági elnök hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megerősítése, amely tartalmából vagy a felek akaratából következően megerősítést igényel, de nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.

A köztársasági elnököt a megerősítéskor - értelemszerű eltérésekkel - azok a jogok illetik meg, mint a törvény kihirdetésekor. A megerősítést nem igénylő minden más szerződés megkötéséről (jóváhagyásáról) - a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben - a Kormány dönt.

(4) A nemzetközi szerződések megkötésének részletes eljárási szabályait törvény tartalmazza.

NEGYEDIK RÉSZ
AZ ÁLLAM
I. Fejezet
A választások szabályai

1. A választójog, mint állampolgári jog kinyilvánítása az emberi és állampolgári jogokat tartalmazó rendelkezések között történjen. A választójog tartalmi elemei, az aktív és passzív választójog feltételei, a választójogból kizárás esetei, továbbá az országgyűlési képviselők választásának módját meghatározó legfontosabb rendelkezések az új alkotmányban az államszervezetről szóló részben, annak is első fejezetében kerüljenek szabályozásra.

2. (1) Legyen választójoga az alkotmányban meghatározott kivételekkel minden nagykorú magyar állampolgárnak. A külföldön élő - magyar állampolgárságukat igazoló -, illetve a választás napján külföldön tartózkodó állampolgároknak a választásokon történő részvétele szabályait az országgyűlési választásokról szóló törvény az általános szabályoktól eltérően határozhatja meg.

(2) A helyi önkormányzati képviselők választásánál az aktív választójog terjedjen ki a bevándorolt személyekre is.

(3) A választhatóság feltételeit az alkotmány felhatalmazása alapján a választójogi törvény tartalmazza.

(4) Továbbra se legyen választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés-büntetését vagy büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

3. (1) A képviselő-választás jelenlegi vegyes - listás és egyéni választókerületi - rendszerét alapvetően fenn kell tartani, de meg kell vizsgálni a módosítás lehetőségét. A választási mód legfontosabb szabályait indokolt az alkotmányban rögzíteni.

(2) A részletes szabályokat továbbra is minősített többséggel elfogadandó törvényben kell elhelyezni.

II. Fejezet

Az Országgyűlés

1. (1) Az Országgyűlés alkotmányos szerepét akként kell megfogalmazni, hogy a Magyar Köztársaságban a törvényhozó hatalmat és a végrehajtó hatalom ellenőrzését az állam polgárainak képviseletében, az alkotmány alapján az Országgyűlés gyakorolja.

(2) Az alkotmány jelölje meg az Országgyűlés feladat- és hatásköreit a törvényalkotással, az országos népszavazás elrendelésével, a nemzetközi szerződések megkötésével, a Kormány megalakulásával, ellenőrzésével, a magyar honvédség alkalmazásával, idegen katonai erő Magyarország területére beengedésével, a rendkívüli helyzetekkel, a költségvetés elfogadásával és a zárszámadással, az önkormányzatokkal, továbbá az egyes tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban.

(3) A magyar Országgyűlés továbbra is egykamarás legyen.

2. (1) Az alkotmányban szabályozni kell az Országgyűlés megalakulását, megbízatásának idejét, a megbízatás megszűnésének módját. Az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő egy hónapon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. A képviselők mandátumának igazolását követően az Országgyűlés megalakul. Az Országgyűlés megbízatása a választástól számított négy évig tart.

(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. A köztársasági elnök a választások kitűzésével együtt feloszlathatja az Országgyűlést, ha az Országgyűlés tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés a jelöléstől számított negyven napon belül nem választja meg.

(3) Rendelkezzen az alkotmány az Országgyűlés ülésszakairól, üléseiről, a határozathozatal szabályairól. Rögzíteni kell továbbá a parlamenti kisebbségek legfontosabb jogait.

(4) Az alkotmányban indokolt röviden szabályozni az Országgyűlés tisztségviselőinek feladatait, a képviselőcsoportok intézményét és a bizottságokat. Új szabályként rögzíteni szükséges, hogy - a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően - a bizottságokban a képviselőcsoportokat létszámukkal arányos számú hely illeti meg, de ettől az Országgyűlés az ellenzéki képviselőcsoportok javára eltérhet. Továbbra is szabályozni kell az állampolgároknak és az állami szervek képviselőinek a bizottságok irányában fennálló megjelenési és adatszolgáltatási kötelezettségét.

3. (1) Az alkotmányban szabályozni kell a képviselők összeférhetetlenségét. A legfontosabb közjogi összeférhetetlenségi okokat az alkotmány tartalmazza, a gazdasági és egyéb összeférhetetlenségeket külön törvény rendezze.

(2) A Kormány tagja és a politikai államtitkár lehet képviselő. A kormánytagságnak nem feltétele a képviselői megbízatás.

(3) Az alkotmányban rögzíteni kell a szabad mandátum elvét, vagyis, hogy a képviselőket utasítás nem köti. A képviselők védelmét szolgálja a mentelmi jog intézménye. A mentelmi jog tartalmát az alkotmányban kell meghatározni, a részleteket törvény szabályozza. Indokolt kimondani továbbá, hogy a képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj és kedvezmények illetik meg, amelyeket törvény szabályoz részletesen.

(4) A képviselő megbízatása akkor szűnik meg, ha

a) az Országgyűlés megbízatása megszűnik;

b) a képviselő meghal;

c) a képviselő elveszti választójogát;

d) a képviselő lemond;

e) a képviselő összeférhetetlenségét megállapították.

(5) A képviselőknek az Országgyűlés működésével, a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - így pl. a törvénykezdeményezést, a kérdés és interpelláció jogát - továbbra is az alkotmánynak kell tartalmaznia.

4. (1) Az alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntő és a véleményező népszavazásról. Az állampolgárok ügydöntő népszavazást kezdeményezhessenek, mégpedig egy már meghozott törvény hatályon kívül helyezésére. Az ügydöntő és a véleményező népszavazás egyéb formáit csak az állam szervei (köztársasági elnök, Kormány) és meghatározott számú országgyűlési képviselő kezdeményezhetik.

(2) Az alkotmányban szükséges meghatározni a népszavazásra nem bocsátható tárgyköröket (pl. költségvetés, adó, államszervezet), de lehetőséget kell adni arra, hogy a népszavazásról szóló törvény e kört bővítse.

(3) Az állampolgárok által kezdeményezhető népszavazás feltételrendszerét úgy kell átalakítani, hogy megszűnjön vagy jelentősen csökkenjen az ellentmondás a könnyen teljesíthető kezdeményezés és a nehezen teljesíthető eredményesség között.

III. Fejezet

A köztársasági elnök

1. (1) A köztársasági elnök jogállását, funkcióját akként kell meghatározni, hogy Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Megválasztásához az első és a második fordulóban az összes képviselő kétharmadának szavazata, a harmadik és a további fordulókban az összes képviselő több, mint felének szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik a megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, valamint az elnöki tisztségtől való megfosztással.

2. (1) Nem igényelnek alapvető változtatást az államfő jelenlegi jogosítványai. Így fennmaradnak az Országgyűléssel (általános választás kitűzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyűlésben, rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyűlés feloszlatása, népszavazás kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az állam képviselete, nemzetközi szerződések megkötése, nagykövetek, követek és - új elemként - főkonzulok kinevezése), valamint az igazságszolgáltatással (bírák, legfőbb ügyész helyettesek kinevezése) kapcsolatos jogosítványai.

(2) Változatlanul az elnök jogkörébe tartozik az állampolgári jogok biztosainak jelölése, a tábornokok kinevezése és a külön törvényben meghatározott tisztséget betöltők (pl. az állami felsőoktatási intézmények egyetemi és főiskolai tanárai) kinevezése, illetve (pl. az állami egyetemek rektorainak, valamint az állami főiskolák főigazgatóinak) tisztségükben megerősítése, a címek, a kitüntetések adományozása, az egyéni kegyelmezés és a törvényben meghatározott állampolgársági ügyekben való döntés.

(3) Bizonyos módosítások szükségesek az elnök egyéb jogköreinél. A törvényalkotást illetően megmarad az elnök joga arra, hogy a már elfogadott törvényt megfontolás céljából visszaküldje az Országgyűléshez, illetőleg alkotmányossági vizsgálat céljából megküldje az Alkotmánybírósághoz, megszűnik viszont a törvénykezdeményezési joga. A honvédelemmel kapcsolatban a főparancsnoki jogkör megmarad, de ez a magyar honvédségre korlátozódik.

(4) A rendkívüli helyzetekben is változik az elnök szerepe: a rendkívüli állapotot és a szükségállapotot az Országgyűlés akadályoztatása esetén továbbra is a köztársasági elnök hirdeti ki, de a Honvédelmi Tanács szerepének és összetételének módosulása folytán az államfő nem lesz tagja e testületnek, és szükséghelyzetben sem az elnök rendeleteivel történik majd az operatív szabályozás.

(5) Nem változik lényegesen az elnök önkormányzatokkal kapcsolatos feladata, de az Alkotmányban jelenleg is szabályozott jogkörök (pl. önkormányzati választások kitűzése) mellett egyes, az önkormányzati törvényben szereplő jogai is alkotmányba kerülhetnek (pl. területszervezési ügyekben való döntés, városi cím adományozása).

(6) Az államfő aktusainak érvényességéhez - az alkotmányban meghatározott kivételekkel - miniszteri ellenjegyzés szükséges. A kivételeket az alkotmány normaszövegének elkészítésekor lehet pontosan meghatározni. A miniszteri ellenjegyzést igénylő javaslatok aláírásáról a köztársasági elnöknek 30 napon belül döntenie kell.

3. Szabályozni kell az alkotmányban a köztársasági elnök jogi felelősségét. Ha az elnök alkotmány- vagy törvénysértést követ el, az Országgyűlés kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a felelősségrevonást. Ha az Alkotmánybíróság az elnök felelősségét megállapítja, egyéb joghátrányok megállapítása mellett megfoszthatja őt tisztségétől is.

IV. Fejezet

A Kormány és a közigazgatás

1. A végrehajtó hatalom élén a Kormány áll.

2. (1) A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Az alkotmány tegye lehetővé, hogy a miniszterelnök miniszterelnök-helyettes kinevezését kezdeményezhesse. A miniszterelnök-helyettes kinevezése nem érinti a miniszterelnök felelősségét és hatáskörét. A miniszterelnököt az általa kijelölt kormánytag helyettesíti.

(2) A kormányalakításról az alkotmány úgy rendelkezzen, hogy a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja meg; a Kormány többi tagját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az új alkotmány a jelenlegihez hasonlóan rendelkezzék az ügyvezető Kormányról.

(4) A Kormány (a miniszterelnök) az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. A miniszterelnökkel szemben ún. konstruktív bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani, vagyis az indítványban meg kell nevezni a javasolt új kormányfőt. A bizalmatlansági indítvány eredményessége esetén a megnevezett személy lesz a miniszterelnök.

(5) A Kormány többi tagja is felelős az Országgyűlésnek, de ellenük bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be.

(6) A Kormány tagjainak jogállását, felelősségét, valamint díjazását és kedvezményeit külön törvény szabályozza.

3. (1) Az alkotmányban szabályozni kell a közigazgatás alábbi alapelveit:

a) a közigazgatás törvényességének elvét;

b) a jogorvoslati jogosultság elvét, beleértve az ügyfél számára a bírósághoz fordulás jogát (ez alól törvényben meghatározott szűk körben lehetséges kivétel);

c) a közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott ügyekben (hatáskör), illetve földrajzi területen (illetékesség) való kötelező eljárásának elvét;

d) a „közigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó egyedi ügy nem vonható el” elvét;

e) a közigazgatás működése nyilvánosságának elvét - a nyilvánosságot csak törvény korlátozhatja;

f) a köztisztviselők jogait, kötelezettségeit és felelősségét meghatározó elveket.

(2) Az államigazgatási szervezettípusok közül az alkotmányban a minisztériumot mint intézményt nevesíteni szükséges. A Kormány hatáskörébe tartozik az államigazgatási szervezetrendszer kialakítása.

V. Fejezet

Az igazságszolgáltatás

1. (1) A fejezet elején az igazságszolgáltatás elveit kell meghatározni.

(2) Az igazságszolgáltatás alapelvei - az emberi jogok között szabályozott általános elvek mellett - a következők:

a) a bírói függetlenség elve;

b) az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végzik (bíróságok alatt értve a választott bíróságokat is);

c) a bíróság előtti egyenlőség elve;

d) a tisztességes és ésszerű határidőn belüli bírósági eljáráshoz való jog;

e) a nyilvános tárgyaláshoz való jog;

f) a személyes meghallgatáshoz való jog;

g) a vád és a bizonyítékok megismeréséhez való jog;

h) a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve;

i) a társasbíráskodás elve (ez alól törvény megállapíthat kivételt);

j) a néprészvétel elve a bíráskodásban a törvény által meghatározott ügyekben és módon;

k) a védőnek az a joga, hogy nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

2. (1) A bírósági szervezetet illetően kifejezésre kell juttatni a bírói hatalom önálló hatalmi ág jellegét. Rögzíteni kell, hogy a bírósági szervezeti rendszer felépítéséről csak törvény rendelkezhet, mely az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságok létesítését is elrendelheti. Ez utóbbi felhatalmazás rendkívüli bíróság létesítésére nem terjedhet ki.

(2) Az alkotmány utaljon arra, hogy a bírák önkormányzati szervezetet alakíthatnak.

3. (1) Az alkotmány rögzítse a bírói függetlenségre, a bíró felelősségére és összeférhetetlenségére vonatkozó legfontosabb szabályokat.

(2) A bírói függetlenséget biztosító szabályként kell megfogalmazni, hogy bíróval szemben büntetőeljárást indítani - a tettenérést kivéve - csak a kinevezésére vagy választására jogosult szerv hozzájárulásával lehet.

(3) A bírói függetlenség személyi biztosítékait a bírák jogállására vonatkozó rendelkezésekkel is erősíteni szükséges. A bírák kinevezése határozatlan időre szól, a fel-mentés - a bíró saját kérésére történő felmentést ide nem értve - lényegében az alkalmatlanná válás, az előírt életkor elérése, illetőleg a jogellenes cselekmény miatt történő elmarasztalás eseteire korlátozódik. A bíró a függetlenségét biztosító díjazásra jogosult.

(4) A bírói függetlenség kérdésével függ össze a bírák elmozdíthatatlansága. E körben az alkotmánynak le kell szögeznie, hogy a bírákat - a fegyelmi okból történő felmentésen kívül - akaratuk ellenére csak az illetékes bírói testület javaslata alapján, a bírósági törvényben meghatározott okok miatt lehet felmenteni, felfüggeszteni vagy nyugállományba helyezni. A bíró - ha törvény kivételt nem tesz - csak beleegyezése esetén helyezhető át más bíróságra.

(5) Az alkotmány mondja ki azt is, hogy a bírósági törvény korhatárt állapít meg, amelynek elérésekor a bíró nyugállományba vonul. Ez a szabály általános jellegénél fogva valamennyi bíróra vonatkozik, beleértve a Legfelsőbb Bíróság elnökét.

(6) A bírák összeférhetetlensége tekintetében rögzíteni kell, hogy a bíró más közéleti tisztséget nem tölthet be, képviselőnek nem választható meg, politikai tevékenységet nem végezhet, pártnak nem lehet tagja, továbbá tudományos, oktatói és szerzői jogi tevékenységen kívül más kereső tevékenységet nem végezhet.

(7) A bírósági szervezet függetlenségének biztosítását szolgálja annak alkotmányban való kimondása is, hogy az igazságszolgáltatás költségeit külön fejezetben biztosítja a központi költségvetés.

4. A Legfelsőbb Bíróság jogértelmező, jogegységesítő és ítélkező funkciót töltsön be. Elnökét az Országgyűlés - az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - a bírák közül választja meg hat évre, elnökhelyettesét a köztársasági elnök nevezi ki.

5. (1) Az alkotmány határozza meg az ügyészség feladatát: az ügyészség üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket, továbbá a törvényben meghatározott esetekben és módon fellép más jogszabálysértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogszabálysértések megelőzését.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a bűncselekmények nyomozását illetően, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, és felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Polgári és közigazgatási ügyekben bekövetkezett jogszabálysértés esetén - ha az érintett jogainak védelmére nem képes, illetőleg kifejezett törvényi rendelkezés alapján a közérdek védelme érdekében - eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban, továbbá jogorvoslati jogot gyakorol és intézkedéseket tesz a jogszabálysértés megszüntetése, illetve megelőzése érdekében.

6. A legfőbb ügyész jogállását az alkotmányban szabályozni kell. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles az Országgyűlésnek beszámolni, in-terpellálható. A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A legfőbb ügyész megbízatási ideje hat év. Megbízatása megszűnik a megbízatási időtartam leteltével, felmentésével, lemondásával, összeférhetetlenségének megállapításával, országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, illetőleg polgármesterré történő megválasztásával, hivatalvesztése kimondásával, bíróságnak közügyektől eltiltást kimondó jogerős határozatával, halálával. A legfőbb ügyész helyetteseit - a legfőbb ügyész javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki és szünteti meg megbízatásukat.

VI. Fejezet

A közpénzügyek

1. Az alkotmány rögzítse azt, hogy az Országgyűlés törvényben határozza meg az államháztartás rendszerét, működésének és ellenőrzésének legfontosabb szabályait.

2. (1) Szabályozni kell az alkotmányban a központi költségvetés tartalmát és elfogadásának eljárási szabályait. A közvetlen állami feladatként jelentkező közkiadásokat évente a költségvetési törvényben kell meghatározni. A Kormány törvényben előírt határidőben köteles a költségvetésről törvényjavaslatot benyújtani.

(2) Rendelkezni kell arról is, hogy mi történjék akkor, ha a költségvetési év kezdetéig az Országgyűlés az éves költségvetési törvényt nem alkotta meg. Ebben az esetben a Kormány köteles az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek benyújtani.

Az Országgyűlés ennek alapján olyan törvényt alkot, melyben felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Ez a felhatalmazás azonban határozott időre szól, és legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésével megszűnik.

(3) Ha az Országgyűlés nem hozott az átmeneti gazdálkodásról törvényt, vagy az hatályát vesztette, és új törvény nem lépett hatályba, a Kormány jogosult a költségvetési bevételek beszedésére a hatályos jogszabályok szerint, és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.

(4) A költségvetési törvény végrehajtásáról (a zárszámadásról) a Kormány törvényjavaslat benyújtása útján számol el. A törvény elfogadásáról legkésőbb a költségvetési évet követő év tizedik hónapja végéig az Országgyűlésnek határoznia kell. A zárszámadásról szóló törvény főbb tartalmáról, elfogadásának és el nem fogadásának jogkövetkezményéről az alkotmányban rendelkezni kell. Ha az Országgyűlés nem fogadja el az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt, továbbá a zárszámadási törvényt, a Kormány köteles bizalmi szavazást kérni.

3. (1) Rögzíteni kell a közteherviselés elvét.

(2) Garanciális okból rögzíteni kell az alkotmányban, hogy az adó- és más fizetési kötelezettségek formáit, a fizetésre kötelezett alanyok körét, a fizetési kötelezettségek alapját, mértékét, a mentességeket és kedvezményeket törvény állapítja meg.

(3) Az alkotmányban kell kimondani azt az elvet, hogy az állam köteles az adórendszer kiszámíthatóságát biztosítani.

4. (1) Az alkotmányban szabályozni kell a Magyar Nemzeti Bankot, annak jogállását, főbb feladatait és hatásköreit.

(2) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság jegybankja, a nemzetgazdaság központi bankja. A jegybank független a Kormánytól, de köteles a Kormánnyal együttműködni az erre vonatkozó törvény szerint.

(3) Az ország pénzrendszeréről az Országgyűlés törvényben rendelkezik. A jegybank alapvető feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme. A Magyar Nemzeti Bank kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra.

(4) A Magyar Nemzeti Bank alakítja ki az országos fizetési és elszámolási rendszert, szabályozza a pénzforgalmat. A Magyar Nemzeti Bank a devizagazdálkodás központi szerve.

(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének hat évre történő kinevezését és beszámolási kötelezettségét illetően nem indokolt a változtatás, de a szabályokat ki kell egészíteni a Bank alelnökeinek kinevezésére vonatkozó rendelkezésekkel. A Bank elnökéhez a képviselők kérdést intézhetnek. A Bankra vonatkozó szabályokat továbbra is törvényben kell elhelyezni.

5. (1) Az alkotmánynak tartalmaznia kell az Állami Számvevőszék jogállásáról, feladatairól, hatásköréről és vezetőiről szóló rendelkezéseket. Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, a pénzügyi, gazdasági ellenőrzés általános hatáskörű és legfőbb szerve. Ellenőrzési tevékenységét kizárólag törvényeknek alárendelten végzi.

(2) Az Állami Számvevőszék feladatkörébe tartozzék, hogy törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból ellenőrizze az államháztartás alrendszereinek működését, költségvetését, zárszámadását, az államháztartás eszközeinek államháztartáson kívüli felhasználását, az állami vagyon kezelését, el kell végeznie továbbá a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(3) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést az Állami Számvevőszék - a titokvédelmi előírások keretei között - nyilvánosságra hozza.

(4) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. Az alkotmányban kell rendelkezni az elnök és az alelnökök megbízatási idejéről: a jelenleg törvényben meghatározott 12 évi időtartamon nem szükséges változtatni. Ki kell mondani továbbá, hogy az Állami Számvevőszék választott vezetői nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

(5) Az Állami Számvevőszék részletes feladatait, szervezetének és működésének alapelveit, a számvevők jogállását, javadalmazását külön törvény szabályozza.

6. Az alkotmány határozza meg az el nem idegeníthető állami vagyon körét, rögzítse az állami vagyon és a közvagyon fogalmát, tartalmazzon rendelkezéseket a vagyonnal való gazdálkodási kötelezettségről, illetve felelősségről.

VII. Fejezet

A katonai és a rendvédelmi szervek

1. (1) Az alkotmány rendelkezzen a honvédelemről, a közrend és a közbiztonság védelméről, valamint a katasztrófavédelemről, és határozza meg mindhárom feladat tartalmi elemeit. A felsorolt feladatokat ellátó szervezetek közül az alkotmány nevesítve szabályozza a magyar honvédséget, a határőrséget, a rendőrséget, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Az egyéb rendvédelmi szervezetekről, ezek feladatairól és irányítási viszonyairól törvény rendelkezzen.

(2) A magyar honvédség alapvető feladata a haza katonai védelme. Alapvető feladatán túl - a rendkívüli helyzetekre irányadó szabályok szerint - közreműködik az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények elhárításában, segítséget nyújt rendkívüli méretű elemi csapás és ipari szerencsétlenség (katasztrófa) következményeinek felszámolásához.

(3) A magyar honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és a Kormány kijelölt tagja jogosult. A magyar honvédségről és a honvédelemről törvény rendelkezik.

(4) A határőrség feladata a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése és a határrendészet.

(5) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása és felderítése, a közbiztonság és a belső rend védelme.

(6) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladata az ország függetlenségét és nemzeti érdekeit veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése és elhárítása, az alkotmányos rend ellen irányuló bűncselekmények felderítése és megakadályozása, az ország érdekeit szolgáló bizalmas értesülések megszerzése, értékelése és elemzése.

(7) A határőrséget, a rendőrséget és a nemzetbiztonsági szolgálatokat a Kormány irányítja. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét az Országgyűlés folyamatosan ellenőrzi. A részletes szabályokat törvény állapítja meg.

2. A magyar honvédség és a határőrség egységei - a hatályos nemzetközi szerződésen alapuló hadgyakorlat, illetőleg az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérésére végzett békefenntartó tevékenység kivételével - csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával léphetik át az államhatárt. Ugyanígy érvényes nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában idegen katonai erő az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül az ország területén nem vonulhat át, nem használható fel, és nem állomásozhat. Az Országgyűlés döntési módozataiban célszerű differenciált szabályozást alkalmazni a magyar, illetőleg az idegen katonai erő létszámától, alkalmazási céljától függően. Az alkotmány tegye lehetővé, hogy törvényben meghatározott nagyságrendű katonai erő gyakorlat, kiképzés vagy egyéb, a hadseregek közötti együttműködést megvalósító más célból kormányengedéllyel - az Országgyűlés egyidejű tájékoztatásával - átléphesse az országhatárt, illetve hasonló nagyságrendű, felszerelésű, célú, idegen katonai erő Magyarország területére léphessen.

3. (1) Magyarország védelme minden magyar állampolgár joga és kötelezettsége.

(2) Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségeit és a katonai szolgálat alól lelkiismereti és egyéb okból történő felmentés rendjét törvény szabályozza.

(3) Törvény szabályozza az állampolgárok kötelességeit rendkívüli helyzetek esetén.

(4) Az állampolgárok, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek a honvédelem érdekében meghatározott gazdasági magatartásra és szolgáltatások nyújtására kötelezhetők. A kötelezettségek azonban nem jelenthetnek aránytalan terhet, és számukra a tulajdon alkotmányos védelmével összhangban mind a jogvédelem, mind a kártalanítás intézményes formáit meg kell teremteni.

(5) Az állampolgárok a katonai és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományába léphetnek. A hivatásos állomány számára különös magatartási és felelősségi szabályok állapíthatók meg. Egyebek mellett ki kell mondani, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathatnak.

VIII. Fejezet

Az önkormányzatok

1. (1) A hatályos Alkotmány szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye alakíthat helyi önkormányzatot. A község és a város helyi önkormányzat-alakítási jogát mindenképpen fenn kell tartani. Indokolt azonban a főváros és kerületei önkormányzat alakítási jogának, valamint a középszintű (területi) önkormányzat-alakítási jognak az újragondolása. A változtatásra vonatkozó javaslatokat az önkormányzati rendszer továbbfejlesztését célzó, az alkotmányozással párhuzamosan folyó munkálatok keretében indokolt előkészíteni.

(2) Az önkormányzáshoz való jogot a helyi polgárok kollektív jogaként kell meghatározni, amely jogot a választópolgárok közössége választott képviselői útján, illetve közvetlenül, népszavazással gyakorolja. A helyi választások és népszavazás részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat fogalmának egyes elemeiként meg kell jelölni:

a) a helyi önkormányzás tárgyköreit (a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása; a közhatalom önkormányzati gyakorlása; az ezekhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek biztosítása);

b) a helyi önkormányzat önállóságát és alapvető viszonyát a Kormányhoz (a helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozza, és egyedi ügyekben szabadon igazgatja önkormányzati feladat- és hatásköreit, a Kormány segíti az önkormányzatokat és törvényességi ellenőrzést gyakorol felettük), továbbá

c) az önkormányzati jogok demokratikus gyakorlását (a választott testületek demokratikusan működnek, az önkormányzat biztosítja a helyi közösség tagjainak a helyi közügyekben való részvételét).

(4) Az alkotmányban különbséget kell tenni a kötelező és az önként vállalt feladatok között is. A kötelező feladatok tekintetében az alábbi elvek érvényesüljenek:

a) a kötelező feladat- és hatáskört törvény írhatja elő, az ezekhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat kormányrendelet is tartalmazhatja;

b) a kötelező feladat- és hatáskör meghatározásával egyidejűleg biztosítani kell az ezekhez szükséges finanszírozási feltételeket;

c) törvény előírhatja a kötelező feladat- és hatáskör önkormányzati társulásban való ellátását (körjegyzőség).

(5) A helyi közügyek ellátására általában az állampolgárokhoz legközelebb álló helyi önkormányzatot kell kötelezni. A feladat csak akkor rendelhető át más szervhez, ha ezt a közügy természete, az eredményesség és a gazdaságosság követelménye indokolttá teszi. Ebben az esetben is biztosítani kell a finanszírozás feltételeit.

(6) A helyi képviselő-testület, illetve a közgyűlés alapjogai - az adott tárgykört szabályozó törvény keretei között - a következők legyenek:

a) meghatározza szervezeti és működési rendjét;

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

c) megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét;

d) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel vállalkozást folytathat, amely nem veszélyeztetheti kötelező feladatainak ellátását;

e) meghatározza éves költségvetését és azzal önállóan gazdálkodik;

f) szabadon társulhat más önkormányzatokkal és érdekszövetségeket hozhat létre;

g) önkormányzati ügyekben rendeletet alkot és határozatot hoz, amelyet csak jogszabálysértés esetén lehet felülvizsgálni;

h) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat.

(7) Az alkotmánynak garantálnia kell, hogy az önkormányzat hatáskörei és jogosítványai bírói védelemben részesüljenek.

(8) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése a Kormány feladata. Az ellenőrzést ellátó szervezetek, továbbá az ellenőrzés terjedelme, tartalma és eszközei külön törvényben szabályozandók.

(9) A helyi önkormányzatok külső pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék végezze, a belső ellenőrzést az önkormányzatok maguk lássák el.

2. A köztestületek közjogi jelentősége indokolja, hogy ezt a jogintézményt az alkotmány szabályozza. A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet törvény hoz létre. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.

3. Az „Önkormányzatok” című fejezetben kell szabályozni a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatait is.

ÖTÖDIK RÉSZ

RENDKÍVÜLI HELYZETEK

1. (1) Az új alkotmányban a rendkívüli helyzetek három formáját, a védelmi helyzetet, a szükséghelyzetet és a katasztrófahelyzetet kell szabályozni.

(2) A védelmi helyzeten belül megkülönböztetendő:

a) a megelőző védelmi helyzet, amely idegen hatalom részéről megnyilvánuló súlyos fenyegetettség, továbbá külső fegyveres csoport váratlan betörése esetén áll elő, illetőleg

b) a fegyveres védelmi helyzet, amely idegen hatalom részéről várható támadás közvetlen veszélye esetén beáll, illetőleg a hadiállapot kinyilvánításától, vagy valamely idegen hatalom támadásának bekövetkezésétől a háborús harci cselekmények befejezéséig tart.

(3) A megelőző védelmi helyzetet a Kormány állapítja meg, és rendeletben megelőző védelmi állapotot hirdet ki. A Kormány jogosult - a köztársasági elnök által jóváhagyott országvédelmi terv szerint - a várható támadással arányos előkészületi intézkedések haladéktalan megtételére. Az Országgyűlés 15 napon belül dönt a Kormány által elrendelt intézkedések jóváhagyásáról.

(4) A fegyveres védelmi helyzetet az Országgyűlés - akadályoztatása esetén a köztársasági elnök - állapítja meg, és rendkívüli állapotot hirdet ki. A rendkívüli állapot kihirdetése, továbbá megszűntnek nyilvánítása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A kihirdetéshez minősített, a megszűntnek nyilvánításhoz egyszerű többség szükséges. Ha az Országgyűlés a rendkívüli állapot kihirdetésében akadályoztatva van, a döntést a köztársasági elnök hozza meg; az akadályoztatás tényét előzetesen az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök és az Alkotmánybíróság elnöke együttesen állapítja meg.

(5) A rendkívüli állapot idején is megmarad a hatalmi ágak különválasztása, nem jön létre több hatalmi ágat egyesítő csúcsszerv. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány is ellátja a maga feladatait, azonban a Kormány széles körű rendeletalkotási és intézkedési jogot kap: a honvédelemmel, illetve a belső rend biztosításával kapcsolatosan - a szükséges lépések megtétele érdekében - rendeleteiben eltérhet a törvényektől, valamint az alkotmány azon rendelkezéseitől is, amelyektől való eltérést maga az alkotmány megenged.

A Kormány a rendkívüli állapottal összefüggő hatásköreit szűkebb kabinet formájában is gyakorolhatja.

(6) A Honvédelmi Tanács az Országgyűlés tagjaiból álló olyan testület, amely az Országgyűlésnek a rendkívüli állapottal összefüggő, meghatározott döntési jogosítványaival rendelkezik, és folyamatosan ellenőrzi a Kormány rendkívüli állapottal kapcsolatos tevékenységét, döntéseit. Abban az esetben pedig, ha a rendkívüli állapot miatt az Országgyűlés nem hívható össze, a Honvédelmi Tanács gyakorolja az Országgyűlés valamennyi hatáskörét, de az alkotmányt és a minősített többséggel meghozandó törvényeket nem változtathatja meg, és a köztársasági elnököt sem választhatja meg. A Honvédelmi Tanács javaslatára a köztársasági elnök köteles az Országgyűlést összehívni. A Honvédelmi Tanácsban valamennyi képviselőcsoport a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően képviselteti magát. A Honvédelmi Tanács az országgyűlési ciklus idejére alakul meg, és a rendkívüli állapot kihirdetésekor összeül. A Honvédelmi Tanács összetételét és eljárási rendjét törvény szabályozza. A Honvédelmi Tanács ülésein a Kormány tagjai és a köztársasági elnök részt vehetnek és felszólalhatnak.

2. A szükséghelyzet fogalma alatt azok a belső eredetű helyzetek értendők, amikor az állam alkotmányos rendje, működése, valamint a személy- és vagyonbiztonság erőszakos cselekmények miatt súlyos veszélybe kerül. Szükséghelyzetben a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. (1) A katasztrófahelyzet fogalmát az alkotmány úgy határozza meg, hogy ezek olyan társadalmi (pl. migrációs), technikai, természeti eredetű események által előidézett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető helyzetek, amikor az adott események elhárítása az általános működés rendjében nem lehetséges, és felszámolásuk központi vagy területi szintű közvetlen állami irányítást tesz szükségessé.

(2) A katasztrófahelyzetet a Kormány állapítja meg, és a katasztrófaállapot rendeleti kihirdetésével egyidejűleg az általa megjelölt közigazgatási területet katasztrófasújtotta területté nyilvánítja.

(3) A Kormány rendeleti úton jogszabályoktól eltérő intézkedéseket vezethet be, elrendelheti a magyar honvédség kijelölt részeinek igénybevételét.

4. A rendkívüli helyzetekben alkalmazandó szabályokat, az egyes állami szervekre ilyen helyzetekben irányadó speciális hatásköri rendelkezéseket, a bevezethető rendkívüli intézkedéseket, az alkotmányos alapjogok korlátozásának pontos tartalmát minősített többséggel elfogadandó törvény szabályozza.

5. Az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekben is folytatja működését, egyes hatásköreire azonban speciális rendelkezéseket indokolt előírni:

a) az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzetekkel összefüggésben hozott jogszabályokat - az alábbi említett eset kivételével - a rendkívüli helyzet fennállása alatt nem, hanem csak utólag vizsgálhatja, és utólag állapíthatja meg az alkotmányellenességet;

b) ha a meghozott jogszabály olyan alkotmányos alapjogot sért vagy korlátoz, amely még rendkívüli helyzetekben sem korlátozható, illetőleg a korlátozás alkotmányos feltételei nem állnak fenn, az Alkotmánybíróság a rendkívüli helyzet fennállása alatt is vizsgálhatja a jogszabály alkotmányosságát és az alkotmányellenes rendelkezést azonnal megsemmisítheti.

HATODIK RÉSZ

ALKOTMÁNYVÉDELEM

I. Fejezet

Az Alkotmánybíróság

1. (1) Az Alkotmánybíróság valamennyi feladat- és hatáskörét az alkotmányban kell meghatározni. Az Alkotmánybíróság alapvető feladata az alkotmány rendelkezéseinek megvalósulása feletti őrködés.

(2) Az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed:

a) a törvény kihirdetése előtti alkotmányossági vizsgálatra az Országgyűlés által már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény esetében;

b) a jogszabályok kihirdetése utáni alkotmányossági vizsgálatra;

c) a nemzetközi szerződések alkotmányossági vizsgálatára ezek megkötése előtt;

d) a hazai jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatára;

e) az alkotmány rendelkezéseinek értelmezésére;

f) a jogalkotói kötelezettség elmulasztásával megvalósuló alkotmányellenesség megállapítására;

g) az alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával elszenvedett jogsérelem esetén az állampolgárok által benyújtott alkotmányos panasz elbírálására;

h) az állami szervek közötti hatásköri viták - kivéve a bíróságokat érintő hatásköri vitákat - eldöntésére;

i) a köztársasági elnök jogi felelősségének megállapítására;

j) a népszavazási kezdeményezés, illetőleg a népszavazás alkotmányosságának elbírálására.

(3) Az egyes ügycsoportokban az indítványozók körét a hatáskörök mellé rendelve kell meghatározni úgy, hogy az indítványozók köre az ésszerű határok között maradjon.

(4) Az Alkotmánybíróság hatáskörével kapcsolatban két alapvető szabályt kell az alkotmányban kimondani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek. Másrészt viszont hangsúlyozni kell az Alkotmánybíróság alkotmányhoz kötöttségét azzal is, hogy feladata alkotmányos jogviták eldöntése. Az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok megsemmisítésére irányuló joga nem jelentheti azt, hogy a jogszabály egyes rendelkezéseinek tartalmát megváltoztathatja.

(5) Indokolt az alkotmányban rögzíteni, hogy a bíróságok döntései felett - kivéve azt az esetet, ha az alkotmányos panasz alapján meghozott alkotmánybírósági döntés szerint a büntetőeljárásban alkalmazott rendelkezés semmisségéből a büntetés, intézkedés csökkentése vagy mellőzése, illetőleg a felelősség alóli mentesülés vagy a felelősség korlátozása következne - az Alkotmánybíróságnak nincs felülbírálati joga.

2. (1) Az alkotmánynak tartalmaznia kell az Alkotmánybíróság eljárására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Így:

a) meg kell határozni, milyen ügyekben dönt a teljes ülés és milyen ügyekben háromtagú tanács;

b) szabályozni kell a teljes ülés határozatképességét;

c) rögzíteni kell, hogy az Alkotmánybíróság csak az erre jogosultak indítványára jár el, hivatalból nem;

d) szabályozni kell az indítványozók és a jogalkotók jogosítványait.

(2) Az eljárás részletes szabályait az Alkotmánybíróságról szóló törvény tartalmazza.

(3) Az Alkotmánybíróság létszámát, a bírák jelölését és választását, a bírák jogállását az alkotmányban a jelenleg hatályos szövegnek megfelelően kell szabályozni, de a részletszabályokat az Alkotmánybíróságról szóló törvényben kell elhelyezni.

(4) Az alkotmánybíróvá választás feltételeinek alapjait az alkotmányban kell rögzíteni éppúgy, mint az alkotmánybírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának elvét is. A megválasztás előfeltételeinek részletezése az Alkotmánybíróságról szóló törvényben helyezendő el, az alkotmányban csak a legfontosabb garanciális szabályokat kell meghatározni. Az alkotmányban kell azonban rendelkezni az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásának időtartamáról és újjáválaszthatóságuk tilalmáról. A megbízatás jelenlegi kilencéves időtartama nem csökkenthető, indokolt lehet azonban a megbízatási idő mérsékelt növelése. Ugyancsak garanciális okokból (ha nem is részletesen) meghatározandók az alkotmányban az alkotmánybírói minőség megszűnésének esetei is.

(5) Az alkotmány rendelkezzen az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának szabályáról. A bírák maguk válasszák meg az Alkotmánybíróság elnökét és helyettes elnökét.

(6) Az alkotmánybírói tisztség összeférhetetlen minden más politikai, állami, társadalmi vagy gazdasági tisztséggel vagy megbízatással; az alkotmánybíró csak szerzői jogvédelem alá tartozó, illetve tudományos és oktató tevékenységet folytathat, minden egyéb jövedelemszerző tevékenység tilos a számára.

II. Fejezet

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai

1. Az alkotmányban rendelkezni kell az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, általános helyetteséről, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosáról, valamint az adatvédelmi biztosról. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg hat évre, a képviselők kétharmadának szavazatával. Az országgyűlési biztosok egy alkalommal újraválaszthatók.

2. Az országgyűlési biztosok feladata az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságok megvizsgálása, kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése. Az országgyűlési biztosok tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az országgyűlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyűlési biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs jogorvoslati út vagy azt már kimerítették.

III. Fejezet

Az alkotmány megváltoztatása

1. Az alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az előkészítés alatt lévő új alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra, tehát az Országgyűlés a tagjainak kétharmados többségével fogadja el, majd azt népszavazásnak kell megerősítenie.

2. Az új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb feltételeket kell előírni.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. Az alkotmány tartalmazzon megfelelő átmeneti rendelkezéseket a jogbiztonság érdekében. Az új alkotmány kihirdetésére és hatálybalépésére a népszavazással történő megerősítést követően kerülhet sor. A népszavazásra bocsátás módjáról és időpontjáról külön kell rendelkezni.

2. Az új alkotmány hatálybalépése nem szünteti meg egyetlen, a korábbi Alkotmány alapján megválasztott vagy kinevezett tisztségviselő megbízatását sem.


  Vissza az oldal tetejére