Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.15.)

1997. évi CX. törvény

az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról * 

1. § (1) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatás díjaira, amelyekre törvény az adók módjára való behajtást rendeli el (adók módjára behajtandó köztartozás).”

(2) Az Art. 3. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ha e törvény másként nem rendelkezik,)

c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 56. §-ában foglaltak szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és a magánnyugdíjpénztár javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező járulékbefizetésre az adóra”

(vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.)

(3) Az Art. 3. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre (adó, illeték, díj, hozzájárulás, költség, bírság, kamat), ha azok megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A vámtartozásra e törvényt az adóhatóság által a költségvetési támogatás vonatkozásában gyakorolható visszatartási jog tekintetében azonban alkalmazni kell.”

2. § Az Art. 6. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Adóhatóságok:)

e) a járulékokkal összefüggő hatósági feladat ellátása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott igazgatási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási szerv).”

3. § Az Art. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) nevében és érdekében - belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben - adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el. Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás (1) bekezdésben említett kötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.”

4. § Az Art. 11. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep bejelentkezésére az (1) bekezdés a) pontjában, a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A bejelentéshez csatolni kell a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó -, 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A külföldi vállalkozás a fióktelep alapításakor bejelenti a Magyar Köztársaság területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.”

5. § (1) Az Art. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - az eljárási illeték kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.”

(2) Az Art. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózó az adóról az állami adóhatósághoz éves adóbevallást nyújt be abban az esetben is, ha az adóévben adófizetési kötelezettsége nem volt. Nem kell éves adóbevallást benyújtani az általános forgalmi adóról, továbbá a magánszemélynek a költségvetési támogatásról, ha nem egyéni vállalkozó. Az éves társasági adóbevallás helyett az éves összesítő adóbevallásban - bevallást helyettesítő - nyilatkozatot tesz az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet - a biztosító egyesület kivételével -, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből) származó bevételt nem ér el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el.”

6. § Az Art. 23. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A magánszemély a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint állapítja meg adóját és nyújtja be adóbevallását, vagy adóját a munkáltatójához intézett nyilatkozata alapján a munkáltatója állapítja meg.

(2) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek jövedelmi viszonyaikról, az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a magánszemélyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.”

7. § Az Art. 24. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az adóbevallás (költségvetési támogatásigénylés) az adózó közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy az adózó a 32. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételi vagy jogszabályban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, továbbá az adóbevallásából, nyilatkozatából olyan adatok hiányoznak, amelyek az adóhatóság nyilvántartásában sem szerepelnek, az adózót az adóhatóság 15 napon belül - megfelelő határidő tűzésével - hiánypótlásra szólítja fel.”

8. § Az Art. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi fióktelepén keresztül - közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.”

9. § (1) Az Art. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy törvény rendelkezik. Eltérő rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül kell kiutalni. A visszatérítendő adót - ha törvény másként nem rendelkezik - az igény (bevallás) benyújtásától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 24. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától kell számítani,

b) ha a kiutalási igény jogosságának az 51. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzése az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított 30 napon belül megkezdődik, s az ellenőrzés akadályozása miatt a 74. § (13) bekezdés a) és c) pontjai alapján mulasztási bírság kiszabására vagy az 59. § (1)-(2) bekezdés szerinti elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.”

(2) Az Art. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság a 32. § (4) bekezdésének alkalmazásával gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott adótartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.”

10. § Az Art. 32. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a társadalombiztosítási szerv, a vámhatóság, illetőleg más adóhatóság megkeresésében közölt - társadalombiztosítási alapokat, vámhatóságot, más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minősül. Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás, az adóvisszaigénylés, az adóvisszatérítés elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Ha a visszatartást az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolja az adóhatóság, erről az adózót határozat mellőzésével írásban értesíti. Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény 27. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését. Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.”

11. § (1) Az Art. 45. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi. A magánszemély adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet. Ha az adóhatóság a magánszemélyt a 60. § (7) bekezdésében foglaltak alapján bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti

a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetőleg más személyek törvény vagy szerződés alapján történő eltartásával kapcsolatos azon adatokat,

b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetőleg az adózó használatában lévő vagyontárgyak olyan jellemzőit,

amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek. Az így megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását, ellenőrzés esetén annak befejezését, adóigazgatási eljárás esetén a határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megsemmisíti.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatot az adóhatóság csak az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, ellenőrzéséhez, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi, az adóhatóságok között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét az érintett szervezetek megállapodása alapján, az abban foglalt módon, elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában felhasználható nyilvántartások:

a) a személyek azonosítására a személyi adat- és lakcímnyilvántartás és a cégnyilvántartás;

b) az adóalap megállapítására és ellenőrzésére, valamint a tényállás tisztázására az ingatlan-nyilvántartás és a gépjármű-nyilvántartás.

Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes azonosító adattal, illetőleg kapcsolati kódon igényelhet.”

(2) Az Art. 45. § (4) bekezdésének bevezető szövegrésze és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:

„A 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz adatot szolgáltat:”

g) a vámhivatal és a jegyző,”

o) költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója.”

(3) Az Art. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt - eltérő rendelkezés hiányában - az engedély kiadását, a határozat jogerőre emelkedését, illetőleg az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.”

12. § (1) Az Art. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi adók, az önkormányzat költségvetése javára más törvényben megállapított adó, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozások ügyében - törvényben meghatározott esetben - első fokon az önkormányzati adóhatóság jár el.”

(2) Az Art. 49. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ennek során jogosult megismerni a kötelezettséggel összefüggő nyilvántartásokban szereplő személyek adatait, és az azonosításukra alkalmazott kódot is.”

13. § Az Art. 50. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az adózó székhelyének, telephelyének, lakóhelyének az ellenőrzés megkezdését követő változása miatt szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és a szükség szerinti adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenőrzést kezdő adóhatóság az illetékes.”

14. § Az Art. 53. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha törvény a költségvetési támogatás igényjogosultságát a magánszemély jövedelmi viszonyainak, vagy az együttélő hozzátartozók egy főre jutó családi jövedelmének igazolásához köti, és ennek ellenőrzését, vagy az ellenőrzésben való közreműködést az állami adóhatóság feladatává teszi, jogosult megismerni a megkereső szerv által a magánszemélyek azonosítására alkalmazott azonosító kódot, illetőleg az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, a megkereső nyilvántartásában szereplő személyes adatot is.”

15. § Az Art. 70. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve a magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.”

16. § Az Art. 75. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A határozat meghozatalára nyitvaálló határidő ebben az esetben 60 nap.”

17. § Az Art. 79. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl - a bíróság jogerős ítéletében megállapított adó-, társadalombiztosítási csalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, a bíróság által elrendelt új eljárás, illetve az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában meghatározott esetekben lefolytatott ellenőrzés kivételével - olyan új határozat nem hozható, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Egy év elteltével az adókötelezettséget az adózóra terhesebben megállapító határozat akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az első fokú adóhatóság visszavonta.”

18. § Az Art. 87. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.”

19. § Az Art. a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.”

20. § (1) Az Art. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tartozást a bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással kell végrehajtani. Az azonnali beszedési megbízás az adófizetésre kötelezett személy bármely pénzforgalmi bankszámlája ellen benyújtható. A bankszámlát vezető hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni. Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.”

(2) Az Art. 88. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetőtábláján - legalább 15 napon át - történő kifüggesztéssel állnak be.”

21. § (1) Az Art. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozás [3. § (2) bekezdés] jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság vagy illetékhivatal az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén másik adóhatóságot keres meg behajtás végett.”

(2) Az Art. 93. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján

a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetőségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.

(7) Amennyiben a behajtást kérőnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni.”

22. § Az Art. 96. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bejelentés, a bevallás és az adatszolgáltatás - az önkormányzati adóhatóság és az illetékhivatalhoz teljesítendők kivételével - az adóhatóság vezetője által közzétett módon, mágneses adathordozón vagy elektronikus úton is teljesíthető. A 7. számú mellékletben meghatározott, a kiemelt adózók igazgatóságához tartozó adózót az adóhatóság határozatával az adóbevallás és az adatszolgáltatás mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő teljesítésére kötelezheti. A mágneses adathordozón vagy elektronikus úton történő bevallás, adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott - a határozattal kötelezett adózók esetében az adóhatóság által rendelkezésre bocsátott - számítógépes program felhasználásával teljesíthető.”

23. § Az Art. 96/A. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések számozása (10)-(12) bekezdésre változik:

„(3) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem (ideértve a földjáradékot is) adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el.

(4) A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni.

(5) Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbeadás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy a tulajdonában álló és/vagy haszonélvezeti jogával terhelt termőföld együttes mértéke a kifizetés időpontjában az adómentes határt nem haladja meg.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik, és a kifizető az adót levonta, illetőleg a tulajdonában lévő földterület nagyságára tekintettel az adót a haszonbérbeadás után nem kell megfizetnie.

(7) Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-ig fizeti meg.

(8) Ha a magánszemélytől a kifizető év közben az adót azért nem vonta le, mert a magánszemély a földterület nagyságára tekintettel a kifizetőnek nyilatkozatot adott, és ezt követően a termőföld tulajdonában bekövetkezett változás miatt a termőföld tulajdon mértéke a három hektárt meghaladta, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(9) A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 15-ig nyújtja be.”

24. § Az Art. a következő címmel és 96/B. §-sal egészül ki:

„A járulékokra vonatkozó különös rendelkezések

96/B. § (1) E törvénynek a járulékkal összefüggő rendelkezéseit a következő (2)-(14) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A társadalombiztosítási követeléssel szemben kizárólag társadalombiztosítási jogviszonyból származó követelés számítható be.

(3) Ha a járulék fizetésére kötelezett önellenőrzéssel visszatérítési igényt tár fel, azt a következő bevallásában kimutatja, és a fizetendő járulék összegébe beszámítja.

(4) Az önellenőrzési pótlék a befizetések elszámolása sorrendjében késedelmi pótlék tartozásnak minősül, ha a társadalombiztosítási szervnél a járuléktartozást a járulékfizetésre kötelezett csak részben egyenlíti ki, a nyilvántartott tartozásra befizetett összeget az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

(5) A járulék bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az e kötelezettségek megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a tartozások behajtásával és a végrehajtással kapcsolatos hatósági ügyben, továbbá a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, és az ezzel összefüggő hatósági eljárásokkal kapcsolatos hatósági ügyben első fokú adóhatósági feladatokat a társadalombiztosítási szervek a Kormány rendeletében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el.

(6) A járulékkötelezettséget érintő tények, adatok, körülmények vizsgálatára az általános megbízólevelet a Kormány rendeletében meghatározott feladatkörökben (munkamegosztás szerint illetékes) a járulékkötelezettség ellenőrzésére kijelölt igazgatási szerv főigazgatója adja ki.

(7) Járulék utólagos megállapítására irányuló eljárásban, továbbá, ha az eljárás a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra is kiterjed, a 79. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozat helyett fizetési meghagyást kell kibocsátani. Ha az eljárás a járulék utólagos megállapítása nélkül kizárólag biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos megállapításra irányul, a döntésről határozatban kell rendelkezni.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott fizetési meghagyás és határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, annak felülvizsgálatát a járulék fizetésére kötelezett jogszabálysértésre hivatkozással, keresettel közvetlenül a bíróságtól kérheti.

(9) Az ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében is helye van ismételt ellenőrzésnek, ha a korábbi ellenőrzés során nem ismert adat, tény vagy körülmény olyan járulékmegállapítást eredményez, amely az ellátási jogosultságot vagy az ellátás összegét érinti.

(10) Az ellenőrzést lefolytató társadalombiztosítási szerv megkeresésére az illetékes első fokú állami adóhatóság a személyi jövedelemadó alapját, a személyi jövedelemadó-előleg alapját és az adó összegét a szükséges ellenőrzést követően vagy soron kívül határozattal állapítja meg, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés olyan járulékalapot tár fel, amely a személyi jövedelemadó alapját is érinti, és amely után a foglalkoztató, illetőleg a járulék fizetésére kötelezett a személyi jövedelemadót (adóelőleget) nem állapította meg, illetőleg a kifizetett, járulékalapot képező összeg vitatott.

(11) Ha a foglalkoztató, az egyéb szervezet vagy a magánszemély, amely (aki) a társadalombiztosítási nyugellátást vagy az egészségbiztosítási ellátást érintő, törvényen alapuló adatszolgáltatási, bejelentési vagy nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, 10-100 ezer forintig terjedő, a jogsértés egy éven belül történő ismételt megállapítása esetén 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(12) A Tbj. 56. §-ában említett járulékfizetésre kötelezettet e törvény alkalmazása során megilletik az adózó jogai és terhelik az adózóra vonatkozó kötelezettségek.

(13) Járulékkal összefüggő hatósági ügyben a pénzügyminiszter nem gyakorolja az 52. §-ban meghatározott jogosítványt, továbbá járulékkal összefüggő ügyben az adó feltételes megállapításának nincsen helye, valamint a magánszemély járuléktartozása a 82. § (1) bekezdésében meghatározott bírság- és pótléktartozás kivételével nem mérsékelhető és nem engedhető el.

(14) A Tbj. 50. § (2) bekezdésében meghatározott összesítő bevallási kötelezettség teljesítésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a vele közvetlen elszámolásban álló fegyveres erők, rendvédelmi szervek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a megyei egészségbiztosítási pénztárak (MEP-ek) pedig a több megyére kiterjedő telephely hálózattal rendelkező központi társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó gazdálkodó szervezetek, valamint a TÁKISZ-ok (FÁKISZ) részére legfeljebb a tárgyhót követő hó 20. napjáig terjedően halasztást engedélyezhetnek.”

25. § (1) Az Art. 97. §-ának i), j) és z) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

i) telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található;

j) kifizető: a jogi személy, az egyéb szervezet, az egyéni vállalkozó, ha olyan bevételt, jövedelmet juttat, amellyel kapcsolatban törvény adó (adóelőleg) megállapítási, levonási, bevallási, megfizetési, igazoláskiállítási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg, függetlenül attól, hogy a kifizetést közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti. A kamat, az osztalék, az árfolyamnyereség, a tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem kifizetője az a jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó, aki (amely) e jövedelmet ténylegesen kifizeti. Külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás teljesítésére terjed ki. A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kifizetőnek kell tekinteni. Ugyancsak kifizetőnek minősül minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet. Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek;”

z) járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.”

(2) Az Art. 97. §-a a következő q), y) pontokkal egészül ki:

(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában)

q) köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával e tartozások tekintetében is gyakorolja;

y) fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep.”

Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg az Art. 1., 2., 3., 5., 7. számú mellékletei az e törvény 1-5. számú mellékleteinek megfelelően módosulnak, továbbá az Art. kiegészül az e törvény 6. számú melléklete szerinti 8. számú melléklettel.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art. 47. § (3) bekezdése második mondatából „... a Társadalombiztosítási Alap és ...” szövegrész, az 1. számú melléklete I/3. pontjának első mondata; az 1995. évi C. törvény 211. §-a (3) bekezdésének a) pontja; az 1996. évi LXXXVI. törvény 1. §-a, 5. §-a, 8. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 38. §-a, 39. §-ának (9)-(10) bekezdése; az 1991. évi LXXXV. törvény 27. §-a; az 1992. évi LXXVII. törvény 6. §-a.

(3) Az Art. 30. §-ának (2) bekezdésében „... az esedékes nyugdíjjárulékkal ...” szövegrész „... az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal ...” szövegrészre változik.

(4) Az Art. 60. § (7) bekezdésének második mondatában „... a (3) bekezdés d) pontjában említett ...” szövegrész „... az említett ...” szövegrészre változik.

(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha az 1997. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság, pótlék feltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(6) A járulékkötelezettséggel összefüggő késedelmi pótlékot az Art. rendelkezései szerint kell megállapítani, de az 1998. január 1. napja előtti időszakra felszámított pótlék mértékét az 1997. december 31-ig hatályos mértékkel kell felszámítani. Járulékkötelezettséggel összefüggésben bírságot e törvény hatálybalépését követően a törvény hatálybalépését megelőző időszakra is az Art. szabályai szerint kell megállapítani, ha azonban az 1997. december 31-ig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes jogkövetkezményeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az 1997. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(8) Az 1998. évben teljesített közcélú adomány befizetéséről szóló igazolást - az Art. 35. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a jogosult csak az adóévet követő hó folyamán adhatja ki.

(9) A külföldi vállalkozó társasági adóval összefüggő, az Art.-ben meghatározott kötelezettségeit 1999. december 31-ig az Art. 5. számú mellékletének 1997. december 31-én hatályos rendelkezései szerint teljesíti, kivéve a külföldi vállalkozásnak belföldön bejegyzett fióktelepe útján folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeit.

27. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 5. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos illetékhivatali adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az adatokat külön térítés ellenében bocsátják rendelkezésre.”

1. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

1. Az Art. 1. számú mellékletének II/1/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Az adózónak valamennyi adóról - a társasági adó (adóelőleg) kivételével - és költségvetési támogatásról, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított, elszámolandó általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg, vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege

- a 10 millió forintot elérte

havonta,

- ha a 4 millió forintot elérte

negyedévenként

kell bevallást tennie.”

2. Az Art. 1. számú mellékletének II/2/b) pontja a következő mondattal egészül ki:

„Ha az adóalany az idegenforgalmi tevékenysége utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról rendelkező 1992. évi LXXIV. törvény 66. §-ának (1) bekezdése szerint előkalkuláció alapján teljesíti, azt az árrés megállapításához szükséges adat kézhezvételének időpontját követő első adóbevallás benyújtására előírt időpontig, de legfeljebb az adóévet követő év június 30-ig pótlékmentesen önellenőrizheti.”

3. Az Art. 1. számú mellékletének II/3/c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) A társasági adóról, az osztalékadóról

az adóévet követő év május 31-ig

kell bevallást tenni.”

2. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

1. Az Art. 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 23. §-ának (3) bekezdése b)-c) és e)-g) pontjában, továbbá az 1. számú melléklet II. rész 4/a) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.”

2. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A jövedelemadó

A) A jövedelemadó-előleg

a) a munkáltató az általa levont jövedelemadó-előleget

az elszámolt hónapot követő hó 12-ig,

b) a kifizető az általa levont jövedelemadó-előleget

a kifizetés hónapját követő hó 12-ig,

c) a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként,

a negyedévet követő hó 12-ig

fizeti meg.

B) A jövedelemadó

d) A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét

a levonást követő hó 12-ig

fizeti meg.

Ha az elszámolásból adódóan az adóvisszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont adó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adóvisszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.

e) a kifizető az általa levont jövedelemadót

a levonást követő hó 12-ig,

f) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a jövedelemadót

az adóévet követő év március 20-ig,

g) a vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély a jövedelemadót

az adóévet követő év február 15-ig

fizeti meg.”

3. Az Art. 2. számú mellékletének I. Határidők 3/B) és C) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

B) A társasági adó

c) Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét

az adóévet követő év május 31-ig

fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza.

d) Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

e) A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó az adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

f) A külföldi szervezet társasági adókötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak.

C) Osztalékadó

g) A kifizető az osztalékadót

a levonást, juttatást követő hó 10-ig

fizeti meg.

h) A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót

az adóévet követő év május 31-től

igényelheti vissza.

i) A külföldi illetőségű osztalékban részesülő osztalékadó kötelezettségére az 5. számú melléklet rendelkezései az irányadóak.”

3. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

1. Az Art. 3. számú melléklete A/2. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(A kifizető adózónként szolgáltat adatot)

a) az összevont adóalapba beszámító, általa kifizetett teljes összegről (bevételről, jövedelemről), illetve az általa juttatott vagyoni érték összegéről, a külön adózó jövedelmek közül azokról, amelyek után a kifizető az adót nem állapította meg és nem vonta le, ez utóbbitól függetlenül a kifizetett osztalékról, és az árfolyamnyereségről, valamint a termőföld bérbeadásából származó jövedelemről és a levont adóról,”

d) a külföldi szervezetnek teljesített társasági adóköteles kifizetésről,

e) a külföldi illetőségű osztalékban részesülőnek teljesített osztalékadó köteles kifizetésről.”

2. Az Art. 3. számú mellékletének A) pontja a következő 8. ponttal egészül ki:

„8. A kifizető a 2/a) pontban a termőföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, továbbá a bérbeadott földterület nagyságáról, valamint ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (magánszemély mentességi nyilatkozata, természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető az adóévet követő év március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig teljesíti.”

3. Az Art. 3. számú mellékletének E) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

E) A vámhatóság és az önkormányzat jegyzője adatszolgáltatása

A vámhatóság az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki engedélyről az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”

4. Az Art. 3. számú melléklete a következő L) ponttal egészül ki:

L) Költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról adatszolgáltatás

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás (bizonylat) benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, ennek hiányában azonosítására alkalmas adatokat és az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha az azt kérő nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel.”

4. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

Az Art. 5. számú melléklete helyébe a következő melléklet lép:

„5. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

A külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól

1. A külföldi illetőségű magánszemély, a külföldi szervezet és a külföldi illetőségű osztalékban részesülő (a továbbiakban együtt: külföldi személy) a törvény szerint adó-, adóelőleg levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra (a továbbiakban: adóköteles bevételre) az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

2. A külföldi személy adóköteles bevétele után a kifizető a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és

a kifizetést követő hó 10-ig

fizeti meg.

3. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi személy illetőségét igazolja. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság, adómentességhez való jogosultságot a nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (a továbbiakban: illetőségigazolás). A külföldi személy az illetőségigazolást a naptári évben történt első kifizetés időpontját, illetősége változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően adja át. Az illetőségigazolást a kifizető megőrzi.

4. Az adót a kifizető a társasági adóbevallásában, amennyiben társasági adóbevallási kötelezettsége nincs, külön nyomtatványon

az adóévet követő év május 31-ig

vallja be.

5. Ha a külföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az e törvény 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át. A kifizető az általa megfizetett, de a külföldi személytől le nem vont adónak arra a részére, amely meghaladja a külföldi személyt a nemzetközi egyezmény alapján terhelő adót, az illetőségigazolás benyújtásával az adóhatóságnál adóvisszatérítési igényt terjeszthet elő.

6. Az állami adóhatóság a kifizető kérelme alapján visszavonásig engedélyezi, hogy a kifizető - a különbözetért való korlátlan felelősség terhe mellett - a törvényben előírtnál alacsonyabb, a nemzetközi egyezményben meghatározott mértékkel vonja le az adót (adóelőleget). Az adóhatóság visszavonja az engedélyt, ha a kifizető az e mellékletben megállapított kötelezettségeit súlyosan megszegi.

7. Ha a kifizetőt nem terhelte adólevonási kötelezettség, vagy a külföldi személy belföldön adóköteles jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, a jövedelem megszerzésétől számított 30 napon belül a külföldi személyt adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli, amelyet az 50. § (6) bekezdésében meghatározott adóhatóságnál teljesít. A külföldi személy az adómegállapítás során figyelembe veszi a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján a rá vonatkozó adómértéket.

8. A kifizető a téves mértékkel levont, a levonni elmulasztott, vagy be nem vallott adóért korlátlanul felel.”

5. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

1. Az Art. 7. számú mellékletének 1/a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek (akiknek) az adóévet megelőző második évben a bevallás szerint]

a) a nettó árbevétele a 6000 millió forintot, vagy”

2. Az Art. 7. számú melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:

„4. Ha az adózó az adóév első napján az 1-3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, adóztatásával összefüggő feladatokat 3 naptári éven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban előírt értékhatároknak, kivéve, ha csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül.”

6. számú melléklet az 1997. évi CX. törvényhez

„8. számú melléklet az 1990. évi XCI. törvényhez

A jövedéki adóval kapcsolatban a vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettségekről

1. A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen időszakonként állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig vallja be.

2. Jövedéki adó befizetése

A) Jövedéki adó előlege

Az adózó a jövedéki adó előlegét havonta, a tárgyhó 28-ig fizeti meg.

B) Jövedéki adó

Az adózó a jövedéki adó előlegének és a megállapított nettó jövedéki adónak a különbözetét havonta, a tárgyhót követő hó 20-ig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti. Az előbbi rendelkezések a dohánygyártmányok esetében csak arra az adóra vonatkoznak, amelyet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény rendelkezései alapján nem adójeggyel fizetnek meg.”


  Vissza az oldal tetejére