Időállapot: közlönyállapot (1997.VI.11.)

1997. évi XLVIII. törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a társadalombiztosítás önkormányzati típusú igazgatásának megújítása érdekében - az önkormányzati igazgatás tapasztalatait is figyelembe véve - az alábbi törvényt alkotja:

1. § A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Öit.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök (a továbbiakban együtt: választott tisztségviselők) képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról.”

2. § Az Öit. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

5. § A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat.”

3. § Az Öit. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék és a Kormány látja el.”

4. § Az Öit. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 48 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.

(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 48 biztosítási képviselőből áll, közülük 24 fő a biztosítási ellátásra jogosultak képviselője. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.

(3) A biztosítási képviselőket - a (11) bekezdésben foglalt kivételekkel - a biztosítási ellátásra jogosultak képviselői tekintetében a munkavállalók, a munkáltatók képviselői tekintetében a munkáltatók országos érdek-képviseleti szervezetei delegálják. Egyéb megegyezés hiányában a delegálásra jogosult szervezetek közötti delegálási arányt a munkaadók esetében az egyes szervezetek által képviseltek részéről teljesített társadalombiztosítási járulékfizetési arány a munkavállalók esetében az üzemi (közalkalmazotti) tanácsi választásokon elért eredmény határozza meg.

(4) E törvény alkalmazásában a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók országos érdek-képviseleti szervezetének minősül az a munkavállalói, illetőleg munkáltatói érdek-képviseleti szövetség,

a) amely legalább három nemzetgazdasági ágban és legalább tíz alágazatban bírósági nyilvántartásba vett, igazolt tagszervezettel rendelkezik, és

b) amely vagy amelynek tagszervezetei igazoltan legalább öt, különböző megyében működő területi szervezettel rendelkeznek.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl

a) a munkavállalói érdek-képviseleti szövetség országos érdek-képviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy tagszervezetei együttesen igazoltan legalább száz különböző munkáltatónál működő munkahelyi szervezettel rendelkezzenek,

b) a munkáltatói érdek-képviseleti szövetség országos érdek-képviseleti szervezetként történő elismeréséhez az szükséges, hogy a szövetséghez legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás tartozzon, vagy amelyben a foglalkoztatottak száma legalább százezer fő.

(6) Egy szakszervezet csak egy szakszervezeti szövetségnél, egy munkáltató csak egy munkáltatói érdek-képviseleti szövetségnél vehető figyelembe.

(7) A (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szövetségei egymással koalícióra léphetnek.

(8) A (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket a munkavállalói, illetőleg a munkáltatói érdek-képviseleti szövetségek az Országos Választási Bizottságnál az e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül igazolják. Az Országos Választási Bizottság a feltételek fennállásáról a bejelentésre nyitva álló határidőt követő 15 napon belül nyilatkozik.

(9) Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságnál lehet kifogással élni. További jogorvoslatnak helye nincs. A kifogás benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő.

(10) A Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a Legfelsőbb Bíróság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a törvénysértés tényét, és ezt az érintett felek tudomására hozza,

b) megsemmisíti, - és ha szükséges - megváltoztatja a törvénysértő döntést.

(11) A nyugdíjasok képviselői közül két főt a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége, két főt a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál. A helyi önkormányzatok mint munkaadók képviselőit az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek delegálják.

(12) Az e törvény alapján megalakuló biztosítási önkormányzatok megbízatása 2000. január 1-jéig tart. A közgyűlés alakuló ülését, továbbá a 8. § (3) bekezdése szerinti mandátumvizsgáló bizottság első ülését a delegáló szervezetek közös megállapodásuk alapján megválasztott képviselője hívja össze és nyitja meg.

(13) Ha a (12) bekezdésben meghatározott határidő előtt a közgyűlés feloszlatására kerül sor, a feloszlatástól számított 60 napon belül a (3) és (11) bekezdés szerint delegálásra jogosult szervezetek - a (3)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új biztosítási képviselőket delegálnak.”

5. § Az Öit. a 8. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és a 8. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A biztosítási képviselő

8. § (1) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő; köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban működő magánnyugdíjpénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója, továbbá, akinek a delegálást megelőzően egy éven belül köztartozása volt. A biztosítási képviselő nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának.

(2) A biztosítási képviselők megbízólevelét a delegáló szervezet - az alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint - állítja ki.

(3) A mandátumok vizsgálatára eseti mandátumvizsgáló bizottságot kell létrehozni, amelyben a delegáló munkavállalói szervezeteket 3 fő, a delegáló munkaadói szervezeteket 3 fő, a delegáló országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezeteket 1 fő, a nyugdíjasok képviseletében delegáló szervezeteket 1 fő képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselő mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselő megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belső szabályzatának) megfelelő módon történt, továbbá a biztosítási képviselőt illetően nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok.

(4) A delegáló szerv alapszabályával (belső szabályzatával) ellentétes megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság - határidő tűzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselő megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

(5) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló üléséig tart. Az elnök személyét közjegyző jelenlétében megtartott sorsolással kell kiválasztani. A mandátumvizsgáló bizottság működési szabályait maga határozza meg. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A biztosítási képviselő megbízatását személyesen teljesíti. A megbízatásáért díjazás nem jár. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyűlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat.

(7) A közgyűlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok elnökeinek és tagjainak - az alapszabályban, az önkormányzat működési költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

(8) A biztosítási képviselő megbízatása megszűnik:

a) a közgyűlés megbízatása lejártával,

b) a biztosítási képviselő halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnésével,

g) a közgyűlés feloszlatásával.

(9) A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyűlés dönt.

(10) Ha a biztosítási képviselő megbízatása a (8) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a biztosítási képviselőt delegáló szervezet jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új biztosítási képviselőt kijelölni. Az új biztosítási képviselő mandátumának érvényességét a közgyűlés állapítja meg.

(11) A delegáló szervezet megszűnése esetén - a megszűnt szervezet érdekköre szerint - a munkaadói vagy a munkavállalói szervezetek a számukra a törvényben megállapított létszámon belül a 7. § (3) bekezdése szerint ismételten határoznak a delegálási arányokról. Nyugdíjas érdek-képviseleti szerv megszűnése esetén - a közgyűlés megbízatásának megszűnéséig - a közgyűlésbe delegálási joggal rendelkező nyugdíjas érdek-képviseleti szervezet szerzi meg a delegálási jogot. Országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezet megszűnése esetén a helyi önkormányzati szövetségek megállapodásuk szerint megerősíthetik a képviseletükben delegált tagokat, vagy a törvényben előírt létszámon belül új tagokat delegálhatnak.

(12) A biztosítási képviselő megbízatása - ideértve az 1993-ban megválasztott biztosítási képviselőket is - a közgyűlésben, valamint a felügyelő bizottságban csak két egymást követő alkalommal újítható meg.”

6. § (1) Az Öit. 9. §-a (1) bekezdésének a)-c), e), j) és p)-s) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A közgyűlés]

a) megalkotja alapszabályát, illetőleg egyéb szabályzatait;

b) a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat elnökét és alelnökét;

c) dönt a 8. § (6) bekezdésében meghatározott költségtérítésről;”

e) kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket;”

j) külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási alapba tartozó vagyon felett, delegálja a tulajdonosi jogok képviselőit;”

p) központi hivatali szerve vezetője útján irányítja hivatali szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban meghatározott módon beszámoltatja a főigazgatót, de az igazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;

r) jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és működési szabályzatát;

s) gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettesei (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével - határozatlan időre - kinevezi és felmenti a főigazgatót és annak helyetteseit;”

(2) Az Öit. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törvényjavaslat előterjesztője a biztosítási önkormányzatnak a törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyűlés előtt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére és zárszámadására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor - ha a benyújtott törvényjavaslat eltér a biztosítási önkormányzatok által elfogadottól - a Kormány bemutatja a biztosítási önkormányzatok által készített költségvetési, illetőleg zárszámadási javaslattervezetet is. Ha a Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért egyet, a véleményeltérésről és annak indokairól írásban tájékoztatja a biztosítási önkormányzatot.”

7. § (1) Az Öit. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnök, a 13. § (3) bekezdése szerinti koordináló testület kétharmada, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyűlés összehívását. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.

(2) A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselői, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, továbbá a főigazgató. A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg.”

(2) Az Öit. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést.”

(3) Az Öit. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyűlés ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat.”

8. § Az Öit. 11. §-át megelőző alcím és a 11-12. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A felügyelő bizottság

11. § (1) A felügyelő bizottság 9 főből áll, melynek 3 tagját a delegálásra jogosult munkavállalói szervezetek, 3 tagját a delegálásra jogosult munkaadói szervezetek, további 3 tagját a Kormány jelöli ki.

(2) A felügyelő bizottság tagjaira a 8. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottságba egyidejűleg nem delegálható az, akit a közgyűlésbe biztosítási képviselőként delegáltak. A felügyelő bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a delegálás határidejére egyebekben a biztosítási képviselők delegálására vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottsági tagok mandátumának vizsgálatakor a 8. § (3) bekezdésében foglalt mandátumvizsgáló bizottság kiegészül a Kormány által delegált 3 taggal.

(3) A felügyelő bizottság megbízatása a közgyűlés megbízatásáig tart. A felügyelő bizottság alakuló ülését a közgyűlés alakuló ülésével egyidőben kell összehívni. Az alakuló ülés összehívására és a megnyitására egyebekben az alakuló közgyűlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felügyelő bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felügyelő bizottság soros elnökét.

(4) A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) a felügyelő bizottság megbízatása lejártával,

b) a tag halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a felügyelő bizottság feloszlatásával.

(5) A felügyelő bizottság tagját a tagot delegáló szervezet hívhatja vissza. A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyűlés - kétharmados szótöbbséggel -, továbbá a delegálásra jogosult munkavállalói, munkaadói szervezetek és a Kormány.

(6) A felügyelő bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelő bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a felügyelő bizottság dönt.

(7) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a tagot delegáló munkaadói vagy munkavállalói szervezetek, illetve a Kormány - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új tagot jelöl ki. Az új tag mandátumának érvényességét a felügyelő bizottság állapítja meg.

(8) A felügyelő bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosultak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új felügyelő bizottsági tagokat delegálnak.

(9) A felügyelő bizottság tagja a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálható.

(10) A felügyelő bizottság tagjai havonta a köztisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a felügyelő bizottság működésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat működési költségvetéséből kell fedezni.

12. § (1) A felügyelő bizottság tagjai sorából költségvetési évenként soros elnököt választ oly módon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói, a munkáltatói, illetőleg a kormányzati oldal által delegált képviselőkből kerüljön ki. Az oldalak egymás utáni sorrendjét a felügyelő bizottság alakuló ülésén sorshúzással döntik el.

(2) A felügyelő bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése.

(3) A gazdálkodási, illetőleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyűlési határozatok megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelő bizottság felszólítja a jogellenesen működő szervet a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő döntés visszavonására.

(4) Ha a jogsértést nem a közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést nem állítja helyre, a felügyelő bizottság kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

(5) A közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén - ha a közgyűlés a felügyelő bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a felügyelő bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23. §-ban meghatározott, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél.

(6) A felügyelő bizottság működését részletesen a felügyelő bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét - a biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyűlés hagyja jóvá.”

9. § Az Öit. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.

(2) A közgyűlés tagjaiból más felkért személyekből (pl. betegjogi szervezetek, szakmai kamarák képviselői stb.) állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságokban a felkért személyek aránya nem haladhatja meg a bizottság taglétszámának egyharmadát. A bizottságba felkért személyekre a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Törvény állandó bizottság létrehozását előírhatja. A bizottságok részt vesznek a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában.

(3) A közgyűlések ülései közötti időszakokban a választott tisztségviselőkből és az állandó bizottságok elnökeiből álló koordináló testület hangolja össze a közgyűlés döntéseinek előkészítését, és figyelemmel kíséri a közgyűlési döntések végrehajtását. A koordináló testület kétharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni.

(4) A tagozatokról és az állandó bizottságokról egyebekben az alapszabály rendelkezik.”

10. § Az Öit. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, feladataikat, működésük rendjét az alapszabály határozza meg.”

11. § Az Öit. 15. §-a (4) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi d) ponttal egészül ki:

[(4) A központi hivatali szerv]

a) a közgyűlés munkaterve és határozatai szerint előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; e feladatkörében a közgyűlés határozatai alapján az önkormányzat elnöke utasítást adhat a főigazgatónak;

b) irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

c) végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban és a biztosítási önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;

d) irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.”

12. § Az Öit. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelően alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

13. § Az Öit. 21. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az Országgyűlés felügyeleti jogkörében]

a) jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a felügyelő bizottság ügyrendjét;”

d) súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat közgyűlését, illetőleg a felügyelő bizottságot.”

14. § Az Öit. 22. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(22. § Az Állami Számvevőszék)

b) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatását.”

15. § (1) Az Öit. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a biztosítási önkormányzat szabályzatait.

(2) A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közreműködésével - ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabályoknak, egyéb szabályzatoknak, továbbá ellenőrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási feladatok ellátását.

(3) A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A biztosítási önkormányzatok véleményükről és a megtett intézkedésekről a felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.

(4) Jogszabályba ütköző vagy alapszabály-(egyéb szabályzat-)ellenes működés, mulasztás, illetőleg döntés esetén - határidő tűzésével - a Kormány felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértő szervet a jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértő döntés esetén a döntés végrehajtását felfüggesztheti.”

(2) Az Öit. 23. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (5)-(8) bekezdés számozása (10)-(13) bekezdésre módosul:

„(5) A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről, a Kormány

a) kezdeményezi a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát vagy a törvénysértő mulasztás bírósági megállapítását;

b) egyéb szerv jogszabálysértő vagy alapszabály-(egyéb szabályzat-)ellenes működése (döntése) esetén elrendeli a közgyűlés összehívását.

(6) A közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően 8 nappal, a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok kezelését és a vagyongazdálkodást érintő kérdésekben a pénzügyminiszternek is.

(7) A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.

(8) A Kormány

a) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését;

b) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatására.

(9) A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel az (1)-(8) bekezdés szerinti jogkörén túl a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenőrzési jogosítványokat gyakorol.”

16. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Alapok kezelésével kapcsolatos kérdésekben

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése,

b) az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése

- törvényben meghatározott keretek között - dönt.

Az Alap kezelője döntési hatáskörét - jogszabályban meghatározott eseteket kivéve, a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel - az Alap kezelését ténylegesen végző igazgatási szervére átruházhatja. A biztosítási önkormányzatok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartoznak a 10. § (7)-(8) bekezdésében szabályozott jogkörök. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése dönt az E. Alap kezelése körében a természetbeni ellátások éves költségvetési előirányzatán belül - külön törvényben szabályozott - átcsoportosításról. Az átcsoportosítani javasolt összeg nem haladhatja meg a költségvetési előirányzat adott tételének 20 százalékát.”

(2) Az At. 11. §-a kiegészül az alábbi (3) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) A biztosítási önkormányzatok közgyűlése az átruházott, illetőleg egyéb, az Alapokkal való gazdálkodást érintő, az igazgatási szerv jogkörébe utalt hatáskörök gyakorlására elveket és szabályokat állapíthat meg. Így különösen a biztosítási önkormányzatok közgyűlése határozza meg:

a) a járuléktartozások rendezésére irányuló eljárásokban a részletfizetés, a fizetési halasztás, a késedelmi pótlék, a járulékbírság, a mulasztási bírság, az eljárási költség mérséklésének, elengedésének, a csődeljárásban a tartozásokról való lemondásnak, illetőleg az engedményezésnek az elveit;

b) a járuléktartozás fejében az adós által felajánlott vagyon elfogadásának elveit;

c) a méltányossági jogkörben megállapítható ellátások tekintetében a méltányosság gyakorlásának elveit;

d) a szakmai-pénzügyi ellenőrzés átfogó szempontjait.

Az a) és b) pontba tartozó kérdésekben a biztosítási önkormányzatok közgyűlései közös döntést hoznak. Az a)-c) pontokban foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.”

Átmeneti rendelkezések

17. § (1) A törvény kihirdetését követő 60 napon belül az e törvény 4. §-ával módosított Öit. 7. § (3) és (11) bekezdésében, illetőleg a 8. §-sal megállapított Öit. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott delegálásra jogosult szervezetek kiállítják a biztosítási képviselők és a felügyelő bizottságok tagjainak megbízólevelét. A munkavállalói szervezetek közötti delegálási arányok meghatározásához - megegyezés hiányában - a legutolsó üzemi (közalkalmazotti) tanácsi választáson elért eredményeket kell figyelembe venni. A delegálási jogosultsághoz szükséges feltételek igazolásával összefüggő igazgatási feladatokat az Országos Választási Bizottság számára a Munkaügyi Minisztérium végzi el.

(2) Az új biztosítási önkormányzatok közgyűléseinek, valamint felügyelő bizottságainak alakuló ülését a jelenlegi biztosítási képviselők mandátumának lejártát követő 60 napon belüli időpontra kell összehívni.

(3) Az új közgyűlés alakuló üléséig terjedő időtartamra a jelenleg működő biztosítási önkormányzatok választott szervei tovább folytatják működésüket.

(4) Az alakuló közgyűlést a jelenleg hatályos alapszabály megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, kivéve az ülés összehívására, megnyitására, a mandátumok vizsgálatára, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztására vonatkozó rendelkezéseket.

(5) Az új biztosítási önkormányzatok a megalakulást követő 60 napon belül kötelesek az új alapszabályt, a felügyelő bizottságok pedig az ügyrendet elfogadni, és azokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

(6) Az új biztosítási önkormányzatok megalakulása nem érinti a hivatali szervek vezetőinek és egyéb közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottainak jogviszonyát.

(7) Ha a biztosítási önkormányzatok alakuló közgyűlésére a (2) bekezdésben meghatározott határidőig nem kerül sor, ezt követően az alakuló ülések megtartásáig a biztosítási alapok kezelését, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és igazgatási szerveik irányítását a Kormány látja el.

(8) Az Országgyűlés 1999. június 30. napjáig új törvényt fogad el a társadalombiztosítás ágainak önkormányzati igazgatásáról.

18. § (1) E törvény - az 1., 6-7. és 13-16. §-ok kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Öit. 27-33. §-a, továbbá a társadalombiztosítási képviselők 1993. évi választásáról szóló 1993. évi XII. törvény és a végrehajtásáról szóló 5/1993. (III. 26.) BM rendelet, 6/1993. (III. 26.) BM rendelet.

(3) A törvény 1., 6-7. és 13-16. §-ai az Öit. e törvény 4. §-ával megállapított 7. §-a alapján létrejött biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló ülése napján lép hatályba.

(4) A (3) bekezdés szerinti időpontban az Öit. 21. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, az At. 11. §-ának (7) és (13) bekezdése a hatályát veszti, az At. 11. §-ának (12) bekezdésében az „E. Alap” szövegrész helyébe az „E Alap kezelője” szövegrész lép.


  Vissza az oldal tetejére