Időállapot: közlönyállapot (1997.III.26.)

1997. évi XII. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról és kiegészítéséről * 

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következők szerint módosul:

1. § (1) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

„e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás),”

(2) A Bt. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

„h) a geotermikus energia hasznosítása,

i) az a)-h) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.”

2. § A Bt. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá:

a) a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vizek kutatása és kitermelése, valamint

b) az építés, tereprendezés és a vizek medrének - külön törvényben meghatározott - vízgazdálkodási célból végzett alakítása, továbbá a kézi erővel végzett aranymosás. A terep rendezésével, illetve a mederalakítással összefüggő ásványi nyersanyag kitermelésére e törvény 20. és 41. §-ainak szabályait kell alkalmazni, ha az a kitermelt ásványi nyersanyag üzletszerű hasznosításával, értékesítésével jár.”

3. § A Bt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ásványi nyersanyagok, valamint a geotermikus energia természetes előfordulásukban az állam tulajdonában állnak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át.”

4. § A Bt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bejelentést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bányafelügyelet a kutatás megkezdésére megjelölt határnapot megelőző tizenöt napon belül, a felszíni előkutatás ellen intézkedést nem kezdeményez.”

5. § A Bt. 5. § előtti címének, valamint az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Hatósági engedély alapján végezhető bányászati tevékenységek

5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: nyílt területen

a) az ásványi nyersanyagkutatást,

b) a bányatelek fektetést követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá

c) a meddőhányó hasznosítását.”

(2) A kőolaj és földgáz kitermelésére jogosult bányavállalkozó a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő hasznosításának engedélyezését, ha az a környezetet nem veszélyezteti, szennyezi, károsítja.

(3) Az 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont szerint jogosult gazdálkodó szervezet részére, a bányászati tevékenység gyakorlását, valamint a szénhidrogén szállító vezeték létesítését és üzemben tartását a bányafelügyelet a törvény III. fejezetében foglalt általános szabályok szerint engedélyezi.”

6. § A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A kutatási engedély a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad - a kutatási területen - meghatározott ásványi nyersanyag kutatására, továbbá az engedélyben megjelölt határidőn belül a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.

(2) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható.”

7. § A Bt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A bányavállalkozó tevékenységét a 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni.

(2) Az 1. § (2) bekezdés szerint, vízjogi engedély alapján végzett ásványi nyersanyag kitermelésre a törvény III. Részében meghatározott általános szabályok közül csak a 20. és a 41. §-t kell alkalmazni.”

8. § (1) A Bt. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba, amelyeken az adott ásványi nyersanyag előfordulása valószínűsíthető.

(2) Az ásványi nyersanyag típusonként felmért, koncesszió kijelölésére alkalmas előfordulási területeken - az ország területfejlesztési koncepciója, gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásaira figyelemmel - végzendő regionális érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok tartalmára és elkészítésére vonatkozó szabályokat a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel együttes rendeletben állapítja meg.”

(2) A Bt. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - a (2) bekezdés szerinti érzékenységi, terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével -, amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata kedvezőnek ígérkezik.

(4) Felszín alatti vizek kitermeléséhez kapcsolódó geotermikus energia kutatására és energetikai célú hasznosítására terület koncesszióra nem jelölhető ki.”

9. § A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A koncesszió jogosultjának - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a bányászati tevékenység végzésére az aláírástól számított 90 napon belül, saját részvételével, belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania.

(2) Nem kell gazdasági társaságot alapítani, ha a koncesszió jogosultja bányászati tevékenység végzésére létrehozott belföldi gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont].”

10. § A Bt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szénhidrogének koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.”

11. § A Bt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

(2) Bányajáradékot köteles fizetni:

a) a bányavállalkozó, továbbá

b) az 1. § (2) és (5) bekezdése szerinti tevékenységet végző,

c) a geotermikus energiát, energetikai hasznosítás céljából kitermelő,

d) a jogosulatlanul bányászati tevékenységet végző

természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után.

(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §), valamint az e törvény hatálybalépésekor bányászati joggal rendelkező [50. § (6) bekezdés] által gyakorolt bányászati tevékenység esetében a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:

a) a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) esetében 12%-a,

b) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,

c) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

(4) Nem kell bányajáradékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj és az ezzel együtt kitermelt olajkísérő földgáz mennyisége után.

(5) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.

(6) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter

- az ásványi nyersanyag fajták,

- a kitermelés eredményességét befolyásoló természeti adottságok,

- és egyéb közérdek

különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

(7) A bányajáradékot pénzben kell teljesíteni. A Magyar Bányászati Hivatal engedélyezheti, illetve előírhatja a bányajáradék ásványi nyersanyagban, természetben történő teljesítését. A befizetett, illetve a természetben teljesített bányajáradék költségként számolható el.

(8) A bányajáradék befizetésének, természetben történő teljesítésének, továbbá a szabálytalanul, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítés (15. §), illetve díjfizetés [30. § (3) bekezdés] szabályait a Kormány állapítja meg.

(9) A bányajáradék pénzben kifejezett összege a kitermelt ásványi nyersanyag értékének e törvényben vagy a koncessziós szerződésben meghatározott százaléka. A bányajáradék számításának alapja a bányanyíláson kiszállított, kútfejen vagy ennek hiányában a kútfejre visszaszármaztatott módon mért mennyiség értéke. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia értékének számítására vonatkozó szabályokat a miniszter - a pénzügyminiszterrel és a környezetvédelmi feladat ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben - állapítja meg.

(10) Az évente befizetett bányajáradék összegének 10%-a a Központi Környezetvédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített részét képezi, amelyet a bányavállalkozóra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozására kell fordítani. Ennek felhasználására - a Kormány által rendeletben meghatározott eltérések figyelembevételével - az Alapra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(11) A bányajáradék összegéből az Alap javára elkülönített rész 1997. január 1-jétől 1997. december 31-ig: 0%.

(12) Az évente befizetett bányajáradék 5%-át az ország ásványvagyonának megismerését szolgáló prognosztikus kutatások, továbbá a koncesszió kijelölésére alkalmas területek gazdasági, környezeti, természeti és társadalmi hatásainak vizsgálatára kell fordítani. Az e célú pénzeszközök felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

12. § (1) A Bt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányafelügyelet meghatározott ásványi nyersanyag, illetve a geotermikus energia kutatását

- koncesszió keretében a munkaprogram elfogadásával,

- más esetekben kutatási engedély kiadásával

engedélyezi.

A kutatási tevékenység jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.”

(2) A Bt. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bányatelek megállapításának kezdeményezésére, valamint a kitermelés megkezdésére a koncessziónál előírt határidőket (14-15. §), az engedély határozat alapján végzett kutatás esetében is alkalmazni kell. E határidők elmulasztása esetén az engedélyhez fűződő jogok megszűnnek.”

(3) A Bt. 22. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a bányavállalkozó a munkavégzés során olyan ásványi anyagokra bukkan, amelyre jogosultsága nem terjed ki, az előfordulást köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek és kezdeményezheti a szerződésnek, engedélynek e nyersanyagra történő kiterjesztését. A kutatási engedély más ásványi nyersanyagra csak akkor terjeszthető ki, ha a kérelemben megjelölt ásványi nyersanyag szempontjából a kutatási terület nem minősül zártnak. A kiterjesztéssel érintett ásványi nyersanyag bányászatára a bányavállalkozót elsőbbség illeti meg.”

13. § A Bt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenység során nyert földtani adatokat évente köteles a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(2) A bányavállalkozó köteles az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére és elhelyezkedésére vonatkozó kezdeti adatokat a kutatási zárójelentésben, a termelés megkezdését követően az ásványvagyonban bekövetkezett változást évente, továbbá a bánya bezárásakor, illetve a mező felhagyásakor pedig a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatást a Magyar Geológiai Szolgálatnak megküldeni.

(3) A koncesszió jogosultja által szolgáltatott adatokat a koncesszió időtartama alatt, a más bányavállalkozó által szolgáltatott adatokat a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig üzleti titokként kell kezelni.

(4) A bányavállalkozó felelős a szolgáltatott adatok valódiságáért, amelyet a Magyar Geológiai Szolgálat jogosult ellenőrizni.”

14. § (1) A Bt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a bányavállalkozó kutatási adatokkal (kutatási zárójelentés) igazolja, hogy a lelőhely ipari vagyonnal rendelkezik és a kitermelési feltételek teljesíthetők.”

(2) A Bt. 26. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A jogosult kérelmére vagy hivatalból a bányatelket a bányafelügyelet a nyilvántartásból törli, és erről az érdekelteket értesíti, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, a bányateleknek az ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak. A bányatelek hivatalból törlendő, ha a bányavállalkozó külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi engedély iránti kérelmét elutasították. A bányatelek környezetvédelmi engedély kiadásának elutasítása következtében történt törlése kártalanítási igényt nem keletkeztet.”

(3) A Bt. 26. §-a a következő új (11), (12) és (13) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) Ha a bányászati munkák végzése során a művelésre engedélyezett bányatelek területén a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt olyan természeti, környezeti vagy régészeti érték válik ismertté, mely más módon nem védhető meg, az érdekelt szakhatóságok kezdeményezésére a bányafelügyelet a bányatelket hivatalból módosítja.

(12) A művelés alatt álló bányatelek területének a Bt. 26. §-ának (11) bekezdése alapján hivatalból történt csökkentése miatt a bányavállalkozót a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártalanítás illeti meg.

(13) Ha a bányászat befejezését követően a felszín alatti vízkészletet érintő tó maradt fenn vagy keletkezett, az azzal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a Kormány - a vízgazdálkodásról szóló külön törvény rendelkezései figyelembevételével - rendeletben állapítja meg.”

(4) A Bt. 26. §-a a következő új (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Ha a külszíni művelésre engedélyezett bányatelek területét a kitermelés befejezése vagy a koncesszió megszűnése előtt a 49. § 16. pontja szerinti kivett hellyé nyilvánítják, az ebből eredő károkért a bányavállalkozót kártalanítás illeti meg. A kivett hellyé nyilvánításról rendelkező határozatban a kártalanításról is rendelkezni kell. A kártalanítással meg nem elégedő bányavállalkozó többletkártalanítási igényét 30 napon belül bírósághoz benyújtott keresetben érvényesítheti. A védett természeti területté nyilvánításból eredő károk megtérítésére a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

15. § A Bt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.

(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés műszaki tervének teljesítését.

(3) Az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeit a miniszter a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(4) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével hagyja jóvá.

(5) Az ásványi nyersanyag kutatására, feltárására, kitermelésére, valamint a kitermelés befejezésére (a bánya bezárására, illetve mező felhagyására), a meddőhányó hasznosítására kidolgozott műszaki üzemi terv jóváhagyásához az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása szükséges.

(6) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványt, ásványtársulást, ősmaradványt az illetékes nemzeti parknak vagy természetvédelmi igazgatóságnak be kell jelenteni, és a lelet mentését lehetővé kell tenni.”

16. § (1) A Bt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapíthat meg. A díjfizetés mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.”

(2) A Bt. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a szüneteltetésnek gazdaságossági oka van és a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására díjat fizet, a bányabezárás nem rendelhető el. Szüneteltetés esetén a bányavállalkozó köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni, ha ellene a bíróság felszámolási eljárást indított, vagy az arra jogosult végelszámolást rendelt el.”

17. § A Bt. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a bányának a fő bányaveszélyek (vízveszély, gázkitörés-veszély, sújtólégveszély, szénporrobbanás-veszély, tűzveszély, porártalom-veszély és szilikózisveszély) szempontjából való minősítését elkészítsék.”

18. § (1) A Bt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlanul bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki

a) a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva gyakorolja,

b) bányászati koncesszió vagy hatósági engedély nélkül ásványi nyersanyagkutatást vagy kitermelést végez,

c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.”

(2) A Bt. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

„(3) Szabálytalanul gyakorolja a bányászati tevékenységet az a bányavállalkozó, aki a tevékenységet a bányafelügyelet felszólítása ellenére

a) műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően,

b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével, valamint

c) a bányajáradék megállapítására vonatkozó, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettségét elmulasztva

gyakorolja.”

(3) A Bt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A meg nem fizetett bányajáradékot és a bírságot adók módjára kell behajtani.”

19. § A Bt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A bányafelügyelet

a) műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozik:

- az ásványi nyersanyagok bányászata,

- a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,

- a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,

- az energetikai célra kinyert geotermikus energia hasznosítása,

- a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítése és üzemben tartása,

- a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és tárolásra történő hasznosítása, továbbá

az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések, valamint

- a propán-bután töltőtelepek, és

- az ipari robbantóanyag raktárak

létesítése, használatba vétele és üzemeltetése,

b) műszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik:

- a meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése, amennyiben az nem a bányaüzemi tevékenység része,

- a gyutaccsal nem indítható ipari robbanóanyagoknak a felhasználás és a forgalmazás helyszínén (telephelyén) keveréssel történő előállítása,

- az ipari robbantási tevékenység,

- egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás), a mélyépítés kivételével,

- a bányászati célt szolgáló vizsgálóállomáson végzett robbantástechnikai kutató tevékenység,

- a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálatok,

- a bányaüzemben működő vizsgálóállomások, laboratóriumok, valamint

- a bányaüzemben végzett bányabiztonsági kutató tevékenység és a tanbánya.

(2) A bányafelügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az irányadók.

(3) A bányatelek megállapítására és a műszaki üzemi terv jóváhagyására indított eljárás elintézési határideje legfeljebb 90 nap.

(4) Azonnali végrehajtást rendelhet el a hatóság, ha a határozata

- a műszaki üzemi terv jóváhagyására,

- a bányatelek megállapítására,

- bányaszolgalom alapítására, biztonsági övezetben kisajátításra,

- a 41. § (1) bekezdés alapján a tevékenység eltiltására, vagy

- a bányászati létesítmény környezetet veszélyeztető állapotának megszüntetésére

irányul.

(5) A bányafelügyelet intézkedni köteles, ha a hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek gyakorlásával kapcsolatban a 2. §-ban meghatározott közérdek sérelméről tudomást szerez.”

20. § A Bt. a következő, új 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § A vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására (kotrására) vagy mesterséges vízterek (tározók) létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásban - ha a tevékenység e törvényben meghatározott ásványi nyersanyagot, illetve ásványvagyon-gazdálkodást érint -, valamint a földhivatal jóváhagyásához kötött, tereprendezésre irányuló eljárásokban a bányakapitányság szakhatóságként működik közre.”

21. § A Bt. 46. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (föld alatti tároló térség).

(2) A föld alatti tároló térségekről az illetékes önkormányzat jegyzője nyilvántartást vezet.”

22. § A Bt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. § (1) Külön jogszabály hatálya alá nem tartozó földtani hatósági, szakhatósági és állami földtani kutatási feladatokat önálló költségvetési intézményként, a Magyar Geológiai Szolgálat látja el.

(2) A Magyar Geológiai Szolgálat vezeti az állami ásványi nyersanyagvagyon nyilvántartást, amelyről a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott díjazásért, igazolást ad ki.

(3) A bányafelügyelet a kutatás engedélyezésére (22. §) és a bányabezárásra, mezőfelhagyásra készített műszaki üzemi tervek jóváhagyására (42. §) irányuló eljárásaiban köteles kikérni a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét.”

23. § (1) A Bt. 49. §-ának 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

„4. „Bányászat” (bányászati tevékenység): ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek és az ásványvagyon gazdálkodás.

E törvény alkalmazásában bányászati tevékenységnek minősül:

a) a kitermelt ásványi nyersanyag előkészítése, a szénhidrogén-bányászatban elsődleges feldolgozása,

b) a bánya szüneteltetése, bezárása, szénhidrogénmező felhagyása,

c) a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,

d) a szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, továbbá

e) a felszín alatti víz kutatásával és kitermelésével nem járó geotermikus energia kutatása és energetikai célú hasznosítása is.

5. „Bányavállalkozó” a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság (a továbbiakban együtt: személy).

Bányavállalkozónak minősül e törvény

a) 3. §-ának, 20. §-ának, 41. §-ának szabályai alkalmazásában az energetikai célra kinyert geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására,

b) 2. §-ának, 16. § (4) bekezdésének, 18. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 24. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-35. §-ainak, 37-38. §-ainak, 41. §-ának szabályai alkalmazásában, a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására, valamint

c) 2. §-ának, 21. § (1) bekezdésének, 28. § (1) bekezdésének, 31-34. §-ainak, 41-42. §-ainak szabályai, alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására

jogosult személy is.”

(2) A Bt. 49. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

„11. „Geotermikus energia” a földkéreg belső energiája.”

(3) A Bt. 49. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

„22. „Széndhidrogén szállítóvezeték” (távvezeték) tartozékaival és szerelvényeivel együtt az a csővezeték, amely a földgázt, kőolajat vagy ezek termékeit a termelés (előkészítés, gyártás, tárolás) kiadó pontjától (kőolaj, földgáz előkészítő üzem, kőolajfinomító, gázfeldolgozó üzem) indító állomásától, illetve az országhatár átlépésétől a felhasználás (lakótelepülés, ipari létesítmény) feldolgozás átadó állomásáig, illetve az országhatárig szállítja.

A szállítóvezeték alkotórészei:

- indító- és átadóállomás,

- a szállítóvezeték üzemeltetését szolgáló technológiai létesítmények (nyomásfokozó, töltő, lefejtő, lefúvató, szakaszoló, tisztító állomások) és a nyomvonal jelzésére szolgáló berendezés,

- a szállítóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem) a távadat átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig.

A bányavállalkozó tulajdonában lévő távadat átviteli eszközök a szállítóvezeték tartozékai.”

(4) A Bt. 49. §-a a következő új 26. ponttal egészül ki:

(49. § E törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák:)

„26. „Szolgáltatásra köteles földtani adat” azok a földtani adatok, amelyeket a bányavállalkozó a bányászati tevékenység szabályszerű gyakorlása céljából méréssel, mintavételezéssel közvetlenül vagy az alapadatok feldolgozásával közvetett módon megismer.”

24. § A Bt. a következő új IV. Résszel, címmel és 49/A. §-sal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi VI. Rész VII. Részre változik:

„VI. RÉSZ

A BÁNYÁSZOK ERKÖLCSI ÉS ANYAGI MEGBECSÜLÉSE

49/A. § (1) A szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapját „Bányásznap” és december 4-ikét „Borbála-nap” címén ünneplik meg az ország bányászai.

(2) A bányászok egyedülálló szakmai hagyományaik és megkülönböztetett munkájuk elismeréseként jogosultak a bányász díszegyenruha viselésére és saját himnuszuk használatára.

(3) A magyar bányászélet és a szakma kulturális emlékeinek gyűjtéséről, feldolgozásáról és bemutatásáról a soproni Központi Bányászati Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum, illetve az általuk koordinált bányászati múzeumi hálózat gondoskodik.

(4) A bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére, így különösen a munka- és szabadidőre, a társadalombiztosítási kedvezményekre, az egészségkárosodási ellátásokra, a szakmai utánpótlásra, hagyományőrzésre és az egyéb sajátos juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg. Ezeket a szabályozásokat egy egységes, a nehéz munka sajátosságait tartalmazó jogszabályban kell összefoglalni.”

25. § A Bt. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A törvény 9. §-ában megjelölt területek minősítéséről, a minősítések öt évenként történő felülvizsgálatáról és a koncesszióra jelölhető zárt területek közzétételéről - a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleménye alapján - a Magyar Bányászati Hivatal elnöke gondoskodik.”

26. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásának feltétele, hogy

a) az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás (az utóbbi kettő a továbbiakban együtt: önkormányzat) - a 14. §-ban foglaltak figyelembevételével - a tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben [Ptk. 685. § c) pont] többségi tulajdoni részesedéssel, szavazati joggal vagy tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkezzen, illetve e célra költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapítson, vagy

b) az állam, illetőleg az önkormányzat a tevékenység gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedje.

(2) Tartós kisebbségi állami tulajdoni részesedés esetén az ágazati törvény meghatározhatja azokat a döntéseket, amelyekhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértése szükséges.”

(2) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állami tulajdon, illetve szavazati jog biztosításához szükséges.”

27. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az e törvény 11. §-ával megállapított, a Bt. 20. §-ának (12) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 26. §-ában foglalt rendelkezések e törvény kihirdetésétől számított 8. napon lépnek hatályba.

(4) E törvény kihirdetésétől számított 8. napon a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 4. §-ának (2) bekezdése és 339. §-ának (2) bekezdése, továbbá a Bt. 50. §-a (11) bekezdésének b) pontja és (13) bekezdése hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére