Időállapot: közlönyállapot (1997.V.16.)

1997. évi XXXIII. törvény

a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről * 

Annak érdekében, hogy az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásának a vagyoni kárpótlási eljárásokat érintő egyes részei mielőbb lezáruljanak, a kárpótlás végrehajtásával a mezőgazdasági üzemeknél az üzletrész-tulajdonosok sérelmére előállt vagyonvesztések, a földterületek és a termelőeszközök elkülönítése, külön-külön tulajdonosi körhöz juttatása következtében keletkezett gazdasági hátrányok csökkenjenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A termőföld árveréssel összefüggő feladatok

1. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kpt.I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II. földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi jogait a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolja.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott föld szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatában áll, az - a védett természeti terület kivételével - a föld fekvése szerinti települési önkormányzat kérelmére - a gazdálkodás okszerű követelményeire figyelemmel, meghatározott időpontban - infrastrukturális és más közösségi célra ingyenesen a tulajdonába adható. A kérelemhez csatolni kell a terület felhasználásra, illetőleg a beruházás elhelyezésére vonatkozó dokumentációt.

2. § A II. földalap árverésein a mezőgazdasági vállalkozási támogatás összegéről kiadott utalvány nem használható fel.

3. § (1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt utakat a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adja.

(2) A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a alapján, valamint az (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat tulajdonába került utakat terhelő beruházási költséget az érintett gazdálkodó szervezet ráfordításként számolhatja el.

4. § (1) E törvény 2. §-ában meghatározott földalap árverési meghirdetésére 1997. szeptember 30. napját követően nem kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidőn túl is meghirdethető az árverés, ha

a) az valamely elháríthatatlan okból meghiúsult,

b) az árverési kifogásnak a jogorvoslati eljárás során helyt adtak,

c) a földalap-módosítási kérelem elbírálása még nem történt meg, illetve az erre vonatkozó határozat nem emelkedett jogerőre, vagy a földalap csereszerződést még nem kötötték meg.

(3) A (2) bekezdés a)-b)-c) pontjaiban foglalt körülmények megszűntétől számított 60 napon belül az árverést újból meg kell hirdetni.

(4) A Kpt.I. 7. § (4) bekezdése szerinti életjáradékra váltás 1997. december 31-ig kérhető. Ha eddig az időpontig a kárpótlási eljárás jogerősen nem fejeződött be, vagy ennek megtörténtétől számítva egy hónapnál kevesebb idő van hátra, a jogosult a jogerős határozat kézhezvételétől számított egy hónapon belül akkor is kérheti az életjáradékra váltást, ha az e bekezdésben meghatározott határidő eltelt.

5. § (1) Az OKKH gondoskodik a nála, valamint a megyei (fővárosi) hivatalainál keletkezett információk védelméről, megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.

(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőket - az 1995. évi LXVI. törvényben meghatározottakkal összhangban - az OKKH, valamint megyei (fővárosi) hivatalainak megszűnését követően a Kormány által kijelölt szervezet a felelős.

6. § Az OKKH és a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalok a kárpótlási és más törvényekben foglalt feladatok teljesítésével a Kormány által rendeletben meghatározott módon megszűnnek.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napját követő 2. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:

a) A Kpt.I. 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

,,(3) A 19. § alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termőföldeket a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kárpótlásra jogosultak között kell árverésre bocsátani, ha annak nagysága a településen a 20 hektárt nem haladja meg.”

b) A Kpt.I. 5. § (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti.

c) A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló 1992. évi IL. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

,,8. § (1) Ha a földrészlet árverésre bocsátott AK értéke és a tényleges AK érték az árverést követő megosztás során eltér, az árverésen tulajdonul megszerzett földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapot szerinti tényleges AK értéken kell megállapítani.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az árverési vevők által megszerzett földrészlet (földrészletek) AK értékét arányosan csökkenteni kell és annak mértéke legalább 10%-ot meghalad, a tulajdonos a csökkentés mértékének megfelelő kárpótlási jegy visszatérítését kérheti a birtokbaadástól számított 60 napon belül. A visszatérítésről a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH gondoskodik.”

d) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 1995. évi XIV. törvény 5. §-ának (4) bekezdésében megjelölt határidő 1997. december 31-re módosul.

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (6) és (7) bekezdése a következőképpen módosul, és a (8) bekezdéssel egészül ki:

,,(6) A szövetkezet vagy jogutódja(i) az 1998. adóév(ek) társasági adójából, illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján az árverésre termőfölddel együtt kijelölt ültetvények, továbbá öntözési és meliorációs létesítmények után az ültetvények, illetve a létesítmények könyv szerinti értékének a telepítéshez, létesítéshez igénybe vett állami támogatás (ideértve az 1993. évi CXI. törvény 47. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint mentesített visszterhes juttatást is), valamint az ültetvény, a létesítmény földterületéért, valamint a létesítményért megillető térítés együttes összegét meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az e jogcímen - a megjelölt időtartamon belül - igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.

(7) A szövetkezet vagy jogutódja(i) az 1998. adóév(ek) társasági adójából, illetve - ha az a kedvezményre nem nyújt fedezetet - a következő adóévek társasági adójából, de legkésőbb a 2006. adóévi társasági adóból a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16. §-a szerint önkormányzati tulajdonba átadott utak könyv szerinti értékének az út építéséhez igénybe vett állami támogatást meghaladó részének (különbözetének) adóévenként legfeljebb a 17 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az e jogcímen - a megjelölt időtartamon belül - igénybe vett adókedvezmény teljes összege nem haladhatja meg a különbözet összegét.

(8) A (6) és (7) bekezdés alkalmazásakor több jogutód esetén a különbözetet olyan arányban kell megbontani, amely arányban a vagyonmérleg alapján a jogutódok a létesítmény földterületéből részesedtek, illetve részesednek.”


  Vissza az oldal tetejére