Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.15.)

1997. évi CXXXVIII. törvény

a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt a következők szerint módosítja:

1. § A gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1994. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) 2. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki: * 

(E törvény alkalmazásában)

g) fióktelep: a gazdálkodó szervezet azon telephelye, amely más területi gazdasági kamara illetékességi területén fekszik mint a gazdálkodó szervezet székhelye, és a helyi adókról szóló törvény szerint adó fizetésére kötelezett;

h) mezőgazdasági kistermelő: az adóbevallásra kötelezett kistermelő és/vagy a mezőgazdasági támogatást igénybe vevő őstermelő, kivéve, ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény alapján meghatározott jövedelempótló támogatásban részesül.”

2. § A Gktv. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági kamarák hivatása, hogy - e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően - önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggő azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörükbe utal.”

3. § A Gktv. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A megyénként, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamaráéval megegyezik.”

4. § A Gktv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A területi gazdasági kamara illetékességi területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amennyiben több gazdasági kamara tagsági körébe tartozó tevékenységet folytat, a választása szerint egy vagy több területi gazdasági kamara tagja lehet. Ugyancsak a választása szerinti gazdasági kamara tagja lehet az a gazdálkodó szervezet, amely közvetlenül mezőgazdasági termékekhez vagy termeléshez kapcsolódó feldolgozói, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végez.”

5. § A Gktv. 21. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Gazdálkodó szervezetek másfajta területi gazdasági kamarába ötévenként egy alkalommal jelentkezhetnek át, az érintett gazdasági kamarák megállapodásukkal ettől eltérhetnek.

Az átjelentkezés feltétele, hogy az átjelentkezni kívánó gazdálkodó szervezet a fennálló kamarai tagsági viszonyával összefüggő esetlegesen fennálló tagdíj- és egyéb tartozását igazoltan rendezte.”

6. § (1) A Gktv. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Megszűnik a területi gazdasági kamara, ha más területi gazdasági kamarával egyesül, vagy szétválik, illetve a tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett.”

(2) A Gktv. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a területi gazdasági kamara azért szűnt meg, mert a tagsága más fajtájú területi gazdasági kamarába átjelentkezett, a megszűnt területi gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara.”

7. § (1) A Gktv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c)-j) pontok jelölése d)-k) pontokra változik:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

c) közreműködnek a térségi területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában;”

(2) A Gktv. 26. §-a (1) bekezdésének új d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben)

d) közreműködnek - a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást;”

(3) A Gktv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.”

(4) A Gktv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § A gazdaság egészét érintő jogszabályok és intézkedések koncepcióinak megvitatása és egyeztetése céljából a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák által kijelölt tisztségviselők évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak.”

8. § (1) A Gktv. 27. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

i) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagjaikat, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a tag gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;”

(2) A Gktv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő k), l) és m) ponttal egészül ki:

(A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

k) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról a tagkör szerint illetékes területi gazdasági kamarát értesítik;

l) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek,

m) minősítő és ellenőrzési rendszert működtethetnek.”

9. § (1) A Gktv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamarák eljárnak azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek intézésére, illetve amelyekben való közreműködésre törvény vagy - az országos gazdasági kamarák egyetértésével - kormányrendelet számukra felhatalmazást ad.”

(2) A Gktv. 29. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A gazdasági kamarák külön jogszabályban meghatározott módon egyes állami támogatások igénybevételéhez szükséges igazolásokat állítanak ki, bonyolítják a normatív termelési agrártámogatások igénybevételét, és részt vesznek a támogatások felhasználásának ellenőrzésében.

(5) A Magyar Agrárkamara szervezi a gazdasági kamarákról szóló törvény által meghatározott mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást, külön jogszabályban meghatározott módon vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat.

(6) A Magyar Agrárkamara koordinálja a mezőgazdasági termelők munkáját támogató és a szaktanácsadást megalapozó információs rendszert, és tagjai gazdasági tevékenységéről adatokat gyűjt.

(7) Az agrárkamarák egyes kamarai feladatok ellátása, továbbá a saját hatáskörben végzett közigazgatási feladatok és az állami szakigazgatási feladatokban való közreműködés céljából gazdajegyzői hálózatot működtetnek. A gazdajegyző nem lehet a kamara önkormányzati testületének tagja.

(8) A gazdasági kamara közigazgatási eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

10. § A Gktv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az országos gazdasági kamara alapszabálya rendelkezhet arról, hogy a gazdálkodó szervezetet a fióktelepe szerint illetékes területi gazdasági kamarában megilletik a tag jogai, és terhelik a tag kötelezettségei. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet által fizetett tagdíjat az érintett területi gazdasági kamarák között a helyi adókról szóló törvény iparűzési adó megosztási szabályai szerint arányosan meg kell osztani.”

11. § A Gktv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gazdasági kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú tagból álló testületi szerv. Az elnökségnek hivatalból tagja a gazdasági kamara elnöke (alelnökei).”

12. § A Gktv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § Az országos gazdasági kamarában, továbbá - ha az alapszabály így rendelkezik - a területi gazdasági kamarában alelnökök is működnek. Az alelnökök jogkörét az alapszabályban kell meghatározni.”

13. § A Gktv. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő (1)-(3) bekezdések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:

„(1) A titkár a gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll.

(2) Az országos gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető.

(3) A területi gazdasági kamara titkára csak az lehet, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint főjegyzővé kinevezhető, vagy közigazgatási szervnél legalább kétéves gyakorlatot szerzett, vagy közigazgatási alapvizsgával rendelkezik és felsőfokú szakirányú végzettsége van.”

14. § A Gktv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A gazdasági kamara tisztségviselői:]

„a) az elnök és - ha az alapszabály ilyen tisztséget rendszeresít - az alelnökök,”

15. § A Gktv. 53. §-a a következő b) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi b)-c) pontok jelölése c)-d) pontokra változik:

(A gazdasági kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:)

b) az igazgatási szolgáltatási díjakból;”

16. § (1) A Gktv. 54. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tagdíjat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja meg. A tagdíj mértéke nem haladhatja meg a helyi iparűzési adónak a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mértékének 25%-át, azzal, hogy az egy gazdálkodó szervezet által fizetendő tagdíj legkisebb mértéke évi 3000 Ft, legmagasabb mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet.”

(2) A Gktv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A meg nem fizetett tagdíj köztartozás. A tagdíjat - meg nem fizetése esetén - a területi gazdasági kamara adók módjára hajtja be, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával, a területi gazdasági kamara által a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező, fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján.”

(3) A Gktv. 54. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az adóévben esedékes és befizetett gazdasági kamarai tagdíjat a megállapított adójából a gazdálkodó szervezet az adótörvényekben meghatározott mértékig levonhatja.”

17. § A Gktv. 81. §-a után a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § A községi, városi, fővárosi kerületi jegyző az egyéni vállalkozók nevéről, székhelyéről és tevékenységéről az 1998. január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartást átadja az illetékes területi gazdasági kamaráknak.”

18. § (1) A földadóról szóló - többször módosított - 1991. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Fatv.) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Elemi csapás esetét a földhasználó kérelmére a területi agrárkamara igazolja.”

(2) A Fatv. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a károsodott növényből az előző három év egyikében sem volt a gazdálkodónál termelés, a hozamérték kiesését a területi agrárkamara, a megyei Földművelésügyi Hivatal és az APEH megyei igazgatósága által kijelölt egy-egy tagból álló kárbecslő bizottság állapítja meg.”

(3) A Fatv. 7. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hozamértéket összehasonlító áron kell számítani, amely)

c) ezek hiányában az összehasonlító ár, amelyet a gazdálkodó a területi agrárkamarától kérhet meg.”

19. § A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére a gazdasági kamara által elfogadott és az általa nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a gázszolgáltatónál a létesítés előtt igazolni kell.”

20. § A Gktv. 83. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap az illetékes miniszter, hogy a gazdasági kamara közigazgatási eljárása során felmerülő díjat, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartásba vételére, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.”

21. § A Gktv. 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (4)-(6) bekezdései és a 21. §-ának (3)-(4) bekezdései hatályukat vesztik.

22. § Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba azzal, hogy a Gktv. 29. §-ának (6) bekezdésében jelzett összeférhetetlenséget 180 napon belül meg kell szüntetni.


  Vissza az oldal tetejére