Időállapot: közlönyállapot (1997.III.28.)

1997. évi XVII. törvény

a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról * 

1. § A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 53/A. §-sal egészül ki:

„53/A. § Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő vélelmezett költséghányada 85 százalék, illetőleg a bevételének azon részéből, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, 94 százalék.”

2. § Az Szja tv. a következő 78/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Nyilatkozatok

78/A. § (1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához kormányrendeletben meghatározott előírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a következőkről:

a) a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;

b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó írásbeli hozzájárulása;

c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;

d) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, ha és amennyiben más őstermelővel (őstermelőkkel) együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat - ideértve a (2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint;

e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, valamint az állattartásra alkalmas épületek adatait.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.

(3) A 46. § (3) bekezdésének alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermelői igazolvány felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermelő a kifizető által kiállított bizonylat kifizetőnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a kifizetett összeget saját maga írja be az őstermelői igazolványba a kormányrendelet előírása szerint. A kifizető ebben az esetben is az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői igazolványa számának feltüntetésével szolgáltat adatot a kifizetésről az adóhatóságnak.

(4) A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 250 ezer forintot meghaladó, de 1 millió 500 ezer forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával - az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett - nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti. A gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehető figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Azokban az években, amikor a mezőgazdasági őstermelő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését, valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni.

(5) A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan választják.

(6) A (4) és (5) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetén az a mezőgazdasági kistermelő, aki az adókötelezettségének adóbevallással tesz eleget, az adóbevallásában, aki pedig a munkáltatójának ad adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot - akkor, ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag a munkáltatójától származik -, ennek a nyilatkozatnak a kiegészítéseként tehet a (4) bekezdés rendelkezéseiben foglalt módon és feltételekkel nyilatkozatot.

(7) A (4)-(6) bekezdés rendelkezései szerint adott nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra egyebekben is az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgató a hallgatói munkadíjkedvezményt akkor veheti igénybe, ha nyilatkozatot ad a felsőoktatási intézménynek, hogy a hallgatói munkadíjkedvezmény a befizetett tandíj kedvezményét csökkenti, és ez esetben a felsőoktatási intézmény a tandíj kedvezményére jogosító igazolást olyan záradékkal adja ki, hogy a tandíj kedvezményét csökkenteni kell a hallgatói munkadíjkedvezménnyel. E nyilatkozat alapján a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkadíjkedvezményt figyelembe veszi az adóelőleg-levonásnál.”

3. § Az Szja tv. a következő 78/B. §-sal és alcímmel egészül ki:

„Üzemanyagár

78/B. § Ahol e törvény valamely rendelkezése üzemanyagárat említ, azon a gépjármű forgalmi rendszámára és a kifizető, illetőleg a magánszemély nevére kiállított, az útnyilvántartás szerinti időszakban, illetőleg a gépjármű-használat időszakában keletkezett számla (számlák) szerint igazolt (elszámolt) üzemanyag forintban számított ellenértékének és ugyanazon számlában (számlákban) feltüntetett literben meghatározott üzemanyag-mennyiségnek a hányadosát kell érteni, vagy választása szerint literenként 151 forint benzinár és 132 forint gázolajár vehető figyelembe.”

4. § Az Szja tv. 6. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

5. § Az általános forgalmi adóról szóló, többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 13. §-a (1) bekezdésének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„19. mezőgazdasági tevékenység: a 4. számú melléklet I. részében felsorolt saját előállítású termékek értékesítése, feltéve, hogy azt az adóalany nem kereskedelmi tevékenységként végzi, ide nem értve az eseti jellegű értékesítést, ha az adóalanynak az abból származó, a tárgyév első napjától göngyölítetten számított bevétele nem éri el a 250 000 forintot.”

6. § (1) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az áfa-törvény 4. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - 1997. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Az Szja tv.-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. §-a (1)-(3) és (8) bekezdésében, továbbá az e § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket - figyelemmel a (14) bekezdés rendelkezéseire is - a hatálybalépés napjától, az e törvény 3. §-ával megállapított Szja tv. 78/B. §-ának rendelkezéseit április 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az Szja tv. 3. §-a 18. pontjának bc) alpontja, az Szja tv. 53. §-ának (5) bekezdése és az Szja tv. 2. számú mellékletének III. része hatályát veszti.

(4) Az Szja tv. 3. §-ának 19. pontjában a „3 millió” szövegrész helyébe a „4 millió” szövegrész lép.

(5) Az Szja tv. 22. §-ának (6) bekezdésében az „átállási” szövegrész helyébe a „kistermelői” szövegrész lép.

(6) Az Szja tv. 37. §-a (4) bekezdésének b) pontja a „továbbá, ha az így elhelyezett összeget utóbb a magánszemély felveszi, arra a (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.” szövegrésszel egészül ki.

(7) Az Szja tv. 39. §-ának (3) bekezdésében a „- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegének - a 20 százaléka,” szövegrész helyébe a „- de legfeljebb a nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatási normatíva adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összege kétszeresének - a (4) bekezdés rendelkezése szerint kiszámított adója (hallgatói munkadíjkedvezmény), a hallgatónak a tandíjkedvezmény igénybevételére vonatkozó nyilatkozata alapján, feltéve, hogy a munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében történik, és” szövegrész lép.

(8) Az Szja tv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hallgatói munkadíjkedvezményt úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját a (3) bekezdésben említett díjjal együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.”

(9) Az Szja tv. 52. §-ának (5) bekezdésében a „3 millió” szövegrész helyett a „4 millió” szövegrész lép.

(10) Az Szja tv. 53. §-ának (1) bekezdésében a „mezőgazdasági kistermelőnek” szövegrész elmarad.

(11) Az Szja tv. 2. számú melléklet I. rész 6. pontjának zárójelben lévő szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép: „(nem kell a magánszemély saját célra történő felhasználása és a térítésmentes átengedés értékével növelni bevételét, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat költségei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti);”

(12) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki az őstermelői igazolványát e törvény hatálybalépése előtt váltotta ki, azt továbbra is használhatja, azonban annak visszaadása mellett, kérheti új igazolvány kiállítását az Szja tv.-nek az e törvénnyel módosított vonatkozó rendelkezései szerint.

(13) Az a mezőgazdasági őstermelő, aki e törvény hatálybalépése előtt az őstermelői igazolvány kiváltására nem volt jogosult, és emiatt a bevételéből adóelőleget vontak le, kérheti az Szja tv. azon rendelkezésének alkalmazását, amely a tévesen levont adóelőleg helyesbítésére vonatkozik.

(14) Az Szja tv.-nek az e törvény 2. §-ával megállapított 78/A. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseit, valamint az e § (7) és (8) bekezdésében megállapított rendelkezéseket csak e törvény hatálybalépését követően megkötött munkavégzési szerződésekre kell alkalmazni, a korábban megkötött szerződésekre az akkor hatályos szabályok vonatkoznak.

(15) Azt az adóalanyt, aki (amely) e törvény hatálybalépésétől kezdődően az áfa-törvény rendelkezései szerint mezőgazdasági tevékenységet végez, az áfa-törvény XIII. fejezetében szabályozott különleges jogállás (a továbbiakban: különleges jogállás) 1997. január 1. napjától illeti meg, feltéve, hogy e törvény hatálybalépését megelőzően az adóhatóságnál nem tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz.

(16) Az a (15) bekezdés szerinti tevékenységet folytató adóalany, aki (amely) e törvény hatálybalépését megelőzően az adóhatóságnál tett olyan bejelentést, amelynek eredményeként 1997. január 1. napjától alanyi adómentességben részesül, vagy más adózási módot alkalmaz, az áfa-törvény 57. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően dönthet úgy, hogy e törvény hatálybalépését követő második hónap első napjától a különleges jogállást választja, feltéve, hogy azt az adóhatóságnak legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül bejelenti.

(17) Az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglaltaktól eltérően, az 1997. évben a mezőgazdasági kistermelő az átalányadózás választását az őstermelői igazolvány kiállításakor a választott adózási módnak az őstermelői igazolványba történt bejegyzésével is bejelentheti.

(18) Az Szja tv. 57/A. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „1997. évben év közben is lehetséges ez a választás azzal, hogy a tételes átalányadó összegébe beszámítható a választást megelőző időszakban az e tevékenységből származó jövedelem után levont, illetőleg befizetett személyi jövedelemadó-előleg.”

1. számú melléklet az 1997. évi XVII. törvényhez

„6. számú melléklet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényhez
a mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről

1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

a) a saját gazdaságban történő termelés, ha a termékek a következők:

- gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1),

- ipari növények (METJ 91-2),

kivéve a hínár (METJ 91-23-29),

- burgonya (METJ 91-3),

- szálas-, lédús és tartósított takarmányok (METJ 91-4),

- zöldségfélék (METJ 92-1),

- gyümölcsök (METJ 92-2),

kivéve a déligyümölcsök (METJ 92-25),

- szőlő (METJ 92-31, 32),

- virágok és dísznövények (METJ 92-4),

kivéve a virág- és dísznövénytermelés egyéb termékei (METJ 92-47),

feltéve, hogy az értékesítésükből származó bevétel az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, ha meghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének, azonban - ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta - az ellenérték kifizetésére ekkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások,

- erdei magok, csemeték, erdősítés (METJ 94-1),

azzal, hogy az erdősítést a mezőgazdasági őstermelő a saját tulajdonú erdejében végzi;

b) a saját gazdaságban történő állattenyésztés, ha a tenyésztett állatok a következők:

- szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1),

- sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2),

kivéve a vírussüldő (METJ 93-22-01-4), a szérumsertés (METJ 93-22-01-5),

- juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3),

- ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4),

kivéve a sportló (METJ 93-42-01), a versenyló (METJ 93-42-02), a szérumló (METJ 93-42-05),

- baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5),

kivéve a gyógyászati tenyésztojás, baktérium tenyészetek céljára (METJ 93-56-06-3),

- halászati termékek (METJ 93-6),

- vadgazdálkodási termékek (METJ 93-7),

kivéve az élővad (METJ 93-71), a lőtt, elpusztított vad és szőrmés apróvad nyers bőre (METJ 93-72),

- egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8),

kivéve a kutya (METJ 93-82-01), a macska (METJ 93-82-02), a laboratóriumi állatok (METJ 93-85), a dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86),

- állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9),

kivéve a hullatott agancs (METJ 93-91-07), az agyar (METJ 93-91-08), a trófea (METJ 93-91-09),

feltéve, hogy a melléktermék saját gazdaságban folytatott állattenyésztésből keletkezik;

c) a terület felett rendelkezési jogot gyakorló hozzájárulásával

- erdei melléktermékek (METJ 94-39) gyűjtése;

d) a saját gazdaságban történő olyan termékelőállítás, amely az a)-c) pont rendelkezéseinek megfelelő (a saját gazdaságban előállított) termék felhasználásával történik akkor, ha a termékfeldolgozás eredménye

- tejipari termék (ITJ 82),

- befőtt (ITJ 83-11),

- püré és dzsem (ITJ 83-12),

- íz (ITJ 83-13),

- szárított, aszalt, porított és cukrozott gyümölcs (ITJ 83-14),

- folyékony gyümölcs (ITJ 83-15),

- gyümölcsszörp és -sűrítmény (ITJ 83-16),

- szárított és porított főzelék- és zöldségféle (ITJ 83-23),

- zöldség alapú ivólé (ITJ 83-26),

- paradicsom ivólé (ITJ 83-35),

- savanyúság (ITJ 83-4),

- tartósított fél- és előtermék gyümölcs alapanyagból (ITJ 83-71, 72),

- tartósított fél- és előtermék zöldség alapanyagból (ITJ 83-73, 74, 76),

- tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, negyedelt, felezett, magozott, illetve csumázott gyümölcs, zöldség, burgonya (ITJ 89-81-ből);

e) a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített

- szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1, 2),

- félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88-31-3),

- hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1, 2, 3),

feltéve, hogy a magánszemély az e) pontban felsorolt termékeket az adott évben kizárólagosan kifizetőnek értékesíti, és feltéve, hogy értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 4 millió forintot nem haladja meg, ha meghaladja, vagy ha nem kifizető részére is értékesít, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének. Ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermelői igazolványt kiváltotta, az ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó előírások, ha a bevétel a 4 millió forintot meghaladja, de kizárólag kifizetők részére történik az értékesítés.

2. A közös őstermelői tevékenységre vonatkozó szabályok a következők:

a) A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek.

b) A közös igazolványban a többi együttes nyilatkozatot adó családtag azonosító adatait is - egybehangzó hozzájárulásuk alapján - fel kell tüntetni.

c) A tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a családtagok számával történő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. Az előzőektől eltérően a gépjármű használatával összefüggő költségeket a közös őstermelői tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban - a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is - közülük csak azét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

d) A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok - a c) pont rendelkezését is figyelembe véve - külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek.”

2. számú melléklet az 1997. évi XVII. törvényhez

Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:]

„6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), kivéve:

- a széfügyletet (SZJ 103900), valamint

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig;”

3. számú melléklet az 1997. évi XVII. törvényhez

Az áfa-törvény 4. számú mellékletének I. része helyébe a következő rendelkezés lép:

„I. rész:
A mezőgazdasági tevékenység keretében értékesíthető termékek köre és a kompenzációs felár mértéke


Sor-
szám


Megnevezés
A kompenzációs felár
mértéke
a felvásárlási ár
%-ában
(AM)
1. Növénytermelési termékek:
Gabonafélék és hüvelyesek (METJ 91-1) 12
Ipari növények (METJ 91-2) 12
Burgonya (METJ 91-3) 12
Szálas-, lédús és tartósított takarmányok (METJ 91-4) 12
Zöldségfélék (METJ 92-1) 12
Gyümölcsök (METJ 92-2) 12
kivéve: Déligyümölcsök (METJ 92-25)
Szőlő (METJ 92-31, 32) 12
2. Élő állatok, állati termékek:
Szarvasmarha és tenyésztésének termékei (METJ 93-1) 7
Sertés és tenyésztésének termékei (METJ 93-2) 7
Juh és tenyésztésének termékei (METJ 93-3) 7
Ló és tenyésztésének termékei (METJ 93-4) 7
kivéve: Sportló (METJ 93-42-01)
Versenyló (METJ 93-42-02)
Baromfi és tenyésztésének termékei (METJ 93-5) 7
Halászati termékek (METJ 93-6) 7
Vadgazdálkodási termékek (METJ 93-7) 7
kivéve: Élővad (METJ 93-71)
Lőtt, elpusztított vad és szőrmés apróvad nyers bőre (METJ 93-72)
Egyéb állatok és termékeik (METJ 93-8) 7
kivéve: Kutya (METJ 93-82-01)
Macska (METJ 93-82-02)
Laboratóriumi állatok (METJ 93-85)
Dísz- és állatkerti állatok (METJ 93-86)
Állattenyésztési melléktermékek (METJ 93-9) 7
kivéve: Hullatott agancs (METJ 93-91-07)
Agyar (METJ 93-91-08)
Trófea (METJ 93-91-09)
3. Erdei magok, csemeték, erdősítés (METJ 94-1) 7
4. A kizárólag saját előállítású mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó élelmiszer-ipari termékek:
Tejipari termékek (ITJ 82) 7
Befőtt (ITJ 83-11) 12
Püré és dzsem (ITJ 83-12) 12
Ízek (ITJ 83-13) 12
Szárított, aszalt, porított és cukrozott gyümölcs (ITJ 83-14) 12
Folyékony gyümölcs (ITJ 83-15) 12
Gyümölcsszörp és -sűrítmény (ITJ 83-16) 12
Szárított és porított főzelék- és zöldségféle (ITJ 83-23) 12
Zöldség alapú ivólé (ITJ 83-26) 12
Paradicsom ivólé (ITJ 83-35) 12
Savanyúság (ITJ 83-4) 12
Tartósított fél- és előtermékek gyümölcs alapanyagból (ITJ 83-71, 72) 12
Tartósított fél- és előtermékek zöldség alapanyagból (ITJ 83-73, 74, 76) 12
Szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88-31-1, 2) 12
Félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88-31-3) 12
Hordós szőlőbor (ITJ 88-31-41-1, 2, 3) 12
Tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, negyedelt, felezett, magozott, illetve csumázott gyümölcs, zöldség, burgonya (ITJ 89-81-ből)
12”

  Vissza az oldal tetejére