Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.10.)

1997. évi CXXXIII. törvény

a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 1984. évi 2. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről * 

1. § Az Országgyűlés

(1) e törvénnyel megerősíti az 1984. évi 2. törvényerejű rendelettel (a továbbiakban: tvr.) kihirdetett, a „Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról” szóló egyezményhez csatolt, „Az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról” intézkedő módosított jegyzőkönyvet (a továbbiakban: II. Módosított Jegyzőkönyv), valamint „A vakító lézerfegyverekről” intézkedő kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: IV. Jegyzőkönyv),

(2) a gyalogsági aknák általános és teljes betiltásának célkitűzésétől vezérelve, és ösztönözni kívánva ennek előmozdítását a szomszédos és térségbeli államok irányában, egyetért azzal, hogy a Magyar Köztársaság a II. Módosított Jegyzőkönyv rendelkezéseit a törvény kihirdetése napjától alkalmazza, illetve e jegyzőkönyvhöz kapcsolódva egyoldalú tilalmi intézkedéseket hoz az e törvény mellékletében foglaltak szerint.

2. § Felhatalmazza a Kormányt az egyoldalú tilalmi intézkedések végrehajtásához szükséges lépések megtételére, illetőleg az intézkedések folyamatos felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására.

3. § A II. Módosított Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„A Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezményhez csatolt módosított jegyzőkönyv az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról (II. Módosított Jegyzőkönyv)

1. Cikk

Módosított jegyzőkönyv

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) csatolt az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló jegyzőkönyv (II. számú jegyzőkönyv) ezennel módosításra kerül. A módosított jegyzőkönyv szövege a következő:

Módosított jegyzőkönyv az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról

(II. Módosított Jegyzőkönyv)

1. Cikk

Az alkalmazás köre

1. A jelen jegyzőkönyv az általa meghatározott szárazföldi aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozik, beleértve a vízi utak és folyók partszakaszai és átkelőhelyei leküzdésének megnehezítése céljából telepített aknákat is, de nem vonatkozik a hajók elleni aknák tengeren vagy a szárazföldek vízi útjain való alkalmazására.

2. A jelen jegyzőkönyv az Egyezmény 1. Cikkében megjelölt helyzeten kívül a 3. Cikkben megjelölt, az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben szereplő helyzetekkel azonos helyzetekre vonatkozik. A jelen jegyzőkönyv nem vonatkozik a belső rend megbontása és belső feszültségek keletkezése esetére, mint a lakossági zavargások, elszigetelt és szórványos erőszakcselekmények és más hasonló események, mivel ezek nem minősülnek fegyveres konfliktusnak.

3. Olyan fegyveres konfliktusok esetén, amelyek nem nemzetközi jellegűek és valamely Magas Szerződő Fél országa területén zajlanak, mindegyik konfliktusban részt vevő fél köteles a jelen jegyzőkönyv tiltásait és korlátozásait betartani.

4. A jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezését sem lehet alátámasztásul felhasználni az állami szuverenitás vagy a kormányzati felelősség befolyásolására, hogy minden legitim eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa a törvényességet és a rendet egy állam területén, vagy megvédje az állam nemzeti egységét és területi integritását.

5. A jelen jegyzőkönyvben semmi sem szolgálhat igazolásul annak a Magas Szerződő Félnek a fegyveres konfliktusába vagy kül- vagy belügyeibe bármilyen okból történő közvetlen vagy közvetett beavatkozásra, amelynek a területén a konfliktus folyik.

6. A jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása olyan konfliktusban álló felek esetében, amelyek nem tartoznak a jelen jegyzőkönyvet elfogadó Magas Szerződő Felek közé, sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott terület jogállásán.

2. Cikk

Meghatározások

A jelen egyezmény céljaira:

1. Az „akna” olyan harci eszközt jelent, amely telepíthető a földfelszín alá, a földfelszínre, a földfelszín vagy más felület közelébe, és rendeltetése az, hogy felrobbanjon az emberek vagy járművek jelenlététől, közelségétől vagy érintkezésétől.

2. A „távtelepítésű akna” olyan aknát jelent, amelyet nem közvetlenül telepítenek, hanem tüzérség, rakétaeszköz, reaktív tüzérség, aknavető vagy ezekkel analóg eszközök segítségével, vagy repülőeszközökről kerülnek kiszórásra. Azok az aknák, amelyek szárazföldi eszközről telepíthetők 500 méternél kisebb távolságra, nem tekinthetők távtelepítésű aknáknak abban az esetben, ha ezek a jelen jegyzőkönyv 5. Cikkével és más vonatkozó cikkeivel összhangban kerülnek alkalmazásra.

3. A „gyalogság elleni akna” olyan aknát jelent, amely elsődlegesen arra a célra szolgál, hogy felrobbanjon ember jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől, és amely biztosítja egy vagy néhány személy harcképtelenné tételét, sérülését vagy halálos sérülését.

4. „Meglepő akna” lehet bármilyen eszköz vagy anyag, amelynek az a rendeltetése, úgy van megkonstruálva, vagy úgy van összeszerelve, hogy váratlanul működésbe lépve halált vagy sérülést okozzon, amikor egy személy egy nyilvánvalóan veszélytelennek tűnő dologgal végez tevékenységet.

5. „Más eszközöknek” nevezzük azokat a kézzel telepített harcanyagokat és eszközöket - beleértve a saját készítésű robbanó eszközöket is -, amelyek rendeltetése, hogy halált, sebesülést vagy kárt okozzanak, és amelyek közvetlen kézi irányítással vagy közvetve távirányítással vagy automatikusan, meghatározott időintervallum elteltével lépnek működésbe.

6. „Katonai objektum” adott esetben és mértékben bármilyen objektum, amely jellegénél fogva, elhelyezéséből, rendeltetéséből vagy alkalmazásából adódóan hatékony szerepet játszik a katonai tevékenységek során, és részleges vagy teljes megsemmisítésének, elfoglalásának vagy semlegesítésének létrejötte az adott körülmények között jól kimutatható katonai előnyökkel járhat.

7. „Polgári objektum” az összes olyan objektum, amely nem katonai objektum a jelen cikk 6. pontja meghatározásának megfelelően.

8. Az „aknamező” egy meghatározott körzetet jelent, amelyben aknák vannak telepítve, és „aknásított körzet” az a körzet, amely veszélyes az aknák miatt. A „színlelt aknamező” olyan aknáktól mentes körzetet jelent, amely aknamezőt imitál. Az aknamező megnevezés magába foglalja a színlelt aknamezőket is.

9. A „nyilvántartás” anyagi, adminisztratív és technikai jellegű tevékenységet jelent, rendeltetése az, hogy hivatalos okmányokban (dokumentumokban), nyilvántartás céljára összegyűjtsön minden olyan létező információt, amely megkönnyíti az aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök elhelyezkedésének meghatározását.

10. Az „önmegsemmisítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló beépített vagy hozzá rögzített mechanizmust jelent, amely biztosítja a harcanyag megsemmisítését.

11. Az „önsemlegesítő mechanizmus” olyan automatikusan funkcionáló beépített mechanizmust jelent, amely a harcanyagot működésképtelen állapotba hozza.

12. Az „önhatástalanítás” azt jelenti, hogy a harcanyag automatikusan működésképtelen állapotba kerül valamely alkotórészében végbemenő megfordíthatatlan folyamat eredményeként, például elektromos tápegysége lemerül, amely nélkülözhetetlen jelentőségű a harcanyag működése szempontjából.

13. A „távirányítás” olyan irányítást jelent, amely segítségével a működtető parancs kiadása adott távolságból történik.

14. A „felszedés elleni biztosítás” olyan, az akna védelmét biztosító szerkezetet jelent, amely annak alkotórésze, vagy vele összeköttetésben van, vagy hozzá van rögzítve, vagy az akna alatt van elhelyezve, és ennek következtében az akna hatástalanítására tett kísérletnél működésbe lép.

15. Az „átadás” az akna egy állam területére való fizikai értelemben vett bevitelén, vagy onnan történő kivitelén túl, az aknákra vonatkozó tulajdon- és a felettük való ellenőrzés jogának átadását is jelenti, de nem foglalja magába olyan terület átadását, amelyeken aknák vannak telepítve.

3. Cikk

Általános korlátozások az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazására

1. Jelen fejezet vonatkozik:

a) az aknákra,

b) meglepő aknákra, és

c) más eszközökre.

2. Minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél jelen jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban felelősséggel tartozik az összes aknáért, meglepő aknáért és más eszközért, amelyet önmaga alkalmaz, és kötelezi magát, hogy aknamentesíti, eltávolítja, megsemmisíti vagy kezeli azokat a jelen jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározottak szerint.

3. Tilos bármilyen esetben aknát, meglepő aknát vagy más olyan eszközt alkalmazni, amelynek az a rendeltetése vagy képes arra, hogy mértéktelen sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozzon.

4. Azok a fegyverek, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, szigorúan megfelelnek azoknak a szabványoknak és korlátozásoknak, amelyek a Technikai mellékletben minden egyes külön kategóriára vonatkozóan rögzítve vannak.

5. Tilos olyan aknák, meglepő aknák és más eszközök felhasználása, amelyben olyan mechanizmust vagy szerkezetet alkalmaztak, amelyet különlegesen arra terveztek, hogy az általában használatos aknakeresők jelenlététől, azok mágneses vagy más közvetlen érintkezés nélküli hatásának eredményeként, azok normális alkalmazása során, a kereső tevékenység folyamatában a harcanyagot felrobbantsa.

6. Tilos olyan önhatástalanító aknákat alkalmazni, amelyek el vannak látva felszedés elleni biztosítással, azaz úgy vannak tervezve, hogy a felszedés elleni biztosításra szolgáló elem képes legyen funkciójának ellátására azután, hogy az akna elvesztette működőképességét.

7. Minden körülmények között tilos - akár támadás, akár védelem, akár megtorlás esetén - olyan fegyverek alkalmazása a polgári lakossággal, mint olyannal, vagy egyes polgári személyekkel, vagy polgári objektumokkal szemben, amelyekre a jelen cikk vonatkozik.

8. Tilos az olyan fegyverek megkülönböztetés nélküli alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik. Megkülönböztetés nélküli alkalmazásnak számít az olyan fegyverek bármilyen elhelyezése,

a) amelyek nem katonai objektumban vannak elhelyezve, vagy nem az ellen irányulnak. Abban az esetben, ha vitatható, hogy az objektum a katonai tevékenységre hatékonyan előnyt jelent, de egyébként polgári célokra szolgál - például vallásgyakorlásra szolgál, lakóház vagy más lakásként használt épület vagy iskola -, fel kell tételezni, hogy az objektumot nem katonai célra alkalmazzák;

b) amelyek olyan módszerrel vagy célba juttató eszközzel kerülnek alkalmazásra, amely nem teszi lehetővé, hogy konkrét katonai célpont ellen irányítsák őket;

c) amely várhatóan a polgári lakosság körében annyi áldozatot követelne, annyi sérülést vagy kárt okozna polgári személyeknek, vagy polgári objektumoknak, vagy mindkettőnek, hogy az túlzott mértékű lenne a várható konkrét és közvetlen katonai előnyhöz viszonyítva.

9. A pontosan megkülönböztethető és elhatárolható katonai objektumok némelyike, amely városban, faluban, községben vagy más ezzel analóg területen összpontosul és polgári személyeket vagy polgári célpontokat foglal magába, nem kezelhető önálló katonai célpontként.

10. Minden lehetséges elővigyázatossági intézkedést meg kell tenni a polgári lakosság védelmére azon fegyverek hatásával szemben, amelyekre a jelen cikk vonatkozik. Elővigyázatossági intézkedést jelent minden óvintézkedés, amely alkalmazható vagy gyakorlatban megvalósítható, tekintettel az adott körülményekre, beleértve a humanitárius és katonai megfontolásokat. Ezek a körülmények magukba foglalják a következőket, de nem korlátozódnak azokra:

a) a földi aknák rövid vagy hosszabb időn át tartó hatása a helyi polgári lakosságra az aknamező működésének időszakában,

b) a polgári személyek védelmének lehetséges módozatai (például bekerítés, jelölések, figyelmeztetések és megfigyelés),

c) alternatív rendszerek alkalmazásának hozzáférhetősége és megvalósíthatósága,

d) rövidebb vagy hosszabb idejű katonai követelmények alkalmazása az aknamezőhöz.

11. A polgári lakosságot érintő bármilyen akna, meglepő akna és más eszköz telepítését megelőzően hatékony figyelmeztetést kell adni, amennyiben azt a körülmények lehetővé teszik.

4. Cikk

A gyalogság elleni aknák alkalmazásának korlátozása

Tilos olyan gyalogság elleni aknákat alkalmazni, amelyek nem felderíthetőek a Technikai melléklet 2. pontjában rögzítettek szerint.

5. Cikk

A távtelepítésű aknáknak nem minősülő gyalogsági aknák alkalmazásának korlátozása

1. A jelen fejezet azokra a gyalogság elleni aknákra vonatkozik, amelyek nem minősülnek távtelepítésű aknának.

2. Tilos olyan fegyverek alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, és amelyek nem felelnek meg a Technikai mellékletben rögzített önmegsemmisítési és önhatástalanítási előírásoknak, kivéve azokat az eseteket, amikor

a) az ilyen fegyver pontosan behatárolt területen belül kerül telepítésre, amely katonai személy általi megfigyelés alatt áll, és kerítéssel vagy más eszközzel védve van olyan módon, hogy biztosított a polgári személyek hatékony távol tartása ettől a területtől. A jelölésnek jól érzékelhetőnek, tartósnak és legalább láthatónak kell lennie a körülhatárolt terület határához érkező személy számára, és

b) az ilyen fegyverek hatástalanításra kerülnek a terület visszahagyásáig, amennyiben az ilyen terület nem megy át egy másik ország erőinek birtokába, amelyek felelősséget vállalnak a védőeszközök e cikk követelményeinek megfelelő fenntartásáért és a fegyverek későbbiekben történő hatástalanításáért.

3. Egy konfliktusban levő fél csak abban az esetben mentesül a jelen cikk 2. a) és 2. b) alpontjának a továbbiakban való figyelembevétele alól, amennyiben a felügyelet nem valósítható meg az ellenség harctevékenysége következtében a terület feletti ellenőrzést hátráltató körülmények miatt, ideértve azt a helyzetet, amikor az ellenség közvetlen harctevékenysége teszi lehetetlenné az ilyen felügyeletet. Amennyiben egy ilyen fél helyreállítja a terület feletti ellenőrzést, ismét kötelezővé válik rá nézve a jelen cikk 2. a) és 2. b) alpontjában foglalt kötelezettségek végrehajtása.

4. Amennyiben egy konfliktusban részt vevő fél erői megszerzik az ellenőrzést egy körzet felett, ahol olyan fegyverek vannak telepítve, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, ezen csapatok a maximálisan elvégezhető módon megőrzik, és amennyiben ez szükségszerű, létrehozzák a védőeszközöket a jelen cikk előírásainak megfelelően, ameddig a fegyvereket nem hatástalanítják.

5. Minden lehetséges intézkedést meg kell tenni bármely szerkezet, rendszer vagy anyag engedély nélküli eltávolításának, eltörlésének, megsemmisítésének vagy elrejtésének megelőzésére, amely a megjelölt határokkal rendelkező terület jelölésére szolgál.

6. A jelen cikk hatálya alá tartozó fegyverek, amelyeknél a repeszek szétrepülésének vízszintestől mért szöge kisebb 90 foknál, és amelyeket a földfelszínre vagy a föld alá telepítenek, az e cikk 2. a) alpontjában szereplő rendelkezés alkalmazása nélkül maximum 72 órán keresztül alkalmazhatóak, ha

a) az a telepítő katonai alegység közvetlen közelében van elhelyezve, és

b) a körzet katonai személy részéről megfigyelés alatt áll oly módon, hogy biztosított a polgári személyek hatásos távol tartása.

6. Cikk

A távaknásítással telepíthető aknák alkalmazásának korlátozása

1. Tilos olyan távtelepíthető aknák alkalmazása, amelyek a Technikai melléklet 1. b) alpontjában leírtakkal nincsenek összhangban.

2. Tilos olyan távtelepíthető gyalogság elleni aknák alkalmazása, amelyek nem felelnek meg a Technikai mellékletben leírt önmegsemmisítésre és önhatástalanításra vonatkozó előírásoknak.

3. Gyalogság elleni aknákon kívül tilos távtelepíthető aknák alkalmazása, amennyiben azok a lehetséges mértékben nincsenek felszerelve hatásos önmegsemmisítő vagy önsemlegesítő mechanizmussal, és nem rendelkeznek olyan tartalék önhatástalanító elemmel, amely úgy van tervezve, hogy az akna már ne tudjon aknaként funkcionálni, amikor az ilyen akna többé nem szolgál korábbi rendeltetésének megfelelően katonai célokra.

4. A távtelepítésű aknák bármilyen telepítése vagy kiszórása esetén, amikor a polgári lakosság veszélyeztetve lehet, hatékony és előzetes figyelmeztetést kell adni az olyan esetek kivételével, amikor azt a kialakult helyzet nem teszi lehetővé.

7. Cikk

A meglepő aknák és más eszközök alkalmazására vonatkozó tiltások

1. A fegyveres konfliktusok nemzetközi jogának megsértésre és kijátszásra vonatkozó szabályaitól függetlenül, minden körülmények között tilos olyan meglepő aknák és más eszközök alkalmazása, amelyek bármely módon kapcsolódnak vagy kapcsolatba hozhatók

a) nemzetközileg elismert mentességet biztosító jelvényekkel, jelekkel vagy jelzésekkel,

b) betegekkel, sebesültekkel vagy halottakkal,

c) temetkezési, vagy hamvasztóhelyekkel, vagy sírokkal,

d) egészségügyi objektumokkal, egészségügyi berendezésekkel, egészségügyi felszerelésekkel vagy egészségügyi szállítóeszközökkel,

e) gyermekjátékokkal és más olyan hordozható tárgyakkal és termékekkel, amelyek kifejezetten táplálkozásra, egészségvédelemre, higiéniai vagy öltözködési célra alkalmazhatók, vagy a gyermekek oktatására szolgálnak,

f) élelmiszerrel,

g) konyhai eszközökkel és felszerelésekkel, kivéve katonai létesítményekben, katonai elhelyezési körletekben vagy katonai raktárakban,

h) egyértelműen vallási jellegű tárgyakkal,

i) történelmi műemlékkel, művészeti alkotásokkal vagy kultikus helyekkel, amelyek a népek kulturális vagy szellemi örökségét képezik, vagy

j) állatokkal vagy ezek tetemével.

2. Tilos meglepő aknákat vagy más eszközöket alkalmazni látszólag veszélytelen, hordozható tárgyak formájában, amelyeket különlegesen úgy terveztek és építettek meg, hogy robbanóanyagot tartalmazzanak.

3. A 3. Cikk rendelkezéseire való tekintet nélkül tilos olyan fegyverek alkalmazása, amelyekre a jelen cikk vonatkozik, bármely városban, községben, faluban vagy más polgári személyeket összpontosító hasonló körzetben, amelyekben nem folyik harctevékenység, vagy előreláthatóan nem kerül sor harctevékenységre szárazföldi csapatok között, kivéve azon esetek bármelyikét, amikor

a) az eszköz katonai objektumban vagy a katonai objektum közvetlen közelében van elhelyezve, vagy

b) intézkedéseket tesznek a polgári személyek védelmére az eszköz hatásával szemben, például őrséget állítanak, figyelmeztető jelzéseket alkalmaznak, vagy bekerítik a területet.

8. Cikk

Átadások

1. A Magas Szerződő Felek a jelen jegyzőkönyv céljainak elősegítése érdekében:

a) kötelezik magukat arra, hogy nem adnak át semmilyen aknát, amelynek alkalmazását a jelen jegyzőkönyv tiltja,

b) kötelezik magukat arra, hogy kizárólag az ilyen transzferek átvételére jogosult állam vagy állami szerv részére adnak át aknákat, egyébként semmilyen aknát nem adnak át semmilyen átvevőnek,

c) önkorlátozásra kötelezik magukat bármely akna átadásánál, amelynek alkalmazását a jelen jegyzőkönyv korlátozza. Minden Magas Szerződő Fél különösképpen kötelezettséget vállal arra, hogy nem ad át semmilyen gyalogság elleni aknát olyan államoknak, amelyekre nézve a jelen jegyzőkönyv nem kötelező érvényű, hacsak az átvevő ország nem egyezik bele a jelen jegyzőkönyv alkalmazásába, és

d) kötelezik magukat annak biztosítására, hogy bármely, jelen cikkel kapcsolatosan végrehajtott átadás esetén teljes mértékben figyelembe veszik - úgy az átadó, mint az átvevő ország - a jelen jegyzőkönyv megfelelő előírásait és a nemzetközi humanitárius jog ide vonatkozó normáit.

2. Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél bejelenti, hogy elhalasztja bizonyos aknák alkalmazására vonatkozó, meghatározott előírások érvényesítését a Technikai mellékletben foglaltak szerint, a jelen cikk 1. a) alpontja mindenképpen érvényben marad.

3. Minden Magas Szerződő Fél jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséig tartózkodni fog bármely tevékenységtől, amely a jelen cikk 1. a) alpontjával nem egyeztethető össze.

9. Cikk

Az aknamezőkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepő aknákra és más eszközökre vonatkozó információk nyilvántartása és alkalmazása

1. Minden aknamezőre, aknásított körzetre, aknára, meglepő aknára és más eszközre vonatkozó információt a Technikai mellékletben rögzítettekkel összhangban kell nyilvántartásba venni.

2. A konfliktusban részt vevő feleknek minden ilyen nyilvántartási dokumentumot meg kell őrizniük, hogy az aktív harci cselekmények megszűnte után késedelem nélkül minden szükséges és vonatkozó intézkedést meg tudjanak tenni - beleértve az ilyen információk felhasználását - a polgári személyek védelmére az ellenőrzésük alatt álló aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök hatásától.

Egyidejűleg a konfliktusban részt vevő másik fél vagy felek részére és az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának ugyancsak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő valamennyi olyan információt, amely az olyan aknamezőkre, aknásított körzetekre, aknákra, meglepő aknákra és más eszközökre vonatkozik, amely általuk lett telepítve azon körzetekben, amelyek már nem állnak az ellenőrzésük alatt. Feltételezve azonban a kölcsönösségi elvet, amikor a konfliktusban részt vevő felek csapatai az ellenfél területén tartózkodnak, bármelyik fél megteheti, hogy nem szolgáltat ilyen információt az ENSZ főtitkárának és a másik félnek. Az információ visszatartása olyan mértékű lehet, amilyet a biztonsági érdekek megkövetelnek, egészen addig, ameddig a felek közül egyik sem fog a másik fél területén tartózkodni. Az utóbbi esetben a visszatartott információt a lehető leggyorsabban nyilvánosságra kell hozni, amint azt a biztonsági érdekek lehetővé teszik. Ahol csak lehetséges, a konfliktusban részt vevő felek kölcsönös megegyezéssel törekednek ezen információknak a lehető leggyorsabban történő nyilvánosságra hozatalára olyan módon, ahogy ez összeegyeztethető minden fél biztonsági érdekeivel.

3. E fejezet nem csorbíthatja a jelen jegyzőkönyv 10. és 12. Cikkében foglaltakat.

10. Cikk

Az aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök felszámolása és a nemzetközi együttműködés

1. Az aktív katonai tevékenységek beszüntetése után minden aknamezőt, aknásított körzetet, aknát, meglepő aknát és más eszközt késedelem nélkül aknamentesíteni kell, fel kell számolni, meg kell semmisíteni vagy kezelni kell a jelen jegyzőkönyv 3. Cikkének és 5. Cikke 2. pontjának megfelelően.

2. A Magas Szerződő Felek és a konfliktusban részt vevő felek ilyen felelősséget vállalnak azon aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök vonatkozásában, amelyek saját ellenőrzésük alatt állnak.

3. Olyan körzetekre vonatkozóan, amelyekben valamely fél aknamezőket, aknásított körzeteket, aknákat, meglepő aknákat és más eszközöket telepített, és a körzet a továbbiakban már nem tartozik az ellenőrzése alá, ez a fél a körzet feletti ellenőrzést gyakorló fél részére e cikk 2. pontjának megfelelően, - olyan mértékben, ahogy az adott fél megengedi - az ilyen kötelezettség végrehajtásához nélkülözhetetlen technikai és anyagi segítséget nyújt.

4. Minden szükséges alkalommal a feleknek erőfeszítéseket kell tenniük, hogy egymás között és szükség esetén más államokkal és nemzetközi szervezetekkel megállapodásra jussanak a technikai és anyagi segítség biztosításáról, beleértve, megfelelő körülmények esetén, az ilyen kötelezettségek végrehajtásához szükséges közös tevékenységek megkezdését.

11. Cikk

Technikai együttműködés és segítségnyújtás

1. Minden Magas Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a lehető legteljesebb mértékben elősegíti, és joga van a lehető legteljesebb mértékben részt venni a jelen jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos berendezések, anyagok, tudományos-technikai információk és az aknamentesítő eszközök cseréjében. A Magas Szerződő Felek különösképpen nem vetnek ki szükségtelen korlátozásokat az aknamentesítő eszközök és a kapcsolódó technológiai információk humanitárius céllal történő átadásával szemben.

2. Minden Magas Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Rendszerének keretei között létrehozott aknamentesítési adatbázis részére információt szolgáltat, különös tekintettel különféle aknamentesítő eszközökről és technológiákról szóló információkra, szakértői listákra, szakintézményekre vagy az aknamentesítéssel foglalkozó nemzeti koordinátorokra.

3. Minden Magas Szerződő Fél, amelyiknek módjában áll, aknamentesítés céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete Rendszerében, vagy más nemzetközi területek vagy kétoldalú kapcsolatok keretében aknamentesítési célú segítséget nyújt, vagy anyagilag hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének önkéntes aknamentesítési segélyalapjához.

4. A Magas Szerződő Felek aknamentesítési segítségre vonatkozó kéréseit megfelelő információkkal alátámasztva az Egyesült Nemzetek Szervezetének, más megfelelő szervezeteknek vagy más államoknak lehet benyújtani. Ezek a kérések az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkárához nyújthatók be, aki továbbítja őket minden Magas Szerződő Fél, valamint a megfelelő nemzetközi szervezetek részére.

5. Amennyiben az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez kérés érkezik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a rendelkezésére álló források keretei között megfelelő lépéseket tehet a helyzet értékelésére, és a kérelmező Magas Szerződő Féllel együttműködve meghatározza a segítségnyújtás megfelelő módját az aknamentesítésben vagy az Egyezmény érvényre juttatásában. A főtitkár szintén tájékoztathatja a Magas Szerződő Feleket bármely ilyen felmérésről, csakúgy mint a kívánatos segítség jellegéről és mértékéről.

6. A Magas Szerződő Felek ügyelve arra, hogy saját alkotmányukat és más jogi rendelkezéseket ne sértsenek, kötelezik magukat az együttműködésre és a technológia átadására, hogy elősegítsék a jelen jegyzőkönyvben rögzített megfelelő tiltások és korlátozások végrehajtását.

7. Minden Magas Szerződő Félnek joga van adott esetben, szükség és lehetőség esetén, technikai segítséget kérni és kapni egy másik Magas Szerződő Féltől a fegyverzetre vonatkozó technológián kívüli konkrét technológia vonatkozásában abból a célból, hogy rövidítsék a Technikai mellékletben rögzített bármelyik halasztó időszakot.

12. Cikk

Aknamezők, aknásított körzetek, aknák, meglepő aknák és más eszközök hatásával szembeni védelem

1. Alkalmazás

a) A jelen cikk 2. a) (i) alpontjában említett erők és missziók kivételével a jelen cikk csak azokra a missziókra vonatkozik, amelyek annak a Magas Szerződő Félnek az egyetértésével látják el feladataikat egy körzetben, amelynek területén a feladatokat végrehajtják.

b) A jelen cikkben rögzítettek alkalmazása olyan konfliktusban részt vevő felek esetén, amelyek nem tartoznak a Magas Szerződő Felek közé, sem közvetlenül, sem közvetve nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott terület jogállásán.

c) A jelen cikk előírásai nem sértik a létező nemzetközi humanitárius jogot vagy más alkalmazható nemzetközi eszközöket vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozatait, amelyek jóval magasabb szinten tartalmazzák azon személyek védelmét, akik a jelen cikkel kapcsolatos tevékenységeket látnak el.

2. A békefenntartó és bizonyos más erők és missziók

a) A jelen pont vonatkozik:

(i) az Egyesült Nemzetek Szervezetének bármely békefenntartó, megfigyelő vagy ehhez hasonló feladatot ellátó erőjére vagy missziójára bármely térségben az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának megfelelően, és

(ii) bármely misszióra, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VIII. Cikkében meghatározottaknak megfelelően állítottak fel és egy konfliktusövezetben látja el feladatát.

b) Amennyiben az adott erő vagy misszió vezetője erre felkéri, minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél, amelyre a jelen pont vonatkozik,

(i) amennyire módjában áll, az ellenőrzése alatt álló bármely körzetben megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ezen erő vagy misszió védelmére az aknák, meglepő aknák és más eszközök hatásával szemben,

(ii) ha az ilyen személyek hatékony védelme érdekében szükséges, amennyire módjában áll, megsemmisíti vagy hatástalanítja az adott körzetben az aknákat, meglepő aknákat és más eszközöket, és

(iii) tájékoztatja az erő vagy misszió vezetőjét az összes ismert aknamező, aknásított körzet, akna, meglepő akna és más eszköz elhelyezkedéséről a körzetben, amelyben ezen erők vagy missziók feladatukat ellátják, és - amilyen mértékben lehetséges - az erő vagy misszió vezetőjének rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő összes információt az ilyen aknamezőkről, aknásított körzetekről, aknákról, meglepő aknákról és más eszközökről.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rendszerében működő humanitárius és tényfeltáró missziók

a) A jelen pont vonatkozik bármely, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Rendszerében működő humanitárius vagy tényfeltáró misszióra.

b) Amennyiben a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri, minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél

(i) védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában foglaltaknak megfelelően és

(ii) ha a misszió feladatának ellátásához szükséges egy ellenőrzése alatt álló helyhez való hozzáférés vagy egy ellenőrzése alatt álló területen való áthaladás, a misszió állományának a helyhez vagy a területen keresztül történő mozgása biztosításának érdekében

aa) ha ezt a folyamatban levő ellenségeskedések nem akadályozzák, tájékoztatja a misszió vezetőjét az adott helyre vezető biztonságos útvonalról, amennyiben ilyen információ rendelkezésre áll, vagy

ab) ha a biztonságos útvonalról nem szolgáltat információt az aa) alpontnak megfelelően, amennyiben az szükséges és lehetséges, átjárót nyit az aknamezőkön.

4. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának missziói

a) A jelen pont vonatkozik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának bármely missziójára, amely a fogadó állam vagy államok beleegyezésével hajtja végre tevékenységét az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezményekben, és ahol alkalmazható, azok Kiegészítő Jegyzőkönyveiben rögzítettek szerint.

b) Ha a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri, minden Magas Szerződő Fél vagy konfliktusban részt vevő fél

(i) védelmet nyújt a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában foglaltak szerint és

(ii) a jelen cikk 3. b) (ii) alpontjában előírtaknak megfelelő intézkedéseket tesz.

5. Egyéb humanitárius és vizsgáló missziók

a) Amennyiben a fenti 2., 3. és 4. pont nem vonatkozik rájuk, a jelen pont vonatkozik a következő missziókra, amikor azok konfliktus körzetében végzik tevékenységüket vagy nyújtanak segítséget a konfliktus áldozatainak:

(i) a Vöröskereszt vagy a Vörös Félhold nemzeti szervezetének vagy Nemzetközi Szövetségének bármely humanitárius missziója,

(ii) pártatlan humanitárius szervezetek bármely missziója, beleértve a különböző pártatlan aknamentesítő humanitárius missziókat, és

(iii) bármely vizsgáló misszió, amely az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmények és, ahol alkalmazható, ezek Kiegészítő Jegyzőkönyvei rendelkezéseinek megfelelően alakultak meg.

b) Ha a misszió vezetője, amelyre a jelen pont vonatkozik, erre felkéri, minden Magas Szerződő Fél és konfliktusban részt vevő fél, amennyire ez lehetséges

(i) védelmet biztosít a misszió állományának a jelen cikk 2. b) (i) alpontjában foglaltaknak megfelelően, és

(ii) a jelen cikk 3. b) (ii) alpontjában előírt intézkedéseket tesz.

6. Az információ bizalmas kezelése

Minden információt, amelyet a jelen cikknek megfelelően bizalmasan szolgáltatnak, az átvevő szigorúan bizalmasként kezel, és az nem hozható nyilvánosságra az érintett erő vagy misszió keretein kívül az információt szolgáltató fél világosan kifejezésre juttatott engedélye nélkül.

7. A törvények és előírások tiszteletben tartása

A jelen cikkben említett erőkben vagy missziókban részt vevő állomány az őt megillető kiváltságokra és mentességekre vagy a munkájukkal szemben támasztott követelményekre való tekintet nélkül

a) tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és előírásait, és

b) tartózkodik minden tevékenységtől vagy cselekvéstől, amely összeegyeztethetetlen munkája részrehajlást nem tűrő és nemzetközi jellegével.

13. Cikk

A Magas Szerződő Felek konzultációi

1. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy konzultációt folytatnak és együttműködnek egymással minden, a jelen jegyzőkönyv működését érintő témában. Ebből a célból a Magas Szerződő Felek évente konferenciát rendeznek.

2. Az évenkénti konferenciákon való részvételt az általuk jóváhagyott eljárási szabályok alapján határozzák meg.

3. A konferencia munkája az alábbiakat foglalja magába:

a) ezen jegyzőkönyv működésének és helyzetének áttekintése,

b) a jelen cikk 4. pontjának megfelelően a Magas Szerződő Felek által tett jelentésekből fakadó kérdések megvitatása,

c) a felülvizsgálati konferenciák előkészítése,

d) a polgári lakosságra megkülönböztetés nélkül ható aknák elleni védelemre kidolgozott technológiák fejlődésével kapcsolatos kérdések áttekintése.

4. A Magas Szerződő Felek évente jelentést tesznek az alábbi témákban a letéteményesnek, aki ezeket a jelentéseket minden Magas Szerződő Félnek rendelkezésre bocsátja a konferenciát megelőzően:

a) a jelen jegyzőkönyvvel kapcsolatos információ terjesztése a saját fegyveres erőkön belül és a polgári lakosság között;

b) aknamentesítési és helyreállítási programok;

c) a jelen jegyzőkönyv technikai követelményeinek végrehajtása érdekében tett lépések, és bármely más idetartozó vagy ezt kiegészítő információ;

d) a jelen jegyzőkönyvvel kapcsolatos törvényalkotás;

e) a technikai információ nemzetközi cseréjével, az aknamentesítésben kifejtett nemzetközi együttműködéssel, technikai együttműködéssel és segítséggel kapcsolatban tett intézkedések;

f) egyéb idetartozó kérdések.

5. A Magas Szerződő Felek konferenciájának költségeit azon Magas Szerződő Felek és nem szerződő államok állják az Egyesült Nemzetek Szervezete fizetési skálájának megfelelően módosított változata szerint, amelyek részt vesznek a konferencia munkájában.

14. Cikk

A jegyzőkönyv betartása

1. Minden Magas Szerződő Fél minden szükséges lépést megtesz - beleértve a törvénykezési és egyéb intézkedéseket -, hogy a jelen jegyzőkönyv személyek által vagy az ellenőrzése alatt álló területen betartásra kerüljön, és megszegését megakadályozzák vagy kiküszöböljék.

2. A jelen cikk 1. pontjában jelzett intézkedések magukba foglalják azon személyek elleni büntetőintézkedések foganatosítását és azon személyek bíróság elé állítását, akik fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódóan, és a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseivel ellentétesen, szándékosan ölnek meg vagy sebesítenek meg súlyosan polgári lakosokat.

3. Minden Magas Szerződő Fél megköveteli, hogy fegyveres erői kiadják a megfelelő katonai utasításokat és működési szabályokat, valamint, hogy a fegyveres erőinek személyi állománya szolgálati kötelmeinek és felelőssége mértékének megfelelően megkapja a jelen jegyzőkönyv előírásaival összhangban álló kiképzést.

4. A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárán vagy más megfelelő nemzetközi mechanizmuson keresztül együttműködnek és kétoldalú konzultációkat folytatnak egymással abból a célból, hogy a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban jelentkező bármely problémát megoldják.

Technikai melléklet

1. Nyilvántartás:

a) A távtelepítésű aknák kivételével az aknák, aknamezők, aknásított körzetek, meglepő aknák és más eszközök helyének nyilvántartása az alábbi rendelkezések szerint történik:

(i) Az aknamezők, aknásított körzetek, meglepő aknák és más eszközök alkalmazási körzetének elhelyezkedését pontosan meg kell határozni legalább két alapvető pont koordinátáinak megállapításával és azon körzet becsült méreteinek meghatározásával, ahol ezek az eszközök találhatók a két alapponthoz viszonyítva.

(ii) A térképeket, vázlatokat és más nyilvántartási okmányokat oly módon kell elkészíteni, hogy megmutassák az aknamezők, aknásított körzetek, meglepő aknák és más eszközök elhelyezkedését az alappontokhoz viszonyítva, és a nyilvántartási okmányok tartalmazzák azok kerületét és kiterjedését.

(iii) Az aknák, meglepő aknák és más eszközök felderítése és aknamentesítése céljából készült térképeknek, vázlatoknak vagy más nyilvántartási dokumentumoknak tartalmazniuk kell a teljes információt a típusra, a mennyiségre, a telepítési módra, a gyújtó típusra, a működési időszakra, a telepítés dátumára és idejére, a felszedés ellen biztosító elemre (ha ilyet alkalmaztak) vonatkozó információkat és a telepített fegyverekre vonatkozó más lényeges információt. Lehetőség szerint, az aknamező nyilvántartási dokumentumában minden egyes akna pontos helyét meg kell határozni, kivéve a sorokba telepített aknamezőket, ahol elegendő a sorok helyének megjelölése. Külön kell nyilvántartani minden egyes letelepített meglepő akna pontos helyét és működési elvét.

b) A távaknásítással telepített aknák körzetének megközelítően pontos, becsült elhelyezkedését az alappontok (általában a sarokpontok) koordinátáival kell megadni, majd a lehető leggyorsabban pontosítani kell, és lehetőség szerint a terepen meg kell jelölni. Ezenkívül nyilván kell tartani a telepített aknák összmennyiségét és típusát, a telepítés dátumát és idejét, és az önmegsemmisítés időszakait.

c) A nyilvántartási dokumentumok példányait olyan szintű parancsnokságon kell őrizni, amely elegendő ahhoz, hogy amennyiben ez lehetséges, azok biztonsága garantált legyen.

d) Tilos olyan, a jelen jegyzőkönyv hatálybalépése után gyártásra kerülő aknák alkalmazása, amelyek nem rendelkeznek angolul vagy a megfelelő nemzeti nyelven vagy nyelveken az alábbi információkat tartalmazó felirattal:

(i) a gyártó ország megnevezése,

(ii) a gyártás éve és hónapja, és

(iii) a sorozatszám vagy tételszám.

A jelzés, amennyire lehetséges, legyen látható, olvasható, időtálló és a külső hatásokkal szemben ellenálló.

2. A felderíthetőség szabályai

a) Ami az 1997. január 1. után gyártásra kerülő gyalogsági aknákat illeti, az ilyen aknák konstrukciójának tartalmaznia kell olyan anyagot vagy szerkezetet, ami lehetővé teszi felismerésüket általában használatos aknafelderítő technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad, amely egyenértékű 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levő vas által adott jellel.

b) Ami az 1997. január 1. előtt gyártásra kerülő gyalogság elleni aknákat illeti, az ilyen aknáknak vagy saját konstrukciójukban vagy a telepítés előtt nehezen elválasztható módon hozzájuk rögzítve rendelkezniük kell olyan anyaggal vagy szerkezettel, ami lehetővé teszi felismerésüket általában használatos aknafelderítő technikai eszközzel, és ami olyan válaszjelet ad, amely egyenértékű 8 vagy több gramm koncentrált tömegben levő vas által adott jellel.

c) Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél megállapítja, hogy nem képes haladéktalanul biztosítani a b) alpont betartását, a jegyzőkönyv szerint kötelező, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat megtételével egyidejűleg bejelentheti, hogy adott időszakra eltolja a b) alpont betartását, amely azonban nem haladhatja meg a jelen jegyzőkönyv életbelépésétől számított 9 évet. Ebben az időszakban a lehető legnagyobb mértékben törekednie kell az olyan gyalogság elleni aknák minimális mértékű alkalmazására, amelyek nem felelnek meg a b) alpont követelményeinek.

3. Az önmegsemmisítés és önhatástalanítás szabályai

a) Valamennyi távtelepítésű gyalogság elleni aknát úgy kell tervezni és konstruálni, hogy a telepítést követő 30 nap után az önmegsemmisítő berendezés működőképtelensége miatt élesen maradt aknák száma ne haladja meg az aktivizált aknák 10%-át, és minden akna rendelkezzen olyan tartalék önhatástalanító részegységgel, amelyet úgy terveztek és konstruáltak, hogy az önmegsemmisítő berendezés hatásával együttesen a telepítést követő 120 nap múlva az aktivizált aknák közül legfeljebb ezerből egy legyen csupán képes aknaként funkcionálni.

b) Az összes nem távtelepítésű gyalogság elleni aknáknak, amelyet a jelen jegyzőkönyv 5. Cikk meghatározása szerint nem megjelölt körzetekben alkalmaztak, meg kell felelnie az a) alpontban meghatározott önmegsemmisítésre és önhatástalanításra vonatkozó követelményeknek.

c) Abban az esetben, ha egy Magas Szerződő Fél megállapítja, hogy nem képes haladéktalanul biztosítani az a) és/vagy b) alpont betartását, a jegyzőkönyv szerint kötelező, annak jóváhagyásáról szóló nyilatkozat megtételével egyidejűleg bejelentheti, hogy azokra az aknákra vonatkozóan, amelyeket a jelen jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően gyártottak, elhalasztja az a) és/vagy b) alpontok betartását egy, a jelen jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított, 9 évnél nem hosszabb időszakra.

A halasztás ezen időszakában a Magas Szerződő Fél:

(i) kötelezettséget vállal arra, hogy amennyire ez lehetséges, a lehető legkisebb mértékben alkalmaz olyan gyalogság elleni aknákat, amelyek az ilyen követelményeknek nem felelnek meg, és

(ii) a távtelepítésű gyalogság elleni aknákat illetően vagy az önmegsemmisítésre vagy az önhatástalanításra vonatkozó követelményeket, az egyéb gyalogság elleni aknákat illetően pedig legalább az önhatástalanítás követelményeit érvényesíti.

4. Az aknamezők és aknásított körzetek jelölésére szolgáló nemzetközi jelölések

Az aknamezők és aknásított körzetek megjelölésénél a polgári lakosság részéről történő láthatóság és felismerhetőség biztosítása érdekében a csatolt mintához hasonló és az alábbiakban leírt jeleket kell alkalmazni:

a) méret és forma: háromszög vagy négyzet, nem kisebb mint 28 és 20 cm (11x7,9 inch) élhosszal a(z egyenlőszárú) háromszögnél, és nem kevesebb mint 15 cm (6 inch) oldalhosszal a négyzetnél,

b) szín: vörös vagy narancssárga, sárga fényvisszaverő szegéllyel,

c) szimbólum: a szimbólum a csatolt illusztrációval megegyező vagy más, könnyen felismerhető szimbólum, amelyet a veszélyes terület megjelölésére helyeznek el,

d) nyelv: a jelzésnek tartalmaznia kell az „akna” szót az Egyezmény hat hivatalos nyelvének egyikén (angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol) és az adott körzetben legelterjedtebb nyelven vagy nyelveken,

e) kihelyezés: a jelzéseket az aknamező vagy az aknásított körzet körül olyan távolságra kell elhelyezni, amely elegendő arra, hogy a körzethez közeledő polgári személy bármely pontról megláthassa őket.

2. Cikk

Hatálybalépés

A jelen módosított jegyzőkönyv az Egyezmény 8. Cikk 1. b) pontjában foglaltak szerint lép életbe.”

4. § A IV. Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„A Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve

I. Cikk

Kiegészítő jegyzőkönyv

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezményhez (a továbbiakban: Egyezmény) IV. számú jegyzőkönyvként az alábbi jegyzőkönyvet csatolják:

Jegyzőkönyv a vakító lézerfegyverekről

(IV. jegyzőkönyv)

I. Cikk

Tilos a részbeni vagy kizárólagos harci rendeltetésű, a szabad szemre, azaz a védőeszközök nélküli szemre, vagy a látást javító (optikai) eszközökön keresztül a szemre ható, tartós vakságot okozó, ilyen céllal kifejlesztett lézerfegyverek használata. A Magas Szerződő Felek nem szállítanak ilyen fegyvereket egyetlen államnak vagy nem állami entitásnak sem.

II. Cikk

A lézerrendszerek alkalmazása során a Magas Szerződő Felek a lehető legnagyobb elővigyázatossággal járnak el, hogy elkerüljék a puszta tekintetnek tartós vakságot okozó eseteket. Ez az elővigyázatosság magába foglalja fegyveres erőik kiképzését és egyéb gyakorlati intézkedéseket.

III. Cikk

A lézerrendszerek jogszerű katonai alkalmazása során véletlenszerűen vagy mellékhatásként okozott vakság, beleértve a lézerrendszerek optikai eszközök elleni használatát, nem esik a jelen jegyzőkönyv korlátozása alá.

IV. Cikk

Jelen jegyzőkönyv meghatározása szerint a „tartós vakság” a látás olyan visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan elvesztését jelenti, amely súlyos rokkantságot eredményez a gyógyulás kilátása nélkül. A súlyos rokkantság a mindkét szem használatával mért látási élesség 20/200 Snellen-nél alacsonyabb értékének felel meg.

II. Cikk

Hatálybalépés

Jelen jegyzőkönyv az Egyezmény V. Cikkének 3. és 4. bekezdésében foglaltak szerint lép életbe.”

5. § (1) A törvény - a (2) szakaszban meghatározott kivétellel - kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a tvr. 2. §-ában a II. Jegyzőkönyv helyébe a II. Módosított Jegyzőkönyv lép és a tvr. kiegészül a IV. Jegyzőkönyvvel.

(2) A törvény 4. §-a a IV. Jegyzőkönyv II. Cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatálybalépésről szóló közleményt a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Melléklet az 1997. évi CXXXIII. törvényhez

A Magyar Köztársaság

1. nem kíván élni a II. Módosított Jegyzőkönyv Technikai melléklete 2. c) és 3. c) pontjában foglalt 9 éves végrehajtás-halasztási lehetőséggel, és már a II. Módosított Jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően is a lehető legrövidebb időn belül végre kívánja hajtani az általa előírt végrehajtási szabályokat, valamint a Technikai mellékletben foglalt nyilvántartási, felderíthetőségi, önmegsemmisítési és önhatástalanítási, valamint jelölési előírásokat;

2. a gyalogsági aknakészletek 1996 augusztusában beindított és folyamatban levő 40%-os megsemmisítésén túlmenően, legkésőbb 2000. december 31-ig teljesen fel kívánja számolni és meg kívánja semmisíteni gyalogsági aknakészleteit;

3. tartózkodik a gyalogsági aknák telepítésétől, az azok teljes felszámolásáig terjedő időszakban pedig a megsemmisítésre váró gyalogsági aknákat központi raktárakban kívánja összevonni, lehetővé téve ezek nemzetközi megfigyelők által történő látogatását;

4. tilalmat hirdet meg a gyalogsági aknák minden fajtájának fejlesztésére, gyártására, beszerzésére, exportjára és átadására;

5. lemond a gyalogsági aknák hadműveleti alkalmazásáról, hacsak az ország biztonsági helyzetének nagymértékű rosszabbodása nem teszi szükségessé a lemondás felülvizsgálatát, melynek során messzemenően figyelemmel kell lenni a nemzetközi hadijogi előírások betartására;

6. kész megfelelő bizalomerősítő intézkedéseket foganatosítani, melyek révén a más hadseregekkel folytatott közös képzés, kiképzés, gyakorlatozás és egyéb együttműködési tevékenység során be tudja mutatni a Magyar Köztársaság által meghirdetett egyoldalú lépések megvalósítását;

7. megfelelő technikai és képzési hozzájárulást ajánl fel az aknamentesítési tevékenységet folytató nemzetközi szervezeteknek;

8. felhívja a szomszédos és a térségbeli országokat, hogy egyoldalú vagy egyeztetett tilalmi lépésekkel szintén járuljanak hozzá a gyalogsági aknák minden típusra kiterjedő, teljes kiiktatásához a térség országainak fegyvertárából, s kifejezi készségét tárgyalások folytatására ennek előmozdítása érdekében;

9. ismételten síkra száll a gyalogsági aknák általános és teljes tilalmáról, illetve felszámolásáról intézkedő nemzetközi szerződés mielőbbi megkötése és annak széles körű elfogadtatása mellett, megerősítve, hogy aktívan hozzá kíván járulni az ezt célzó nemzetközi erőfeszítések sikerre viteléhez.


  Vissza az oldal tetejére