Időállapot: közlönyállapot (1997.V.14.)

1997. évi XXXII. törvény

a határőrizetről és a Határőrségről * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a határőrizetről és a Határőrségről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A határőrizet célja: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének biztosítása érdekében az államhatár jogellenes átlépésének megakadályozása, az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása, illetőleg megszakítása.

2. § Az államhatár őrzése és védelme a fegyveres erők feladata. A Határőrség kettős rendeltetésű, sajátos jogállású és szervezetű fegyveres szerv, amely a haza katonai védelmét a fegyveres erőkre, a határrendészeti feladatait az e törvény rendelkezései, valamint a rá vonatkozó más törvények és jogszabályok alapján hajtja végre.

A Magyar Köztársaság államhatára

3. § (1) E törvény alkalmazásában a Magyar Köztársaság államhatára nemzetközi szerződésben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld (víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják.

(2) A Magyar Köztársaság államhatárát, határvonalát a terepen elhelyezett határjelek jelölik.

(3) A határjelek közül azok, amelyeknek létesítése, fenntartása nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaság feladata, valamint a Magyar Köztársaság területén elhelyezett határjelek a magyar állam tulajdonát képezik.

(4) A határvonalra és a határjelek elhelyezésére vonatkozó földmérési adatokat nemzetközi határokmányok (határleírások, határtérképek és mérési vázlatok) tartalmazzák.

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

1. államhatár rendjének védelme: a Határőrségnek a zavartalan határmenti viszonyok megőrzésére irányuló szolgálati tevékenysége, amelyet az államhatár őrzésével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával és a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatok végrehajtásával valósít meg;

2. államhatár őrzése: a Magyar Köztársaság államhatára sérthetetlenségének biztosítására a Határőrség által a határterületen folytatott állandó szolgálati tevékenység;

3. határvonal: az államhatár és a föld (víz) metszési vonala;

4. határátkelőhely: a közúti, vasúti határállomás, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér és kikötő (kikötőhely) - ideiglenes határnyitás esetén egyéb helyszín - azon területe, ahol a határforgalomban a személyek, a járművek, az okmányok és szállítmányok ellenőrzése és az államhatáron való átléptetése történik;

5. határfigyelőztetés: a Határőrségnek a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerében jelzések elhelyezése, mely alapján a Határőrség a határforgalom ellenőrzése során olyan bírói engedélyhez nem kötött rejtett tevékenységet végez, amely a bűnüldöző hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok által meghatározott személyek, járművek, úti okmányok vagy egyéb tárgyak megfigyelésére, jelzésére, felfedésére irányul;

6. határforgalom ellenőrzés: a Határőrségnek e törvényben és más jogszabályok alapján a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen vagy az ellenőrzésre kijelölt más helyen folytatott olyan szolgálati tevékenysége, amely személyek, járművek és szállítmányok ellenőrzésére - ide nem értve a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényben meghatározott vámellenőrzést -, jogszerű átléptetésére, továbbá a határ jogellenes átlépésének és a hatáskörébe tartozó más jogsértő cselekmények megakadályozására irányul;

7. határkörözés: a külön jogszabályokban meghatározott nyilvántartásban szereplő (körözött) személyek, járművek, útlevelek, más okmányok és tárgyak határon történő felfedésére irányuló nyílt szolgálati tevékenység;

8. határrend: rendezett határmenti viszony, amelynek fenntartása - nemzetközi szerződés vagy jogszabály alapján - a szomszédos államokat egymással szemben megillető jogok és kötelezettségek kölcsönös tiszteletben tartásán alapszik;

9. határterület: a határvonaltól számított az a területsáv, amelyet a Kormány rendeletében meghatározott települések közigazgatási területe alkot, továbbá a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtér, vasútállomás és kikötő (kikötőhely) külön-külön meghatározott területe, a nemzetközi forgalomban közlekedő, menet közbeni határforgalom ellenőrzésre kijelölt jármű;

10. határút: a határ közvetlen közelében olyan út, amelynek tengelye a határvonallal megegyezik vagy azzal párhuzamos;

11. határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyet az államhatár keresztez, vagy amelyen a határvonal halad. A tavaknak és a határt alkotó folyóknak a határvonaltól a magyar partig terjedő része teljes szélességében határvíznek minősül;

12. konfliktushelyzet: egy vagy több állam területén a határ közelében kialakult olyan fegyveres cselekmény, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

13. menekültügyi veszély: a szomszéd állam területéről emberek tömeges (50-100 fő felett) menekülése, amely közvetlenül veszélyezteti az államhatár rendjét;

14. részleges határzár: a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyen meghatározott személyek, járművek és szállítmányok körére kiterjedő átlépés tilalma (szüneteltetése);

15. teljes határzár: az államhatár egyes szakaszain a határforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken személyek, járművek és szállítmányok átléptetésének teljes szüneteltetése.

A határőrizet és az államhatár rendjének fenntartását biztosító szabályok

5. § (1) A szárazföldön a határvonal mentén a láthatóságot legfeljebb öt méter széles határnyiladék biztosítja, melynek területén - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - műtárgy nem létesíthető.

(2) Ha valamely ingatlan határa (mezsgyéje) a határvonallal megegyezik, az ingatlan birtokosa köteles tűrni a Határőrség törvényben meghatározott, valamint nemzetközi szerződésben előírt feladatainak teljesítését. Az e tevékenységgel összefüggésben okozott kárért a Határőrség a polgári jog fokozott felelősségre vonatkozó szabályai szerint felel.

6. § (1) A szomszéd állam területét is érintő, illetve a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkák csak nemzetközi szerződés alapján végezhetők.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményeket és műtárgyakat nemzetközi szerződés alapján lehet létesíteni, megváltoztatni, karbantartani, illetve megszüntetni.

(3) A munka megkezdéséhez a 42. § szerinti szakhatósági hozzájárulástól el lehet tekinteni, amennyiben azt közveszély elhárítása, tűzoltás, műszaki mentés, ipari szerencsétlenség, elemi csapás vagy egyéb katasztrófa következményeinek felszámolása indokolja. Ilyen esetben a Határőrséget utólag haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha a tevékenység a határ átlépésével jár, a hozzájárulás kiadásával egyidejűleg a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együttesen intézkedik a munkák elvégzéséhez szükséges határátléptetések végrehajtásáról. Ennek költségei a kérelmezőt terhelik, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

7. § A határrend megsértése következtében keletkezett károk, költségek megállapításának és megtérítésének módját nemzetközi szerződés, ennek hiányában jogszabály állapítja meg.

8. § A határút és a határvíz használatának általános szabályait nemzetközi szerződés állapítja meg.

9. § Az államhatáron átkóborolt háziállat elhelyezéséről, tartásáról annak visszaadásáig - az állat-egészségügyi előírásokra és a vámjogszabályokra is figyelemmel - az illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

10. § A határvízen való áthaladás közben - kényszerkikötés kivételével - a vízi jármű a magyar vagy a szomszédos államhoz tartozó parton nem köthet ki, arra fel- vagy arról leszállni, illetve arról dolgot levenni vagy feltenni nem lehet. Kényszerkikötés esetén a 17. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

11. § (1) A magyar vasútállomások között, de a szomszéd állam területén levő vasútvonalon az államhatár átlépésére, a közlekedésre (peage forgalom) nemzetközi szerződés rendelkezése az irányadó.

(2) Az (1) bekezdésben említett forgalomban a Magyar Köztársaság területén áthaladó vonatra a nemzetközi szerződésben előírtak szerint lehet fel- vagy arról leszállni, illetve dolgot levenni vagy feltenni.

12. § A Határőrségnek be kell jelenteni:

a) az államhatártól számított öt kilométeren belüli vadászatot, tervezett időpontja előtt legalább 3 munkanappal;

b) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtéren rendezett éleslövészetet 3 munkanappal korábban;

c) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli légi járművel végzett növényvédelmi munkát, megkezdése előtt legalább 24 órával.

Az államhatár átlépésének feltételei

13. § (1) Az államhatárt a nemzetközi szerződésekben, valamint külön törvényekben meghatározott feltételekkel, a 14. §-ban meghatározott kivétellel, a forgalom számára megnyitott közúti, vasúti, vízi vagy légi határátkelőhelyen, a Határőrség és jogszabályban feljogosított más hatóságok ellenőrzése mellett lehet átlépni.

(2) Menetrend szerint közlekedő autóbuszon, vonaton vagy hajón utazó személy úti okmányainak és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzése menet közben is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedő járművön a szolgáltatást végző kérésére hajtható végre a menet közbeni ellenőrzés.

(3) A légi járművön utazók úti okmányának és az átlépés egyéb feltételének ellenőrzését a légi járműnek az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani. E rendelkezéstől - figyelemmel az (1) bekezdésben foglaltakra is - nemzetközi szerződés alapján lehet eltérni.

14. § Kérelemre a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel együtt ideiglenes határátkelőhely működését engedélyezheti. A Határőrség részére a határátkelőhely működtetéséből adódó többletköltségekre a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 144. §-ának (10) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.

15. § (1) A határátkelőhely rendjének fenntartásáért a Határőrség a felelős.

(2) A határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott-tartózkodás, a távozás rendjét kormányrendelet határozza meg.

16. § (1) A határátkelőhely ingatlan tulajdonosának, bérlőjének vagy kezelőjének kell biztosítania a ki- és beléptetés gyors, kulturált végrehajtásához szükséges tárgyi feltételeket.

(2) A járművek és a szállítmányok átvizsgálásánál az üzemeltető vagy a fuvarozó köteles közreműködni.

(3) A vasúti, légi és vízi közlekedésben nemzetközi különjárat indításakor és a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek menetrendjének megállapításához figyelembe kell venni - a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség által meghatározott - a határátlépés feltételeinek ellenőrzéséhez szükséges időt.

17. § (1) A légi jármű az államhatárt - a kijelölt légi be- és kilépő pontokon - a polgári repülésre vonatkozó nemzetközi szerződések és jogszabályok megtartásával lépheti át.

(2) A Magyar Köztársaság területére leszálló vagy onnan felszálló - nemzetközi forgalomban közlekedő - polgári és állami légi járművek, utasaik, valamint személyzetük határforgalmi és vámellenőrzés alá tartoznak.

(3) A nemzetközi forgalomban közlekedő légi jármű határterületen kívüli le-, illetőleg felszállásának engedélyezése előtt a repülőtér üzemeltetője előzetesen beszerzi a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség hozzájárulását.

(4) A kényszerleszállást végrehajtó - nemzetközi forgalomban közlekedő vagy külföldi - légi jármű parancsnoka köteles a Határőrséget vagy a Magyar Köztársaság Rendőrségét (a továbbiakban: Rendőrség) vagy a Vám- és Pénzügyőrséget haladéktalanul értesíteni. E tényről a szervek tájékoztatják egymást. Továbbhaladáshoz a Határőrség, valamint a Vám- és Pénzügyőrség együttes engedélye szükséges.

(5) Ha a kényszerleszállás kiépített leszállóhelyre történik, a leszállóhely felelős személye értesíti a (4) bekezdésben felsorolt hatóságokat.

Az államhatár átlépésének kivételes szabályai

18. § Az államhatáron a személyek átlépésekor, illetve járművek és szállítmányok áthaladásakor a határátlépésre vonatkozó szabályokat - ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:

a) vízi, vasúti vagy légi járművel történő átutazás esetén, amennyiben az utas a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség által kijelölt tranzitterületet, illetőleg a járművet nem hagyja el;

b) az államhatárnak a 6. § (4) bekezdésében, a mentésben résztvevők és a menekülő lakosság határátlépésekor a 10. §-ban és a 11. § (1) bekezdésében említett átlépése esetén;

c) a Határőrségnél menekültként való elismerését, illetőleg ideiglenes menedéket kérő személynél;

d) kiadatás, kitoloncolás, átszállítás vagy személynek nemzetközi szerződés alapján történő átadása vagy átvétele, átszállítása esetén.

Határátkelőhely megnyitása, megszüntetése, működésének szüneteltetése,
a határforgalom korlátozása

19. § (1) Új határátkelőhely megnyitására a Kormány által kötött nemzetközi szerződés alapján kerülhet sor.

(2) A határátkelőhely megszüntetésére, a működésének szüneteltetésére, továbbá a forgalom jellegének megváltoztatására nemzetközi szerződéssel összhangban, a Kormány döntése alapján a belügyminiszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben intézkedik.

20. § (1) Fertőző betegség elterjedésének megakadályozása céljából vagy más közegészségügyi érdekből a belügyminiszter - a népjóléti miniszter kezdeményezésére - az államhatár átlépését különleges egészségügyi előírások megtartásához kötheti.

(2) Fertőző állatbetegség vagy veszélyes növényi károsító behurcolásának megakadályozása érdekében, illetőleg annak bekövetkezése esetén a határforgalom korlátozására, összhangban a növény- és az állat-egészségügyi korlátozásokkal, a földművelésügyi miniszter kezdeményezése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(3) Nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrendvédelmi érdekből, valamint a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben - rendkívül indokolt esetben és meghatározott időtartamra - a Kormány teljes, a belügyminiszter részleges határzárat rendelhet el.

(4) A belügyminiszter a határzár elrendeléséről, annak okairól az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatja, illetőleg annak tényét nyilvánosságra hozza.

II. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG FELADATAIRA ÉS IRÁNYÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A Határőrség államhatár-védelmi tevékenysége

21. § (1) A Határőrség az országot ért fegyveres támadás, valamint külső fegyveres csoport váratlan betörése esetén - az ország fegyveres védelmének tervében (a továbbiakban: védelmi terv) meghatározott és e feladatra felkészített egységeivel - részt vesz a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak megvédésében.

(2) A Kormány intézkedésének megfelelően a Határőrség az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása végett

a) a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltségek részére rendkívüli vagy megerősített szolgálatot vezet be;

b) a veszélyeztetett határszakaszra határőr erőket és ideiglenes irányító szerveket csoportosít át, illetőleg alkalmaz;

c) az államhatár rendjének védelmét - váratlan támadás elhárítása érdekében a rendkívüli vagy szükségállapot kihirdetéséig - a védelmi tervben meghatározottak szerint látja el;

d) külön törvény alapján a feladat végrehajtása érdekében polgári objektumokat és technikai eszközöket vehet igénybe.

(3) A Határőrség az államhatár mentén vagy arra merőlegesen - a rádiótechnikai eszközök mérési lehetőségeinek határa alatt - kis magasságon repülő légi cél vizuális módon felderített határsértéséről tájékoztatja az illetékes repülési szervet.

(4) A Határőrség végrehajtja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 22. §-ából reá háruló feladatokat.

(5) A Határőrség a lakosságot és az anyagi javakat széles körben közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet, közveszély esetén, illetőleg a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben közreműködik

a) a lakosság és az anyagi javak mentésében, a kitelepítési feladatok ellátásában;

b) a helyszín biztosításában;

c) objektumok őrzésében;

d) a közigazgatási szervek által fenntartott intézmények kitelepítésében;

e) a következmények felszámolásában;

f) az államhatár közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén a szomszéd állam területéről menekülők átléptetésében, illetőleg a mentő erők felvezetésében;

g) a szomszéd állam területéről az államhatáron átmenekülő személyek összegyűjtésében, elsődleges elhelyezésében, élelemmel, ruházattal történő ellátásában, szükség esetén orvosi kezelésükben, továbbá anyagi javaik őrzésében.

(6) A Határőrség térítés ellenében speciális szakértelmet és műszaki eszközöket igénylő feladatot hajthat végre.

A Határőrség rendészeti tevékenysége, bűnüldözési feladatai

22. § (1) A Határőrség rendészeti tevékenysége során ellátja a következő feladatokat:

a) őrzi az államhatárt, megakadályozza az államhatár jogellenes átlépését, gondoskodik az államhatár rendjének fenntartásáról;

b) más hatóságokkal együttműködve ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat, biztosítja a határátkelőhelyek rendjét;

c) végrehajtja a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényben (a továbbiakban: idegenrendészeti törvény) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatait;

d) eleget tesz a nemzetközi szerződésekben meghatározott kötelezettségeinek, irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését, gondoskodik a határnyiladék tisztántartásáról;

e) elhárítja az államhatár rendje, a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos cselekményeket;

f) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezeléséhez szükséges intézkedéseket;

g) konfliktushelyzetben a 21. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl felderíti az államhatár rendjét veszélyeztető fegyveres cselekményeket, illetőleg elfogja a fegyveresen vagy felfegyverkezve érkezőket;

h) jogszabályban meghatározott közigazgatási eljárásokban szakhatóságként működik közre;

i) rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet esetén végrehajtja a jogszabályokban meghatározott rendvédelmi feladatokat;

j) egyes szabálysértési ügyekben gyakorolja a számára jogszabályban meghatározott jogköröket;

k) gyűjti és értékeli azokat az információkat, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

(2) A Határőrség ellátja a törvényben hatáskörébe utalt bűnüldözési feladatokat:

a) elvégzi az e törvényben hatáskörébe utalt nyomozási cselekményeket;

b) nyomozó hatóságként jár el a külön törvényben hatáskörébe utalt büntető ügyekben.

A Határőrség szervezete

23. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szervekre tagolódik.

(2) A Határőrség központi szerve a Határőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság).

(3) A Határőrség területi szervei az országos parancsnokság közvetlen alárendeltségében működő igazgatóságok és tanintézetek.

(4) A Határőrség központi szerve és területi szervei jogi személyek.

(5) A Határőrség helyi szervei az igazgatóságok szervezetében lévő határőrizeti, illetőleg határforgalmi kirendeltségek.

(6) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátására törvényben meghatározott módon a (3) és (5) bekezdésben nem említett határőr szervezet is létrehozható, melynek jogállását jogszabály állapítja meg.

A Határőrség irányítása

24. § (1) A Határőrséget az Alkotmányban és a Hvt.-ben meghatározottak szerint az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a belügyminiszter irányítja.

(2) A belügyminiszter a Kormánynak a Határőrség feladatainak végrehajtásáért felelős szakminisztere. Gyakorolja mindazokat az irányítási jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

(3) A belügyminiszter a határrendészeti tevékenység szakmai irányítása körében

a) előterjeszti a Kormány részére a Határőrség költségvetésére, fejlesztésére, felszerelésére, felkészítésére vonatkozó terveket, beszámolókat, valamint előterjeszti az Országgyűlés részére a Határőrség részletes bontású létszámát;

b) előkészíti a Határőrség tevékenységével, működésével és feladataival kapcsolatos nemzetközi szerződések, törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok tervezeteit;

c) rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a Határőrség működését;

d) nemzetközi kapcsolatokat tart fenn a Határőrség nemzetközi együttműködésének és fejlesztésének elősegítésére;

e) a Határőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) javaslatára - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - dönt a Határőrség jogi személyiségű szervezetének [23. § (4) bekezdése] létesítéséről vagy megszüntetéséről, illetőleg a sorállománnyal betöltött szolgálati beosztások hivatásos vagy szerződéses határőri szolgálati beosztásokká, illetve köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörökké átminősítéséről;

f) elvégzi a Határőrségnél a fegyverzeti, felszerelési és kényszerítő eszközök, valamint az egyenruházat rendszeresítését.

25. § (1) A belügyminiszter a Határőrség működésének irányítása keretében

a) a Kormány döntései végrehajtására a Határőrség részére feladatot határozhat meg, és a határőrségi feladatok teljesítésére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - utasítást adhat;

b) gyakorolja - a Hvt. 7. §-ának (1) bekezdése b) pontjában, illetőleg (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az országos parancsnok felett a munkáltatói jogokat;

c) meghatározza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveit;

d) a Kormány döntése alapján - az országos parancsnok útján - intézkedik a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezéséről és mozgósításáról;

e) a honvédség parancsnokának felterjesztése alapján megszabja a Határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit;

f) megállapítja az országos parancsnok hatáskörére vonatkozó részletes szabályokat;

g) az országos parancsnok javaslatára jóváhagyja a Határőrség Szervezeti és Működési Szabályzatát;

h) felelős a Határőrség törvényes működéséért, a jogellenes gyakorlat megelőzése és megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedést tesz, melynek keretében rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását, jogszabálysértő feladatellátás esetén intézkedik a törvényesség helyreállítására, a jogszabálysértő intézkedések megsemmisítésére, vagy megváltoztatja a jogszabálysértő belső rendelkezéseket, elbírálja az országos parancsnokság (országos parancsnok) által az első fokú eljárásban hozott határozat elleni fellebbezéseket;

i) kijelöli a Határőrség által őrzendő objektumokat;

j) felügyeli a Határőrség költségvetési gazdálkodását;

k) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat;

l) kinevezi - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek (határügyi főmegbízottak, határmegbízottak, vegyes bizottságok stb.) vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit;

m) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartását szolgáló konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

n) a Kormány felhatalmazása alapján konfliktushelyzet és menekültügyi veszély esetén intézkedik a határőr erők ideiglenes átcsoportosítására.

(2) A belügyminiszter törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hatáskörében egyedi utasítást a Határőrség részére csak az országos parancsnok útján adhat.

(3) A belügyminiszter a Határőrség hatósági hatáskörébe tartozó ügy érdemét érintő utasítást nem adhat.

Az országos parancsnok

26. § (1) A Határőrséget az országos parancsnok vezeti, aki szolgálati elöljárója a Határőrség személyi állományának.

(2) Az országos parancsnok felelős a Határőrség katonai védelmi és rendészeti feladatokra történő felkészítéséért, a honvédelmi és a rendészeti feladatainak ellátásáért, a fegyelmi helyzetéért, továbbá működésének minden oldalú biztosításáért, a költségvetési gazdálkodás törvényességéért.

27. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között önálló felelősséggel vezeti az országos parancsnokságot, irányítja és ellenőrzi a területi szervek működését, valamint adja ki parancsait és intézkedéseit.

(2) Az országos parancsnok az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében

a) a belügyminiszter intézkedése szerint részt vesz az ország fegyveres védelmi tervének a Határőrségre vonatkozó részének kidolgozásában;

b) javaslatot tesz a belügyminiszternek a Határőrség működését, feladatkörét érintő jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei megalkotására;

c) jóváhagyásra a belügyminiszter elé terjeszti az államhatár rendjének fenntartását szolgáló konfliktushelyzet és menekültügyi veszély kezelésére vonatkozó terveket;

d) szabályozza a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának végrehajtási rendjét;

e) a Honvéd Vezérkarral együtt tervezi a Határőrség állományának kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a mozgósításhoz szükséges vagyontárgyak igénybevételét, előkészíti a konfliktushelyzet és a menekültügyi veszély esetén átcsoportosításra kerülő állomány elhelyezéséhez szükséges állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok igénybevételét szolgáló megállapodásokat;

f) kidolgozza az állomány kiképzésének, felkészítésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását;

g) kidolgozza és a belügyminiszterhez felterjeszti a Határőrség létszámára, ezen belül az állomány-összetételre, szervezetére, felszerelésére vonatkozó terveket, és jóváhagyás után gondoskodik azok végrehajtásáról;

h) dönt a 24. § (3) bekezdésének e) pontja alá nem tartozó szervezeti egységek létrehozásáról és megszüntetéséről;

i) irányítja a nemzetközi szerződésekből eredő feladatok végrehajtását;

j) a nemzetközi kapcsolatokban képviseli a Határőrséget;

k) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói jogköröket, javaslatot tesz a belügyminiszternek helyettesei kinevezésére és felmentésére;

l) irányítja a Határőrség éves költségvetésének elkészítését, gondoskodik az éves költségvetési előirányzatok jogszabályban foglaltak szerinti felhasználásáról, elkészíti az éves költségvetés felhasználásáról szóló beszámoló jelentést;

m) megszervezi és vezeti a Határőrség működésének anyagi-technikai, műszaki, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő szolgálati és munkakörülményeiről;

n) a Határőrség szervei számára - jogszabályban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott védelmi tevékenység, rendészeti feladatok, valamint a működéssel összefüggő funkcionális feladatok végrehajtására, illetve a hatáskörébe tartozó kérdések szabályozására - kötelező intézkedéseket és parancsokat adhat;

o) gondoskodik a Határőrségnél az állam- és szolgálati titok védelméről;

p) a határőrizet, a határforgalom ellenőrzése, a határrend fenntartása érdekében határőr erőket, eszközöket ideiglenesen átcsoportosíthat.

III. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

28. § A Határőrség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő határőrökből, igénybe vett tartalékos hadkötelesekből, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból állhat.

29. § E törvény alkalmazásában tényleges szolgálatot teljesíthet:

a) a hivatásos állományú,

b) a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények Határőrség által beiskolázott hallgatója, aki külön jogszabály szerinti jogviszonyban készül a hivatásos határőr pályára,

c) a szerződéses állományú,

d) a hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos határőr szolgálatot teljesítő [a továbbiakban: az a)-d) pontokban említettek: határőr].

A határőrállomány kiegészítése

30. § (1) A határőr - a szolgálati viszony keletkezése szerint - önkéntes jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján teljesíthet szolgálatot.

(2) A határőrállomány kiegészítése a hivatásos és a szerződéses szolgálatra önként jelentkezők, illetőleg hadkötelesek behívása útján történhet.

31. § (1) A hivatásos szolgálati viszony határozatlan időre, a szerződéses szolgálati viszony határozott időre létesül.

(2) A szerződéses határőr meghatározott beosztást tölt be és ennek megfelelő rendfokozatot érhet el.

32. § (1) A sor- és a tartalékos állomány kiegészítésére a Hvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékos állományt - az illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság által biztosított - a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a Határőrség hivatásos vagy szerződéses állományából elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett hadkötelesek képezik.

33. § A határőr szolgálatra való - külön jogszabályban meghatározott - alkalmasságát a folyamatban lévő büntetőeljárásra, a büntetett előéletre, a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre és a pszichikai állapotra vonatkozóan a szolgálat létesítésekor ellenőrizni kell, valamint a szolgálati viszony tartama alatt ellenőrizhető.

34. § A hadkötelezettség alapján sor- és tartalékos szolgálatot teljesítő határőr ügydöntő hatósági jogkört nem gyakorolhat.

35. § A határőr erők kötelékben

a) határterületen a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének a), b), c), e), f), g) és i) pontjaiban,

b) határterületen kívül a 21. §-ban és a 22. § (1) bekezdésének c), e) és i) pontjaiban

foglalt feladatok végrehajtására alkalmazhatók.

36. § A Határőrség állományában tényleges szolgálatot teljesítők jogaira, kötelességeire, juttatásaira, társadalombiztosítási ellátására, valamint fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó szabályokat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról és a szakképzésről szóló külön törvények állapítják meg.

IV. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE

37. § (1) A Határőrség jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtása során együttműködik a Magyar Honvédséggel, a Rendőrséggel, a Vám- és Pénzügyőrséggel, a büntetés-végrehajtás szerveivel, a polgári védelmi szervekkel, a menekültügyi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal és más állami szervekkel, valamint a helyi önkormányzatokkal és azok hivatalaival, a gazdálkodó szervezetekkel, a társadalmi szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel.

(2) Az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése, a határrend fenntartása, továbbá a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatok teljesítése során a Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján együttműködik más államok határrendészeti szerveivel.

38. § A Határőrség - határrendészeti feladatot ellátó - területi és helyi szerveinek létesítéséhez előzetesen ki kell kérni az érintett helyi önkormányzat képviselő-testületének véleményét.

39. § (1) Az igazgatóságok vezetői évente tájékoztatják a határterületi önkormányzatok megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlését a határrend, a határőrizeti helyzet és a határforgalom alakulásáról.

(2) A Határőrség helyi szervének vezetője felkérésre tájékoztatja az illetékességi területén lévő települési önkormányzat képviselő-testületét a határrend és határőrizet helyzetéről, valamint a határforgalom alakulásáról.

(3) A Határőrség területi szervének vezetője az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjét, a megyei (fővárosi) közgyűlés elnökét (főpolgármesterét), a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányt, a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokot; helyi szervének vezetője a települési önkormányzat polgármesterét, illetőleg az e) pontban foglaltakról a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot is haladéktalanul tájékoztatja

a) a lakosságot a szomszédos állam területéről fenyegető veszélyről;

b) a tömegesen menekülő, illetve ideiglenes menedéket kérő személyek várható érkezéséről;

c) az ország területére betört fegyveres csoportról, a lakosság védelme érdekében tett és javasolt intézkedésekről, a fegyveres csoport felszámolásáról;

d) a határterületen az e törvény alapján bevezetett minden korlátozásról, ha annak előzetes bejelentésére a késedelem veszélye miatt nem volt lehetőség;

e) a környezet szennyezéséről, illetve annak veszélyéről vagy a természeti értékek károsításáról.

(4) A Határőrség területi szervének vezetője haladéktalanul tájékoztatja

a) a (3) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakról a Nemzetbiztonsági Hivatal területileg illetékes szervének vezetőjét;

b) a (3) bekezdés a), c) és d) pontjában foglaltakról a Magyar Honvédség érintett területen állomásozó egységének parancsnokát;

c) a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglaltakról a Vám- és Pénzügyőrség illetékes területi vámszervének parancsnokát;

d) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakról az illetékes menekültügyi szervet.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett szervek vezetői a Határőrség illetékes szervei részére tájékoztatást adnak a feladatkörükben tudomásukra jutott - a Határőrség tevékenységét érintő - tényekről és körülményekről.

V. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG RENDÉSZETI HATÁSKÖRE, ILLETÉKESSÉGE,
HATÓSÁGI FÓRUMRENDSZERE

Hatósági jogkörök

40. § (1) A Határőrség - feladatainak ellátásához szükséges mértékben - a határterületen utat, területet lezárhat, átkutathat; az érintetteknek a települési önkormányzat jegyzője útján történő értesítése mellett meghatározott területen a tartózkodást vagy a munkavégzést ideiglenesen korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a határutakon való közlekedést a Határőrség az illetékes rendőrkapitányság és a települési önkormányzat polgármesterének, valamint az érintett közlekedési szakhatóság értesítése mellett, nemzetközi szerződés alapján a szomszéd állam illetékes szervével egyetértésben korlátozhatja vagy megtilthatja. A Határőrség intézkedése nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) A Határőrség a határterületen az államhatár rendjének védelmét szolgáló műtárgyakat, műszaki berendezéseket létesíthet és helyezhet el, technikai eszközöket telepíthet.

41. § A Határőrség - a nemzetközi vízi út kivételével - a szomszéd állam illetékes szerveivel, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel egyetértésben, nemzetközi szerződés alapján engedélyezi

a) szomszéd vagy harmadik állam vízi járművének a határvíz olyan szakaszán való áthaladását, ahol mindkét part a Magyar Köztársaság területe;

b) vízi járműnek a határvíz olyan szakaszára való átlépését, ahol mindkét part a szomszéd állam területe.

Szakhatósági hatáskör

42. § (1) A Határőrség szakhatósági hozzájárulása szükséges

a) az államhatártól számított tíz kilométeren belüli lőtér létesítéséhez;

b) határvízen és annak partján kikötőhely vagy egyéb építmény létesítéséhez, fürdőhely kijelöléséhez és fenntartásához;

c) a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott tevékenységhez, továbbá a határvonaltól számított száz méteren belül a bányaműveléshez, a kutatáshoz, a méréshez, a vízügyi és az építési munkálatokhoz.

(2) A 12. § szerinti bejelentési kötelezettséget vagy a szakhatósági hozzájárulást igénylő tevékenységet a Határőrség megtilthatja, ha a bejelentést vagy a hozzájárulás beszerzését elmulasztották.

Eljárás bűncselekmény és szabálysértés gyanúja esetén

43. § (1) A Határőrség a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározott bűncselekmények esetén lefolytatja a nyomozást.

(2) A Határőrség határterületen a törvényben és nemzetközi szerződésben meghatározott feladatainak végrehajtása során észlelt egyéb bűncselekmények esetén köteles a bűncselekményt megszakítani, a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt elfogni, és a bizonyítási eszközök megjelölésével az illetékes hatóságnak átadni. A bizonyítási eszközök megőrzése érdekében halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosíthat.

44. § (1) A Határőrség a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogása, illetőleg jogellenes határátlépésének megakadályozása, bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű, tárgy vagy okmány határon való átvitelének megakadályozása érdekében a nyomozó hatóság megkeresésére - a 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetőleg a Be. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti bűncselekmények esetén saját hatáskörben is - határkörözést foganatosíthat.

(2) A Határőrség a saját hatáskörébe tartozó ügyben, valamint a Rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a Vám- és Pénzügyőrség megkeresésére határfigyelőztetést végezhet.

45. § (1) A Határőrség a közrendre, a közbiztonságra, illetve a határ rendjére veszélyt jelentő cselekmények, a határterületen elkövetett szabálysértések esetén intézkedik a cselekmény megszakítására, a tényállás és a bizonyítékok rögzítésére, valamint a feljelentés megtételére.

(2) A Határőrség a (3) bekezdésben meghatározott szabálysértések elkövetése esetén jogosult az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövető előállítására.

(3) A határőr törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerint helyszíni bírságot alkalmazhat: a külföldiek rendészetével, a tiltott határátlépéssel, az útlevéllel és úti okmánnyal kapcsolatos, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és jelrongálás szabálysértés, valamint a közúti határátkelőhelyen elkövetett közlekedési szabálysértés elkövetőjével szemben.

Idegenrendészeti hatáskör

46. § (1) A Határőrség idegenrendészeti feladatait az idegenrendészeti törvényben meghatározott hatáskörében végzi.

(2) A Határőrség nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján végrehajtja a személyek államhatáron történő átadását, átvételét, valamint más államok között átadásra kerülő személyeknek az átadás helyére kíséréssel történő átszállítását.

47. § (1) A Határőrség meghallgatja azt a külföldit, aki a Határőrségnél menekültként való elismerésére, illetőleg ideiglenes menedékben részesítésére irányuló nyilatkozatot terjeszt elő, illetve úgy nyilatkozik, hogy visszairányítása, kiutasítása esetén az idegenrendészeti törvény 32. § (1) bekezdésében leírt veszélyek fenyegetik. Az ilyen tartalmú nyilatkozatot akkor is jegyzőkönyvbe kell venni, ha azt a külföldi az idegenrendészeti eljárás keretében tette.

(2) A Határőrség az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot előterjesztő külföldit - nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a külön rendelkezésekben előírt azonnali intézkedések megtétele után az intézkedő határőrizeti szervhez legközelebbi menekülteket befogadó állomásra irányítja vagy kíséri.

(3) Ha a menekültügyi hatóság döntése alapján a személy menekültkénti elismerésére vagy ideiglenes védelemben részesítésére nincs mód, a Határőrség az idegenrendészeti törvényben meghatározottak szerint szükséges intézkedést foganatosítja.

A Határőrség illetékessége

48. § A Határőrség határterületen - külön jogszabály alapján - részt vesz a környezet- és a természetvédelmi, valamint a víziközlekedési (hajózási) szabályok megtartásának ellenőrzésében.

49. § (1) A Határőrség a hatáskörébe utalt feladatok ellátására - az 50. §-ban foglalt eltéréssel - a határterületen illetékes.

(2) A Határőrség határrendészeti feladatot ellátó szervezeteinek illetékességi területét külön jogszabály állapítja meg.

50. § (1) A Határőrség a 22. § (1) bekezdésének c), d), e), i), j) és k) pontjaiban, illetve a (2) bekezdésében meghatározott feladatait a határterületen kívül is ellátja.

(2) A Határőrség a határforgalom ellenőrzését nemzetközi szerződés alapján más állam területén is végezheti. Nemzetközi szerződés alapján más állam hatóságai a Magyar Köztársaság területén is végezhetnek határforgalom ellenőrzést.

A Határőrség hatósági fórumrendszere

51. § A Határőrség hatáskörébe utalt ügyekben - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a határőrizeti és a határforgalmi kirendeltség, másodfokon az igazgatóság jár el.

52. § Az igazgatóság - amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - első fokon szakhatóságként hozzájárul az e törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben, valamint a 42. §-ban meghatározott tevékenység gyakorlásához, engedélyezi a 17. § (4) bekezdésében és a 41. §-ban meghatározott tevékenységet, valamint az államhatáron áttévedt személyeknek a közös államhatáron történő átadás-átvételét.

53. § (1) Az országos parancsnokság másodfokon bírálja el az igazgatóság első fokú közigazgatási határozata ellen benyújtott fellebbezést.

(2) Az országos parancsnokság jár el első fokon a 14. §-ban, valamint a 17. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. A másodfokú eljárásra a belügyminiszter jogosult.

VI. Fejezet

INTÉZKEDÉSEK, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK,
TITKOS INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

54. § A Határőrség a határrendészeti feladatkör ellátása során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) IV-IX. fejezeteinek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazza. Ennek során a Rendőrség alatt Határőrséget, rendőr alatt határőrt, feladatokon a Határőrség e törvényben előírt feladatait kell érteni.

Intézkedések

55. § Az Rtv. IV-IX. fejezeteiben foglaltak - a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés kivételével - e törvényben meghatározott rendészeti feladatkörében irányadók a Határőrségre is.

56. § (1) A határőr intézkedéseire az Rtv. V. fejezetének rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az Rtv. 36. §-a rendelkezéseinek (személy- és tárgykörözés) alkalmazására a Határőrség csak a Be. 16. §-ának (4) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén, illetőleg az e törvény 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben jogosult;

b) a Be. 16. §-ának (4) bekezdésében felsorolt bűncselekmények alapos gyanúja esetén és az e törvény 43. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a határőrt az Rtv. 39. §-ának (intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen) a)-c) pontjaiban biztosított jogok illetik meg;

c) az Rtv. 45. §-ában foglalt intézkedést (jármű elszállítása, kerékbilincs alkalmazása) a Határőrség csak közúti határátkelőhelyen foganatosíthatja;

d) nem jogosult a határőr az Rtv. 34. §-ában (elővezetés), 35. §-ában (bűnmegelőzési ellenőrzés), 38. §-ában (közbiztonsági őrizet), 41. §-ában (műszeres - poligráfos ellenőrzés), 46. §-ában meghatározott (személy- és létesítménybiztosítási) jogkör gyakorlására, illetve intézkedés foganatosítására;

e) a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos és póttartalékos állományú határőr járőrszolgálatban az Rtv. 29. §-ában (igazoltatás), 30. §-ában (fokozott ellenőrzés), 31. §-ában (ruházat, csomag, jármű átvizsgálása), 32. §-ában (felvilágosítás kérés) és a 33. § (1) bekezdése a)-d) pontjaiban (elfogás) meghatározott intézkedéseket foganatosítja;

f) a határőr - feladatkörére tekintettel - bűncselekmény észlelése esetén a határterületen kívül is köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A Határőrség működése során az Rtv. 27. §-a szerinti díjkitűzést nem alkalmaz és az Rtv. 28. §-ában meghatározott hatósági engedélyezést nem folytat.

Kényszerítő eszközök

57. § A határőr által alkalmazható kényszerítő eszközökre és alkalmazásuk módjára az Rtv. VI. fejezet rendelkezései az irányadók az alábbi eltérésekkel:

a) a határőr csak a belügyminiszter által a Határőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat;

b) az Rtv. 51. §-ában meghatározott útzárat a Határőrség csak a határterületen alkalmazhatja;

c) nem alkalmazható határőr csapaterő az Rtv. 58. § (1) bekezdésének g) pontjában, valamint az 59. §-ban meghatározott esetekben.

Lőfegyverhasználat

58. § (1) A határőr lőfegyvert használhat az Rtv. 52-53. §-ában és az 55-57. §-ában meghatározott módon, az alábbi esetekben:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;

c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;

d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására;

e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;

f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen intézett támadás elhárítására;

g) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy más veszélyes eszköz letételére irányuló határőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;

h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés alapján más állam területén szolgálatot ellátó határőr a nemzetközi szerződésben meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Mind a lőfegyverhasználatot, mind a fegyverhasználatot haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró intézkedik a használat jogszerűségének kivizsgálására.

Titkos információgyűjtés

59. § (1) A Határőrség e törvény 22. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatainak végrehajtása érdekében - az Rtv. VII. fejezet 63. §, 64. § [a 64. § (1) bekezdés c) pontjának utolsó fordulata és a (3) bekezdése kivételével], 66-68. §-aiban meghatározott rendelkezések szerint - titkos információgyűjtést folytathat.

(2) A Határőrség az (1) bekezdésben írt információgyűjtést csak akkor alkalmazhatja, ha e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatok más módon nem szerezhetők be.

Jogorvoslat

60. § (1) Az e törvényben szabályozott intézkedések, illetőleg kényszerítő eszközök alkalmazása miatti jogorvoslatra - amennyiben az intézkedés alapján eljárás (büntető, szabálysértési stb.) indul - az adott eljárásra irányadó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Határőrség intézkedése, illetve annak elmulasztása ellen benyújtott egyéb panasz tárgyában - amennyiben arra más eljárásban nem került sor - az igazgatóság vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályai alapján határozattal dönt.

VII. Fejezet

A HATÁRŐRSÉG ADATKEZELÉSE

Általános szabályok

61. § (1) A Határőrség az e törvényben meghatározott bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi és államigazgatási feladatai ellátásának érdekében személyes adatot kezel.

(2) A Határőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében e törvényben meghatározott más adatkezelési rendszerekből a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az átadó, mind az átvevő szervnél dokumentálni kell.

(3) A bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatokhoz kapcsolódó személyes adatokat elkülönítetten kell kezelni a rendészeti, honvédelmi és az államigazgatási feladatokhoz kapcsolódó személyes adatoktól.

(4) A Határőrség által kezelt személyes adatokat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - fel lehet használni.

(5) A Határőrség személyes adatokat az országból külföldi bűnüldözési, igazságügyi, határőrizeti szervek, illetve nemzetközi szervezetek részére nemzetközi szerződés alapján továbbíthat.

62. § (1) A Határőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési és idegenrendészeti feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhet adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű alapnyilvántartásból, a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartásából és a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásokból. Ezen adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerint átvett és a 78. § (2) bekezdése szerint szolgáltatott adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő szerv vezetője tartozik felelősséggel.

63. § A Határőrség ügyviteli célból az eljárásban résztvevők személyazonosító és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A Határőrség adatnyilvántartási rendszerei

64. § A Határőrség bűnüldözési, bűnmegelőzési, rendészeti, honvédelmi, államigazgatási feladatainak ellátása érdekében a 65-77. §-okban meghatározott adatkezelési rendszereket működtet.

65. § (1) A határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben az elrendelő által adott sorszám (adattári szám), illetve az elrendelés típusa (adattári jel) alapján kezeli a személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetések, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határkörözések adatait; személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetés vonatkozásában az elrendeléstől számított 180 napig, illetve visszavonásig, a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyek, illetve a Magyar Köztársaság területére elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határkörözések adatait az elrendelő által meghatározott ideig vagy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló ok megszűnéséig.

(2) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett, beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló és határkörözött személyre vonatkozó adatokat: a személy nevét (családi és utóneve), anyja nevét, születési helyét, születési idejét, nemét, állampolgárságát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja, az érintett személyleírása, arcfényképe, illetve az elrendelő szervezet további megjegyzése.

(3) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjárműre vonatkozó adatokat: a határfigyelőztetett és a határkörözött gépjármű felségjelzését, a gépjármű forgalmi rendszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés és az elrendelés lejártának dátumát, az utolsó adatkarbantartás dátumát és pontos idejét, továbbá a központi szerv az adattári szám alapján kezeli az elrendelő szervezet kódját és az elrendelő szervezet további megjegyzését.

(4) A Határőrség területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően kezelik a határfigyelőztetett és határkörözött úti okmánnyal kapcsolatos adatokat: a határfigyelőztetett és határkörözött úti okmány tulajdonosának állampolgárságát, az úti okmány sorszámát vagy sorozatszámát, az elrendelésre vonatkozó kódot, az adattárba kerülés, az elrendelés lejártának dátumát és az utolsó adatkarbantartás dátumát, pontos idejét, továbbá a központi szervnél az adattári szám alapján kezelésre kerül az elrendelő szervezet kódja és az elrendelő szervezet további megjegyzése.

66. § (1) A Határőrség a más szervek által felvett és a Határőrségnek feladatvégrehajtásra átadott személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetési, a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatást nem teljesíthet.

(2) A Határőrség által elrendelt személy, gépjármű és úti okmány határfigyelőztetési adatokból adatszolgáltatás csak a határőrségi nyomozó hatóság vezetőjének engedélyével teljesíthető.

(3) A Határőrség által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartásából adatszolgáltatás teljesíthető a Vám- és Pénzügyőrségnek, az idegenrendészeti hatóságnak, az igazságszolgáltatási és bűnüldöző szerveknek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi hatóságnak, illetve nemzetközi kötelezettségvállalás alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére.

67. § (1) A Határőrség központi szerve illetékességi területére kiterjedően a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazásának nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 5 évig kezeli a következő adatokat: a vízumkötelezett külföldi személy beutazásának helye, ideje, módja, a beutazó külföldi személy neve (családi és utónév), születési helye, ideje, neme, állampolgársága, úti okmányának száma és vízumszáma, illetve amennyiben a beutazás gépjárművel történik, a gépjármű forgalmi rendszáma.

(2) A Határőrség a vízumkötelezett külföldiek ki- és beutazási nyilvántartásából az igazságszolgáltatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági szervek, illetve a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.

68. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szervei a hatáskörükbe és az illetékességükbe tartozó ügyekben a jogellenes cselekményt elkövetők nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 2 évig, illetve a határrendsértéssel okozott jelentősebb kár vonatkozásában 5 évig kezelik a következő adatokat: az elkövető személy neve (családi és utónév), születési ideje, lakóhelye és tartózkodási helye, állampolgársága, az elkövetett jogellenes cselekmény minősítése, viszonylata, időpontja, iránya, a jogellenes cselekmény indítéka, bekövetkezésének oka, elkövetésének módja, az elkövetés jellege, az elkövetésre tett intézkedés egyéb adata.

(2) A Határőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból a rendőrség, a nemzetbiztonsági szervek és a menekültügyi hatóság részére, továbbá nemzetközi szerződés alapján az abban meghatározott adatkörben és szervek részére szolgáltathat adatot.

69. § (1) A Határőrség a határforgalom ellenőrzést végző helyi szerveinél saját illetékességi területre kiterjedően a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben - az ellenőrzést támogató számítástechnikai rendszer alkalmazásának időpontjában - a felvételtől számított 90 napig kezeli az ellenőrzött, vízumkötelezett külföldi személyekre vonatkozó következő adatokat: a Magyar Köztársaság területére történő beutazás helyét, idejét, módját, a beutazó személy nevét (családi és utónév), születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, úti okmány számát, illetve amennyiben a beutazás gépjárművel történik, a gépjármű forgalmi rendszámát.

(2) A Határőrség a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartásából adatot szolgáltathat az igazságszolgáltatási, bűnüldöző, nemzetbiztonsági és menekültügyi szerveknek, illetve az idegenrendészeti hatóságoknak.

70. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szerveinél az illetékességi területükre kiterjedően kezelik az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott adatokat, az ott meghatározott ideig.

(2) A Határőrség az idegenrendészeti eljárása során felvett adatokból csak az idegenrendészeti törvény 52-59. §-aiban meghatározott szerveknek és hatóságoknak szolgáltathat adatot.

71. § (1) A Határőrség területi és helyi szervei az illetékességi területükre kiterjedően a felelősségre vonástól számított 2 évig kezelik a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősségre vont személy személyazonosító adatait (családi és utóneve, nők esetében leánykori családi és utónevét is), lakcímét, az elkövetett cselekményt, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést és az ügy számát.

(2) A Határőrség a szabálysértési felelősségre vont személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági és az igazságszolgáltatási szerveknek.

72. § (1) A Határőrség központi és helyi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően a Hvt. 73. § (5) bekezdése alapján kezelik a hadkiegészítő parancsnokságtól átvett hadkötelesek nyilvántartásának adatait, melyeket a bevonulás időtartama alatt bekövetkezett változás pontosítása, beosztásba helyezés és beosztásban tartás érdekében kiegészíthetnek a velük szemben folyamatban lévő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítésre, családi állapotra és szociális helyzetre, szellemi fogyatékosságra, személyiségzavarra, öngyilkosságra való hajlamra, kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségre vonatkozó adatokkal a hadkötelezettségét teljesítő személy leszereléséig.

(2) A Határőrség a hadkötelesek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Hvt. szerint illetékes egészségügyi intézményeknek.

73. § (1) A Határőrség területi szervei saját illetékességi területükre kiterjedően a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben az e törvényben meghatározottak szerint kezelik a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyes adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggő adatokat; az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított 2 évig.

(2) A Határőrség a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartásból adatot szolgáltathat a rendőrségnek.

74. § (1) A Határőrség területi szervei saját illetékességi területükre vonatkozóan a menekültügyi hatóság jogerős döntését követő 1 évig kezelik a menekültek és az ideiglenes menedéket kérő személyek adatait (nevét, születési helyét, idejét, úti okmányának számát, lakóhelyét) és a Magyar Köztársaság területére érkezés időpontját, továbbá a menekülést kiváltó okot, körülményt.

(2) A Határőrség a menekültek és az ideiglenes menedéket kérők nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a menekültügyi hatóságnak.

75. § (1) A Határőrség központi, területi és helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartási rendszerében a felvételtől számított 1 évig kezelik az engedéllyel beléptetett személy adatait (családi és utónevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát), továbbá a beléptetés helyére, idejére, az engedélyezés okára, amennyiben rendelkezik úti okmánnyal az úti okmányának számára vonatkozó adatokat.

(2) A Határőrség az engedéllyel beléptetett személyek nyilvántartásából adatot szolgáltathat a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szerveknek.

76. § (1) A Határőrség helyi szervei illetékességi területükre kiterjedően a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszerében az engedély lejártától, illetve visszavonásától számított 1 évig kezelik a nem határátlépési célból érkező személy adatait (családi és utónevét, nők esetében leánykori családi és utónevét is, állampolgárságát, állandó lakóhelyét), továbbá személyi igazolványának számát, illetve a határátkelőhelyre történő belépés célját.

(2) A Határőrség a határátkelőhelyre nem határátlépési céllal érkezők nyilvántartási rendszeréből a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szerveknek és a Vám- és Pénzügyőrségnek szolgáltathat adatot.

77. § (1) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatai ellátása érdekében a központi, területi és helyi nyomozó szerveinél az illetékességi területnek megfelelően kezeli:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a büntethetőség elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat az a) pontban meghatározott ideig, továbbá - az elkövető felderítése vagy ismert elkövető esetén - a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjlenyomatát, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 10 évig;

c) a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt kihallgatott, illetőleg ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéséig;

d) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményét az eljárás megszüntetéséig vagy büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetőleg legfeljebb 10 évig;

e) súlyos bűncselekmény esetén vagy, ha a bűncselekmény

1. nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

2. sorozatban vagy szervezett elkövetéssel, illetőleg fegyveres elkövetéssel valósul meg, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit 10 évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

f) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekmények, kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) az államhatár ellen irányuló szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő 20 évig;

h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

i) a titkos információgyűjtés adatait - ha büntetőeljárás nem indul - a gyűjtés lezárását követő legfeljebb 2 évig;

j) a titkos információgyűjtésben a Határőrséggel együttműködő személyek és szervezetek adatait, az együttműködés megszűnésétől számított 5 évig;

k) az igazoltatás és a körözési ellenőrzés során a bűncselekmény és szabálysértés megelőzése céljából rögzített adatokat az igazoltatás, ellenőrzés időpontjától számított 2 évig.

(2) A Határőrség a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatának ellátása érdekében különleges adatot kizárólag az (1) bekezdés d)-j) pontjaiban felsoroltak esetén kezelhet.

(3) A Határőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési adatkezelő szerve az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott adatokról az érintett személynek nem adhat felvilágosítást. Ez a rendelkezés nem korlátozza a büntetőeljárásban résztvevők jogait.

78. § (1) A Határőrség bűnüldözési adatkezelési rendszerébe csak az országos parancsnok által feljogosított személyek és a Határőrség működését ellenőrző szerv tagja, a Belügyminisztériumnak a belügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, továbbá - az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletének I., II. és IV. pontjában felsorolt iratok és dokumentumok kivételével - az adatvédelmi biztos és a törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében - a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendőrség,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

e) a Külügyminisztérium,

f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

g) a Vám- és Pénzügyőrség,

h) a nyomozó hatóságok,

i) az APEH.

79. § (1) A Határőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A Határőrség a 78. § (2) bekezdésében meghatározott szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatai ellátása céljából hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatokat bűnüldözési célból továbbíthatja a Belügyminisztérium illetékes szervéhez.

(3) A Határőrség jelen törvényben meghatározott egyedi ügyben, bűnüldözési feladata teljesítése céljából, törvény alapján a Határőrség részére személyes adat átadására jogosult más adatkezelő szervvel bűnüldözési adatkezelési rendszereit összekapcsolhatja. Az összekapcsolást a konkrét bűnüldözési feladat elvégzését követően meg kell szüntetni, illetve az összekapcsolás során szerzett adatállományt a nyomozás megszüntetésével, illetve a jogerős bírói ítéletet követően azonnal törölni kell.

80. § A belügyminiszter, az országos parancsnok, helyettesei, a határőr igazgatóságok igazgatói és a bűncselekménnyel kapcsolatban a nyomozó szerv vezetője a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési érdekből megtagadhatja.

81. § (1) A Határőrség a bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében - személy-, gépjármű- és tárgykörözési munkája során, illetőleg nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában, valamint az egyéb igazgatási nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével jelzések elhelyezését rendelheti el.

(2) A jelzésben a határőrségi szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén az értesítés adását kérheti. Az adatkezelő szerv a Határőrség megkeresését köteles teljesíteni.

(3) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő határőrségi szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(4) A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről a Határőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja.

(5) A Határőrség haladéktalanul köteles intézkedni a jelzés elhelyezésének megszüntetéséről, ha az arra okot adó körülmény megszűnt.

VIII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. § (1) Az együttműködők részére nyújtott díjazás (Rtv. 66. §) esetén a személyi jövedelemadó levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi ellenszolgáltatást nyújtó határőrségi szerv teljesíti.

(2) A Határőrség által az együttműködő magánszemélyek részére az (1) bekezdés alapján kifizetett összegből a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott legmagasabb mértékű adót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak.

Felhatalmazó rendelkezések

83. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a határterülethez tartozó településeket;

b) az ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának szabályait;

c) határátkelőhely területére nem határátlépés céljából történő belépés és az ott-tartózkodás, távozás rendjét.

(2) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az illetékes miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) határterületen a vadászat, határvízen a közlekedés, a halászat és a horgászat rendjét;

b) a Határőrség magasabb harckészültségbe helyezésének és mozgósításának elveit;

c) katonai alakulatok és szállítmányok államhatáron történő átléptetésének rendjét;

d) a határterületnek minősülő repülőtereket, kikötőket (kikötőhelyeket), vasútállomásokat és pályaudvarokat;

e) a menet közbeni ellenőrzésre kijelölt vasútvonalakat, vízi utakat;

f) a nemzetközi forgalom számára ideiglenesen megnyitott repülőtéren közlekedő légi járművek határforgalmi ellenőrzésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a Határőrség szolgálati feladatainak és hatósági eljárásainak ellátására vonatkozó részletes szabályokat;

b) a Határőrség határrendészeti szerveinek és nyomozó hatóságainak illetékességi területét;

c) a Határőrség középfokú oktatási intézményei oktatói és hallgatói állományának jogállását és ezekkel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket;

d) a Határőrség adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.

Módosuló jogszabályok

84. § (1) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Határőrség a külföldiek rendészetével, az útlevéllel és úti okmánnyal kapcsolatos, a tiltott határátlépés, a határrendészeti, a határjel-hamisítás és a határjel-rongálás szabálysértések elkövetése esetén jogosult az elkövető és a tanúk meghallgatására, a helyszín megszemlélésére, a tárgyi bizonyítékok beszerzésére, visszatartására, továbbá - a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén - az elkövetők előállítására.”

(2) Az Sztv. 116/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megtehet.”

(3) Az Sztv. 116/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, valamint - közúti határátkelőhelyen - a Határőrség helyszíni bírságot szabhat ki, és a külön jogszabályban meghatározott közlekedés-igazgatási intézkedést is megteheti.”

85. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A deviza-bűncselekmény (Btk. 309. §), az adó-, társadalombiztosítási csalás, ha azt adóra nézve követik el (Btk. 310. §), csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. §), visszaélés csekkel (Btk. 313. §), valamint az ezekkel a bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) és bélyeghamisítás (Btk. 307. §) nyomozását külön jogszabály rendelkezései szerint a Vám- és Pénzügyőrség végzi.”

(2) A Be. 16. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(4) A jogellenes belföldi tartózkodás (Btk. 214. §), a tiltott határátlépés (Btk. 217. §), az embercsempészés (Btk. 218. §), a határjel-rongálás (Btk. 220. §) és úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás (Btk. 274. §) alapos gyanúja esetén a Határőrség is nyomozó hatóságként jár el, ha a bűncselekmény gyanúját a Határőrség észleli.

(5) Külön jogszabály rendelkezése alapján más államigazgatási szervek is végezhetnek nyomozási cselekményeket.”

Hatálybalépés

86. § Ez a törvény a kihirdetése napját követő hatodik hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

a) az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 9. §-a és az azt megelőző alcíme;

b) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 98. §-a;

c) a Magyar Köztársaság államhatárának őrizetéről szóló 40/1974. (XI. 1.) MT rendelet és a végrehajtására kiadott 1/1975. (IV. 2.) BM rendelet;

d) a nyugati és déli határsáv megszüntetéséről szóló 87/1989. (VII. 31.) MT rendelet;

e) a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 3. § (3) bekezdésében a „... rendőrség vagy a Határőrség szervei, illetőleg ...” szövegrész.


  Vissza az oldal tetejére