Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.15.)

1997. évi CXXXIX. törvény

a menedékjogról * 

Az Országgyűlés az Alkotmány 65. §-ában foglaltak végrehajtása érdekében, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv (a továbbiakban: Genfi Egyezmény) előírásait figyelembe véve, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkében foglaltakra és a nemzetközi gyakorlatra tekintettel, elismerve és igényelve a menekültek segítésében részt vállaló társadalmi szervezetek tevékenységét, az ország humanitárius hagyományainak tiszteletben tartásával a menedékjogról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény célja, hogy meghatározza a Magyar Köztársaság területén nyújtott menedékhez fűződő jogokat és kötelezettségeket, a menekültügyi hatósági eljárás törvényességi garanciáinak megállapításával biztosítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, garantálja a faji, vallási, nemzeti hovatartozás vagy politikai meggyőződés miatti megkülönböztetés tilalmának érvényesülését.

2. § E törvény alkalmazásában

a) menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy (a továbbiakban: külföldi), aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja; feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;

b) menedékes: az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztársaság a Kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesítette, és a menekültügyi hatóság menedékesként elismerte;

c) befogadott: az a külföldi, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, feltéve, hogy a menekültügyi hatóság befogadottként elismerte;

d) biztonságos származási ország: a menekültkénti elismerést kérő állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országra irányadó vélelem, amely szerint ez az ország a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Genfi Egyezményt, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezményt, továbbá az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt alkalmazza, illetőleg a jogrend jellemzői és a törvényesség garanciái miatt nem állhat fenn a nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, politikai meggyőződés, faji, vallási okból való üldözés, kínzás, embertelen, illetőleg megalázó bánásmód veszélye, és amely ország lehetővé teszi független nemzeti és nemzetközi szervezetek számára az emberi jogok érvényesülésének ellenőrzését és felülvizsgálatát;

e) biztonságos harmadik ország: amely a kérelmezőre nézve megfelel a biztonságos származási országot jellemző feltételeknek, és ahol a külföldi a Magyar Köztársaság területére érkezése előtt úgy tartózkodott, letelepedett, átutazott vagy továbbutazott, hogy reá nézve, kérelmére a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát elismerték, vagy az elismerés iránti kérelem benyújtására megvolt a lehetősége, de azzal nem élt; feltéve, hogy ezen ország jogszabályai szerint a külföldi nem küldhető vissza abba az országba, amelyben az üldözésnek, kínzásnak, embertelen, illetőleg megalázó bánásmódnak lenne kitéve;

f) közvetlen családtag: a külföldi házastársa és kiskorú gyermeke, kiskorú kérelmező esetén a szülő;

g) menedékjog: jogcím a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

3. § (1) Kérelmére - a 4. §-ban foglalt kivétellel - a menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki igazolja vagy valószínűsíti, hogy reá nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk A) pontja, valamint B) pontja (1) bekezdésének b) alpontja, továbbá a jegyzőkönyv 1. Cikkének 2. és 3. pontjában foglalt okok miatt a Genfi Egyezmény rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Menekültként - a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok hiányában - kell elismerni azt is, akire nézve a belügyminiszter humanitárius okból, kivételesen méltányosságot gyakorol.

4. § (1) Meg kell tagadni annak a külföldinek a menekültkénti elismerését,

a) akire nézve a Genfi Egyezmény 1. Cikk D), E) vagy F) pontjában szereplő kizáró okok valamelyike fennáll;

b) akinek Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;

c) aki olyan országból érkezett, amely e törvény szerint biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak minősül, és a kérelmező nem bizonyította, hogy reá nézve az az ország nem felel meg a 2. § d)-e) pontjában meghatározott feltételeknek;

d) aki menekültkénti elismerését korábbi kérelme jogerős elutasítása után azonos ténybeli alapon kéri.

(2) Meg lehet tagadni a menekültkénti elismerését annak a külföldinek,

a) aki az üldözését vagy az üldözéstől való félelmét kiváltó körülményeket hazája elhagyását követően azzal a szándékkal idézte elő, hogy menedékjogot kapjon;

b) aki a 16. § a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére ismételten megszegte, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.

5. § A menekült jogállás megszűnik, ha a menekült

a) magyar állampolgárságot szerzett;

b) Magyarországon bevándorlási engedélyt kapott;

c) menekültkénti elismerését a menekültügyi hatóság visszavonta.

6. § (1) A menekültkénti elismerést vissza kell vonni, ha

a) a Genfi Egyezmény 1. Cikk C) és F) pontjában meghatározott feltételek valamelyike fennáll;

b) a menekültkénti elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

c) a menekült magatartása nemzetbiztonsági érdeket sért, amennyiben ez a vélelem a Genfi Egyezmény 32. Cikk (2) bekezdése szerinti eljárás során megalapozottnak bizonyult;

d) a menekült e jogállásáról írásban lemondott.

(2) A menekült jogállásról való lemondás nem vonható vissza.

7. § A menekültkénti elismerés visszavonható, ha

a) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt;

b) a menekültet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték olyan különösen súlyos, szándékos bűncselekmény elkövetése miatt, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyeget.

8. § A 9. §-ban meghatározott kizáró ok hiányában a menekültügyi hatóság menedékesként ismeri el azt a külföldit, aki megfelel a Kormány által meghatározott feltételeknek (22. §).

9. § Menedékesként nem ismerhető el az a kérelmező,

a) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározott bűncselekményt követett el;

b) akinek Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;

c) aki a Magyar Köztársaság területén kívül az országba történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;

d) aki az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

10. § Megszűnik a menedékes jogállás, ha

a) a Magyar Köztársaság által nyújtott védelem időtartama a Kormány döntése szerint lejárt, mert a menedékes származási országában a menekülésre késztető ok megszűnt;

b) a menedékest a menekültügyi hatóság menekültként elismerte;

c) a menedékes Magyarországon bevándorlási engedélyt kapott;

d) a menedékes a Magyar Köztársaság területét végleg elhagyta;

e) a menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság visszavonta.

11. § A menedékeskénti elismerést vissza kell vonni, ha

a) az elismerés feltételei már az elismerő határozat meghozatalakor sem álltak fenn;

b) a menedékes Magyarországon való tartózkodása, tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sért.

12. § A menedékeskénti elismerés visszavonható, ha a menedékes a Magyar Köztársaság területét a menekültügyi hatóság hozzájárulása nélkül elhagyta, vagy megkísérelte elhagyni.

13. § (1) A menekültügyi hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a külföldit befogadottként ismeri el, ha a 2. § c) pontjában meghatározott okból hazájába nem küldhető vissza.

(2) Nem ismerhető el befogadottként,

a) akinek a Magyarországon való tartózkodása nemzetbiztonsági érdeket sért;

b) akiről alapos okkal feltételezhető, hogy béke elleni, háborús vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi egyezményekben meghatározott bűncselekményt követett el;

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek.

(3) A menekültügyi hatóság a befogadottkénti elismerést visszavonja, ha

a) a befogadás alapjául szolgáló ok megszűnt;

b) az elismerés az elbírálás szempontjából lényeges tények elhallgatásával történt;

c) a befogadott ismételten vagy súlyosan megszegte a Magyar Köztársaság törvényeinek betartására irányuló kötelezettségét.

II. Fejezet

AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEKÜLT, A MENEDÉKES
ÉS A BEFOGADOTT JOGÁLLÁSA

14. § (1) A menekültként és a menedékeskénti elismerését kérő külföldinek, illetőleg a menedékesnek és a befogadottnak joga van a Magyar Köztársaság területén való tartózkodáshoz.

(2) A menekült menedékjogot élvez.

A menekültkénti elismerését kérő jogállása

15. § A menekültkénti elismerését kérő jogosult

a) külön jogszabályban meghatározott, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodása jogszerűségét igazoló okmányra;

b) az eljárás ideje alatt a törvényben és kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint szállásra és ellátásra;

c) az eljárás ideje alatt az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával, illetőleg jogi képviseletének biztosítása céljából bármelyik menekültügyi szervezettel való kapcsolat felvételére.

16. § A menekültkénti elismerését kérő

a) a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen köteles tartózkodni;

b) a hatósággal köteles együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ujjlenyomatának, arcképmásának rögzítését, csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálását, számot adni vagyonáról, jövedelméről;

c) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni;

d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.

A menekült jogállása

17. § (1) A menekültet, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

(2) A menekült

a) nem rendelkezik választójoggal;

b) nem hadköteles;

c) nem tölthet be olyan munkakört, illetőleg feladatkört, amelynek ellátását jogszabály magyar állampolgársághoz köti.

18. § A menekült jogosult

a) külön jogszabályban meghatározott személyazonosító igazolványra és a Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra;

b) a törvényben és kormányrendeletben meghatározott körben és feltételek szerint ellátásra, továbbá támogatásra;

c) díjmentes magyar nyelvoktatásban való részvételre.

A menedékeskénti elismerését kérő jogállása

19. § (1) A menedékeskénti elismerését kérő jogosult a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá a törvényben és kormányrendeletben foglalt feltételek szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékeskénti elismerését kérő

a) köteles a hatósági eljárás során a hatósággal együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ujjlenyomatának és arcképmásának rögzítését, ruházatának, járművének és csomagjának átvizsgálását, számot adni jövedelméről, vagyonáról;

b) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni;

c) köteles az eljárás tartama alatt a befogadó állomáson, illetőleg a menekültügyi hatóság által kijelölt más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;

d) a befogadó állomáson való foglalkoztatás kivételével nem vállalhat munkát.

A menedékes jogállása

20. § (1) A menedékes jogosult

a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra;

b) külön engedély nélkül munkavállalásra;

c) a törvényben és kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra.

(2) A menedékes köteles

a) szálláshelyét a menekültügyi hatóságnak bejelenteni;

b) a vagyoni helyzetében, illetőleg jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett, az ellátásra való jogosultság szempontjából meghatározó változást a szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni.

(3) Ha a menedékes nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával, - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el.

A befogadott jogállása

21. § (1) A befogadott jogosult

a) a menekültügyi hatóság által kiállított, személyazonosításra alkalmas, magyarországi tartózkodásra és ellátásra jogosító okmányra, továbbá törvényben vagy kormányrendeletben foglaltak szerint szállásra és ellátásra;

b) a külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint munkavállalásra.

(2) A befogadott köteles

a) a menekültügyi hatóság által számára kijelölt befogadó állomáson, illetőleg más szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni;

b) a Magyar Köztársaság törvényeit megtartani, jogsértéstől tartózkodni, a menekültügyi hatósággal együttműködni;

c) a hatósági eljárás során a hatósággal együttműködni, így különösen: személyes adatait közölni, okmányait átadni, tűrni ruházatának, járművének és csomagjának átvizsgálását, számot adni jövedelméről, vagyonáról;

d) tűrni ujjlenyomatának és arcképmásának rögzítését;

e) egészségügyi szűrésnek, gyógykezelésnek, jogszabályban kötelezően előírt, valamint az illetékes egészségügyi hatóság által megbetegedési veszély esetén elrendelt hiányzó védőoltások pótlásának köteles magát alávetni.

(3) A befogadott a (2) bekezdés d)-e) pontjában meghatározottakra akkor köteles, ha azt az idegenrendészeti vagy a menekültügyi eljárás során még nem teljesítette.

(4) A befogadott - külön jogszabályban foglaltak szerint - egyszeri kiutazásra és visszatérésre jogosító úti okmánnyal látható el.

III. Fejezet

A MENEKÜLTÜGY IRÁNYÍTÁSA ÉS SZERVEZETI RENDSZERE

22. § A Kormány rendelkezik arról, hogy a külföldi megszállás, háború, polgárháború, etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt meghatározott területről tömegesen menekülők csoportját átmeneti időre védelemben kell részesíteni.

23. § A menekültügy ágazati irányítását a belügyminiszter látja el. E feladatkörében

a) létrehozza a menekültügy szervezetrendszerét;

b) kezdeményezi a Kormány 22. §-ban meghatározott döntését;

c) összehangolja a menekültek, a menedékesek és a befogadottak társadalmi beilleszkedésében, ellátásában és támogatásában részt vevő állami szervek együttműködését;

d) segíti a menekültügyben feladatot vállaló társadalmi szervezetek tevékenységének összehangolását.

A központi menekültügyi szerv

24. § A központi menekültügyi szerv

a) ellátja a menekültügyi hatósági és igazgatási tevékenységet;

b) jogosult a menekültügyi eljárás céljából ujjlenyomat és arcképmás rögzítésére a kérelmező csomagjának, ruházatának, járművének átvizsgálására;

c) a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérőt, a menedékest és a befogadottat ellátja személyazonosításra alkalmas és magyarországi tartózkodásra, továbbá ellátásra jogosító okmánnyal;

d) működteti és felügyeli a befogadó állomásokat, megállapítja a befogadó állomáson tartózkodás szabályait;

e) létrehozza és kezeli a központi menekültügyi nyilvántartást;

f) végzi és összehangolja a menekültek, a menedékesek és a befogadottak ellátásával, társadalmi beilleszkedésével, hazatérésével és továbbtelepülésével kapcsolatos igazgatási teendőket;

g) gondoskodik a menekültügy céljára jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználásáról, elszámolásáról;

h) együttműködik a menekültügyben érdekelt állami szervekkel, valamint a nemzetközi menekültügyi és migrációs szervezetekkel, továbbá az érintett hazai társadalmi szervezetekkel és a menekültek szervezeteivel.

A befogadó állomás

25. § (1) A befogadó állomás irányítását a belügyminiszter a központi menekültügyi szerv útján látja el, a szakmai felügyeletet az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek végzik.

(2) Az állomást a központi menekültügyi szerv vezetője által kinevezett igazgató vezeti.

26. § A befogadó állomás feladatainak megoldásában együttműködik a helyi önkormányzatokkal, az érintett állami és társadalmi szervekkel. Az együttműködő szervezeteket tájékoztatja működésének tapasztalatairól.

27. § A befogadó állomás feladata különösen, hogy

a) a hatósági eljárás időtartamára a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerésüket kérők számára elhelyezést és ellátást nyújtson, biztosítsa a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges rendezett körülményeket;

b) ellátást és szállást nyújtson a menekülteknek, a menedékeseknek és a befogadottaknak;

c) megadja menekültek és a menedékesek társadalmi beilleszkedéséhez legszükségesebb támogatást, tájékoztassa őket a közérdekű tudnivalókról, valamint kötelezettségeikről, jogaikról és jogaik érvényesítésének módjáról, segítse elő foglalkoztatásukat;

d) segítse elő a menekültek, a menedékesek és a befogadottak önkéntes hazatérését vagy befogadó harmadik országba távozását.

A menekültügyben közreműködő szervek

28. § A menekültügyi hatóság a jogszabályok keretei között együttműködik

a) a menekültügyi eljárás során a kérelmezőknek jogsegélyt nyújtó, valamint a befogadó állomáson biztosított életkörülmények figyelemmel kísérése, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, továbbá az ellátások és támogatások biztosítása érdekében feladatot vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és személyekkel;

b) a menekültek, a menedékesek és a befogadottak társadalmi beilleszkedését segítő, ellátásukban és támogatásukban szerepet vállaló települési önkormányzat képviselő-testületével, Budapesten a fővárosi közgyűléssel.

29. § A menekült, a menedékes, illetőleg a befogadott lakcíme vagy szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetőleg Budapesten a főjegyző gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott egyes ellátások folyósításáról.

30. § (1) A külön törvényben meghatározott idegenrendészeti hatóságok és nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködnek abban, hogy a menekültügyi eljárás megalapozott és gyors lefolytatásának feltételei rendelkezésre álljanak.

(2) A Rendőrség és a Határőrség idegenrendészeti feladatokat ellátó szerve a menekülésre irányuló szándékát előttük kinyilvánító külföldi

a) meneküléséről és más lényeges körülményekről szóló nyilatkozatát rögzíti, és a nyilatkozatot haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság részére;

b) személyazonosításához szükséges intézkedéseket a nyilatkozattal egyidejűleg végzi, így különösen: a külföldi ujjlenyomatát és arcképmását rögzítik, ruházatát, csomagjait, járművét átvizsgálhatja;

c) elhelyezéséről, illetőleg a legközelebbi befogadó állomásra irányításáról vagy indokolt esetben szállításáról késedelem nélkül gondoskodik;

d) részére az irányítás tényét tartalmazó igazolást állít ki; az igazolás 24 óráig érvényes;

e) irányításának, illetőleg szállításának tényéről a menekültügyi hatóságot és a befogadó állomást egyidejűleg értesíti.

IV. Fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS

Az eljárás általános szabályai

31. § (1) Az eljárás a menekültügyi hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban együtt: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.

(2) A kérelmet a 42. § (1) bekezdésében foglalt esetben az államhatáron történő beléptetésre jelentkezéskor azonnal elő kell terjeszteni.

(3) A szóban előterjesztett kérelmet a menekültügyi hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a menekülésre okot adó tényekre és körülményekre való utalást.

32. § (1) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt a menekültügyi hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről.

(2) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

33. § (1) A kérelmező az eljárásban személyesen részt vesz.

(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.

(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a saját költségén, választása szerint jogi segítséget vegyen igénybe, illetve hogy igénye szerint elfogadja valamely, jogvédelemmel rendszeresen foglalkozó bejegyzett társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét.

(4) Az idegenrendészeti és a menekültügyi hatóságok a védelmet kérőt tájékoztatják jogairól, és arról, hogy az eljárás során jogi segítséget vehet igénybe.

34. § A kérelmezőt a 42. § (1) bekezdésében foglalt esetben azonnal, egyéb esetben a kérelem benyújtását követő 5 napon belül a menekültügyi hatóság köteles meghallgatni.

35. § A menekültügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező

a) meghal;

b) kérelmét írásban visszavonja;

c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja.

36. § A menekültügyi hatóság a külföldit hivatalból ismeri el befogadottként.

37. § Az eljárásban a Nemzetbiztonsági Hivatal szakhatóságként vesz részt.

38. § (1) Az érdemi határozatot a 45. §-ban foglalt kivétellel a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell meghozni, amely határidőt a menekültügyi hatóság vezetője további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A határozatot írásban kell közölni, és a külföldi anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven ki is kell hirdetni.

39. § (1) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A határozat bírósági felülvizsgálatát lehet kérni. A bíróság az eljárás általános szabályai szerint hozott és a rövidített eljárásban hozott határozatról is nemperes eljárásban, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül határoz. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(3) A kérelmet a bírósághoz - a 46. §-ban meghatározottak kivételével - a határozat közlését követő 5 napon belül lehet benyújtani.

40. § A befogadottkénti elismerésről rendelkező határozat meghozatalához vezető körülményeket a menekültügyi hatóság évente felülvizsgálja.

41. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a menekültkénti elismerésre irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében

a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;

b) betekinthet a menekültügyi iratokba, azokról másolatot készíthet;

c) a menekültügyi hatóság megküldi részére a határozatot.

A repülőtéren irányadó szabályok

42. § (1) Az idegenrendészeti hatóság köteles a külföldinek a Magyar Köztársaság területére a Nemzetközi Légiforgalmi Határátkelőhelyen való beléptetése előtt azonnal értesíteni a menekültügyi hatóságot az eljárás megindítása céljából, ha a külföldi e törvényben meghatározott menekülési okra hivatkozik, továbbá biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országból érkezett, és személyazonosságát útlevéllel vagy annak megfelelő más okmánnyal nem tudja igazolni.

(2) Ha az eljárás alapján a menekültkénti vagy menedékeskénti elismerést a menekültügyi hatóság elutasította, a továbbiakban - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A menekültügyi hatóság elutasító határozata ellen a bírósághoz benyújtott jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati kérelmet a bírósághoz a rövidített eljárásra irányadó szabályok szerint lehet benyújtani.

A rövidített eljárás

43. § Rövidített eljárásban kell a kérelmező menekültkénti elismerésére irányuló kérelmét elbírálni, ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Ha a rövidített eljárás során a kérelmező valószínűsíti, hogy a kérelem nem nyilvánvalóan alaptalan, a továbbiakban az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.

44. § A kérelmet nyilvánvalóan alaptalannak kell tekinteni, ha a kérelmező

a) kérelmében nem utal a hazájában fennálló üldöztetésre vagy az attól való félelmére;

b) a menekültügyi eljárás során személyazonosságát vagy állampolgárságát, a menedékkérés okát illetően a nyilatkozatot megtagadta;

c) a személyazonosságára, állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltat, továbbá hamis vagy meghamisított okmányt szándékosan felhasznál, és annak valótlan tartalmához ragaszkodik.

45. § A rövidített eljárásban a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 7 napon belül kell meghozni.

46. § A rövidített eljárásban hozott határozat felülvizsgálatát a bíróságtól a határozat közlését követő 3 napon belül lehet kérni.

47. § (1) A menekültügyi eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben foglaltakat e fejezetben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A menekültügyi eljárás alatt az idegenrendészeti eljárást nem kell felfüggeszteni, de az idegenrendészeti eljárásban hozott határozatot - jogszabályban meghatározott kivétellel - a menekültügyi hatóság érdemi döntéséig nem lehet végrehajtani.

V. Fejezet

ELLÁTÁS, TÁMOGATÁS, KÖLTSÉGVISELÉS RENDJE

Az ellátások és támogatások

48. § (1) A menekült beilleszkedéséhez, továbbá a kérelmező, a menedékes és a befogadott alapvető létfeltételeinek megteremtéséhez jogosult az e törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátásokra és támogatásokra.

(2) Az ellátások és támogatások csoportjai:

a) személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások,

b) pénzbeli ellátások,

c) pénzbeli támogatások.

(3) A központi menekültügyi szerv a menedékes egészségügyi szolgáltatásainak biztosítására - a külön törvény alapján az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő külföldi állampolgárt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint megillető egészségügyi szolgáltatások körére kiterjedően - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral megállapodást köthet. A megállapodás alapján a központi menekültügyi szervet terhelő havi járulék összege a megállapodással érintett menedékesek után fejenként a külön törvény szerinti minimálbér összegének 30 százaléka.

(4) A kérelmező, a befogadott és a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hatálya alatt nem álló menedékes a Kormány rendeletében meghatározott egészségügyi ellátásokra térítésmentesen jogosult.

(5) Az ellátások és támogatások egyes formáit, biztosításának és térítésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

A költségviselés rendje

49. § Az Országgyűlés

a) a központi menekültügyi szerv, a befogadó állomások és más szálláshelyek létesítési, fejlesztési, fenntartási és működési költségeinek,

b) a kérelmező, a menekült, a menedékes és a befogadott ellátásának, támogatásának biztosításához, továbbá a szállításhoz szükséges eszközök beszerzési, működtetési költségeinek,

c) az egyes ellátások és támogatások költségének megtérítésével összefüggő kiadások,

d) a menekült magyar nyelvi oktatásával összefüggő kiadások,

e) a nemzetközi menekültügyi szervezet tagságával járó tagsági díj és hozzájárulás,

f) az eljárással összefüggő, így különösen: a személyazonosítás, az adatnyilvántartás és -kezelés, a tolmács, továbbá a szakértő költségeinek,

g) az idegenrendészeti hatóságok menekültügyi eljárással összefüggő költségeinek, ezen belül a tolmácsnak, az ujjlenyomat és arcképmás rögzítésének, a kérelmező utaztatásának és ellátásának költsége

fedezetét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény a Belügyminisztérium fejezetében biztosítja.

VI. Fejezet

ADATKEZELÉS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

A menekültügyi nyilvántartás fogalma és tartalma

50. § (1) A menekültügyi nyilvántartás olyan központi hatósági nyilvántartás, amely a menekültek, a menedékesek, a befogadottak, továbbá a kérelmezők - hivatalból indult eljárás esetén az érintett külföldi - (a továbbiakban együtt: külföldi) személyes adatait, a tartózkodásukkal, az őket megillető ellátással összefüggő adatokat, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.

(2) A nyilvántartást a központi menekültügyi szerv, az 51. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt adat tekintetében a Belügyminisztériumnak a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény felhatalmazása alapján kijelölt szerve vezeti.

(3) A nyilvántartás feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása a menekült, a menedékes, illetőleg a befogadott jogállás fennállásának megállapítása, illetőleg az ahhoz fűződő jogosultságok biztosítása céljából.

51. § (1) A nyilvántartás a külföldi következő adatait tartalmazza:

a) a személyazonosító adatait (nevét, korábbi nevét, álnevét, jelenlegi és korábbi állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, menekült esetén személyi azonosítóját), anyja nevét és fényképét;

b) családi állapotát, foglalkozását, iskolai végzettségét;

c) szálláshelyét, tartózkodási helyét, lakcímét;

d) az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti ország nevét;

e) nemzeti, nemzetiségi hovatartozására, vallási meggyőződésére vonatkozó adatok közül azt, amelyre kérelmének indokolásában hivatkozott;

f) a személyazonossági és úti okmányainak adatait (az okmány azonossági jelét és számát, érvényességi időtartamát, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);

g) a vele együtt érkező közeli hozzátartozók személyazonosító adatait és a magyarországi tartózkodás jogcímét;

h) ujjlenyomatát.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a törvényben és kormányrendeletben meghatározott ellátás biztosítása érdekében a külföldi jövedelmi, vagyoni helyzetére vonatkozó olyan adatokat, amelyeket az érintett nyilatkozata vagy az általa szolgáltatott irat tartalmazott, továbbá a folyósított támogatás adatait.

(3) A központi menekültügyi szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem elutasításától, illetőleg az elismerés megszűnésétől számított tíz évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a jogosultság megszűnésétől, illetőleg a visszatérítendő támogatás teljesítésétől vagy a követelés elévülésétől számított öt évig kezeli.

52. § (1) A befogadó állomás nyilvántartást vezet

a) az állomáson elhelyezettek 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosító adatairól;

b) az állomás által nyújtott támogatás mértékéről és időtartamáról.

(2) Az érintett külföldi adatait az állomás végleges elhagyását követő egy évig kell kezelni.

53. § (1) A menekült, a menedékes, illetőleg a befogadott lakcíme (tartózkodási helye, szálláshelye) szerint illetékes jegyző nyilvántartást vezet a hatáskörébe tartozó támogatásra jogosult

a) 51. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyazonosító adatairól;

b) lakcíméről, tartózkodási helyéről;

c) a folyósított támogatás összegéről;

d) a folyósítás időpontjáról, visszatérítendő támogatás esetén a törlesztési határidőről.

(2) A támogatást folyósító szervek adatkezelést végezhetnek a külföldivel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók kereseti és vagyoni viszonyairól, amennyiben a támogatás feltételeinek fennállása ennek alapján állapítható meg.

(3) A támogatást folyósító szervek adatszolgáltatásra kötelezettek a menekültügyi hatóságnak, valamint az adatok igénylésére törvényben feljogosított szerveknek.

(4) A támogatást folyósító szervek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatokat az érintett támogatásra jogosultságának, illetőleg a visszafizetési kötelezettsége fennállásáig kezelhetik.

54. § A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatásához adatokat igényelhet

a) a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartásából;

b) a beutazási és tartózkodási tilalom alatt állók nyilvántartását vezető adatkezelő szervtől;

c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából;

d) a fogvatartottak nyilvántartását kezelő szervtől;

e) a nemzetközi szerződés alapján a külföldi bűnüldöző, idegenrendészeti és menekültügyi szervektől, illetőleg ilyen nemzetközi szervezetektől.

Adatszolgáltatás

55. § (1) Adatigénylő szerv a nyomozó hatóság, idegenrendészeti feladatai ellátása körében a rendőrség, a határőrség, a közigazgatási hivatal, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, a közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság és a jogszabály, illetőleg szerződés alapján támogatást folyósító szervek.

(2) A központi menekültügyi szerv a menekültként történő elismerésről - az érintett személyazonosító adatainak közlésével - tájékoztatja a polgárok személyi adatai és lakcíme nyilvántartásának központi szervét a nyilvántartásba történő felvétel, illetőleg személyazonosító igazolvánnyal és személyi azonosítóval történő ellátás céljából.

(3) Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók és azokból személyazonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célra adatok szolgáltathatók. Az 51. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.

(4) Az 51. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat csak a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 84. §-ának i)-m) pontjaiban meghatározott bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy ellen induló büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, valamint törvényben meghatározottak szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok és a menekültügyben hozott közigazgatási határozatot felülvizsgáló bíróság részére adható át.

56. § A menekültkénti, a menedékeskénti és a befogadottkénti elismeréssel összefüggő iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a központi menekültügyi szerv gondoskodik.

Nemzetközi adatátadás

57. § A központi menekültügyi szerv - nemzetközi szerződés alapján - adatot szolgáltat más államok és nemzetközi szervezetek illetékes szerveinek a következő adatok tekintetében:

a) a menekültügy területén alkalmazandó jogszabályok és gyakorlat;

b) a külföldiek havi érkezésére és állampolgárság szerinti megoszlásukra vonatkozó statisztikai adatok. Ez utóbbi adatokat nemzetközi megállapodás alapján az Európai Közösségek Bizottsága által kijelölt szerv és az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága részére is átadja;

c) a menedék iránti kérelmek újabb tendenciájára vonatkozó általános jellegű információk;

d) a külföldi származási országa vagy a korábbi tartózkodása szerinti ország helyzetére vonatkozó általános tájékoztatások.

58. § (1) A központi menekültügyi szerv nemzetközi szerződés alapján - a külföldi származási országa kivételével - más államok illetékes szerveinek és az Egyesült Nemzetek Szervezte Menekültügyi Főbiztosságának kérelmére közöl minden olyan információt, amely szükséges a menedék iránti kérelem elbírálásához.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információ tartalmazhatja:

a) a külföldire vonatkozó személyes adatokat (név, esetleg a korábbi név, álnév, jelenlegi és korábbi állampolgárság, születési hely és idő);

b) a személyazonossági és úti okmányok adatait (azonossági jel és szám, érvényességi időtartam, a kiállítás időpontja, a kiállító hatóság neve, a kiállítás helye);

c) a kérelmező személyazonosságának megállapításához szükséges más adatokat;

d) más állam által kiállított tartózkodási engedélyre vagy vízumra vonatkozó adatokat;

e) a kérelem benyújtásának helyét;

f) a korábbi menedék iránti kérelem benyújtásának időpontját, a jelenlegi kérelem benyújtásának időpontját, az eljárás állását, illetőleg az érdemi határozat tartalmát;

g) a büntetőjogi felelősségrevonásra vonatkozó adatokat.

(3) Azokat az indokokat, amelyekre a külföldi kérelme alátámasztásául hivatkozott, csak írásbeli hozzájárulásával lehet közölni.

(4) Az (1) bekezdésben felhatalmazott szervek kivételével külföldi szerv vagy személy részére személyes adat csak az érintett által írásban adott hozzájárulás alapján adható át. Az érintettet a felhasználás céljáról előzetesen tájékoztatni kell.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.

(2) A menekültügyi hatóság menekültként ismeri el azt a magyarországi szálláshellyel rendelkező külföldit, akire nézve a Genfi Egyezmény alkalmazhatóságát az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Budapesti Irodája e törvény hatálybalépéséig megállapította; feltéve, hogy az érintett menekültkénti elismerését e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kéri.

(3) A törvény 61. §-ának (3)-(5) bekezdésében, valamint (7)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(4) Ahol jogszabály ideiglenes menedéket élvezőt említ, azon a menedékest kell érteni.

(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a menekültként elismert személyek jogállásáról szóló 1989. évi 19. törvényerejű rendelet, továbbá a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott Egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet 3. §-a, továbbá a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény 64. §-a (1) bekezdésének g) pontja hatályát veszti.

Felhatalmazó szabályok

60. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a menekültügyi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, a közegészségügyi szabályokat, továbbá a menedékesekre irányadó és az általános szabályoktól eltérő eljárási rendelkezéseket;

b) a beilleszkedésre, az ellátások és támogatások fajtáira, feltételeire, továbbá igénybevételük költségeinek megtérítésére irányadó szabályokat;

c) a kérelmező, a menekült, a menedékes és a befogadott okmányainak fajtáit és azok adattartalmát.

(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben

a) gondoskodjon a menekültügy szervezeti rendszerének létrehozásáról, megállapítsa feladatait és működési rendjének szabályait;

b) megállapítsa a menekültkénti, menedékeskénti, továbbá a befogadottkénti elismeréssel és az ellátással összefüggő adatok, valamint iratok kezelésére irányadó rendelkezéseket;

c) az érintett miniszterekkel egyetértésben a befogadó állomás részletes feladatait és működési rendjét meghatározza.

Módosuló szabályok

61. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) Meg kell tagadni a menekült kiadatását, kivéve, ha azt a menedékjogról szóló törvényben meghatározott biztonságos harmadik ország kéri.

(2) A menedékes, a befogadott, valamint a menekültkénti, illetőleg menedékeskénti elismerését kérő külföldi annak az államnak, ahonnan elmenekült, nem adható ki.”

(2) A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény hatálya nem terjed ki e jogállásának fennállásáig arra a külföldire, akit a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként vagy befogadottként elismert, kivéve, ha a külföldi bevándorlási engedély iránti kérelmet nyújtott be. Ha a külföldi menekültkénti vagy menedékeskénti elismerése iránti kérelmet nyújt be, az idegenrendészeti eljárás során hozott ügydöntő határozat a kérelem jogerős elutasításáig nem hajtható végre.”

(3) Az Idtv. 17. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel alól felmentést kaphat az a külföldi,]

„b) aki magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, vagy akinek felmenője magyar állampolgár volt.”

(4) Az Idtv. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bevándorlás iránti kérelem az előírt formanyomtatványon személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén nagykorú családtag [17. § (5) bekezdés] által a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatalnál (a továbbiakban: közigazgatási hivatal), vagy a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél nyújtható be.”

(5) Az Idtv. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bevándorlási kérelem ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség szakhatóságként véleményt nyilvánít.”

(6) Az Idtv. 32. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem irányítható vissza, illetőleg nem utasítható ki a külföldi olyan országba vagy olyan terület határára, ahol faji, vallási okból, nemzeti, társadalmi hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldözés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve kiutasított külföldi kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Ezen okok fennállását a menekültügyi hatóság állapítja meg.”

(7) Az Idtv. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában idegenrendészeti hatóság az e törvényben hatósági és intézkedési jogkörrel felruházott rendőrség határőrség, vám- és pénzügyőrség, közigazgatási hivatal és a vízumkiadó szerv.”

(8) Az Idtv. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás alapján az adatkezelő szerv névjegyzéket készít, és azzal ellátja - a vám- és pénzügyőrség, valamint a közigazgatási hivatal kivételével - az idegenrendészeti hatóságot.”

(9) Az Idtv. 56. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont megjelölése e) pontra változik:

[Az adatkezelő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból az alábbi szerveknek szolgáltat adatot:]

„d) a közigazgatási hivatalnak,”

(10) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére jogosultak)

„j) az idegenrendészeti szerv és a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;”

(11) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„e) a központi menekültügyi szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához.”


  Vissza az oldal tetejére