Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.15.)

1997. évi CVI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról * 

1. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.”

2. § A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül]

g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.”

3. § (1) A Tv. 4. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére - a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység és a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) - támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára adott pénzbeli támogatás, juttatás és térítés nélküli eszközátadás könyv szerinti értéken, immateriális javak és tárgyi eszközök esetén számított nyilvántartási értéken, feltéve, hogy

a) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű célt,

b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának;”

(2) A Tv. 4. §-ának 3., 5., 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör;”

„5. behajthatatlan követelés: az elévült követelés; a csőd-, a felszámolási eljárásban az egyezségi megállapodásban, illetve a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az egyezségben rögzített elengedett követelés; a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés; a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában az a követelés, amelyről a hitelező - a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat ismeretében - lemondott; a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés, módosítva a felszámolási eljárás során már elszámolt összeggel; jogszabályban behajthatatlan követelésként elismert összeg; az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, s ezt az adózó dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyítja; az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan csak veszteséggel, aránytalan költségráfordítással érvényesíthető; hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál a felsorolt követelések, csökkentve a kockázati céltartalékból vagy az általános kockázati céltartalékból a hitelezési veszteség elszámolása miatt bevételként elszámolt összeggel;”

„8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz számviteli törvény szerinti beszerzési, előállítási értéke;”

(3) A Tv. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10/a. egyezmény alkalmazásakor (nem zárva ki az egyeztető eljárást):

a) haszonhúzó: az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához bevételként elszámolja; nyilvános kötvénykibocsátás esetén azt kell haszonhúzónak tekinteni, akinek a kifizető a kamatot kifizeti, átutalja,

b) kedvezményezett: az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely részére a kifizető a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja;”

(4) A Tv. 4. §-a 23. pontjának bevezető rendelkezése a következők szerint módosul:

(E törvény alkalmazásában)

„23. kapcsolt vállalkozás: a külföldi illetőségű adózó és a belföldi telephelye, illetve a külföldi vállalkozó fióktelepei egymás közötti elszámolásai tekintetében, valamint az egymással szerződéses kapcsolatban állóknál, ha”

(5) A Tv. 4. §-a 28. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

28. külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező, megszakítás nélkül száz százalékig külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a)-e) pontokban megjelölt valamennyi feltételnek, azaz]

b) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet és/vagy külföldi személynek, külföldi magánszemélynek nyújt - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő olyan szolgáltatást, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld,”

(6) A Tv. 4. §-a 29. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő e) alponttal és az alpont utáni rendelkezéssel egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

29. osztalék:)

b) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás - kivéve a társadalmi szervezet által, valamint a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatást, juttatást -, továbbá az elengedett kötelezettség (ideértve a más által átvállalt tartozás összegét is),”

e) a külföldi vállalkozó fióktelepe által az eredménykimutatásában fizetett (jóváhagyott) osztalékként szerepeltetett összeg;

az osztalékadó megállapításához a c) alpont alkalmazásakor könyv szerinti értéknek a megszűnő belföldi vagy külföldi személy jegyzett tőkéjéből az osztalékban részesülőre - a tagi (részvényesi) jogviszony alapján - jutó részt kell tekinteni, ha az osztalékban részesülő írásban nem nyilatkozik a megszűnő befektetésnek az illetősége szerinti államban hatályos számviteli előírások szerint megállapított könyv szerinti értékéről;”

(7) A Tv. 4. §-a következő 28/a. és 31/a. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„28/a. országos érdek-képviseleti szervezet: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XLVIII. törvénnyel módosított, a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 7. § (4)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkavállalói és munkáltatói érdek-képviseleti szervezet;”

„31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális javak és a tárgyi eszköz számviteli törvény előírása alapján megállapított beszerzési értékének az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összege;”

(8) A Tv. 4. §-ának 33. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

33. telephely:)

h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;”

4. § (1) A Tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

d) a számviteli törvény előírásai alapján terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírásként elszámolt, de legfeljebb az 1. számú melléklet 1-8. és 10-11. pontjaiban meghatározott módon (mértékkel) és a 2. számú mellékletben előírt mértékekkel számított összeg, valamint az 1. számú melléklet 12. pontja szerinti összeg, továbbá a kettős könyvvitelt vezető adózónál az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékesítésekor, apportálásakor, valamint ezen eszközök megsemmisülésekor, selejtezésekor, hiányakor a számított nyilvántartási érték, továbbá egyszeres könyvvitelt vezető adózónál az 1. számú melléklet 9. pontjában meghatározott összeg,”

g) az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével a bevételként elszámolt kapott (realizált) osztalék azzal, hogy passzív időbeli elhatárolás alkalmazása esetén bevételként elszámoltnak csak az adóévben el nem határolt rész minősül; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a következő adóév(ek)ben az elhatárolásból visszavezetett részre is,”

(2) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítményként elszámolt összeg, ideértve a visszatérített társasági adót is,”

(3) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

v) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató adózónál megváltozott munkaképességű munkavállalónként minden megkezdett hónap után havi 3000 forint, ha az adózó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól mentesül,”

(4) A Tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

z) az adomány, kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben foglaltakra.”

(5) A Tv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az adózó bármely adóévben élhet az (1) bekezdés f) pontjában biztosított választási lehetőséggel. Ha azonban valamely eszközcsoportra az adózó egyedi nyilvántartás alapján számolt el értékvesztést, döntését nem változtathatja meg. Az eszközcsoportonkénti elszámolásról az egyedi elszámolásra való áttéréskor az eszközcsoportra az áttérés évének első napján nyilvántartott értékvesztést három adóév alatt egyenlő részletekben lehet levonni az adózás előtti eredményből.”

(6) A Tv. 7. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány

a) teljes összege, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,

b) másfélszerese, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát.

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - a közhasznúsági kategóriát és a besorolásról rendelkező bírósági határozat számát.”

5. § (1) A Tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja, valamint n) pontjának bevezető rendelkezése a következők szerint módosul, egyidejűleg az n) pont a következő nd) alponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]

h) az elengedett követeléssel csökkentett hitelezési veszteség ráfordításként elszámolt összege, hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál ennek a kockázati céltartalékból, az általános kockázati céltartalékból bevételként elszámolt összeggel csökkentett része,”

n) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, az elengedett követelés, az utólag adott, nem számlázott engedmény - ide nem értve az adásvételi szerződésen alapuló, az abban előre rögzített feltételekkel adott engedményt - és az átvállalt tartozás ráfordításként elszámolt összege - az utóbbi esetben azzal, hogy ráfordításkénti elszámolásnak az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezése (teljesítése) minősül -, kivéve, ha a támogatás, juttatás

nd) átadására jogszabály előírása alapján került sor;”

(2) A Tv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]

p) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként elszámolt összeg, ideértve a társasági adóhiány összegét is;”

(3) A Tv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[(1) Az adózás előtti eredményt növeli:]

r) az adóévben az adózó által a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címen megfizetett összeg ötven százaléka, de legfeljebb tízezer forint.”

6. § (1) A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár adóalapja kettős könyvvitelt vezető esetében a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye - egyszeres könyvvitelt vezető esetében a vállalkozási tevékenység eredménye -, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(8) bekezdés rendelkezéseire.”

(2) A Tv. 9. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt]

c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), d), e), f), g), i), j), n), o), r), t), u) és z) pontja, továbbá a 7. § (2)-(7) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.”

(3) A Tv. 9. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következők szerint módosul:

[(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt]

b) a 8. § (1) bekezdés a), b), c), d), e), h), j), k), m), n) és p) pontja, továbbá a 8. § (2)-(4) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel.”

(4) A Tv. 9. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt]

c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek és a köztestületnek az általa kiállított - az adózó részére az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a

ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van,

cb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.”

(5) A Tv. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület adóalapja az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része.”

(6) A Tv. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés c) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.”

(7) A Tv. 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az országos érdek-képviseleti szervezet és az egyház az adóalapot az (1)-(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.”

7. § A Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Csökkenteni kell a megállapított osztalékot a 7. § (1) bekezdésének r), t) és u) pontjában meghatározott összeggel.

(3) Növelni kell a megállapított osztalékot a 8. § (1) bekezdésének d), e), j), k), m) és p) pontjában meghatározott tételekkel.”

8. § (1) A Tv. 13. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja a 6. § előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény, módosítva a 7. § (1) bekezdésének a)-g), i), j), l), n)-r), t) és u) pontjaiban és (2)-(4) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésének a)-e), h)-k), m), o) és p) pontjaiban és (2) bekezdésében, továbbá a 16. §, a 18. §, a 28. § és a 29. §-ban foglaltakkal, továbbá növelve”

(2) A Tv. 13. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

c) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van.”

9. § A Tv. 14. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A külföldi vállalkozó - kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - a belföldi telephelynek betudható árbevétele, bevétele és az ezekhez kapcsolódó felmerült költsége, ráfordítása különbözeteként - a 17. § szerint elhatárolt veszteséget is figyelembe véve - határozza meg az adó alapját, de ha ez kisebb mint az elszámolt költség 12 százaléka, ez utóbbit kell az adó alapjának tekintenie.”

10. § A Tv. a következő címmel és 14/A. §-sal egészül ki:

„A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja

14/A. § A külföldi vállalkozó a fióktelepének adóalapját a 6. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint, fióktelepenként állapítja meg.”

11. § A Tv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalap meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a Magyar Köztársaság és a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvény, az általuk igénybe vett kölcsön alapján fizetett kamatot.”

12. § A Tv. 20. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Nem kell az adót megfizetnie]

a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,

b) a közhasznú társaságnak és a vízitársulatnak a támogatásként, juttatásként véglegesen átadott pénzeszköz összegével, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével - immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értékével -, valamint az adóalapnál számításba vett kapott adománnyal csökkentett adóalap olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel, vízitársulatnál a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,”

13. § (1) A Tv. 21. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adózó az adó 50 százalékának megfelelő összegű beruházási adókedvezményt vehet igénybe az 1995. december 31-ét követően megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben,]

a) amelyekben a megelőző adóévhez viszonyítva árbevételét legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.”

(2) A Tv. 21. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A kiemelt térségben és/vagy vállalkozási övezetben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adónak a (4) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe a térségben (övezetben) 1995. december 31-ét követően megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett]

a) termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő 5 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva

aa) vállalkozási övezetben megkezdett beruházás esetén legalább 1 százalékkal növeli,

ab) kiemelt térségben megkezdett beruházás esetén legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli,”

(3) A Tv. 21. §-a a következő (7)-(15) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adónak a (9) bekezdés szerint megállapított teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben,

a) amelyekben árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értéke 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.

(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adónak a beruházás üzemeltetési helye szerinti - a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott - térségben folytatott termék-előállító tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.

(10) Az adózó a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel - és ott kezd el és helyez üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében az Országos Munkaügyi Módszertani Központ által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.

(11) Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben,

a) amelyekben árbevételét a megelőző adóévhez viszonyítva legalább a beruházás értékének 5 százalékával megegyező összeggel növeli, vagy

b) amely évekre számítva olyan értékű árbevételt ér el, amelyet az a) pontban előírt feltételek évenkénti folyamatos teljesítésével legalább el kellett volna érnie.

(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás üzembe helyezését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

(13) A (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.

(14) E § alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig - az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe véve - elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani, és dönteni kell arról, mely rendelkezés alapján érvényesít beruházási adókedvezményt, amely döntését nem változtathatja meg.

(15) Az egyesüléssel, szétválással vagy részleges átalakulással érintett adózó az (1)-(3), (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet.”

13/A. § A Tv. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adózó a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján a kamara számára tagdíj címen az adóévben megfizetett összeg ötven százalékát, de legfeljebb tízezer forintot a társasági adóból adókedvezményként veheti igénybe.”

14. § (1) A Tv. 23. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (3), (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.

(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény.”

(2) A Tv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldi vállalkozó a 21-22. §-ban meghatározott adókedvezményekkel a fióktelep cégneve alatt megvalósított beruházás, elért árbevétel, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma alapján élhet.”

15. § A Tv. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A külföldi szervezetet visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékű adó terheli.”

16. § (1) A Tv. 26. §-a (7) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) Az adóelőleg a (8)-(9) bekezdésében foglalt eltéréssel]

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 3 millió forintot;

b) negyedévente, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 3 millió forint.”

(2) A Tv. 26. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, a második negyedévében 20 százaléka, a harmadik negyedévében 30 százaléka, a negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 3 millió forint,

b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, a második negyedévében 6,6 százaléka, a harmadik negyedévében 10 százaléka, a negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja a 3 millió forintot.”

(3) A Tv. 26. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A külföldi vállalkozónál - kivéve, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - az adóelőleg negyedévente egyenlő részletekben esedékes.

(10) Az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak, továbbá a külföldi vállalkozónak, ha adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn.”

17. § A Tv. 27. §-ának (3), (5), (6) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az osztalékból a kifizető a kifizetés napján állapítja meg, vonja le az osztalékadót, és az adó levonásáról az osztalékban részesülőnek igazolást ad.”

„(5) Nem kell az osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet - ideértve az osztalékot fizető gazdasági társaságot, szövetkezetet is - jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt, feltéve, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül erre a célra utalja át. Egyidejűleg a kifizető tájékoztatja a gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az átutalt összeg a külföldi illetőségű osztalékban részesülő e törvény szerinti osztaléknak minősülő jövedelme. Az átutalt összeget - amíg az ellenkezőjét az osztalékban részesülő vagy a kifizető nem igazolja - úgy kell tekinteni, mint amely után az osztalékadót nem fizették meg.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott osztalék után az osztalékadó fizetési kötelezettség

a) a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítása, illetve a cégbejegyzési eljárás megszüntetése időpontjában,

b) a gazdasági társaság, a szövetkezet vagy jogutódjuk jegyzett tőkéjének csökkentéséről, a jegyzett tőke emelésének elmaradásáról hozott taggyűlési, közgyűlési, illetve alapítói határozat végrehajtásakor,

c) a külföldi osztalékban részesülőt a tagsági (részvényesi) viszonya megszűnése - így különösen a gazdasági társaság, a szövetkezet végelszámolása, felszámolása, valamint a saját üzletrész, részvény megszerzése - alapján a gazdasági társasággal, a szövetkezettel vagy jogutódjukkal szemben megillető visszatérítési (megtérítési) igény kielégítésekor,

d) egyébként a tagsági (részvényesi) viszony megszűnésekor

válik esedékessé, azzal, hogy a jogutódlás melletti megszűnés csak akkor keletkeztet osztalékadó fizetési kötelezettséget, ha nem jár a tagsági (részvényesi) jogok utódlásával. A b)-c) pontokban meghatározott esetekben kifizetőnek azt a gazdasági társaságot, szövetkezetet (jogutódjukat) kell tekinteni, amelyből az (5) bekezdés szerinti osztalékot kivonják.”

„(8) A külföldi illetőségű osztalékban részesülőt - a (4) bekezdésben meghatározott esetben a kifizetőt - visszatérítési jog illeti meg az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, ha az egyezmény alapján őt a törvényben meghatározottnál kisebb mértékű adó terheli.”

18. § A Tv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belföldi illetőségű adózónak és - amennyiben adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn - a külföldi vállalkozónak a külföldön ténylegesen megfizetett (levont) és a számviteli előírások szerint ráfordításként elszámolt társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval) növelnie kell a társasági adó alapját.”

19. § (1) A Tv. 29. §-ának (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(8) Nem kell a 27. § alapján osztalékadót megállapítani]

d) az 1996. évi beszámolóban alapítókkal szembeni kötelezettségként nyilvántartott, legkésőbb az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított osztalékra.”

(2) A Tv. 29. §-a a következő (14)-(15) bekezdésekkel egészül ki:

„(14) A külföldi szervezet társasági adó alapjának meghatározásánál bevételként nem kell figyelembe venni a belföldön bejegyzett hitelintézet által fizetett kamatot - ide nem értve, ha a hitelintézet megbízás alapján lebonyolító tevékenységet folytat -, amennyiben azt 1997. december 31. napjáig megkötött szerződés vagy - a kibocsátás helye szerint illetékes hatóság által - jóváhagyott kötvénykibocsátás alapján fizetik.

(15) A 21. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.”

(3) A Tv. 29. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31-ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe azzal, hogy

a) az 1998. január 1. napjától hatályos előírások választása esetén megelőző adóév árbevételének az adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából,

b) a választásától az 1998. évet követő években nem térhet el.”

20. § A Tv. VII. fejezete a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság 1998. január 1-jétől a közhasznú szervezetekről szóló törvényben megjelölt időpontig közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény 27. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. Az adományokról szóló igazolásban e szervezeteknek a besorolásig a közhasznú nyilvántartásba vételi kérelem bírósági ügyszámát kell szerepeltetni. Nem tekinthető 1998. évben közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besoroltnak az említett szervezetek közül az, amelynek a kérelmét a bíróság 1999. január 1-je előtt elutasította.

(2) Az adózó az adózás előtti eredményét 1998. évben csökkentheti a belföldi székhelyű alapítványnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatással, juttatással, térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értékével, immateriális javak, tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékével, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékával, feltéve, hogy

a) az alapítvány, a közalapítvány betegségmegelőző és gyógyító, szociális, egészségügyi, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt, gyermek és ifjúsági célt, az állampolgári jogok, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregekkel és a hátrányos helyzetűekkel, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, a menekültek megsegítését, a törvényhozói munka elősegítését szolgálja, és erről, valamint a támogatás, juttatás összegéről az alapítvány, közalapítvány igazolást ad, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá

b) a jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja az a) pontban felsorolt célokat,

c) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.

(3) Az alapítvány, a közalapítvány a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást az 1998. évben kapott támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátadás alapján 1999. január 31-ig adhatja ki.

(4) Az adózó adózás előtti eredményét a (2) bekezdésben, valamint a 7. § (5) bekezdésében meghatározott összeggel együttesen is legfeljebb az adózás előtti eredmény 25 százalékával csökkentheti.

(5) Az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiadására jogosult, a társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet - és a köztestületnek (feltéve valamennyi esetben, hogy nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek), az 1998. évi adóalap és adókötelezettség megállapításakor

a) a 9. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint (6)-(7) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmaznia,

b) a 20. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor a 6. számú melléklet helyett a 4. számú mellékletben foglaltakat kell figyelembe vennie.

(6) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület az 1998. évi adóalapot és adókötelezettséget választása szerint

a) a 9. § előírása szerint állapítja meg, és ebben az esetben a 9. § (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásakor az e § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolásban feltüntetett összeget adományként veszi figyelembe, vagy

b) az e § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásával állapítja meg.

(7) A 20. § (1) bekezdés b) pontjának 1998. évi alkalmazásakor a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő közhasznú társaság esetében kedvezményezett tevékenység bevételének a 4. számú melléklet C) fejezetében meghatározott tevékenységből származó bevételnek az a része minősül, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységéből származik.

(8) Az (1) bekezdés alapján közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő közhasznú társaság az 1998. évi adókötelezettségét - választása szerint - az e § (7) bekezdése szerint is megállapíthatja.

(9) Az 1999. évtől a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet a vonatkozó rendelkezéseket - ideértve az adományokról szóló igazolás kiadását is - először abban az adóévben alkalmazhatja, amelyet megelőzően ilyen szervezetként besorolást nyert. Nem alkalmazhatja a vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú szervezetté történő - adóéven belüli - átsorolása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket érvényesítheti az adóév egészére.”

21. § A Tv. 1-3. számú mellékletei és 5. számú melléklete e törvény 1-4. számú mellékletei szerint módosulnak, és a Tv. - e törvény 5. számú mellékletével megállapított - új 6. számú melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - első ízben az 1998. évi adóalap megállapítására és az 1998. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tv. 4. § 25. pontja, a Tv. 4. §-a 33. pontjának a) alpontjában az „a fiókot,” szövegrész, a Tv. 5. §-ának (5) bekezdése, a Tv. 8. §-a (1) bekezdése n) pontjának na) alpontja, a Tv. 8. §-ának (3) bekezdése, a Tv. 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdésének a) pontja, a Tv. 16. §-ának (8) bekezdésében a „valamint, ha a 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott belföldi személy azért nem minősül adózónak, mert nem ér el a vállalkozási tevékenységből bevételt, vagy nem számol el ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást” szövegrész, a Tv. 25. §-ának (1) bekezdésében az „illetve a külföldi vállalkozó belföldi telephelye” szövegrész, valamint a Tv. 1. számú melléklete 9. pontjának cb) alpontja és a Tv. 3. számú melléklete 5. pontjának b) alpontja, továbbá

b) a Tv. 10. §-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a „nem” szövegrész, a Tv. 16. §-a (4) bekezdésének a) pontja, és

c) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 73. §-ának (2) bekezdése, valamint az azt megállapító, a Tv. 30. §-a (5) bekezdésének c) pontja

hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 4. §-a 4. pontjának b) alpontjában a „pénzintézetnél” szövegrész „hitelintézetnél”-re, a Tv. 4. §-a 4. pontjának d) alpontjában az „értékpapír-forgalmazónál” szövegrész „befektetési vállalkozásnál”-ra, a Tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a „pénzintézetet” szövegrész „hitelintézetet”-re, a Tv. 17. §-a (5) bekezdésében a „pénzintézet” szövegrész „hitelintézet”-re, a Tv. 27. §-a (7) bekezdésében a „pénzintézetnél” szövegrész „hitelintézetnél”-re, a Tv. 4. számú melléklete A) fejezetének 1. pontjában és B) fejezetének 1. pontjában a „pénzintézettől” szövegrész „hitelintézettől”-re módosul.

(4) Az adózó az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi adókötelezettségre is alkalmazhatja a Tv. 1. §-ának (3) bekezdését módosító 1. §-t, a Tv. 7. §-a (1) bekezdésének u) pontját beiktató 4. § (2) bekezdését, a Tv. 8. §-a (1) bekezdésének p) pontját beiktató 5. § (2) bekezdését, a Tv. 10. §-ának (6) bekezdését módosító és a Tv. 16. §-a (4) bekezdésének a) pontját hatályon kívül helyező e § (2) bekezdésének b) pontját, a Tv. 29. §-a (8) bekezdésének d) pontját beiktató 19. § (1) bekezdését, valamint a Tv. 1. számú mellékletének 12. pontját megállapító 1. számú melléklet 3. pontját, valamint az e törvény 5. § (1) bekezdésével megállapított Tv. 8. §-a (1) bekezdés n) pontjának nd) alpontját.

(5) E törvénynek a Tv. 26. § (8) bekezdését megállapító 16. § (2) bekezdését a halászati ágba sorolt adózó első ízben az e törvény hatálybalépését követő adóelőleg-bevallás alapján alkalmazhatja.

(6) A Tv. 4. számú melléklete 1999. január 1-jén hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1997. évi CVI. törvényhez

1. A Tv. 1. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg.”

2. A Tv. 1. számú melléklete 9. pontjának cd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[9. Az egyszeres könyvvitelt vezető adózó a számított nyilvántartási értéket értékcsökkenési leírásként számolja el az immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök

c) térítés nélküli átadása esetén, ha]

„cd) az átadott eszköz az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint kis értékű ajándéknak minősül;”

3. A Tv. 1. számú melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:

„12. Abban az adóévben, amelynek első napján az eszköz a számviteli nyilvántartásban nulla értékkel szerepel, az adózó - ha az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem számolta el az eszköz 3. pont szerinti értékét - az e melléklet szerinti módon (mértékkel) és a 2. számú melléklet szerinti kulcsok alapján érvényesíthet értékcsökkenési leírást az adóalapnál.”

4. A Tv. 1. számú melléklete a következő 7/a. ponttal egészül ki:

„7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület után 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.”

2. számú melléklet az 1997. évi CVI. törvényhez

A Tv. 2. számú mellékletének III. fejezetében a 2. ültetvénycsoportot meghatározó rendelkezés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a fejezet 5. ültetvénycsoporttal egészül ki:

Ültetvénycsoportok leírási kulcsok %
„2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep 10,0”
„5. csoport: egyéb ültetvény 5,0”

3. számú melléklet az 1997. évi CVI. törvényhez

1. A Tv. 3. számú mellékletének főcíme a következőképpen módosul, és egyidejűleg kiegészül a főcím alatti A) fejezetmegjelöléssel és fejezetcímmel:

„A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások”

2. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A) fejezetének cím alatti bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában - kivéve, ha az a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősül - nem számít a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak különösen:”

3. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A) fejezetének 2. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. a számla/számlák (egyszerűsített számla/számlák, számlát helyettesítő okmány/okmányok) általános forgalmi adó nélküli értékének a 20 százaléka, ha a külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást igazoló számla/számlák szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély;”

„5. a térítés nélkül átadott eszköz (immateriális javak, tárgyi eszközök, részesedések, értékpapírok és készletek) könyv szerinti értéke, immateriális javak és tárgyi eszközök esetében számított nyilvántartási értéke, a nyújtott szolgáltatás általános forgalmi adó alapot képező összege, továbbá a térítés nélküli átadás, szolgáltatásnyújtás miatt felmerült, ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó azzal, hogy ezekkel az értékekkel nem kell az adózás előtti eredményt növelni, ha”

4. A Tv. 3. számú melléklete - új megjelölés szerinti - A) fejezete a következő új 10. ponttal egészül ki:

„10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.”

5. A Tv. 3. számú melléklete a következő B) fejezettel, a fejezet címével és a cím alatti rendelkezésekkel egészül ki:

„B)

A vállalkozás érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által magánszemélynek juttatott segély;

2. a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó befizetett összege;

3. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó;

4. a köztestület számára tagdíj (hegyközségi járulék) címen fizetett összeg, továbbá az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;

5. a bölcsőde, az óvoda, továbbá az adózó által fenntartott oktatási intézmény, az általa üzemeltetett - munkahelyi étkezést biztosító - létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat ellátásához biztosított létesítmény fenntartásának és üzemeltetésének közvetlen költsége, illetve ebből az adózót arányosan terhelő összeg;

6. az illetményföld pénzben történő megváltása;

7. a külön törvényben foglalt feltételekkel az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás;

8. a magánszemély javára kötött biztosítás díja;

9. a szakszervezeti tisztségviselő számára biztosított munkaidő-kedvezményre a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján fizetett távolléti díj, pótszabadságra fizetett kereset és az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;

10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg;

11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13. a magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, az alkalmazott magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése, valamint a magánnyugdíjpénztár alapítási költsége.”

4. számú melléklet az 1997. évi CVI. törvényhez

A Tv. 5. számú melléklete a következő 9. ponttal egészül ki:

(A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek)

„9. a pártok.”

5. számú melléklet az 1997. évi CVI. törvényhez

A Tv. a következő 6. számú melléklettel egészül ki:

„6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet és közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

A)

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

B)

Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a belső szolgáltatás;

2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti bevétel az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C)

Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú társaság 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal, társadalombiztosítási önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. a közhasznú tevékenységhez vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”


  Vissza az oldal tetejére