Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.14.)

1997. évi CIII. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól * 

A központi költségvetés, az Útalap és a Központi Környezetvédelmi Alap feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Közösségekkel szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és importálása.

(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy

a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő,

b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül importált jövedéki termék - kivéve az ideiglenes behozatalban importált jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és

c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - az ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában vagy tranzitterületen tárolják, raktározzák.

(3) Az a jövedéki termék,

a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel;

b) amelyre adóvisszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.

(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

I. Fejezet

HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Területi hatály

2. § A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.

Tárgyi hatály

3. § (1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.

(2) Jövedéki termékek:

a) az ásványolaj,

b) az alkoholtermék,

c) a sör,

d) a pezsgő,

e) a köztes alkoholtermék,

f) a dohánygyártmány.

Személyi hatály

4. § A törvény rendelkezéseit

a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, importáló, exportáló, az azt forgalmazó, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint

b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre

kell alkalmazni.

Hatáskör, illetékesség

5. § (1) Jövedéki ügyben első fokon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a vámhivatal jár el. Az eljárásra az adóraktár, az adómentes felhasználó üzeme, raktára, a kereskedő üzlete, raktára fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti vámhatóság, a főváros IV-X., XIII-XXI. és XXIII. kerületében a budapesti 16. számú, a főváros I-III., XI-XII. és XXII. kerületében a budapesti 18. számú vámhivatal az illetékes.

(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat - első fokon a megyeszékhelyen működő (Pest megyében a Buda-környéki, a fővárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú) vámhivatal látja el, továbbá jogosult a jövedéki engedélyezési ügyben az eljárásra.

(3) Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése, elszámoltatása kivételével - első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) jár el.

(4) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra

a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet székhelye,

b) székhellyel nem rendelkező vállalkozó esetében a telephely, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely,

c) telephellyel sem rendelkező személy esetén a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely

szerinti vámhatóság az illetékes.

(5) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az első fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.

(6) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.

(7) A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) a kiemelkedő jelentőségű jövedéki ügyben az eljárás lefolytatására hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező vámhatóságot is kijelölhet.

(8) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.

6. § (1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.

(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterület-felügyelet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

Értelmező rendelkezések

7. § E törvény alkalmazásában

1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését, az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba történő bekeverését, valamint a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin gyógyszertári kiszerelését;

2. jövedéki termék importálása: a jövedéki termék külföldről belföldre, vámhatáron át történő behozatala vagy egyéb módon történő bejuttatása;

3. vámtarifaszám: a Kereskedelmi Vámtarifa 1997. január 1-jén hatályos szövegének áruazonosító számai. A tíz számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;

4. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei;

5. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség és szervei;

6. adóraktár: az a fizikailag (pl. fallal, mérési ponttal) elkülönített, egy technológiai egységet képező hely, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;

7. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg;

8. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket a 37. és 47. §-okban meghatározott célra (a továbbiakban: adómentes cél) felhasználó személy;

9. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység;

10. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha az adóraktárba, tranzitterületre, külföldre vagy adómentes felhasználó részére történik -, továbbá az importált jövedéki termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az intézkedést követően a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz;

11. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;

12. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét vagy az adómentes felhasználó üzemét, raktárát elhagyja;

13. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;

14. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése, hatósági felügyelete, jövedéki ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos eljárás;

15. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb adókötelezettségek teljesítését, ellenőrzését is -, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás;

16. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;

17. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptet, ideértve azt is, aki a sugárhajtóművek üzemanyagát a nemzetközi légi forgalomban részt vevő belföldi és külföldi lajstromjelű, sugárhajtású vagy gázturbina-meghajtású olyan repülőgép üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;

18. megbízható adós: az a személy, aki a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: vámtörvény) szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve állít elő engedély alapján jövedéki terméket, és terhére jogerős határozattal a kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;

19. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki a vámtörvény szerint vámszempontból megbízható, legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek.

II. Fejezet

ADÓKÖTELEZETTSÉG

Adókötelezettség keletkezése

8. § (1) Adókötelezettség keletkezik, ha

a) a jövedéki terméket belföldön előállítják;

b) a jövedéki terméket importálják.

Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy, a b) pont esetében az importáló.

(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

Adómentes jövedéki termék

9. § (1) Adómentes a vámtörvény szerint vámmentesen vámkezelt üzemanyag és áruminta.

(2) Adómentes a jogszabályban meghatározott mértékig a nem kereskedelmi forgalomban vámkedvezményben részesülő termékimport.

III. Fejezet

ADÓFELFÜGGESZTÉS

Az adófelfüggesztés esetei

10. § (1) Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adómegállapítással egy tekintet alá esik a vámhatóság minden olyan intézkedése, amelyet a vámteher biztosítása érdekében tesz. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.

(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket

a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza;

b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja, raktározza;

c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, a külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a kitárolást követő 30. napig.

(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll azon jövedéki termék után, amelyet az importáló a vámkezelést követően a 11. § feltételeinek megfelelően adófelfüggesztéssel szállít, és a betárolás, a külföldre, tranzitterületre való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a belföldi forgalom számára való vámkezelést követő 30. napig.

(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik - kivéve a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik - kivéve a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.

(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.

(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.

Adófelfüggesztéssel történő szállítás

11. § (1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható

a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve az importálást követően adóraktárba;

b) adóraktárból, illetve az importálást követően adómentes célra, adómentes felhasználó részére;

c) adóraktárból, illetve az importálást követően végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre, kivéve, ha az a tranzitterületen felhasználásra kerül;

d) az importálást követően, ha a jövedéki termék vámkezelése aktív feldolgozásban vagy ideiglenes behozatalban történik;

e) az importálást követően a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából történő árutovábbítási eljárásban.

(2) Az importált jövedéki termék adóraktárba, adófelfüggesztés mellett történő szállításához az importáló bemutatja azt az adóraktári engedélyt, ahova az importált jövedéki terméket szállítják, továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adóraktár engedélyesének személyével - az adóraktár engedélyesének az importált jövedéki termék befogadásáról adott nyilatkozatát.

(3) Az importált jövedéki termék adómentes célra, adómentes felhasználó részére adófelfüggesztés mellett történő szállításához az importáló bemutatja az adómentes felhasználó keretengedélyét és nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretről, továbbá - ha az importáló személye nem azonos az adómentes felhasználó személyével - az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék importálására.

(4) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak az (5) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.

(5) A termékkísérő okmány az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, külföldre, tranzintterületre való kiléptetésének az igazolására szolgáló bizonylat. A termékkísérő okmány a kiállítójának, a címzettnek, a fuvarozónak a megnevezését, a szállított jövedéki termék azonosítását és mennyiségi adatait, továbbá a kitárolásra, betárolásra, beléptetésére, kiléptetésre vonatkozó adatokat és igazolásokat tartalmazza. A belföldön átviteli (tranzit) rendeltetéssel átszállított jövedéki termék esetében az árut kísérő vámokmány termékkísérő okmánynak minősül.

(6) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A jövedéki terméket fogadó adóraktár engedélyes, adómentes felhasználó a betárolást köteles a termékkísérő okmányon a kitároló adóraktárnak, az adómentes felhasználónak, illetve - importált jövedéki termék esetén - annak a vámhatóságnak visszaigazolni, amely a vámkezelést végezte, és a jövedéki terméket az átvétellel egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

(7) A jövedéki termék külföldre, tranzitterületre való kiléptetése esetén a kiléptetést végző vámhatóság a termékkísérő okmányon igazolja a kiléptetés megtörténtét.

Az adófelfüggesztés megszűnése

12. § Az adófelfüggesztés megszűnik, ha

a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §), illetve

b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll (14. §).

Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól

13. § (1) Az adóraktár engedélyese a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket

a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

c) végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiléptették - ideértve azt az esetet is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályába töltik -, és azt a vámhatóság igazolta.

(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,

a) amelyet az adóraktárban egy másik jövedéki termék előállításához használtak fel;

b) amelyet az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerint felhasználtak;

c) amelyet az adóraktárban az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;

d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira átadtak;

e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;

f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;

g) amely az adóraktárban az előállítás, tárolás, raktározás, illetve az adófelfüggesztéssel történő szállítás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;

h) amelyet a 48. §-ban meghatározott teljes denaturálással állítanak elő. * 

(3) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;

b) a jövedéki terméket a keretengedélyben engedélyezett adómentes célra felhasználta.

(4) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,

a) amelyet az üzemében, raktárában a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a - hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzata szerint felhasznált;

b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;

c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira adtak át;

d) amelyet az üzemében, raktárában, vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;

e) amely az üzemében, raktárában vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;

f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.

(5) A (2) bekezdés b)-f) pontja és a (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.

(6) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen mentesül, ha

a) az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a vámkezelést végző vámhatóságnak visszaigazolta;

b) az importált jövedéki terméket végleges rendeltetéssel külföldre, tranzitterületre kiszállította, és azt a vámhatóság igazolta.

(7) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese a termékkísérő okmányon visszaigazolta.

(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha

a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg a vevő az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére értékesítették, és az a jövedéki termék betárolását a termékkísérő okmányon visszaigazolta;

b) a jövedéki terméket a hitelező részére - a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történő átadás céljából az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzemből, raktárából kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejűleg a hitelező az adót igazoltan megfizette, vagy - ha a hitelező adóraktár engedélyese - a betárolást a termékkísérő okmányon visszaigazolta.

(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt a termékkísérő okmányon visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül - megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta

14. § (1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.

(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének az igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a vámhatóságtól nem érkezett meg.

(3) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított importált jövedéki termék 13. § (6) bekezdés a) pontja szerinti betárolásának az igazolása a belföldi forgalom számára történő vámkezelést követő 30 napon belül nem történik meg, az importálónak a belföldi forgalom számára történő vámkezelést követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége. Ha az árutovábbítási eljárásban vámkezelt importált jövedéki terméknek a rendeltetési vagy a kiléptetést végző vámhivatalnál a bemutatási határidő lejártáig nem történik meg a bemutatása, a határidő lejártát követő napon beáll az importáló adófizetési kötelezettsége.

(4) A jövedéki termék 30. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgyhó utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.

(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.

(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.

(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján azt átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.

(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,

a) amelyet az adófelfüggesztés időtartama alatt az adóraktárban nem termék előállításához, nem alapanyagként, vagy az adóraktárban belső égésű motorok üzemanyagaként, vagy tüzelőanyagként használnak fel;

b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget.

(9) Az importáló felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beáll, ha az aktív feldolgozásban vagy az ideiglenes behozatalban vámkezelt jövedéki termék vámáruval - a vámtörvény rendelkezései alapján - a külföldre történő visszaszállítással nem számol el.

15. § (1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha

a) a hatóságok által elkobzott, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket (vámárut, árut) nem adóraktár vásárolja meg;

b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevő adóraktár engedélyese;

c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki terméket a hitelezőnek történő átadás céljából kitárolják, kivéve, ha a hitelező adóraktár engedélyese;

d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követően a jövedéki terméket e célból kitárolják.

(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha jövedéki terméket

a) adóraktáron kívül jogellenesen állítanak elő, azt megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák,

b) jogellenesen importálnak, azt megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák,

kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére.

16. § Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:

a) a jogellenes előállítás, illetve belföldi forgalomba hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának időpontja, ha pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának időpontja;

b) minden más esetben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a meghatározott esemény bekövetkezésének időpontja.

Az adó fizetésére kötelezett személy

17. § (1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.

(2) Az adó fizetésére kötelezett

a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a terméket megvásárló (átvevő) személy;

b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevő;

c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a hitelező;

d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően átvevő személy.

(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja vagy forgalomba hozza.

IV. Fejezet

AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Adóraktári engedély

18. § (1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.

(2) Azon jövedéki termék, amelyre e törvény adómértéket állapít meg,

a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;

b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes felhasználó üzemén, raktárán, a tranzitterületen kívül, illetve az ideiglenes behozatal esetét kivéve - csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható, raktározható;

c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül - a tranzitterület, az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével - csak adóraktárban tárolható, raktározható.

(3) Jövedéki termék vámszabad területen történő előállítása és tárolása, illetve vámraktárban való tárolása is - kivéve a vámhivatal által üzemeltetett vagy bérelt vámraktárat - csak érvényes adóraktári engedéllyel megengedett.

19. § (1) Adóraktári engedélyre az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan személy jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;

b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d) aki a 22. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);

e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;

f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti.

(2) A kizárólag bérfőzési tevékenységet végző egyéni vállalkozó mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól mindaddig, amíg az általa bérfőzéssel előállításra kerülő pálinka, párlat és borpárlat mennyisége az évi 15 ezer hektoliterfokot nem haladja meg.

(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

20. § (1) A kérelmező a 19. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.

(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.

21. § (1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;

b) az éves szinten várhatóan előállításra kerülő adóköteles jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt, raktározásra, tárolásra kerülő jövedéki termék mennyiségét;

c) a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);

d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;

e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;

f) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak körét;

g) a kérelmező nyilatkozatát a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;

h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől a mérleg hitelesítési kötelezettséget;

i) a kérelmező nyilatkozatát a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszernek a 19. § (1) bekezdés f) pontja szerint történő kialakításáról.

(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve - az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve - adja meg.

(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell a 19. és 20. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.

(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 22. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.

(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)-f) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésének b), d) és e) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók, raktározhatók, illetve tárolhatók.

(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.

(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.

(9) Ha az adóraktár engedélyesének személye pusztán más társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt változik, a (8) bekezdésben, illetve az e törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglaltak szerint az adóraktári engedély módosítását kell kérni.

(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a 22. § (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 20. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

Jövedéki biztosíték

22. § (1) Az adófelfüggesztéssel történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.

(2) A jövedéki biztosíték összegét - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 21. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.

(3) A 18. § (3) bekezdése szerinti adóraktári engedély esetében jövedéki biztosítékként a vámtörvényben előírt és teljesített vámbiztosíték szolgál.

(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 21. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.

(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.

(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése kizárólag kérelemre történik.

(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termékelőállítás és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt.

(8) Hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben.

(9) A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén az adóraktár engedélyese az első fokú határozat, illetve - fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.

(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(11) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(12) A jövedéki biztosíték - ideértve a (3) bekezdés szerint jövedéki biztosítékként szolgáló vámbiztosítékot is - az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, termékdíj-, bírság-, pótléktartozás és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére, illetve - amennyiben a vámtörvény rendelkezése szerint a jövedéki biztosíték a vámbiztosítékba beszámítható - a jövedéki termék meg nem fizetett vámterhére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.

Adóraktári engedély megszűnése

23. § (1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha

a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt;

b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

c) az engedélyt visszaadják;

d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben

a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult;

b) az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 73. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) az adóraktár engedélyese a 21. § (10) bekezdése szerinti hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik;

d) a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését követő 30 napon belül nem teljesítik;

e) a 19. § (1) bekezdés a), d)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.

(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.

(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.

(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély visszavonásáig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.

Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége

24. § (1) Adóraktárból a jövedéki termék

a) adófelfüggesztés mellett csak termékkísérő okmánnyal tárolható ki,

b) szabadforgalomba az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Az egyszerűsített kísérő okmány az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat, a feladó, a vevő (címzett), a fuvarozó azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.

(2) A termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára, a számlát helyettesítő okmányra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az adóraktár engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.

(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolaj termékeknél legalább 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.

(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.

(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.

(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét. A termékmérleg havi zárását a vámhatóság - a 32. § (3) bekezdése szerinti eljárás keretében - a helyszínen ellenőrzi és igazolja.

(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.

25. § (1) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként) külön vevőnyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.

(2) A vevőnyilvántartás tartalmazza

a) vevőnként az értékesített terméket, annak számla szerinti mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérő okmány vagy az egyszerűsített kísérő okmány számát,

b) a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát és - kereskedő vevő esetén - az e törvényben meghatározott engedélye számát,

c) a vásárlás és a teljesítés (kitárolás) időpontját.

V. Fejezet

A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei

26. § (1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.

(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,

a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;

b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, a társadalombiztosítási szerv felé társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott;

e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik.

(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt, vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.

(4) A kérelmező a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha

a) a termékelőállításra szolgáló üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;

b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi;

c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal;

d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.

(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben a 38., 47. § szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.

(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni, az engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig.

(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.

(8) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű bank által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.

(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.

Keretengedély

27. § (1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi, vagy a kérelmet elutasítja. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.

(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben a 38., 47. § szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá - termékelőállításhoz való felhasználás esetén - az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.

(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek a 38., 47. §-ban foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 26. § (5)-(8) és e § (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára kell kiegészíteni.

(5) A keretengedély megszűnik, ha

a) az adómentes felhasználó újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidőszak leteltét követő 15 napon belül nem nyújt be kérelmet;

b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt;

c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

d) az engedélyt visszaadják;

e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.

(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben

a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás indult;

b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, termékdíj, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette; vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 73. §-ának (2) bekezdése kizárja;

c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az engedélyben szereplő feltételek nem teljesülnek.

(7) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedélyt visszavonták, újabb keretengedély csak a jövedéki termék nem adómentes célra való felhasználása utáni adóval és termékdíjjal kapcsolatos tartozás megfizetését követően adható.

Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása

28. § (1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.

(2) A keretmennyiségre történt beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.

(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét. A nyilvántartás havi zárását a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, és azt jegyzőkönyvvel igazolja.

29. § (1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak a 37., 47. §-ban meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.

(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.

(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható.

Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról

30. § (1) Az adómentes felhasználó a tárgyhót követő hó 15. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 15. napig elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (3)-(4) bekezdése szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó tárgyhavi felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgyhavi zárókészletet meghaladja a 33. § (3)-(4) bekezdése szerint készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplő adatokat a helyszínen ellenőrzi és igazolja.

(2) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

VI. Fejezet

ADÓVISSZAIGÉNYLÉS

31. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult

a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, és azt az adóraktárban jövedéki termék előállításához felhasználta;

b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan állapotban, külföldre igazoltan visszaszállítja (külföldi tértiáru);

c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámtörvény szerinti - kereskedelmi áruforgalom keretében végleges rendeltetéssel külföldre vagy tranzitterületre kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő, sugárhajtású vagy gázturbina meghajtású, külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;

d) az a személy, aki a 37. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt ásványolajat, illetve a 47. § (1) bekezdésében megjelölt alkoholterméket adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól szerezte be, és adómentes célra használta fel.

(2) Az (1) bekezdés b), c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék, illetve a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata.

(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adóvisszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 28. § (3) bekezdésében előírt nyilvántartást.

(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék másik jövedéki termék előállításához történt felhasználásának napjától,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre történt, igazolt kiléptetésének napjától,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum esetében a repülőgép külföldre távozásának napjától,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki termék adómentes célra történt felhasználásának napjától

esedékes.

(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként

a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d) pontja szerinti személy - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót,

b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett adót

veheti figyelembe.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.

(8) Az adóraktár engedélyese és az importáló az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.

(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedéki termék adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek adóraktárban másik jövedéki termék előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék külföldre történő kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a vámhatóság által kiállított bizonylattal,

c) az (1) bekezdés c) pontja esetében a jövedéki termék külföldre, tranzitterületre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal, illetve az üzemanyag petróleum repülőgép üzemanyagtartályba való betöltésének és a repülőgép külföldre távozásának a határvámhivatal általi igazolásával,

d) az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett belső bizonylattal

kell dokumentálni, alátámasztani.

(10) Az adóvisszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9) bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthető.

(11) A vámhatóság az adóvisszatérítésnél figyelembe vett mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlő módon feltünteti.

VII. Fejezet

EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

32. § (1) A jövedéki termék vámáru jellegének fennállásáig a termékimportra és a belföldről kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban - a vámtörvényt kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

a) a hatósági felügyeletre, az ellenőrzésére, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,

b) a vámtörvényben, illetve az Art.-ben nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó más államigazgatási ügyben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Áe.)

kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.

(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a bemutatott termékmérleg ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. Az ellenjegyzett termékmérleg havi zárásának adatait az adóraktár engedélyese átadja az adóellenőrzésre jogosult vámhatóságnak.

(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérlegben szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a bevallásra feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.

(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz - valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő - összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.

(7) A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót

a) termékimport esetén;

b) a hatóságok által elkobzott, valamint a vámraktárból a vámhatóság által értékesített jövedéki terméket megvásárló személy terhére;

c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.

(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően

a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során szabadforgalomba való értékesítésénél a vevő,

b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelező, illetve - végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően az átvevő személy

adófizetési kötelezettsége esetén - a vevő, a hitelező, illetve a jövedéki terméket átvevő személy kérelmére - határozattal állapítja meg az adót.

(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani.

(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül meg kell fizetni.

(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.

(13) Az adóvisszaigénylést a vámhatóság az adóvisszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adóvisszaigénylésre jogosult az adóvisszaigénylést (adóvisszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adóvisszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelemhez az annak elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az adóvisszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.

(14) Az adóraktár engedélyese adóvisszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.

VIII. Fejezet

HATÓSÁGI FELÜGYELET

33. § (1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető

a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,

b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.

(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal, vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.

(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet a jövedéki termék készletéről, amelynek alapján a nyilvántartott és a tényleges készlet bármikor összevethető. Az adóraktár engedélyese három havonta, az adómentes felhasználó havonta, a tárgynegyedév, illetve a tárgyhó utolsó napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.

(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki terméknek az adóraktárban a tárgynegyedév, az adómentes felhasználónál a tárgyhó utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévő mennyiségét, a leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó hiányt. A pozitív különbözetet (többletet) a következő elszámolási időszak nyitókészletébe be kell számítani.

(5) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat az adóhatóság tevékenysége szempontjából nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

ÁSVÁNYOLAJ

Termékmeghatározás

34. § (1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak

a) a 2706 vámtarifaszám alatti termék,

b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 11 és a 2707 99 19 vámtarifaszám alatti termék,

c) a 2709 és a 2710 vámtarifaszám alatti termék,

d) a 2711 vámtarifaszám alatti termék, ideértve a vegytiszta metánt és propánt, de kivéve a földgázt,

e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39, 2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifaszám alatti termék,

f) a 2715 vámtarifaszám alatti termék,

g) a 2901 vámtarifaszám alatti termék,

h) a 2902 11, 2902 19 91, 2902 19 99, 2902 20, 2902 30, 2902 41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00, a 2902 44 és a 2909 19 vámtarifaszám alatti termék,

i) a 3403 11, 3403 19, 3811, 3814, 3817, 3819 és 3820 vámtarifaszám alatti termék

minősül.

(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő, bármely olyan termék, amelyet belső égésű motorok üzemanyagaként, vagy üzemanyagok adalékaként, vagy hígítóanyagaként, továbbá tüzelőolajként értékesítenek, vagy használnak fel.

Adóalap, adómérték

35. § (1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.

(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 ¦°C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 ¦°C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.

36. § (1) Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel -:

a) a 2710 00 27, 2710 00 29 és a 2710 00 32 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinekre 77,00 Ft/liter,

b) a 2710 00 34 és a 2710 00 36 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre 83,10 Ft/liter,

c) a 2710 00 11, 2710 00 15, 2710 00 21, 2710 00 25, 2710 00 26, 2710 00 37 és a 2710 00 39 vámtarifaszám alatti egyéb benzinekre - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 83,10 Ft/liter,

d) a 2710 00 41, 2710 00 45, 2710 00 51, 2710 00 55 és a 2710 00 59 vámtarifaszám alatti petróleumokra - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével - 83,10 Ft/liter,

e) a 2710 00 61, 2710 00 65, 2710 00 66, 2710 00 67 és a 2710 00 68 vámtarifaszám alatti gázolajokra, tüzelőolajokra 67,60 Ft/liter,

f) a 2711 11, 2711 12, 2711 13, 2711 19 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a cseppfolyós halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy e célra használnak fel, 86,70 Ft/kg,

g) a 2711 21 és a 2711 29 vámtarifaszám alatti természetes gáz és egyéb gáztermékből arra a sűrített (200 bar feletti nyomású) gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti gépjárművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak, vagy e célra használnak fel, 41,80 Ft/nm3

h) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2902 20, 2902 30, 2902 41, 2902 42, 2902 43, 2902 44 vámtarifaszám alatti benzolra és homológjaira - a finomvegyszernek minősülő ásványolajtermék kivételével -, továbbá 2709 00 10 vámtarifaszám alatti földgáz kondenzátumra - a stabilizálatlan gazolin kivételével - 83,10 Ft/liter,

i) a 2710 00 81, 2710 00 83, 27 10 00 85 vámtarifaszám alatti kenőolajra 60,80 Ft/kg,

j) a 3811 vámtarifaszám alatti adalékanyagokra 60,80 Ft/kg,

k) a 34. § szerinti, de e § a)-j) pontjában nem említett ásványolajra a belső égésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy hígítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 83,10 Ft/liter, a belső égésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy hígítóanyagként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 67,60 Ft/liter.

(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott mérték 20,00 Ft/literrel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány előírásainak.

(3) Az (1) bekezdés c), d) és h) pontjának alkalmazásában finomvegyszernek minősül az a nagytisztaságú ásványolaj,

a) amely a magyar vagy nemzetközi szabvány szerint analitikai célokra szolgáló valamely minőségi kategóriába besorolható, és legfeljebb 2500 milliliter vagy gramm kiszerelésű, és

b) amelynek termékcsomagolása a minőségi jellemzőket tartalmazó címkével van ellátva, és a minőségi jellemzőket a gyártó minőségi bizonyítvánnyal szavatolja.

Adómentes felhasználás

37. § (1) Adómentes célú felhasználásnak minősül

a) - a 2710 00 26, 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 34, 2710 00 36, 2710 00 37, 2710 00 66, 2710 00 67, 2710 00 68, 2711 12 és a 2711 13 vámtarifaszám alatti ásványolajon kívül - a 36. §-ban megjelölt ásványolaj felhasználásával egy másik termék előállítása, feltéve, hogy a felhasznált ásványolaj az előállított új termék részévé válik,

b) a 2710 00 51 vámtarifaszám alatti üzemanyag petróleumnak kizárólag sugárhajtású és gázturbina meghajtású, katonai lajstromjelű légi jármű hajtóanyagaként való felhasználása,

c) a 2710 00 66 02, 2710 00 67 02 vámtarifaszám alatti tüzelőolajnak a villamos energia termelésére vonatkozó működési engedéllyel rendelkező erőműben, kizárólag villamos energia vagy villamos energia és kapcsolt hőtermelésre való felhasználása,

d) az ipari vámszabad területre nem jövedéki termék előállításához külföldről közvetlenül behozott, illetve belföldről, a vámtörvény 90., 94. §-ában foglaltak alapján beszállításra kerülő és exportnak minősülő ásványolajterméknek az üzem termelési célú tevékenységéhez segédanyagként történő felhasználása.

(2) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára legfeljebb 100 millió forint értékű jövedéki biztosítékot kell felajánlani.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szerv mentesül a jövedéki biztosítéknyújtás követelménye alól,

b) keretengedélyre az az a) pont alá tartozó gazdálkodó szerv jogosult, aki az üzemanyag petróleum beszerzését az alapító okiratában meghatározott feladatként végzi,

c) az üzemanyag petróleum beszerzése, nyilvántartása és elszámolása tekintetében a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § (1) A keretengedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az ásványolaj felhasználásának célját, módját,

b) az ásványolaj kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időtartamra igényelt, várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségét,

c) termékelőállítás esetén az ásványolaj várható felhasználási arányszámát és az ásványolajból előállításra kerülő termék várható mennyiségét,

d) az ásványolaj c) pontban foglalttól eltérő felhasználása esetén a várhatóan felhasználásra kerülő mennyiség levezetését, műszaki, egyéb adatokkal alátámasztva,

e) a 26. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel teljesülését bemutató dokumentációt.

(2) A 30. §-ban előírt elszámolásnak tartalmaznia kell

a) az elszámolási időszakban felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét,

b) termékelőállítás esetén az adómentes ásványolaj felhasználásával előállított termék mennyiségét, kimutatva az egyes termékféleségekhez ténylegesen felhasznált és a felhasználási arányszám szerint felhasználható ásványolaj mennyiségét,

c) a nem termékelőállításhoz felhasznált adómentes ásványolaj mennyiségét, tételesen kimutatva a különböző felhasználásokhoz kapcsolódó adómentes ásványolaj mennyiséget,

d) az adómentes ásványolaj elszámolás szerinti és tényleges készletének eltérését.

Adóvisszaigénylés

39. § (1) A gázolaj adójának visszaigénylésére az a közutakat közvetlenül igénybe nem vevő gázolaj felhasználó jogosult, aki a 2710 00 66 01 vámtarifaszám alatti gázolajat a Központi Statisztikai Hivatalnak a Szolgáltatások Jegyzékében (a továbbiakban: SZJ) 0911 számon jelölt vasúti szállítási tevékenységhez, illetve a magyar hajólajstromban vagy hajójegyzékben nyilvántartott, áru- vagy személyszállítást végző hajón (ideértve a kompot is) az SZJ 0922 belvízi szállítási tevékenységhez, üzemanyagként használja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaigénylés csak a ténylegesen felhasznált mennyiség után vehető igénybe.

40. § (1) Az adó visszaigénylése a gázolaj 39. § (1) bekezdése szerinti felhasználásának napjától esedékes.

(2) Az ásványolaj adójának visszaigénylését az ásványolaj beszerzéséről kiállított számlával, és a tényleges felhasználást igazoló számviteli belső bizonylattal kell dokumentálni.

(3) Az adóvisszaigénylés érvényesítésekor a vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon hitelt érdemlő módon köteles feltüntetni az adóvisszatérítés alapjaként figyelembe vett ásványolaj mennyiségét, fajtáját, valamint a visszatérített adó összegét.

Ásványolaj adóraktár

41. § (1) Ásványolaj adóraktári engedély

a) a 36. § (1) bekezdés a)-e), h)-k) pontjaiban szereplő ásványolajat kőolajból atmoszférikus és vákuumdesztillációval, valamint ehhez kapcsolódó technológiákkal előállító üzemre (a továbbiakban: kőolajfinomító),

b) a kőolajfinomító engedélyesének a kőolajfinomító területén kívül található, az előállított ásványolaj tárolására, raktározására alkalmas tárolóra (a továbbiakban: finomítói ásványolajraktár),

c) a 36. § (1) bekezdés c) és h) pontjába tartozó ásványolajat pirolízissel vegyipari technológiák melléktermékeként előállító üzemre (a továbbiakban: olefingyár),

d) a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti cseppfolyós propán vagy bután, valamint ezek keverékének üzemanyag célú előállítására (a továbbiakban: cseppfolyós gáztöltő),

e) a 36. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, üzemanyag célú sűrített földgázt előállító töltőállomásra (a továbbiakban: sűrített gáztöltő),

f) a 36. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adalékanyagot gyártó üzemre (a továbbiakban: adalékgyártó üzem),

g) a 36. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti üzemanyag célú benzin, gázolaj és a tüzelőolaj önálló tárolását végző tárolótelepre (a továbbiakban: üzemanyag-tároló)

adható.

(2) Az ásványolaj adóraktárt elhagyó csővezeték az adóraktáron belüli utolsó hiteles mérési pontig tartozik az adóraktárhoz. Az adóraktár területére belépő csővezeték az adóraktáron belüli első hiteles mérési ponttól tekintendő az adóraktár részének. A két adóraktár közötti csővezeték az adófelfüggesztés mellett végzett szállítás szállítóeszközének tekintendő azzal, hogy a szállítás során keletkező, a külön jogszabály szerinti mértéket meghaladó szállítási veszteségre keletkező adófizetési kötelezettség a kitároló adóraktár engedélyesét terheli.

(3) A 36. § (1) bekezdésének a)-e) és h), i), k) pontjában meghatározott ásványolajtermék - kivéve a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott benzint -, továbbá a 2710 00 71, 2710 00 72, 2710 00 74, 2710 00 76, 2710 00 77, 2710 00 78 vámtarifaszám alatti fűtőolaj csak kőolajfinomítóban vagy olefingyárban gyártható.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül ásványolaj adóraktári engedély a 2710 00 26 vámtarifaszámú repülőbenzinnek, valamint a 2710 00 51 vámtarifaszámú üzemanyag petróleumnak az állandó nyitvatartással, állandó vámhatósági felügyelet mellett üzemelő közforgalmú nemzetközi repülőtéren történő tárolására is adható (a továbbiakban: repülőtéri adóraktár).

(5) Az ásványolaj adóraktárra adóraktári engedély akkor adható, ha adóraktáranként

a) a kőolajfinomítóban legalább atmoszferikus és vákuumdesztillációs technológiai egység, és legalább 50 000 m3,

b) a finomítói ásványolajraktárban legalább 10 000 m3,

c) az olefingyárban legalább 35 000 m3,

d) a cseppfolyós gáztöltőn, valamint a repülőtéri adóraktárban legalább 300 m3,

e) az üzemanyag tárolóban legalább 50 000 m3

a talajjal egybeépített, vagy a talajhoz rögzített, az illetékes hatóság által engedélyezett és - a cseppfolyós gáztöltő kivételével - hitelesített tárolótartály áll rendelkezésre.

(6) A jövedéki biztosítékot adóraktáranként

a) kőolajfinomító, finomítói ásványolajraktár és üzemanyag tároló esetén adóraktáranként legalább 200 millió forint, de több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legfeljebb 2 milliárd forint,

b) olefingyár esetén legfeljebb 300 millió forint,

c) a sűrített gáztöltő esetén legfeljebb 80 millió forint,

d) a cseppfolyós gáztöltő esetén adóraktáranként, illetve több adóraktárral rendelkező engedélyes esetében engedélyesenként legalább 80 millió forint,

e) a repülőtéri adóraktár esetén legfeljebb 200 millió forint,

f) az adalékgyártó üzemre legalább 100 millió forint, illetve az adalékanyagok kizárólag 5 liter vagy annál kisebb kiszerelésben történő palackozását (kiszerelését) végző adalékgyártó üzem esetén legalább 5 millió forint

értékben kell nyújtani.

X. Fejezet

ALKOHOLTERMÉK

Fogalmak

42. § (1) E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú, továbbá a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú terméket kell érteni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. szeszfőzde: a gyümölcsből (gyümölcscefréből), szőlőszármazékból (törköly, seprő) és borból, esetenként külön engedéllyel gabonából lepárlással pálinkát, párlatot, borpárlatot előállító üzem;

2. bérfőzés: szeszfőzdében a bérfőzető részére történő gyümölcspálinka- vagy borpárlat-előállítás;

3. bérfőzető: az a természetes személy, aki saját termésű vagy begyűjtött alapanyagból állíttat elő gyümölcspálinkát vagy borpárlatot;

4. denaturálás: az alkoholtermék emberi fogyasztásra való végleges alkalmatlanná tétele.

Adóalap, adómérték

43. § (1) Az adó alapja az alkoholtermék mennyisége, hektoliterfokban meghatározva. Hektoliterfok alatt a 20 ¦°C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etilalkohol értendő.

(2) Az adó mértéke - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - hektoliterfokonként 1270 forint.

(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója hektoliterfokonként 970 forint.

(4) A szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 100 hektoliterfok mennyiségig 390 forint, 100 hektoliterfok felett 970 forint.

A bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok

44. § (1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha

a) a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy

b) a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte a 100 ezer forintot, vagy

c) a havi elszámolási időszak utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött pálinka található.

(2) Az adó alanya a bérfőzető, akinek az adót készpénzben kell megfizetnie a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után.

(3) Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött pálinka nem adható ki.

45. § (1) A bérfőzött pálinka utáni adó (a továbbiakban: bérfőzési szeszadó) összegét a szeszfőzde állapítja meg, és szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben más szeszfőzdékben főzetett pálinka mennyiségéről.

(2) A 44. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett bérfőzési szeszadót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül a bérfőzési szeszadó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót a 100 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres, vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára.

(4) A beszedett bérfőzési szeszadó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5) A bérfőzési szeszadó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6) A szeszfőzde a bérfőzető részére egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, és azzal igazolja a bérfőzési szeszadó megfizetését.

46. § A bérfőzetőtől a bérfőzött pálinkát, borpárlatot csak az alkoholtermék adóraktár engedélyese vásárolhatja meg.

Adómentes felhasználás

47. § (1) Adómentes felhasználás a 2207 vámtarifaszámú alkoholterméknek a felhasználása

a) az Országos Gyógyszerészeti Intézet által törzskönyvezett gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő, szájon át fogyasztható alkoholtartalmú gyógyhatású termékek 100 ml vagy annál kisebb kiszerelésben, és 20 ml-t meg nem haladó összes napi fogyasztási dózisnak megfelelő összetételben való előállításához, továbbá a szájon át nem fogyasztható, a 200 ml-t meg nem haladó kiszerelésű alkoholtartalmú készítmények, továbbá gyógyszerhatóanyagok és intermedierek előállításához,

b) biológiai ecet gyártásához,

c) legfeljebb 8,5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú bonbonok, vagy - az alkoholtartalmú italok kivételével - legfeljebb 5 hektoliterfok/100 kg alkoholtartalmú más élelmiszerek gyártásához,

d) vegyipari és kozmetikai termékek előállításához.

(2) A 26. §-ban meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell adni

a) az alkoholtermék felhasználásának célját, módját,

b) az alkoholtermék felhasználási arányszámát (előállításra kerülő termékenként),

c) a vegyipari és kozmetikai felhasználási cél esetén az alkalmazható denaturálószer megnevezését (leírását) és a denaturálás módját, illetve, ha denaturáló szert nem lehet alkalmazni, akkor annak műszaki indokolását,

  Vissza az oldal tetejére