Időállapot: közlönyállapot (1997.VI.5.)

1997. évi XLVI. törvény

az Országos Magyar Vadászkamaráról * 

Az Országgyűlés abból a célból, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezze és intézze a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat, továbbá elismerve a vadászok szakmai önkormányzathoz való jogát, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete.

(2) A kamara a feladatait

a) a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei (a továbbiakban együtt: területi szervezet), valamint

b) országos szervezete

útján látja el.

(3) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(4) A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye: Budapest.

(6) Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

(7) A „vadászkamara” elnevezés használatára, valamint az e törvényben írt közfeladat ellátására kizárólag a kamara jogosult.

2. § A kamara alapszabály szerint működik. Az alapszabály tartalmazza, illetőleg meghatározza:

a) a területi szervezetek, valamint az országos szervezet elnevezését és székhelyét;

b) a kamara szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;

c) a testületi szervek, valamint a tisztségviselők feladat- és hatáskörére, választásuk módjára, megbízatásuk időtartamára vonatkozó szabályokat;

d) a kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat;

e) mindazokat a kérdéseket, amelyeket e törvény az alapszabályba való felvételre utal.

II. Fejezet

A KAMARA FELADATAI

3. § A kamara

a) képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekben a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit, testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredő jogait;

b) véleményt nyilvánít

ba) a vad védelmét, a vadgazdálkodást, valamint a vadászati jog gyakorlását, hasznosítását érintő jogszabályokról,

bb) az illetékes oktatási intézményekkel együttműködve a hivatásos vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjéről;

c) megalkotja a vadászat rendjének vadászetikai szabályait;

d) közreműködik a vadászvizsga részletes tartalmi feltételeinek kialakításában;

e) gondoskodik a vadászvizsga lebonyolításáról;

f) etikai eljárást folytat le a kamara etikai szabályait megszegő tagjával szemben;

g) a kamara tagjairól névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;

h) kiállítja - a külön törvényben meghatározottak szerint - a vadászjegyet;

i) eljárást kezdeményez az illetékes hatóságnál a jogosulatlanul vadászókkal szemben;

j) elősegíti a hivatásos vadászok szakmai tevékenységének magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását, és ezzel összefüggésben meghatározza a kötelező szakmai továbbképzésen való részvétel feltételeit;

k) belföldi, illetőleg külföldi szakmai kapcsolatokat létesít, illetve tart fenn;

l) kezdeményezi az illetékes szervnél kitüntetés adományozását;

m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

4. § (1) A kamara tagjairól területi szervezetei útján névjegyzéket vezet. A névjegyzékben fel kell tüntetni a kamara tagjának

a) családi és utónevét, lakóhelyét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét,

d) vadászjegyének számát,

e) fegyvertartási engedélyének számát,

f) esetleges etikai vétségeit.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hivatásos vadász kamarai tagról vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a hivatásos vadász szolgálati helyét,

b) a vadászati hatóság által kiállított igazolásokat.

(3) A Kamara az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokról évente adatokat szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak.

III. Fejezet

A KAMARA SZERVEZETE

A területi szervezet

5. § (1) A megyékben és a fővárosban képviseleti, ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezet működik.

(2) A területi szervezet ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban hatáskörébe utalt kamarai feladatokat.

(3) A területi szervezetben a hivatásos, valamint a sportvadászok számára külön-külön kamarai osztályt kell alakítani.

(4) A tagfelvétel alkalmával a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kamara tagja melyik kamarai osztályba kéri felvételét. A hivatásos vadászok kamarai osztályába csak olyan személy kérheti felvételét, akit hivatásos vadászként vesznek nyilvántartásba. A kamara tagja - a feltételek teljesítése esetén - kérheti a kamarai osztályban meglevő tagságának a megváltoztatását.

6. § (1) A területi szervezet képviseleti szerve a területi küldöttgyűlés.

(2) A küldöttgyűlésbe a küldötteket négyéves időtartamra a kamarai osztályokban választják. A hivatásos vadászok kamarai osztályában minden megkezdett tíz tagonként, továbbá a sportvadászok kamarai osztályában - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - minden megkezdett ötven tagonként kell egy-egy küldöttet megválasztani. Küldött csak az érintett kamarai osztály tagja lehet.

(3) A küldöttválasztás részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg. Az alapszabályban rendelkezni kell a kamarai osztályok összehívásának, továbbá üléseik és határozathozataluk eljárási rendjét.

(4) A kamarai osztály ülését - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább kétévente össze kell hívni. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály tagjainak tíz százaléka ezt írásban kéri. Az ülést a küldött vagy a küldöttek által erre kijelölt személy hívja össze. A küldött az ülésen a kamarai osztálynak beszámol az általa végzett tevékenységről. A kamarai osztály a küldött által a küldöttgyűlésen kötelezően képviselendő álláspontról is határozhat.

(5) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a tizenöt napon belül ismételten összehívott területi küldöttgyűlés az eredetileg közölt napirendi pontok vonatkozásában a megjelentek számára tekintet nélkül, határozatképes.

(6) A területi küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint a felének az egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Alapszabály az ügyek meghatározott körében a határozatot minősített szótöbbséghez, illetőleg az e törvényben foglaltakon túl titkos szavazáshoz kötheti.

(7) A területi küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az alapszabály a területi küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit is megállapíthatja.

(8) A rendkívüli területi küldöttgyűlést az elnök hívja össze saját hatáskörben vagy a tagság tíz százalékának kérésére.

7. § (1) A területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására titkos szavazással területi vezetőséget (a továbbiakban: vezetőség) választ, amely az új vezetőség megválasztásáig látja el feladatait.

(2) A vezetőségbe tisztségviselőként

a) egy elnököt,

b) kamarai osztályonként egy-egy alelnököt,

c) egy titkárt,

d) az alapszabályban meghatározott számú vezetőségi tagot

kell megválasztani.

(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben foglaltakon túl más tisztségviselők választását is kötelezővé teheti.

(4) A vezetőség határozatképességére - a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabály kivételével - és határozathozatalának módjára a területi küldöttgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A területi szervezetet az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben és módon - az alelnök képviseli.

(6) A titkár az alapszabályban meghatározott feladatokat látja el.

8. § A területi közgyűlés az alapszabályban meghatározott számú, de legalább három tagból álló területi etikai bizottságot választ. A választás során biztosítani kell az egyes kamarai osztályok megfelelő képviseletét. A területi etikai bizottság elnökét - annak tagjai közül - a területi közgyűlés választja meg.

9. § (1) A 6-8. §-okban meghatározott szerveken kívüli, további szervek megalakításáról az alapszabály rendelkezik.

(2) Amennyiben az alapszabály a területi szervezetnél vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság felállításáról rendelkezik, a bizottság elnöke vezető tisztségviselőként a vezetőség tagja.

Az országos szervezet

10. § (1) Az országos szervezet a kamara

a) országos képviseleti szervéből,

b) az elnökségből,

c) a felügyelőbizottságból,

d) az országos etikai bizottságból [a b)-d) pont szerinti szervek a továbbiakban együtt: ügyintéző szervek],

e) vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottságból

áll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alapszabály más ügyintéző vagy egyéb szerv, illetőleg szakmai bizottság felállításáról is rendelkezhet.

(3) Az országos szervezet tisztségviselői:

a) az elnökség tagjai,

b) a felügyelőbizottság elnöke,

c) az országos etikai bizottság elnöke,

d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,

e) az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság elnöke.

(4) Az elnökség tagjai:

a) az elnök,

b) az alapszabályban meghatározott számú alelnök,

c) a főtitkár,

d) a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság elnöke,

e) a területi szervek elnökei.

11. § (1) A kamara országos képviseleti szerve, a területi küldöttgyűlés által a hivatásos vadászok kamarai osztályában nyilvántartásba vett minden megkezdett ötven tag után, a sportvadászok kamarai osztályában minden megkezdett háromszáz tag után megválasztott küldöttekből (a továbbiakban: országos küldött) álló küldöttközgyűlés.

(2) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának, a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatnak a megalkotása és módosítása,

b) országos szervezet tisztségviselőinek, az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság tagjainak a megválasztása,

c) az elnökség, a felügyelőbizottság, valamint a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság éves beszámolójának az elfogadása,

d) a kamara éves költségvetésének, ennek részeként a kamarai tagsági díjnak a megállapítása, a tagsági díjból származó bevétel - a területi szervezet és az országos szervezet közötti - megosztása arányának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolónak az elfogadása,

e) minden olyan ügy, amelyet e törvény vagy az alapszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

(3) A küldöttközgyűlés összehívására a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések irányadók azzal, hogy a területi vezetőségen az elnökséget, a területi szervezetnél nyilvántartásba vett tagon az országos küldöttet kell érteni.

(4) A küldöttközgyűlés határozatképességére a területi küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A küldöttközgyűlés ülésein az országos szervezet tisztségviselői - amennyiben nem küldöttek - tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A küldöttközgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők több mint felének egyetértő, nyílt szavazatával hozza. Az alapszabály elfogadásához és módosításához a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.

(6) A küldöttközgyűlés a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott feladatok ellátására - a területi szervek elnökei kivételével - megválasztja az országos szervezet tisztségviselőit, valamint az alapszabály szerint szervezett állandó bizottság tagjait.

12. § (1) Az elnökség ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, az alapszabály, illetve a küldöttközgyűlés részére meghatároz. Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével:

a) a küldöttközgyűlés üléseinek összehívása,

b) a tagsági viszony felfüggesztését, illetve megszűnését elrendelő határozat elleni fellebbezés elbírálása, feltéve, ha azt nem etikai eljárás keretében hozták,

c) a 3. § b) pontja szerinti véleményezési jog gyakorlása,

d) törvény, illetve az alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása.

(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó hatáskörök gyakorlását a küldöttközgyűlés magához vonhatja, illetve azok gyakorlásának szempontjait meghatározhatja.

(3) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

(4) Az elnökség határozatképességére és határozathozatalára a 6. § (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.

(5) A kamarát az elnök, akadályoztatása esetén - az alapszabályban meghatározott körben - az alelnök képviseli.

(6) A főtitkár az alapszabályban meghatározott körben képviseli a kamarát, továbbá ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

13. § (1) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, illetőleg a felügyelőbizottság annak elnökéből, valamint az alapszabályban meghatározott számban megválasztott további tagokból áll.

(2) Az országos etikai bizottság

a) javaslatot tesz a vadászetikai szabályzatra;

b) lefolytatja a területi etikai bizottság határozata ellen benyújtott másodfokú etikai eljárást;

c) ellátja az alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzi a kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok és belső szabályok érvényesülését az országos, illetve a területi szerveknél és tisztségviselőknél. Az ellenőrzés során a felügyelőbizottságot megillető jogosultságokat az alapszabály határozza meg azzal, hogy a felügyelőbizottság részére tájékoztatás adásának kötelezettségét nem korlátozhatja.

(4) A vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a vadállomány védelmével, a vadgazdálkodással kapcsolatos szabályok érvényesülését, javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére,

b) kapcsolatot tart a vadvédelemmel, a természetvédelemmel és az erdővédelemmel foglalkozó érdekképviseleti és egyéb szervekkel.

(5) Az országos etikai bizottság, a vadvédelmi, vadgazdálkodási bizottság, valamint a felügyelőbizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A tagsági viszony keletkezése

14. § (1) A kamarai tagsági viszony létesítése - az e törvényben foglaltak alapján - kötelező. A kamara tagjának kell tekinteni azt a személyt, aki érvényes vadászjeggyel rendelkezik. A tagsági viszony - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vadászjegy kiállításával keletkezik.

(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló, illetőleg tiszteletbeli tagságot létesíthet.

(3) Nem állítható ki vadászjegy az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig annak a személynek, akivel szemben „kizárás” etikai büntetést alkalmaztak.

(4) Elutasítható a vadászjegy kiadása iránti kérelme annak a személynek, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely kamarai tag esetében a tagsági viszony felfüggesztését, illetőleg kizárás etikai büntetést vonna maga után, feltéve, ha az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el. A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának vadászjegy kiadási kérelme ezen okból csak az illetékes miniszter hozzájárulásával utasítható el. Amennyiben az illetékes miniszter nem járul hozzá a vadászjegy kiadási kérelem elutasításához, a kamara köteles az értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a vadászjegy kiadásáról gondoskodni. Ezt követően a vadászjegy késedelmes kiállításából eredő kárért a kamara a polgári jog általános szabályai szerint felel.

(5) Az a személy, akinek vadászjegy kiállítási kérelmét nem a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével bírálták el, az erről szóló indokolt írásbeli határozat ellen, annak kézhezvételétől számított harminc napon belül fellebbezhet az országos szervezet elnökségéhez, amely azt a benyújtástól számított kilencven napon belül elbírálja. A másodfokú elutasító határozat ellen a kérelmező a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresetet nyújthat be a bírósághoz. A bíróság a megtámadott határozatot megváltoztathatja.

15. § (1) A vadászjegy kiadása iránti kérelemmel egyidejűleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a kamarai tagsági díjat az alapszabályban meghatározott módon megfizeti,

b) a kamara alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezően elismeri.

E nyilatkozat hiányában a vadászjegy kiállítása megtagadható.

(2) A vadászjegy kiadására irányuló eljárásban nem vehet részt az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el, továbbá az, aki a kérelmezőnek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(3) A névjegyzékben feltüntetett adatok helyessége elleni jogorvoslatra a 14. § (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A tagsági viszony felfüggesztése

16. § (1) A vezetőség írásban indokolt határozattal - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - felfüggeszti a tagsági viszonyát annak a tagnak,

a) aki azt kéri;

b) akit a bíróság jogerősen egy évet meg nem haladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt, a szabadságvesztés időtartamára;

c) akit a bíróság a hivatásos vadászként történő foglalkozástól jogerős ítélettel határozott időre eltiltott, az eltiltás időtartamára;

d) aki az alapszabályban meghatározott időközönként, valamint az ott meghatározott módon szervezett szakmai továbbképzésen való eredményes részvételt nem tudja igazolni, legfeljebb a továbbképzésen való eredményes részvételig.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel, és erre az időtartamra a vadászjegyet, valamint a hivatásos vadász szolgálati naplóját és jelvényét be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett tagsági viszonyt a vezetőség a tag kérelmére állítja helyre, a b)-d) pontok alapján felfüggesztett tagsági viszony pedig az ott megállapított időtartam lejártát követő napon áll helyre, amelyet a tagnak írásban be kell jelentenie.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a tagsági viszony felfüggesztése helyett legfeljebb hat hónapra bevonható a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati igazolványa, valamint jelvénye.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogerős ítéletről az eljáró bíróság az illetékes területi szervezetet tájékoztatja.

(6) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójának tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontja szerinti okból nem függeszthető fel.

A tagsági viszony megszűnése

17. § (1) Megszűnik a tagsági viszonya annak a tagnak,

a) aki meghalt,

b) aki a tagsági viszonyáról lemondott,

c) akit a (2) bekezdésben foglalt indokok alapján zártak ki a kamarából,

d) aki jogerősen „kizárás” etikai büntetésben részesült,

e) aki tizenkét hónapot meghaladóan nem fizeti a tagdíjat, és a területi szervezet vezetőségétől fizetési kedvezményt nem kapott.

(2) A vezetőség indokolt írásbeli határozatával ki kell zárni a kamarából azt a tagot, akit

a) jogerősen egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,

b) bíróság jogerősen a hivatásos vadász foglalkozástól végleges hatállyal eltiltott, továbbá

c) aki már nem felel meg a tagsági viszony létesítése feltételeinek.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a határozathozatalra és a jogorvoslatra az etikai eljárásra vonatkozó szabályok irányadók.

(4) A (2) bekezdés alapján hozott határozat elleni jogorvoslatra a 14. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Azt a személyt, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, kérelmére a tagfelvételre egyébként illetékes vezetőség ismét felveszi a kamara tagjai közé.

(6) Az a személy, akinek tagsági viszonya kizárás miatt szűnt meg, kérelmére - az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén - a kamara tagjai közé ismét felvehető.

(7) Az a személy, akinek tagsági viszonya az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott okból szűnt meg - amennyiben az alapszabály ennél rövidebb időt nem állapít meg, vagy a területi küldöttgyűlés ettől eltérően nem rendelkezik - az etikai büntetés jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a kamarába tagként nem vehető fel.

(8) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt kamarai tag vadászjegyét, hivatásos vadász szolgálati igazolványát, valamint jelvényét be kell vonni, és azt öt évig meg kell őrizni.

A tag jogai és kötelezettségei

18. § (1) A tag joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi közgyűlésen;

b) e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén tisztséget viseljen a kamara bármely szervében;

c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat;

d) a kamara tisztségviselőitől a kamara működéséről érdemi felvilágosítást kérjen;

e) a kamara bármely szerve jogsértő testületi határozatának bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

f) a kamara bármely szerve vagy tisztségviselője alapszabályt sértő határozatának, intézkedésének felügyelőbizottság általi felülvizsgálatát kezdeményezze;

g) az e törvényben, valamint a külön jogszabályban írt feltételek teljesítése esetén a hivatásos vadászi tevékenységet folytassa;

h) a tudomására jutott etikai vétség elkövetése esetén az illetékes etikai bizottságnál kezdeményezze etikai eljárás lefolytatását.

(2) A tagsági viszonyból eredő jogok csak személyesen gyakorolhatók. A kamara tagja kamarai választójogát a területi szervezetenként kialakított kamarai osztályban gyakorolja.

(3) A tag kötelezettsége, hogy

a) fizesse a kamarai tagdíjat;

b) megtartsa a kamara alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat;

c) a vadászat gyakorlása során a szakmai irányelveknek, valamint a vadászetikai szabályzatban foglaltaknak megfelelően járjon el.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti perindításra az a tag nem jogosult, aki a határozat meghozatalában részt vett, és nem szavazott a határozat ellen. A perindítás szándékát a tag köteles bejelenteni a határozat meghozatalától számított tizenöt napon belül az országos szervezet felügyelőbizottságának, amely további tizenöt napon belül állást foglal, s erről a határozatot hozó testületet, valamint a tagot írásban értesíti.

(5) A keresetet az országos szervezet felügyelőbizottsága állásfoglalásának kézhezvételétől számított harminc napon belül a sérelmes döntést hozó szervezet ellen kell megindítani. A keresetindításra nyitvaálló határidő jogvesztő. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(6) A (4)-(5) bekezdés szerinti esetekben a bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

V. Fejezet

A KAMARA TISZTSÉGVISELŐINEK VÁLASZTÁSA

19. § (1) Kamarai tisztségre választható minden kamarai tag, feltéve, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. Összeférhetetlen a kamarai tisztség vállalásával, ha a tag a vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóságnál közszolgálati jogviszonyban áll.

(2) A tisztségviselő azonos kamarai szervezeten belül - a küldöttközgyűlési küldöttként való megválasztás esetét kivéve - csak egy tisztséget tölthet be.

(3) A területi szervezet vezetőségének, az országos szervezet elnökségének, a területi és az országos etikai bizottságnak, továbbá a felügyelőbizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja] és kereső foglalkozásuk során egymás alá- és fölérendeltjei.

(4) Az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve megválasztása esetén a megszüntetés módjáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(5) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról és ezzel együtt a tisztségből való visszahívásról az országos etikai bizottság vagy a felügyelőbizottság kezdeményezésére, illetve hivatalból az érintett választására jogosult szerv határoz. Az összeférhetetlenség tárgyában hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(6) Az alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.

20. § (1) A kamara tisztségviselőit a kamara tagjai közül - amennyiben az alapszabály eltérően nem rendelkezik - négyéves időtartamra, titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) Tisztségviselőnek csak büntetlen előéletű személy választható meg.

(3) A kamara elnökének, legalább tízéves vadászati gyakorlattal rendelkező személy, főtitkárának, valamint a területi szervezet titkárának csak felsőfokú vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkező személy választható meg.

(4) A kamara főtitkára csak olyan személy lehet, aki a köztisztviselői munkakör betöltéséhez szükséges közigazgatási vizsgával, a területi szervezet titkára pedig csak olyan személy lehet, aki a vadászati felügyelőség hatósági feladatait ellátó dolgozójára érvényes szabályok szerinti közigazgatási vizsgával rendelkezik. E rendelkezéseket csak a kamara megalakulását követő harmadik naptári év leteltét követően kell alkalmazni.

(5) Amennyiben a tisztségviselő választására a megválasztási időtartam lejártát követően kerül sor, a tisztségviselő megbízatása az új tisztségviselő megválasztásának a napján szűnik meg.

(6) Ha a tisztségviselő megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt szűnik meg, a választásra jogosult szerv - az eredeti alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megbízatás megszűnésétől számított harminc napon belül választja meg az új tisztségviselőt.

(7) Amennyiben a tisztségviselő megválasztása a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozik, a (6) bekezdés szerinti választás céljából a küldöttközgyűlést - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megbízatás megszűnésétől számított negyvenöt napon belüli időpontra össze kell hívni.

21. § A kamara tisztségviselőjének megbízatása megszűnik a tisztségviselő

a) halálával,

b) lemondásával,

c) kamarai tagságának felfüggesztésével vagy megszűnésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával, valamint

e) a választás időtartamának lejártával.

VI. Fejezet

A VADÁSZETIKAI FELELŐSSÉG SZABÁLYAI

22. § (1) E törvény alkalmazásában a vadászetikai szabályok megszegése etikai vétségnek minősül.

(2) Etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén vagy, ha azt maga a tag kéri, etikai eljárást kell lefolytatni.

(3) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben etikai eljárást az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet lefolytatni.

(4) A hivatásos vadásszal szemben etikai eljárást a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával lehet lefolytatni.

23. § (1) Etikai vétség esetében az eljárást első fokon a területi etikai bizottság folytatja le.

(2) Az etikai eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén lehet megindítani, és azt a megindításától számított harminc napon belül le kell folytatni, kivéve, ha a bizonyítási eljárás lefolytatása ennél hosszabb időt tesz szükségessé. Ez utóbbi esetben az eljárás lefolytatásának határideje egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(3) Etikai eljárás nem indítható, ha azt a területi etikai bizottság az etikai vétség tudomására jutásától számított kilencven napon belül nem indítja meg, vagy ha a vétség elkövetése óta már egy év eltelt.

(4) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a kilencvennapos határidő a jogerős határozat területi szervezettel történt közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.

(5) A bíróság vagy szabálysértési hatóság a tagsági viszony felfüggesztését vagy megszűnését eredményező határozatát a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi az illetékes kamarai szervnek.

24. § (1) A területi etikai bizottság az etikai felelősség tárgyában hozott döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja, és megküldi az érintett tagnak, illetőleg az etikai eljárást kezdeményezőnek.

(2) Az első fokú határozattal szemben az érdekelt személy a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezést nyújthat be az országos etikai bizottsághoz.

(3) Az országos etikai bizottság a fellebbezés benyújtásától számított harminc napon belül írásbeli, indokolt határozattal dönt az etikai felelősség tárgyában. A harmincnapos határidőt az országos etikai bizottság egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja. A határozatot meg kell küldeni az első fokon eljáró etikai bizottságnak, valamint az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek.

25. § (1) Az etikai eljárás lefolytatását követően a taggal szemben az alábbi etikai büntetések szabhatók ki:

a) megrovás;

b) pénzbírság, amely a mindenkori minimálbér egyszeresétől tízszereséig terjedhet;

c) a vadászjegy, a hivatásos vadász szolgálati naplójának, valamint jelvényének legfeljebb hat hónapra történő bevonása;

d) a tagsági viszony legfeljebb hat hónapra terjedő felfüggesztése;

e) kizárás.

(2) A b)-e) pontok szerinti etikai büntetés a vadászetikai szabályok ismételt és súlyos megsértése esetén alkalmazható. A tagsági viszony felfüggesztése esetén a 16. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kamara országos etikai bizottsága által hozott kizárást kimondó másodfokú határozat a közigazgatási határozatokra vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt megtámadható.

(4) A vadászati, az erdészeti, valamint a természetvédelmi hatóság hatósági feladatokat ellátó dolgozójával szemben kizárás etikai büntetés csak az illetékes miniszter hozzájárulásával szabható ki.

(5) A hivatásos vadásszal szemben kizárás etikai büntetés csak a vadászati hatóság vezetőjének hozzájárulásával szabható ki.

VII. Fejezet

A KAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE

26. § (1) A kamara törvényességi felügyeletét a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(2) Jogszabálysértés esetén - határidő tűzésével - a miniszter felhívja a kamara elnökét a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A kamara elnöke a felhívásban foglaltakat megvizsgálja, és a megadott határidőn belül intézkedéséről vagy állásfoglalásáról tájékoztatja a minisztert.

(4) Ha a kamara elnöke a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, a kamara ellen a miniszter keresetet nyújthat be a bírósághoz.

(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a miniszter

a) a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását, illetőleg új határozat hozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv választására jogosult kamarai szerv összehívását;

c) ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, a jogszabálysértő kamarai szerv működését felfüggesztheti, vagy ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. A kamarai szerv működésének felfüggesztése vagy a felügyelő biztos kirendelése egy éven túl csak bíróság hozzájárulásával hosszabbítható meg.

(6) A bíróság eljárására a Polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) Amennyiben a vezetőség a 16. § (1) bekezdés b) és c) pontjai, valamint a 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerinti esetekben, a bíróság jogerős ítéletének tudomásra jutásától számított harminc napon belül nem határoz a tagsági viszony felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, a vadászati hatóság határozatban jogosult a vadászjegy bevonására. A határozat azonnali végrehajtása is elrendelhető.

VIII. Fejezet

A KAMARA GAZDÁLKODÁSA

27. § (1) A kamara a működésének költségeit

a) a tagjai által befizetett tagdíjból,

b) egyéb díjbevételeiből, illetőleg támogatásokból

fedezi.

(2) A kamara által az államtól átvett feladatok térítéseként az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételnek minősül a vadászjegy kiállításáért a miniszter által rendeletben megállapított mértékű igazgatási szolgáltatási díj ötven százaléka.

(3) A fegyelmi büntetésként kiszabott pénzbírság felhasználásának rendjét az alapszabály állapítja meg.

(4) A kamara gazdasági tevékenységet nem folytathat. A kamara a tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet a kizárólagos tulajdonában levő közhasznú társaság útján folytathat.

IX. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

28. § E törvény 29-39. §-ait a kamara megalakulásakor kell alkalmazni. Ezt követően a kamarai küldöttek jelölésére és választására vonatkozó szabályokat az alapszabályban kell meghatározni.

29. § (1) E törvény hatálybalépését követő nyolc napon belül a sport- és hivatásos vadászok bíróság által az 1989. évi II. törvény alapján nyilvántartásba vett érdek-képviseleti szervei vagy azok országos szövetsége a földművelésügyi miniszternél írásban bejelenthetik azon igényüket, hogy részt kívánnak venni a kamara megalakulását előkészítő országos és megyei előkészítő bizottságokban (a továbbiakban együtt: előkészítő bizottság). A határidő elmulasztása jogvesztő. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy az érdek-képviseleti szervnek az 1997. február 28-án érvényes állapot szerint hány vadászjeggyel rendelkező tagja van. Országos érdek-képviseleti szervezet vagy szövetség esetén a megyei szervezeteknél nyilvántartott taglétszámot az országos érdek-képviseleti szervezetnél vagy szövetségnél kell figyelembe venni. A nyilatkozathoz mellékelni kell az érdek-képviseleti szerv bírósági bejegyző végzésének másolatát. Vita esetén a miniszter a tagnyilvántartást megtekintheti, és megállapíthatja a szavazati arány alapjául szolgáló taglétszámot.

(2) A földművelésügyi miniszter az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő harminc napon belül összehívja az érintett érdek-képviseleti szervek képviselőit. Az érdek-képviseleti szervek az általuk kialakított eljárási rend szerint legfeljebb tizenöt tagú országos előkészítő bizottságot választanak. Az eljárási rend kialakításáról, valamint az egyes érdek-képviseleti szerveket az előkészítő bizottságban megillető képviselők számáról az érdek-képviseleti szervek képviselői az előzetesen jelzett taglétszám alapján számított kétharmados szótöbbséggel határoznak. Érvényes határozat hiányában a szavazást legfeljebb két alkalommal lehet megismételni. Ezt követően az eljárási rendet, valamint az egyes érdek-képviseleteket az előkészítő bizottságban megillető képviselők számát a miniszter állapítja meg.

(3) Az országos előkészítő bizottságban minden olyan érdek-képviseleti szervezet, amely az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a miniszternél írásban jelentkezett, legalább egy taggal képviseltetheti magát, feltéve, ha legalább száz tagja van.

(4) Az országos előkészítő bizottság

a) megválasztja az országos előkészítő bizottság elnökét,

b) kijelöli a legfeljebb héttagú megyei (fővárosi) előkészítő bizottság tagjait,

c) meghatározza a megyei tagösszeírás módját.

(5) A megyei (fővárosi) előkészítő bizottság tagjai szótöbbséggel megválasztják a megyei (fővárosi) előkészítő bizottság elnökét.

30. § A megyei előkészítő bizottság kamarai osztályonként összeállítja a területi szervezet tagjegyzéktervezetét. A tagjegyzéktervezetbe csak az a személy vehető fel, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kamara megalakulását követően a 15. § (1) bekezdésében foglaltakat magára nézve kötelezőnek tekinti. A tagjegyzéktervezet tartalmazza a vadászjeggyel rendelkező személy nevét, vadászjegyének hivatásos vadász esetében pedig a szolgálati igazolvány számát. A tagfelvételt annál a megyei előkészítő bizottságnál kell kérni, amely a hivatásos vadász szolgálati igazolványát, sportvadász esetén a vadászjegyet kiállította. A tagjegyzéktervezetet a vadászati hatóság vezetője hitelesíti.

31. § (1) A területi szervezet kamarai osztályának küldöttválasztó közgyűlését (a továbbiakban: közgyűlés) a területi szervezet szerint illetékes vadászati hatóság vezetője hívja össze. A közgyűlés időpontjáról a vadászati hatóság hirdetőtábláján a meghívó közzétételével - legalább tizenöt napra - hirdetményt tesz közzé. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, időpontjának, a megismételt közgyűlés időpontjának, valamint a napirendjének megjelölését.

(2) A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt.

(3) A vadászati hatóság vezetője vagy annak képviselője mindaddig ellátja a közgyűlés levezető elnökének a feladatait, amíg az alakuló közgyűlés meg nem választja a közgyűlés levezető elnökét.

32. § (1) A közgyűlés határozatképes, amennyiben azon a vadászati hatóság vezetője által kamarai osztályonként hitelesített tagjegyzéktervezetben feltüntetett személyek több, mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az érintettek legalább egynegyede jelen van. A közgyűlésen a tagjegyzéktervezetben szereplő személy más, a tagjegyzéktervezetben szereplő személynek adott meghatalmazással is képviseltetheti magát. A meghatalmazás akkor érvényes, ha tartalmazza a 30. §-ban szereplő adatokat.

(2) A közgyűlés megnyitását megelőzően a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett személynek írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a kamarai tagsági viszony létesítési feltételeinek megfelelnek, és vállalják a kamarai tagsági viszonyból eredő kötelezettségeket. A meghatalmazáshoz e nyilatkozatot mellékelni kell. Ilyen nyilatkozat hiányában a személyt a határozatképesség megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

(3) A közgyűlés ebben a sorrendben

a) dönt a határozatképességéről,

b) megválasztja a közgyűlés levezető elnökét,

c) a küldöttközgyűlés küldötteinek jelölésére háromtagú jelölőbizottságot választ,

d) meghatározza a küldöttválasztás időpontját,

e) határoz a küldöttválasztás rendjével összefüggő, e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben.

(4) A (3) bekezdés b) és c) pontjai szerinti személyekre a javaslatot a megyei (fővárosi) előkészítő bizottság elnöke teszi meg.

(5) A közgyűlés levezető elnökének, a jelölőbizottságnak, valamint a küldötteknek a megválasztása titkosan történik.

(6) Akit tisztségre jelöltek, a választás előtt nyilatkoznia kell, hogy a jelölést elfogadja.

33. § (1) A közgyűlésbe küldöttek választása előzetes jelölés alapján történik. Jelölt állítására nyílt ajánlással a határozatképesség számításánál figyelembe vett valamennyi személy jogosult. A választható küldöttek számának megállapítására a 6. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A közgyűlésen részt vevő személy az (1) bekezdés szerinti képviseleti szervbe érvényesen legfeljebb annyi jelöltet állíthat, ahány oda megválasztható.

(3) Jelölt a tagjegyzéktervezetben szereplő az a személy lesz, akit a résztvevők legalább tíz százaléka támogat és e személy a jelölést elfogadja. Abban az esetben, ha az így ajánlott jelöltek száma nem haladja meg a megválasztható jelöltek számát, jelöltnek kell tekinteni azt a személyt is, akit legalább egy tag jelöltnek állított. Az azonos jelölésszámmal rendelkezők sorrendjét a jelöltre leadott összes jelölések, ezt követően a betűrend alapján kell megállapítani.

(4) A jelöltek állítása ajánlási jegyzékben történik, amelyet a közgyűlés által megválasztott jelölőbizottság vezet. A jelölőbizottság a jelöltek ajánlásának törvényességét folyamatosan ellenőrzi, a törvénysértő ajánlás nyilvántartásba vételét megtagadja, illetőleg az ilyen ajánlást és - ha további ajánlást nem kapott - az ajánlott jelölt nevét a nyilvántartásból törli.

(5) A jelölés lezártát követően a jelölőbizottság a jelölteket jelöltlistákba veszi.

(6) A választás az (5) bekezdésben meghatározott listákon, az azokban szereplő jelöltekre leadott szavazatokkal történik. Egyazon jogosult egy listára annyi szavazatot adhat le, ahány tagot a képviseleti szervbe a területi szervezet tagjai megválaszthatnak. Érvénytelen az összes szavazat, ha a listára több szavazatot adtak le, mint a megválasztható jelöltek száma.

34. § Megválasztott küldött az a jelölt lesz, aki a választás során a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, hogy az érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte.

35. § (1) Eredménytelen a választás, ha az érvényes szavazatok legalább tíz százalékát nem kapta meg annyi jelölt, mint ahányat a képviseleti szervbe küldöttként meg kell választani.

(2) Érvénytelen a választás, ha a közgyűlés határozatképességének megállapításánál figyelembe vett személyek több, mint a fele szavazatot nem adott le.

36. § (1) Az eredménytelen, valamint az érvénytelen választást nyolc napon belül meg kell ismételni.

(2) Az ismételt választást követően azt a jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az ismételt választás időpontját a közgyűlés levezető elnöke hirdeti ki.

(3) Az ismételt választás során az eredménytelen, illetőleg az érvénytelen választásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

37. § (1) Szavazategyenlőség esetén ismételt választást kell tartani, melyen a tisztségekért a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat.

(2) Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges legkisebb szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatoknak legalább tíz százalékát megszerezte. Amennyiben a szavazatok tíz százalékát egyetlen jelölt sem érte el, ugyanarra a tisztségre a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választásban.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott esetekben a legtöbb szavazatot megszerző jelöltet kell megválasztottnak tekinteni, szavazategyenlőség esetén pedig a betűrendben előbb állót kell megválasztottnak tekinteni.

(4) A küldöttek megválasztását követően a küldöttek területi küldöttgyűlésként folytatják munkájukat. E törvénynek a területi küldöttgyűlésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az elnök feladatait a megyei előkészítő bizottság elnöke mindaddig ellátja, amíg a területi küldöttgyűlés elnököt nem választ. Az elnök személyére bármely küldött javaslatot tehet.

38. § (1) Az országos alakuló küldöttközgyűlést (a továbbiakban: alakuló küldöttközgyűlés) az Országos Előkészítő Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az alakuló küldöttközgyűlés határozatképes, amennyiben azon a küldöttek több, mint a fele jelen van.

(3) Az alakuló küldöttközgyűlés határoz

a) a határozatképességéről;

b) a levezető elnök személyéről;

c) a kamara alapszabályának elfogadásáról.

(4) Az alakuló küldöttközgyűlés levezető elnökének személyére javaslatot bármely küldött tehet. Az alakuló küldöttközgyűlés levezető elnökének a legtöbb szavazatot kapott személyt kell megválasztottnak tekinteni.

(5) A kamara alapszabályára a javaslatot az Országos Előkészítő Bizottság elnöke teszi meg.

(6) Az alakuló küldöttközgyűlésre - az alapszabály elfogadásáig - egyebekben a területi szervezet küldöttválasztó közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a kamara alapszabályának elfogadásához a jelenlevők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. Az alapszabály elfogadását követően az alakuló küldöttközgyűlés e törvény 11. §-a szerinti küldöttközgyűlésként folytatja tevékenységét.

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A területi szervek küldöttválasztó közgyűléseit a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül meg kell tartani, a kamarának pedig 1997. november 1. napjáig kell megalakulnia.

(3) A tagjegyzéktervezetben szereplő személy kamarai tagsági viszonya a kamara megalakulásának napjával keletkezik. Az, a korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjeggyel rendelkező személy, aki a tagjegyzéktervezetben nem szerepel, 1997. december 31-ig kérheti kamarai tagsági viszonyának megállapítását. Ebben az esetben a kamarai tagsági viszony keletkezése napjának a kamara megalakulásának napját kell tekinteni.

(4) A korábbi jogszabályok alapján kiállított vadászjegy 1997. december 31. napjával érvényét veszti. A korábbi jogszabályok alapján kiállított hivatásos vadász szolgálati igazolvány 1999. december 31-én érvényét veszti.

(5) Az előkészítő bizottság munkájában részt vevő érdekképviseleti szervezetek adó- és illetékfizetési kötelezettség nélkül ruházhatják át vagyonuk általuk meghatározott részét a kamarára.

(6) A törvény 28-38. §-ai 1997. november 1. napjával hatályukat vesztik azzal, hogy a kamara alakulásának megkezdett eljárását e rendelkezések alapján kell befejezni.

(7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter arra, hogy az egyes állami feladatok kamara részére történő átadásával kapcsolatos átmeneti szabályokat rendeletben állapítsa meg.

40. § 1997. szeptember 1-jei hatállyal a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tv.)

a) 50. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) A jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről önállóan vagy más jogosulttal közösen gondoskodni.”

b) 50. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(4) Hivatásos vadász igénybevételének minősül, ha a jogosult megfelelő képesítéssel rendelkezik, és a kamaránál hivatásos vadászként nyilvántartásba vették.”

c) 51. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A kamara a hivatásos vadászokról a külön törvényben foglaltak szerint nyilvántartást vezet.”

d) 60. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A vadászjegyet és a névre szóló új, hitelesített egyéni lőjegyzéket a kamara a korábban kiadott egyéni lőjegyzék érvénytelenítését követően állítja ki.”

e) 60. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) A vadászjegy érvényessége csak az egyéni lőjegyzék bemutatását követően hosszabbítható meg.”

f) 60. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(4) A hivatásos vadász vadászjegyét az eskü letételét követően kell kiállítani.”

g) 61. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A vadászjegyet a kamara öt évre állítja ki azzal, hogy azt évente érvényesíteni kell.”

h) 66. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) kizárólag a kamara által megbízott, legalább három főből álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt lehet tenni. A bizottság egyik tagja a miniszter által kijelölt személy. A bizottság munkájában való részvételre csak felsőfokú vadgazdálkodási képesítéssel rendelkező személy kérhető fel.”

i) 66. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(3) A vizsga részletes tartalmi feltételeit, valamint a vizsgaszabályzatot a kamarával egyeztetve a miniszter állapítja meg, és teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában.”

j) 51. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére