Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.7.)

1997. évi CI. törvény

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról * 

1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája és a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselői, ügykezelői és fizikai alkalmazottai közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. § A Ktv. 2. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya nem terjed ki)

c) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;

d) a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatottakra.”

3. § A Ktv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) E törvény rendelkezéseit a 20/A. §, 23-30/A. § és 32-36. § kivételével kell alkalmazni

a) a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint

b) a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett (11/A. §)

köztisztviselőre.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra, ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

4. § A Ktv. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a munkáltatói jogkör a hivatali szervezet vezető megbízású köztisztviselőjére átruházható.

(2) Ha a köztisztviselő kinevezése testület hatáskörébe tartozik, a kinevezést, a felmentést és az összeférhetetlenség megállapítását, továbbá a fegyelmi eljárás megindítását és a fegyelmi büntetés kiszabását - kivéve az 51. § (2) bekezdését - a testület nem ruházhatja át.”

5. § A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és - a 70. § (3) bekezdés kivételével - legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg.”

6. § A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik, és

b) legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.”

7. § A Ktv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A községi önkormányzat képviselő-testülete és a külszolgálati hálózat felügyeletét ellátó miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól - különösen indokolt esetben - felmentést adhat.

(3) Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselőnek a 21/A. § (1) bekezdésében felsorolt tisztsége összeférhetetlen betöltendő állásával és abból eredő kötelezettségeivel.”

8. § A Ktv. II. fejezetének a „Pályázat” címe a következő címre módosul és a 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nyilvános közzététel és pályázat

10. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közigazgatási szerv vezetői és köztisztviselői álláshelyének megüresedéséről - a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári beosztást kivéve - 15 napon belül a belügyminiszter által meghatározott rendben tájékoztatást küld a Belügyminisztériumnak, feltéve, ha e határidőn belül az üres álláshelyet nem tölti be. A Belügyminisztérium a megüresedett álláshelyet hivatalos lapjában rendszeresen közzéteszi.

(2) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.

(3) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni. A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívás megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.

(4) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A pályázatokról - a (4) bekezdésben meghatározott esetben - az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével - egyéb esetben anélkül - a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül - testület esetében a következő ülésen - a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. Kinevezni csak azt a köztisztviselőt lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(6) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.”

9. § A Ktv. 11. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával - a (2) bekezdésben, a 11/A. § és a 11/B. §-ban foglalt kivétellel - határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását - továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot - írásba kell foglalni.

(2) Közszolgálati jogviszony helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából határozott időre is létesíthető olyan személlyel, aki a 7. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. A határozott idejű közszolgálati jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 43-44. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(5) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, továbbá a munkakörét és a külön jogszabályban meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”

10. § A Ktv. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

„11/A. § (1) A Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormányfőtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a Kormány döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(2) A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve - ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület - a községi önkormányzat kivételével - önkormányzati főtanácsadói, önkormányzati tanácsadói (a továbbiakban: politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó) munkaköröket hozhat létre a képviselő-testület hivatalában a képviselő-testület és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkakörök számát közigazgatási szervenként a Kormány állapítja meg. Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(5) Politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és a 7. § (1) bekezdésben előírt egyéb feltételekkel rendelkezik. A kinevezés a Kormány, a miniszter, a képviselő-testület és bizottsága, illetve a polgármester megbízatásának idejére szól. A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat

a) az (1) bekezdés esetében a miniszterelnök kabinetfőnöke,

b) a (2) bekezdés esetében a miniszter,

c) a (3) bekezdés esetében a polgármester

gyakorolja.

(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére -

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben szak-főtanácsos vagy főtanácsos,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy tanácsos I.

besorolást kap.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó a besorolásától függetlenül személyi illetményre jogosult, amelynek összegét az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. E munkakörök nem számíthatók bele a 42. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott 20%-os mértékű korlátozásba.

(7) Ha a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó közszolgálati jogviszonya a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, a polgármester, a képviselő-testület, illetve bizottsága megbízatásának megszűnése következtében szűnik meg, végkielégítés címén kéthavi illetményére jogosult, feltéve, hogy a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói jogviszonya legalább két évig folyamatosan fennállt.”

11. § A Ktv. a következő 11/B. §-sal egészül ki:

„11/B. § (1) A kinevezésben a közszolgálati jogviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető.

(2) A próbaidő tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartamát pályakezdőnél a gyakornoki időbe be kell számítani.

(3) A próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) Nem köthető ki próbaidő, ha a kiválasztás jogszabály által elrendelt pályázat útján történik, illetve, ha a közszolgálati jogviszony létesítésekor vezetői kinevezésre, megbízásra is sor kerül.”

12. § A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése

a) fizetési fokozatban történő előrelépése,

b) a 31. § (2) és (7) bekezdésben foglaltak szerinti intézkedés,

c) - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, valamint

d) ha - a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helyének változatlanul hagyása mellett - a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás

indokolja a kinevezés módosítását.”

13. § A Ktv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;

b) a köztisztviselő halálával;

c) e törvény erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;

d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel.

(2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével;

b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez;

c) lemondással;

d) felmentéssel;

e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.”

14. § (1) A Ktv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. A képzettségének és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakört akkor is fel kell ajánlani a köztisztviselőnek, ha az a besorolásának nem felel meg. Ebben az esetben, ha áthelyezéséhez nem járul hozzá, akkor a végkielégítés teljes összegére jogosult.”

(2) A Ktv. 17. §-a a következő új (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.

(6) Az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés f) pontja alapján felmenteni.

(7) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.”

15. § A Ktv. 17/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát a 17. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megszüntetni.”

16. § A Ktv. a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § (1) Csoportos létszámleépítésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének b)-d) pontja alapján - harminc napon belül - felmentésre tervezett köztisztviselők száma

a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,

b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,

c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10%-a,

d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.

(2) A 17. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt szervek létszámcsökkentést elrendelő döntését megelőzően a belügyminiszter a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórumot (a továbbiakban: KÉF), a képviselő-testület a polgármesteri hivatalban és a megyei önkormányzat hivatalában a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben részt vevő feleket (a továbbiakban együtt: közszolgálati érdekegyeztetés) - feltéve, ha van ilyen - hívja össze és tárgyalást kezdeményez az érdekegyeztetésben részt vevőkkel. A tárgyalásnak ki kell terjednie a csoportos létszámleépítés elkerülhetőségének módjára, illetve eszközére, vagy az azzal érintett köztisztviselők számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra. A tárgyalást megelőzően a tárgyaló felekkel közölni kell:

a) a tervezett csoportos létszámleépítés okait;

b) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők számát;

c) a döntést megelőző időszakra vonatkozóan a létszámleépítésben érintett közigazgatási szervek létszámát;

d) a létszámleépítés végrehajtásának tervezett időbeli ütemezését;

e) a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők kiválasztásának szempontjait.

(3) A közszolgálati érdekegyeztetést a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntést megelőzően olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a konzultációra legalább 30 nap felkészülési idő álljon rendelkezésre.

(4) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét kikérni.

(5) A közigazgatási szerv a csoportos létszámleépítésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámleépítéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

(6) A közigazgatási szerv az (5) bekezdés szerinti döntésekor az érintett köztisztviselőnek a törvény 5. számú melléklete szerinti adatait - a felmentés közlését megelőzően legalább 30 nappal - köteles a központi közszolgálati nyilvántartásnak - a Kormány által meghatározott rendben - közvetlenül megküldeni a köztisztviselő közigazgatáson belüli újrafoglalkoztatásának elősegítése céljából.

(7) Csoportos létszámleépítés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott konzultációs és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.

(9) A (2) és az (5) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”

17. § A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult.”

18. § (1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje

a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi,

b) a nyolc évet nem haladja meg, három havi,

c) a tizenkét évet nem haladja meg, hat havi,

d) a húsz évet nem haladja meg, kilenc havi,

e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi

- a felmentés kezdetekor járó - illetményének megfelelő összeg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”

(2) A Ktv. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a köztisztviselő, ha felmentésére azért került sor, mert a 17. § (3)-(4) bekezdése szerinti áthelyezéséhez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest rövidebb vagy hosszabb heti kötelező munkaidővel együttjáró munkakört ajánlanak fel,

c) a korábbi határozatlan idejű alkalmazás helyett határozott idejűt ajánlanak fel,

d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.

Az a) pont alkalmazása szempontjából akkor is a köztisztviselő besorolása szerinti illetményt kell figyelembe venni, ha személyi illetményben, címadományozásban, főtanácsadói, tanácsadói megbízásban részesült.”

(3) A Ktv. 19. §-ának (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(8) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha:]

b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában öregségi nyugdíjra jogosult, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére, vagy rokkantsági nyugdíjban részesül;”

19. § A Ktv. a következő 20/A. §-sal és azt megelőzően a II. fejezet a következő alcímmel egészül ki:

„A tartalékállomány

20/A. § (1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre - abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást, kinevezett vezető esetén másik vezetői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.

(2) A tartalékállományba helyezésről a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője intézkedik. Intézkedéséről - a Kormány által meghatározott rendben - haladéktalanul értesíti a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartását (62. §).

(3) A tartalékállományba helyezés alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik köztisztviselői munkakör felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen köztisztviselői munkakörrel rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.

(4) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő alkalmazásáról. Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell. Ebben az esetben a felmentésre irányuló munkáltatói intézkedést - az áthelyezés idejének megfelelően - vissza kell vonni; ez azonban nem érinti a felmentési idő alatt a felmentés visszavonásáig már kifizetett illetmény jogalapját. Ha a köztisztviselő az áthelyezéséhez nem járul hozzá, a 19. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A tartalékállományba helyezés alatt a felmentésre és a végkielégítés kifizetésére vonatkozó szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a köztisztviselő a felmentési időre járó illetményre havonta egyenlő részletekben jogosult,

b) a végkielégítés kizárólag a felmentési idő utolsó napján fizethető ki.

(6) A közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselő vezetői megbízásának visszavonása esetén - egyetértésétől függően - legfeljebb hat hónapig tartalékállományba helyezhető abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének megfelelő másik vezetői állást ajánljanak fel.

(7) A vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt újra be kell sorolni. A tartalékállományba helyezésről - a köztisztviselő egyetértése esetén - a közigazgatási szerv hivatali szervezetének a vezetője dönt. Döntéséről a Kormány által meghatározott rendben haladéktalanul értesíti a Belügyminisztérium központi közszolgálati nyilvántartását (62. §).

(8) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.

(9) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:

a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;

b) a köztisztviselő vezetői megbízást, kinevezést kap;

c) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.

(10) A tartalékállomány fennállása alatt a központi közszolgálati nyilvántartás feladata - a Kormány által meghatározott módon - a köztisztviselő és az (1) bekezdésben meghatározott szervek szakmai és munkaköri adatainak felhasználásával a köztisztviselőnek felajánlható másik vezetői megbízás, illetve kinevezés lehetőségének felkutatása. A tartalékállományba helyezésről megküldött értesítést követően tájékoztatja a betöltetlen vezetői állással rendelkező közigazgatási szervek vezetőit a tartalékállományba helyezésről, valamint a köztisztviselő e törvényben meghatározott adatairól.

(11) A megkeresett közigazgatási szerv vezetője a rendelkezésére bocsátott információk alapján mérlegelési jogkörében dönt a tartalékállományba helyezett köztisztviselő vezetőkénti alkalmazásáról. Döntéséről - a Kormány által meghatározott rendben - tájékoztatja a központi közszolgálati nyilvántartást. A köztisztviselő alkalmazásakor az áthelyezésről - a köztisztviselő beleegyezése esetén - rendelkezni kell.”

20. § (1) A Ktv. 21. §-ának (2) és (3) bekezdésében az „egyéb jogviszonyt” szövegrész „egyéb és további jogviszonyt” szövegrészre módosul.

(2) A Ktv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A köztisztviselő gazdasági társaságnál vezető tisztségviselőnek, illetve felügyelő bizottsági tagnak való felkérését előzetesen, tisztségének megszűnését haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni.

(2) A köztisztviselő haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni, ha a gazdasági társaság tevékenysége megváltozik.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő bejelentését követő 8 napon belül - mérlegelési jogkörben - dönt arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott tisztség összefér-e a köztisztviselő állásával és abból eredő kötelezettségeivel, figyelemmel a 21. § (5) bekezdésének a) pontjára. Erről a köztisztviselőt írásban tájékoztatja.”

21. § A Ktv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik.”

22. § (1) A Ktv. 24. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő]

h) harminchárom év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után szak-főtanácsos

besorolást kap.”

(2) A Ktv. 24. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő]

f) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs

besorolást kap.”

23. § A Ktv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A köztisztviselőt - a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően - magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

a) a feladatainak ellátására - a 34. § (1) bekezdése kivételével - legalább „alkalmas” minősítést kap, és

b) a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy

c) a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette.

(2) A közszolgálati jogviszonyban töltött idő 24. § szerinti számításánál a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül 6 hónapot meghaladó időtartamot - kivéve a sor- és tartalékos katonai, polgári szolgálat idejét, a 10 éven aluli gyermek ápolásának, gondozásának céljából, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát - figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A köztisztviselőnek fogalmazó II. besorolásához egy éven belül, előadó II. besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.

(4) A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.

(5) Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(6) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazda képesítést, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzett.

(7) Közigazgatási szakvizsgát az tehet, aki fogalmazó I. vagy ennél magasabb besorolási fokozatú köztisztviselő, közigazgatási alapvizsgát tett, vagy az alól mentesült, a 8. § kivételével közigazgatási szervnél szerzett legalább négy éves gyakorlattal rendelkezik.

(8) Nem kell közigazgatási szakvizsgát tenni annak, aki jogi szakvizsgával rendelkezik. Mentesül a közigazgatási szakvizsga alól az olyan tudományos fokozattal rendelkező köztisztviselő is, akinek a tudományos fokozatát az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság Elnöksége közigazgatási jellegűnek minősítette.

(9) Közigazgatási szakvizsga-pótlékra az a köztisztviselő jogosult, aki közigazgatási vagy jogi szakvizsgát tett, illetőleg közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozatot szerzett, ha vezetői megbízással, kinevezéssel, illetve szakmai tanácsadói, főtanácsadói címmel, valamint főtanácsadói, tanácsadói megbízással nem rendelkezik. A pótlék mértéke az illetményalap 50%-a.

(10) Az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek a köztisztviselő feladatának ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére irányulhatnak.”

24. § A Ktv. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köztisztviselő a 7. § (4) bekezdése szerint felmentést kapott, őt a feltétel teljesítéséig a 23. § szerinti besorolásánál eggyel alacsonyabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.”

25. § A Ktv. 27. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köztisztviselő a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, a magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kell sorolni.

(2) Ha a következő besorolási fokozathoz jogszabály, illetve a közigazgatási szerv nem írt elő feltételeket [25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja], de a köztisztviselő az adott szervezetben hasznosítható új ismereteket szerez, vagy „kiválóan alkalmas” minősítést kap, illetve kimagasló munkát végez, őt az előírt várakozási idő lejárta előtt eggyel magasabb besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába lehet sorolni.”

26. § A Ktv. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 25. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjaiban meghatározott feltételeket a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőre, magasabb besorolási fokozatba sorolásánál nem vehető figyelembe az előírt határidőtől a feltétel teljesítéséig eltelt időtartam.”

27. § A Ktv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Ha a köztisztviselő kinevezésekor, áthelyezésekor nem rendelkezik a 25. § (3) bekezdésében előírt feltétellel, akkor őt a 23. § rendelkezésének megfelelően kell besorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.

(3) A köztisztviselő az (1) bekezdésben és a 26. §-ban meghatározott esetekben is - a 28. § (1) bekezdés esetét kivéve - a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján jogosult az előmenetelre.

(4) Ha a 11. § (2) bekezdése alapján határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell. Ha a köztisztviselő ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesít, az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani.”

28. § A Ktv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A hivatali szervezet vezetője a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes szak-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(2) Címzetes tanácsosi cím a legalább 9, címzetes főtanácsosi cím a legalább 13, címzetes szak-főtanácsosi cím a legalább 17, címzetes főmunkatársi cím a legalább 12 év közszolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező köztisztviselőnek adományozható.

(3) A köztisztviselő a címzetes tanácsosi címmel tanácsos I., a címzetes főtanácsosi címmel főtanácsos, a címzetes szak-főtanácsosi címmel szak-főtanácsos, a címzetes főmunkatársi címmel főmunkatárs besorolási fokozat legmagasabb fizetési fokozatába kerül. Ha a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor az általános előmeneteli szabályok szerint sorolható magasabb besorolási fokozatba.”

29. § A Ktv. 30/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § (1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 10%-át.

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó - legalább 5 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező - köztisztviselőnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó - legalább 10 éves közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező - köztisztviselőnek adományozható, aki „kiválóan alkalmas” minősítésű.

(3) A szakmai tanácsadó, illetve szakmai főtanácsadó a közigazgatási szervre vonatkozó szabályok szerint vezetői pótlék nélkül számított főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői illetményre jogosult. Vezető esetében, ha a címmel járó illetmény magasabb, mint a vezetői illetménye, akkor a magasabb illetményre jogosult.

(4) A szakmai (fő)tanácsadói címet „kevéssé alkalmas” minősítés esetén vissza kell vonni, ebben az esetben a köztisztviselő a címmel járó illetmény helyett a besorolás szerinti illetményére és a szakvizsga-pótlékra jogosult.”

30. § (1) A Ktv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Egy főosztályvezető-helyettesi megbízás - a főosztályvezető helyettesítésére - szervezeti egység vezetése nélkül is adható, ha a főosztályvezetőt a főosztály vezetésén túlmenően egyéb rendszeres feladat ellátásával is megbízták, vagy a főosztály létszáma, illetve belső szervezeti tagozódása ezt indokolttá teszi.”

(2) A Ktv. 31. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik, és az új (7) bekezdésben az (5) bekezdésre hivatkozás (6) bekezdésre változik:

„(5) A jegyző előmenetelére a (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

31. § A Ktv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A Miniszterelnöki Hivatalban a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára kormányfőtanácsadói és kormánytanácsadói, a miniszteri kabinetben - ennek hiányában a miniszteri titkárságon - a miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói (a továbbiakban együtt: főtanácsadó, tanácsadó) munkaköröket létesíthet.

(2) A főtanácsadói, tanácsadói munkakör betöltésére vonatkozó megbízás határozatlan időre szól és az külön indokolás nélkül bármikor visszavonható. A megbízásról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. Az e munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő - tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére - szak-főtanácsosi vagy főtanácsosi besorolást kap. A szak-főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezetői, a főtanácsosi besorolású köztisztviselő főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint megállapított munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében fel kell tüntetni.

(4) Főtanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú egyetemi végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadói munkakör ellátására megbízás annak a köztisztviselőnek adható, aki feladata ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, közigazgatási szakvizsgával, legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Ha a főtanácsadó, illetve tanácsadó közszolgálati jogviszonya nyugdíjazása miatt szűnik meg, a köztisztviselő jogosult a főtanácsadói, illetve tanácsadói elnevezés - „nyugalmazott” jelzővel kiegészített - használatára.

(7) A köztisztviselőt, ha a főtanácsadói, tanácsadói munkakörben történő alkalmazása megszűnik, újra be kell sorolni.

(8) Az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a (2)-(7) bekezdésben meghatározott feltételekkel főtanácsadói és tanácsadói munkakörök létesíthetők.”

32. § A Ktv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A köztisztviselő jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt képzésben, továbbképzésben vagy átképzésben - ideértve a közigazgatási vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) Az iskolarendszeren kívüli továbbképzés pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvényben a Belügyminisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzataként kell biztosítani. Az előirányzat felhasználásának módjáról, feltételeiről a köztisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendeletben kell intézkedni.

(3) Az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szervek saját költségvetésükből fedezik.

(4) A közigazgatási szerv az előmenetelhez és a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt iskolarendszeren kívüli továbbképzés (2) bekezdésben nem említett feltételeit köteles biztosítani. A köztisztviselőnek az előmenetelhez szükséges, valamint a központilag vagy a közigazgatási szerv által előírt továbbképzés és az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményét a közigazgatási szerv köteles megtéríteni.

(5) A továbbképzés költségeit a köztisztviselő köteles visszatéríteni, ha neki felróható okból az előírt követelményeket nem teljesíti, illetőleg a továbbképzés befejezésétől számított két éven belül közszolgálati jogviszonyáról lemond, vagy ha hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt, illetve a 77. § (2) bekezdése alapján szűnt meg a közszolgálati jogviszonya. Nincs visszatérítési kötelezettsége a köztisztviselőnek az iskolarendszeren kívüli kötelező továbbképzés költségei esetében, kivéve az idegennyelvi képzést.

(6) A köztisztviselők továbbképzésének rendszerességét és tervszerűségét középtávú és éves tervek alapján kell biztosítani. A terveket a központi közigazgatási szervek, valamint az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szervek és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok állítják össze a Belügyminisztérium koordinálásával.”

33. § (1) A Ktv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott.”

(2) A Ktv. 34. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.”

34. § A Ktv. 38. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A köztisztviselő köteles felettese utasításának végrehajtását megtagadni, ha annak teljesítésével:

a) bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg;

b) más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(3) A köztisztviselő az utasítás végrehajtását megtagadhatja, ha annak teljesítése az életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy jogszabályba ütközne.

(4) A köztisztviselő köteles az utasítást adó figyelmét felhívni, és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az, vagy annak végrehajtása jogszabályba ütközne, vagy teljesítése kárt idézhet elő és a köztisztviselő a következményekkel számolhat, vagy az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az utasítást adó felettes az utasítás írásba foglalását nem tagadhatja meg. A köztisztviselőt az írásba foglalásra irányuló kérelme miatt hátrány nem érheti.”

35. § A Ktv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott munkaidőn felül történő munkavégzést írásban kell elrendelni. Az ilyen munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.

(2) A köztisztviselőt túlmunkavégzés esetén a túlmunka idejének megfelelő szabadidő illeti meg.

(3) A köztisztviselőnek a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka ellenértékeként a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő jár.

(4) A köztisztviselőt a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért legfeljebb annak időtartamával megegyező mértékű szabadidő illeti meg. Ha az ügyeletre, készenlétre a köztisztviselő heti pihenőnapján, illetve munkaszüneti napon kerül sor, részére a (3) bekezdés szerinti szabadidő jár.

(5) A rendszeresen túlmunkát végző köztisztviselő számára legfeljebb évi 20 munkanap szabadidő átalány állapítható meg.

(6) A szabadidőt a tárgyévben kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A szabadidő a tárgyévben is megváltható. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaidőben történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult.”

36. § (1) A Ktv. 41. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(3) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente]

h) szak-főtanácsos besorolásnál 11 munkanap.”

(2) A Ktv. 41. §-ának (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(4) A középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente]

f) főmunkatárs besorolásnál 10 munkanap.”

(3) A Ktv. 41. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg.”

(4) A Ktv. 41. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (7) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:

„(7) Ha a föld alatt állandó jelleggel, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 órán keresztül tevékenységét ionizáló sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg.

(8) A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül a (7) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom.”

37. § A Ktv. a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § Fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.”

38. § A Ktv. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az illetményalapot évente rendeletben köteles - a helyi érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás, valamint az államigazgatásban érvényes illetményalap figyelembevételével - megállapítani úgy, hogy az legfeljebb 10% ponttal lehet alacsonyabb az államigazgatásban érvényes, központilag megállapított illetményalap mértékénél, azonban nem lehet kisebb a helyi önkormányzat képviselő-testülete által megállapított előző évi illetményalapnál.”

39. § (1) A Ktv. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali szervezet vezetője - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - át nem ruházható hatáskörében, a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül munkájának értékelésétől függően a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletményét legfeljebb 20%-kal megemelheti, vagy a „kevéssé alkalmas” minősítést kapott köztisztviselő alapilletményét legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(5) Az államtitkár, a helyettes államtitkár, a főosztályvezető alapilletményét - vezetői munkájuk értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 40%-kal megemelheti

a) minisztériumban az államtitkár, a helyettes államtitkár, illetve a főosztályvezető esetében a miniszter,

b) költségvetési fejezet felügyeletét ellátó országos hatáskörű szervnél - ideértve a 44. § (2) bekezdésében említett társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a hivatali szervezet vezetője,

c) az 1. § (2) bekezdésében felsorolt szerveknél a szerv vezetője tekintetében a kinevezésre jogosult, egyéb esetben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a szerv vezetője.”

(2) A Ktv. 43. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4)-(5) bekezdés alkalmazása során a köztisztviselő korábban már megállapított alapilletménye nem csökkenthető. Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani.

(7) A közszolgálati jogviszony létesítésekor a (4) bekezdésben meghatározott munkáltatói intézkedés alkalmazásának nem feltétele a minősítés.”

40. § A Ktv. a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § A helyi önkormányzat rendeletben

a) a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek - községi önkormányzat esetében - legfeljebb a 44. § (4) bekezdésének c) pontjában, - egyéb helyi önkormányzat esetében - legfeljebb a 44. § (4) bekezdésének b) pontjában,

b) a középiskolai végzettségű köztisztviselőnek - a községi önkormányzat kivételével - legfeljebb a 44. § (3) bekezdésében

meghatározott mértékű illetménykiegészítést állapíthat meg.”

41. § A Ktv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

„(2) A jegyző, illetve a főjegyző alapilletménye:

a) a 3000-nél kevesebb lakosú településen az illetményalap 3,75-szorosa;

b) a 3000-10 000 lakosú településen az illetményalap 4,0-szerese;

c) a 10 000-100 000 lakosú településen az illetményalap 4,25-szorosa;

d) a megyei jogú város, fővárosi kerület jegyzőjének és a megyei főjegyzőnek az illetményalap 4,5-szerese;

e) a fővárosi főjegyző esetében az illetményalap 5,0-szöröse.

(3) A körjegyző vezetői illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke - az (5) bekezdés esetét kivéve -:

a) két községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 30%-a,

b) három községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 35%-a,

c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén a körjegyző alapilletményének 40%-a.

(4) A körjegyző, illetve a körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző illetményének a (2) bekezdés szerinti megállapításánál a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszámát, illetve az érintett nagyközség vagy város és községek együttes lakosságszámát kell alapul venni.

(5) Ha a körjegyzőséghez tartozó települések együttes lakosságszáma ezer fő alatt van, a körjegyző vezetői illetménypótléka a körjegyző alapilletményének

a) két községből álló körjegyzőség esetén 5%-a,

b) három községből álló körjegyzőség esetén 10%-a,

c) négy vagy több községből álló körjegyzőség esetén 15%-a.

(6) Körjegyzői feladatot ellátó nagyközségi, városi (megyei jogú városi) jegyző vezetői illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke:

a) a székhelyen kívül egy község esetén a jegyző alapilletményének 25%-a,

b) a székhelyen kívül két község esetén a jegyző alapilletményének 30%-a,

c) a székhelyen kívül három vagy több község esetén a jegyző alapilletményének 35%-a.

(7) Az aljegyző illetményét kinevezésekor a képviselő-testület, azt követően a jegyző a (2)-(6) bekezdés keretei között összegszerűen állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét, és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél.”

42. § (1) A Ktv. 47. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár.”

(2) A Ktv. 47. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult.”

(3) A Ktv. 47. § (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent.”

(4) A Ktv. 47. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott illetménypótlékra jogosító munkaköröket a hivatali szervezet vezetője állapítja meg.”

43. § A Ktv. 48. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként]

a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 50%-a;”

44. § A Ktv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:

„48/A. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője - a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére - képzettségi pótlékot állapíthat meg.

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:

a) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,

b) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,

c) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.

(5) A több feltételnek is megfelelő köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.”

45. § A Ktv. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 18. § (1) bekezdése, valamint az Mt. 107. §-a szerinti időtartamot - ide nem értve a sor- és tartalékos katonai, a polgári szolgálat, illetve a bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes, továbbá a keresőképtelen betegség 6 hónapot meghaladó időtartamát - a külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni.”

46. § A Ktv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:

„49/B. § (1) Belföldön kiküldetést teljesít az a köztisztviselő, aki a kiküldő közigazgatási szerv székhelyétől vagy egyébként állandó telephelyétől eltérő helyen végez munkát.

(2) A kiküldetésben levő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

(3) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(4) A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el.

(6) Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el.”

47. § A Ktv. a következő 49/C. §-sal egészül ki:

„49/C. § A közigazgatási szerv a köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A központi költségvetés támogatásának részletes szabályait a Kormány határozza meg.”

48. § (1) A Ktv. 50. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) a megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása;

c) a 49. § szerinti juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása;

d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal;

e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal;

f) a 42. § (5) bekezdés szerinti személyi illetmény megvonása;

g) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása;

h) hivatalvesztés.”

(2) A Ktv. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A köztisztviselő a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll a (2) bekezdés

- b) pontjában meghatározott büntetésnél a várakozási idő meghosszabbításának ideje alatt;

- d), e) pontjában meghatározott büntetésnél a visszavetés időpontja szerinti fokozat ismételt eléréséig;

- c), f), g) pontjában meghatározott büntetés végrehajtásától számított 2 évig;

- h) pontjában meghatározott büntetésnél 3 évig.

Az időtartam elteltével a fegyelmi büntetést minden nyilvántartásból törölni kell.”

49. § A Ktv. 51. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást - a (2) bekezdés esetét kivéve - megindítani. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója megrovás fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat, amennyiben a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést a köztisztviselő elismeri.

(3) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az anélkül fejeződött be, hogy megállapították volna a köztisztviselő felelősségét, a három hónapos határidőt az eljárás befejezéséről szóló jogerős határozat közigazgatási szerv részére történő közlésétől, a hároméves határidőt az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(4) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a belföldre történő visszaérkezéstől kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított három munkanapon belül írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a közigazgatási szervnek a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában vezető megbízású köztisztviselői közül. Ha ilyen köztisztviselő nincs

a) az önkormányzati képviselő-testület hivatalában a fegyelmi eljárás megindítója képviselő-testületi tagot is felkérhet,

b) más közigazgatási szerv esetében a felettes közigazgatási szerv vezetője saját köztisztviselőjét jelölheti ki

a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására.

(6) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben az 53. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(7) A testület által kinevezett köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók.

(8) Ha az összeférhetetlenségi szabályok miatt a fegyelmi határozat meghozatalára a testület határozatképtelenné válik, akkor háromtagú fegyelmi tanácsot kell kialakítani a testület tagjaiból. Ez esetben a testület a fegyelmi tanács határozatát nem változtathatja meg.”

50. § A Ktv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:

„51/A. § (1) A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A vizsgálat során a köztisztviselővel közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A köztisztviselő a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe. A köztisztviselő kérelmére a fegyelmi eljárás során a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. A köztisztviselő meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője, illetve - a köztisztviselő ilyen irányú kérését követően - az érdek-képviseleti szerv képviselője is jelen lehessen.

(4) Ha a köztisztviselő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

(5) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a vizsgálatot felfüggesztheti:

a) - legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését a (4) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve

b) - legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható.

(6) A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.”

51. § (1) A Ktv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt legfeljebb a fegyelmi határozat kihirdetéséig állásából felfüggesztheti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel - az erről szóló határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.”

(2) A Ktv. 52. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át - az 51/A. § (5) bekezdés b) pontját kivéve - a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig.”

52. § A Ktv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa kijelölt, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat.”

53. § A Ktv. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal korábban megkapják.”

54. § A Ktv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására az 51. § (1) és (3)-(4) bekezdésekben meghatározott határidő után kerül sor;

c) a köztisztviselő a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható;

d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn.

(2) A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az (1) bekezdés a) pontja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója, a b)-d) pontok esetében a fegyelmi tanács dönt.”

55. § A Ktv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a közszolgálati jogviszony az 50. § (2) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít.”

56. § (1) A Ktv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.”

(2) A Ktv. 57. § (2) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) „Gondatlan elkövetés esetén a köztisztviselő háromhavi illetménye erejéig, a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselő - a külszolgálata alatt - három havi ellátmánya erejéig felel, amennyiben”

57. § A Ktv. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenéssel és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. Azon anyagok körét, amelyek után természetes mennyiségi csökkenés, kezeléssel járó veszteség nem számolható el, valamint a csökkenés és a veszteség alsó és felső határát a hivatali szervezet vezetője határozza meg. Egy leltári időszakra a természetes mennyiségi csökkenés, illetve a kezeléssel járó veszteség változó mértékben is megállapítható.

(2) Az a köztisztviselő, akinek kinevezési okiratában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett anyag, áru (leltári készlet) kezelése, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(3) A leltárhiány miatt való felelősséget csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha

a) a köztisztviselő kinevezési okirata tartalmazza a leltárhiányért való felelősség megnevezését és mértékét;

b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele megtörtént;

c) a leltárhiányt a közigazgatási szerv által meghatározott leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel során állapítják meg.

(4) Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel.

(5) A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek.

(6) Leltározásnál a köztisztviselő, illetve akadályoztatása esetén képviselője jelenlétének feltételét biztosítani kell. Ha a köztisztviselő a képviseletéről nem gondoskodik, a közigazgatási szerv e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(7) A köztisztviselő a leltárfelvétel során, illetve a leltárfelvétel után a leltározással kapcsolatban észrevételt tehet.

(8) A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására az 58. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül el kell bírálni. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A 60 nap eltelte után a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselőt kártérítésre nem lehet kötelezni.”

58. § (1) A Ktv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”

(2) A Ktv. 59. §-a a következő új (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) A keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell a bírósághoz benyújtani

a) a közszolgálati jogviszony megszüntetésével,

b) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással,

c) minősítés megállapításaival,

d) fegyelmi és kártérítési határozattal,

e) a kinevezés egyoldalú módosításával,

f) fizetési felszólítással

kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a köztisztviselő az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz.

(4) A (3) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság jogerős döntéséig nem hajtható végre.”

59. § (1) A Ktv. 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgálati alapnyilvántartásnak a 4. számú mellékletben szereplő alapadatairól és változásairól, továbbá a létszám alakulásáról, a betöltött és üres álláshelyekről, feladatkörökről, munkakörökről és azok változásáról a Kormány által megállapított rendben a közigazgatási szervek folyamatos adatszolgáltatást végeznek a központi közszolgálati nyilvántartás részére. A központi közszolgálati nyilvántartást a Belügyminisztérium vezeti.”

(2) A Ktv. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közszolgálati alapnyilvántartásból és a központi közszolgálati nyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat. A 20/A. § (2), (3), (4), (7), (10) és (11), valamint a 31. § (7) és a 63. § (4) bekezdésében meghatározott célra és jogosult számára személyazonosításra alkalmas módon is szolgáltatható adat.”

60. § (1) A Ktv. 63. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő d)-h) pontokkal egészül ki:

„A közigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg a központi közszolgálati nyilvántartáson túlmenően abból adatokat átvenni:”

d) a törvényességi ellenőrzést végző,

e) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

f) munkaügyi per kapcsán a bíróság,

g) feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a közszolgálati jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

h) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül.”

(2) A Ktv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A központi közszolgálati nyilvántartás tartalmazza:

a) a 31. § (7) bekezdésében, illetve a 20/A. §-ban meghatározott körben a köztisztviselő,

b) a képzési és továbbképzési feladatok összehangolása céljából a vezetők, illetve szakmai (fő)tanácsadók, valamint kormányzati érdekeket szolgáló képzésben, továbbképzésben részt vett köztisztviselők

nevét is.”

61. § A Ktv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos iratok közül az adatnyilvántartó lapot, az önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, az esküokmányt, a kinevezést, a besorolásról, illetve a visszatartásról, valamint az áthelyezésről rendelkező iratokat, a minősítést, a közszolgálati jogviszonyt megszüntető iratot, a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozatot, a közszolgálati igazolás másolatát együttesen kell tárolni (személyi anyag).”

62. § A Ktv. a következő 64/A. §-sal és a VI. fejezete az alábbi alcímmel egészül ki:

„Közszolgálati ellenőrzés

64/A. § (1) A Kormány ellenőrzi - a belügyminiszter, és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek közreműködésével - a közszolgálati jogszabályok végrehajtását. Ennek keretében a belügyminiszter javaslatára évente meghatározza a vizsgálati tárgyköröket (célvizsgálat), valamint a vizsgálat alá vont 1. § (1) bekezdésében meghatározott szerveket (a továbbiakban: vizsgált szervek). A célvizsgálatot a belügyminiszter folytatja le, amelynek tapasztalatairól a Kormányt évente tájékoztatja.

(2) A belügyminiszter jogosult - a cél- és témavizsgálatok keretében - a központi közigazgatási szerveknél:

a) a munkáltatói intézkedést tartalmazó iratokba betekinteni,

b) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményezni a közigazgatási szerv vezetőjénél vagy - vita esetén - annak felettes szervénél,

c) fegyelmi vagy kártérítési eljárást kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben a közigazgatási szerv vezetője köteles a belügyminiszter megkeresését érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a belügyminisztert - a megkereséstől számított 30 napon belül - tájékoztatni.

(4) A (2) bekezdésbe nem tartozó vizsgált szervekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkört a belügyminiszter koordinálásával a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.”

63. § (1) A Ktv. VII. fejezetének címe „KÖZTISZTVISELŐI ÉRDEKEGYEZTETÉS” címre változik.

(2) A Ktv. 66/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik és a § számozása 65. §-ra változik:

„(3) A KÉF véleményt nyilvánít a közigazgatást és személyi állományát érintő jogszabály tervezeteiről és elemzi azok hatályosulását, valamint részt vesz a közszolgálat etikai normáinak kialakításában. A központi közszolgálati nyilvántartás alapján elemzi és értékeli a létszám, képzettség, illetményviszonyok alakulását, a változás okait.”

(3) A Ktv. 66. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) A munkahelyi közszolgálati kérdések rendezésére a munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetés szolgál. A munkahelyi köztisztviselői érdekegyeztetésben a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője és a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak.

(2) A közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője köteles kikérni a helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményét:

a) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben a hivatalvezető hatáskörébe utalt szabályozási tárgykörökben kiadásra kerülő szabályzatai,

b) a 4. §-ban foglalt felhatalmazás alapján kiadásra kerülő önkormányzati rendeletek,

c) a 42. § (3) bekezdése alapján az illetményalap mértékének megállapítása,

d) a 44/A. § alapján bevezethető illetménykiegészítés és annak mértéke

tekintetében.

(3) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv tájékoztatást kérhet:

a) a (2) bekezdésben felsorolt tárgykörökben készült tervezetek, statisztikai létszám- és illetményadatok, számítások, elemzések és irányelvek megismerése érdekében,

b) a közszolgálati jogszabályok végrehajtásáról,

c) a helyi megállapodások betartásáról.

(4) A helyi munkavállalói érdek-képviseleti szerv javaslatot tehet:

a) a közigazgatási szerv részére a köztisztviselőket érintő intézkedésekre,

b) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozás egységes értelmezésére, valamint

c) a köztisztviselőket érintő helyi szabályozási tárgykörökre.”

64. § (1) A Ktv. 67. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § (1) Az ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyában az e törvény 4-7. §-aiban, 9. §-ában, 11. §-ában, 11/B. §-ában, 13-22. §-aiban, 33. §-ában, 37-40. §-aiban, 41. § (7)-(8) bekezdésében, 42-44. §-aiban, 47-48. §-aiban, 49-49/C. §-aiban, a IV., V., VI. és IX. fejezetében, továbbá az e fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az ügykezelők tekintetében e törvény 12. §-ának rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) Az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak szabadságának mértékére a Munka Törvénykönyve 131. §-ában foglaltak az irányadók.”

(2) A Ktv. 68. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügykezelői alapvizsga költségeinek viselésére a 33. § (4) és (5) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.”

65. § (1) A Ktv. 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügykezelő osztályvezető alapilletménye az illetményalap két és félszerese.

(3) Fizikai alkalmazott alapfokú iskolai végzettséggel is kinevezhető. A munkáltatói jogkör gyakorlója különösen indokolt esetben e feltételtől eltekinthet.”

(2) A Ktv. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A csoportvezető alapilletménye az illetményalap két egész háromtizedszerese.”

66. § (1) A Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:]

a) 4. §-át, 5. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 85. §-át, 91. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1) bekezdését, a (2) bekezdés első mondatát és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 105. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 106-107. §-át, 117. §-ának (3) bekezdését, 119. §-ának (2) bekezdését, 120-122. §-át, 123. §-ának (1)-(2) bekezdését, 124-125. §-át, 126. §-ának (2) bekezdését, 127-129. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, (6) bekezdését, 133-140. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-a (1) bekezdésének első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (4) bekezdését, 168-169. §-át, 171-172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1) és (2) bekezdését, 185-187. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;

b) 90. §-ának (1)-(2) bekezdését, kivéve a jogutód nélküli megszűnés esetét;”

(2) A Ktv. 71. §-ának (3) bekezdése a következő kilencedik francia bekezdéssel egészül ki:

[(3) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály]

„- személyi alapbért, ott a köztisztviselő alapilletményét, illetménykiegészítését, valamint a vezetői illetménypótlékát”

(3) A Ktv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § A Köztisztviselők Napja július 1-je.”

67. § (1) A Ktv. 72. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köztisztviselő besorolásánál (23. §) a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bírósági szolgálati, illetve munkaviszonyban, ügyészségi, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell alapul venni azzal, hogy a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamból hat hónapot kell beszámítani. A sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, a 10 éven aluli gyermek ápolására, gondozására, továbbá a tartós külszolgálatot teljesítő dolgozó házastársa által igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát figyelembe kell venni.”

(2) A Ktv. 72. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvény alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak kell tekinteni a közigazgatási szervnél, illetve annak jogelőd szervénél közszolgálati jogviszonyban, valamint államigazgatási munkaviszonyban töltött időt tekintet nélkül arra, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy sem.”

68. § A Ktv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) Ha e törvény hatálybalépését követően jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a köztisztviselő - vezető esetében a vezetői megbízás, kinevezés visszavonásával együtt - képzettségének és iskolai végzettségének megfelelő enyhébb megítélésű fontos és bizalmas munkakörbe vagy fontos és bizalmasnak nem minősülő munkakörbe történő áthelyezését.

(2) Ha a köztisztviselő az áthelyezést nem fogadja el, a hivatali szervezet vezetője kezdeményezi a közszolgálati jogviszony megszüntetését közös megegyezéssel. Ha a köztisztviselő ehhez nem járul hozzá, a közszolgálati jogviszonyt az 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbt.) 72. §-ának (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatás időpontjával azonnali hatállyal meg kell szüntetni.

(3) Ha a köztisztviselő úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együttjáró kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, úgy kell tekinteni, mint aki a biztonsági feltételeknek nem felel meg, s közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) Ha a hivatali szervezet vezetője a nemzetbiztonsági szolgálattól kapott tájékoztatás alapján úgy dönt, hogy a fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő nem felel meg az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek, de a köztisztviselő az Nbt. 72. §-ának (3) bekezdése alapján panasszal él a biztonsági szakvéleményben szereplő megállapításokkal kapcsolatban, a tájékoztatás időpontjától kezdődően a panasz elbírálásáig a köztisztviselőt a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a köztisztviselő illetményre jogosult.

(5) Az Nbt. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szakvéleményről szóló tájékoztatást a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni.”

69. § A Ktv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Céljuttatás állapítható meg - meghatározott célfeladat elvégzése idejére - a köztisztviselőnek, ha a közigazgatási szerv vezetője kiemelt többletfeladat (a továbbiakban: célfeladat) ellátására kötelezi.

(2) A célfeladat meghatározására a Kormány irányelvei alapján a közigazgatási szerv vezetője jogosult.

(3) A céljuttatás forrásáról és a célfeladatot ellátó közigazgatási szervek köréről, valamint az előirányzat felhasználásának módjáról a Kormány külön rendelkezik.”

70. § A Ktv. 80. §-ának (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[(1) A Kormány rendeletben határozza meg]

i) a tartalékállományba helyezésre,

j) a pályázat kiírására, tartalmára, elbírálására, a nyilvános közzétételre”

[vonatkozó további szabályokat.]

71. § (1) A Ktv. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.

(2) A Ktv. 3. számú melléklete az alábbi IX. ponttal egészül ki:

„IX.

- 21/A. §-ban foglaltakkal összefüggő adatai (a köztisztviselő bejelentése gazdasági társaságnál vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagságával kapcsolatos megbízására, továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése a bejelentett tisztség összeférhetetlenségére vonatkozóan).”

(3) A Ktv. e törvény 2. számú mellékletében foglalt 5. számú melléklettel egészül ki.

72. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1998. január hó 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény

- 7. §-a, 20. §-a a törvény kihirdetését követő 8. napon,

- 23. §-ával megállapított 25. § (2) és (4) bekezdése, 67. §-ának (1) bekezdése, a 74. § (4) bekezdésének d) pontja és (7) bekezdése 1997. november 1-jén,

- 8. §-a, 19. §-a 1998. szeptember 1-jén

lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Ktv. 19. §-ának (1) bekezdéséből „a felmentési időre járó illetményén túl” szövegrész, 49. §-ának (5) bekezdése, 65-66. §-a, 75. §-ának (2) bekezdése, (3) bekezdésének b) pontja és (4) bekezdése, 80. § (1) bekezdésének d) pontja,

b) a főtanácsadói és tanácsadói munkakörökről szóló 173/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet,

c) a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése,

d) a közigazgatási szakvizsgáról szóló 46/1995. (IV. 24.) Korm. rendelet 7. §-a,

e) a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében a 6. §-ra hivatkozás és a 6. §-a

hatályát veszti.

73. § (1) A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gstv.) 112. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Vissza az oldal tetejére