Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.15.)

1997. évi CVII. törvény

az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról * 

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) a 3. § után a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt a Jöt. kifejezetten előírja.”

2. § Az áfa-törvény 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát belföldön végzett gazdasági tevékenysége erejéig az általa e célra létesített fióktelep testesíti meg. Ha a külföldi székhelyű vállalkozásnak belföldön több fióktelepe van, az egyes fióktelepek egymástól függetlenül testesítik meg a külföldi székhelyű vállalkozás adóalanyiságát.

(4) A külföldi székhelyű vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepe közötti gazdasági kapcsolatot úgy kell tekinteni, mintha az a külföldi székhelyű vállalkozáson kívüli személlyel, ellenérték fejében jött volna létre.”

3. § (1) Az áfa-törvény 13. §-a (1) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„5. gazdaságilag szoros kapcsolatban álló fél:

a) az, aki (amely) a számviteli törvény rendelkezései alapján anyavállalatnak, leányvállalatnak, illetve társult vállalkozásnak minősül, vagy minősülne akkor, ha a számviteli törvény hatálya alá tartozna;

b) a külföldi székhelyű vállalkozás és belföldi fióktelepe, illetve a belföldi fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás másik belföldi fióktelep;”

(2) Az áfa-törvény 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában importáló az, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepét is, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja.”

4. § Az áfa-törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra változik:

(Az adó alapja termékimportnál a termék jogszabály szerint megállapított vámértéke, melyet a következő tételek növelnek:)

„b) a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték, ha a vámáru adathordozó, és a vagyoni értéket képviselő jogért járó ellenérték a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 31. § (1) bekezdése szerint nem része a vámértéknek;”

5. § Az áfa-törvény 31. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a vámmentes termékimport, kivéve azt a termékimportot, mely)

„i) az alapítvány, közalapítvány részére biztosított vámmentességen alapul;

j) a Magyarországon bejegyzett hajóknak a más ország parti tengeréből vagy a nyílt tenger vizéből nyert tengeri halászati és más termékeire, valamint az előbbi feltételeknek megfelelő gyártóhajókon előállított, továbbfeldolgozott termékekre adott vámmentességen alapul.”

6. § Az áfa-törvény 40. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adólevonásra jogosult adóalany - a levonható előzetesen felszámított adó erejéig - készfizető kezesként felel azon adóösszeg megfizetéséért, amelyet a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítése során más adóalany rá áthárított, feltéve, hogy az adólevonásra jogosult adóalany az ellenérték adóval növelt összegét egészben vagy részben nem fizette meg, vagy annak megfizetése egészben vagy részben engedményezéssel szerzett követelés mérséklésével történt. A kezesi felelősség alapján fizetésre kötelezett adóalany a kötelezésről szóló adóhatósági határozat kézhezvételének napjától az ellenérték adóval növelt összegének megfizetésével nem mentesül a kezesi felelősség alapján meghozott adóhatósági határozatban előírt kötelezettség teljesítése alól.”

7. § (1) Az áfa-törvény 61. §-a után a XV. fejezet címe a következőkre módosul:

„A különbözet szerinti adózás és a hulladék-forgalmazásra vonatkozó különös adózási szabályok”

(2) Az áfa-törvény 62. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az az adóalany, aki (amely)

a) adó fizetésére nem kötelezett személytől, szervezettől, vagy

b) olyan adóalanytól, aki (amely) a különbözet szerinti adózást választotta,

terméket továbbértékesítési céllal vesz át, vagy árverés szervezőjeként a terméket árverés útján értékesíti, jogosult arra, hogy e tevékenysége tekintetében jogainak és kötelezettségeinek az e fejezetben meghatározott eltérésekkel tegyen eleget.”

(3) Az áfa-törvény 62. §-a (2) bekezdésének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában:)

„1. termék: a 6. számú mellékletben meghatározott műalkotás, gyűjtemény és régiség, valamint az a birtokba vehető dolog, amely eredeti rendeltetésének megfelelően ismételt felhasználásra, hasznosításra még alkalmas, ideértve a jogszabály vagy hatósági határozat minősítése szerinti hulladékot is, de ide nem értve a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari eredetű, valamint a Jöt. hatálya alá tartozó terméket;”

8. § (1) Az áfa-törvény a 64. § után a következő 64/A. §-sal egészül ki:

„64/A. § (1) A különbözet szerinti adózás alkalmazása során az adóalany jogosult arra, hogy a fizetendő adót a 7. számú mellékletben rögzített számítási módszerrel állapítsa meg, továbbá az elszámolandó adót annak figyelembevételével vallja be és számolja el. Ezen választását az adóalany köteles az adóhatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az adóalany él az (1) bekezdésben biztosított választási jogával, akkor a 63. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazhatja, hogy nyilvántartásában nem kell termékenként külön kimutatni az adó alapját és összegét.

(3) A fizetendő adó megállapításának, nyilvántartásának e §-ban szabályozott módja nem alkalmazható arra a termékre, melynek egységnyi beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintot. Az ilyen termékre a 63. § (1) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

(2) Az áfa-törvény az (1) bekezdéssel beiktatott 64/A. § után a következő 64/B. §-sal egészül ki:

„64/B. § (1) Az az adóalany aki (amely) hulladékot továbbértékesítési célra vesz át, illetve begyűjt, vagy árverés szervezőjeként a hulladékot árverés útján értékesíti, köteles e tevékenysége tekintetében a különbözet szerinti adózást alkalmazni.

(2) Nem minősül továbbértékesítési célú átvételnek, ha a hulladékot az értékesítést megelőzően gépi technológiai műveletek alkalmazásával a magyar szabványnak megfelelő másodlagos nyersanyaggá alakítják át.”

9. § Az áfa-törvény 71. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az e törvény rendelkezései alapján le nem vonható, az a) pontban felsorolt tevékenységek érdekében felmerült kiadásokra jutó előzetesen felszámított adó visszatérítését indokolt kérelemre - saját hatáskörében - méltányosságból engedélyezze olyan társadalmi szervezet, egyház, valamint alapítvány részére, amely az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) az állampolgárok széles körét érintő szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési feladatok ellátását szolgálja, és az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy évvel korábban ilyen tevékenységet folytató szervezetként nyilvántartásba vették,

b) sem alapszabálya, illetőleg a szervezetet létrehozó más szabályzat, okirat alapján, sem ténylegesen nem törekszik nyereség elérésére, az ennek ellenére esetleg keletkező nyereséget nem osztja fel, hanem az a) pont szerinti tevékenység fenntartására, javítására, bővítésére fordítja, valamint

c) a vezetője, az igazgatását ellátó személyzete, vagy az igazgatásában közreműködő személyek részére pénzbeni vagy természetbeni ellenszolgáltatást (ideértve a költségtérítést) nem nyújt, és ezek a személyek, valamint hozzátartozóik sem közvetlenül, sem közvetetten nem élveznek előnyt a szervezet működéséből.

(6) Megszűnik az adó-visszatérítésre való jogosultság, ha a szervezet az (5) bekezdésben szereplő feltételek valamelyikét nem teljesíti.”

10. § (1) Az áfa-törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.

(3) Az áfa-törvény az e törvény 3. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel egészül ki.

(4) Ez a törvény a 4. számú melléklettel egészül ki.

Záró rendelkezés

11. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösség következő jogszabályához való közelítést célozza: a Tanács 77/388/EGK irányelve a tagállamok forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályalkotásának harmonizációjáról.

Módosuló jogszabály

12. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gázfogyasztás árával nem fedezett fejlesztési költségekre fizetendő hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.”

(2) A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 44. §-a a következő mondattal egészül ki:

„Az így elkért hálózatfejlesztési hozzájárulás fejében végzett szolgáltatásnyújtás mentes az általános forgalmi adó fizetése alól.”

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény 1998. év január hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - az (5)-(11) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel - ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével az áfa-törvény 11. §-a (2) bekezdésének c) pontja és 12. §-a c) pontjának 1. alpontjából „- a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével -” szövegrész, valamint az áfa-törvény 1. számú mellékletének 95. pontja hatályát veszti azzal, hogy az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett adófizetési kötelezettségek tekintetében az áfa-törvénynek az 1997. év december hónap 31. napján hatályos 11. §-a (2) bekezdésének c) pontját, 12. §-a c) pontjának 1. alpontját és 1. számú mellékletének 95. pontját még alkalmazni kell.

(3) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) és g) alpontja 1999. év december hónap 31. napján hatályát veszti azzal, hogy az e törvény hatálybalépése után létesített fióktelepre az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 9. pontjának b) alpontját már nem kell alkalmazni.

(4) Az áfa-törvény 62. §-ának (3) bekezdése e törvény hatálybalépésével hatályát veszti azzal, hogy a hatálybalépés napján készleten lévő hulladékokra az áfa-törvény 1997. év december hónap 31. napján hatályos 62. § (3) bekezdését még alkalmazni kell.

(5) Az 1. §-ban foglalt rendelkezést 1998. év szeptember hónap 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(6) A 4. és 5. §-ban foglalt rendelkezéseket arra a termékimportra kell alkalmazni, melynél a termék behozatalára vagy egyéb módon történő bejuttatására e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kerül sor.

(7) A 8. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést arra a termékre kell alkalmazni, melynek átvételére e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kerül sor.

(8) A 9. §-ban foglalt rendelkezést e törvény hatálybalépésének napjától benyújtott kérelmek elbírálásakor kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépésének napjáig benyújtott kérelmeknél az áfa-törvény 71. § (5) bekezdésének 1997. év december hónap 31. napján hatályos rendelkezését kell alkalmazni.

(9) A 12. §-sal előírt rendelkezéseket valamennyi, a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény előírásai szerint fizetett hozzájárulásra alkalmazni kell.

(10) Az áfa-törvény 1. számú mellékletének az e törvénnyel megállapított 64. pontját az 1997. év december hónap 31. napját követő adófizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt keletkezett adófizetési kötelezettségre az áfa-törvény 1. számú melléklete 64. pontjának az 1997. év december hónap 31. napján hatályos rendelkezését kell alkalmazni.

(11) Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 16. pontjában szereplő, az önálló bírósági végrehajtókra vonatkozó rendelkezését 1995. év január hónap 1. napjától kell alkalmazni.

14. § (1) Az az adó fizetésére kötelezett adóalany, aki (amely) a Jöt. 3. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az e törvény 4. számú mellékletében megjelölt terméket e törvény hatálybalépése előtt továbbértékesítési céllal szerezte be, illetve a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatában, üzlethelyiségében készletezi, és azokat e törvény hatálybalépésétől kezdődően értékesíti, köteles az 1997. év december hónap 31. napját követő első adó-megállapítási időszakot tartalmazó adóbevallásában a fizetendő adót a (2) bekezdésben meghatározott összeggel növelni. * 

(2) A fizetendő adót növelő tétel annak a szorzatnak az eredménye, melynek

a) egyik tényezője a terméknek az 1998. év január hónap 1-jei fordulónappal leltározással alátámasztott nyitókészlete a termék Jöt. szerinti mértékegységében;

b) másik tényezője a termékre az e törvény 4. számú mellékletével előírt, * 

ba) az 1998. év január hónap 1. napján a Jöt. szerint érvényes jövedékiadó-tétel, illetve

bb) az 1997. év december hónap 31. napján a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény szerint érvényes fogyasztásiadó-tétel, útalap-hozzájárulás és környezetvédelmi termékdíj mértéke együttes összegének

a különbözeteként meghatározott összeg.

1. számú melléklet az 1997. évi CVII. törvényhez

Az áfa-törvény 1. számú mellékletének 64. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 71/A. ponttal egészül ki:

(A 12 százalékos felszámított adómérték alá tartozó termékek és szolgáltatások köre

I. Termékek

Sorszám Megnevezés
„64. Kertészeti termék (METJ 92.)”
„71/A. A kizárólag olvasható, rögzített adatállományt tartalmazó CD-lemez (SZATJ 98-ból)”

2. számú melléklet az 1997. évi CVII. törvényhez

Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6., 10. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő 17/A. ponttal egészül ki:

[A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következők:]

„6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 10), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: hit.) 3. §-a szerinti - hitelintézeti elszámolóház által végzett - elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve

- a széfügyletet (SZJ 103900), valamint

- a hit. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját előállítású - előállítási költségének erejéig;”

„10. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;”

„16. a bíróságok és a hatóságok által kirendelt igazságügyi szakértők által végzett szakértői tevékenység, és az önálló bírósági végrehajtó tevékenysége;”

„17/A. műemlékvédelem (SZJ 142150);”

3. számú melléklet az 1997. évi CVII. törvényhez

„7. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez

A különbözet szerinti adózás során fizetendő adó megállapításának választható módszere

Az adóbevallási időszakonként fizetendő adó összegét az adóalanynak az alábbi számítási módszerrel kell megállapítania

F: az adóbevallási időszakonként fizetendő adó, melynek összege azonban legfeljebb nulla lehet;

E(k): az adóbevallási időszakban értékesített összes termék árrésre jutó adót is tartalmazó eladásiár-összege - adókulcsonként;

B(k): az adóbevallási időszakban beszerzett összes termék beszerzésiár-összege - adókulcsonként;

A(k): az adó százalékos mértéke - adókulcsonként

k = 1,2...,n: az adókulcsok.”

4. számú melléklet az 1997. évi CVII. törvényhez

Az 1998. év január 1-jét megelőzően továbbértékesítési céllal
beszerzett készlet után fizetendő adó összege

Sorszám A termék megnevezése A fizetendő adó összege
1. Sűrített vagy cseppfolyós földgáz, üzemanyag céljára (ITJ 11-3-ból)
8,40 Ft/nm3
2. Cseppfolyós gáztermék, üzemanyag céljára (ITJ 55-11-ből)
13,40 Ft/kg
3. Ólmozatlan motorbenzin
(ITJ 55-13-13, 55-13-14, 55-13-15)
szabványos 11,30 Ft/l
nem szabványos 31,30 Ft/l
4. Ólmozott motorbenzin (ITJ 55-13-11, 55-13-12)
szabványos 11,70 Ft/l
nem szabványos 31,70 Ft/l
5. Egyéb benzin (ITJ 55-13-0, 55-13-18, 55-13-2, 55-13-3, 55-13-4, 55-13-9)
11,70 Ft/l
6. Benzol és homológjai (ITJ 52-21-11) 11,70 Ft/l
7. Gazolin (ITJ 55-12) 11,70 Ft/l
8. Petróleum (ITJ 55-14) 11,70 Ft/l
9. Gázolaj dízelmotorokhoz (ITJ 55-15-1)
szabványos 10,20 Ft/l
nem szabványos 30,20 Ft/l
10. Egyéb gázolaj (ITJ 55-15-2, 55-15-3, 55-15-9) 10,20 Ft/l
11. Tüzelőolaj (ITJ 55-16) 10,20 Ft/l
12. Paraffinos és paraffinmentes párlat (ITJ 55-24, 55-25) 9,20 Ft/kg
13. Etilalkohol (ITJ 52-12-11-2-ből) 120 Ft/hlf
14. Szeszgyártási termékek és szeszes italok - a denaturált szesz (ITJ 88-14), az egyéb szeszgyártási termékek (ITJ 88-19), a sósborszesz (ITJ 88-19-ből), a borpárlat (ITJ 88-21) és a valódi gyümölcspálinka (ITJ 88-22-1) kivételével - (ITJ 88-1-ből, 88-2-ből)



120 Ft/hlf
15. Borpárlat, valódi gyümölcspálinka (ITJ 88-21, 88-22-1) 110 Ft/hlf
16. Pezsgő szőlőborból (ITJ 88-31-5) 10 Ft/l
17. Cigaretta, ideértve a rúddá formált félkész cigarettát is (ITJ 89-23, 89-21-ből)
165 Ft/ezer db

A statisztikai besorolási számra (ITJ) való hivatkozás vonatkozásában a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvénynek az 1997. év december hónap 31. napján hatályos 19. §-át kell irányadónak tekinteni.


  Vissza az oldal tetejére