Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.24.)

1997. évi LXXIV. törvény

az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről * 

Az alkalmi munkavállalókat foglalkoztató magánszemély munkáltatónak az ehhez a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhei egyszerűsített módon történő megfizetése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § A törvény hatálya kiterjed

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 72. §-ában meghatározott munkavállalóra, a külföldiek magyarországi munkavállalásáról szóló 7/1991. (X. 17.) MüM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt külföldi természetes személyre (a továbbiakban: munkavállaló), és

b) a magánszemély munkáltatóra (a továbbiakban: munkáltató).

2. § (1) E törvény alkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - naponta

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít, és a munkavállalónak kifizetett - a 3. § (2) bekezdésében a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó - munkabér (a továbbiakban: kifizetett munkadíj) egy munkában töltött naptári napra eső összege a mellékletben megjelölt kifizetett munkadíj első jövedelemsáv alsó határánál nem kevesebb és az utolsó jövedelemsáv felső határánál nem több.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető.

(3) A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.

(4) Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet.

(5) Az alkalmi foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseknek munkáltató által történő megszegése esetén az általános munkajogi, társadalombiztosítási, valamint adóigazgatási rendelkezések az irányadók.

3. § (1) Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

(2) A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti

a) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 103. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék,

b) a T. 103. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék,

c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. §-ában megjelölt egészségügyi hozzájárulás, továbbá

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-ában foglalt munkaadói járulék és a 41. §-ában foglalt munkavállalói járulék

befizetési, illetve levonási, és

e) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.), valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseitől eltérően e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével a kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó személyi jövedelemadózási

kötelezettségét.

4. § (1) Az AM könyv a munkavállaló alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyának nyilvántartására szolgáló közokirat.

(2) Az AM könyvbe bejegyzést - ide nem értve a munkavállaló aláírását - csak a kiállító, illetőleg a munkáltató tehet.

5. § (1) Az AM könyvet ellenszolgáltatás nélkül a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki a munkavállaló kérelmére.

(2) Az AM könyv kiállítására a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége és a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: kiállító) megállapodást köthet. Ebben az esetben a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége rendelkezésre bocsátja az AM könyv nyomtatványokat.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jegyző

a) a lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely szerinti illetékesség alapján kérelmet benyújtó munkavállalóknak kiállítja az AM könyvet,

b) a negyedévet követő tizenöt napon belül megküldi azon személyeknek a névsorát az azonosításukhoz szükséges személyi adatokkal együtt, akik AM könyvet váltottak ki.

(4) A kiállító a tárgyévet megelőző december 15-étől állít ki AM könyvet a munkavállaló kérelmére. A munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központ kirendeltségen kérheti, ahol munkanélküliként nyilvántartásba vették.

(5) A kiállító a kiadott AM könyvekről sorszámozott nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a munkavállaló személyi adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ-szám) és adóazonosító jelét. A kiállító köteles tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az AM könyv kiállításáról nyilvántartást vezet és, hogy a TAJ-számát és az adóazonosító jelét kezeli.

(6) A munkavállalónak a tárgyévet követő január 15-éig az AM könyvet a kiállítónak le kell adnia. A kiállító január 31-éig igazolást ad ki a munkavállalónak, amely tartalmazza a munkavállaló nevét, lakcímét, TAJ-számát és adóazonosító jelét, az AM könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapját naptári negyedévenkénti bontásban, megfizetett adóelőlegét, a munkaviszony időtartamát, valamint a munkavállaló tájékoztatását arról, hogy az igazolás alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. Az igazolásban a munkavállalót arról is tájékoztatni kell, hogy a munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) és megyei egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) részére nyilvántartásba vétel céljából továbbította a munkavállaló nevére, születési helyére és idejére, anyja leánykori nevére, a lakcímére, a TAJ-számára, a munkaviszony időtartamára és az ellátások alapjára vonatkozó adatokat.

(7) A munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-éig adatot szolgáltat a székhelye szerint illetékes megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyei egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek). Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja leánykori nevét, lakcímét, TAJ-számát, a munkaviszony időtartamát és ellátások alapjául szolgáló keresetet. A települési önkormányzat jegyzője az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokról közvetlenül értesíti az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltségét, az adattovábbítás (adatszolgáltatás) e szerv feladata. A nyugdíjbiztosítási igazgatóság (kirendeltség) az adatszolgáltatás alapján a saját nyilvántartásában rögzíti a fenti adatokat, és ennek megtörténtéről a munkavállalót március 31-éig értesíti. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.

(8) A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat a tárgyévet követő március 31-éig (mágneses adathordozón április 20-áig) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevélszámot), ezek hiányában születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja leánykori nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.

6. § (1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, nap), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi igazolvány (nem magyar állampolgárságú személy esetén az útlevél), illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki.

(2) A munkáltatónak a munkavállaló munkába lépésekor - naponként - az AM könyvben a munkáltató neve és lakóhelye, a munkavégzés helye és napja, a munkakör, a kifizetendő munkadíj rovatokat kell kitöltenie. A közteherjegy helyén aláírásával igazolja a munka megkezdésének a tényét. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie.

(3) A munkavállalónak naponként - a 2. § (2) bekezdése szerinti esetben munkaszerződés megkötésekor - az AM könyv megfelelő sorában kell aláírásával igazolni a munkavállalás tényét.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak az Mt. 76. § (1) bekezdésében megjelölt munkaszerződésnek minősülnek.

(5) A 2. § (2) bekezdése alapján több naptári napra létesített munkaviszony esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti, a munka megkezdéséhez, illetőleg a munka befejezéséhez kapcsolódó kötelezettségeket az adott napokra vonatkozóan egyidejűleg kell teljesíteni.

(6) A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett munkadíj után a mellékletben meghatározott értékű közteherjegyeket kell beragasztania az AM könyv megfelelő rovatába.

(7) A munkavállalónak az AM könyvét a munkavégzés helyén kell tartania. A munkavállaló megállapodhat a munkáltatóval abban, hogy az AM könyvét a munkavégzés helyén a munkáltató őrzi.

(8) A munkáltatót az alkalmi foglalkoztatás esetén a társadalombiztosítási jogszabályokban előírt nyilvántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli.

7. § A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja a Magyar Államkincstár által vezetett egységes kincstári számlára (a továbbiakban: Kincstár) A Kincstár ezen összegből 47%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 28%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 9%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.

8. § (1) Az Szja. rendelkezéseinek alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a melléklet szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 10%-át kell figyelembe venni.

(2) A (1) bekezdésben említett bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint évi 250 ezer forint, és nyugdíjon vagy az Szja. alkalmazásában azzal azonosan adózó jövedelmen kívül más Szja. szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

(3) A munkavállalónak az (1) bekezdésben említett jövedelemre és adóelőlegre - kivéve a (2) bekezdésben említett esetet - a Szja. és az Art. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmaznia azzal, hogy ha a munkavállalónak - kérésére - az 1. § b) pontjában nem említett munkáltatója ezt a jövedelmet a kiállító igazolása alapján beszámítja, akkor az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és azzal egyenértékű elszámolás szabályai - ha egyéb feltételei fennállnak - alkalmazhatók.

(4) Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre jogosult. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai - kivéve a baleseti táppénzt - nem illetik meg. Mentesül viszont a T. 103. § (2) bekezdésében meghatározott 4% egészségbiztosítási járulék fizetési kötelezettség alól.

(5) Az alkalmi munkavállaló a (4) bekezdésben meghatározott jogosultságát az AM könyvbe beragasztott közteherjeggyel igazolhatja.

9. § (1) A munkanélküli járadékban részesülő személy e törvény szerinti munkavégzésére az Flt. 36. § (1) bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak. Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy AM könyvvel rendelkezik, akkor a munkanélküli járadék számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.

(2) Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását azokra a napokra, amelyeken a munkanélküli járadékban részesülő személy az AM könyv szerint munkát végzett. A munkaügyi központ kirendeltsége ebben az esetben a munkanélküli járadékot - erről szóló külön határozat nélkül - a munkavégzés napjaira járó munkanélküli járadék összegével csökkentett összegben folyósítja.

(3) Ha a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő személy kéri az AM könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során a keresete a szociális ellátásokról és szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget eléri, akkor azt be kell jelentenie az ellátást megállapító szervnél, és az ellátást szüneteltetni kell.

10. § Az Mt., a T., az Flt. és az Szt. alkalmazása szempontjából napi kereseten az adott napon beragasztott közteherjegy értékéhez tartozó, a melléklet 3. oszlopában meghatározott összeget (ellátási alap) kell érteni.

11. § (1) Az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai közül

a) az Mt. Harmadik rész VI. fejezetéből a 123-125. §, 130-137. §, 138. § (1)-(4) bekezdése, 139. §, 140. §, a VII. fejezet 142. §, 145. §, 148. § rendelkezéseit nem kell,

b) a Harmadik rész, VII. fejezet egyéb rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell

alkalmazni.

(2) Az Flt. 36/A. §-át, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 441. § (1) bekezdését és a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet szabályait nem kell alkalmazni az alkalmi foglalkoztatás esetén.

(3) A T. szabályait az alkalmi foglalkoztatás esetén az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

12. § (1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az AM könyv az 5. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt szervnél a törvény kihirdetését követő 30. naptól igényelhető.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg a közteherjeggyel kapcsolatos eljárási, forgalmazási és elszámolási szabályokat.

(4) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az AM könyv formájának, elkészítésének, kitöltésének és elosztásának a szabályait.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló 1997. évi XVIII. törvény 8., 12., 13. és a 14. §-ának az Mt. 203. §-a (2) bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze hatályát veszti.

Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj,
a közteherjegy és az ellátási alap sávjai

Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)
A közteherjegy értéke
(Ft/nap)
Az ellátási alap
(Ft/nap)
700- 1299 500 900
1300- 1899 1000 1500
1900- 2400 1500 2300

  Vissza az oldal tetejére