Időállapot: közlönyállapot (1997.V.8.)

1997. évi XXVII. törvény

a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról * 

1. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A végelszámolási eljárásban hitelező mindenki, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;”

2. § A Cstv. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat.”

3. § (1) A Cstv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek

a) a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő [27. § (1) bekezdés], valamint

b) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló [60. § (1)-(2) bekezdés]

jogerős határozat ellen.”

(2) A Cstv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót, a végelszámolási eljárásban pedig a gazdálkodó szervezetet, a hitelezőt és a végelszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálása harmadik személy jogát is érinti, ő is félnek minősül.”

4. § (1) A Cstv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.”

(2) A Cstv. 24. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról.”

5. § (1) A Cstv. 27/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nem természetes személy felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.

(4) Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. E szabályokat a felszámolóbiztosra is megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Cstv. 27/A. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (5) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:

„(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a jogerős végzés kézhezvételét követő harminc napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a cégbíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, vagy a természetes személy felszámoló munkáját egészségi ok miatt nem tudja elvégezni, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat.

(8) A bíróság (6) és (7) bekezdésben foglalt határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki.”

6. § (1) A Cstv. 28. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi h) pont jelölése i) pontra változik:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát;”

(2) A Cstv. 29. §-a a következő e) és h) ponttal egészül ki:

(A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti:)

e) a bíróság Gazdasági Hivatalát,”

h) a területileg illetékes földhivatalt.”

7. § (1) A Cstv. 31. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles)

a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni.”

(2) A Cstv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles)

f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni.”

(3) A Cstv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.”

8. § (1) A Cstv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai.”

(2) A Cstv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani.”

9. § A Cstv. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénztartozások után

a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és

b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.”

10. § A Cstv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre.”

11. § A Cstv. 37. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”

12. § A Cstv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.

(2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni.

(3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - a földhivatal, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontja előtt óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni.”

13. § (1) A Cstv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni.”

(2) A Cstv. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról.”

14. § A Cstv. 40. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság [6. § (1) bek.] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

a) az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; vagy

b) a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet;

c) egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet.”

15. § A Cstv. 41. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.

(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet.”

„(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével.”

16. § A Cstv. 44. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni.

(3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat.

(4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős.”

17. § (1) A Cstv. 46. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

„(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni.

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül.”

(2) A Cstv. 46. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték.”

18. § A Cstv. 47. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.”

19. § (1) A Cstv. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

(2) Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni.

(3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

(4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet.

(5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat.”

(2) A Cstv. a következő 49/A-49/C. §-sal egészül ki:

„49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell:

a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,

b) az értékesítés feltételeit,

c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját,

d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját.

(2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak.

(3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni.

(4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell.

49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti

a) az adós nevét és székhelyét;

b) az árverés helyét és idejét;

c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;

d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;

e) ingatlan árverése esetén

ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat,

eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát,

ec) az árverési előleg összegét; és

f) az egyéb lényeges körülményeket.

(2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi.

(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.

(4) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani.

(5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében.

(6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni.

49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog.

(2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról.”

20. § (1) A Cstv. 50. §-ának (1) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki:

„A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát.”

(2) A Cstv. 50. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva.

(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át -, de legalább 50 000 Ft-ot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni.”

21. § A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”

22. § (1) A Cstv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.”

(2) A Cstv. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére.”

23. § (1) A Cstv. 54. §-a a következő mondatokkal egészül ki:

„A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.”

(2) A Cstv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik.”

24. § (1) A Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás.”

(2) A Cstv. 57. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolási költségek a következők:)

g) a felszámoló díja (60. § (4) bek.), mely tartalmazza a felszámoló által igénybe vett teljesítési segéd közreműködésével összefüggésben felmerült kiadásokat.”

(3) A Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés összegéből felszámolási költségként legfeljebb olyan összeg vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti.”

25. § A Cstv. 59. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja a vagyontárgyak nettó értékének 5%-a.

(2) Ha a felszámoló részére ténylegesen kifizethető díj a 4%-ot meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 100 000 Ft-ot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 100 000 Ft-ot meghaladja, de a 125 000 Ft-ot nem éri el, akkor csak a 100 000 Ft feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha a ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

(3) Ha a felszámoló ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére átutalandó összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100 000 Ft-ot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló ténylegesen befolyt díját 100 000 Ft-ra egészíti ki.

(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki.”

26. § A Cstv. 60. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az adós hitelezőinek befizetése kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak ténylegesen kifizethető díj - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti.

(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezők egy részénél a visszafizetés összege a 300 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni.”

27. § A Cstv. 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak átadja.”

28. § A Cstv. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.”

29. § A Cstv. 63/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.”

30. § A Cstv. 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a jogutód nélküli megszűnést kimondó határozat meghozatalának nincs helye.”

31. § A Cstv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha a végelszámoló megállapítása szerint a gazdálkodó szervezet vagyona az ismert hitelezők követeléseinek fedezetére sem elegendő, köteles a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet haladéktalanul előterjeszteni és a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a 75. § (1) bekezdésében meghatározott feladatoknak eleget tenni. Ebben az esetben a 8. § (1) bekezdésében foglalt szervek hozzájárulását nem kell beszerezni.

(3) Ha a végelszámolás megindulását követően felszámolási eljárást kezdeményeztek, a felszámolás elrendelése esetén a végelszámolási eljárás megszüntetése érdekében a bíróság a cégbíróságot értesíti.”

32. § (1) A Cstv. 73. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A végelszámolás kezdetét követő egy év elteltével a végelszámolónak tájékoztatót kell készítenie, melyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet helyzetét, annak indokolását, hogy az eljárás befejezésére miért nem kerül sor, továbbá tájékoztatást kell adni az eljárás befejezésének várható időpontjáról. A tájékoztatót a végelszámoló megküldi a cégbíróságnak, a jogutód nélkül megszűnést kimondó szervnek, illetve a gazdálkodó szervezet hitelezőinek (választmánynak).”

(2) A Cstv. 73. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 34. §-nak a 8. § (1) bekezdésben meghatározott szervek tájékoztatására vonatkozó, valamint a 33. § (1) és (2) bekezdésének és az 51. §-nak a rendelkezéseit a végelszámoló eljárása során is megfelelően alkalmazni kell. A kifogás elbírálására a cégbíróság jogosult.”

33. § (1) E törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépését követően a Cstv.-nek - e törvény hatálybalépésekor hatályos - összes rendelkezését az 1992. január 1. után indult és folyamatban lévő ügyekben is megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a korábban hatályos törvényi rendelkezésben foglaltak szerint a felszámolás nem kezdődött meg. Azon eljárásokban, ahol a felszámolás már megkezdődött, a felszámolási eljárás kezdő időpontjában hatályban levő rendelkezések szerint kell eljárni.

(3) Azokban az 1993. szeptember 2-a után indult és e törvény hatálybalépésekor már jogerősen lezárt felszámolási eljárásokban, amelyek esetében a felszámoló díja nem érte el a 4%-ot - illetve egyszerűsített felszámolás esetén a 400 000 Ft-ot - a felszámoló e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kérheti a bíróságtól, hogy a ténylegesen befolyt díj és a 4% - illetve 400 000 Ft - közötti különbözetet részére a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjfedezeti alap terhére fizessék ki. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A különbözet kiutalásának forrása kizárólag a díjfedezeti alapban az e törvény hatálybalépését megelőző napon rendelkezésre álló összeg lehet. A felszámolónak a kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy eleget tett a Cstv. - az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos - 59. §-ának (2) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségeinek. Ebben az esetben a bíóság értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére átutalandó összeget. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a követeléseket e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül összesíti. Ha az Alapban nem áll rendelkezésre a követelések teljes kielégítéséhez szükséges pénzösszeg, a felszámolókat követelésük arányában kell kielégíteni. E törvény hatálybalépése után az Alapba befizetést teljesíteni nem lehet.

34. § (1) A Cstv. 1. §-ának (4) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésének a) pontjában, a 73. § (1)-(2) bekezdésében és a 74. §-ban az „adós” megnevezés helyébe a „gazdálkodó szervezet” megnevezés lép; a 9. § (1) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szövegrész lép; a 17. § (2) bekezdésében az „1,5%-a” szövegrész helyébe az „1%-a” szövegrész lép; a 26. § (4) bekezdésében a „9. § (4) bekezdésében meghatározott arányú” szövegrész helyébe a „felszámolási eljárás lefolytatását kérő” szövegrész lép; a 27. § (2) bekezdésének a) pontjában a „nem vitatott” szövegrész helyébe a „nem vitatott vagy elismert” szövegrész lép; a 28. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § (1) bekezdésében, a 47. § (1) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdés c) pontjában és a 68. § (1) bekezdésében megjelölt 30 napos határidő 40 napra változik; a 46. § átszámozott új (6) bekezdésében „a (3) bekezdés” szövegrész helyébe „az (5) bekezdés” szövegrész lép; az 50. § (2) bekezdésében a „számított egy év elteltével” szövegrész helyébe az „évente” szövegrész lép; az 51. § (2) bekezdésében a „8 napon belül” szövegrész helyébe a „soron kívül” szövegrész lép, az 57. § (1) bekezdésének e) pontjában a „(2) bekezdés e) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) pontja” szövegrész lép; a 74. §-ban a „49. §-ában” szövegrész helyébe a „47. § (5) bekezdésében” szövegrész lép.

(2) A Cstv. 46. § (2) bekezdésében „A felszámoló megállapítja a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet” szövegrész helyébe a „A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít” szövegrész lép; az 52. § (3) bekezdésében a „zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg” szövegrész helyébe a „felszámolási zárómérleg” szövegrész lép; az 52. § (5) bekezdésében a „zárómérlegben vagy záró egyszerűsített mérlegben” szövegrész helyébe a „felszámolási zárómérlegben” szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében „a zárómérleget vagy záró egyszerűsített mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot” szövegrész helyébe „a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot” szövegrész lép; az 56. § (1) bekezdésében „zárómérlegben vagy a záró egyszerűsített mérlegben” szövegrész helyébe „felszámolási zárómérlegben” szövegrész lép; az 56. § (2) bekezdésében a „zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg” szövegrész helyébe a „felszámolási zárómérleg” szövegrész lép; a 60. § (1) bekezdésében a „zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg” szövegrész helyébe a „felszámolási zárómérleg” szövegrész lép; a 70. § a) pontjában az „éves beszámolóra, illetve egyszerűsített mérlegre vonatkozó értékelési előírások figyelembevételével záróleltárt, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, illetve egyszerűsített mérleget, adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget” szövegrész helyébe a „záró leltárt, tevékenységet lezáró mérleget, továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cstv. 7. § (1) bekezdésének második mondata, 14. § (3) bekezdésének b) pontja, a 18. § (2) bekezdésének második mondata, a 19. § (4) bekezdésének második mondata, a 20. § (2) bekezdésének második és harmadik mondata, a 23. § (4) bekezdése, a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 66. § (2) bekezdésének c) pontjában a „vagy összegszerűségében ismeretlen, illetve összegszerűségében változó” szövegrész, a 31. § (1) bekezdéséből „a leányvállalat, tröszti vállalat” szövegrész, a 48. § (2) bekezdése, az 51. § (5) bekezdéséből „a kifogást benyújtó kérelmére” szövegrész, az 51. § (6) bekezdése hatályát veszti.

35. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a felszámolási eljárás és a végelszámolás számviteli feladatait rendeletben határozza meg.

36. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 90. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A verseny-felügyeleti eljárás során kiszabott bírság, ha azt a kötelezett a teljesítésre nyitvaálló határidőn belül sem fizette meg, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal megkeresésére az illetékes állami adóhatóság szed be.”


  Vissza az oldal tetejére