Időállapot: közlönyállapot (1997.VII.25.)

1997. évi LXXXII. törvény

a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról * 

Az állam az Alkotmányban foglalt elvek szerint a kötelező társadalombiztosítási rendszer és az ehhez kapcsolódó magánnyugdíjrendszer útján gondoskodik időskor és megrokkanás esetén az állampolgárok biztonságáról. A magánnyugdíjrendszer létrehozása és működése érdekében az Országgyűlés a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy egységesen szabályozza az állampolgárok tagdíjfizetésen és egyéni számlán alapuló magánnyugdíját és magánnyugdíjpénztár rendszerét.

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya alá tartoznak:

a) az e törvény szerinti magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár),

b) a pénztárak által e törvényben foglaltak szerint létrehozott, valamint a számukra e törvény szerint szolgáltatást nyújtó szervek, szervezetek,

c) a pénztárak állami felügyeletét ellátó szervek,

d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján pályakezdőnek minősülnek, és törvény alapján kötelezően pénztártaggá válnak, illetőleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,

e) a pénztárakat alapító szervezetek.

(2) A nemzetközi szerződések hatálya alá tartozó személyekre e törvény rendelkezéseit a nemzetközi szerződésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A pénztárak részére vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.

3. § (1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá, aki 42. életévének betöltése előtt, első ízben 1998. június 30-át követően válik a Tbj. szerint biztosítottá (a továbbiakban: pályakezdő).

(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki 1998. június 30-át megelőzően vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idő szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött.

(3) A tagdíjfizetésre kötelezettek körét és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelmek meghatározását a Tbj. tartalmazza. A Tbj. szabályait kell alkalmazni továbbá - a törvényben foglalt eltérésekkel - a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésére, az ezzel összefüggő végrehajtási eljárásra, a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, tagdíjbevallási kötelezettségre, valamint e kötelezettség elmulasztására vagy nem szabályszerű teljesítésére, továbbá a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére, az ezzel összefüggő felelősségi szabályokra, a késedelmi pótlékra, a mulasztási bírságra, az eljárási költségek megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a mérséklésre és elengedésre, a jogorvoslati lehetőségekre.

(4) A végrehajtási eljárás során a pénztári tagdíjkövetelés egy tekintet alá esik a társadalombiztosítási járuléktartozással.

Fogalmak

4. § (1) A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) társadalombiztosítási nyugdíj: amit a Tny. társadalombiztosítási nyugellátásként megjelöl,

b) nyugdíjkorhatár:

1. az az életkor, melyet a Tny. az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,

2. a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a pénztártag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat is, valamint a szolgálati nyugdíjat), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,

c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdőként vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép, és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,

d) tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a Tbj. által kötelezően megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti,

e) egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási időszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul,

f) szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatástípusonkénti fedezete és annak nyilvántartása,

g) biztonsági tartalékok: az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz kapcsolódó kockázatok kiegyenlítésére szolgáló tartalékok,

h) felhalmozási időszak: a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak,

i) járadékos időszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdődően a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyező időszak,

j) nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, illetőleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzátartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó, illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és az e törvényben szabályozott egy összegben történő pénzbeli kifizetés,

k) normajáradék: a pénztártag számára megállapítandó legkisebb nyugdíjjáradék, amelynek fedezetét a Pénztárak Garancia Alapja (a továbbiakban: Alap), illetve a központi költségvetés az e törvényben meghatározott módon a nyugdíj megállapításakor garantálja,

l) normafedezet: a normajáradék megállapításához szükséges fedezet,

m) hozamelvárás: az a pénztárakra egységesen, évente előre meghatározott hozamráta, amelyet a pénztár befektetésének el kell érnie,

n) pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását előre bemutató rövid távú (éves) és hosszú távú (tíz évre szóló) terv,

o) biztosításmatematikai mérleg (aktuáriusi értékelés): a pénztár tartalékainak értékelése, amelynek során a tervezett bevételeket és kiadásokat összevetik a tényleges eredményekkel, valamint megvizsgálják, hogy a szolgáltatási tartalékok elégséges fedezetet biztosítanak-e a nyugdíjszolgáltatások kifizetéséhez,

p) szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SzMSz): a pénztárnak az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a pénztár szervezetének és működésének legfontosabb szabályait tartalmazza,

q) szolgáltatási szabályzat: a pénztárnak az a szabályzata, amely szolgáltatástípusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegű kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat,

r) pénztárak részére történő vagyonkezelés: a pénztárral kötött szerződés alapján a pénztár vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok meghatározott körben történő gyakorlása és kötelezettségek teljesítése,

s) nyílt pénztár: az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét - a területi pénztár működési területének meghatározása kivételével - nem korlátozza,

t) zárt pénztár: olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza,

u) szakmai egyesület: olyan egyesület, amelyben a taggá válás feltétele valamely szakmához való tartozás,

v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás értéke,

x) munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben történik a foglalkoztatás,

y) közeli hozzátartozó: a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyek, valamint az élettárs.

Működési alapelvek, alapvető rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzati működés elvének megfelelően a pénztárra vonatkozó alapvető döntések meghozatalára kizárólag a pénztártagok jogosultak.

(2) A szabad pénztárválasztás joga abba a pénztárba való belépéssel, illetőleg átlépéssel gyakorolható, amelynek az SzMSz-e ezt nem korlátozza. Tilos a pénztártagok vallási, faji, etnikai, illetőleg politikai meggyőződés, kor és nemek szerinti megkülönböztetése.

(3) A kölcsönösség és az öngondoskodás elve alapján a pénztártagok közösen teremtik meg a pénztár működésének és szolgáltatásainak fedezetét, a pénztárak pedig az Alap létrehozásával és fenntartásával az e törvényben meghatározott módon gondoskodnak a pénztárak szolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről. A pénztártagok a felhalmozási időszakban befektetői, a járadékos időszakban befektetői és biztosítási kockázatközösséget alkotnak.

(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amely az e törvényben foglaltak szerint örökölhető, illetve erre vonatkozóan kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, illetve az e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap és a központi költségvetés tartozik helytállni.

(5) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:

a) a pénztár gazdálkodása kizárólag a törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,

b) a pénztár bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,

c) a fedezeti tartalék az egyéni számlákból és a szolgáltatási tartalékokból áll. A pénztár az egyéni számlát a tagok részére a felhalmozási időszakban vezeti, és a szolgáltatásokat szolgáltatási tartalékokból finanszírozza. A szolgáltatások fedezetét az egyéni számlákon felhalmozott összegekből kell képezni a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések szerinti szolgáltatási tartalék számlákon,

d) a pénztár nyugdíjszolgáltatásait kizárólag az e törvényben meghatározott természetes személyek részére nyújthatja,

e) a tagsági viszony megszűnése, illetve a pénztár felszámolása, végelszámolása esetén a pénztártag követelésére e törvény, illetőleg a pénztár SzMSz-ében foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,

f) az egyéni számla és a szolgáltatási tartalékok, valamint a hozzájuk kapcsolódó biztonsági tartalékok kizárólag a pénztártagok követeléseinek kielégítésére használhatók fel, a pénztár, illetve a pénztártagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatók,

g) a pénztár a nyugdíjszolgáltatás fedezetének megteremtése érdekében e törvény keretei között, az SzMSz felhatalmazása alapján a működési bevételeinek és tartalékának, valamint saját tevékenységi tartalékának, az éves pénzügyi tervben meghatározott mértékig vállalhat kötelezettséget,

h) a pénztár a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezetet.

(6) A pénztár gazdálkodásával és különösen befektetési tevékenységével - a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve - úgy köteles vagyonát gyarapítani, hogy az szolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.

(7) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a pénztár nevében eljáró személyek kötelesek a pénztártagok érdekében különös gondossággal eljárni.

(8) A nyilvánosság és az adatvédelem elvének megfelelően a pénztár működésére vonatkozó adatok nyilvánosak, kezelésükről, megőrzésükről - a szolgáltatások teljesítését követően - tíz évig az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni. Az egyes pénztártagok részére nyújtott szolgáltatásról, valamint követelésük összegéről - az e törvényben meghatározott kivétellel - csak egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatok hozhatók nyilvánosságra.

(9) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a pénztáraknak tevékenységükről - e törvény szabályainak megfelelően - olyan nyilvántartásokat kell vezetniük, és ezeket nyilvánosságra hozniuk, amelyek alkalmasak arra, hogy a pénztárak teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen, elősegítve ezzel a szabad pénztárválasztás elvének érvényesülését is.

Az elnevezés védelme

6. § (1) A „magánnyugdíjpénztár” elnevezést vagy annak idegen nyelvű megfelelőjét - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - kizárólag az e törvénynek megfelelően alapított és működtetett szervezetek használhatják.

(2) A pénztárak érdek-képviseleti szervei és az általuk alapított szervezetek, valamint más természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a nevében, hirdetésében vagy bármely más módon az (1) bekezdésben megjelölt elnevezést kizárólag olyan összefüggésben használhatja, amely kizárja azt a látszatot, hogy nyugdíjpénztári tevékenységet folytat.

II. Fejezet

A PÉNZTÁR ALAPÍTÁSA

Az alapítók

7. § (1) Pénztárat alapíthatnak:

a) a munkáltatók, illetve több munkáltató közösen, szakmai kamarák (a továbbiakban: kamara) külön-külön vagy együttesen, továbbá szakmai egyesületek külön-külön vagy együttesen, illetőleg kamarával (kamarákkal) együttesen is, valamint munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek külön-külön vagy együttesen, illetve az előzőekkel együttesen,

b) a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat,

amennyiben valószínűsítik, hogy az alapítandó pénztár taglétszáma eléri a kétezer főt.

(2) Alapításnak minősül, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett a jogerős tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése minősített (kétharmados) többséggel úgy dönt, hogy az e törvényben meghatározott pénztári feladatokat is ellát. Ebben az esetben a pénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár egy jogi személy, mely az e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően működik. Az alapítás során az önkéntes nyugdíjpénztár jár el alapítóként. Ahol a törvény alapító okiratot vagy SzMSz-t említ, ott az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös alapszabályát kell érteni. A közös alapszabály az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően tartalmazza a magánnyugdíj-pénztári tevékenység megkezdésének időpontját, működési területét, tagsági körét, valamint a 35. §-ban foglaltakat.

(3) A fővárosi, megyei önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) nyílt pénztárként területi pénztárat alapíthat, vagy részt vehet a (4) bekezdés szerinti regionális pénztár megalapításában, vagy pályázat útján nyílt pénztárat megbízhat a területi pénztár teendőinek ellátásával. Ha az önkormányzat illetékességi területére nem jön létre területi pénztári funkciót ellátó pénztár, akkor a területi pénztári feladatok ellátására a Pénztárfelügyelet ír ki pályázatot. E pályázat eredménytelensége esetén a Pénztárfelügyelet nyílt pénztárat jelöl ki a területi pénztári feladatok ellátására.

(4) A főváros, a megyei jogú város, a megyei, illetve több megyei önkormányzat által alapított (regionális) területi pénztár működési területe megegyezik az önkormányzat(ok) közigazgatási területével.

8. § (1) Az alapító az alapítást megelőzően alapító okirat tervezetet készít.

(2) Az alapító okirat tervezetében - a 14. §-ban meghatározottakhoz igazodóan - meg kell határozni, hogy az alapítás a tagsági kör szerint zárt vagy nyílt pénztár létrehozására irányul. A zárt pénztárat az alapító a saját érdekeltségi körébe tartozó természetes személyek részére hozza létre.

(3) Zárt pénztár esetében az alapító okirat tervezete a pénztár szerveződési elvével összhangban a tagsági kör meghatározását

a) munkahelyi pénztár esetében az alapító munkáltató által foglalkoztatottak,

b) kamara által alapított pénztár esetében a kamarai tagság, illetve a kamara tagszervezetei által foglalkoztatottak,

c) szakmai egyesület által alapított pénztár esetében az egyesület tagsága,

d) önkéntes nyugdíjpénztári tagság,

e) munkavállalói érdek-képviseleti tagság

részére külön-külön vagy együttesen is tartalmazhatja.

(4) A 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár zárt vagy nyílt pénztár lehet.

(5) A 7. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerinti alapítók által alapított pénztár nyílt pénztár lehet.

9. § Az alapító az alapítást megelőzően, a pénztári tagságra kötelezettek és jogosultak között felmérést végezhet, és szándéknyilatkozatot kérhet tőlük arról, hogy a nyilatkozat aláírója, a tervezett pénztár létrehozása esetén, tagként belép-e a pénztárba. A nyilatkozatkérés során fel kell hívni a figyelmet a szabad pénztárválasztás jogára, és tilos a szabad pénztárválasztási jog bármilyen formában történő korlátozása.

10. § (1) A pénztár első ízben az alapítástól számított

a) nem területi pénztár esetén 270 napon,

b) területi pénztár esetében egy éven

belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.

(2) A pénztár havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel az új pénztártagok 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.

11. § (1) A 7. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt szervezetek a pénztár alapításának, valamint pénztári tevékenységének költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.

(2) Az alapítási költségek között kell elszámolni:

a) az alapítás közvetlen költségeit, beleértve a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és tárgyi feltételek költségeit,

b) az első éves működéshez szükséges költségeket, beleértve a pénztár szervezete, székhelye, személyi és tárgyi feltételeinek költségeit is.

12. § A területi pénztárat 1997. december 31-ig kell megalapítani.

Az alapítási engedély

13. § (1) A pénztár alapításához az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) engedélye szükséges. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak pénztári feladat vállalásához működtetési engedélyt kell kérnie a Pénztárfelügyelettől, melynek feltételei azonosak az alapítási engedélyre irányadó rendelkezésekkel.

(2) A Pénztárfelügyeletnek az alapítási, illetve működtetési engedélyt meg kell adnia, ha a kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.

(3) Az alapítási engedély, illetve a működtetési engedély (a továbbiakban: alapítási engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az alapító okirat tervezetét,

b) a tervezett taglétszámra vonatkozó megalapozott becsléseket,

c) annak bemutatását, hogy az alapító hogyan kíván gondoskodni a pénztár megalakulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételekről,

d) az alapító alapító okiratát (társasági szerződését, alapszabályát stb.).

(4) Az alapítási engedély alapján az alapító alapító okiratot bocsát ki, továbbá a 15. § alapján összehívja az első küldöttközgyűlést, és megkezdi a pénztárüzem szervezését.

(5) Alapítási engedéllyel rendelkező alapítók közösen is alapíthatnak egy pénztárat. Ebben az esetben az alapítók megállapodásban határozzák meg a képviseletükben eljáró alapítót, és ennek személyét az alapító okiraton is feltüntetik.

(6) Az alapítási engedély érvényét veszti, ha a kézhezvételétől számított 180 napon belül a pénztár nem nyújtja be tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelethez, e határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye, illetve, ha tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet elutasítja.

Az alapító okirat

14. § (1) Az alapító okirat tartalmazza:

a) az alapító nevét, székhelyét,

b) a pénztár nevét,

c) a pénztár megalakulásának időpontját,

d) működési területét, székhelyét,

e) tagsági körét,

f) a működés megkezdésének időpontját,

g) az alapító nevében eljáró felelős személy nevét és személyi adatait, a rendelkezésre bocsátott költségvetést,

h) az alapító okirat kibocsátásának dátumát,

i) az alapító szervezet cégszerű aláírását.

(2) A pénztár az alapító okirat kibocsátását követő 15 napon belül köteles számlavezetésre feljogosított hitelintézetnél pénzforgalmi számlát nyitni. A hitelintézet a számlanyitást nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a pénztárat a bíróság még nem vette nyilvántartásba.

A pénztár első küldöttközgyűlése

15. § (1) A pénztár első küldöttközgyűlését az alapító hívja össze, az alapítási engedély kézhezvételétől számított 60 napon belül. A küldöttközgyűlésen a döntés nyílt szavazással, egyszerű szavazattöbbséggel történik.

(2) A küldöttközgyűlés küldötteinek jelölését jelölőbizottság végzi. A jelölőbizottság 3-5 tagból áll. A jelölőbizottságot az alapító állítja össze. A pénztár küldöttközgyűlése 19-35 küldöttből állhat.

(3) A munkáltatók által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az azonos munkáltatónál foglalkoztatott leendő pénztártagok választják. Ha több munkáltató alapít pénztárat, azonos személyek jelölését kell előterjeszteni. Több munkáltató közös pénztáralapítása esetén minden munkáltatónál külön is alakulhat jelölőbizottság, és több munkáltató is alakíthat közösen egyetlen jelölőbizottságot. Ha nem egy időben tartják a munkáltatóknál a küldöttközgyűlési tagokat választó gyűléseket, az új jelölt felmerülése esetén sem kell a már előzőleg megtartott gyűléseket megismételni.

(4) A kamarák, illetőleg a szakmai egyesületek által alapított pénztár küldöttközgyűlésének tagjait azon leendő pénztártagok közül választják, akik a kamara (kamarák), illetőleg a szakmai egyesület (szakmai egyesületek) tagjai, illetve a tagszervezeteknél alkalmazásban álló leendő pénztártagok. A jelölőbizottság állítását és a választást a kamara elnöksége, az egyesület vezetősége a kamarai, egyesületi szabályok figyelembevételével végzi.

(5) A területi pénztár küldöttközgyűlésének tagjait a területi önkormányzat közgyűlése választja. A jelölőbizottságot a területi önkormányzat közgyűlésének elnöke, illetve a főpolgármester állítja össze. Regionális pénztár küldöttközgyűlésének tagjait az érintett önkormányzatok közgyűlései arányosan választják.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által alapított pénztár első küldöttközgyűlésének tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése (küldöttközgyűlése) választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár közgyűlése a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott döntésével egyidejűleg határozhat arról is, hogy e törvényben biztosított hatáskörének gyakorlását az alapítás tekintetében az igazgatótanácsra ruházza.

III. Fejezet

A PÉNZTÁRI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉNEK FELTÉTELEI

A pénztár nyilvántartásba vétele

16. § (1) A pénztárat a székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító okirat kibocsátásától számított 30 napon belül az alapító nyújtja be a bírósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot, az alapítási engedélyt, a kérelem beadását követően pedig az adószámról és a társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számról szóló igazolást, továbbá a hitelintézet igazolását pénzforgalmi számla megnyitásáról. A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban határoz, és határozatáról egyidejűleg az illetékes ügyészséget és a Pénztárfelügyeletet is értesíti.

(2) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapító okirat kibocsátásának időpontjára visszaható hatállyal.

17. § (1) A pénztár a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár szervezésével összefüggésben jogokat szerezhet, és kötelezettséget vállalhat. Ha a bírósági nyilvántartásba vételt megelőzően a pénztár kötelezettséget vállal, harmadik személyekkel szemben a nyilvántartásba vétel hiányára nem hivatkozhat.

(2) A bírósági nyilvántartásba vétel megtörténte előtt az alapítók egyetemlegesen felelnek a pénztár nevében vállalt kötelezettségekért. E felelősség korlátozása vagy kizárása harmadik személlyel szemben semmis.

(3) A pénztár nyilvántartásba vételének meghiúsulása esetén a jogviták rendezésére a Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A tevékenységi engedély

18. § (1) A pénztár tevékenységét - a pénztári működés előkészítése kivételével - a Pénztárfelügyelet tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg.

(2) A pénztárnak a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez csatolni kell:

a) az alapító okiratot,

b) az SzMSz-t,

c) a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának igazolását, illetőleg a bírósági nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős határozatot,

d) igazolást arról, hogy a pénztár adószámmal, pénzforgalmi számlával és társadalombiztosítási nyilvántartásba vételi számmal rendelkezik,

e) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszám igazolását,

f) a pénzügyi tervet,

g) a vagyonkezelési, a szolgáltatási szabályzatot, és amennyiben a pénztár a jogszabály által előírton túl, annál részletesebb vagyonértékelési szabályzatot is használ, e vagyonértékelési szabályzatot,

h) az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló személyi adatait,

i) a pénztártevékenységhez a törvényben előírt személyi és tárgyi, pénzügyi feltételek meglétét igazoló okiratokat,

j) nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

k) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,

l) a pénztár belső ellenőrzési rendszerére vonatkozó szabályzatot,

m) ha a pénztár ügyviteli és adminisztrációs tevékenységének ellátásával más szervezetet bíztak meg, az erről szóló szerződést,

n) a letétkezelővel kötött szerződést,

o) nyilatkozatot arról, hogy a pénztár a Pénztárfelügyelet által nyilvántartásba vett független minősítő szervezet számára hozzáférhetővé teszi a pénztár teljesítménye megítéléséhez szükséges, az üzleti titkokat nem tartalmazó adatokat.

(3) Az adóhatóság - amennyiben az alapítási engedély jogerőre emelkedett - nem tagadhatja meg az adószám kiadását arra való hivatkozással, hogy a pénztár tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik.

19. § (1) A pénztár tevékenységi engedély iránti kérelmét a Pénztárfelügyelet akkor utasíthatja el, ha a kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, és a pénztár határidőre nem tesz eleget az esetleges hiánypótlási felhívásnak.

(2) A Pénztárfelügyelet a benyújtott okiratok módosítását írhatja elő, ha azokból valószínűsíthető, hogy a pénztár működése nem biztonságos, illetve az okiratok szakszerűtlen rendelkezéseket tartalmaznak.

(3) Amennyiben a Pénztárfelügyelet elutasítja a tevékenységi engedély iránti kérelmet, a pénztár 30 napon belül köteles új alapítási, majd tevékenységi engedély iránti kérelmet benyújtani, vagy megszűnéséről dönteni.

20. § (1) A tevékenységi engedély jogerőre emelkedéséig a pénztár, a hozzá bármilyen jogcímen befizetett összegekből kizárólag a pénztár szervezésével összefüggő kifizetéseket teljesíthet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése esetén, a pénztár nevében eljáró személyek korlátlanul és egyetemlegesen felelősek az okozott kárért. E személyekkel szemben a Pénztárfelügyelet százezertől egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság megfizetését a pénztár nem vállalhatja át.

IV. Fejezet

A TAGSÁGI VISZONY

A pénztártagok jogai és kötelességei

21. § (1) A pénztártagokat - e törvényben foglalt kivételekkel - azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik.

(2) A pénztártag, ha törvény másképp nem rendelkezik, csak egyetlen pénztár tagja lehet.

(3) A pénztártag

a) részt vehet a pénztár szervei megválasztásában,

b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselővé,

c) jogosult a pénztár működésére és gazdálkodására, valamint saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra,

d) az SzMSz szerint jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére.

(4) A pénztártag köteles

a) tagsági viszonyát - a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt - valamely általa választott pénztárban folyamatosan fenntartani,

b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni,

c) tagdíjat fizetni,

d) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidőben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni,

e) betartani az SzMSz előírásait.

Tagsági viszony keletkezése

22. § (1) A tagsági jogviszony kezdő időpontja

a) kötelező pénztártagság esetén a Tbj.-ben meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,

b) az önkéntes belépéssel keletkező pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásának napja.

(2) A biztosított által választott pénztárral történő tagsági jogviszony létesítését a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3) A kötelező pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszaható hatállyal jön létre.

(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz előírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követő 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. A belépési nyilatkozat elutasítását a pénztár egyidejűleg köteles a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.

(5) A biztosított köteles a pénztárválasztásra nyitva álló határidőn belül az általa választott pénztár megnevezését munkáltatójának bejelenteni.

(6) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, a biztosított az elutasítás kézhezvételét követő 3 napon belül köteles ezt munkáltatójának bejelenteni.

(7) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követő 15 napon belül tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.

(8) A munkáltató,

a) ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidő leteltét követő, vagy

b) a (6) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követő

15 napon belül a pénztárak központi nyilvántartásán keresztül közli a területi pénztárakkal a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait.

(9) Ha a biztosított az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek nem tett eleget, illetve ha a pénztár a belépési nyilatkozatot elutasította, a biztosított az illetékes területi pénztár tagjává válik. A területi pénztárral a tagsági viszony a területi pénztárnak a biztosított erről szóló értesítésével az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontra visszamenő hatállyal jön létre.

(10) Tilos olyan módszer alkalmazása, amellyel a tagszervező vagy harmadik személy a közreműködésével tagsági viszonyt létesített pénztártag tagsági viszonyának fenntartása alapján anyagi előnyhöz jut (megtartási jutalék).

A tagsági viszony megszűnése

23. § (1) A pénztártag tagsági jogviszonya

a) más pénztárba való átlépéssel,

b) elhalálozással,

c) zárt pénztárban a tagsági viszony SzMSz szerinti feltételének megszűnésével, vagy

d) a Tny. szerint megállapított rokkantnyugellátásra jogosulttá válásával, a tag döntése szerint, illetőleg,

e) a törvény 123. §-ának (2) bekezdése szerinti visszalépéssel

szűnik meg.

(2) A tagdíjfizetés elmulasztása nem szünteti meg a tagsági viszonyt.

(3) A pénztár a tagsági jogviszony megszűnéséről és módjáról értesíti a Pénztárfelügyeletet.

(4) A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetésére legkorábban a pénztárbeli tagsági viszony kezdő időpontjától számított fél év eltelte után kerülhet sor, kivéve az (1) bekezdés c) pontja alatti esetet.

24. § (1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló bejelentése alapján, az esetleges tagdíjhátralék kiegyenlítését követően kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszűnésével összefüggésben kerül sor.

(3) Az átlépéskor, a pénztár a tag követelésének megfelelő összeget, a tag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, amelyek nem haladhatják meg a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítő pénztár a tag követeléséből levonhatja.

(4) Az a pénztártag, aki időlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott jövedelemmel, vagy a Tbj. szerint megállapodást köthet a társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási ellátásra, valamint mindazok, akik önkéntes elhatározásuk alapján pénztártaggá kívánnak válni, megállapodást köthetnek a pénztárral tagdíjfizetésre. E tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - helyettük más átvállalhatja. A támogatás kedvezményezettje a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó a számlatulajdonos örökösére is, illetve arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő pénztártagra, aki a tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani.

(6) A 23. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénztár gondoskodik a pénztártag követelésének a Nyugdíjbiztosítási Alapba történő átutalásáról.

25. § A pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegre sem a pénztártag, sem a pénztár hitelezői nem tarthatnak igényt.

A tagdíj

26. § (1) A tagdíj alapja a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képező adóköteles jövedelem.

(2) A tagdíj mértékét a Tbj. határozza meg.

(3) A tagdíj megfizetéséről, illetve a tagdíjfizetési kötelezettség alapján a pénztárhoz befolyt tagdíj összegéről a pénztár a pénztártag, és ha nem ő a befizető, akkor a befizető részére hatvan napon belül igazolást állít ki.

(4) A tagdíj megfizetésének módjáról a Tbj. rendelkezik. A pénztári tagsági viszony időszakába csak az az idő számít bele, amelyre vonatkozó tagdíjat a pénztárba befizették.

(5) A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

V. Fejezet

A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁS

Járadékszolgáltatás

27. § (1) A pénztár a pénztártag részére a nyugdíjszolgáltatást a pénztártag által választott típusú járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy a 28. §-ban foglaltak szerint egyösszegű kifizetésként teljesíti. A pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját e törvény alapján a pénztár szolgáltatási szabályzata határozza meg.

(2) A járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) lehet:

a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék),

b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék),

c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék),

d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

Egyösszegű kifizetés

28. § A pénztár egyösszegű kifizetést teljesít:

a) szolgáltatásként a pénztártag halála után, a kedvezményezett részére a b) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén. Az egy összegben történő kifizetés helyett a kedvezményezett dönthet úgy, hogy az összeget a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja, vagy azt más pénztárba viszi át,

b) ha az egyéni számla egyenlege nagyobb mint a normafedezet kétszerese és a járadékra jogosult - a nyugdíjjáradék folyósításának megkezdésekor - a nyugdíjjáradékon felüli egyösszegű szolgáltatás nyújtását igényli. A normafedezet kétszeresén felüli rész a pénztártag rendelkezése szerint őt vagy kedvezményezettjét illeti meg,

c) annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 havi tagdíjat. Ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani. E járadékszolgáltatásra az Alap, illetve a központi költségvetés által nyújtott garancia nem vonatkozik.

Kedvezményezett

29. § (1) A pénztártag halála esetére egyéni számlájára, illetve nyugdíjszolgáltatásra vonatkozóan kedvezményezettet jelölhet. Ha a tag kedvezményezettet nem jelöl, a tag természetes személy törvényes örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Örökös hiányában az egyéni számlán levő összeg az Alapra száll át.

(2) A tag felhalmozási időszakban bekövetkező halála esetén a kedvezményezett választhat, hogy az egyéni számlán ráeső részt

a) egy összegben felveszi,

b) a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja,

c) más pénztárba viszi át.

(3) A tagsági viszony folytatása a felhalmozási időszakban akkor választható, ha a pénztár SzMSz-e ezt lehetővé teszi, és a kedvezményezett más pénztárban fennálló tagsági viszonyát megszünteti, vagy számlatulajdonos marad.

(4) Egyösszegű szolgáltatásra kedvezményezett a 28. § b) pontjában meghatározott esetben a nyugdíjszolgáltatás megkezdése előtt jelölhető.

A szolgáltatás alapvető feltételei, a járadék legkisebb összege

30. § (1) A járadékszolgáltatásra jogosult a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejűleg, vagy azt követően kérheti a nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

(2) A pénztártag normajáradéka, amelynél járadéka a megállapításkor nem lehet kevesebb, a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíj megállapítási szabályai szerinti, de legfeljebb öt év járulékfizetés nélküli elismert szolgálati idő figyelembevételével meghatározott nyugellátásának 25 százaléka.

A szolgáltatás fedezete és a szolgáltatás megállapítása

31. § (1) A pénztár járadékos időszakban lévő tagjai járadékszolgáltatását a járadék 32. § szerinti folyósításával vagy biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesítheti. A folyósítás módja a pénztár szolgáltatási szabályzata szerint járadékonként különböző lehet.

(2) A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének - aktuáriusi módszerek alapján - a pénztártag által választott életjáradékra, illetőleg a 28. § b) pontjában meghatározott feltételek szerint egy összegre való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfi és női halandóságot egyaránt figyelembe kell venni. A járadékot a biztonsági tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani.

(3) A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a Pénztárfelügyelet részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A választott szolgáltatás fedezetének képzése a szolgáltatás teljes fedezetének az egyéni számláról a választott szolgáltatás tartalék számlájára egy összegben való átvezetésével történik.

A pénztár szolgáltatási tevékenységének feltételei

32. § (1) A pénztár szolgáltatási tevékenységét a Pénztárfelügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadék-szolgáltatást is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a Pénztárfelügyelet a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi.

(2) A pénztár szolgáltatási szabályzatának legalább az életjáradékra és valamelyik, a kedvezményezettre is kiterjedő szolgáltatásra vonatkozó előírásokat, valamint a szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonsági tartalék képzésének és felhasználásának szabályait kell tartalmaznia. A tevékenységét kezdő pénztár szolgáltatási szabályzata nem tartalmazhat saját folyósítású járadékot. Amennyiben a pénztár valamely járadékát saját maga kívánja folyósítani, úgy ehhez huszonötezer fő alatti taglétszám esetén legalább 3 évvel, egyéb esetben 1 évvel a szolgáltatás megkezdése előtt be kell szereznie a Pénztárfelügyelet engedélyét.

(3) A pénztár által nyújtott saját járadékszolgáltatási tevékenység feltételei:

a) a pénztár saját demográfiai viszonyaira vonatkozó, e törvényben előírt statisztikákat vezette, ebből a pénztárra vonatkozó halandósági táblát elkészítette, valamint a járadék biztonságos nyújtásához szükséges számú nyugdíjas korú tagja van, és az ezeket alátámasztó számításokat a Pénztárfelügyeletnek benyújtotta,

b) az 58. § szerinti saját tevékenységi tartaléka van,

c) az 53. § (5) és (8) bekezdése alapján biztonsági tartalékot képez,

d) a 47. § (2) bekezdésében meghatározott képesítéssel rendelkező aktuáriust alkalmaz.

(4) A Pénztárfelügyelet a saját folyósítási járadék feltételeit tartalmazó szolgáltatási szabályzatot - a járadékosok várható létszáma és a szolgáltatások előrelátható fedezete és biztonsági tartalékai alapján - engedélyezi. A szolgáltatási szabályzat részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A Pénztárfelügyelet előírhatja a szolgáltatási szabályzat megváltoztatását, illetőleg intézkedhet és bírságot szabhat ki, ha a szabályzat valótlan adatokat tartalmaz, illetőleg a szabályzattal szemben támasztott jogszabályi követelményeknek nem felel meg.

(6) A pénztár a folyósítás alatt álló járadékok fedezetének rendelkezésre állását aktuáriusi értékelés készítésével ellenőrzi, és hiány esetén a Pénztárfelügyeletet és az Alapot értesíti.

Biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatás

33. § (1) A pénztár járadékszolgáltatási kötelezettsége a Bit. hatálya alá tartozó, valamely, az ügyfél védelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadék vásárlása útján is teljesíthető. A járadék vásárlásának forrása a pénztár erre vonatkozó szolgáltatási tartaléka. A biztosítóintézettől vásárolható járadékok azonosak azzal, amelyet a pénztár maga is felajánlhat [27. § (2) bekezdés].

(2) A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a pénztár, illetve szolgáltatást igénybe vevő tag egyaránt kiválaszthatja. A pénztártag abban az esetben is választhat más biztosítóintézet által nyújtott járadékszolgáltatást, ha pénztára is nyújtja ugyanazt a járadékszolgáltatást. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében.

(3) A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni, amelynek rendszeresen, havonta kifizetett összege nem lehet kevesebb, mint amire a pénztár által történő nyugdíjszolgáltatás esetében az Alap garanciája kiterjed. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a tag nem szüntetheti meg.

(4) A biztosítótól vásárolt járadékra az Alap által nyújtott garancia nem terjed ki.

VI. Fejezet

A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A pénztár jogállása és szervezete

Szervezeti és működési szabályzat

34. § (1) A pénztár jogi személy.

(2) A pénztár szervei:

a) a közgyűlés, részközgyűlés vagy küldöttközgyűlés (a továbbiakban együtt: közgyűlés),

b) az igazgatótanács,

c) az ellenőrző bizottság,

d) az SzMSz szerint létrehozott szakértői bizottságok.

(3) A pénztárban vagy közgyűlés (részközgyűlés), vagy küldöttközgyűlés működik.

(4) A közgyűlés formáját, megtartásának módját és részletes szabályait az SzMSz határozza meg.

(5) A közgyűlés a pénztártagok összességéből áll. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

(6) A részközgyűlés a pénztár tagságából képzett csoportokban külön megtartott közgyűlés. A részközgyűlésen minden tag egy és csakis egy csoportba tartozik, és a részközgyűlés határozatait az egyes gyűlések szavazatainak összesítésével hozza. A részközgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A részközgyűlés hatásköri és eljárási szabályait az SzMSz tartalmazza.

(7) A küldöttközgyűlés a pénztártagok küldötteken keresztüli képviseletével megtartott közgyűlés.

(8) A pénztár vezető tisztségviselői:

a) az igazgatótanács elnöke és tagjai,

b) az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai,

c) minden olyan, az SzMSz-ben meghatározott tisztségviselő, aki tisztségét a közgyűlés hatáskörébe tartozó választás alapján tölti be.

(9) Vezető tisztségviselővé csak büntetlen előéletű személy választható. A vezető tisztségviselők megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

(10) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjait az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közös közgyűlése választja. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a pénztár közgyűlése a mindkét szervezetet érintő kérdésekben közösen dönt.

(11) A (10) bekezdésben meghatározott közös közgyűlésen a tagoknak tagsági viszonyonként egy szavazata van. Egyebekben a közös közgyűlés szabályairól az alapszabályban kell rendelkezni.

35. § Az SzMSz-nek tartalmaznia kell:

a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat,

b) a taggá válás feltételét, a pénztár szerveződési elvét,

c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszűnésével, valamint - ha a pénztár azt lehetővé kívánja tenni - a kedvezményezett pénztártaggá válásával kapcsolatos eljárásokat,

d) a tagok jogait és kötelezettségeit,

e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító előírásokat,

f) a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,

g) a pénztári szolgáltatások típusait,

h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét,

i) a pénztár szervezetére, a közgyűlés formájára, illetve ahol küldöttközgyűlés működik a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat,

j) az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra, ezek választására, szakértői bizottságokra, az ügyvezetőre, illetőleg ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére irányadó főbb szabályokat,

k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó főbb szabályokat,

l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvető előírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetőleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatóra bízza-e; ez esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos előírásokat is tartalmazza a szabályzat, továbbá

m) mindazt amit e törvény meghatároz, és amit a közgyűlés szükségesnek tart.

A közgyűlés

36. § (1) A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés.

(2) Küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlés létszáma 25-100 küldött lehet. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják.

(3) A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a pénztár SzMSz-e tartalmazza. Az SzMSz-ben rendelkezni kell az újonnan belépő, átlépő tagok képviseletéről is.

(4) A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg.

37. § (1) A közgyűlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta előtti 90 napos időszakban kell a közgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet elrendeli, vagy az ellenőrző bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. Az SzMSz más esetekben is előírhatja a közgyűlés összehívását.

(2) A közgyűlés összehívásának módjáról a pénztár SzMSz-ében kell rendelkezni. A közgyűlés összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A közgyűlés összehívását - a közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően - egy országos napilapban, illetőleg a helyi és munkahelyi időszakos lapban is legalább egy alkalommal meg kell hirdetni. A hirdetmény tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját.

(3) A küldöttközgyűlés összehívásáról szóló értesítést, a küldöttközgyűlést megelőzően legalább 15 nappal előbb el kell juttatni a küldötteknek. A bíróság vagy a Pénztárfelügyelet az értesítés tekintetében, az e törvényben foglaltnál rövidebb határidőt is előírhat.

(4) A közgyűlés összehívása az igazgatótanács feladata. Amennyiben az igazgatótanács a közgyűlés összehívása iránt nem intézkedik, az indítványozók a Pénztárfelügyelethez, annak elutasító döntése után 30 napon belül a bírósághoz fordulhatnak. A közgyűlést a bíróság vagy a Pénztárfelügyelet is összehívhatja.

(5) A közgyűlésre a Pénztárfelügyelet képviselőjét is meg kell hívni. A Pénztárfelügyelet képviselője a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt.

38. § (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a pénztártagok felének képviselete biztosított.

(2) Ha a közgyűlés határozatképtelen, úgy a 15 napos időköz megtartásával másodízben összehívott közgyűlés az előzetesen, határozati javaslattal együtt beterjesztett eredeti napirendi pontok tekintetében a képviseltek számától függetlenül határozatképes.

(3) A közgyűlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel.

(4) A közgyűlés a határozatait - ha az SzMSz eltérően nem rendelkezik - egyszerű szavazattöbbséggel hozza.

39. § (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapító okirat módosítása,

b) az SzMSz elfogadása, illetőleg módosítása,

c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,

d) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása,

e) az igazgatótanács éves beszámolójának - ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés - elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről,

f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása,

g) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletéről,

h) döntés érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról,

i) döntés a pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről,

j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal,

k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése,

l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról.

(2) A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt - a közgyűlést követő 30 napon belül - meg kell küldeni a Pénztárfelügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni.

(3) A közgyűlési határozatok ellen a pénztártagok, illetve a küldöttek, valamint a Pénztárfelügyelet a határozat meghozatalától számított 90 napon belül keresetet nyújthat be a pénztár székhelye szerint illetékes megyei bíróságon.

Az igazgatótanács

40. § (1) Az igazgatótanács a pénztár ügyvezető szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ.

(2) Az igazgatótanács

a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről,

c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját,

d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot,

e) dönt a vagyonértékelés módjáról, vagyonkezelő kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról - szükség szerint - az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról,

f) gondoskodik a pénztár zavartalan működéséről. Ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot,

g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról,

h) elfogadja ügyrendjét.

(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt.

(4) Az igazgatótanácsnak - az SzMSz eltérő rendelkezése hiányában - legalább 3 havonként kell ülést tartania. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. Az igazgatótanács ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a közgyűlés határozata előírta, illetve ha az ellenőrző bizottság vagy az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri.

(5) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van.

(6) Az igazgatótanács határozatait - amennyiben az SzMSz másként nem rendelkezik - a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(7) Az igazgatótanács minősített többséggel - az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével - határoz:

a) a közgyűlés elé terjesztendő éves beszámoló elfogadásáról,

b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő - pályázat útján történő - kiválasztásáról,

c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról.

(8) Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát.

41. § Az igazgatótanács a 40. § (2) bekezdés a)-b) és g) pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását - felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett - az ügyvezetőre átruházhatja. A hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről az igazgatótanács ügyrendjében kell rendelkezni.

A pénztár képviselete

42. § (1) A pénztárat

a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

b) az igazgatótanács 2 tagja,

c) a pénztár 2 képviseleti joggal felruházott alkalmazottja,

d) az ügyvezető és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselője

együttesen képviseli.

(2) A pénztár tisztségviselőjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal.

Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre

43. § (1) A közgyűlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyűlés mandátumának lejártát követően, az új küldöttközgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ.

(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.

(3) Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik.

(4) Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára.

Személyi és tárgyi feltételek

44. § (1) A pénztár a pénztártevékenységet csak a szolgáltatás nyújtásához, illetve a gazdálkodási, tagfelvételi tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi feltételek, technikai, informatikai, műszaki felszereltség és a tevékenység végzésére alkalmas helyiségek birtokában kezdheti meg, továbbá rendelkeznie kell a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működéshez szükséges belső szabályzatokkal, valamint az egyes tevékenységek végzésében előírt pénzügyi követelmények teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, tartalékokkal.

(2) A pénztár köteles

a) ügyvezetőt (helyettes ügyvezetőt),

b) a számviteli rendért felelős vezetőt (főkönyvelőt),

c) befektetésekért felelős vezetőt,

d) biztosításmatematikust (aktuáriust),

e) könyvvizsgálót,

f) jogászt,

g) belső ellenőrt

alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. Az a), b), c) és g) pontokban felsorolt személyeket a pénztár kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.

(3) Az ügyvezető elláthatja az (1) bekezdés c), f) pontban meghatározottak feladatát is, amennyiben a vonatkozó feltételeknek egyébként megfelel.

(4) A Pénztárfelügyelet, illetve az Alap részére teljesítendő információszolgáltatáshoz a pénztárnak rendelkeznie kell a beszámolási rendszerhez, nyilvántartási követelményekhez igazodó számítástechnikai eszközökkel.

Az ügyvezető

45. § (1) A pénztár ügyvezetője a pénztárral munkaviszonyban álló személy. Az ügyvezető nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője.

(2) Ügyvezetőként (ügyvezető-helyettesként) az alkalmazható, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú pénzügyi, közgazdasági vagy jogi végzettséggel, legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal, valamint pénztárüzemi vezetői tevékenységre feljogosító szakvizsgával rendelkezik.

(3) Az igazgatótanács kérésére a Pénztárfelügyelet a pénztárüzemi vezetői szakvizsga megszerzése alól meghatározott időtartamra - legfeljebb 3 évre - felmentést adhat.

(4) Az ügyvezető felelős az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket e törvény, illetőleg az SzMSz a közgyűlés vagy az igazgatótanács hatáskörébe utal.

(5) Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Pénztárfelügyelethez fordulhat.

A könyvvizsgáló

46. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója, tagja, a pénztár ügyvezetője, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezető tisztségviselője, vezető beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálója és közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a szervezetnek a könyvvizsgálói tevékenységet végző dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb hároméves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb 3 pénztárnál bízható meg könyvvizsgálói feladatok ellátásával.

(5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.

(6) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót és pénzügyi tervet köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. E nélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.

(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentős csökkenése várható, köteles az ellenőrző bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.

(8) Ha a pénztár közgyűlését az igazgatótanács - nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Pénztárfelügyeletet és a bíróságot.

A biztosításmatematikus

47. § (1) A biztosításmatematikus aláírásával ellenjegyzi:

a) a pénzügyi tervet, az éves beszámolóban az aktuáriusi értékelést, a biztosításmatematikai statisztikai jelentést, a tartalékok képzésére és mértékére vonatkozó számításokat,

b) az igazgatótanács döntését megelőzően a pénztár szolgáltatási szabályzatát,

c) a biztosítóintézettel kötendő kockázatmegosztást célzó szerződéseket,

d) az a)-c) pontokra vonatkozó adatok helytállóságát, a számítások helyességét, valamint igazolja a rendelkezésre álló adatok teljeskörűségét és a számítások alapjául szolgáló módszerek megfelelőségét.

(2) A pénztár biztosításmatematikusaként az alkalmazható, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott tanácsadói szintű biztosításmatematikusi (aktuáriusi) szakképesítéssel rendelkezik,

b) legalább hároméves - biztosítónál, pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a Pénztárfelügyeletnél (az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeleténél), az Állami Biztosítás Felügyeletnél, felsőoktatási intézményben, a biztosításmatematikusok szakmai érdek-képviseleti szervénél vagy biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnál vagy biztosítási szaktanácsadóként szerzett - szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) a pénztárral munkaviszonyban vagy megbízási viszonyban áll,

d) büntetlen előéletű.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül azon szakok oklevele, amelynek megszerzéséhez tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán legalább négy féléves, szigorlattal lezárt matematikai és statisztikai képzés szükséges. Ilyennek minősül különösen a tudományegyetemen, pénzügyi és számviteli főiskolán fakultáció vagy posztgraduális képzés során szerzett legalább négy féléves biztosításmatematikai képzés.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meglévő feltételek fennállását az érintett szervek igazolják. A Pénztárfelügyelet az aktuáriusi szakképesítés, illetőleg a gyakorlati idő követelménye alól 3 évre felmentést adhat.

Befektetésekért felelős vezető

48. § (1) A pénztár köteles befektetésekért felelős vezetőt alkalmazni abban az esetben is, ha a vagyonkezelői tevékenység ellátásával vagyonkezelő szervezetet bíz meg.

(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával, vizsgával rendelkező, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, megfelel az Épt. 14. §-ában meghatározott személyi feltételeknek.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettség az egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség.

A pénztár vezetőire vonatkozó felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok

49. § (1) A pénztár vezető állású személye a 44. § (2) bekezdésében, valamint az SzMSz-ben meghatározott más munkakört betöltő személy, ha a pénztárral munkaviszonyban áll, és választása, kinevezése nem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) A pénztár vezető tisztségviselője és vezető állású személye, valamint a pénztár aktuáriusi, könyvvizsgálói, jogászi feladatait nem munkaviszony keretében ellátó személy az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a pénztárnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelősek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak.

(3) Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság, valamint az SzMSz-ben meghatározott más testületi szerv tagjai, az adott testület döntéseiért egyetemleges felelősséget viselnek. Nem terheli a felelősség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenőrző bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenőrző bizottsági tag esetében a közgyűlésnek bejelentette.

(4) Nem választható meg a pénztár vezető tisztségviselőjének, illetve nem alkalmazható a pénztárban vezető állásúként az a személy,

a) aki 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, biztosítóban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét az illetékes felügyelet visszavonta,

b) aki vezető tisztségviselő volt olyan önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, pénztárban, biztosítóintézetben, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét állami felügyelete visszavonta,

c) aki súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény, az Épt., a Hpt., az Átt., a Bat., a Bit., az Öpt., illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott,

d) aki vezető tisztségviselője volt olyan, a Gt. hatálya alá tartozó vállalkozásnak vagy szövetkezetnek, amelyben 5 éven belül csőd- vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni,

e) akinek egyéb tulajdonosi érdekeltsége és üzleti tevékenysége veszélyeztetné a pénztár biztonságos működését.

(5) A (4) bekezdés e) pontja alkalmazása szempontjából a pénztár biztonságos működését veszélyezteti különösen, ha a leendő vezető tisztségviselő

a) tevékenysége, illetve a pénztárra gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénztár független, megbízható és körültekintő irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetve kapcsolatainak jellege, vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a vezető és/vagy ellenőrző tevékenységet akadályozza.

(6) A vezető tisztségviselő köteles a pénztár igazgatótanácsának és a Pénztárfelügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha

a) egy másik pénztárnál, befektetési vállalkozásnál, pénzügyi intézménynél, biztosítónál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál vezető tisztségviselővé választják vagy ekként alkalmazzák, illetve ilyen tisztségét megszünteti,

b) valamely, az a) pont szerinti vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy ilyen részesedését megszünteti,

c) ellene büntetőeljárás indult.

(7) A vezető tisztségviselő nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

A pénztárak gazdálkodása

50. § (1) A pénztár gazdálkodása keretében

a) gondoskodik a pénztárvagyon befektetéséről és kezeléséről,

b) a pénztár működtetése, illetve a pénztárvagyon befektetése keretében tulajdont szerezhet a pénztár vagyonának befektetését és kezelését, a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó gazdálkodó szervezetben,

c) teljesíti az Alappal szemben fennálló fizetési kötelezettségeit, és igénybe veszi azok szolgáltatásait.

(2) A pénztár a gazdálkodása során elért bevételeit kizárólag a szolgáltatások fedezetének biztosítására, a szolgáltatások szinten tartására, illetve fejlesztésére, valamint a gazdálkodás költségeinek fedezetére fordíthatja, abból tartalékokat képez. A pénztár vagyona sem osztalék, sem részesedés formájában nem fizethető ki.

(3) A pénztár gazdálkodásából származó bevétel a társasági adó és helyi iparűzési adókötelezettség tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek.

(4) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár gazdálkodását, vagyonkezelését, szolgáltatását, nyilvántartásait és könyvvezetését az önkéntes nyugdíjpénztárétól elkülönítetten kell végezni, illetve vezetni.

51. § Amennyiben a pénztár indulásakor vagyonnal rendelkezik, azt az alakuló közgyűlés határozatával a tartalékok között fel kell osztani.

52. § A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani. A számlavezetőjét és számlájának számát köteles a számlamegnyitást követően, haladéktalanul bejelenteni a Pénztárfelügyeletnek és az Alapnak. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között a befektetési tevékenységéhez, szolgáltatási tevékenységéhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat.

A pénztár pénzügyi terve

53. § (1) Az igazgatótanács évente a közgyűlés elé terjeszti a pénztár rövid távú és hosszú távú pénzügyi tervét. A pénztár hosszú távú pénzügyi tervet első ízben a működés megkezdését követő ötödik évben készít. A pénzügyi terv nem lehet ellentétes a pénztárakra vonatkozó gazdálkodási és beszámolási szabályokkal, valamint a pénztár szabályzataival.

(2) A pénzügyi tervnek tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat:

a) a taglétszám várható alakulását,

b) a szolgáltatások meghatározását, várható igénybevételét és értékét,

c) az előrelátható bevételeket, ezen belül elkülönítetten a tagdíjat, a befektetések várható hozamát és az egyéb bevételeket,

d) a várható kiadásokat, ezen belül elkülönítetten a szolgáltatások, a működés, a befektetések kiadásait és az egyéb kiadásokat,

e) az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok közötti, a szolgáltatás megállapításakor esedékes átcsoportosítást, valamint a befektetéssel, továbbá a szolgáltatással kapcsolatos tartalékok képzését,

f) a tartalékok közötti átcsoportosításokat.

(3) A várható bevételek között külön-külön kell kimutatni:

a) a tagok által fizetett tagdíjat,

b) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagy természetes személyek eseti adományának, rendszeres támogatásának értékét,

c) a befektetések,

1. bruttó hozamát,

2. nettó hozamát,

d) az eszközök értékesítéséből származó bevételeket, ezen belül az árfolyam-különbözeteket,

e) a vagyonkezelő szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,

f) az adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási feladatokat ellátó szervezetben szerzett részesedésből származó bevételt,

g) az átlépő tagok által a más pénztárból hozott, a tag követelésének megfelelő összeget,

h) a tagok egyéb befizetéseit,

j) a hitelfelvételből származó bevételt,

i) az egyéb bevételeket.

(4) A várható kiadások között külön-külön kell kimutatni:

a) a szolgáltatások típusonkénti kiadásait,

b) a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadásokat,

c) az átlépő tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének megfelelő összeget,

d) a folyó működés kiadásait költségnemenkénti bontásban,

e) pénzügyi befektetéseket,

f) az értékesítésre kerülő eszközök nyilvántartott értékét,

g) a pénztári tartalékok befektetéséhez kapcsolódó kiadásokat,

h) az Alappal, a Pénztárfelügyelettel kapcsolatos kiadásokat,

i) a tagdíj behajtásával összefüggő kiadásokat és a jogosulatlanul felvett járadék behajtásának kiadásait,

j) a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, valamint felújítására szükséges kiadásokat,

k) a tagoknak visszatérített összegeket,

l) a hitel törlesztésének, visszafizetésének kiadásait.

(5) A pénzügyi tervnek a tartalékok alakulását a gazdálkodási és befektetési szabályokkal összhangban, az alábbiak szerint kell tartalmaznia:

a) a tartalék nyitó állományát,

b) a tartalék befektetését,

c) tervezett bevételeit és kiadásait,

d) a tartalék eszközértékében beálló változásokat,

e) a tartalék záró állományát.

(6) A tartalékok alakulásán belül ki kell mutatni az előre látható vagyonátértékelési különbözetet.

(7) A pénzügyi tervnek ki kell térnie a működéssel kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások bemutatására, valamint a működési tartalék alakulására is.

(8) A fedezeti, illetve likviditási tartalékon belül külön kell tervezni az egyéni számlákról a szolgáltatások fedezetének képzését a szolgáltatási tartalékokban, a hozamkiegyenlítési és a demográfiai tartalékok, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyéb biztonsági tartalékok alakulását.

54. § (1) Az éves pénzügyi terv negyedéves ütemezésben készül.

(2) A hosszú távú terv elsődlegesen a pénztár várható működési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az éves pénzügyi tervhez képest egyszerűsített szerkezetben, az időszakon belül éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.

55. § (1) A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlést követő 30 napon belül megküldi a Pénztárfelügyeletnek.

(2) A Pénztárfelügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, illetve a pénztár SzMSz-ének. A pénztár a Pénztárfelügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni. A pénzügyi terv tartalmának részletes szabályait és összeállításának módszereit a Kormány rendeletben határozza meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó külön szabályok

56. § (1) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására és pénzügyi tervére az 50-55. § rendelkezéseit, a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes nyugdíjpénztár munkaszervezetét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy az lehetővé tegye az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a pénztárhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági események kihatásainak a különböző pénztári tevékenységre történő elszámolását és folyamatos nyilvántartását.

(3) Azokat a bevételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek mindkét típusú pénztári tevékenységhez kapcsolódnak, vagy bevételarányosan egyikhez sem rendelhetők, belső elszámolási szabályok alkalmazásával kell a források között megosztani.

(4) A pénztár pénzügyi tervének tartalmaznia kell a közös kiadásoknak és bevételeknek az egyes pénztári tevékenységekre eső részét is.

(5) A pénztárnak a közös tevékenységére vonatkozóan olyan tervet kell készítenie, amely tartalmazza a közös feladatok ellátása érdekében felmerülő kiadásokat és bevételeket.

(6) Az önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett pénztár pénzügyi tervére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

A pénztári tartalékok és működésük

57. § (1) A pénztár bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel.

(2) A pénztár a törvényben meghatározott kötelező tartalékok mellett az SzMSz-ben meghatározott további tartalékokat is képezhet.

58. § (1) A pénztárnak bevételeiből elkülönített tartalékot - saját tevékenységi tartalékot - kell képeznie abban az esetben, ha vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységét nem helyezi ki. E tartalék a felsorolt tevékenységek működési zavarai esetén a biztonsági tartalékok kimerülése után a fedezeti tartalék feltöltésére szolgál.

(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke 100 millió forint.

  Vissza az oldal tetejére