Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.20.)

1997. évi CXIV. törvény

az agrárgazdaság fejlesztéséről * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a magyar agrárgazdaság hosszú távra szóló és széles körű közmegegyezésen alapuló fejlődését elősegítse; megteremtse az agrárfejlesztés kiszámítható és konjunkturális okokból meg nem kérdőjelezhető tartós kereteit; kijelölje a gazdasági és társadalmi célokat, meghatározza ezek alapvető fejlesztési elveit és eszközeit; segítse a mezőgazdasági foglalkoztatást, és hozzájáruljon a mezőgazdasági termelők életszínvonala javításához, jövedelemszerzési lehetőségeinek a társadalmi átlaghoz való közelítéséhez, erősítse a vidék lakosságmegtartó-képességét; elősegítse az Európai Unióhoz való csatlakozásra a felkészülést, valamint az ehhez szükséges adatbázis és intézményrendszer kiépítését, továbbá figyelemmel arra, hogy a kedvező természetföldrajzi adottságok, a kialakult termelési feltételek és eredmények alapján a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozása, az erdő- és vadgazdálkodás, a halászat kiemelten fejlesztendő nemzetgazdasági ágazat, valamint arra, hogy a nemzetgazdaság fejlődése, átalakításának befejezése, modernizálása csak növekvő agrárteljesítmény mellett lehetséges, a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A központi költségvetés évenkénti elfogadása során - a törvény 5. §-ában foglaltakra is figyelemmel - az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint a vidékfejlesztés agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék (GDP) évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani, a nem közvetlen mezőgazdasági támogatások agrárcélokat szolgáló intézményes biztosítékai mellett. A magyar agrártermékeknek az Európai Unióhoz mért támogatottsági hátrányát az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig fokozatosan csökkenteni kell.

(2) A Kormány a támogatás részletes feltételeinek meghatározása, valamint a támogatási kérelmek elbírálása során gondoskodik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről.

2. § A Kormány kialakítja és az Országgyűlés elé terjeszti az agrárpolitika középtávú tervét, valamint a földművelésügyi miniszter útján jelentésben évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a tett intézkedésekről, valamint az 1. § (1) bekezdése szerint biztosított költségvetési támogatás felhasználásáról. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását megelőzően határoz.

3. § (1) Az agrárgazdaságban az alábbi fő célkitűzéseknek kell érvényesülniük:

a) a termelés versenyképességének javítása, a mezőgazdasági termelés és a piaci szabályok feltételeinek olyan alakítása, melynek eredményeként elsősorban hazai termékekkel, megfelelő mennyiségben és minőségben legyen kielégíthető a lakosság élelmiszerkereslete;

b) a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, továbbá annak elősegítése, hogy az agrártermelésből élők arányos tőke- és munkajövedelmet szerezhessenek meg;

c) a kedvező agráradottságok - a viszonylagos előnyöket kínáló természeti és a gazdasági erőforrások - gazdaságos, exportorientált termelés szolgálatába állítása;

d) a jogszabályi előírásoknak megfelelő foglalkoztatás és jövedelemszerzés ösztönzésével hozzájárulás a vidék lakosságmegtartó-képességének javításához;

e) a termelőtevékenység összhangba hozása a természeti környezet megőrzéséhez fűződő össztársadalmi érdekkel, az agrárgazdaság fenntartható fejlődésével;

f) a gazdaság emberi erőforrásainak fejlesztése, az agrárinnováció segítése.

(2) A Kormány a 2. §-ban foglaltak szerinti jelentésében tájékoztatja az Országgyűlést az (1) bekezdésben foglaltak szerinti célkitűzések megvalósulásáról.

4. § (1) Az agrártermelés jogi és gazdasági feltételeinek kialakításakor a Kormánynak biztosítania kell, hogy:

a) az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jellemezzék, melyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a termelés és értékesítés szervezésével foglalkozó szövetkezetek, gazdasági társaságok;

b) az agrárvállalkozások és a családi gazdaságok, különösen pedig a mezőgazdasági tevékenységet élethivatásnak választó fiatal gazdák gazdaságilag erősödjenek és versenyképessé válhassanak;

c) a gazdálkodók szövetkezése és más szerveződése, integrációs együttműködése megfelelő támogatásban részesülhessen;

d) a földtulajdoni és használati viszonyok alakulása a termőföld jobb hasznosítását eredményezze;

e) az agrárjövedelmek növekedjenek és stabilizálódjanak;

f) a mezőgazdasági termelést sújtó nem biztosítható elemi károk enyhítésére a megfelelő intézményi és pénzügyi keretek rendelkezésre álljanak.

(2) A Kormány szociálpolitikai megfontolásból a versenyszférától eltérő módszerekkel támogassa a kisegítő foglalkoztatást és jövedelemszerzést, valamint az önellátást szolgáló magángazdálkodást.

(3) Az agrártámogatásokkal, egyéb állami szabályozási eszközökkel, valamint a piaci szabályozás külön jogszabályban megfogalmazott állami és a gazdálkodók részvételével működő önkormányzati eszközrendszerével elő kell segíteni az agrárolló évenként érzékelhető mértékű záródását.

(4) Az adó- és járulékrendszer agrárszabályozást érintő elemeit fokozatosan közelíteni kell az Európai Unió tagállamai által alkalmazott gyakorlathoz.

(5) A Kormány az (1)-(4) bekezdésben foglaltak érvényesüléséről a 2. §-ban foglaltak szerinti jelentésében az Országgyűlést tájékoztatja.

5. § A Kormány által kialakítandó agrártámogatási rendszer elsősorban a következő elemekre épüljön:

a) a piacrajutási és intervenciós támogatások;

b) az agrártermelési támogatások,

c) a mezőgazdaság finanszírozását szolgáló hitelek kamattámogatása, valamint állami kezességvállalása,

d) az agrártermelés versenyképességét, az agrárvállalkozások termelékenységének növelését megalapozó korszerűsítések és fejlesztések támogatása,

e) az agrárgazdálkodók versenyképességét fokozó intézményrendszer, termelő, feldolgozó, értékesítő együttműködések, szövetkezetek, integrációk támogatása,

f) a kedvezőtlen adottságú agrártérségek jövedelemkiegészítő és szerkezetátalakító támogatása,

g) a termőföld minőségének megőrzése, illetve javítása, az erdővagyon fenntartásának, növelésének, védelmének, az agrárkörnyezet gazdálkodás minőségi javításának támogatása,

h) az agrárinnováció és az emberi erőforrások fejlesztésének támogatása,

i) a mezőgazdasági termelők szociális biztonsága érdekében a társadalombiztosítási rendszerekben való részvétel ösztönzése és támogatása,

j) az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatása.

6. § (1) A Kormánynak a meglevő bázison ki kell alakítania az európai követelményeknek megfelelő agrárszakigazgatás, valamint - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénnyel összhangban - a vidékfejlesztés területi feladatait ellátó intézményrendszert.

(2) A Kormánynak az országhatárokon egymással összehangoltan működő határőrizeti, vám-, állat-egészségügyi, valamint növény-egészségügyi ellenőrzési rendszert kell fenntartania.

(3) A gazdasági kamarák, valamint más köztestületek az e törvényben, valamint más jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vesznek részt a törvény végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásában.

(4) A Kormánynak biztosítania kell, hogy az országos szakmai érdek-képviseleti tevékenységet folytató szervezetek a szükséges közhasznú információk rendelkezésre bocsátásával láthassák el az e törvény végrehajtásából eredő feladataikat.

(5) A földművelésügyi kormányzat reprezentatív képviseleti elven működő érdekegyeztetési rendszert működtet.

7. § Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében egységes állami adatbázist kell létrehozni, működtetni. Ennek érdekében a Kormány:

a) teljes körű mezőgazdasági összeírást rendel el,

b) reprezentatív üzemgazdasági adatbázist hoz létre és működtet, valamint

c) közhasznú, az agrárigazgatást, továbbá az önigazgatást és a civil szervezeteket is szolgáló, a résztvevők külön jogszabályban meghatározott munkamegosztására is támaszkodó adatbázist hoz létre és tart fenn.

8. § A központi költségvetésből nyújtott agrártámogatás igénybe vevője jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.

9. § (1) A földművelésügyi miniszter a törvény végrehajtásával összefüggő kérdésekben véleményező és javaslattevő tevékenységet ellátó, legalább húsz tagból álló Agrárgazdasági Tanácsot hoz létre.

(2) Az Agrárgazdasági Tanács tagjait

a) az országos mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdészeti, fagazdasági és halászati érdek-képviseleti szervek,

b) a gazdasági kamarák,

c) az egyes szakmai (hivatásrendi) kamarák,

d) a Magyar Tudományos Akadémia,

c) az egyes agrár-felsőoktatási intézmények

által javasolt személyek, valamint a tudomány képviselői közül a földművelésügyi miniszter kéri fel.

(3) Az Agrárgazdasági Tanács véleményt nyilvánít az agrárgazdaságot érintő stratégiai kérdésekben. A földművelésügyi miniszter köteles az Agrárgazdasági Tanács tagjai részére a feladataik folyamatos ellátásához szükséges információt megadni.

(4) Az Agrárgazdasági Tanács részére legalább harminc napot kell biztosítani arra, hogy a törvény 2. §-a szerinti jelentésről véleményt nyilváníthasson. Megállapításairól az Országgyűlést tájékoztatni kell.

(5) Az Agrárgazdasági Tanács működési rendjét saját maga állapítja meg.

(6) Az Agrárgazdasági Tanács működési feltételeiről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

10. § (1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap:

a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit;

b) a földművelésügyi miniszter, hogy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az érintett miniszterekkel egyeztetve és a gazdasági kamarákról szóló törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének eleget téve rendeletben megállapítsa e törvény végrehajtásának részletes szabályait, az agrártámogatások igénybevételének részletes feltételeit, illetve hogy az egyes költségvetési előirányzatok között átcsoportosítson;

c) a földművelésügyi miniszter, hogy az agrártámogatások igénybevételéről pályázati felhívást tegyen közzé;

d) a földművelésügyi miniszter, hogy az e törvény végrehajtásával összefüggő központi feladatok ellátására az általa létrehozott intézmény feladat- és hatáskörét rendeletben megállapítsa;

e) a földművelésügyi miniszter, hogy az e törvény végrehajtásával összefüggő szakmai feltételeket rendeletben megállapítsa.


  Vissza az oldal tetejére