Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.23.)

1997. évi LXVI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról * 

Az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szintű ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. § (1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

5. § A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntető- és szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, az előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

13. § (1) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

MÁSODIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

II. Fejezet

A bíróságok

16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Legfelsőbb Bíróság,

b) az ítélőtáblák,

c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),

d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),

e) a munkaügyi bíróság.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, illetékességi területének meghatározásáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - törvény rendelkezik.

(2) A közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. § (1) A bíróság illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, de törvény ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A bíróság elnevezése általában a székhelyéhez igazodik.

Helyi és munkaügyi bíróság

19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.

(2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben.

(3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben.

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

Megyei bíróság

20. § (1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

21. § A helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését, továbbá illetékességi területét a melléklet I. Része, a katonai tanácsok illetékességi területét a melléklet II. Része tartalmazza.

Ítélőtábla

22. § (1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel, az ott megjelölt időponttól ítélőtábla működik.

(2) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélőtábla jogi személy.

23. § Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik.

Legfelsőbb Bíróság

24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest.

25. § A Legfelsőbb Bíróság

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok,valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

III. Fejezet

Az ítélkezés egységének biztosítása

Jogegységi eljárás

27. § (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

28. § (1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét - a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

29. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,

b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

a) ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetőleg - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá

b) a 29. § (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát „A Magyar Köztársaság nevében” hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

HARMADIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA

IV. Fejezet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT irányítása alatt Hivatal működik.

(4) Az OIT-nek és az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele

35. § (1) Az OIT létszáma 15 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4) A 9 bíró tag megválasztásával egyidejűleg a küldöttértekezlet 9 póttagot is választ.

(5) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent, és az OIT zavartalan működése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9-re kell kiegészíteni.

(6) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése egy, az ítélőtáblák összbírói értekezlete egy-egy küldöttet választ.

(2) A megyei bíróság összbírói értekezlete a megye bíróságainak engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani.

(3) A Hivatalba, valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak, őket a Fővárosi Bíróság bírói létszámába kell beszámítani.

(4) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(5) A küldöttek megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

(6) A küldöttértekezletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(7) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni.

37. § Nem választható az OIT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.

38. § (1) Az OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Az OIT, illetőleg a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól.

(3) Akadályoztatása esetén az igazságügyminisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, az Országos Ügyvédi Kamara elnökét az Országos Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(4) Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai

39. § Az OIT

a) irányítja és ellenőrzi - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,

b) elkészíti és a Kormányhoz benyújtja a bírósági fejezetre vonatkozó költségvetési javaslatot, valamint az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót; ha az OIT költségvetési javaslata és a Kormány által benyújtott törvényjavaslat között eltérés van, a Kormány köteles részletesen feltüntetni, hogy mi volt az eredeti javaslat, és mi az eltérés indoka,

c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,

e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,

f) ellátja az ülnökök választásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését,

h) ellátja a központi oktatási feladatokat,

i) szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat,

j) gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről,

k) irányítja a Hivatal tevékenységét,

l) megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, ennek keretében meghatározza az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának az e törvényben nem szabályozott kérdéseit, valamint jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

m) meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

n) irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,

o) évente egy alkalommal tájékoztatja működéséről az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit,

p) a bíróságok tekintetében ellátja a honvédelemről és a polgári védelemről szóló jogszabályokból eredő központi feladatokat, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok betartását,

q) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és ezek megtartását ellenőrzi,

r) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § (1) Az OIT előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az OIT kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti:

a) az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét,

b) a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,

c) a kollégiumvezetőt,

d) a Hivatal vezetőjét és helyetteseit.

41. § (1) Az OIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése során:

a) figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatokat végez, kivételesen - bármely tagjának javaslatára - elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Az OIT szükség szerint megvizsgálja az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

Az OIT működése

42. § (1) Az OIT a határozatait ülésen hozza meg. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő kérdésben más módon is határozhat. Az intézkedések körét és a határozathozatal módját a OIT működési szabályzata állapítja meg.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4) Az OIT ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - a Hivatal vezetője részt vesz, más meghívott részt vehet.

43. § (1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

44. § Az OIT a határozatát köteles az érdekeltekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni.

45. § Az OIT a működésének rendjét - a törvény keretei között - maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

46. § (1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) képviseli az OIT-t, ideértve a 39. § g) pontjában meghatározott feladatok ellátását is,

c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

d) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

e) irányítja a Hivatal vezetőjének tevékenységét.

(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott elnökhelyettes helyettesíti.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT igazgatási tevékenységéről.

Az OIT tagjainak jogállása

48. § Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

49. § (1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

50. § (1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

51. § (1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) az OIT tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

d) ha a 37. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik.

Az OIT tag jogai és kötelességei

52. § (1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OIT működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, és a Hivatal vezetőjétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OIT tag köteles az államtitkot és a szolgálati titkot megőrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OIT póttagja

53. § (1) Az OIT póttagja a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala

54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv.

55. § (1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását.

56. § (1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

(2) A Hivatal vezetőjét az OIT pályázat útján nevezi ki. A pályázatot hivatalos lapban közzé kell tenni.

(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az, aki

a) az OIT tagja,

b) nem választható az OIT tagjává,

c) hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszűnésével,

d) ha a 37. §-ban meghatározott feltételek - a fegyelmi eljárás megindítását kivéve - utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

59. § (1) A Hivatal vezetője felett - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja.

(2) A Hivatal vezetője ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatal vezetőjére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Bírósági vezetők

Közös szabályok

61. § (1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.

62. § Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke

63. § (1) A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

64. § A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

Elnökhelyettes

65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

66. § (1) A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

Tanácselnök

67. § A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

68. § (1) A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezető távollétében ellátja annak feladatait.

(3) Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése

69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be, a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

70. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét.

(2) Az OIT nevezi ki a 40. § (2) bekezdésében felsorolt bírósági vezetőket.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6) A kinevező beszerzi a érintett bíróság elnökének javaslatát.

71. § (1) A bírósági vezetői állást - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - pályázat útján kell betölteni.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

72. § (1) Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes, továbbá a tanácselnök esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bírói tanács véleményt nyilvánít.

(2) A bírói testület javaslata a kinevezőt nem köti.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.

(6) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetői tisztség megszűnése

73. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idő elteltével,

e) a bírói tisztség megszűnésével.

74. § (1) A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevező köteles elrendelni.

(2) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza meg.

(4) Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(5) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

75. § (1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

76. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt - pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

VI. Fejezet

Bírói testületek

77. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

78. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

79. § Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.

80. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT kezdeményezte.

81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos szavazással hozza.

(2) A jelenlevő bírák kétharmadának szavazata szükséges

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

82. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

83. § A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kivételével - a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

84. § (1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

85. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 84. § (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,

e) a megbízás időtartamának leteltével.

86. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

87. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

88. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

89. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2) Az azonos ügyszakba tartozó ügyek körét a bírósági ügyviteli szabályzat határozza meg.

(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, továbbá az ítélőtáblák illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába az ügyszak szerint érintett kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

90. § A kollégium

a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

NEGYEDIK RÉSZ

VII. Fejezet

A bírósági dolgozók

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

91. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

(2) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat.

Bírósági dolgozó

92. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak látják el.

93. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

VIII. Fejezet

A bírósági határozatok végrehajtása

94. § A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró és a hivatásos pártfogó látja el, akik a megyei bíróságon működnek.

95. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

96. § A bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

97. § (1) A bíróság szerveként a helyi bíróságon önálló bírósági végrehajtó, a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik. Az önálló és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.

(2) A bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A bírósági végrehajtónak a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

A törvény hatálybalépése és végrehajtása

Hatálybalépés

98. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

99. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését, továbbá a megyei bíróságok összbírói értekezletét össze kell hívni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint a megyei bíróságok összbírói értekezlete az első ülésén titkos szavazással megválasztja az OIT bíró tagjainak választásához szükséges küldötteket. A Legfelsőbb Bíróság a 36. § (1) bekezdésétől eltérően ez alkalommal két küldöttet választ. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztott küldötteket az utolsó összbírói értekezlet napjától számított 15 napon belül összehívja.

(3) A küldöttgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti, a küldöttgyűlésen történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(5) A küldöttértekezlet a választásnak a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapíthatja meg.

(6) Az OIT választott tagjainak és póttagjainak első alkalommal történő választása során a tagok és a póttagok személyére - a küldöttek közül - a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(7) A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.

(8) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkozni kell, hogy nem esik-e a törvényben meghatározott választást kizáró szabály hatálya alá (37. §).

(9) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.

(10) Megválasztott tagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot kapott.

(11) A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú tagok a (10) bekezdés szerinti szavazatot meg nem kapják.

(12) Az OIT-ot a küldöttértekezletet követő 15. napig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül meg kell alakítani, működését 1997. december 1-jén kezdi meg.

100. § A Legfelsőbb Bíróság bírói tanácsát e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell megválasztani.

101. § (1) Az OIT működésének megkezdéséig az OIT jogkörét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az igazságügyminiszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja.

(2) Az Országos Bírói Tanács az OIT működésének megkezdéséig gyakorolja az 1972. évi IV. törvény 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörét.

102. § (1) Az OIT Hivatala e törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül, 1998. február 1-jén kezdi meg működését.

(2) A Hivatal működésének megkezdéséig a Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.

103. § (1) A Hivatal működése megkezdésének napján a minisztérium megszünteti azt a tevékenységet, amely e törvény szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik.

(2) E törvény hatálybalépésekor a minisztériumban a Hivatal feladatkörébe tartozó feladatot ellátó, a minisztériumba beosztott bíró a törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy

a) a minisztériumban beosztott bíróként más munkakörbe kíván e kerülni,

b) a Hivatalba kéri-e beosztását,

c) a minisztériumba történt beosztásának megszüntetését és tényleges bírói szolgálatra beosztását kéri-e.

(3) A minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés alapján kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben a bírónak bíróságra történő beosztásáról úgy kell gondoskodni, hogy a címzetes főtanácsos, főtanácsos, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes és főosztályvezető legalább megyei bírósági, illetőleg fővárosi bírósági bírói beosztásra jogosult.

104. § (1) A törvény hatálybalépésekor már határozott időre kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

(2) Az ítélőtábla vezetői tisztségére benyújtott pályázatokról első alkalommal

a) az elnök, elnökhelyettes esetén az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság, összbírói értekezlete és a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése az érintett megyei bíróságok elnökeivel együtt,

b) a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök esetén az ítélőtábla illetékességi területén működő megyei bíróságok megfelelő kollégiuma a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumaival együtt

nyilvánít véleményt.

105. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

106. § Az igazságügyminiszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeleteket felülvizsgálni, és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, továbbá az e törvény módosításáról szóló 1991. évi LVI. törvény és az 1991. évi LXVII. törvény, a 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, továbbá az 1993. évi XCI. törvény a 10. §-ának az 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító rendelkezése kivételével, valamint a 15. §-ának 1972. évi IV. törvény 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító rendelkezése kivételével, továbbá e törvény módosításáról szóló 1979. évi 16. törvényerejű rendelet,

b) a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 64. §-ának b) pontja,

c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 1-16. §-a,

d) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény 1-5. §-a,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 1. és 2. §-a,

f) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 184. §-ának h) pontja,

g) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 63. §-a (1) bekezdésének 6. pontja,

h) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 213. §-a,

i) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 31. §-ának b) pontja,

j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 309. §-a,

k) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 23. pontja,

l) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (3) bekezdése,

m) az egyes állami szervek korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 1. §-a,

n) a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet.

(2) Az 1991. évi LXVII. törvény 10. §-ának az Országos Bírói Tanács jogkörét megállapító rendelkezése 1998. január 1-jén veszti hatályát.

(3) Az 1993. évi XCI. törvénynek a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító 10. §-ának rendelkezése és a 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító 15. §-ának rendelkezése 1998. június 30-án veszti hatályát.

Módosuló jogszabályok

108. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 225. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és e § szövege (1) bekezdésre változik:

„(2) Az önálló bírósági végrehajtó a helyi bíróságon, a megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságon a bíróság szerveként működik. Az önálló és a megyei bírósági végrehajtó eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos.”

(2) A Vht. 232. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „bíróság mellé” kifejezés helyébe a „bíróságra” szó lép.

(3) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:]

c) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala,”

Melléklet az 1997. évi LXVI. törvényhez

I. RÉSZ

A Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok illetékességi területe

1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság

Budapest V. kerület

Budapest VI. kerület

Budapest VII. kerület

Budapest VIII. kerület

Budapest IX. kerület

Budapest X. kerület

Budapest XIII. kerület

Budapest XIV. kerület

Budapest XVI. kerület

Budapest XVII. kerület

1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság

Budapest I. kerület

Budapest XI. kerület

Budapest XII. kerület

Budapest XXII. kerület

1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

Budapest II. kerület

Budapest III. kerület

1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

Budapest IV. kerület

Budapest XV. kerület

1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság

Budapest XVIII. kerület

Budapest XIX. kerület

1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Budapest XX. kerület

Budapest XXI. kerület

Budapest XXIII. kerület

1/7. Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Főváros területe

2. BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Pécs)

2/1. Pécsi Városi Bíróság

Abaliget

Aranyosgadány

Bakonya

Berkesd

Birján

Bogád

Cserkút

Ellend

Görcsöny

Gyód

Husztót

Keszü

Kovácsszénája

Kozármisleny

Kökény

Kővágószőlős

Kővágótőttős

  Vissza az oldal tetejére