Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.1.)

1997. évi LVI. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról * 

1. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.”

(2) A Kjt. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat által közhasznú munkavégzés (1991. évi IV. törvény 16. §-a) vagy közmunkaprogram keretében foglalkoztatottakra.”

2. § A Kjt. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A Munka Törvénykönyve 25. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintű érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselő részére a munkaidő-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévő szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselő havi munkaidejének ötven százalékát.”

3. § A Kjt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik Rész, IV. fejezet) a 86. §, a 86/A. §, a 87. § (1) bekezdése, a 88. §, a 89. §, a 91/A. §, a 92. §, a 93. § (1)-(2) bekezdése, a 95-96. §, a 97. § (1) és (3) bekezdése, a 98. § (1) bekezdése, a 99-101. § nem alkalmazható.

(2) A Munka Törvénykönyve 94/A. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltatónál a 30. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján - 30 napon belül - felmentésre tervezett közalkalmazottak száma

a) 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,

b) a 20-nál több és 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,

c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10%-a,

d) 300 vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc fő.

(3) A 30. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést eredményező döntését megelőzően a Kormány a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában, a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban - az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel - tárgyalást kezdeményez.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyve 94/A. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A Munka Törvénykönyve 97. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogelőd munkáltató kezesi felelőssége

a) a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonynak a jogutód munkáltató által a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül, a 30. § (1) bekezdésének a) és c) pontján alapuló felmentéssel történő megszüntetésével, továbbá

b) a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonynak a jogutódlás időpontjától számított egy éven belül, a 30. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt okok alapján történő megszüntetésével

összefüggő, a közalkalmazottat megillető járandóságokért áll fenn.”

4. § A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.”

5. § A Kjt. 59. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munka Törvénykönyvének]

b) a 128. §-ában foglaltakon túl a miniszter szabályozhatja a készenlét (ügyelet) elrendelésének feltételeit, valamint a készenlét és a készenlét alatt végzett munka díjazását egyaránt magában foglaló átalánydíjazás (készenléti díj, ügyeleti díj) mértékét.”

6. § A Kjt. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy

b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.”

7. § A Kjt. 74. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.”

8. § A Kjt. a 83. §-t követően a kövezkező címmel és 83/A. §-sal egészül ki:

„VII. Fejezet

Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok

83/A. § (1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 46. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében megállapított határidőket a polgármester tudomásszerzésétől kell számítani, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület saját tagjai közül jelöli ki.

(3) Ha a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyi feltételek - a képviselő-testület létszáma vagy összeférhetetlenség folytán - a képviselő-testület tagjai közül nem biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában legalább a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki.

(4) Ha a vizsgálóbiztos kijelölése a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával sem lehetséges, a képviselő-testület a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal azonos szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 14-19. §, a 23. §, a 25/A. §, a 30. § (1) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése, valamint a (3) bekezdéséből a c) pontra utaló szövegrész, a 37. § (2) bekezdésének harmadik mondata, valamint az 53/A. § nem alkalmazható.”

9. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési szervekkel (intézményekkel), valamint - a közhasznú munkavégzés vagy közmunkaprogram keretében történő foglalkoztatás kivételével - a helyi önkormányzattal fennálló, az (1) bekezdés szerint közszolgálati jogviszonynak nem minősülő munkavégzésre irányuló jogviszony e törvénytől eltérő szabályait külön törvény állapítja meg.”

10. § (1) E törvény - az 1., a 3., a 7-9. §, valamint a 10. § (2)-(4) bekezdése kivételével - 1998. január 1-jén lép hatályba. A 3. és a 7. § 1997. július 1-jén, az 1., a 8-9. §, valamint a 10. § (2)-(4) bekezdés 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A helyi önkormányzat által foglalkoztatott - az 1., valamint a 8-9. §-ban foglalt rendelkezéssel érintett - személyek munkaviszonya 1997. szeptember 1-jével közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(3) A Kjt. 1. §-ának (3) bekezdése szerinti foglalkoztatás időtartamának kivételével

a) a helyi önkormányzattal 1992. július 1-je után fennállt munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál [Kjt. 64. § (2) bekezdés, 87. § (2) bekezdés] figyelembe kell venni;

b) a Kjt. 37. § (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából a helyi önkormányzattal 1992. július 1-je után fennállt munkaviszonyok időtartamát a helyi önkormányzatnál közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés alapján létrejött közalkalmazotti jogviszonyok esetében a közalkalmazott alapilletményének és illetménypótlékának együttes összege a jogviszonyváltozást megelőző személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékának [Mt. 151/A. § (2) bekezdés] együttes összegénél nem lehet kevesebb.


  Vissza az oldal tetejére