Időállapot: közlönyállapot (1997.XI.29.)

1997. évi CXXII. törvény

a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról * 

1. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény területi hatálya azokra a településekre terjed ki, amelyeket a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény borvidékbe tartozó vagy bortermőhelyi településként határoz meg.”

2. § A Htv. 4. §-ának b), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

b) felvásárló: aki szőlőt, mustot vagy nem palackozott bort vásárol;

c) házikertiszőlő-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen használatában lévő, 500 m2-nél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel;

d) árutermő szőlő: az 500 m2-nél nagyobb területű szőlőültetvény;”

3. § A Htv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyikéhez legkevesebb ezer hektár árutermő szőlőültetvény tartozik és területileg összefüggő egységet alkot.”

4. § (1) A Htv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közgyűlés hatáskörét az alapszabályban kell meghatározni úgy, hogy annak kizárólagos hatáskörébe tartozzék)

d) döntés egyesülés, szétválás, valamint körhegybíróság alakítása (csatlakozás, kiválás) kérdésében.”

(2) A Htv. 13. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a hegyközségnek nem kell választmányt létrehoznia [15. § (2) bekezdés], legkevesebb évi három közgyűlést kell tartani.”

5. § A Htv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlés időpontjáról minden tagot írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozathozatal és a választás rendjét az alapszabályban kell meghatározni.”

6. § (1) A Htv. 15. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ.”

(2) A Htv. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Harminc főt meg nem haladó taglétszám esetén csak elnököt kell választani. A választmány jogkörét ez esetben az elnök, az alelnök (ha az alapszabály ilyen tisztséget létesít) és a közgyűlés által megbízott egy tag, vagy az elnök és két megbízott tag együttesen gyakorolja.”

7. § (1) A Htv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hegyközségnek a közgyűlés és a választmány határozatai végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felelős tisztségviselője a hegybíró, akit a közgyűlés a választmány megbízatásának idejével megegyező időtartamra választ. A hegybíró e tisztségénél fogva tagja a választmánynak.”

(2) A Htv. 17. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„1999. január 1. napjától csak olyan személy lehet hegybíró, aki a közigazgatási alapvizsgát letette.”

8. § A Htv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Azok az egymással határos hegyközségek, amelyeknek működési területéhez külön-külön kevesebb, mint 400 hektár árutermő szőlőültetvény tartozik, körhegybíróságot alakíthatnak. A körhegybíróság alakításáról, az ahhoz történő csatlakozásról és a kiválásról - a választmány előterjesztése alapján - a közgyűlés dönt.

(2) A körhegybíróság alakításának és fenntartásának feltételeiről az érdekelt hegyközségek választmányai állapodnak meg. A megállapodásban rendelkezni kell a körhegybíróság székhelyéről, a körhegybíró választásáról, feladatellátásának rendjéről, ennek szervezeti feltételeiről, valamint a fenntartás költségeihez való hozzájárulásról. Rendelkezés híján a körhegybíróság székhelye a legnagyobb területű hegyközség székhelye, a költségeket pedig az ültetvényterületek arányában kell viselni. A megállapodást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak.

(3) A körhegybírósághoz csatlakozni, vagy abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A kiválási vagy csatlakozási szándékról a többi hegyközséget legalább három hónappal korábban értesíteni kell.

(4) A körhegybírót az érdekelt hegyközségek közgyűlései választják. A körhegybíró megválasztásához a leadott szavazatok többsége szükséges.

(5) A körhegybíró valamennyi hegyközség választmányi ülésén részt vesz és ott a tevékenységéről beszámol.”

9. § A Htv. 21. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az a) pontban foglalt kizáró feltétel a hegybíróra nem vonatkozik.”

10. § (1) A Htv. 26. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hegyközség tagja - lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül -]

b) az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább héttized tonna szőlőt, illetve öt hektoliter bort vásárol.”

(2) A Htv. 26. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az a házikertiszőlő-birtokos, akinek házikerti szőleje mellett másik településen árutermő szőleje is van, mindegyik település hegyközségének tagja.”

11. § A Htv. 30. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nem tarthat igényt a tag a származási bizonyítvány kiadására, ha hegyközségijárulék-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.”

12. § A Htv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A hegyközség a hegyközségi rendtartás (hegyszabályok) keretében meghatározza a célszerű telepítés és művelés, az ültetvények rendje, a szőlőkárosító elleni egységes növényvédelem, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a bor helyes kezelése szabályait, továbbá más, a minőségvédelem szempontjából fontosnak ítélt szakmai követelményeket. Ennek során figyelembe kell venni a természet- és tájvédelemre vonatkozó jogszabályokat is. A rendtartásban meg kell határozni a hegyszabályokat sértő cselekmények e törvény szerinti jogkövetkezményeit.

(2) A hegyközségi rendtartás a szőlőkataszteri besorolás alapján borvidéknek és bortermőhelynek minősülő határrészekre (szőlőhegy) kiterjedő hatállyal határozza meg az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására vonatkozó szabályokat. A rendtartás ezen előírásait a szőlőhegy területébe eső, más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell tartaniuk.

(3) Azok a hegyközségek, amelyek működési területéhez egybefüggő szőlőterületek tartoznak, közös hegyközségi rendtartást készítenek. A közös rendtartás elfogadásáról az érdekelt hegyközségek közgyűlései külön határoznak. A rendtartás elfogadásához az összes szavazat többsége szükséges.

(4) Az elfogadott rendtartást meg kell küldeni a hegyközségi tanácsnak, amely kifogást emelhet a rendtartás ellen, ha az törvénysértő, vagy nyilvánvalóan szakszerűtlen rendelkezést tartalmaz. A hegyközségnek a kifogásolt rendelkezést újra kell tárgyalni. A rendtartás - kifogás híján - a hegyközségi tanácsnak történő megküldését követő harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetővé. Az a hegyközség, amelynek nincs érvényes rendtartása, a közfeladatok ellátásáért költségtérítésben nem részesülhet.

(5) Az érvényes rendtartást hirdetményi úton, valamint a helyben szokásos más alkalmas módon is közzé kell tenni, továbbá a hegyközség székhelyén kívül lakó tagoknak meg kell küldeni. A közzététellel egyidejűleg a rendtartást meg kell küldeni a települési önkormányzatnak, valamint a megyei földművelésügyi hivatalnak is. A rendtartás a hirdetményként való közzététele napját követő harmincadik napon lép hatályba.”

13. § A Htv. 41. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azt, aki nem hegyközségi tagként vét a rendtartás szabályai ellen, a hegyközség felszólítja a jogellenes állapot megszüntetésére vagy a rendtartás szerinti cselekvésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a hegyközség bíróságtól kérheti a rendtartásba ütköző cselekményt elkövető személynek a felszólításnak megfelelő kötelezését.”

14. § (1) A Htv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § A szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezése, valamint a szőlő, az asztali bor és a minőségi bor származási bizonyítványának kiadása ügyében első fokon a hegyközség jár el.”

(2) A Htv. 46. §-ának (1) bekezdése új c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a c)-h) pontok jelölése d)-i) pontokra változik: * 

(Hegyközségi tanács)

c) szakmai szempontból felülvizsgálja a hegyközségi rendtartásokat;”

(3) A Htv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A különleges minőségű bor származási bizonyítványának kiadásával kapcsolatos ügyekben első fokon a hegyközségi tanács jár el.”

15. § A Htv. 49. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A b) pont szerint eljáró személynek a hegybíróval azonos személyi feltételekkel kell rendelkeznie.”

16. § A Htv. a következő 55/A. §-sal egészül ki:

„55/A. § (1) A hegyközségi szervezetek által ellátott közigazgatási feladatok költségét az állam megtéríti. Ennek fedezetét elkülönítetten, fejezeti kezelésű célelőirányzatként kell az éves költségvetésben megtervezni.

(2) A hegyközségi szervezeteket a közigazgatási ügyekben való eljárásukért - a származási bizonyítvány ügyek kivételével - igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. Az egyes eljárások díjait, valamint a díjfizetés rendjét a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.”

17. § (1) A Htv. 57. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„A földművelésügyi miniszter e jogkörébe tartozó feladatait a hegyközségek esetében a megyei földművelésügyi hivatalok útján látja el.”

(2) A Htv. 57. §-a új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A megyei földművelésügyi hivatal a hegyközség működésével kapcsolatban észlelt törvénysértés esetén törvényességi felügyeleti intézkedést kezdeményez a földművelésügyi miniszternél.”

18. § (1) Ez a törvény 1998. január 1. napjával lép hatályba.

(2) A hegyközségi rendtartásokat 1998. április 30-ig e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani kell.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A külön törvény alapján köztestületként alakult hegyközségek országos szervezetét az általa képviselt termékpálya vonatkozásában - külön miniszteri elismerés nélkül - terméktanácsnak kell tekinteni.”

b) a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § új (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Nem terjed ki a törvény hatálya

a) az (1) bekezdésben meghatározott gazdálkodó szervezetre, ha kizárólag olyan tevékenységet folytat, amely - külön törvény rendelkezése szerint - csak szakmai kamara tagjaként vagy a szakmai kamara tagjának részvételével végezhető;

b) arra, aki kizárólag olyan gazdasági tevékenységet végez, amelynek alapján - külön törvény rendelkezése szerint - hegyközségi tagsági viszonya keletkezik.

(3) Aki a (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet folytat, ennek vonatkozásában e törvény hatálya alá tartozik.”

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)

b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, valamint a hegyközségnek pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,”

d) a Htv. mellékletei hatályukat vesztik.


  Vissza az oldal tetejére