Időállapot: közlönyállapot (1997.V.28.)

1997. évi XLI. törvény

a halászatról és a horgászatról * 

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halászati jognak a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével harmonizáló gyakorlása érdekében a halászat feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény tárgya és hatálya

1. § (1) E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, a Magyar Köztársaság területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza.

(2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed.

(3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

a) hal: a „halak” állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A halra vonatkozó rendelkezéseket - az e törvényben meghatározott esetekben - alkalmazni kell a haltáplálék-szervezetre, a rákra, a békára, a kagylóra, a piócára, valamint ezek egyedfejlődési alakjaira is (a továbbiakban együtt: más hasznos víziállat);

b) halászat: a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása - ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység;

c) horgászat: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása;

d) halászati vízterület: az a víz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, és amelyet a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított;

e) halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító, műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat.

(2) A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg.

II. Fejezet

A HALÁSZATI JOG

A halászati jog fogalma

3. § (1) A halászati jog - mint vagyonértékű jog - a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

(2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja.

(3) A halászati jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A halászati jog haszonbérbe adható.

A halászati jog jogosultja

4. § (1) Ha a halászati vízterület

a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a halászati jog a tulajdonost önállóan (a továbbiakban: önálló halászati jog),

b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a halászati jog a tulajdonosokat közösen (a továbbiakban: társult halászati jog)

illeti meg.

(2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a halászati vízterületté nyilvánításra irányuló kérelem benyújtásáról,

c) a halászati jog gyakorlásának módjáról

a tulajdonukban levő vízterület nagysága szerinti szavazati arányban, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(3) Társult halászati jogra egyebekben a Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

5. § (1) A halászati jog jogosultjának általában a halászati vízterület tulajdonosát, a 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetben pedig a haszonbérlőt kell tekinteni.

(2) A halászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért, illetőleg gyakorlásáért a jogosult felel.

(3) A jogosultakról a halászati hatóság nyilvántartást vezet.

A halászati vízterület

6. § Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a víz halászati vízterületté nyilvánítását a halászati hatóságtól kell kérni. A halászati hatóság a határozatát a vízügyi, a környezetvédelmi hatóság - természeti, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság - szakhatósági hozzájárulásával hozza meg.

7. § A 6. § szerinti víz halászati vízterületté nyilvánítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a vízterület megnevezését, fekvésére, határvonalaira, tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozó adatokat;

b) a vízterület által érintett ingatlan művelési ágának megjelölését.

A hal tulajdonjogának megszerzése

8. § (1) A jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) szerzi meg.

(2) A hal (más hasznos víziállat) tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van.

(3) Az elhullott hal (más hasznos víziállat) a lelés helyével érintett halászati vízterület szerinti jogosult tulajdonába kerül.

A halászati jog gyakorlása

9. § (1) A halászati jogot a jogosult köteles gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.

A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása

10. § A Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban foglaltakat is, az állam nevében a miniszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - teszi meg.

11. § (1) Az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, haszonbérbe adás útján történik.

(2) A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatot

a) a fennálló haszonbérleti szerződés lejárata előtt legalább hat hónappal, vagy

b) a halászati jog első alkalommal történő haszonbérbe adása esetén az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül,

c) újonnan keletkezett vizek esetén a halászati vízterületté nyilvánítást követő hatvan napon belül

kell kiírni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell a halászati vízterület megnevezését és nagyságát, a halászati jog haszonbérbe adásának az adott vízterületre, illetve a vízminőség megóvására meghatározott feltételeit, valamint a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. A pályázati kiírás egyéb tartalmi követelményeket is meghatározhat.

(4) A pályázati kiírást a helyben szokásos módon a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában, valamint a szaklapokban közzé kell tenni.

12. § A pályázathoz mellékelni kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára szóló halgazdálkodási tervet (27. §).

A halászati jog haszonbérbe adása

13. § (1) A halászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést határozott időre kell megkötni.

(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti;

b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja;

c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti.

(4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §).

14. § (1) A haszonbérleti szerződést nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz bejelenteni.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még érvényben van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni.

(3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.

A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések

15. § (1) A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója - eltérő megállapodás hiányában - köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult - ha az másképp nem lehetséges - a vízhez a külön jogszabályban meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károkozás miatt kártalanítás illeti meg.

16. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - a szükséghelyzetet kivéve - legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.

(2) A hal természetes mozgását akadályozó létesítmény építéséhez (átalakításához, felújításához, megszűntetéséhez stb.) a halászati hatóság, a vízügyi hatóság, valamint természeti, illetőleg védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját (üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.

(4) A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.

17. § A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz tulajdonosa, használója (a vízilétesítmény üzemeltetője), a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 36. § (2) bekezdésében megjelölt szervezet számára köteles lehetővé tenni és tűrni.

III. Fejezet

A HALGAZDÁLKODÁS

A halfogásra jogosító okmányok

18. § (1) A halászati tevékenység - ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is - a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez - ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi - a jogosult területi engedélye is szükséges.

(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a halászati, a természetvédelmi, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.

Az állami halászjegy és az állami horgászjegy

19. § (1) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet az első fokú halászati hatóság egy évre - díj fizetése ellenében - adja ki.

(2) A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

(3) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti első fokú halászati hatóság adja ki. Az állami horgászjegy kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli ki.

20. § (1) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye, vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. A halász szakmunkás képesítés a halászvizsgát helyettesíti.

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki a - (3) bekezdésben foglaltak kivételével - rendelkezik a halászati hatóság által igazolt horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgász szervezeti tagságát igazolja, és fogási naplóját leadja.

(3) Nem magyar állampolgár horgászvizsgát nem köteles tenni.

(4) A halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

(5) A halász-, illetve a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

21. § (1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható ki annak a személynek,

a) akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki

a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg egy éven belül.

(2) Megtagadható az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása, annak a személynek, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.

(3) Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja attól a személytől, akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben jogerősen szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg.

(4) A szabálysértési hatóság, a bíróság, illetőleg a halvédelmi bírságot kiszabó halászati hatóság köteles az elkövető lakóhelye szerint illetékes halászati hatóságot a halászattal, horgászattal, illetve a hal fogásával összefüggő felelősség megállapításáról értesíteni.

A területi engedély

22. § (1) Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.

(2) A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két vagy több jogosult együttesen is kiadhat.

(3) A jogosult köteles nyilvántartást vezetni

a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint

b) a telepített, illetve

c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő),

és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.

(4) A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(5) A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:

a) az engedélyes nevét és lakcímét,

b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,

c) az engedély érvényességének időtartamát,

d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,

e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.

(6) A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.

(7) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - fogási naplót köteles vezetni.

Tiltott eszközök és módok

23. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

(2) Tilos a hal fogásához különösen

a) mérgező vagy kábító hatású anyag,

b) robbanóanyag,

c) szúrószerszám, illetve

d) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint

e) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása.

(3) Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.

24. § (1) A jogosult az elektromos eszközzel történő halfogás időpontját köteles a területileg illetékes halászati hatóságnak előzetesen bejelenteni.

(2) Elektromos eszközzel tilos hal fogását (gyűjtését) az április 30. és szeptember 30. napja közötti időszakban végezni. Folyóvízen azonos vízszakaszon havonta egy alkalommal lehet elektromos eszközzel halászni, és az elektromos eszközzel történő halfogás időpontját nyolc nappal a halászat megkezdése előtt be kell jelenteni a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozások alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával

a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,

b) ártéren végzett ivadékmentéshez,

c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,

d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez

felmentést engedélyezhet.

(4) Az elektromos eszközzel történő halfogást (gyűjtést) a miniszter a halállomány, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében rendeletben korlátozhatja, illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott időszakon túl is megtilthatja; a korlátozás, illetőleg a tilalom egyes halászati vízterületek vonatkozásában is elrendelhető.

(5) Védett természeti területen - a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével - tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést a természetvédelmi hatóság - a halászati hatóság szakhatósági hozzájárulásával - engedélyezi.

(6) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.

A halgazdálkodás tervszerűsége

25. § (1) A jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, öt évre szóló halgazdálkodási tervet kell készíteni arra a halászati vízterületre, amely olyan összeköttetésben van más halászati vízterülettel, hogy az lehetővé teszi a hal szabad átjutását.

(3) A (2) bekezdés szerinti halászati vízterületen a halgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében a miniszter előírhatja megfelelő szintű halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy jogosult által történő foglalkoztatását. Nem kötelező a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatása, ha a jogosult rendelkezik a megfelelő halászati végzettséggel, és azt a halászati hatósághoz nyilvántartás céljából bejelentette.

(4) A kötelező foglalkoztatásra, valamint a halászati képesítésre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

26. § (1) A halgazdálkodási tervet - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az első fokú halászati hatóság hagyja jóvá. A halgazdálkodási terv jóváhagyásához a környezetvédelmi,

a) természeti és védett természeti terület esetén a természetvédelmi,

b) vízilétesítmény esetén pedig a vízügyi

hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(2) Az állam önálló halászati jogának haszonbérbe adása egyben a pályázathoz mellékelt halgazdálkodási terv (12. §) jóváhagyását is jelenti.

27. § A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a halászati vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét),

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halászattal összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható halászati és horgászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

e) a víz minőségének és halgazdálkodási értékének védelmét célzó intézkedéseket - beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint

g) a halállomány őrzése módjának, a halászati őrök létszámának,

h) a területi engedélyek fajtáinak és mennyiségének meghatározását.

28. § A halászati hatóság a halgazdálkodási terv jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg a jogszabályban, hatósági határozatban, illetőleg a halászati jog haszonbérbe adásáról szóló szerződésben előírt követelményeknek.

29. § Ha a jogosult személyében változás következik be, a halgazdálkodási terv előírásai mindaddig érvényben maradnak, ameddig az új jogosult a korábbitól eltérő halászati céljainak megvalósítására új halgazdálkodási tervet nem készít, s azt a halászati hatóság jóvá nem hagyja.

30. § Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halászati hatóság a jogosult kérelemére vagy hivatalból - természeti, illetve védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a halgazdálkodási tervet módosítja, illetőleg attól eltérést engedélyez.

Országos Halászati Adattár

31. § (1) A halállomány és élőhelyének védelmére a miniszter állami feladatként Országos Halászati Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet.

(2) Az Adattár tartalmazza

a) a halászati vízterületek azonosítására szolgáló adatokat,

b) a jogosultak nevét (megnevezését), címét (székhelyét),

c) a halgazdálkodási tervek és a megvalósításuk adatait,

d) az egyes halászati vízterületeken az adott évben telepített, illetve kifogott halak mennyiségére, minőségére és faj szerinti összetételére vonatkozó adatokat.

(3) Az Adattárban a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan kell vezetni.

(4) A 14. § (3) bekezdése szerinti telepítési költségek megállapításához az Adattár adatait kell alapul venni.

32. § (1) A jogosult évente köteles jelenteni a halászati hatóságnak

a) a halászati vízterületen telepített hal fajonkénti mennyiségét, valamint

b) a továbbnevelési,

c) a fogyasztási célból kihalászott, továbbá

d) a horgászat keretében kifogott hal

fajonkénti mennyiségét, valamint a minőségre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a halászatra vonatkozó fogási naplóösszesítő, illetőleg a halászati hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat megküldi a miniszternek.

33. § (1) Az Adattár

a) a jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy

b) a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója, valamint

c) a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok

számára - az őt érintő adatok tekintetében - nyilvános.

(2) Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti.

(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé az ország halállományának helyzetéről.

A halászati őrzés

34. § (1) A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladataival a külön jogszabály szerint létesített mezei őrszolgálat is megbízható.

(2) Halászati őr az a nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki

- hatósági orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi és szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, továbbá - ha az őrzés során lőfegyvert is tart magánál - megfelel a lőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó, külön jogszabály szerinti feltételeknek;

- a működési helye szerinti halászati hatóságnál vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tett;

- a halászati hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

(3) A halászati őrzés módját, illetve halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a jogosult köteles a halászati hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni. A halászati őr a (2) bekezdés szerinti vizsgát legkésőbb a foglalkoztatásának kezdő napjától számított hatvan napon belül köteles letenni.

(4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján - a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően - jogosult

a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;

b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;

c) a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani.

(5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság - a rendőrhatósággal együtt - látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

IV. Fejezet

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

Általános szabályok

35. § (1) A jogosult köteles a halászati vízterületén élő hal állományát, életközösségét, valamint élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását - ideértve áradás esetén a halivadék mentését is - elősegíteni.

(2) A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése kizárólag a jogosult által vagy annak hozzájárulásával történhet. Ez a rendelkezés a jogosultnak a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi jogszabályokban előírt kötelezettségeit nem érinti.

(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a halállomány megbetegedésének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a haltetem eltávolításáról intézkedni.

(4) Amennyiben a jogosult a hal és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, a halászati hatóság határozatában - határidő megjelölésével - felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti.

36. § (1) A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás észlelése esetén a jogosult, a halászati őrzéssel megbízott vagy a jogszerűen halászó, horgászó személy köteles haladéktalanul a területileg illetékes halászati hatósághoz bejelentést tenni.

(2) A halpusztulás okainak felderítése állami feladat, melyről a miniszter az általa kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. A laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

(3) A halpusztulás okozta vízminőségi kár elhárítására és a kár viselésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései az irányadók.

37. § (1) A jogosult kezdeményezheti a halállományt, illetőleg annak táplálékforrását veszélyeztető, külön jogszabály szerinti vadászható vad gyérítését a vadászati hatóságnál, amely felhívja a vadászati jog jogosultját a határidőben való gyérítésre. Amennyiben annak nem tesz eleget, a gyérítés a vadászati jog jogosultja költségére elvégeztethető. Az eljárás nem érinti a vad birtokbavételére vonatkozó - külön jogszabályban foglalt - rendelkezéseket.

(2) A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a természetvédelmi hatóságnál kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy tudomásával végezhető el.

Tilalmak és korlátozások

38. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése) - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - tilos.

(2) A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben határozza meg

a) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt azt a naptári időszakot és azt az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni (halászati tilalmi idő);

b) halfajonként a legkisebb fogási méretet (halászati méretkorlátozás), valamint a naponta kifogható mennyiséget;

c) az országhatár mentén lévő halászati vízterületekre - a belügyminiszterrel egyetértésben - a halászat rendjét.

(3) A halászati hatóság által azzá nyilvánított halászati vízterületen a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tilalmak és korlátozások végrehajtásától a jogosult a halászati hatóság - természeti és védett természeti területen a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával kiadott - engedélyével eltérhet.

39. § (1) Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság - természeti vagy védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával -

a) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - meghosszabbíthatja;

b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;

c) az előírt halászati tilalmi időt - legfeljebb tizenöt nappal - megrövidítheti, illetőleg a rendeletben előírt halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság a szakhatósági hozzájárulás tárgyában nyolc napon belül köteles nyilatkozni, ellenkező esetben a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

40. § Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.

41. § Bármely halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztésből származó utódja telepítéséhez a miniszter - a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.

A kíméleti terület

42. § (1) Amennyiben a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése indokolja, a halászati hatóság - a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával - a halászati vízterületet vagy annak meghatározott részét kíméleti területté nyilvánítja. Természeti, illetőleg védett természeti területen a kíméleti területté nyilvánításhoz a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása is szükséges.

(2) A kíméleti területen - a tilalom feloldásáig - az évnek az (1) bekezdés szerinti határozattal meghatározott időszakában tilos a halászat, a horgászat, a vadászat, a csónakázás, a fürdőzés, a vízisportok űzése, továbbá minden olyan tevékenység végzése, amely a hal szaporodását és fejlődését zavarhatja.

(3) A kíméleti területté nyilvánításról szóló határozatot a sajtóban is közzé kell tenni.

(4) A kíméleti terület határait jól láthatóan, a nyilvánosság számára felismerhető módon kell megjelölni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a halászati hatóság viseli.

V. Fejezet

A HALÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK
ÉS HATÁSKÖRÖK

A halászati igazgatás

43. § A halászati igazgatással összefüggő irányítási, szervezési, valamint hatósági és ellenőrzési feladatokat a miniszter és a halászati felügyelő látja el.

44. § (1) Halászati hatósági ügyben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - első fokon a halászati felügyelő jár el. A halászati felügyelő hatáskörébe tartozó ügyben felettes szervként a miniszter jár el. Az első fokú halászati hatóság illetékességi területét a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Az e törvény alapján kérelemre indult halászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie.

(3) A halászati hatósági eljárás során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A miniszter feladat- és hatásköre

45. § A halászattal összefüggő szervezési, irányítási, szabályozási és egyes hatósági feladatokat a miniszter - együttműködve az érintett miniszterekkel - látja el.

46. § (1) A miniszter a halászattal összefüggő irányítási, valamint szabályozási feladatkörében

a) kidolgozza a halgazdálkodás, halászat hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) a halászati jog hasznosításával, valamint a halászati igazgatással összefüggésben jogszabályokat készít elő, illetve alkot;

c) kidolgozza a halászat külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról;

d) létrehozza a halászat hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó szerveket, valamint meghatározza részletes feladat- és hatáskörüket;

e) ellátja a nemzetközi halászati együttműködésből adódó kormányzati feladatokat, és kapcsolatot tart a nemzetközi halászati szervekkel;

f) ellátja a Kormány által vagy a külön jogszabályban részére meghatározott feladatokat.

(2) A miniszter a halászati igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

b) ellátja az állami támogatásokkal külön jogszabályban írt feladatokat.

(3) A miniszter az állam nevében gondoskodik az államot megillető halászati jog hasznosításáról.

(4) A miniszter hatósági jogkörében

a) a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból, illetőleg a környezetvédelemért vagy a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja, vagy időlegesen megtilthatja;

b) bármely halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését - a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával - engedélyezi.

Országos Halászati Bizottság

47. § (1) A miniszter a 10-11., valamint 45-46. §-okban foglalt, a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Halászati Bizottságot hoz létre, amely elősegíti a halászati jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését, továbbá a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít halászati szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

(2) Az Országos Halászati Bizottság tagjait az érintett kormányzati, országos érdekképviseleti és szakmai szervek, az Önkormányzatok Szövetségének Tanácsa, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel. Az Országos Halászati Bizottság működési feltételeinek biztosításáról a miniszter gondoskodik.

A halászati felügyelő feladat- és hatásköre

48. § (1) A halászati felügyelő szervezési feladatkörében

a) nyilvántartást vezet a halászati vízterületekről (beleértve a különleges rendeltetésű halászati vízterületet és a halászati kíméleti területet) - mely tartalmazza az azonosítására szolgáló adatokat, a jogosultak körét, a halászati jog haszonbérletére kötött szerződéseket és a vonatkozó hatósági határozatokat -, továbbá az általa kiadott állami halász- és horgászjegyekről;

b) gondoskodik az Adattár vezetéséhez szükséges, a halászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával összefüggő adatok bekéréséről és a miniszter részére történő megküldéséről;

c) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A halászati felügyelő hatósági feladatainak ellátása során

a) külön térítés fizetése nélkül a halászati vízterülettel érintett ingatlanra bejárhat, a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

b) a jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halászati tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet, valamint a jogosultnak a halászati joggal kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba betekinthet;

c) a halászati vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;

d) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelheti el;

e) a halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrzi;

f) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;

g) a halászati jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

h) a halászati őrökről nyilvántartást vezet.

VI. Fejezet

A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS A HALVÉDELMI BÍRSÁG

A halgazdálkodási bírság

49. § (1) A halászati hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a jogosulttal szemben akkor, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halászati hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halászati hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz;

c) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

d) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

e) állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel nem rendelkező személy számára területi engedélyt ad.

(2) A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként 100 forinttól 10 000 forintig terjedhet.

A halvédelmi bírság

50. § (1) A halászati hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul halászó vagy horgászó,

b) az e törvény által nem megengedett módon vagy tilalmi időben halászó vagy horgászó, illetőleg

c) a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, a 41. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő

személlyel szemben.

(2) A halvédelmi bírság mértéke 2000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

51. § A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a miniszter által külön jogszabályban meghatározott számlára.

VII. Fejezet

A HALÁSZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE

Támogatható feladatok

52. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával

a) a természetes vizek halállományának pótlásával,

b) a halpusztulással összefüggő kármegelőzéssel, kárelhárítással és a halállomány megújításával,

c) a természetes vízi halállomány védelmével és fejlesztésével,

d) a természetes vízi élőhely állapotának javításával,

e) a természetes vízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenységgel,

f) természetes vízi halgazdálkodással összefüggő külföldi tapasztalatszerzéssel,

g) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásával

kapcsolatos személyi és dologi költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának támogatására az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adásából,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy kiadásáért fizetett díjának megfizetéséből,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díjának megfizetéséből,

d) a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság befizetéséből,

e) a halászat céljainak megvalósítását elősegítő egyéb önkéntes befizetésekből,

f) jogszabály által előírt egyéb befizetésekből

származó bevételek.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

53. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a hatálybalépése előtt a Magyar Államtól jogszerűen megszerzett halászati jogot nem érinti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.), valamint a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 88. §-ának, a tvr. 8. §-át és a 9. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 23. §-a, és

c) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 92-93. §-a

hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ptk.

a) 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak.”

b) 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.”

Átmeneti rendelkezések

54. § (1) A nem állami tulajdonban lévő vízen e törvény hatálybalépésekor a Magyar Államot megillető halászati jog 1999. január 1. napjával megszűnik. Az ilyen vízre vonatkozó, az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról szóló határozat - az általa kijelölt hasznosító és a vízterület tulajdonosa közötti, korábbi időpontot megjelölő megállapodás hiányában - a Magyar Állam halászati joga megszűnésének időpontjáig érvényes. Ezt követően a vízterület tulajdonosát illeti meg a halászati jog. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott vízterületekre.

(2) Az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló határozatok e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú vízen legkésőbb 2001. január 1. napjával érvényüket vesztik, a halászati jog hasznosítóját pedig ugyanez időpontig illetik meg, illetve terhelik a halászati jog gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek vonatkoznak arra a horgászegyesületre is, amely a Magyar Országos Horgász Szövetség útján szerzett jogosultságot az államot illető halászati jog hasznosítására, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy legalább öt éve a vízterület tényleges halászati hasznosítója és a Szövetséggel szemben fennálló, a halgazdálkodással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek eleget tett.

55. § (1) E törvény alkalmazásában halászati vízterületté nyilvánított víznek minősülnek az 54. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vizek.

(2) A 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az 54. § szerinti vízterületekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) amennyiben a halászati üzemterv az 54. §-ban meghatározott határidő előtt lejár, érvényessége a halászati jog átengedésére vonatkozó határozat érvényességéig e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. A halászatfejlesztési hozzájárulást a korábban megállapított mértékben mindaddig fizetni kell, ameddig a halászati jog átengedéséről szóló határozat érvényben van;

b) az állami tulajdonban levő vízen az államot megillető halászati jog hasznosítására a miniszter az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt

- a törvény hatálybalépését követően keletkezett halászati vízterületre,

- a jogosult lemondása, halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy

- az 54. § (2)-(3) bekezdése szerinti hasznosító kezdeményezésére

írhat ki pályázatot;

c) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártakor a miniszter köteles pályázatot kiírni valamennyi olyan állami tulajdonban levő halászati vízterületre, amelyre vonatkozóan az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása - a b) pont szerinti módon - még nem történt meg;

d) a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített halászati létesítmények, berendezések ellenértékének - ideértve a telepítési költségek meg nem térült részének értékét is - megfizetésére a haszonbérlet megszűnésére vonatkozó rendelkezés az irányadó [14. § (3) bekezdés].

Felhatalmazások

56. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat:

a) az állami halászjegy és az állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, az állami halászjegyért és horgászjegyért járó díj mértékét és megfizetésének módját,

b) a halászvizsga, horgászvizsga követelményeit és szabályait a vizsgáztatásra jogosult szervezetet, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját,

c) halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának és képesítésének feltételeit,

d) a halászati képzettségre vonatkozó szabályokat,

e) az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét, a díj mértékét és megfizetésének módját,

f) a halászati hatósági és egyéb szervezési feladatait ellátó szervek létrehozását és részletes feladat- és hatáskörét,

g) a halászati tilalmak és korlátozások (2) bekezdés szerinti szabályozással nem érintett körét,

h) a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét,

i) az első fokú halászati hatóság illetékességi területét, a vízélettani laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat,

j) a pénzügyi források befizetésének, felhasználásának feltételeit és módját

rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét, valamint a halászati tilalmi időket.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a belügyminiszterrel együtt rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halászati vízterületre a halászat, horgászat rendjét.


  Vissza az oldal tetejére