Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.17.)

1997. évi LX. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződést megerősítő okiratok cseréjére 1997. március 18-án, Washingtonban került sor.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződést e törvénnyel kihirdeti.

2. § A szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Szerződés
a Magyar Köztársaság Kormánya
és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között
a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya

attól az óhajtól vezérelve, hogy kölcsönös bűnügyi jogsegély révén javítsák együttműködésüket a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és üldözésében,

megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

A jogsegélynyújtási kötelezettség terjedelme

1. A Szerződő Felek a jelen szerződés rendelkezéseinek megfelelően kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával kapcsolatban és a büntető ügyekkel kapcsolatos ügyészi és bírósági eljárásokban.

2. A jogsegély magába foglalja:

a) személyek tanúkénti kihallgatását és nyilatkozatainak beszerzését;

b) okiratok, egyéb dokumentumok és tárgyi bizonyítékok megküldését;

c) okiratok kézbesítését;

d) személyek lakhelyének vagy személyazonosságának megállapítását, illetve dolgok feltalálási helyének megállapítását vagy azonosítását;

e) fogva levő személyek átszállítását tanúkénti kihallgatás végett avagy más célból;

f) házkutatás vagy lefoglalás iránti jogsegélykérelmek teljesítését;

g) vagyoni értékek zárolását;

h) jogsegélyt az elkobzásra, a kár megtérítésére és a pénzbüntetés végrehajtására irányuló eljárásokban;

i) bármely egyéb olyan jogsegélyt, amelyet a megkeresett állam joga nem tilt.

3. Jogsegélyt kell nyújtani tekintet nélkül arra, hogy a megkereső államban folyó nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás tárgyát képező magatartás a megkeresett állam joga szerint bűncselekménynek minősül-e.

4. A jelen szerződés célja kizárólag a Felek közötti jogsegély szabályozása. E szerződés rendelkezései magánszemélynek nem adnak jogot bizonyíték megszerzésére, megtagadására vagy kizárására, avagy a jogsegély iránti kérelem teljesítésének megakadályozására.

2. Cikk

Központi hatóságok

1. Mindegyik Szerződő Fél központi hatósággal rendelkezik a jelen szerződés szerinti kérelmek előterjesztésére és fogadására.

2. A Magyar Köztársaság részéről központi hatóság az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész vagy az általuk kijelölt személyek. Az Amerikai Egyesült Államok részéről központi hatóság a szövetségi igazságügyminiszter (Attorney General) vagy azok a személyek, akiket a szövetségi igazságügyminiszter jelölt ki.

3. A központi hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a jelen szerződés alkalmazásával kapcsolatban.

3. Cikk

A jogsegély korlátai

1. A megkeresett állam központi hatósága megtagadhatja a jogsegélyt, ha

a) a kérelem politikai bűncselekménnyel kapcsolatos;

b) a kérelem olyan katonai bűncselekménnyel kapcsolatos, amely nem minősül köztörvényes bűncselekménynek;

c) a kérelem teljesítése sértené a megkeresett állam szuverenitását, biztonságát vagy hasonló fontos érdekét; vagy

d) a kérelem nem felel meg a 4. Cikk rendelkezéseinek.

2. Mielőtt a jogsegélyt ezen cikk alapján a megkeresett állam központi hatósága megtagadná, köteles konzultálni a megkereső állam központi hatóságával annak mérlegelése érdekében, hogy a jogsegély az általa szükségesnek ítélt feltételekhez kötötten teljesíthető-e. Ha a megkereső állam elfogadja azt, hogy jogsegély iránti kérelmét feltételekhez kötötten teljesítsék, a feltételeknek eleget kell tennie.

3. Ha a megkeresett állam központi hatósága a jogsegélyt megtagadja, a megtagadás indokairól a megkereső államot tájékoztatni köteles.

4. Cikk

A jogsegély iránti kérelmek formája és tartalma

1. A jogsegély iránti kérelmeket írásban kell előterjeszteni, kivéve, ha a megkeresett állam központi hatósága sürgős esetekben más formában előterjesztett kérelmet is elfogadhat. Az utóbbi formában előterjesztett kérelmet a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése hiányában tíz napon belül írásban meg kell erősíteni. A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő megállapodás.

2. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) annak a hatóságnak a megnevezését, amely azt a nyomozást, ügyészi vagy bírósági eljárást folytatja, amellyel kapcsolatban a jogsegélyt kérik;

b) az ügy tárgyának és a nyomozás, ügyészi vagy bírósági eljárás lényegének ismertetését, beleértve az ügyre vonatkozó konkrét törvényi tényállásokat is;

c) a kért bizonyíték, tájékoztatás vagy egyéb jogsegély megjelölését;

d) nyilatkozatot arról, hogy a bizonyítékot, tájékoztatást vagy egyéb jogsegélyt milyen célra kérik.

3. A szükséges és lehetséges mértékben a kérelemnek ugyancsak tartalmaznia kell:

a) tájékoztatást bármely olyan személy lakhelyéről és személyi adatairól, akitől bizonyítékot várnak;

b) kézbesítés esetén tájékoztatást a címzett személyi adatairól és lakhelyéről, e személy eljárásbeli minőségéről és arról, hogy a kézbesítést milyen módon kell teljesíteni;

c) feltalálandó személy, illetve dolog esetén tájékoztatást az azonosítást lehetővé tevő adatokról és a feltalálási helyekről;

d) átkutatandó hely vagy személy és lefoglalandó dolgok esetén ezek pontos megjelölését;

e) vallomás vagy nyilatkozat esetében a kihallgatás és a rögzítés követendő módjára vonatkozó közlést;

f) annak megjelölését, hogy a tanút mire nézve kell kihallgatni, ami magába foglalhatja a tanúnak felteendő kérdések felsorolását is;

g) a kérelem teljesítése során követendő bármely különleges eljárás ismertetését;

h) tájékoztatást azokról a térítésekről és kiadásokról, amelyek megfizetésére a megkereső államban megjelenni kért személy jogosult lesz;

i) bármely olyan információt, amely a kérelem teljesítésének megkönnyítése céljából a megkeresett állam tudomására hozható.

5. Cikk

A jogsegély iránti kérelmek teljesítése

1. A megkeresett állam központi hatósága a kérelmet köteles haladéktalanul teljesíteni, vagy ha annak helye van, megküldeni az arra illetékes igazságügyi hatóságnak. A megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek hatáskörükön belül mindent megtenni a kérelem teljesítése érdekében. A megkeresett állam igazságügyi hatóságainak hatáskörrel kell rendelkezniük idézés, házkutatást elrendelő határozat vagy a kérelem teljesítése érdekében szükséges egyéb határozat kibocsátására.

2. Amennyiben annak szükségessége merül fel, a kérelmet a megkeresett állam központi hatósága által kijelölt személyek terjesztik a megfelelő hatóság elé.

3. A kérelmeket a megkeresett állam jogának megfelelően kell végrehajtani, kivéve, ha a jelen szerződés másként rendelkezik. A kérelmet az abban megjelölt módon kell végrehajtani, amennyiben azt a megkeresett állam joga nem tiltja.

4. Ha a megkeresett állam központi hatóságának megítélése szerint a kérelem teljesítése az államában folyamatban levő bűnügyi nyomozást, ügyészi vagy bírósági eljárást hátrányosan befolyásolná, a kérelem teljesítését elhalaszthatja, vagy a megkereső állam központi hatóságával történt konzultálás után meghatározott feltélekhez kötheti. Ha a megkereső állam a kérelem teljesítését feltételekhez kötötten elfogadja, a feltételeknek eleget kell tennie.

5. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam központi hatósága kérte. Ha a kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről köteles tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem teljesítését ennek ellenére kívánja-e.

6. A megkeresett állam központi hatósága köteles választ adni a megkereső állam központi hatóságának, ha az alapos okkal kér felvilágosítást a jogsegély iránti kérelem végrehajtásának állásáról.

7. A megkeresett állam központi hatósága köteles haladéktalanul tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a jogsegély iránti kérelem végrehajtásának eredményéről. Ha a kérelem teljesítése késedelmet vagy halasztást szenved, a megkeresett állam központi hatósága köteles a megkereső állam központi hatóságát tájékoztatni a késedelem vagy halasztás okáról.

6. Cikk

Költségek

A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget, kivéve a 10. és 11. Cikk alkalmazása során felmerült szakértői díjakat, fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és térítéseket a megkereső állam viseli.

7. Cikk

A felhasználás korlátai

1. A megkeresett állam központi hatósága kikötheti, hogy a jelen szerződés alapján megszerzett adatok és bizonyítékok a megkeresett állam előzetes hozzájárulása nélkül a jogsegély iránti kérelemben megjelöltön kívül más nyomozati, ügyészi vagy bírósági eljárásban nem használhatók fel.

2. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés alapján átadott adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek megfelelően használják fel. Ebben az esetben a megkereső államnak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.

3. Az az adat és bizonyíték, amelyet az 1. és 2. bekezdésnek megfelelően a megkereső államban nyilvánosságra hoztak, a továbbiakban bármilyen célra felhasználható.

8. Cikk

Tanúvallomás vagy egyéb bizonyíték beszerzése a megkeresett államban

1. Azt a személyt, akitől a megkeresett államban a jelen szerződés alkalmazásával bizonyítékot kívánnak beszerezni, szükség esetén kényszerítő intézkedések alkalmazásával kell rászorítani a megjelenésre és a vallomástételre, illetve valamely dolog - egyebek mellett okiratok, dokumentumok és tárgyi bizonyítékok - bemutatására.

2. Kérelemre a megkeresett állam központi hatósága köteles előzetesen közölni a jelen szerződés alapján foganatosítandó tanúkihallgatás vagy bizonyítási cselekmény idejét és helyét.

3. A megkeresett állam köteles engedélyezni, hogy a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek jelen legyenek a kérelem végrehajtása során, és lehetővé tenni, hogy e személyek kérdéseket intézzenek a vallomást tevő vagy bizonyítékot szolgáltató személyhez.

4. Abban az esetben, ha az 1. bekezdésben említett személy a megkeresett állam joga alapján fennálló mentességre, tanúskodási képesség hiányára vagy személyes jogosultságra hivatkozik, ennek kérdésében a megkeresett állam igazságügyi hatóságai döntenek. Ha azonban az ilyen személy azt állítja, hogy tanúkénti vallomástétele a megkereső állam joga szerint fennálló mentességbe, tanúskodási képesség hiányába vagy személyes jogosultságba ütközik, a tanúkihallgatást vagy az egyéb bizonyíték beszerzését foganatosítani kell, és a bejelentést a megkereső állam központi hatóságának tudomására kell hozni e kérdésnek a megkereső állam hatóságai által történő eldöntése végett.

5. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, bármely dolog, amelyet a megkeresett államban a jelen szerződés alkalmazásával bizonyítékul szereztek be, avagy a jelen cikk alapján tett tanúvallomás tárgyát képezte, tanúsítvánnyal hitelesíthető, ideértve üzleti dokumentumok esetében a hitelességnek a jelen szerződés mellékletében szereplő A Minta szerinti formában történő tanúsítását. Az A Minta alkalmazásával hitelesített okiratokat a bennük foglaltak valóságának igazolására a megkereső államban bizonyítékként kell elfogadni.

9. Cikk

Hivatalos dokumentumok

1. A megkeresett állam köteles a megkereső államnak megküldeni a megkeresett állam közigazgatási vagy igazságügyi hatóságának birtokában levő, bármely módon rögzített, a nyilvánosság számára hozzáférhető okiratok, feljegyzések és tájékoztatások másolatát.

2. A megkeresett állam a közigazgatási és igazságügyi hatóságai birtokában levő, bármely módon rögzített, de a nyilvánosság számára nem hozzáférhető okiratok, feljegyzések és tájékoztatások másolatát ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel küldheti meg, ahogyan az ilyen másolatok saját jogalkalmazó vagy igazságügyi hatóságai részére hozzáférhetők lennének. A megkeresett állam a jelen bekezdés alapján a kérelem teljesítését belátása szerint részben vagy egészben megtagadhatja.

3. A hivatalos feljegyzések a jelen cikk alkalmazásakor a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt egyezmény rendelkezései szerint hitelesíthetők. További hitelesítés nem szükséges. A jelen bekezdés szerint hitelesített okiratokat a megkereső államban bizonyítékként kell elfogadni.

10. Cikk

Felhívás a megkereső államban történő megjelenésre

A megkeresett állam köteles a területén található személyt felhívni a megkereső állam megfelelő hatóságai előtt történő megjelenésre. A megkereső állam köteles azt közölni, hogy a költségeket milyen mértékben fogja megtéríteni. A megkeresett állam központi hatósága köteles haladéktalanul tájékoztatni a megkereső állam központi hatóságát a megjelenni kért személy válaszáról.

11. Cikk

Fogva levő személyek átszállítása

1. Azt a megkeresett államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a jelen szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából szükséges, e célból a megkeresett államból át kell szállítani, ha mind az érintett személy, mind a megkeresett állam hozzájárul az átszállításhoz.

2. Azt, a megkereső államban fogva levő személyt, akinek jelenléte a megkeresett államban a jelen szerződés alapján nyújtandó jogsegély céljából szükséges, e célból a megkereső államból át lehet szállítani, ha ahhoz az érintett személy hozzájárul, és abban a két állam központi hatósága egyetért.

3. A jelen cikk alkalmazása során:

a) a fogadó állam joga és kötelessége fogva tartani az átszállított személyt, hacsak a küldő állam másra nem jogosította fel;

b) a fogadó állam köteles visszaszállítani az átszállított személyt a küldő államba, amint a körülmények lehetővé teszik, vagy annak megfelelően, ahogy a két központi hatóság megállapodott;

c) a fogadó államnak nem kell kérnie kiadatási eljárás kezdeményezését a küldő államtól az átszállított személy visszaszállítása érdekében;

d) az átszállított személyre a küldő államban kiszabott büntetésbe be kell számítani a fogadó államban fogva tartásban töltött időt.

12. Cikk

Mentesség

1. A megkereső állam központi hatósága belátása szerint dönthet úgy, hogy a 10. és 11. Cikk alapján a megkereső államban megjelenő személy a megkeresett államból történt elindulását megelőzően megvalósított cselekmény vagy meghozott ítélet kapcsán eljárás alá nem vonható, vagy őrizetbe vételének vagy személyes szabadsága egyéb módon történő korlátozásának nincs helye.

2. A mentesség megszűnik az attól a naptól számított tizenöt nap elteltével, amelyen a megkereső állam központi hatósága arról értesítette a megkeresett állam központi hatóságát, hogy az érintett személy jelenlétére már nem tart igényt, vagy ha e személy a megkereső államot elhagyta ugyan, de oda utóbb önként visszatért.

13. Cikk

Személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítása és azonosítása

A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély iránti kérelemben megjelölt személyek és dolgok feltalálási helyének megállapítása és azonosítása érdekében.

14. Cikk

Iratok kézbesítése

1. A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a megkereső állam által a jelen szerződés rendelkezései alapján előterjesztett jogsegély iránti kérelemmel összefüggő vagy annak részét képező iratok kézbesítése érdekében.

2. A megkereső állam a hatóságai előtti személyes megjelenést igénylő irat kézbesítése iránti kérelmet köteles a megkeresett államnak a megjelenésre kitűzött napot megelőzően kellő időben előterjeszteni.

3. A megkeresett állam a kézbesítés megtörténtének bizonyítékait köteles a kérelemben meghatározott módon visszaküldeni.

15. Cikk

Házkutatás és lefoglalás

1. A megkeresett állam köteles teljesíteni a házkutatásra, motozásra és lefoglalásra, valamint dolgok - beleértve egyebek mellett okiratok, dokumentumok és tárgyi bizonyítékok - a megkereső állam részére történő megküldésére irányuló kérelmeket, ha a kérelem tartalmazza azokat az adatokat, amelyekre figyelemmel a megkeresett állam joga szerint ilyen eljárási cselekménynek helye van.

2. Ha a megkereső állam központi hatósága kívánja, a megkeresett állam minden olyan tisztségviselője, aki a lefoglalt dolgot megőrzésében tartotta, köteles a jelen szerződés mellékletében található B Mintát használva tanúsítani a megőrzés állandóságát, a dolog azonosságának megállapításához szükséges adatokat és a dolog állapotának sértetlenségét. További hitelesítés nem szükséges. A tanúsítványokat a bennük foglaltak valóságának igazolására bizonyítékként kell elfogadni a megkereső államban.

3. A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a megkereső állam harmadik személynek az átszállítandó dologra vonatkozó érdekei védelme érdekében szükségesnek ítélt kikötéseket és feltételeket fogadjon el.

16. Cikk

Dolgok visszaküldése

Amennyiben a megkeresett állam központi hatósága úgy kívánja, a megkereső állam központi hatósága köteles a jelen szerződés alapján előterjesztett jogsegély iránti kérelem teljesítése keretében rendelkezésére bocsátott okiratokat, dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat a lehetséges legrövidebb időn belül visszaküldeni.

17. Cikk

Jogsegély az elkobzásra irányuló eljárásban

1. Ha az egyik Szerződő Fél központi hatósága a másik Fél területén található, és annak joga szerint elkobozható vagy egyébként lefoglalás alá eső, bűncselekményből származó vagyoni előnyről vagy bűncselekmény eszközét képező dologról szerez tudomást, erről tájékoztathatja a másik Fél központi hatóságát. Amennyiben a másik Fél ezek tekintetében joghatósággal bír, a tájékoztatást saját hatóságai elé terjeszti annak eldöntése végett, hogy van-e helye intézkedésnek. E hatóságok saját országuk joga alapján döntenek, és kötelesek a másik Felet központi hatóságukon keresztül tájékoztatni intézkedésükről.

2. A Szerződő Felek a saját joguk által engedélyezett határokon belül kötelesek kölcsönösen jogsegélyt nyújtani egymásnak a bűncselekményből származó vagyoni előny és a bűncselekmény eszközét képező dolog elkobzására, a sértett kárának megtérítésére, valamint a büntető ítéletekben kiszabott pénzbüntetések végrehajtására irányuló eljárásokban. Ez magában foglalhatja a bűncselekményből származó vagyoni előnnyel és a bűncselekmény eszközével való rendelkezés ideiglenes megakadályozását biztosító, további eljárásig hatályos intézkedések foganatosítását is.

3. A megkeresett állam az ellenőrzése alatt álló, bűncselekményből származó elkobzott vagyoni előnnyel vagy bűncselekmény eszközét képező elkobzott dologgal saját joga szerint rendelkezik. Joga által megengedett határok között és az általa szükségesnek ítélt feltételekkel bármelyik Fél átadhatja az elkobzott vagyoni értéket vagy az értékesítés folytán helyébe lépett értéket a másik Félnek.

18. Cikk

Egyéb szerződésekhez, egyezményekhez és megállapodásokhoz való viszony

A jelen szerződésben szabályozott jogsegély és eljárások egyik Szerződő Felet sem gátolják abban, hogy a másik félnek jogsegélyt nyújtson olyan nemzetközi szerződés rendelkezései alapján, amelynek részese avagy belső jogi rendelkezései alapján. A Szerződő Felek jogsegélyt nyújthatnak bármely olyan kétoldalú megegyezés, megállapodás vagy gyakorlat alapján is, amely az adott esetben alkalmazható.

19. Cikk

Konzultáció

A Szerződő Felek központi hatóságai kölcsönös megállapodásuk szerinti időközönként konzultálnak a jelen szerződés leghatékonyabb alkalmazásának előmozdítása céljából.

20. Cikk

Megerősítés, hatálybalépés és felmondás

1. A jelen szerződést meg kell erősíteni, és a megerősítési okiratokat Washingtonban, a lehetséges legrövidebb időn belül ki kell cserélni.

2. A jelen szerződés a megerősítési okiratok kicserélésekor lép hatályba.

3. A jelen szerződést bármelyik Szerződő Fél a másik Félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondhatja. A felmondás a diplomáciai úton előterjesztett nyilatkozat keltétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.

A fentiek hiteléül a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen szerződést aláírták.

Készült Budapesten, az 1994. év december hónapjának 1. napján, két példányban, magyar és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Minta

Üzleti dokumentumok hitelességi tanúsítványa

Én (név), a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeinek tudatában kijelentem, hogy a (annak a cégnek a neve, amelytől az okiratokat kérik) alkalmazásában állok, és hivatalos beosztásom (a hivatalos beosztás). Tanúsítom továbbá, hogy a mellékelve csatolt minden egyes dokumentum eredeti példánya vagy az eredeti példányról készült másolata a (annak a cégnek a neve, amelytől az okiratokat kérik) megőrzésében levő dokumentumoknak.

Kijelentem továbbá, hogy

a) ezen dokumentumokat a tartalmuk szerint megtörténtekkel egyidejűleg vagy ahhoz közel eső időben, a tartalmukban feltüntetettek megtörténtéről tudomással bíró személy készítette (vagy a tartalmukban feltüntetettekről tudomással bíró személytől kapott tájékoztatás alapján készültek);

b) ezen dokumentumokat a szabályos üzletvitel menetében vezették;

c) ezen dokumentumok készítése az üzleti tevékenység során szokásos gyakorlat;

d) ha e dokumentumok bármelyike nem eredeti példány, akkor az eredetinek másolata.

(Aláírás) (Dátum)

Előttem esküvel megerősítve/vagy megerősítve, (név), (igazságügyi tisztviselő), az 19...... év ........................... hónapjának ...... napján.

B Minta

Lefoglalt dolgok tansútványa

Én, (név) a valótlan tényállítás és a hamis tanúzás büntetőjogi következményeinek tudatában kijelentem, hogy (ország) Kormányának alkalmazásában beosztásom (beosztás). Az alább felsorolt dolgok (név)-től, (hely)-n, (dátum) napján kerültek megőrzésembe. Az itt felsorolt dolgokat ugyanolyan állapotban adtam át (név) megőrzésébe (hely)-n, (dátum) napján, ahogyan azokat én átvettem (ha eltérő állapotban, lásd alább).

A dolgok leírása:

Változás állapotukban megőrzésem ideje alatt:

Hivatalos pecsét

Aláírás
Beosztás
Hely
Dátum”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, de rendelkezéseit 1997. március 18. napjától kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére