Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.14.)

1997. évi CIV. törvény

a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) - amely 1997. április 29-én lépett hatályba - e törvénnyel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény

a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM

I. CIKK: ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

II. CIKK: MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

III. CIKK: NYILATKOZATOK

IV. CIKK: VEGYIFEGYVEREK

V. CIKK: VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

VI. CIKK: A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

VII. CIKK: NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

Általános kötelezettségek

A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

VIII. CIKK: A SZERVEZET

A) Általános rendelkezések

B) A Részes Államok értekezlete

Összetétele, eljárások és döntéshozatal

Hatáskör és feladatok

C) A Végrehajtó Tanács

Összetétel, eljárás és döntéshozatal

Hatáskörök és feladatok

D) A Technikai Titkárság

E) Kiváltságok és mentességek

IX. CIKK: KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

X. CIKK: SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

XI. CIKK: GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

XII. CIKK: INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ EGYEZMÉNY BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, BELEÉRTVE A SZANKCIÓKAT IS

XIII. CIKK: MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

XIV. CIKK: VITÁK RENDEZÉSE

XV. CIKK: MÓDOSÍTÁSOK

XVI. CIKK: IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

XVII. CIKK: MELLÉKLETEK STÁTUSZA

XVIII. CIKK: ALÁÍRÁS

XIX. CIKK: MEGERŐSÍTÉS

XX. CIKK: CSATLAKOZÁS

XXI. CIKK: HATÁLYBALÉPÉS

XXII. CIKK: FENNTARTÁSOK

XXIII. CIKK: LETÉTEMÉNYES

XXIV. CIKK: HITELES SZÖVEGEK

Mellékletek:
1. Melléklet: Melléklet a Vegyületekről
2. Melléklet: Melléklet a Végrehajtásról és Ellenőrzésről („Ellenőrzési Melléklet”)
3. Melléklet: Melléklet a Bizalmas Információk Védelméről („Bizalmas Kezelés Melléklete”)

PREAMBULUM

A jelen Egyezmény Részes Államai,

elhatározván, hogy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló, általános és teljes leszerelés felé vezető, tényleges haladás érdekében cselekszenek, beleértve a tömegpusztító fegyverek minden fajtája betiltását és megsemmisítését,

hozzá kívánván járulni az Egyesült Nemzetek Alapokmánya céljainak és elveinek megvalósításához,

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ismételten elítélt minden olyan akciót, amely ellentétes a Fojtó, Mérgező vagy más Gázok használatának, és a hadviselés bakteriológiai módszereinek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 25-én aláírt Jegyzőkönyv (az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyv) elveivel és célkitűzéseivel,

elismerve azt, hogy a jelen Egyezmény megerősíti az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben és a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló, Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972. április 10-én aláírt Egyezményben vállalt alapelveket, célkitűzéseket és kötelezettségeket,

emlékezvén a Bakteriológiai (biológiai) és toxin fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, megsemmisítéséről szóló Egyezmény IX. Cikkében meghatározott célkitűzésre,

elhatározván, hogy az egész emberiség érdekében, teljes egészében kizárják a vegyifegyverek használatának lehetőségét, végrehajtva a jelen Egyezmény rendelkezéseit, ily módon kiegészítve az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben meghatározott kötelezettségeket,

elismervén a megfelelő Egyezményekben és a nemzetközi jog idevágó elveiben foglalt, a herbicidek használatának mint hadviselési módszernek a tilalmát,

úgy vélekedvén, hogy a kémia területén elért eredményeket kizárólag az emberiség javára kell felhasználni,

azt kívánván, hogy előmozdítsák a vegyi anyagok szabad kereskedelmét, valamint a nemzetközi együttműködést, továbbá a tudományos és műszaki információk cseréjét a kémia területén olyan célokra, melyeket a jelen Egyezmény nem tilt abból a célból, hogy fokozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését,

meggyőződvén arról, hogy a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, megszerzésének, felhalmozásának, megtartásának, átadásának, illetve használatának teljes és hatékony betiltása, valamint megsemmisítésük szükséges lépést jelentenek ezen közös szándékok magvalósítása irányába,

megállapodtak a következőkben:

I. Cikk

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

1. A jelen Egyezmény minden Részes Állama vállalja, hogy soha semmilyen körülmények között sem:

(a) fejleszt ki, gyárt, szerez meg bármely más módon, halmoz fel, vagy tart meg vegyifegyvert, vagy ad át közvetlenül vagy közvetve vegyifegyvert bárkinek;

(b) használ vegyifegyvert;

(c) kezdeményez vegyifegyver alkalmazására irányuló semmiféle katonai előkészületet;

(d) működik közre, kezdeményez, vagy bátorít bármilyen módon, senkit bármely, a jelen Egyezmény által a Részes Államok számára tiltott tevékenység folytatására.

2. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti a tulajdonában álló, vagy általa birtokolt vegyifegyvereket, vagy azokat, melyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

3. Minden Részes Állam vállalja, hogy az általa más Részes Állam területén hagyott minden vegyifegyvert megsemmisít összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

4. Minden Részes Állam vállalja, hogy megsemmisíti minden tulajdonában levő vagy birtokában álló vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat, melyek bármely joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen találhatók, összhangban a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

5. Minden Részes Állam vállalja, hogy hadviselési módszerként nem alkalmaz vegyi kényszerítő eszközt.

II. Cikk

MEGHATÁROZÁSOK ÉS ISMÉRVEK

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

1. „Vegyifegyverek” jelentik a következőket együttesen, vagy önállóan:

(a) mérgező vegyületek és prekurzoraik, kivéve ha azokat a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szánják, amennyiben a fajtáik és mennyiségeik összhangban vannak az ilyen célokkal;

(b) lőszerek és eszközök, amelyeket kifejezetten halál vagy más ártalom okozására szánnak az (a) albekezdésben említett mérgező vegyületek mérgező tulajdonságai útján, amelyek az ilyen lőszer vagy eszköz alkalmazásának eredményeképpen szabadulnak fel;

(c) bármely olyan szerkezet, amelyet kifejezetten a (b) albekezdésben meghatározott lőszerek és eszközök alkalmazásával közvetlen kapcsolatban történő használat céljára szántak.

2. A „Mérgező vegyület” jelenti:

Bármely vegyületet, amely az életfolyamatokra gyakorolt kémiai hatása útján embernél vagy állatnál képes halált, vagy ideiglenes cselekvésképtelenséget vagy tartós ártalmat okozni. Ez magába foglal minden ilyen vegyületet, tekintet nélkül azok eredetére vagy előállításának módjára, továbbá tekintet nélkül arra, hogy azok létesítményekben, lőszerekben vagy bárhol máshol keletkeznek.

(A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a mérgező vegyületeket, amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonosítottak, a Vegyületek Mellékletének listái sorolják fel.)

3. A „Prekurzor” jelenti:

Bármely reagáló vegyületet amely részt vesz egy mérgező vegyület bármely módszerrel történő előállításának bármely szakaszában. Ez magába foglalja a bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek bármely kulcs-komponensét.

(A jelen Egyezmény végrehajtása szempontjából azokat a prekurzorokat amelyeket az ellenőrzési intézkedések alkalmazása céljából azonosítottak, a Vegyületek Mellékleteinek listái sorolják fel.)

4. A „Bináris vagy többkomponensű vegyi rendszerek kulcs-komponense” (a továbbiakban: kulcs-komponens) jelenti:

Azt a prekurzort, amely a legfontosabb szerepet játssza a végtermék mérgező sajátosságai meghatározásában és gyorsan reakcióba lép más vegyületekkel a bináris vagy többkomponensű rendszerekben.

5. A „Régi vegyifegyver” jelenti:

(a) az 1925 előtt gyártott vegyifegyvereket; vagy

(b) az 1925 és 1946 között gyártott azon vegyifegyvereket, amelyek olyan mértékben mentek tönkre, hogy azokat többé nem lehet vegyifegyverként alkalmazni.

6. Az „Elhagyott vegyifegyver” jelenti:

azokat a vegyifegyvereket, beleértve a régi vegyifegyvereket, amelyeket egy Állam, 1925. január 1. után hagyott egy másik Állam területén, az utóbbi beleegyezése nélkül.

7. A „Vegyi kényszerítő eszköz” jelenti:

bármely, listákban fel nem sorolt vegyületeket, amelyek gyorsan képesek embereknél érzékelési irritációt okozni, vagy fizikai magatehetetlenségi hatást kelteni, amelyek a behatás megszűnését követően rövid időn belül megszűnnek.

8. A „Vegyifegyver-gyártó létesítmény” jelenti:

(a) bármely berendezést, valamint ezen berendezés befogadására szolgáló bármely épületet, amelyet e célra terveztek, építettek vagy bármely ideig használtak 1946. január 1. óta:

(i) mint a vegyületek gyártási szakaszának olyan részét (végső technológiai szakasz) ahol az anyagáram magába foglalhatja a berendezés működése alatt:
(1) bármely a Vegyületek Mellékletében 1. listán felsorolt vegyületet; vagy
(2) bármely más vegyületet amelyből a Részes Állam területén vagy bármely más joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely helyen, évente 1 tonnánál többet nem használnak fel a jelen Egyezmény által nem tiltott célra, de azt használni lehetne vegyifegyver céljára; vagy
(ii) vegyifegyverek töltésére egyebek között az 1. listán felsorolt vegyületetek lőszerekbe, eszközökbe vagy nagytömegű tárolásra alkalmas tartályokba történő betöltésére használnak: vegyületek olyan konténerekbe történő betöltésére használnak, amelyek összeszerelt bináris lőszerek vagy eszközök részét képezik, vagy olyan vegyi lőszerrészekbe, amelyek összeszerelt egységet alkotó lőszerek vagy eszközök részét képezik, továbbá a konténereknek és vegyi lőszerrészeknek a megfelelő lőszerekbe vagy eszközökbe való töltésére szolgálnak.

(b) nem jelenti:

(i) bármely olyan létesítményt, amelynek az (a) (i) alpontban megjelölt vegyület előállítását szolgáló kapacitása kisebb 1 tonnánál;
(ii) bármely létesítményt, amelyben az (a) (i) alpontban meghatározott vegyületet a jelen Egyezmény által nem tiltott célú tevékenység elkerülhetetlen melléktermékeként termelik, vagy termelték, feltéve, hogy a vegyület nem több a teljes termelés 3 százalékánál és a létesítmény a Végrehajtásról és Ellenőrzésről szóló Melléklet (a továbbiakban: Ellenőrzési Melléklet) szerinti bejelentés és ellenőrzés alá tartozik; vagy
(iii) azt az egyedi kisléptékű üzemet, amely az 1. listán felsorolt vegyületeket állítja elő a jelen Egyezményben nem tiltott célokra, amint azt az Ellenőrzési Melléklet VI. Része meghatározza.

9. A „Jelen Egyezmény által nem tiltott célok” jelenti:

(a) ipari, mezőgazdasági, kutatási, orvosi, gyógyszerészeti vagy más békés célokat;

(b) védelmi célokat, nevezetesen azokat, amelyek közvetlenül kapcsolatosak a mérgező vegyületek elleni védelemmel és a vegyifegyverek elleni oltalommal;

(c) katonai célokat, amelyek nincsenek kapcsolatban a vegyifegyverek használatával és nem függnek a vegyületek mérgező tulajdonságainak hadviselési módszerként való alkalmazásától;

(d) a jogérvényesítést, beleértve a hazai rendfenntartó célokat.

10. A „Gyártókapacitás” jelenti:

Egy meghatározott vegyület előállítására irányuló éves mennyiségi potenciált, amely a jelenleg alkalmazott technológiai eljáráson, vagy ha az eljárás még nem működőképes, a szóban forgó létesítményben való alkalmazásra tervezett eljáráson alapszik. Ezt egyenlőnek kell tekinteni a névleges kapacitással, vagy ha a névleges kapacitás nem áll rendelkezésre, a tervezett kapacitással. A névleges kapacitás olyan termékkibocsátás, amely a termelő létesítmény optimális feltételek melletti maximális termelésével egyenlő, amelyet egy vagy több próbaüzemelés útján állapítanak meg. A tervezett kapacitás az elméletileg kiszámított megfelelő termékkibocsátás.

11. A „Szervezet” a jelen Egyezmény VIII. Cikkének megfelelően létrehozott Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet jelenti.

12. A VI. Cikk alkalmazásában:

(a) egy vegyület „gyártása” jelenti annak kémiai reakció útján történő előállítását;

(b) egy vegyület „feldolgozása” olyan fizikai folyamatot jelent, mint a formulálás, a kivonás és a tisztítás, amelyek során a vegyület nem alakul át más vegyületté;

(c) a vegyület „felhasználása” annak kémiai reakció útján más vegyületté történő átalakítását jelenti.

III. Cikk

NYILATKOZATOK

1. Minden Részes Állam beterjeszti a Szervezetnek a jelen Egyezménynek a számára történő hatálybalépését követően, nem később mint 30 napon belül a következő nyilatkozatokat, amelyekben:

(a) a vegyifegyverek tekintetében:

(i) közölni kell, van-e tulajdonában, vagy birtokában bármilyen vegyifegyver, vagy van-e joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen bármilyen vegyifegyver,
(ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, vagy joghatósága vagy ellenőrzése alatt levő bármely területen elhelyezett vegyifegyverek pontos elhelyezését, összesített mennyiségüket és részletes leltárukat, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 1-3. bekezdéseivel összhangban, kivéve a (iii) pontban említett vegyifegyvereket,
(iii) be kell jelenteni a területén elhelyezett olyan vegyi fegyvereket, amelyek más Állam tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak és más Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely helyen találhatók, összhangban az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) része 4. bekezdésével,
(iv) közölni kell, hogy adott-e át, vagy kapott-e közvetlen vagy közvetett módon bármilyen vegyifegyvert 1946. január 1-jét követően, továbbá részletezni az ilyen átadást vagy átvételt, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 5. bekezdésének megfelelően,
(v) rendelkezésre kell bocsátania a tulajdonában álló vagy birtokában levő, vagy a joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely területen elhelyezett vegyifegyverek megsemmisítésének általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 6. bekezdésének megfelelően;

(b) a régi vegyifegyverek és az elhagyott vegyifegyverek tekintetében:

(i) közölni kell vannak-e területén régi vegyifegyverek, és át kell adni valamennyi rendelkezésre álló információt az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 3. bekezdésének megfelelően,
(ii) közölni kell, vannak-e területén elhagyott vegyifegyverek és át kell adni minden rendelkezésre álló információt összhangban az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 8. bekezdésével,
(iii) közölni kell, elhagyott-e vegyifegyvereket más Államok területén és minden rendelkezésre álló információt át kell adni az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része 10. bekezdésével összhangban;

(c) a vegyifegyver-gyártó létesítmények tekintetében:

(i) be kell jelenteni van-e, vagy volt-e tulajdonában vagy birtokában bármely vegyifegyver-gyártó létesítmény, illetve van-e, vagy volt-e a joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen ilyen létesítmény, bármikor 1946. január 1. óta,
(ii) fel kell sorolni a tulajdonában álló vagy birtokában levő bármely vegyifegyver-gyártó létesítményt, illetve azokat, amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen vannak, vagy voltak bármikor 1946. január 1. óta, megfelelően az Ellenőrzési Melléklet V. része 1. bekezdésének, kivéve a (iii) pontban említett létesítményeket,
(iii) be kell jelenteni a területén levő mindazon vegyifegyver-gyártó létesítményeket, amelyek más állam tulajdonában vannak, vagy birtokát képezik, vagy azokat, melyek más Állam joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló területen vannak, vagy voltak, bármikor 1946. január 1 óta, összhangban az Ellenőrzési Melléklet V. Része 2. bekezdésével,
(iv) közölni kell, adott-e át vagy kapott-e közvetlenül vagy közvetve, bármely vegyifegyver gyártására szolgáló berendezést 1946. január 1. óta, továbbá részletezni kell ezen berendezés átadását vagy átvételét, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 3-5. bekezdésének megfelelően,
(v) rendelkezésre kell bocsátani azon vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére irányuló általános tervét, amelyek tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, vagy amelyek joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen vannak, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 6. bekezdésének megfelelően,
(vi) részletesen ismertetni kell minden, a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely területen elhelyezett vegyifegyver-gyártó létesítmény bezárásához megteendő intézkedéseket, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 1. (i) pontjának megfelelően,
(vii) rendelkezésre kell bocsátani a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen levő bármely vegyifegyver-gyártó létesítménye bármely ideiglenes vegyifegyver-megsemmisítő üzemmé történő átalakításának általános tervét, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 7. bekezdésének megfelelően;

(d) más létesítmények tekintetében:

részletes tájékoztatást kell adni a tulajdonában álló, vagy birtokában levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen található bármely létesítményről, megadva az építmény pontos helyét, jellegét és tevékenységének általános körét, amelyeket 1946. január 1-jétől elsődlegesen vegyifegyverek kifejlesztésére szántak, építettek vagy használtak. Az ilyen nyilatkozatoknak tartalmaznia kell többek között a laboratóriumokat, továbbá a kísérleti, illetve értékelő helyeket is;

(e) a vegyi kényszerítő eszközök tekintetében:

közölni kell a kémiai megnevezését, szerkezeti képletét a Chemical Abstracts Service (CAS) nyilvántartása szerinti számát - ha van ilyen - minden olyan vegyületnek, amelyet rendfenntartó célra tart. Ezt a nyilatkozatot nem később mint 30 nappal a változás bekövetkezését követően pontosítani kell.

2. A jelen cikk rendelkezéseit és az Ellenőrzési Melléklet IV. Része megfelelő rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra a vegyifegyverekre, amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és elföldelve maradtak, továbbá melyeket 1985. január 1. előtt süllyesztettek tengerbe.

IV. Cikk

VEGYIFEGYVEREK

1. A jelen cikk rendelkezéseit, továbbá a végrehajtásukra szolgáló részletes eljárási szabályokat kell alkalmazni minden vegyifegyver esetében, amelyek a Részes Állam tulajdonában állnak, vagy birtokában vannak, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti helyen találhatók, kivéve a régi vegyifegyvereket és az elhagyott vegyifegyvereket, amelyekre az Ellenőrzési Melléklet IV. (B) Része vonatkozik.

2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az Ellenőrzési Mellékletben rögzítették.

3. Minden helyszínt, ahol az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket tárolnak, vagy semmisítenek meg, rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részével összhangban.

4. Minden Részes Államnak, közvetlenül a III. Cikk 1. (a) bekezdésében említett nyilatkozat megtétele után lehetővé kell tenni, hogy az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverekhez hozzáférjenek abból a célból, hogy helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrizzék a nyilatkozatban foglaltakat. Ezt követően egyik Részes Állam sem változtathatja meg e vegyifegyverek bármelyikének elhelyezését, kivéve ha vegyifegyver-megsemmisítő létesítménybe szállítják azokat. Lehetővé kell tenni, hogy a rendszeres helyszíni ellenőrzés céljából az ilyen vegyifegyverekhez hozzáférjenek.

5. Minden Részes Államnak lehetővé kell tenni, hogy a vegyifegyver-megsemmisítő létesítményekhez és azok raktárkörzeteihez hozzáférjenek, ha ezek tulajdonában állnak vagy birtokában vannak, illetve joghatósága, vagy ellenőrzése alatti területeken találhatók, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján történő rendszeres ellenőrzés céljából.

6. Minden Részes Államnak meg kell semmisítenie az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereit, az Ellenőrzési Melléklettel összhangban, továbbá a megsemmisítés megegyezett ütemének és sorrendjének megfelelően (a továbbiakban: a megsemmisítés rendje). Ezt a megsemmisítést meg kell kezdeni nem később mint két évvel azután, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lép, és nem később mint tíz évvel a jelen Egyezmény hatálybalépését követően be kell fejezni. Nincs akadálya annak, hogy a Részes Állam vegyifegyvereit gyorsabb ütemben semmisítse meg.

7. Minden Részes Állam köteles:

(a) beterjeszteni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverek megsemmisítésére vonatkozó részletes terveket nem később mint 60 nappal az adott évi megsemmisítési időszak kezdete előtt, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része 29. bekezdésének megfelelően, ezek a részletes tervek tartalmazzák a következő évi megsemmisítési időszak során megsemmisítendő minden készletet;

(b) évente bejelentést tenni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyverek megsemmisítéséről szóló tervek végrehajtásáról nem később mint 60 nappal az adott évi megsemmisítési időszak befejeződését követően; továbbá

(c) igazolni, nem később mint 30 nappal a megsemmisítési folyamat befejeződését követően, hogy minden, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvert megsemmisítettek.

8. Amennyiben egy Állam a 6. bekezdésben előirányzott 10 éves megsemmisítési időszakot követően erősíti meg ezt a Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyvereket, amint lehetséges, meg kell semmisítenie. A megsemmisítés rendjét és a fokozott ellenőrzésre vonatkozó szabályokat a Végrehajtó Tanács határozza meg az ilyen Részes Állam számára.

9. Ha egy Részes Állam bármely vegyifegyvert, a vegyifegyverekről szóló előzetes nyilatkozat megtétele után fedez fel, az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének megfelelően be kell jelenteni, biztonságba helyezni, és megsemmisíteni.

10. Minden Részes Állam a vegyifegyverek szállítása, mintavétel, raktározása és megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a környezet védelmének. Minden Részes Állam nemzeti biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványaival összhangban szállítja, vesz mintát, tárolja, és semmisíti meg a vegyifegyvereket.

11. Minden Részes Államnak, amelynek a területén más állam tulajdonát képező, vagy birtokában levő vegyifegyver van, vagy bármely más állam joghatósága vagy ellenőrzése alatti területen vegyifegyvere van, minden erőfeszítést meg kell tennie annak biztosítására, hogy ezeket a vegyifegyvereket saját területéről elszállítsák, nem később mint egy éven belül, amint számára a jelen Egyezmény hatályba lépett. Amennyiben nem szállítanák el azokat egy éven belül, a Részes Állam a Szervezettől és más Részes Államoktól segítséget kérhet ezen vegyifegyverek megsemmisítéséhez.

12. Minden Részes Állam vállalja, hogy kétoldalú alapon együttműködik más Részes Államokkal, amelyek információt vagy segítséget kérnek, vagy a Technikai Titkárságon keresztül, a vegyifegyverek biztonságos és hatékony megsemmisítésének módszerei és technológiái tekintetében.

13. A jelen cikknek, valamint az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének megfelelő ellenőrzési tevékenységet folytatva, a Szervezet tekintetbe veszi azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével elkerülhető a Részes Államok közötti, a vegyifegyverek raktározása és megsemmisítésük ellenőrzéséről kötendő két- és többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződése.

Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy

(a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Részének az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel;

(b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá

(c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

14. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 13. bekezdésnek megfelelően hoz határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy többoldalú megállapodás végrehajtását.

15. A 13. és a 14. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III. Cikk, a jelen Cikk és az Ellenőrzési Melléklet IV. (A) Része szerinti nyilatkozat adására vonatkozó kötelezettségét.

16. Minden Részes Államnak fedeznie kell az általa megsemmisítendő vegyifegyverek megsemmisítési költségeit. Ugyancsak viselnie kell az ezen vegyifegyverek raktározása és megsemmisítése ellenőrzésének költségeit is, kivéve ha a Végrehajtó Tanács másként dönt. Amennyiben a Végrehajtó Tanács úgy határoz, hogy a 13. bekezdésnek megfelelően korlátozza a Szervezet ellenőrző intézkedéseit, a Szervezet által végzett kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült Nemzetek tagdíjfizetési táblázatának megfelelően kell fedezni, ahogyan azt a VIII. Cikk 7. bekezdése rögzíti.

17. A jelen cikk, illetve az Ellenőrzési Melléklet IV. Része rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Részes Állam döntésétől függően azokra a vegyifegyverekre, amelyeket területén 1977. január 1. előtt temettek el, és azok elföldelve maradtak, illetve amelyeket 1985. január 1-jét megelőzően süllyesztettek tengerbe.

V. Cikk

VEGYIFEGYVER-GYÁRTÓ LÉTESÍTMÉNYEK

1. A jelen cikk rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló eljárási szabályokat kell alkalmazni bármely és minden vegyifegyver-gyártó létesítményre, amely a Részes Állam tulajdonában áll, birtokában van, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatti bármely helyen található.

2. A jelen cikk végrehajtására vonatkozó részletes eljárási szabályokat az Ellenőrzési Melléklet határozza meg.

3. Az 1. bekezdésben felsorolt valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján az Ellenőrzési Melléklet V. Részével összhangban.

4. Minden Részes Államnak haladéktalanul meg kell szüntetnie az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekben folyó minden tevékenységet, kivéve a bezárásukhoz szükséges tevékenységet.

5. Egyetlen Részes Állam sem építhet új vegyifegyver-gyártó létesítményt, vagy alakíthat át létező létesítményt vegyifegyver gyártás, illetve a jelen Egyezmény által tiltott más tevékenység céljaira.

6. Minden Részes Államnak a III. Cikk 1. (c) bekezdése szerinti nyilatkozat beterjesztése után haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekhez, a nyilatkozat helyszíni szemle útján történő rendszeres ellenőrzése céljából.

7. Minden Részes Állam köteles:

(a) bezárni valamennyi, az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményt, nem később mint 90 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, összhangban az Ellenőrzési Melléklet V. Részével, továbbá erről tájékoztatást adni; és

(b) biztosítani, hogy hozzáférjenek az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményekhez a bezárást követően, helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján megvalósítandó rendszeres ellenőrzés céljaira, hogy ezúton lehetővé váljon bizonyosságot szerezni arról, hogy a létesítmény zárva marad, és azt a későbbiekben megsemmisítik.

8. Minden Részes Államnak meg kell semmisíteni az 1. bekezdésben felsorolt valamennyi vegyifegyver-gyártó létesítményt, továbbá a kapcsolódó létesítményeket és berendezéseket, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően és összhangban a megegyezett megsemmisítési ütemmel és sorrenddel (a továbbiakban: „megsemmisítés rendje”). Az ilyen megsemmisítést meg kell kezdeni nem később mint egy év múlva azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, és be kell fejezni, nem később mint 10 évvel a Egyezmény hatálybalépését követően. A Részes Állam számára nem tiltott az ilyen létesítmények gyorsabb ütemű megsemmisítése.

9. Minden Részes Állam köteles:

(a) az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítéséről szóló részletes terveket beterjeszteni nem később mint minden egyes létesítmény megsemmisítésének megkezdését megelőzően 180 nappal;

(b) évente nyilatkozatot kell tenni az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésére vonatkozó tervek végrehajtásáról, nem később mint az éves megsemmisítési időszak befejezését követő 90 nappal; és

(c) igazolni kell nem később mint 30 nappal a megsemmisítési eljárás befejeződése után, hogy az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményeket megsemmisítették.

10. Amennyiben egy Állam az előző 8. bekezdésben meghatározott tízéves megsemmisítési időszakot követően erősíti meg a jelen Egyezményt, vagy csatlakozik hozzá, a vegyifegyver-gyártó létesítményeket mielőbb meg kell semmisítenie. Az ilyen Részes Állam számára a Végrehajtó Tanács határozza meg a megsemmisítés rendjét és a szigorúbb ellenőrzés szabályait.

11. Minden Részes Állam, a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítése során a legnagyobb elsőbbséget biztosít az emberek biztonságának és a környezetvédelemnek. Minden Részes Állam saját nemzeti biztonsági és kibocsátásokra vonatkozó szabványainak megfelelően végzi el a vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítését.

12. Az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítményeket ideiglenesen át lehet alakítani vegyifegyverek megsemmisítésére, az Ellenőrzési Melléklet V. Része 18-25. bekezdéseivel összhangban. Az ilyen, átalakított létesítményt is meg kell semmisíteni, mindjárt azt követően, hogy többé nem használják vegyifegyver megsemmisítésére, de minden esetben nem később mint a Egyezmény hatálybalépésétől számított 10 év elteltével.

13. A Részes Állam, kényszerhelyzetben kivételes esetben, engedélyt kérhet az 1. bekezdésben felsorolt vegyifegyver-gyártó létesítmény használatára, a Egyezményben nem tiltott célokra. A Végrehajtó Tanács ajánlására a Részes Államok Értekezlete dönt a kérelem elfogadásáról, vagy elutasításáról, illetve meghatározza azokat a feltételeket, amelyektől jóváhagyását függővé teszi, az Ellenőrzési Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.

14. Vegyifegyver-gyártó létesítményt olyan módon kell átalakítani, hogy az átalakított létesítményt többé ne legyen mód vegyifegyver-gyártó létesítménnyé visszaalakítani csupán olyan más üzemmé, amelyeket ipari, mezőgazdasági, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célra használnak, amely nem alkalmaz 1. listán felsorolt vegyületeket.

15. Minden átalakított létesítményt rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet V. Része D) fejezetével összhangban.

16. A jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része alapján végzett ellenőrzési tevékenység foganatosítása során, a Szervezet figyelembe veszi azokat az intézkedéseket, amelyekkel el lehet kerülni a Részes Államok közötti, a vegyifegyver-gyártó létesítmények ellenőrzéséről szóló két- vagy többoldalú megállapodások szükségtelen megkettőződését.

Ennek érdekében a Végrehajtó Tanácsnak dönteni kell az ellenőrzés olyan mérvű korlátozásáról, amely az ilyen két- vagy többoldalú megállapodásokat kiegészíti, ha úgy ítéli meg, hogy:

(a) az ilyen megállapodás rendelkezései megegyeznek a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Részének az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseivel;

(b) a megállapodás végrehajtása elegendő biztosítékot nyújt a jelen Egyezmény megfelelő rendelkezéseinek végrehajtásához; továbbá

(c) a két- vagy többoldalú megállapodás részesei teljes mértékben folyamatosan tájékoztatják a Szervezetet ellenőrzési tevékenységükről.

17. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 16. bekezdésnek megfelelően hoz határozatot, a Szervezetnek joga lesz figyelemmel kísérni a két- vagy többoldalú megállapodás végrehajtását.

18. A 16. és a 17. bekezdés rendelkezései nem érintik Részes Államnak a III. Cikk, a jelen cikk és az Ellenőrzési Melléklet V. Része szerinti nyilatkozat adására vonatkozó kötelezettségét.

19. Minden Részes Államnak fedeznie kell azon vegyifegyver-gyártó létesítmények megsemmisítésének költségeit, amelyek megsemmisítésére kötelezett. Fedezi a jelen cikk alapján végzett ellenőrzés költségeit is, kivéve ha a Végrehajtó Tanács másként határoz. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a 16. bekezdésre tekintettel úgy dönt, hogy korlátozza a Szervezet ellenőrzési intézkedéseit, a kiegészítő ellenőrzés és megfigyelés költségeit az Egyesült Nemzeteknek fizetendő tagdíj arányában fedezik, összhangban a VIII. Cikk 7. bekezdésével.

VI. Cikk

A JELEN EGYEZMÉNY ÁLTAL NEM TILTOTT TEVÉKENYSÉGEK

1. Minden Részes Állam jogosult a jelen Egyezmény rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett kifejleszteni, előállítani, más módon megszerezni, megtartani, átadni és használni mérgező vegyületeket és prekurzoraikat a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

2. Minden Részes Állam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a mérgező vegyületeket és prekurzoraikat területükön, illetve joghatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló területen csak a jelen Egyezmény által nem tiltott célból fejlesszenek ki, állítsanak elő, más módon szerezzenek meg, adjanak át, tartsanak meg, vagy használjanak fel. Ebből a célból és annak ellenőrzésére, hogy a tevékenységek összhangban vannak a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségekkel, minden Részes Állam aláveti az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott ellenőrzési rendelkezéseknek a Vegyületek Melléklete 1., 2. és 3. listákban felsorolt vegyületeket és prekurzoraikat, az ilyen vegyületekkel foglalkozó létesítményeket, ha azok területén vannak, vagy joghatósága, illetve ellenőrzése alatti bármely helyen találhatók.

3. Minden Részes Állam aláveti az 1. listában felsorolt vegyületeket (a továbbiakban: 1. listás vegyületek) az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében felsorolt előállítási, megszerzési, megtartási, átadási és használati tilalmaknak. Az 1. listás vegyületeket és az Ellenőrzési Melléklet VI. Részében felsorolt létesítményeket rendszeres ellenőrzésnek kell alávetni helyszíni szemle és helyszíni műszeres megfigyelés útján, az Ellenőrzési Melléklet ezen részével összhangban.

4. Minden Részes Állam a 2. listában felsorolt vegyületeket (a továbbiakban: 2. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VII. Részében felsorolt létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen részének megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

5. Minden Részes Állam a 3. listában felsorolt vegyületeteket (a továbbiakban: 3. listás vegyületek) és az Ellenőrzési Melléklet VIII. Részében felsorolt létesítményeket adatellenőrzésnek és az Ellenőrzési Melléklet ezen részének megfelelő helyszíni ellenőrzésnek veti alá.

6. Minden Részes Állam az Ellenőrzési Melléklet IX. Részében felsorolt létesítményeket az Ellenőrzési Melléklet ezen részében előírt megfelelő adatellenőrzésnek és eseti helyszíni ellenőrzésnek veti alá, kivéve ha a Részes Államok Értekezlete másként dönt, az Ellenőrzi Melléklet IX. Része 22. bekezdésének megfelelően.

7. Nem később mint 30 nappal azt követően, hogy a jelen Egyezmény számára hatályba lépett, minden Részes Állam első nyilatkozatot tesz a megfelelő vegyületekről és létesítményekről, összhangban az Ellenőrzésről szóló Melléklettel.

8. Minden Részes Állam évente nyilatkozatot tesz a megfelelő vegyületek és létesítmények tekintetében, összhangban az Ellenőrzési Melléklettel.

9. Minden Részes Állam biztosítja, hogy az ellenőrök a létesítményhez hozzáférjenek helyszíni ellenőrzés céljából, ahogyan azt az Ellenőrzési Melléklet előírja.

10. A Technikai Titkárság, az ellenőrzési tevékenység lefolytatása során elkerüli az illetéktelen beavatkozást a Részes Államnak ezen Egyezmény által nem tiltott célú kémiai tevékenységébe, különösen betartja a Bizalmas Információk Védelméről szóló Melléklet (a továbbiakban: Bizalmas Kezelés Melléklete) rendelkezéseit.

11. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését, továbbá a nemzetközi együttműködést a jelen Egyezmény által nem tiltott kémiai tevékenységek területén, beleértve a tudományos és műszaki információk, valamint a jelen Egyezmény által nem tiltott célú vegyület gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló vegyi anyagok és berendezések nemzetközi cseréjét is.

VII. Cikk

NEMZETI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

Általános kötelezettségek

1. Minden Részes Állam, alkotmányos eljárásaival összhangban olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek a jelen Egyezményből fakadó kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek. Nevezetesen:

(a) megtiltja a természetes és a jogi személyeknek területén bárhol, illetve bármely, a nemzetközi jog által elismert joghatósága alatti helyen, bármilyen, a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenység folytatását, beleértve büntetőtörvények alkotását az ilyen tevékenységek tekintetében;

(b) nem engedélyez az ellenőrzése alatti bármely helyen a jelen Egyezmény által, Részes Állam számára tiltott bármely tevékenységet; továbbá

(c) kiterjeszti az (a) albekezdés szerint alkotott büntetőtörvényeket bármely olyan, a jelen Egyezmény által a Részes Állam számára tiltott tevékenységre, amelyet állampolgárságával rendelkező természetes személyek bárhol folytatnak.

2. Minden Részes Állam együttműködik más Részes Államokkal és megfelelő formában jogsegélyt nyújt az 1. bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítésének megkönnyítésére.

3. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei teljesítése során a legfokozottabb elsőbbséget biztosítja az emberek biztonságának és a környezet megóvásának, továbbá ezek tekintetében megfelelően együttműködik más Részes Államokkal.

A Részes Állam és a Szervezet közötti kapcsolatok

4. Avégett, hogy teljesítse a jelen Egyezményből eredő kötelezettségeit, minden Részes Állam kijelöl, vagy felállít egy Nemzeti Hatóságot, hogy az mint a Szervezettel és más Részes Államokkal való hatékony kapcsolattartás nemzeti központja szolgáljon. Minden Részes Állam, a jelen Egyezmény számára történő hatálybalépésekor tájékoztatja a Szervezetet Nemzeti Hatóságáról.

5. Minden Részes Állam tájékoztatja a Szervezetet a jelen Egyezmény végrehajtására elfogadott jogszabályi és igazgatási intézkedéseiről.

6. Minden Részes Állam bizalmasan kezeli és különleges elbánásban részesíti azokat az értesüléseket és adatokat, amelyeket a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatosan, bizalmas úton kap meg a Szervezettől. Az ilyen értesüléseket és adatokat kizárólag a jelen Egyezményből fakadó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatosan, továbbá a „Bizalmas Kezelés Melléklete” rendelkezéseivel összhangban kezeli.

7. Minden Részes Állam vállalja, hogy együttműködik a Szervezettel, annak minden feladata ellátásában, különösen úgy, hogy segítséget nyújt a Technikai Titkárságnak.

VIII. Cikk

A SZERVEZET

A) Általános rendelkezések

1. A jelen Egyezmény Részes Államai ezúton létrehozzák a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet annak érdekében, hogy megvalósítsák a jelen Egyezmény céljait és szándékait, biztosítsák rendelkezései végrehajtását, beleértve a betartásának nemzetközi ellenőrzéséről szólókat, továbbá, hogy fórumot teremtsenek a Részes Államok közötti konzultációknak és együttműködésnek.

2. A jelen Egyezmény minden Részes Állama tagja a Szervezetnek. Részes Államot nem foszthatnak meg a Szervezetben való tagságától.

3. A Szervezet székhelye Hága, Holland Királyság.

4. Ezúton létrejönnek a Szervezet szervei: a Részes Államok Értekezlete, a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság.

5. A Szervezet a jelen Egyezmény szerinti ellenőrző tevékenységét a lehető legkevésbé beavatkozó módon hajtja végre, összhangban céljai időbeni és hatékony elérésével. Csak azokat az információkat és adatokat igényli, amelyek a jelen Egyezményből fakadó kötelezettségei teljesítéséhez szükségesek. Minden óvintézkedést megtesz a jelen Egyezmény végrehajtása során tudomására jutott polgári vagy katonai tevékenységekről vagy létesítményekről szóló információk bizalmas jellegének védelmére, különösen betartja a „Bizalmas Kezelés Melléklete” rendelkezéseit.

6. A Szervezet ellenőrzési tevékenysége végrehajtása során tekintetbe veszi a tudományban és technológiában elért eredmények hasznosítására vonatkozó intézkedéseket.

7. A Szervezet tevékenységével kapcsolatos költségeket a Részes Államok fedezik, összhangban az Egyesült Nemzetek hozzájárulási kvótájával, amelyet oly módon alakítanak át, hogy figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek és a Szervezet tagsága közötti különbséget, továbbá a IV. és V. Cikkben előírtakat. A Részes Államoknak az Előkészítő Bizottsággal kapcsolatosan teljesített hozzájárulását megfelelő formában le kell számítani a rendes költségvetéshez való hozzájárulásukból.

A szervezet költségvetése két elkülönült fejezetből áll: az egyik az igazgatási és más költségeket, a másik az ellenőrzés költségeit tartalmazza.

8. A Szervezetnek az a tagja, amely pénzügyi hozzájárulása fizetésével hátralékban van, nem rendelkezik szavazattal a Szervezetben, amennyiben hátralékának összege egyenlő, vagy meghaladja az általa fizetendő, megelőző két teljes évi hozzájárulás összegét. Az Értekezlet mindazonáltal engedélyezheti az ilyen tagok szavazását, amennyiben kétségtelen, hogy a fizetési késedelem a tag akaratán kívül álló körülményeknek köszönhető.

B) A Részes Államok értekezlete

Összetétele, eljárások és döntéshozatal

9. A Részes Államok Értekezlete (a továbbiakban: Értekezlet) a jelen Szervezet valamennyi tagjából áll. Az Értekezleten minden tagnak egy képviselője van, akinek helyettesei és tanácsadói lehetnek.

10. Az Értekezlet első ülésszakát a letéteményes hívja össze, nem később mint 30 nappal a jelen Egyezmény hatálybalépése után.

11. Az Értekezlet évente rendes ülésszakot tart, kivéve ha másként határoz.

12. Az Értekezletet rendkívüli ülésszakra kell összehívni:

(a) ha az Értekezlet így dönt;

(b) ha azt a Végrehajtó Tanács kéri;

(c) ha bármely tag kéri, és ezt a tagállamok egyharmada támogatja; vagy

(d) a 22. bekezdéssel összhangban a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálata céljából.

A (d) albekezdés esetét kivéve, a rendkívüli ülésszakot, a kérésnek a Technikai Titkárság főigazgatója által történt átvételétől számított 30 napon belül kell összehívni, kivéve ha a kérelem mást tartalmaz.

13. Az Értekezletet szintén össze kell hívni Kiegészítő Értekezletként is, a XV. Cikk 2. bekezdésének megfelelően.

14. Az Értekezlet üléseit a Szervezet székhelyén tartják, kivéve, ha az Értekezlet másként határoz.

15. Az Értekezlet saját eljárási szabályait maga állapítja meg. Minden rendes ülésszak kezdetén megválasztja elnökét és szükség szerint más tisztségviselőket, akik megtartják megbízatásukat mindaddig, amíg megválasztják az új elnököt, illetve más tisztségviselőket a következő rendes ülésszakon.

16. A Szervezet tagjainak többsége adja az Értekezlet határozatképességét.

17. A Szervezet minden tagjának egy szavazata van az Értekezleten.

18. Az Értekezlet eljárási kérdésekben a jelenlevő és szavazó tagok egyszerű többségével határoz. Az érdemi ügyekben lehetőség szerint konszenzussal kell határozni. Amennyiben nem hozható létre konszenzus addigra, mire egy ügy döntéshozatalhoz érkezik, az elnök 24 órára minden szavazást elhalaszt, és a halasztás ilyen időszaka alatt minden erőfeszítést megtesz a konszenzus elérésének elősegítésére, továbbá jelentést tesz az Értekezletnek ezen időszak elteltével. Amennyiben nem lehetséges a konszenzus a 24 óra elteltével, az Értekezlet a jelenlevő és szavazó tagok kétharmados többségével határoz, kivéve, ha a jelen Egyezmény másként rendelkezik. Ha az a kérdés, hogy egy ügy érdemi, vagy sem, az ilyen kérdést érdemiként kell kezelni, kivéve, ha az Értekezlet másként dönt, az érdemi ügyeknél szükséges többség által.

Hatáskör és feladatok

19. Az Értekezlet a Szervezet legfőbb szerve. Bármely a jelen Egyezmény hatálya alá tartozó kérdést, tárgyat vagy ügyet megtárgyal, beleértve a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság jogkörét, illetve funkcióit is. Ajánlásokat fogadhat el, és dönthet bármely, a jelen Egyezménnyel összefüggő kérdésben, témában vagy ügyben, melyet egy Részes Állam terjeszt elő, vagy a Végrehajtó Tanács ajánl figyelmébe.

20. Az Értekezlet áttekinti a jelen Egyezmény végrehajtását és tevékenykedik céljai és célkitűzései előmozdítására. Az Értekezlet vizsgálja a jelen Egyezmény megtartását. Ugyancsak áttekinti a Végrehajtó Tanács és a Technikai Titkárság tevékenységét és iránymutatást adhat mindkettőnek funkciójuk gyakorlása tekintetében, összhangban a jelen Egyezménnyel.

21. Az Értekezlet:

(a) megtárgyalja és elfogadja rendes ülésszakai alkalmával a Szervezet jelentését, programját és költségvetését, amelyet a Végrehajtó Tanács terjeszt elő, illetve megtárgyal más jelentéseket;

(b) dönt a 7. bekezdésnek megfelelően a Részes Államok által fizetendő hozzájárulás mértékéről;

(c) megválasztja a Végrehajtó Tanács tagjait;

(d) kinevezi a Technikai Titkárság főigazgatóját (a továbbiakban: Főigazgató);

(e) a Végrehajtó Tanács előterjesztésére jóváhagyja annak eljárási szabályait;

(f) kisegítő szerveket hoz létre, ha funkciói ellátásához szükségesnek tartja, a jelen Egyezménnyel összhangban;

(g) erősíti a békés célú nemzetközi vegyészeti együttműködést;

(h) figyelemmel kíséri a tudományos és technológiai fejlődést, amely hatással lehet a jelen Egyezmény működésére, és ebben az összefüggésben irányítja a Főigazgatót a Tudományos Tanácsadói Testület létrehozásában, amely lehetővé teszi számára, hogy funkciói gyakorlása során a jelen Egyezmény szempontjából fontos tudományos és technológiai területeken speciális tanácsokkal szolgáljon az Értekezletnek, a Végrehajtó Tanácsnak és a Részes Államoknak. A Tudományos Tanácsadó Testület tagjai független szakértők, akiket az Értekezlet által elfogadott, vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően neveznek ki;

(i) első ülésszakán megtárgyalja és jóváhagyja az Előkészítő Bizottság által kidolgozott bármely megállapodás-, rendelkezés- vagy irányelv-tervezetet;

(j) első ülésén létrehozza az önkéntes segélyalapot, összhangban a X. Cikkel;

(k) meghozza a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény végrehajtásának biztosítására, továbbá bármely, a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével előállt helyzet orvoslására és megszüntetésére a XII. Cikkel összhangban.

22. Az Értekezlet nem később, mint a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított ötödik és tizedik év elteltét követő egy évvel, valamint más, az időszakokon belüli időpontokban, döntése értelmében rendkívüli ülésszakokat tart, a jelen Egyezmény működésének felülvizsgálata céljából. Az ilyen felülvizsgálatnak figyelemmel kell lenni a megfelelő tudományos és technológiai fejlődésre. Ezt követően ötéves időszakonként, kivéve ha más döntés születik, az Értekezletet további, ugyancsak ezzel a tárggyal foglalkozó ülésekre hívják össze.

C) A Végrehajtó Tanács

Összetétel, eljárás és döntéshozatal

23. A Végrehajtó Tanácsnak 41 tagja van. Minden Részes Állam jogosult a Végrehajtó Tanácsban tevékenységet kifejteni a rotáció elvével összhangban. A Végrehajtó Tanács tagjait a Értekezlet választja kétéves időtartamra. A jelen Egyezmény hatékony működése céljából, különös figyelemmel az arányos földrajzi megoszlásra, a vegyipar fontosságára, továbbá a politikai és biztonsági érdekekre, a Végrehajtó Tanács összetétele a következő módon alakul:

(a) kilenc Részes Állam Afrikából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, elfogadottan és közismerten az, hogy ezen kilenc Részes Államból három tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a három tagnak a kijelölésénél;

(b) kilenc Részes Állam Ázsiából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ezen kilenc Részes Államból négy tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban, nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a négy tagnak a kijelölésénél;

(c) öt Részes Állam Kelet-Európából, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy az öt Részes Állam közül az egyik tag - szabályként - az a Részes Állam, amelyik a régióban, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkezik, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek a tagnak a kijelölésénél;

(d) hét Részes Állam a latin-amerikai és karibi térségből, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, amint ismeretes az, hogy ezen hét Részes Állam közül három tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a térségben, a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ezen tagok kijelölésénél;

(e) tíz Részes Állam a nyugat-európai és más államok közül, amelyeket az ezen régióhoz tartozó Részes Államok jelölnek ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes az, hogy ezen tíz Részes Állam között öt tag - szabályként - olyan Részes Állam legyen, amelyek a régióban a nemzetközi jelentések és nyilvános adatok szerint, a legjelentősebb nemzeti vegyiparral rendelkeznek, továbbá a regionális csoport megállapodik abban, hogy más regionális tényezőket is figyelembe vesz ennek az öt tagnak a kijelölésénél;

(f) egy további Részes Államot jelölnek ki, amely váltakozva az ázsiai, illetve a latin-amerikai és karibi térségekhez tartozó Részes Államok közül kerül ki. A kijelölés alapja, mint ismeretes, az, hogy ez a Részes Állam váltakozó tag lesz ezekből a térségekből.

24. A Végrehajtó Tanács első megválasztásakor 20 tagot választanak egy évre, kellően figyelembe véve a 23. bekezdésben meghatározott számarányokat.

25. A IV. és V. Cikk teljes végrehajtását követően az Értekezlet, a Végrehajtó Tanács tagjai többségének kérésére, áttekintheti a Végrehajtó Tanács összetételét, figyelemmel a 23. bekezdésben felsorolt, az összetételt szabályozó elvekkel kapcsolatos fejleményekre.

26. A Végrehajtó Tanács kidolgozza saját eljárási szabályait, és azokat jóváhagyásra a Értekezlet elé terjeszti.

27. A Végrehajtó Tanács saját tagjai közül megválasztja elnökét.

28. A Végrehajtó Tanács rendes ülésszakokat tart. A rendes ülésszakok között olyan gyakran ülésezik, ahogyan azt jogköre és funkciói gyakorlása megkövetelik.

29. A Végrehajtó Tanács minden tagjának egy szavazata van. Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Végrehajtó Tanács érdemi kérdésekről valamennyi tagja kétharmados többségével hoz határozatot. A Végrehajtó Tanács eljárási kérdésekben összes tagjának egyszerű többségével dönt, ha egy kérdéssel kapcsolatban annak érdemi vagy eljárási jellege vetődik fel, azt érdemi ügyként kell kezelni, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács az érdemi kérdésekhez igényelt többséggel másként nem határoz.

Hatáskörök és feladatok

30. A Végrehajtó Tanács a Szervezet végrehajtó szerve. Az Értekezletnek tartozik felelőséggel. A Végrehajtó Tanács gyakorolja a jelen Egyezményben rábízott hatásköröket és funkciókat, továbbá azon funkciókat, amelyekkel a Értekezlet megbízza. Így eljárva, a Értekezlet ajánlásai, határozatai és irányelvei szerint fejti ki tevékenységét, és biztosítja azok megfelelő és folyamatos végrehajtását.

31. A Végrehajtó Tanácsnak kell előmozdítania a jelen Egyezmény hatékony végrehajtását, és betartását. Felül kell vizsgálnia a Technikai Titkárság tevékenységét, együtt kell működnie valamennyi Részes Állam Nemzeti Hatóságával, és elő kell segítenie kérelmükre a Részes Államok közötti konzultációkat és együttműködést.

32. A Végrehajtó Tanács:

(a) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezet programjának és költségvetésének tervezeteit;

(b) megvizsgálja és az Értekezlet elé terjeszti a Szervezetnek a jelen Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentése tervezetét, a saját tevékenységéről szóló jelentést, és azokat a külön jelentéseket, amelyeket szükségesnek lát, vagy amelyeket a Értekezlet kérhet;

(c) intézkedik az Értekezlet ülésszakaival kapcsolatosan, beleértve a napirendtervezet előkészítését.

33. A Végrehajtó Tanács kérheti a Értekezlet rendkívüli ülésszakának összehívását.

34. A Végrehajtó Tanács:

(a) a Szervezet részéről megállapodásokat és egyezségeket köt államokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel, az Értekezlet előzetes jóváhagyásának megfelelően;

(b) megállapodásokat köt a Részes Államokkal a Szervezet, a X. Cikkel kapcsolatosan, továbbá felülvizsgálja a X. Cikkben említett önkéntes alapot;

(c) jóváhagyja a Technikai Titkárság által, Részes Államokkal megtárgyalt, az ellenőrzési tevékenység megvalósításáról szóló megállapodásokat és intézkedéseket.

35. A Végrehajtó Tanács megtárgyal bármely hatáskörébe tartozó, a jelen Egyezményt és végrehajtását illető ügyet vagy tárgyat, beleértve az Egyezmény betartásával kapcsolatos aggodalmakat, azok eseteit, továbbá szükség szerint tájékoztatja a Részes Államokat, illetve az Értekezlet figyelmébe ajánlja az ügyet vagy tárgyat.

36. A betartással és a be nem tartással kapcsolatos kételyek és aggodalmak tárgyalásakor, egyebek között, a jelen Egyezmény által nyújtott jogokkal való visszaélésnél a Végrehajtó Tanács konzultációt folytat az érintett Részes Államokkal, és szükség szerint felkéri az érintett Részes Államot olyan intézkedés megtételére, amely orvosolja a helyzetet meghatározott időn belül. Amennyiben a Végrehajtó Tanács további cselekvést lát szükségesnek, egyebek között, a következő intézkedések közül egyet vagy többet foganatosít:

(a) minden Részes Államot tájékoztat az ügyről vagy esetről;

(b) az Értekezlet figyelmébe ajánlja az ügyet vagy esetet;

(c) ajánlásokat tesz az Értekezletnek olyan intézkedésekre, amelyek orvosolják a helyzetet és biztosítják a rendelkezések megtartását.

A Végrehajtó Tanács a különösen súlyos és sürgős ügyet vagy esetet, beleértve a vonatkozó információkat és következtetéseket, közvetlenül az Egyesült Nemzetek Közgyűlése és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa figyelmébe ajánlja. Erről a lépésről egyidejűleg tájékoztatja valamennyi Részes Államot.

D) A Technikai Titkárság

37. A Technikai Titkárság segítséget nyújt az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak funkcióik ellátásában. A Technikai Titkárság végzi a jelen Egyezmény rendelkezései szerinti ellenőrzési intézkedéseket. Végrehajtja a jelen Egyezmény által rábízott egyéb funkciókat is, továbbá azon más feladatokat is, amelyekkel az Értekezlet vagy Végrehajtó Tanács megbízza.

38. A Technikai Titkárság:

(a) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács rendelkezésére bocsátja a Szervezet program-, illetve költségvetés-tervezetét;

(b) kidolgozza és a Végrehajtó Tanács elé terjeszti a jelen Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentés tervezetét, továbbá más jelentéseket, amelyeket az Értekezlet vagy a Végrehajtó Tanács igényelhet;

(c) segítséget nyújt a Szervezetnek, a Végrehajtó Tanácsnak és más, alárendelt szerveknek ügyviteli és technikai támogatás útján;

(d) a Szervezet részéről küld és fogad a Részes Államtól, illetve a Részes Államnak szóló, a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó közléseket;

(e) a Részes Államok számára technikai segítséget nyújt és értékelést végez a jelen Egyezmény végrehajtása tárgyában, beleértve a felsorolt és a fel nem sorolt vegyületek értékelését.

39. A Technikai Titkárság:

(a) tárgyalásokat folytat a Részes Államokkal és előkészíti az ellenőrzési tevékenységre vonatkozó megállapodásokat és intézkedéseket, amelyeket a Végrehajtó Tanács hagy jóvá;

(b) a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított nem több mint 180 napon belül koordinálja a Részes Államok állandó vésztartalék képzését és fenntartását, továbbá humanitárius alapú segítségnyújtását, összhangban a X. Cikk 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel. A Technikai Titkárság ellenőrizheti a tárolt cikkek használhatóságát. A tartalékkészletek cikkeinek képzésére vonatkozó jegyzéket az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a fenti 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően;

(c) nyilvántartja a X. Cikkben hivatkozott önkéntes alapot, összegyűjti a Részes Államok nyilatkozatait és bejegyzi - ha kérik - a Részes Államok közötti, valamint a Részes Államok és a Szervezet közötti kétoldalú, a X. Cikk célját szolgáló egyezményeket.

40. A Technikai Titkárság tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot bármely, a funkciói teljesítésével kapcsolatban felmerülő nehézségről, beleértve a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kétségeket, félreérthetőséget vagy bizonytalanságot, amely tudomására jutott az ellenőrzési tevékenysége teljesítése során, amit nem volt képes megoldani vagy tisztázni az érintett Részes Állammal folytatott konzultációi folyamán.

41. A Technikai Titkárság élén egy Főigazgató áll, aki ennek vezetője és ügyintézői főtisztviselője, továbbá a Technikai Titkárság rendelkezik ellenőrökkel és a szükséges tudományos, műszaki és más személyzettel.

42. A Felügyelőség a Technikai Titkárság egyik egysége lesz, amely a Főigazgató felügyelete alatt működik.

43. A Főigazgatót a Végrehajtó Tanács javaslata alapján az Értekezlet jelöli ki négy évre, ami egy további időszakra meghosszabbítható.

44. A Főigazgató az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelős a személyi állomány kinevezéséért és a Technikai Titkárság megszervezéséért és működéséért. A személyzet alkalmazásánál és a szolgálati feltételek meghatározásánál a legnagyobb figyelmet a hatékonyság, a hozzáértés és a becsületesség szükségességének biztosítására kell fordítani. Csak a Részes Államok állampolgárai közül kerülhetnek ki a Főigazgató, az ellenőrök és más szakértői, illetve ügyviteli személyzet tagjai. Kellő figyelmet kell fordítani annak fontosságára, hogy olyan széles földrajzi alapon toborozzák a személyzetet, amilyen széles alapon csak lehetséges. A személyzet kiválasztásakor azt az elvet kell követni, hogy a személyzet azon a szinten legyen, amely minimálisan szükséges a Technikai Titkárság kötelezettségeinek megfelelő teljesítéséhez.

45. A Főigazgató felelős a 21. bekezdés (h) albekezdésben említett Tudományos Tanácsadó Testület szervezéséért és működéséért. A Főigazgató, a Részes Államokkal folyatott konzultáció után jelöli ki a Tudományos Tanácsadó Testület tagjait, akik személyükben teszik szolgálataikat. A Testület tagjait a jelen Egyezménnyel összefüggő speciális tudomány területeken szerzett szakértelmük alapján jelölik ki. A Főigazgató, a Testület tagjaival folytatott konzultáció után, tudományos szakértők ideiglenes csoportjait hozhatja létre, meghatározott ügyekben történő javaslattétel érdekében. A fentiek tekintetében a Részes Államok megadhatják a szakértők listáját a Főigazgatónak.

46. A Főigazgató, az ellenőrök vagy személyzet más tagjai feladataik teljesítése során nem kérhetik ki és nem fogadhatnak el egyetlen kormánytól, vagy a Szervezeten kívüli más forrásból származó utasítást. Tartózkodni kell bármely olyan tevékenységtől, amely kárt okozhat nemzetközi tisztviselői állásuknak, akik csak az Értekezletnek és a Végrehajtó Tanácsnak felelősek.

47. Minden Részes Állam tiszteletben tartja a Főigazgató, az ellenőrök és a személyzet más tagjai kizárólagosan nemzetközi jellegű kötelezettségeit és nem kísérlik meg befolyásolni őket felelőségük gyakorlása során.

E) Kiváltságok és mentességek

48. A Szervezet a Részes Állam területén, vagy bármely más joghatósága, illetve ellenőrzése alá tartozó területen élvezi azt a jogképességet, továbbá azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyek feladatai ellátásához szükségesek.

49. A Részes Állam képviselői, helyettesítőik és tanácsadóik, a Végrehajtó Tanácshoz kinevezett képviselők, helyettesítőikkel és tanácsadóikkal együtt, a Főigazgató és a Szervezet személyzetének tagjai olyan kiváltságokat és mentességeket élveznek, amelyek szükségesek a Szervezettel kapcsolatos feladataik független ellátásához.

50. A jelen cikk szerinti jogképességet, kiváltságokat és mentességeket a Szervezet és a Részes Államok közötti megállapodások, illetve a Szervezet szerveinek székhelyét adó állam közötti megállapodás határozza meg. Ezeket a megállapodásokat az Értekezlet tárgyalja meg és hagyja jóvá a 21. bekezdés (i) pontjával összhangban.

51. A 48. és a 49. bekezdéseken túl, a Főigazgató és a Technikai Titkárság személyzete az ellenőrző tevékenysége során élvezett kiváltságait és mentességeit az Ellenőrzési Melléklet II. Rész B) Fejezete határozza meg.

IX. Cikk

KONZULTÁCIÓK, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS

1. A Részes Államok konzultációt folytatnak és együttműködnek közvetlenül egymás között, vagy a Szervezeten keresztül vagy más megfelelő nemzetközi eljárások útján, beleértve az Egyesült Nemzetek keretei nyújtotta lehetőségeket, összhangban annak Alapokmányával, bármely ügyben, amely a jelen Egyezmény tárgyával és céljaival, illetve végrehajtásával kapcsolatosan felmerülhet.

2. Bármely Részes Állam arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy rendkívüli ellenőrzést kérjen, a Részes Államok lehetőség szerint kötelesek, először minden erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy tisztázzanak és megoldjanak egymás között információcsere és konzultációk útján bármely kérdést, amely kételyeket ébreszt a jelen Egyezmény betartását illetően, vagy amely gondokat okozhat olyan kapcsolatos ügyben, amelyet kétségesnek tekintenek. Az a Részes Állam, amely felhívást kap más Részes Államtól bármely ügy tisztázására, amelyet a kérelmező Részes Állam kétséget vagy aggodalmat keltőnek tart, lehetőség szerint mielőbb, de nem később mint 10 nappal a kérés előterjesztését követően, a kérelmező Részes Állam rendelkezésére kell bocsátani a kétség vagy aggodalom megválaszolásához szükséges információt, együttesen annak megmagyarázásával, hogy az átadott információ hogyan oldja meg az ügyet. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem érintheti bármely két vagy több állam jogát, hogy egymás közötti kölcsönös egyetértéssel ellenőrzésre, vagy bármely más eljárásra intézkedjenek, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely ügyet, amely kétséges lehet az Egyezmény betartása tekintetében, vagy amely aggodalmat kelthet, a kapcsolódó, nem egyértelműnek tekinthető ügyben. Az ilyen intézkedések nem érintik a Részes Államnak a jelen Egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit.

Eljárás a tisztázás iránti kérelemre

3. A Részes Államnak joga van a Végrehajtó Tanácstól kérni, hogy működjön közre az olyan helyzet tisztázásában, amelyet kétértelműnek lehet tekinteni, vagy amelyek aggodalmat keltenek a jelen Egyezmény más Részes Állam által történt be nem tartása tekintetében. A Végrehajtó Tanács a birtokában lévő információkról megfelelő tájékoztatást ad az aggodalommal kapcsolatban.

4. A Részes Állam jogosult kérni a Végrehajtó Tanácstól, hogy szerezze be egy másik Részes Államtól azt a felvilágosítást, amely bármely kétértelmű helyzet tisztázására vonatkozhat, vagy amely a jelen Egyezmény betartása miatt aggodalmat kelthet. Ebben az esetben a következőket kell alkalmazni:

(a) a Végrehajtó Tanács a Főigazgató útján továbbítja a tisztázás iránti kérelmet az érintett Részes Államnak nem később mint 24 órával a kérés kézhezvétele után;

(b) a megkért Részes Állam, amint lehetséges megadja a felvilágosítást a Végrehajtó Tanácsnak, de minden esetben nem később mint 10 nappal a kérés átvételét követően;

(c) a Végrehajtó Tanács a felvilágosításról feljegyzést készít és azt továbbítja a kérelmező Részes Államnak, nem később mint az átvételét követő 24 órán belül;

(d) ha a kérelmező Részes Állam a felvilágosítást elégtelennek tekinti, jogosult arra, hogy a Végrehajtó Tanácstól kérje további felvilágosítás beszerzését a megkért Részes Államtól;

(e) a (d) albekezdés szerint kért kiegészítő információ beszerzése céljából, a Végrehajtó Tanács felhívhatja a Főigazgatót, hozzon létre a Technikai Titkárság részéről szakértői csoportot, vagy ha a Technikai Titkárságnak nem áll rendelkezésre a megfelelő személyi állomány, akkor biztosítsa azt máshonnan, hogy tanulmányozzák az aggodalomra okot adó helyzettel kapcsolatos összes információt és adatot. A szakértői csoport az előtaláltakról tényszerű jelentést ad a Végrehajtó Tanácsnak;

(f) amennyiben a kérelmező Részes Állam a (d) és az (e) albekezdések szerint beszerzett felvilágosítást nem tartja kielégítőnek, jogosult kérni a Végrehajtó Tanács rendkívüli ülésének összehívását, amelyen azon érintett Részes Államok is jogosultak részt venni, amelyek nem tagjai a Végrehajtó Tanácsnak. Az ilyen rendkívüli ülésen a Végrehajtó Tanács tanulmányozza az ügyet, és olyan intézkedési ajánlásokat tehet, amelyeket alkalmasnak vél a helyzet megoldására.

5. A Részes Állam jogosult arra is, hogy kérje a Végrehajtó Tanácstól bármely kétértelmű vagy a jelen Egyezmény feltételezhető be nem tartása miatt agoddalmat keltőnek tekinthető helyzet tisztázását. A Végrehajtó Tanács köteles megadni a megfelelő segítséget.

6. A Végrehajtó Tanácsnak tájékoztatni kell a Részes Államokat minden, a jelen cikk által biztosított tisztázás iránti kérelemről.

7. Amennyiben egy Részes Államnak az Egyezmény lehetséges be nem tartására vonatkozó kétségét vagy aggodalmát nem rendezték 60 nappal azután, hogy a tisztázás iránti kérelmét a Végrehajtó Tanácsnak továbbította, vagy úgy véli, hogy kétségei sürgős tárgyalást igényelnek, a rendkívüli ellenőrzés kérésére vonatkozó joga mellett is kérheti az Értekezlet rendkívüli ülésének összehívását, egyezően a VIII. Cikk 12. bekezdés (c) albekezdésével. Az ilyen rendkívüli ülésen az Értekezlet megtárgyalja az ügyet, és bármely, a helyzet megoldására alkalmas intézkedést javasolhat.

Eljárás rendkívüli ellenőrzésre

8. Minden Részes Államnak joga van más Részes Állam területén levő, illetve joghatósága vagy ellenőrzése alatt álló bármely területen található, bármely létesítmény vagy helyszín rendkívüli helyszíni ellenőrzését kérni, azzal az egyedüli céllal, hogy tisztázzanak és megoldjanak bármely, a jelen Egyezmény esetleges be nem tartásával kapcsolatos kérdést, és jogosult végrehajtatni ezt az ellenőrzést bárhol késedelem nélkül, a Főigazgató által kinevezett ellenőrző csoporttal az Ellenőrzési Melléklettel összhangban.

9. Minden Részes Állam köteles az ellenőrzés iránti kérelmét a jelen Egyezmény alkalmazási körén belül tartani, továbbá a kérelemben megjelölni mindazokat az értesüléseket, amelyek alapján aggodalom merült fel a jelen Egyezmény betartását illetően, ahogyan azt az Ellenőrzési Melléklet felsorolja. Minden Részes Államnak tartózkodnia kell a nem megalapozott ellenőrzés kérésektől, ügyelve a visszaélések elkerülésére. A rendkívüli ellenőrzést azon egyetlen célból végzik, hogy megállapítsák az Egyezmény be nem tartásával kapcsolatos tényeket.

10. Az Egyezmény rendelkezései betartásának ellenőrzése céljából minden Részes Állam engedélyezi a Technikai Titkárságnak, hogy az helyszínen rendkívüli ellenőrzést tartson a 8. bekezdésben foglaltak alapján.

11. Egy létesítménnyel vagy helyszínnel kapcsolatos rendkívüli ellenőrzés iránti kérelemnek megfelelően, továbbá összhangban az Ellenőrzési Mellékletben meghatározott eljárásokkal, az ellenőrzött Részes Állam:

(a) jogosult és köteles minden ésszerű erőfeszítést megtenni a jelen Egyezmény rendelkezései betartásának bemutatására, és ennek érdekében lehetővé tenni az ellenőrző csoport megbízatása teljesítését;

(b) köteles lehetővé tenni a kérelmezett területhez való hozzáférést abból az egyedüli célból, hogy megállapítsák az Egyezmény lehetséges megszegésével összefüggő aggodalmakkal kapcsolatos tényeket; továbbá

(c) jogosult intézkedéseket tenni érzékeny berendezései megóvására, illetve a jelen Egyezménnyel össze nem függő, bizalmas információk és adatok felfedésének megelőzésére.

12. Megfigyelő esetében a következőket kell alkalmazni:

(a) a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Állammal való megállapodás szerint joga van képviselőt küldeni, aki mind a kérelmező, mind harmadik Részes Állam állampolgára lehet, hogy megfigyelje a rendkívüli ellenőrzés végrehajtását;

(b) ez esetben az ellenőrzött Részes Államnak biztosítania kell a hozzáférést a megfigyelő számára, az Ellenőrzési Mellékletnek megfelelően;

(c) az ellenőrzött Részes Államnak - általános szabályként - el kell fogadnia a javasolt megfigyelőt, de ha az ellenőrzött Részes Állam visszautasítással él, ezt a tényt jelezni kell a végső jelentésben.

13. A kérelmező Részes Államnak helyszíni, rendkívüli ellenőrzés iránti kérelmet kell benyújtani a Végrehajtó Tanácshoz és egyidejűleg a Főigazgatónak, azonnali folyamatba tétel végett.

14. A Főigazgató haladéktalanul meggyőződik arról, hogy a kérés megfelel-e az Ellenőrzési Melléklet X. Része 4. bekezdése követelményeinek, és szükség esetén közreműködik abban, hogy a kérelmező Részes Állam az ellenőrzési kérelmet megfelelően töltse ki. Amint az ellenőrzés iránti kérelem megfelel a követelményeknek, a rendkívüli ellenőrzés előkészületei elkezdődnek.

15. A Főigazgató továbbítja az ellenőrzésre vonatkozó kérelmet az ellenőrzött Részes Államnak, nem később mint 12 órával az ellenőrző csoport belépési pontra történő tervezett megérkezésnek időpontját megelőzően.

16. Az ellenőrzés iránti kérelem vétele után a Végrehajtó Tanács tudomásul veszi a Főigazgatónak a kéréssel kapcsolatos ténykedését, továbbá figyelemmel kíséri az esetet az ellenőrzési eljárás folyamán. Mindazonáltal tanácskozásai nem késleltethetik az ellenőrzési folyamatot.

17. A Végrehajtó Tanács döntést hozhat, nem később mint az ellenőrzésre vonatkozó kérés átvételét követő 12 óra alatt, összes tagja háromnegyedes többségével, a rendkívüli ellenőrzés lefolytatása ellen, ha úgy ítéli meg, hogy az ellenőrzés iránti kérelem komolytalan, visszaélés jellegű, vagy világosan kívül esik a jelen Egyezmény alkalmazási körén, amint azt a 8. bekezdés leírja. Sem a kérelmező, sem az ellenőrzött Részes Állam nem vehet részt az ilyen döntésben. Amennyiben a Végrehajtó Tanács a rendkívüli ellenőrzés ellen dönt, az előkészületek leállnak, az ellenőrzés iránti kérelemmel kapcsolatban nem kerül sor további ténykedésre és az érintett Részes Államokat megfelelően tájékoztatják.

18. A Főigazgató ellenőrzésre vonatkozó megbízást ad ki a rendkívüli ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzésre vonatkozó megbízás a 8. és 9. bekezdésekben hivatkozott ellenőrzés iránti kérelem lesz, végrehajtási utasításként történő megfogalmazásban, és meg kell felelnie az ellenőrzés iránti kérelemnek.

19. A rendkívüli ellenőrzést az Ellenőrzési Melléklet X. Részének, illetve feltételezett használat esetében a XI. Résznek megfelelően kell lefolytatni. Az ellenőrző csoport a rendkívüli ellenőrzést a lehető legkevésbé beavatkozó módon folytatja le, összhangban missziója hatékony és időbeli levezetésének követelményével.

20. Az ellenőrzött Részes Állam segítséget nyújt az ellenőrző csoportnak a rendkívüli ellenőrzés során, illetve elősegíti annak munkáját. Amennyiben az ellenőrzött Részes Állam, az Ellenőrzési Melléklet X. Rész C) Fejezetének megfelelően lépéseket javasol a jelen Egyezmény betartásának bemutatására a teljes és minden részletre kiterjedő hozzáférés alternatívájaként, minden ésszerű erőfeszítést megtesz az ellenőrző csoporttal folytatott konzultációk útján, hogy megállapodásra jusson azon ténymegállapítási módozatokról, amelyek segítségével igazolni lehet az Egyezmény betartását.

21. A zárójelentés tartalmazza az előtalált tényeket, továbbá az ellenőrző csoport értékelését a hozzáférés, valamint a rendkívüli ellenőrzés kielégítő megvalósításához nyújtott együttműködés szintjéről és természetéről. A Főigazgató sürgősen továbbítja az ellenőrző csoport zárójelentését a kérelmező Részes Államnak, az ellenőrzött Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, továbbá a többi Részes Államnak. Ezenkívül a Főigazgató sürgősen továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak a kérelmező és az ellenőrzött Részes Állam értékelését, továbbá más Részes Államok nézetét, amelyeket ilyen célzattal juttattak el a Főigazgatónak, és ezt követően mindezt megküldi minden Részes Államnak.

22. A Végrehajtó Tanács hatáskörének és feladatainak megfelelően felülvizsgálja az ellenőrző csoport zárójelentését amint azt beterjesztették, és megvizsgál bármilyen felmerülő kérdést az alábbiakat illetően:

(a) történt-e valamilyen Egyezmény sértés;

(b) a kérelem a jelen Egyezmény alkalmazási körén belül van-e;

(c) visszaéltek-e a rendkívüli ellenőrzés kérelmezése iránti joggal.

23. Amennyiben a Végrehajtó Tanács összhangban hatáskörével és feladataival arra a következtetésre jut, hogy további cselekvésre lehet szükség a 22. bekezdéssel összefüggésben, megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy orvosolja a helyzetet és biztosítsa a jelen Egyezmény betartását, beleértve a meghatározott, az Értekezletnek szóló ajánlásokat is. Visszaélés esetén a Végrehajtó Tanács tanulmányozza, hogy a kérelmező Részes Állam kötelezendő-e a rendkívüli ellenőrzés pénzügyi következményeinek viselésére.

24. A kérelmező Részes Államnak és az ellenőrzött Részes Államnak joga van részt venni a felülvizsgálati eljárásban. A Végrehajtó Tanács tájékoztatja a Részes Államokat és az Értekezletet annak következő ülésén az eljárás eredményéről.

25. Amennyiben a Végrehajtó Tanács meghatározott ajánlásokat tesz az Értekezletnek, az Értekezlet mérlegeli a XII. Cikkel összhangban történő intézkedéseket.

X. Cikk

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS VÉDELEM A VEGYIFEGYVEREK ELLEN

1. A jelen cikk céljára a „segítségnyújtás” jelenti a Részes Államok számára, a vegyifegyverek elleni védelem nyújtását és annak koordinálását, beleértve egyebek között a következőket: észlelő berendezések és riasztó rendszerek, védőfelszerelések, vegyimentesítő berendezések és mentesítő anyagok, antidotumok és orvosi ellátás, továbbá tanácsadást ezen védelmi intézkedések tekintetében.

2. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely Részes Állam számára tiltott a vegyifegyverek elleni védekezés eszközeinek kutatása, fejlesztése, előállítása, megszerzése, átadása vagy használata, a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

3. Minden Részes Állam vállalja, hogy elősegíti, ezenkívül jogosult részt venni a vegyifegyverek elleni védekezés módszereivel kapcsolatos felszerelések, anyagok, továbbá tudományos és technológiai információk lehető legteljesebb cseréjében.

4. A védelem nemzeti programjai növekvő átláthatósága érdekében minden Részes Állam évente tájékoztatást ad a Technikai Titkárságnak programjáról, összhangban azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az Értekezlet számításba vesz és jóváhagy a VIII. Cikk 21. bekezdés (i) pontjának megfelelően.

5. A Technikai Titkárság, nem később mint a jelen Egyezmény hatálybalépését követő 180 napon belül felállít, majd fenntart bármely kérelmező Részes Állam használatára adatbankot, amely szabadon hozzáférhető információt tartalmaz a vegyifegyverek elleni védekezés különféle módszereiről, valamint olyan információkat, amelyeket a Részes Államok szolgáltathatnak.

A Technikai Titkárság a rendelkezésre álló forrásokból a Részes Állam kérésére szakértői támogatást és segítséget ad a Részes Államnak abban, hogyan lehetne a vegyifegyverek elleni védelmi képesség fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó, saját nemzeti programjait végrehajtani.

6. A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, amely tiltaná a Részes Államok jogát arra, hogy kétoldalú módon kérjenek és nyújtsanak támogatást vagy egyedi megállapodásokat kössenek más Részes Államokkal a veszélyhelyzetben nyújtandó támogatásról.

7. Minden Részes Állam vállalja, hogy támogatást nyújt a Szervezeten keresztül és e célból a következő intézkedésekből egyet vagy többet, alkalmazásra kiválaszt:

(a) hozzájárulást nyújt az önkéntes támogatási alaphoz, amelyet az Értekezlet első ülésszakán hoz létre;

(b) megállapodást köt a Szervezettel, lehetőség szerint attól a naptól számított 180 napon belül, hogy számára a jelen Egyezmény hatályba lépett, a felkérésre történő segítségnyújtás tárgyában;

(c) nyilatkozik, nem később mint a jelen Egyezmény számára történt hatálybalépését követő 180 napon belül, az általa nyújtandó támogatás fajtájáról válaszként a Szervezet felkérésére. Mindazonáltal, amennyiben a Részes Állam ezt követően nem képes a nyilatkozatában jelzett támogatás nyújtására, továbbra is köteles a jelen bekezdéssel összhangban támogatást nyújtani.

8. Minden Részes Állam jogosult kérni, és a 9., 10. és 11. bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően segítséget vagy védelmet kapni a vegyifegyverek használata, vagy az azzal való fenyegetés ellen, ha úgy véli, hogy:

(a) vegyifegyvert használtak ellene;

(b) vegyi kényszerítő eszközt alkalmaztak vele szemben mint hadviselési módszert; vagy

(c) bármely állam olyan akcióval vagy tevékenységgel fenyegeti, amely az I. Cikk szerint a Részes Államok számára tiltott.

9. A vonatkozó információval megalapozott kérelmet a Főigazgató kapja meg, aki azt azonnal továbbítja a Végrehajtó Tanácsnak és az összes Részes Államnak. A Főigazgató azonnal továbbítja a kérelmet azon Részes Államoknak, amelyek a 7. bekezdés (b) és (c) albekezdéseivel összhangban felajánlották, hogy vészhelyzetben támogatást nyújtanak vegyifegyver használata esetére, humanitárius segítséget nyújtanak a vegyifegyverek alkalmazásával való komoly fenyegetés esetére, vagy a vegyi kényszerítő eszközök hadviselési módon történő használatával való komoly fenyegetés esetén, az érintett Részes Államnak, a kérelem vételétől számított 12 órán belül. A Főigazgató a kérelem vételétől számított 24 órán belül vizsgálatot indít abból a célból, hogy további intézkedés számára alapot nyújtson. A vizsgálatot 72 órán belül be kell fejezni és jelentést továbbítani a Végrehajtó Tanácsnak. Amennyiben további időre van szükség a vizsgálat befejezéséhez, a közbenső jelentést ezen határidőn belül kell benyújtani. A szükséges kiegészítő időtartam nem haladhatja meg a 72 órát. Ugyanakkor ezt további hasonló időtartamokkal meg lehet hosszabbítani. Minden további kiegészítő időtartam végén jelentést kell előterjeszteni a Végrehajtó Tanácsnak. A vizsgálat megfelelő módon, a kérelemmel és a kérelmet kísérő tájékoztatással összhangban a vonatkozó tényeket, továbbá a szükséges kiegészítő támogatás és védelem fajtáját és körét állapítja meg.

10. A Végrehajtó Tanács az ellenőrzésről szóló jelentés átvételét követően, 24 órán belül összeül a helyzet megtárgyalására, és egyszerű többséggel döntést hoz, a következő 24 órán belül utasítsa-e a Technikai Titkárságot kiegészítő támogatás nyújtására. A Technikai Titkárság haladéktalanul továbbítja a Részes Államoknak és a megfelelő nemzetközi szervezeteknek az ellenőrzésről szóló jelentést és a Végrehajtó Tanács által hozott döntést. Amennyiben a Végrehajtó Tanács így dönt, a Főigazgató azonnal segítséget nyújt. Ebből a célból a Főigazgató együttműködhet a kérelmet előterjesztő Részes Állammal, más Részes Államokkal és a megfelelő nemzetközi szervezetekkel. A Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek, hogy segítséget nyújtsanak.

11. Amennyiben a folyamatban lévő vizsgálatból, vagy más megbízható forrásból rendelkezésre álló értesülés elegendő bizonyságot ad arra, hogy a vegyifegyver alkalmazásának áldozatai vannak, és az azonnali cselekvés elengedhetetlen, a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot, és szükségintézkedéseket tesz a segítségnyújtásra, felhasználva azokat a forrásokat, amelyeket az Értekezlet bocsátott rendelkezésére ilyen eshetőségekre. A Főigazgató folyamatosan tájékoztatja a Végrehajtó Tanácsot a jelen bekezdés alapján végrehajtott intézkedésekről.

XI. Cikk

GAZDASÁGI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS

1. A jelen Egyezmény rendelkezéseit olyan módon kell végrehajtani, hogy ne akadályozzák a Részes Államok gazdasági és technológiai fejlődését és a vegyi tevékenységek területén való nemzetközi együttműködést, amelyek céljait a jelen Egyezmény nem tiltja, beleértve a tudományos és műszaki információ, továbbá vegyi anyagok és a jelen Egyezmény által nem tiltott célra szolgáló vegyi anyagok gyártására, feldolgozására vagy felhasználására szolgáló berendezések nemzetközi cseréjét.

2. A jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően és nem sértve a nemzetközi jog alapelveit és alkalmazható szabályait, a Részes Államok:

(a) jogosultak egyedül vagy közösen kutatást folytatni, kifejleszteni, előállítani, megszerezni, megtartani, átadni vagy felhasználni vegyületeket;

(b) vállalják, hogy elősegítik, és joguk van részt venni vegyületek, berendezések, továbbá tudományos és műszaki információk lehető legteljesebb cseréjében a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra;

(c) nem tartanak fenn egymás között semmiféle korlátozást, beleértve a bármely nemzetközi szerződésben foglaltakat, amelyek nem egyeztethetők össze a jelen Egyezményben vállaltakkal, amelyek korlátozhatnák vagy megakadályozhatnák az ipari, mezőgazdasági, kutatási, gyógyászati, gyógyszerészeti vagy más békés célú kémiai tudományos és technológiai ismeretek kereskedelmét, fejlesztését vagy terjesztését;

(d) nem alkalmazzák a jelen Egyezményt mint alapot bármely intézkedés megtételére, csak amire annak rendelkezéseit szánták, vagy engedélyezték ezen Egyezmény alapján, nem alkalmaznak semmilyen más nemzetközi szerződést a jelen Egyezménnyel össze nem egyeztethető célra;

(e) vállalják, hogy felülvizsgálják saját, hatályos nemzeti szabályozásukat a vegyi anyagok kereskedelme területén abból a célból, hogy összhangba hozzák a jelen Egyezmény tárgyával és céljaival.

XII. Cikk

INTÉZKEDÉSEK A HELYZET ORVOSLÁSÁRA ÉS AZ EGYEZMÉNY BETARTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, BELEÉRTVE A SZANKCIÓKAT IS

1. Az Értekezlet meghozza a 2., 3. és 4. bekezdésben előírt szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény betartásának biztosítására, továbbá a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megsértésével előállt helyzet orvoslására és megszüntetésére. A jelen bekezdés szerinti intézkedés mérlegelésekor az Értekezlet figyelembe veszi a Végrehajtó Tanács által rendelkezésre bocsátott, az ügyre vonatkozó valamennyi értesülést és ajánlást.

2. Abban az esetben, ha a Részes Államot a Végrehajtó Tanács felkéri, hogy az Egyezmény betartásával összefüggésben problémát okozó helyzetet orvosló intézkedéseket foganatosítson és a Részes Állam a meghatározott időn belül elmulasztja a felkérés teljesítését, az Értekezlet, egyebek között, a Végrehajtó Tanács ajánlása alapján korlátozhatja vagy felfüggesztheti a Részes Államnak a jelen Egyezmény szerinti jogait és kiváltságait mindaddig, amíg az nem vállalja a szükséges intézkedéseket a jelen Egyezmény szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében.

3. Abban az esetben, ha a jelen Egyezmény, különösen az I. Cikkben tiltott tevékenységből fakadóan komoly sérelem érheti a jelen Egyezmény tárgyát és céljait, az Értekezlet a nemzetközi joggal egyező, kollektív intézkedéseket javasolhat a Részes Államoknak.

4. Az Értekezlet, különösen súlyos esetben az ügyet, beleértve a vonatkozó információkat és a következtetéseket, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának figyelmébe ajánlja.

XIII. Cikk

MÁS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEKHEZ VALÓ VISZONY

A jelen Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely módon korlátozza vagy csökkenti bármely állam kötelezettségeit, amelyeket a fojtó, mérgező vagy más gázok, továbbá a bakteriológiai hadviselési módszerek tilalmáról szóló, Genfben, 1925. június 17-én aláírt Jegyzőkönyvben, valamint a Bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és megsemmisítéséről Londonban, Moszkvában és Washingtonban, 1972. április 10-én aláírt Egyezményben vállalt.

XIV. Cikk

VITÁK RENDEZÉSE

1. A jelen Egyezmény alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatosan felvetődő vitákat a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel egyezően kell rendezni.

2. Amikor vita keletkezik két vagy több Részes Állam között, vagy egy vagy több Részes Állam és a Szervezet között a jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében, a vita gyors, tárgyalásos rendezése érdekében az érintett feleknek együttes konzultációt kell folytatni, vagy a felek választása szerinti más békés módszert alkalmazni, beleértve a jelen Egyezmény megfelelő szervei igénybevételét, és közös beleegyezéssel a Nemzetközi Bíróság felkérését a Bíróság Statútumával összhangban. Az érintett Részes Államok folyamatosan tájékoztatják a Végrehajtó Tanácsot a foganatosítani szándékozott ténykedésekről.

3. A Végrehajtó Tanács bármely, általa megfelelőnek tartott módon hozzájárulhat a vita rendezéséhez, beleértve jószolgálata felajánlását is, felhíva a vitában álló Részes Államokat az általuk választott vitarendezési eljárás beindítására, továbbá ajánlva nekik bármely megegyezett eljárás idejének korlátozását.

4. Az Értekezlet megvizsgálja a Részes Államok által jelzett vitákkal kapcsolatos, vagy a Végrehajtó Tanács által figyelmébe ajánlott kérdéseket. Az Értekezlet, ha szükségesnek látja, felállít vagy megbíz szerveket az ilyen viták rendezésével kapcsolatos feladatokkal, összhangban a VIII. Cikk 21. bekezdés (f) albekezdésével.

5. Az Értekezlet, továbbá a Végrehajtó Tanács külön-külön felhatalmazást kapnak az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének beleegyezésével, hogy tanácsadó véleményt kérjenek a Nemzetközi Bíróságtól bármely olyan jogi kérdésben, amely a Szervezet tevékenységi körén belül felmerül. E célból a Szervezet és az Egyesült Nemzetek között megállapodás jön létre, összhangban a VIII. Cikk 34. bekezdés (a) pontjával.

6. A jelen cikk nem érinti a IX. Cikk rendelkezéseit vagy azokat a rendelkezéseket, amelyek a helyzet orvoslására és az Egyezmény betartására vonatkozó intézkedéseket állapítják meg, beleértve a szankciókat is.

XV. Cikk

MÓDOSÍTÁSOK

1. Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény módosítását. Bármely Részes Állam javasolhatja a jelen Egyezmény Mellékleteinek megváltoztatását, ahogyan azt a 4. bekezdés szabályozza. A módosításokra vonatkozó javaslatokra a 2. és a 3. bekezdést kell alkalmazni. A 4. bekezdésben leírt változtatásokra irányuló javaslatokra az 5. bekezdésben leírt eljárás vonatkozik.

2. A javasolt módosítás szövegét meg kell küldeni a Főigazgatónak, a Részes Államok közötti körözés, illetve a letéteményesnek való továbbítás céljából.

A javasolt módosítást csak a Módosító Értekezlet tárgyalhatja. Az ilyen, Módosító Értekezletet akkor kell összehívni, ha a Részes Államok egyharmada vagy ennél többen jelzik a Főigazgatónak, nem később mint a körözést követő 30 napon belül, hogy támogatják a javaslat további tanulmányozását. A Módosító Értekezletet közvetlenül a Értekezlet rendes ülésszakát követően tartják meg, kivéve, ha a javaslatot előterjesztő Részes Államok korábbi találkozót kérnek. Semmilyen esetben sem tartják a Módosító Értekezletet hamarabb, mint 60 nappal a javasolt módosítás köröztetése után.

3. A módosítások minden Részes Állam számára 30 nappal azután lépnek hatályba, amikor a megerősítő vagy elfogadó okiratokat az alábbi (b) albekezdésben hivatkozott összes Részes Állam letétbe helyezi:

(a) amikor a Módosító Értekezlet az összes Részes Állam többségének igen szavazatával fogadja el azt, és nincs Részes Állam, amely ellene szavazott volna; továbbá

(b) a Módosító Értekezlet igennel szavazó valamennyi Részes Állama megerősítette, vagy elfogadta azt.

4. A jelen Egyezmény alkalmazhatóságának és hatékonyságának biztosítására, a Mellékletekben található rendelkezések módosítását az 5. bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, amennyiben a javasolt változtatások csupán igazgatási vagy technikai természetű ügyekkel függenek össze. A Vegyületek Melléklete minden változtatását az 5. bekezdéssel összhangban kell végrehajtani. A „Bizalmas Kezelés Melléklete” A) és C) Fejezetei, az „Ellenőrzési Melléklet” X. Része, továbbá az „Ellenőrzési Melléklet” I. Részének azon meghatározásai, amelyek kizárólag a rendkívüli ellenőrzésekkel kapcsolatosak, nem tartoznak az 5. bekezdés szerinti változtatások alá.

5. A 4. bekezdésben hivatkozott változtatásokat a következő eljárásokkal összhangban kell megtenni:

(a) a javasolt változtatások szövegét a szükséges információkkal együtt kell megküldeni a Főigazgatónak. A javasolt változtatások elbírálásához kiegészítő információt adhat bármely Részes Állam, illetve a Főigazgató. A Főigazgató azonnal közli mindezen javaslatokat és információkat minden Részes Állammal, a Végrehajtó Tanáccsal és a letéteményessel;

(b) nem később, mint a kézhezvételtől számított 60 napon belül a Főigazgató értékeli a javaslatot, hogy megállapítsa annak összes lehetséges következményeit a jelen Egyezmény rendelkezéseire és végrehajtásukra, és minden ilyen információt továbbít az összes Részes Államnak és a Végrehajtó Tanácsnak;

(c) a Végrehajtó Tanács megvizsgálja a javaslatot a rendelkezésre álló összes információ alapján beleértve azt is, hogy a javaslat megfelel-e a 4. bekezdés követelményeinek. Nem később, mint a kézhezvételtől számított 90 napon belül a Végrehajtó Tanács továbbítja az ajánlását, annak indoklásával együtt, az összes Részes Államnak tanulmányozás céljából. A Részes Államok 10 napon belül igazolják a kézhezvételt;

(d) ha a Végrehajtó Tanács ajánlja az összes Részes Államnak a javaslat elfogadását, azt jóváhagyottnak kell tekinteni, ha egyetlen Részes Állam sem ellenzi azt, az ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül. Ha a Végrehajtó Tanács a javaslat elutasítását ajánlja, azt elvetettnek kell tekinteni, ha egyetlen Részes Állam sem ellenzi az elvetést, az ajánlás kézhezvételét követő 90 napon belül;

(e) amennyiben a Végrehajtó Tanács ajánlása nem kerül a (d) albekezdés szerint elfogadásra, a javaslatról szóló döntést, beleértve azt is, vajon teljesíti-e a 4. bekezdés követelményeit, az Értekezlet következő ülésén mint érdemi ügyet kell kezelni;

(f) a Főigazgató értesíti az összes Részes Államot és a letéteményest is minden e bekezdés szerinti döntésről;

(g) az ilyen eljárásnak megfelelően jóváhagyott változtatások az azt követő 150. napon lépnek hatályba minden Részes Állam számára, amikor a Főigazgató értesítést küld jóváhagyásukról, kivéve, ha a Végrehajtó Tanács más időpontot javasol, vagy a Értekezlet úgy dönt.

XVI. Cikk

IDŐTARTAM ÉS FELMONDÁS

1. A jelen Egyezmény határozatlan időtartamra szól.

2. Minden Részes Államnak, nemzeti szuverenitását gyakorolva joga van felmondani a jelen Egyezményt, amennyiben úgy határoz, hogy a jelen Egyezmény tárgyával kapcsolatos rendkívüli események veszélyeztetik országának legfőbb érdekeit. Ezt a felmondást 90 nappal korábban kell bejelenteni az összes többi Részes Államnak, a Végrehajtó Tanácsnak, a letéteményesnek és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának. Az ilyen közlés tartalmazza a rendkívüli események ismertetését, amelyek értékelése szerint veszélyeztetik legfőbb érdekeit.

3. A Részes Állam a jelen Egyezményből történő kilépése semmilyen módon nem érinti az Államok azon kötelezettségét, hogy továbbra is teljesítsék a nemzetközi jog megfelelő szabályaiban, különösen az 1925. évi Genfi Jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiket.

XVII. Cikk

MELLÉKLETEK STÁTUSZA

A Mellékletek a jelen Egyezmény szerves részét képezik. A jelen Egyezményre való bármely hivatkozás kiterjed a Mellékletekre.

XVIII. Cikk

ALÁÍRÁS

A jelen Egyezmény aláírásra nyitva áll minden állam számára, hatálybalépését megelőzően.

XIX. Cikk

MEGERŐSÍTÉS

A jelen Egyezményt meg kell erősíteni az aláíró államok részéről, saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően.

XX. Cikk

CSATLAKOZÁS

Minden állam, amely a jelen Egyezményt hatálybalépése előtt nem írta alá, a hatálybalépést követően bármikor csatlakozhat hozzá.

XXI. Cikk

HATÁLYBALÉPÉS

1. A jelen Egyezmény 180 nappal azt az időpontot követően lép hatályba, amikor a 65. megerősítő okiratot letétbe helyezik, de nem korábban, mint az aláírásra történt megnyitását követő két év elteltével.

2. Azokra az államokra nézve, amelyek megerősítő vagy csatlakozási okiratát a jelen Egyezmény hatálybalépését követően helyezik letétbe, a megerősítő vagy csatlakozási okiratok letétbe helyezése időpontját követő 30. napon lép hatályba.

XXII. Cikk

FENNTARTÁSOK

A jelen Egyezmény cikkei nem eshetnek fenntartások alá. A jelen Egyezmény Mellékletei nem eshetnek olyan fenntartások alá, amelyek az Egyezmény tárgyával és céljaival összeegyeztethetetlenek.

XXIII. Cikk

LETÉTEMÉNYES

Ezennel az Egyesült Nemzetek Főtitkárát jelölik ki a jelen Egyezmény letéteményesévé, aki egyebek között:

(a) azonnal értesíti az összes aláíró és csatlakozó államot minden aláírás időpontjáról, minden megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjáról, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, illetve más értesítések vételéről;

(b) a jelen Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi az összes aláíró és csatlakozó állam Kormányának; továbbá

(c) regisztrálja a jelen Egyezményt, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkének megfelelően.

XXIV. Cikk

HITELES SZÖVEGEK

A jelen Egyezményt, melynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, letétbe helyezik az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál.

A fentiek hiteléül, az arra kellően meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt.

Készült Párizsban, ezerkilencszázkilencvenhárom január tizenharmadikán.

1. Melléklet

MELLÉKLET A VEGYÜLETEKRŐL

TARTALOMJEGYZÉK

A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

B) VEGYÜLETEK LISTÁI

A) IRÁNYELVEK A VEGYÜLETEK LISTÁIHOZ

Irányelvek az 1. listához

1. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy egy mérgező vegyületet vagy prekurzort fel kell-e venni az 1. listára:

(a) a II. Cikkben meghatározott vegyifegyverként fejlesztették ki, állították elő, raktározták, vagy használták;

(b) más tekintetben nagy kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, annál fogva, hogy a jelen Egyezmény által tiltott tevékenységekre történő felhasználásának nagy a veszélyessége, mivel az alábbi egy vagy több feltételnek megfelel:

(i) vegyi szerkezete közeli rokonságban áll más, az 1. listán felsorolt mérgező vegyületekkel, és rendelkezik vagy várhatóan rendelkezhet hasonló tulajdonságokkal;
(ii) olyan halált vagy bénulást (tehetelenséget) okozó mérgező, továbbá más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá tehetik vegyifegyverként történő felhasználásra;
(iii) felhasználható az 1. listán felsorolt mérgező vegyületek előállításának végső, egyedi technológiai szakaszában prekurzorként, tekintet nélkül arra, hogy ez a szakasz létesítményben, lőszerben vagy máshol megy végbe;

(c) kevéssé vagy egyáltalán nem használják a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

Irányelvek a 2. listához

2. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatánál, hogy egy, az 1. listán fel nem sorolt mérgező vegyületet, vagy az 1. listán szereplő vegyület prekurzorát, vagy a 2. lista A) Részében szereplő vegyület prekurzorát fel kell-e venni a 2. listára:

(a) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára, mivel olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek alkalmassá tehetik vegyifegyverként történő felhasználásra;

(b) prekurzorként felhasználható a kémiai reakciók egyikében az 1. listán vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyület előállításának végső szakaszában;

(c) jelentős kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgyára és céljára nézve az 1. listán vagy a 2. lista A) Részében felsorolt vegyületek előállításában betöltött fontossága miatt;

(d) nem gyártják nagy tömegű kereskedelmi mennyiségben a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

Irányelvek a 3. listához

3. A következő kritériumokat kell figyelembe venni annak vizsgálatakor, hogy azt a mérgező vegyületet vagy prekurzort, amelyet más listák nem tartalmaznak, fel kell-e venni a 3. listára:

(a) vegyifegyverként gyártották, raktározták, vagy használták fel;

(b) más tekintetben jelent kockázatot a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, mivel olyan, halált vagy bénulást okozó mérgező, valamint más tulajdonságokkal rendelkezik, amely miatt alkalmas lehetne vegyifegyverként való használatra;

(c) kockázatot jelent a jelen Egyezmény tárgya és célja szempontjából, tekintettel az 1. listán vagy a 2. lista B) Részében felsoroltak közül egy vagy több vegyület előállításában játszott szerepe fontosságára;

(d) nagytömegű kereskedelmi mennyiségű gyártása lehetséges a jelen Egyezmény által nem tiltott célokra.

B) VEGYÜLETEK LISTÁI

  Vissza az oldal tetejére