Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.29.)

1997. évi CXX. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról * 

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megyei (fővárosi) munkaügyi központon kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vette.”

(2) Az Flt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A magán-munkaközvetítés folytatásának, a magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.”

2. § Az Flt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez.”

3. § Az Flt. 8. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi j)-m) pont megjelölése k)-n) pontra változik:

[(3) A Munkaügyi Minisztérium:]

j) kezdeményezi, előkészíti, illetőleg kidolgozza a foglalkozási rehabilitáció szabályait, ellátja a foglalkozási rehabilitáció irányításával, a minisztériumok ezzel kapcsolatos tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatokat;”

4. § (1) Az Flt. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadéknak a képzési támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa. A keresetpótló juttatás pályakezdő munkanélküli esetében az előzőekben meghatározott összeg 20-40 százaléka között állapítható meg.”

(2) Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben a keresetpótló juttatás összege megegyezik a munkanélküli járadéknak a keresetpótló juttatás megállapítása időpontjában érvényes alsó határával.”

(3) Az Flt. 14. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (10) bekezdésre változik:

„(7) A külön törvény alapján alkalmi munkavállalói könyvvel (a továbbiakban: AM könyv) rendelkező munkanélküli személy részére keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha kötelezettséget vállal arra, hogy az AM könyvet a munkaügyi központ által megjelölt időpontban bemutatja.

(8) Nem folyósítható munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott ellátást, illetve támogatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó munkanélküli járadék, illetve keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.”

5. § Az Flt. 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, legfeljebb egy évi időtartamra, ha]

a) vállalja a legalább hat hónapja - pályakezdő esetében legalább három hónapja - munkanélkülinek a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor.”

6. § Az Flt. 17. §-a a következő b) ponttal egészül ki; egyidejűleg a jelenlegi b) pont megjelölése c) pontra változik:

(17. § Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható)

„b) olyan korszerű munkahelyek teremtéséhez, ahol megfelelő piaci háttérrel rendelkező korszerű termékek előállításával, új szakmakultúrák meghonosításával, jelentős számú - legkevesebb háromszáz - új munkavállaló alkalmazásával a munkaadó - elsősorban a gazdaságilag elmaradott, magas munkanélküliséggel küzdő térségekben - hozzájárul a munkaerőpiaci feszültségek enyhítéséhez,”

7. § Az Flt. 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18/A. § (1) Támogatásként a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra.

(2) Támogatás nyújtható annak a magánszemély munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkező jövedelempótló támogatásban részesülő, vagy az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti, olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek jövedelempótló támogatását a folyósítás időtartamának lejárta miatt szüntették meg, és munkanélküli ellátásra e törvény alapján nem jogosult, továbbá akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása kereső tevékenység miatt szünetel. A támogatás összege az adott foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherjegy értékének 50 százaléka.”

8. § Az Flt. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A munkaügyi miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében, foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.”

9. § (1) Az Flt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 14-18/A. §-ban, a 19/A. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújtható.”

(2) Az Flt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a 19. §-ban meghatározott, a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprésze központi keretéből nyújtható támogatások tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”

(3) Az Flt. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása - jogszabály alapján - a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást - annak teljes időtartama alatt - a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra a munkaügyi központ - a munkaadó kérelmére - a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.”

10. § Az Flt. 21. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A megyei (fővárosi) munkaügyi központ igazgatója a (3) bekezdésben meghatározott jogkörét az eljárás bármely szakaszában gyakorolhatja.

(5) Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító szervnek haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.”

11. § Az Flt. 22. §-át megelőző „Létszámleépítések szabályai” cím „A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatások szabályai” címre változik, valamint az Flt. a következő új 22. §-sal egészül ki:

„22. § A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez. A támogatás részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.”

12. § Az Flt. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

„(3) A megváltozott munkaképességű munkanélküli esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)-c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű munkanélküli által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.”

13. § (1) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) ... Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]

e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,”

(időtartamával.)

(2) Az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) ... Az előbbiekben meghatározott négyéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:]

h) a munkanélküli-járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatt történő elhalasztása időtartamával, feltéve, hogy az 58. § (5) bekezdésének d) pontja szerinti munkanélküli állapot ezen időtartam alatt is fennállt.”

14. § (1) Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Meg kell szüntetni a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli:]

c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

d) kereső tevékenységet folytat, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá a (4) bekezdésben, valamint a 29. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat,”

(2) Az Flt. 28. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Nem szüntethető meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a munkanélküli]

a) munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végez olyan tevékenységet, amelyből származó munkabére (illetménye), díjazása (a továbbiakban: keresete) havonta nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér ötven százalékát, illetve a hónap időtartamának egy része alatt fennálló munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó, egy munkanapra jutó keresete nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér egy munkanapra számított összegének 50 százalékát, továbbá”

(3) Az Flt. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a munkanélküli járadékban részesülő személy a személyi jövedelemadózásról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA) 3. §-ának 18. pontja szerinti mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, ebből származó jövedelemként az éves bevételének az SZJA 53/A. §-ában meghatározott költséghányaddal csökkentett összegét kell figyelembe venni. Ha az így megállapított éves jövedelem egy hónapra jutó összege meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, köteles az adóévben felvett munkanélküli járadékot visszafizetni.”

15. § (1) Az Flt.-nek az 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(6) Szüneteltetni kell a nyugdíj előtti munkanélküli segély folyósítását]

a) a kereső tevékenység időtartamára, kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, továbbá az olyan munkaviszony, megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet, amelyből származó jövedelem havi összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát,”

(2) Az Flt.-nek az 1995. évi LII. törvény 10. §-ával, valamint 1996. évi LIX. törvény 11. §-ával megállapított 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés megjelölése (8) bekezdésre változik:

„(7) Az Flt. 28. §-a (5) bekezdésében foglaltakat az előnyugdíjban, valamint a nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy esetében is alkalmazni kell.”

16. § Az Flt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Aki munkanélküli járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben, előnyugdíjban részesül, az általa folytatott kereső tevékenységet és az ebből származó jövedelmet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - legkésőbb a munkakezdést megelőző napon, a kereső tevékenység megszűnését a megszűnést követő napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő személy a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiváltását haladéktalanul köteles a munkaügyi központnak bejelenteni, és ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell az adóévben várható bevétel és jövedelem nagyságáról. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező, munkanélküli ellátásban részesülő személy az adóévben elért bevételét és annak jövedelemtartalmát az adóbevallás teljesítésére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül köteles a munkaügyi központnak bejelenteni és igazolni.

(3) Ha nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesülő személy alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik, akkor a nyugdíj előtti munkanélküli segély számfejtése előtt azt a munkaügyi központ kirendeltsége által megjelölt időpontban be kell mutatnia.”

17. § Az Flt. 36/A. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § A munkaadó - a külön törvény szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetét kivéve - a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni.”

18. § (1) Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliség megelőzését, hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására, valamint a képzésben résztvevők keresetpótló juttatásával kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”

(2) Az Flt. 39. §-ának e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]

e) szakképzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVIII. törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására, valamint szakképzési célú közalapítványok támogatására;

f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történő elősegítésére, valamint foglalkozási rehabilitációs képzést, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására;”

(3) Az Flt. 39. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés megjelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

„(5) A Munkaerőpiaci Alap bevételét képező járulék, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Munkaerőpiaci Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék fizetése történik.”

19. § Az Flt. 39/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakképzési alaprészből történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel növelni kell. A szakképzési alaprészbe történő átcsoportosítás esetén azt a következő költségvetési évben az átcsoportosított pénzeszközzel csökkenteni kell. Az átcsoportosított pénzeszköz visszapótlása az alaprész egyéb kötelezettségeivel szemben elsőbbséget élvez.”

20. § (1) Az Flt. 39/C. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A Munkaerőpiaci Alap bevétele:]

d) a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;”

(2) Az Flt. 39/C. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló behajthatatlan követelést az ellátást, támogatást megállapító munkaügyi központ igazgatója, illetőleg - a hatáskörébe tartozó támogatások esetében - a Munkaügyi Minisztérium törli. A törléssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a követelés abban az esetben behajthatatlan, ha

a) az igény érvényesítésére nyitva álló, jogszabályban meghatározott határidő eltelt, vagy

b) a munkanélküli ellátás, illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatás visszafizetésére kötelezett magánszemély meghalt, és a követelés a hagyatékkal szemben nem érvényesíthető, vagy

c) az adós jogutód nélkül megszűnt, vagy

d) a követelés olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel, vagy

e) jogszabály behajthatatlan követelésként ismeri el, vagy

f) a felszámolási eljárás befejezésével a követelés nem térült meg, vagy

g) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 86. §-a alapján a végrehajtásnak helye nincs, vagy

h) a végrehajtási eljárás során a követelés nem térült meg.

(6) Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott végrehajtás során az (5) bekezdés h) pontja alapján a törlés akkor rendelhető el, ha az Áe. 79-80. §-aiban meghatározott eljárás

a) az ötvenezer forintot meg nem haladó követelés esetében egy alkalommal,

b) az ötvenezer forintot meghaladó követelés esetében két alkalommal

eredménytelen volt.

(7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Munkaerőpiaci Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.”

21. § Az Flt. 40. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A munkaadó munkaadói járulékként a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20. §-a szerint - társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső jövedelem 4,2 százalékát köteles fizetni. A fizetési kötelezettség mértéke 1998. július 1-jétől 4 százalék, amelyet első ízben az 1998. július hónapra vonatkozó munkaadói járulékfizetési kötelezettség tekintetében kell alkalmazni.”

22. § Az Flt. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41/A. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

(2) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalókat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint az (5) bekezdésben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.

(5) A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 1998-ban tizenegyezer forint. Az ezt követő időszakban a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka.”

23. § (1) Az Flt. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/A. § (1) A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett „Rehabilitációs hozzájárulás” számla javára.”

(2) Az Flt. 42/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A rehabilitációs hozzájárulás tekintetében a 42. § (5) és (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.”

24. § (1) Az Flt. 43. §-ának (2) bekezdése a következő d)-g) pontokkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-g) pont megjelölése h)-k) pontra változik:

[(2) A központi pénzügyi keret felhasználható:]

d) korszerű munkahelyteremtést szolgáló támogatásra;

e) a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott támogatásra,

f) a Kormány által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott foglalkoztatáspolitikai irányelvek végrehajtását elősegítő, továbbá az Európai Unióhoz való csatlakozást előkészítő programok támogatására,

g) a foglalkozási rehabilitációs képzést és a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatására,”

(2) Az Flt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható további, a 39. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásokat törvény vagy kormányrendelet határozza meg.”

(3) Az Flt. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből pályázat alapján - a munkaügyi tanács, valamint az igényelt támogatás felhasználási helye szerinti települési önkormányzat(ok) véleményének meghallgatásával, a munkaügyi központtal kötött megállapodásban foglaltak szerint - támogatás nyújtható azoknak a közhasznú szervezeteknek, amelyeknek tevékenysége a létesítő okiratuk, illetőleg alapszabályuk szerint - elsősorban - a tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességű személyek, pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésére, a munkanélküliségük megelőzésére, valamint ezen rétegek munkanélküliségéből származható hátrányos következményeinek enyhítésére irányul. A támogatás nyújtásának további szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg.”

25. § Az Flt. 43/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvényben előírt szakképzési hozzájárulás.”

26. § (1) Az Flt. 50. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján]

i) ellátja a Munkaerőpiaci Alapból folyósított támogatások felhasználásának, valamint a munkanélküli ellátásokra való jogosultságnak - ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó - hatósági ellenőrzését,”

(2) Az Flt. 50. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik:

[(1) A munkaügyi központ központi szervezeti egységei útján]

k) irányítja a megyei (fővárosi) munkaügyi szervezet foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét.”

(3) Az Flt. 50. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Az (1) bekezdés i)-j) pontjában meghatározott ellenőrzési tevékenysége során a munkaügyi központ képviselője]

c) AM könyve bemutatására hívhatja fel azt a személyt, akinek alkalmi foglalkoztatásához a munkaadó részére támogatást állapított meg.”

27. § (1) Az Flt. 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A 43. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb kilencven napban állapítható meg.”

(2) Az Flt. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A munkanélküliek részére járó ellátásban nem részesülő munkanélküli a más jogszabály által biztosított jogosultságok, illetőleg kedvezmények szempontjából akkor tekinthető együttműködőnek, ha a munkaügyi központ kirendeltségénél az az által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonként jelentkezik.”

(3) Az Flt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.”

28. § Az Flt. a következő 54/A. §-sal egészül ki:

„54/A. § (1) A megállapító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét foglalkoztatást elősegítő támogatás esetében öt év, munkanélküli ellátás esetében három év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés három, illetőleg öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”

29. § Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkaügyi miniszter, a Munkaügyi Minisztérium, a munkaügyi központ központi szervezeti egysége, valamint kirendeltsége által mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.”

30. § Az Flt. 57/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(8) bekezdés megjelölése (5)-(9) bekezdésre változik:

„(4) Az OMMK, valamint a munkaügyi központok a munkavállalókról vezetett egységes munkaügyi nyilvántartás létrehozása és karbantartása érdekében a munkavállalók (2) bekezdésben meghatározott adatairól folyamatosan adatgyűjtést végezhetnek. Az egységes munkaügyi nyilvántartást az OMMK és a munkaügyi központok külön jogszabályban meghatározott módon kezelik.”

31. § Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a), d), e), i) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) E törvény alkalmazásában:]

a) munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói és - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát kell érteni,”

d) munkanélküli: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy - az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével - munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette,

e) kereső tevékenység: - az 1-2. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaságnak személyes közreműködésre jogosult vagy köteles tagja;

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevétel naptári évenként a 250 ezer Ft-ot meghaladja,”

i) öregség nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével - elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül,

j) munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése munkaviszony, megbízási jogviszony létesítése céljából, azok közvetlen támogatása nélkül.”

32. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában:]

b) bértartozás a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás - ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést - és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.”

33. § A Bt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott munkavállalók bérét és végkielégítését (a továbbiakban együttesen: bér) a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napot követő 8 napon belül nem tudja kielégíteni, visszatérítendő pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) iránti kérelemmel fordulhat az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz (a továbbiakban: munkaügyi központ).

(2) A munkaügyi központ köteles a támogatást megállapítani, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel.”

34. § A Bt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye szerinti munkaügyi központhoz, az 1. és 2. számú melléklet szerint, teljeskörűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtania.”

35. § A Bt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A munkaügyi központ a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határozattal dönt.”

36. § A Bt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Támogatás nyújtása esetén a munkaügyi központ a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő átutalásáról.

(2) A támogatás kamatmentes.”

37. § A Bt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Támogatásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az a gazdálkodó szervezet részesíthető, amely a törvény alapján adott korábbi támogatásból eredő visszafizetési kötelezettségét teljesítette.

(2) A gazdálkodó szervezetnek a korábbi igény benyújtásakor - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 90. § (1) bekezdésében meghatározott - felmondási tilalom alatt álló munkavállalóival szemben, a felszámolási eljárás során esedékessé vált bértartozása kiegyenlítéséhez támogatás akkor is nyújtható, ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.”

38. § (1) A Bt. 1. számú mellékletének 9-11. pontjában az „... E Ft” megjelölés helyébe a „...Ft” megjelölés lép, továbbá a II/1. pontjának szövege a következő szövegre változik:

„1. Neve, címe, telefonszáma:

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:”

(2) A Bt. 1. számú mellékletének IV. pontja szövege a következő szövegre változik:

„IV. NYILATKOZAT

Nyilatkozom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: ....................., ...... év, .................. hó, ...... nap

.............................................

(a felszámoló cégszerű aláírása)

Megjegyzés: a 8. sorba a 2. számú melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”

(3) A Bt. 2. számú mellékletében az „ADATLAP a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához” című táblázat 4. oszlopának szövege a következőképpen módosul:

„A tartozás Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege”

(4) A Bt. 2. számú mellékletében a „Megjegyzés” című szövegrész első és második francia bekezdése a következők szerint módosul:

„- a 4. oszlop összesen sorának adata szerepelhet az 1. számú melléklet 9. sorában;

- a 4. oszlopban nevenként a minimálbér ötszörösénél nagyobb összeg nem szerepelhet!”

39. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az alábbi (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (4)-(5) bekezdésre változik:

„37. § (1) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - egyik fél sem utasíthatja vissza.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését a munkáltatóra akkor kell alkalmazni, ha az ajánlatot tevő szakszervezet az Mt. 29. § (2) bekezdése szerint reprezentatívnak minősül.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásra is.”

40. § Az Mt. 130. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]

c) a tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére,”

41. § Az Mt. 138. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A munkáltató a munkavállaló kérelmére:]

b) a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek tizenkét éves koráig a betegség tartamára,”

(fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.)

42. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e törvény alapján első ízben megalakított munkaügyi tanácsok megbízatása 1999. január 31. napjáig tart.”

43. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 1998. január 1-jén lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az Flt. 16/A. §-a (7) bekezdéséből „- Munkaerőpiaci Alapba, külön törvény szerint céltámogatásként erre a célra adott keretből -” szövegrész, a 21. §-a (3) bekezdésének első mondatából az „a pontja” szövegrész, a 27. §-ának (6) bekezdése, a 39. §-a (3) bekezdésének a) pontjából az „és a képzésben résztvevők keresetpótló” szövegrész, továbbá a „a 27. § (6) bekezdésében meghatározott időtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék” szövegrész, az 51. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint 56/A. §-a (3) bekezdésének első mondatából „valamint a felügyelőség” szövegrész, a Bt. 1. §-a (1) bekezdéséből „a készpénz hiányában” szövegrész, az 1. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának (4) és (6) bekezdése hatályát veszti. Az Flt. 28. §-ának (2) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontja szerint” szövegrész az „(1) bekezdés b) pontja szerint” szövegrészre, a 29. § (1) bekezdésének e) pontjában „a 25. § (4) bekezdésében” szövegrész „a 25. § (6) bekezdésében” szövegrészre változik.

(2) A törvény 1. §-a 1998. március 1-jén, 18. §-ának (2) bekezdése a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, a 14. § (3) bekezdését, a 16. §-nak az Flt. 36. §-a (2) bekezdését módosító rendelkezését, 31. §-nak az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontját módosító rendelkezését a hatálybalépést megelőzően kiváltott őstermelői igazolvány tekintetében is alkalmazni kell.

(3) Az Flt. 40. §-ának (2) bekezdése 1998. február 1. napján hatályát veszti. E rendelkezést első ízben az 1998. február hónapra vonatkozó munkaadói járulékfizetési kötelezettség tekintetében kell alkalmazni.

(4) Azt a személyt, akinek munkanélküli járadékra való jogosultságát 1998. január 1-jét megelőzően állapították meg, és a járadék folyósítása a munkaadótól kapott végkielégítés miatt későbbi időpontban kezdődik meg, a jogosultság megállapítása és a járadékfolyósítás megkezdése közötti időszakban a munkanélkülit egyébként megillető jogosultságok (ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti jogosultságokat is) és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ezalatt munkanélküli járadékban részesült volna.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott időtartamra a munkaügyi központ által fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészét terheli.

(6) Az Flt. 27. §-a (6) bekezdésének korábbi rendelkezéseit első ízben azokra nem kell alkalmazni, akik a munkanélküli járadék iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be, vagy a munkanélküli járadék iránti kérelmet e törvény hatálybalépését megelőzően nyújtották be, de a kérelem elbírálásával kapcsolatos első fokú államigazgatási eljárás e törvény hatálybalépését követően fejeződik be.

(7) A törvény 20. §-át a hatálybalépést követően nyilvántartásba vett követelésekre is alkalmazni kell. A törvény 28. §-át a hatálybalépést megelőzően keletkezett igények tekintetében is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére