Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.18.)

1997. évi CXLV. törvény

a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról * 

A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével szabályozza a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát.

Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A cég

1. § (1) A cég az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], illetve egyéb gazdálkodó jogalany (a továbbiakban együtt: jogalany), amely - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. Törvény más célra alapított jogalany cégnyilvántartásba való bejegyzését is előírhatja.

(2) A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

2. § (1) A cégnyilvántartásban az 1. §-ban meghatározott jogalany akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.

(2) Az a cég, amelynek bejegyzése nem kötelező, bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlését.

A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége

3. § (1) A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget - a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).

(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok teljes körűen nyilvánosak, azokat - ideértve a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat is, amennyiben a cégbíróság az 54. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést hozott - bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet. Teljeskörűen nyilvános a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell.

(3) A cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen. A cégbizonyítvány pedig - a kérelemtől függően - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

(4) A cégbíróságon a létesítő okiratról, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegéről, valamint a letétbe helyezett, a számviteli törvény szerinti beszámolóról is kérhető hiteles másolat.

4. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium a szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól ad kérelemre tájékoztatást. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A 3. § (3) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a Szolgálat is jogosult.

(2) A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, illetve hiteles másolatot ad a cégek számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti - közzététel céljából a Szolgálathoz megküldött, és ott számítógépen rögzített - éves beszámolóiról is, egyben biztosítja a beszámolókba való betekintést.

5. § (1) A Szolgálattól a cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történő szolgáltatása is kérhető.

(2) Ha a csoportosított cégadatok valamely személy cégtulajdonosi minőségére, cégjegyzési jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelő bizottsági tagságot, ez a céginformáció csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség vagy közigazgatási szerv külön törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez, illetve más információt kérőnek az adott cégformára vonatkozó, törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információt kérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

(3) A Szolgálat a (2) bekezdésben meghatározott esetben a céginformáció iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles a számítógépes rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az adattal rendelkezőt az adatszolgáltatás időpontjáról, jogcíméről, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyéről - ha törvény másként nem rendelkezik - tájékoztathassa.

(4) A (3) bekezdésben említett tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.

6. § (1) A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a kamarák és a bírósági végrehajtók, valamint közigazgatási szervek részére - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni a Szolgálat részére, feltéve, hogy a céginformációt számítógépes hálózat útján kérik. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - térítést köteles fizetni.

(2) A Szolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő költségtérítés mértékét az igazságügyminiszter rendeletben állapítja meg.

A cégekre vonatkozó közlemények közzététele

7. § (1) A cégjegyzék adatait, illetve azok változásait - ideértve a cég törlését is - a cégbíróság a Cégközlönyben, az Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában hozza nyilvánosságra, annak feltüntetésével, hogy a cégjegyzék adatai az igazolásukra szolgáló okiratok alapján kerültek bejegyzésre, illetve közzétételre és a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetőek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, törvényben meghatározott esetben a Cégközlönyben közleményként kell közzétenni

a) a cégbíróság cégre vonatkozó egyéb végzéseinek a rendelkező részét,

b) más bíróság cégre vonatkozó határozatainak a rendelkező részét,

c) azokat a közleményeket, amelyeknek közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontja értelmében a Cégközlönyben közzétételre kerül:

a) a cég bejegyzése iránti eljárás megszüntetése,

b) a cég bejegyzése iránti kérelem elutasítása,

c) a cég bejegyzését elrendelő végzés hatályon kívül helyezése,

d) a cég működésének felfüggesztése,

e) a hivatalbóli törlési eljárás megindítása és befejezése, amennyiben a cég törlésére nem kerül sor,

f) a végelszámolás megindulása és befejezése, amennyiben a cég törlésére nem kerül sor,

g) a csődeljárás kezdete és befejezése,

h) a felszámolás kezdete és befejezése,

i) törvényben meghatározott más határozat.

(4) A (3) bekezdés a)-f) pontjában foglaltak közzétételéről a cégbíróság, a g)-h) pontban foglaltak közzétételéről pedig a csőd-, illetve a felszámolási ügyben eljáró bíróság gondoskodik.

8. § (1) Ha a közlemény Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a céget kötelezi, a közlemény szövegét az Igazságügyi Minisztériumhoz kell megküldeni, a közzétételi költségtérítés befizetésének igazolásával együtt.

(2) Ha a közlemény tartalma nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek, az Igazságügyi Minisztérium erre a céget a közzététel előtt figyelmezteti. Ha a közlemény szövegében a figyelmeztetés ellenére nem történik módosítás, a Cégközlönyben az Igazságügyi Minisztérium feltünteti, hogy a közleményt figyelmeztetés ellenére jelentették meg.

(3) A közlemény megjelenéséről a céget a Cégközlöny a közlemény szövegének utolsó megjelenését követő 8 napon belül a közlemény(ek) levonatának megküldésével értesíti.

9. § (1) A 7. § szerinti - a törvényi előírásoknak megfelelő - közleményeket a Cégközlönynek az Igazságügyi Minisztériumba történt érkezést követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hoznia.

(2) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételének és költségtérítésének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendeletben határozza meg.

10. § (1) A cég a cégjegyzékben bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő - az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő 16. napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetősége.

(2) Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

(3) A cég - a jóhiszemű személlyel szemben - nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a cégjegyzékbe bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak.

A cégbíróság

11. § (1) A céget a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván.

(2) A cégbejegyzésre és a céggel kapcsolatos - e törvényben meghatározott - egyéb eljárások lefolytatására a 34-38. §-ban foglalt eltéréssel az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van.

(3) A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete központi ügyintézésének helye is.

A cégjegyzék

12. § (1) A cégre vonatkozó - e törvényben meghatározott - adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza

a) a cég cégjegyzékszámát,

b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét,

c) a cég nevét,

d) a cég székhelyét,

e) a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét,

f) a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint,

g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét,

h) a cégjegyzés módját,

i) a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét,

j) a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát, valamint statisztikai számjelét,

k) a cégbejegyzés időpontját.

(2) A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza

a) a cég rövidített nevét,

b) a cég idegen nyelvű elnevezését,

c) a cég telephelyét,

d) a cég fióktelepét,

e) meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját,

f) a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzék számát,

g) a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét),

h) a felügyelő bizottsági tagok nevét és lakóhelyét,

i) annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja.

(3) A cégjegyzékben fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is:

a) a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését,

b) a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),

c) a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét),

d) a cég működésének felfüggesztését,

e) a cég megszűntnek nyilvánítását,

f) a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését,

g) a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és befejezését,

h) a tag kizárása iránti perindítást és a per befejezését,

i) kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét.

(4) A cégbíróság a perben eljáró bíróság értesítése alapján jegyzi be a (3) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott adatokat. A (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat pedig - külföldi székhelyű vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás kivételével - a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság rögzíti a cégjegyzékben - a számítógépes rendszer útján - a csődeljárásra, illetve a felszámolási eljárásra vonatkozó jogerős végzésének megfelelően.

13. § A cégjegyzék cégformánként, a 12. §-ban meghatározottakon túlmenően az alábbi adatokat is tartalmazza:

(1) közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség) esetében a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét);

(2) betéti társaság esetében

a) a társaság beltagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a társaság kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

c) a társaság kültagjai betétjének együttes összegét;

(3) közös vállalat esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

(4) korlátolt felelősségű társaság esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

c) ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;

(5) részvénytársaság esetében

a) azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik,

b) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét,

c) részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét,

d) ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza,

e) a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét,

f) a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét,

g) a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét,

h) a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét,

i) egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt;

(6) egyesülés esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását;

(7) közhasznú társaság esetében

a) a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét),

b) a társaság közhasznúnak minősülő tevékenységét,

c) azt a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezetet, amellyel a társaság a közhasznú tevékenység folytatására szerződést kötött;

(8) egyéni cég esetében a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét;

(9) külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében

a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzék számát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

c) a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);

(10) külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében

a) a külföldi vállalkozás nevét, cégformáját, cégjegyzék számát (nyilvántartási számát) és székhelyét,

b) a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, illetve hatóság megnevezését és székhelyét,

c) a külföldi vállalkozás vezető tisztségviselőinek nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét);

(11) oktatói munkaközösség esetében a cég típusát, a cég tagjainak nevét, lakóhelyét;

(12) vízgazdálkodási társulat esetében

a) a társulat típusát (vízitársulat vagy víziközmű-társulat)

b) az ellenőrző bizottsági tagok nevét és lakóhelyét;

(13) vállalat esetében

a) a vállalat típusát,

b) a vállalat irányítási formáját.

14. § (1) A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzéknek tartalmaznia kell e személy anyjának leánykori nevét is.

(2) Ha a cég tagja cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, fel kell tüntetni annak cégjegyzékszámát is.

A cégnév

15. § (1) A cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.

(2) A cégnév vezérszót is tartalmazhat. A vezérszó olyan kifejezés vagy mozaikszó, amely a cégnévben az első helyen áll, és elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését.

(3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.

(4) A cégnévben (vezérszóban) a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve is szerepelhet. Külföldi cég magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a vállalkozás nevét a cégnévben fel kell tüntetni.

(5) A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.

(6) A történelem kiemelkedő személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni.

(7) A cégbejegyzési eljárás alatt a bejegyzést kérőnek a cégnevet (rövidített nevet) „bejegyzés alatt” („b.a”) toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig a cégnek a nevét „felszámolás alatt” („f.a”) és „végelszámolás alatt” („v.a”) toldattal kell használnia.

(8) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén a cégnévben azonos tevékenységet feltüntető más cég elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. Két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be. Ez a rendelkezés nem érinti a cégtulajdonosnak, illetve a tagoknak azt a jogát, hogy nevüket a cégnévben vezérszóként feltüntethessék. A Szolgálat - kérelemre - a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt felvilágosítást ad arról, hogy a választott elnevezés a kérelem időpontjában különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett más cég elnevezésétől.

Székhely, telephely, fióktelep

16. § (1) A cég székhelye - ideértve a 11. § (3) bekezdésében foglalt esetet is - a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie.

(2) A cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység gyakorlásának helye, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más városban vagy községben - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye és telephelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.

(3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.

A cégjegyzés

17. § (1) A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság.

(2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan vagy mással együttesen - jegyezheti a céget.

(3) Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

18. § (1) A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) tartalmazza.

(2) A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon - a létesítő okiratban foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.

A cégjegyzék adataira vonatkozó egyéb szabályok

19. § (1) A lakóhelyet, illetve székhelyet az irányítószám, helység, utca, házszám (helyrajzi szám) feltüntetésével kell megjelölni. Külföldi lakóhely, illetve székhely esetében az ország betűjelét is fel kell tüntetni. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett külföldi személy Magyarországon is rendelkezik lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, a cégjegyzéknek az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. Ennek hiányában pedig a 23. § (2) bekezdése szerinti kézbesítési megbízott adatait kell a cégjegyzékben feltüntetni.

(2) A 12. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott jegyzett tőkét - vámszabadterületen működő cég kivételével - forintban, forintra kerekítve kell meghatározni. Ha a cégbejegyzést követően a cég jegyzett tőkéjének mértéke megváltozik, a cégjegyzék a továbbiakban a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét már nem tünteti fel.

(3) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a cégjegyzékben fel kell tüntetni annak a tagjának, vezető tisztségviselőjének, illetve munkavállalójának nevét, valamint lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.

A cégbejegyzési eljárás közös szabályai

20. § (1) A cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(2) Az eljárás során az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye.

21. § (1) A cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kérelemre történik.

(2) A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A cégbejegyzési kérelem benyújtása

22. § (1) Kötelező cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje - ha törvény kivételt nem tesz - a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 nap. Ha a cég alapításához hatósági engedély szükséges, a 30 napos határidőt az engedély kézhezvételétől kell számítani.

(2) A cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét késedelmesen teljesíti.

(3) A cég bejegyzésére irányuló kérelmet a cégformának megfelelő, a cég képviselője által aláírt nyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a 12-14. § előírja, és amelyeket a bíróság nem hivatalból jegyez be a cégjegyzékbe.

(4) A cégbejegyzési kérelem nyomtatvány helyett a cég adatait tartalmazó mágneslemezen is benyújtható, azonban a mágneslemezen szereplő adatoknak a cég képviselője által aláírt, kinyomtatott példányát is mellékelni kell.

(5) A bejegyzési kérelem és mellékletei - külön törvényben meghatározott feltételek szerint és módon - elektronikus okirat formájában, számítógépes hálózat útján is továbbítható a cégbírósághoz. Ebben az esetben a cégbíróság az iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.

23. § (1) A cégbejegyzési kérelemhez valamennyi cég esetében, illetve cégformánként csatolni kell e törvény melléklete szerinti okiratokat. A cégjegyzékbe bejegyzésre kerülő egyes adatok igazolása jogi személyiségű cég esetében további okiratok csatolását is szükségessé teheti, illetve okiratok benyújtását más törvény is előírhatja.

(2) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő külföldi személy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezik, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazásának elfogadását tartalmazó okiratot.

(3) Ha a cég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cégbírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság nem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi.

(4) A bejegyzési kérelmet egy példányban kell benyújtani, a mellékletek pedig fajtánként legalább egy, de legfeljebb öt példányban nyújthatók be a cégbírósághoz. A mellékletek egy eredeti példánya a cégbejegyzést követően a cégiratok között marad, a cég létesítésére vonatkozó okirat, illetve az aláírási címpéldányok esetleges további példányait pedig a cégbíróság - bejegyzési záradékkal ellátva - a cégbejegyzésre vonatkozó végzéssel együtt kézbesíti a bejegyzést kérőnek.

24. § A cég bejegyzésére irányuló kérelmet postai küldeményként kell feladni, vagy - a 34-38. §-ban foglalt eltéréssel - a bejegyezni kért cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell benyújtani.

25. § (1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzíteni kell, egyidejűleg a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően a cégnek az iratain fel kell tüntetnie. Ugyanakkor a cégbíróság a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát, valamint statisztikai számjelét. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani.

(2) A bejegyzési kérelem érkezését követő két napon belül a bejegyzési kérelemnek az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő valamennyi további adatát a számítógépen ugyancsak rögzíteni kell. A bejegyzési kérelem adatai mellett a „bejegyzés alatt” megjegyzést kell feltüntetni. A bejegyzési kérelem adatait a cégbíróság számítógépes úton továbbítja az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára.

A cégbejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatás nélküli elutasítása

26. § (1) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet a 25. §-ban foglaltakat követően megvizsgálja abból a szempontból, hogy ahhoz valamennyi, e törvény mellékletében felsorolt okiratot csatolták-e, és megfizették-e a törvény által meghatározott eljárási illetéket.

(2) Ha a bejegyzési kérelemhez az (1) bekezdés szerinti okiratokat nem csatolták vagy azok hiányosak, az illetéket nem vagy csak részben fizették meg, a cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet a benyújtásától számított 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) A (1)-(2) bekezdés szerinti eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése értelmében - jogtechnikus (a továbbiakban együtt: bírósági ügyintéző) is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.

(4) Ha a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő, illetve a bejegyzési kérelem előterjesztésére megállapított 30 napos határidő elmulasztása miatti, a 22. § (2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak és a korábbi eljárás során benyújtott okiratokat ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez.

A cégbejegyzési kérelemmel kapcsolatos egyéb rendelkezések

27. § A bejegyzési kérelem visszavonása esetén a cégbíróság az eljárást megszünteti.

28. § A bejegyezni kért adat - a 30. § (2)-(3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával válik hatályossá.

A változás bejegyzési eljárás közös szabályai

29. § (1) A cég bejegyzett adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelmet - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a változástól számított 30 napon belül kell előterjeszteni a cégbíróságnál.

(2) A létesítő okirat módosítását a változás bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak abban az esetben is, ha a változás a cégjegyzéknek csak a 12. § (1) bekezdése e) pontja szerinti adatát érinti. A létesítő okirat módosítása esetén minden esetben csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is.

(3) Ha a változás a cég székhelyét (telephelyét, fióktelepét) vagy tevékenységi körét érinti, a létesítő okirat módosítása a cég legfőbb szervének ülésén felvett jegyzőkönyvbe foglalható. Ebben az esetben a módosítást a jogi képviselő, illetve a közjegyző az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton ellenjegyzi, illetve hitelesíti. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az ellenjegyzés, illetve hitelesítés az okirat mely pontjaira vonatkozik.

(4) Jogi személyiségű cég a jegyzett tőke mértékének változását a változástól számított 60 napon belül köteles bejelenteni a cégbíróságnál.

(5) A cég tevékenységi körének változása esetén e változást illeték megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

30. § (1) A változás bejegyzési eljárásra - ideértve a cég kérelemre történő törlése iránti eljárást is - a cégbejegyzési eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak.

(2) A cég székhelyét (telephelyét, fióktelepét), valamint a cég tagjait (tulajdonosait), a vezető tisztségviselőket, a felügyelő bizottság tagjait, illetve a könyvvizsgáló személyét érintő változás a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezés irányadó arra az esetre is, ha a cégnek a változás következtében csak egyetlen cégjegyzésre jogosultja marad, ugyanakkor a cégjegyzés módja a cégjegyzék értelmében együttes. Ebben az esetben a cégjegyzés módjának önálló cégjegyzésre történő változása a változás időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá.

31. § (1) A cégnek változásként be kell jelentenie a cégbíróságnak a végelszámolás megindítását, a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), illetve a végelszámolás befejezését, és egyben kérnie kell a cégjegyzékből való törlését is.

(2) Ha a cégbíróság a céget a cégjegyzékből kérelemre törli, a törlés időpontja mellett a törlés módját is feltünteti a cégjegyzékben, „a cég kérelemre törölve” megjegyzéssel.

32. § (1) Felszámolás alatt álló cég esetében - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás *  magyarországi fióktelepét is - a változásokat, így a felszámoló szervezet által kijelölt, a felszámolás alatt álló cégnél cégjegyzési joggal rendelkező személy nevét és lakóhelyét a felszámoló jelenti be a cégbíróságnak, egyben csatolja e személy aláírási címpéldányát is.

(2) A felszámolási eljárás befejezését követően a cégbíróság hivatalból törli a céget és a törlés időpontja mellett a törlés módját is feltünteti a cégjegyzékben, „a cég hivatalból törölve” megjegyzéssel.

(3) Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a cégnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás.

33. § (1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének megszüntetése iránti kérelmet a cégnek változásként kell a cégbírósághoz benyújtania.

(2) A fióktelep törlésére - amennyiben a fióktelep nem fizetésképtelen - végelszámolás elrendelése nélkül kerül sor, azt követően, hogy a cég a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.

(3) Ha a külföldi székhelyű vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel a fióktelep nem kérte az (1)-(2) bekezdés szerint a megszüntetését, illetve a törlését, a cégbíróság a fióktelepét hivatalból törli a cégnyilvántartásból.

(4) A (1)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviseletének törlésére is.

34. § (1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezését mint változást a korábbi székhely szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni. A cégbíróság - a székhelyváltozást megelőző változás bejegyzési kérelmek elbírálása után - intézkedik az áttételről.

(2) A cégbíróság az eredeti cégiratokat megküldi a cég új székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg a cégnyilvántartásban az áttétel tényét rögzíti.

(3) A cég új székhelye szerint illetékes cégbíróság a cégjegyzék adatait a számítógépes rendszer útján veszi át a korábbi székhely szerint illetékes cégbíróságtól.

35. § A cégbíróság a cég bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy cégjegyzékben nyilvántartott tevékenységi körének megváltoztatásáról, valamint az eljárás megszüntetéséről, illetve a bejegyzési kérelem elutasításáról értesíti az érintett kamarát, adóhatóságot, a cég társadalombiztosítási folyószámla számát megállapító szervezetet, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.

A cégek átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás

36. § (1) A cég átalakulását a létesítő okirat aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 60 napon belül kell bejelenteni a jogelőd cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak. Ezzel egyidejűleg kérni kell a jogelőd cég törlését is.

(2) Az átalakulásról a jogelőd cég székhelye szerinti cégbíróság dönt. A cégbíróság a jogelőd céget - a jogutódra történő utalással - törli, egyúttal a jogutód céget a cégjegyzékbe bejegyzi. Ezt követően szükség szerint rendelkezik a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbírósághoz való áttételről.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárás irányadó a cégek szétválás formájában megvalósuló átalakulására is, azzal az eltéréssel, hogy kiválás esetében a jogelőd cég törlésére nem kerül sor.

37. § (1) Az összeolvadás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon kell előterjeszteni az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított 60 napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd cégek törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi összeolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.

(2) Ha az összeolvadó cégek székhelye a jogutód cégtől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, a jogutód cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a jogelőd(ök) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak a jogutód cég székhelye szerinti cégbírósághoz való áttételről. Ezt megelőzően soron kívül döntenie kell a még folyamatban lévő változás bejegyzési kérelmekről.

(3) Az összeolvadás bejegyzésére a jogutód cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. Ez a cégbíróság jegyzi be a jogutód céget, és egyben törli a jogelődöket a cégjegyzékből, a jogutódra történő utalással.

38. § (1) A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróságon kell előterjeszteni, az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított 60 napon belül. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát.

(2) Ha a beolvadó cég(ek) székhelye az átvevő cégétől eltérő cégbíróság illetékességi területén van, az átvevő cég székhelye szerint illetékes cégbíróság megkeresésére a beolvadó cég(ek) székhelye szerinti cégbíróság intézkedik a cégiratoknak az átvevő cég székhelye szerinti cégbírósághoz való áttételről. Ezt megelőzően a beolvadás elhatározása előtt benyújtott változás bejegyzési kérelmekről soron kívül rendelkeznie kell.

(3) A beolvadás elbírálására az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság illetékes. A cégbíróság bejegyzi az átvevő cég cégjegyzékében a beolvadással bekövetkezett változásokat, egyben törli a cégjegyzékből a beolvadó cégeket, a jogutódra történő utalással.

A cégbíróság eljárása a jogi személyiség nélküli cégek cégbejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben

39. § (1) A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a bírósági ügyintéző is önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat.

(2) A bírósági ügyintéző a cégbejegyzésről (változásbejegyzésről) végzéssel határoz. A bejegyzési kérelmet elutasító végzést azonban csak a bíró előzetes hozzájárulásával hozhat.

40. § A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint, hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, a bejegyzés elbírálásához szükséges - e törvény mellékletében meghatározott - okiratokat mellékelték-e, és a törvény által előírt mértékű illetéket megfizették-e.

41. § (1) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem nem felel meg a 40. § rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.

(2) A végzést a bejegyzési kérelem érkeztetésétől számított 25 napon belül postára kell adni, vagy azt a bejegyzést kérőnek e határidőn belül a cégbíróságon át kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott végzésben - melynek kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor - a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, mely azonban legfeljebb 45 nap lehet. E határidő nem hosszabbítható meg és a cég a hiánypótlásra felhívó végzésben feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

(4) Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.

42. § (1) A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében köteles a bejegyzési (változásbejegyzési) ügyekben legkésőbb a kérelem érkezésétől számított 30 napon belül dönteni a bejegyzésről vagy annak elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(2) Ha a cégbíróság az (1) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének e határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követő 8 napon belül intézkedik a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásáról. Ennek során - a 41. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.

(3) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálására a (2) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a cégbejegyzés (változásbejegyzés) az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő 9. napon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.

43. § (1) A cégbíróság a cég bejegyzéséről (változásbejegyzéséről) 8 napon belül végzésével értesíti a bejegyzést kérőt. A kérelemnek helytadó végzést nem kell indokolni.

(2) A cég bejegyzését követően a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során fel kell tüntetni a céget nyilvántartó cégbíróság nevét, a cég nevét és székhelyét, a cég cégjegyzékszámát, valamint szükség szerint a cég felszámolására, illetve végelszámolására utaló toldatot. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén fel kell tüntetni a külföldi vállalkozás cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróságot, valamint a külföldi vállalkozás cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.

A cégbíróság eljárása a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben

44. § (1) A cégbíróság a jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja (12-14. §), illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.

(2) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, valamint mellékletei nem felel meg az (1) bekezdés rendelkezéseinek, azonban a 26. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedés alkalmazására nem került sor, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki.

(3) Az eljárásra egyebekben a 41. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 42-43. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést 45 napon belül kell postára adni, a cégbejegyzésre (változás bejegyzésére) nyitva álló határidő pedig 60 nap.

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés; jogorvoslatok

45. § (1) A kérelmet elutasító vagy a kérelemnek csak részben helyt adó végzés ellen a kérelmező, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a cég számára nyitva álló határidőn belül - fellebbezéssel élhet.

(2) Ha a változás bejegyzése kötelező, a változás bejegyzési kérelem elutasítása a változás bejegyzési kérelem benyújtásának kötelezettsége alól nem mentesít.

46. § (1) A kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.

(2) A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, mely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálnia kellett.

(3) A per megindításának a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

47. § (1) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, a jogszabálysértés megállapítása mellett a végzést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatályában fenntarthatja, és szükség esetén kötelezi a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek végrehajtását a cégbíróság az ítélet kézhezvételét követően hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

(2) Ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy módosítása érvénytelen és az érvénytelenség az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatában megállapított időpontig a létesítő okiratot, illetve módosítását hatályossá nyilvánítja, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi.

(3) A jogerős ítéletet meg kell küldeni a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, amely gondoskodik a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről, és a bíróság megkeresésére - a cég bejegyzésére vonatkozó végzés hatályon kívül helyezése esetén - intézkedik a cég megszűntnek nyilvánításáról, illetve a végelszámolási eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatásáról. Ebben az esetben a cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánításának időpontját a (2) bekezdés szerinti bírósági ítéletben megállapított időpontban határozza meg.

48. § (1) A jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.

(2) Perindításnak csak abban az esetben van helye, ha a létesítő okirat, illetve annak módosítása

a) közokiratba foglalására, illetve ügyvédi ellenjegyzésére nem került sor,

b) nem tartalmazza a cég nevét, a tagok nevét (cégét), a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulását, a cég jegyzett tőkéjét,

c) nem tartalmazza a cég tevékenységi körét, illetve az jogszabályba ütközik (jogellenes célra irányul).

(3) Ha az okirat (2) bekezdés szerinti érvénytelensége (részleges érvénytelensége) megállapításának feltételei fennállnak, a bíróság - amennyiben lehetséges - felhívja a feleket az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság a határozatában megállapított időpontig az okiratot hatályossá nyilvánítja.

(4) A bíróság a jogerős ítéletének megküldésével szükség esetén felhívja a cégjegyzéket vezető cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítása esetén ennek időpontját a (3) bekezdés szerinti bírósági ítéletben megállapított időpontban határozza meg.

A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai

49. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait - ha törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.

(2) Az eljárás során az okirati bizonyításon kívül - az 53. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel - egyéb bizonyításnak nincs helye.

(3) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes cégformák esetében abban az esetben irányadóak, ha az adott cégre vonatkozó anyagi jogi szabályok eltérően nem rendelkeznek.

50. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárásának van helye, ha

a) a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást,

b) a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé,

c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak,

d) a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,

e) ha törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

(2) Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelem jogerős elbírálására még nem került sor.

51. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt 1 éves határidő irányadó a hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásra is.

(4) Az 50. § (1) bekezdése alapján hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak csak a 46. § (3) bekezdésében meghatározott határidő eltelte után van helye, feltéve, hogy a bejegyző (változást bejegyző) végzés ellen e határidőn belül perindításra nem került sor. A hivatalbóli eljárás során a cégbíróság csak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyeket a cégbejegyzési eljárásban a 40. §-ban, illetve a 44. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hivatalból kell észlelnie.

(5) Kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető.

(6) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

52. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti:

a) az ügyész,

b) a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője,

c) az illetékes kamara tisztségviselője,

d) aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

(2) Ha bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia.

(3) Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem küldte meg 30 napon belül a cégbíróságnak, illetve a Szolgálatnak azokat az iratokat, amelyeknek benyújtására jogszabály kötelezi, illetve jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségének meghatározott határidőn belül tegyen eleget. Ha a cég e felhívásnak nem tesz eleget, a cégbíróság a 54. § (1) bekezdésében meghatározott törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja.

53. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelmet, illetve bejelentést a cégbíróság megküldi a cégnek azzal, hogy

a) a kérelemre vonatkozóan legkésőbb 30 napon belül írásban nyilatkozhat, vagy

b) ha nem vitatja a kérelemben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a feleket szükség esetén személyesen meghallgatja.

54. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság dönt a törvényességi felügyeleti kérelemről, és indokolt esetben - az intézkedésre okot adó körülmény súlyától függően - a következő intézkedést hozza:

a) írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,

b) a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

c) a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti azt, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,

d) a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,

e) meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,

f) a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.

(2) A cégbíróság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja. A cég megszűntnek nyilvánítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az (1) bekezdésében meghatározott egyéb intézkedések nem vezettek eredményre.

(3) Az 50. § (1) bekezdésének c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett létesítő okirat, illetve módosítása alapján a bejegyző (változást bejegyző) végzést hozta.

(4) A törvényességi felügyeleti kérelem, illetve bejelentés tárgyában hozott határozatot a cégnek és a kérelmezőnek (bejelentőnek) kézbesíteni kell.

(5) A törvényességi felügyeleti eljárás során másodfokon hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak csak abban az esetben van helye, ha a cégbíróság a céget az 54. § (1) bekezdésének f) pontja alapján megszűntnek nyilvánította.

(6) Az 50. § (2) bekezdése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A bejegyzési kérelemnek helyt adó (részben helyt adó) és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító (részben elutasító) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 46. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.

55. § Ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja - és az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok így rendelkeznek - végelszámolásnak, illetve, ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárás megindításának van helye. Végelszámolás esetén a cégbíróság jelöli ki a cég végelszámolóját, a céget megszűntnek nyilvánító végzésében.

A hivatalbóli törlési eljárás

56. § (1) Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, illetve a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodásának helye ismeretlen, törlési eljárást folytat le.

(2) A törlési eljárás során a cégbíróság a törvényességi eljárás szabályait, illetve szükség szerint az 54. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazza.

57. § (1) A törlési eljárás megindításáról szóló hirdetményi végzést - a kézbesítés mellőzésével - a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé. A végzésnek felhívást kell tartalmaznia, melynek értelmében a cég törlése ellen kifogás terjeszthető elő. A kifogást a hirdetmény megjelenésétől számított 30 nap alatt lehet bejelenteni.

(2) A cégbíróság a kifogásról 8 napon belül határoz. A kifogás akkor alapos, ha a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó új adatot tartalmaz. Ebben az esetben a cégbíróság megteszi a 54. § (1) bekezdése szerinti intézkedést.

(3) Ha a kifogás a (2) bekezdésben meghatározott új adatot nem tartalmaz, vagy az annak alapján megtett intézkedés eredménytelen volt, a cégbíróság a kifogást elutasítja és folytatja a törlési eljárást.

(4) A cégbíróság kifogást elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ellen jogorvoslattal csak a törlési eljárást befejező határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.

58. § (1) A kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően, illetve amennyiben a kifogás nem alapos, a cégbíróság a cég törléséről - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz. E végzést a kifogás előterjesztőjén kívül másnak kézbesíteni nem kell. A végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

(2) A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett fel kell tüntetni a „a cég hivatalból törölve” megjegyzést is.

(3) A cég törlését elrendelő másodfokon hozott jogerős végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, hatályon kívül helyezések, módosuló jogszabály

59. § Ez a törvény - a 22. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba. A 22. § (5) bekezdése a benne foglaltakra vonatkozó külön törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.

60. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet szabályai szerint kell elbírálni.

(2) A törvény hatálybalépését megelőzően már bejegyzett cég esetében a törvény hatálybalépését követően első alkalommal benyújtott változás bejegyzési kérelemről a cégbíróságnak a korábban benyújtott - még el nem bírált - valamennyi, az adott cégre vonatkozó változás bejegyzési kérelemmel együtt 90 napon belül döntenie kell. Ellenkező esetben a bejegyzések a 42. § (2)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával a 99. napon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - jönnek létre. Ez a szabály irányadó a törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott - még el nem bírált - cégbejegyzési kérelem, valamint az adott cégre vonatkozó, a törvény hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmek együttes elbírálására is.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttes döntés során jogi személyiség nélküli cégek esetében a 39-40. §-ok rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek tekintetében is alkalmazni kell.

61. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

- a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet,

- a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 83. §-ának f) pontja,

- a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt és a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet módosító 1991. évi LXV. törvény 42. §-ának (2) bekezdése, 43. §-ának (1)-(3) bekezdése, 44. §-a, 45. §-a,

- az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról rendelkező 1993. évi CII. törvény 24. §-ának (2) bekezdése,

- a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 85. §-ának b)-c),

- a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 110. §-a,

- a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet módosító 1995. évi LXII. törvény 1-13. §-ai, 14. §-ának (3) bekezdése,

- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 238. §-a

a hatályát veszti.

(2) Ahol jogszabály a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendeletet említi, ott azon a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényt kell érteni.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a cégbejegyzési eljárásra, illetve a cégnyilvántartásra vonatkozó - technikai jellegű - szabályokat rendelettel állapítsa meg.

62. § (1) E törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a 12-14. §-nak megfelelő adatok bejelentésére. A 14. § (1) bekezdése szerinti adatokat azonban ilyen esetben a Cégközlönyben nem kell közzétenni.

(2) Azok a korábban bejegyzett adatok, amelyeket e törvény hatálybalépését követően a cégjegyzék már nem tart nyilván, e törvény hatálybalépésének napjával az országos számítógépes rendszerben hivatalból törlésre kerülnek. Ez a szabály irányadó a cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén bejegyzett fióktelep cégnyilvántartásból való törlésére is.

63. § A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Az ideiglenes nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a területi gazdasági kamara felhívja a gazdálkodó szervezetet, hogy amennyiben olyan tevékenységet kíván végezni, amelynek folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, e tevékenység megkezdése előtt igazolnia kell a kamaránál a hatósági engedély meglétét.”

64. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 68/151/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

b) a Tanács 77/91/EGK irányelve azoknak a védelmi intézkedéseknek az összehangolásáról, amelyeket a tagállamok a társasági tagok és a harmadik személyek érdekei védelmében a részvénytársaságok alapításával, alaptőkéje megtartásával és megváltoztatásával kapcsolatban a Szerződés 58. Cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírtak, e rendelkezések egységes kialakítása céljából;

c) a Tanács 78/855/EGK irányelve a részvénytársaságok egyesüléséről, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

d) a Tanács 82/891/EGK irányelve a részvénytársaságok szétválásáról, a Szerződés 54. Cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján;

e) a Tanács 89/666/EGK irányelve meghatározott formájú társaságok által egy másik tagállamban alapított fiókteleppel kapcsolatos közzétételi követelményekről;

f) a Tanács 89/667/EGK irányelve az egyszemélyes korlátozott felelősségi formájú társaságokról.

Melléklet az 1997. évi CXLV. törvényhez

A cégbejegyzéshez, illetve a cégjegyzék adatainak igazolásához szükséges mellékletek

I. Valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:

1. létesítő okirat, illetve annak változása esetén a létesítő okirat módosítása és a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt, hatályosított szövege;

2. hiteles cégaláírási nyilatkozat;

3. ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz:

a) a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a könyvvizsgáló, illetve a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat tisztségviselőinek elfogadó nyilatkozata,

b) a vezető tisztségviselő képviseleti jogának egyes ügyekre vagy ügycsoportokra vonatkozó átruházása esetén az erről szóló okirat,

c) külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat,

d) külföldi cég részvétele esetén a külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai joga szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették,

e) ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható,

f) a kamarai tagságra (nyilvántartásba vételre) vonatkozó igazolás;

4. jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;

5. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása.

II. Az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:

1. korlátolt felelősségű társaság esetén:

a) a tagjegyzék,

b) a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről,

c) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,

d) ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói vélemény;

2/A. részvénytársaság nyilvános alapításakor:

a) az alapítási tervezet,

b) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató,

c) a részvényjegyzési ív,

d) az alakuló közgyűlésre szóló meghívó közzétételének igazolása,

e) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív,

f) a hitelintézet igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,

g) az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,

h) a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói jelentést;

2/B. részvénytársaság zártkörű alapításakor:

a) a hitelintézet igazolása az alaptőke alapításkori hányadának befizetéséről,

b) az alapítók nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,

c) a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói jelentést;

d) az alapítók nyilatkozata arról, hogy az értékpapírokról szóló törvénybe foglalt bejelentési kötelezettségnek eleget tettek;

3. közhasznú társaság esetén

a) a tagjegyzék,

b) a hitelintézet igazolása a pénzbetétek befizetéséről,

c) az ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról,

d) ha a társaságnál könyvvizsgáló működik, a nem pénzbeli hozzájárulás értékéről adott könyvvizsgálói vélemény;

4. szövetkezet esetén az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív;

5. erdőbirtokossági társulat esetén az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív;

6. vízgazdálkodási társulat esetén az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve és a jelenléti ív;

7. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén:

a) a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása,

b) a fióktelepet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása;

8. külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetén:

a) a külföldi vállalkozás létesítő okirata, illetve annak a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege (hazai joga szerint a kereskedelmi nyilvántartásba történt felvételét igazoló okirata), valamint ennek hiteles magyar nyelvű fordítása,

b) a képviseletet létesítő, valamint annak képviselőjét kijelölő határozat és annak hiteles magyar nyelvű fordítása;

9. egyéni cég esetén a vállalkozói igazolvány vagy annak hiteles másolata.

III. A gazdasági társaságok átalakulásának (egyesülésének, különválásának) bejegyzéséhez szükséges további okiratok:

1. a gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai az átalakulásról;

2. az átalakuló (jogelőd) társaság vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete;

3. az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-tervezete;

4. a jogutód társaságban részt venni nem kívánó tagokkal való elszámolás tervezete;

5. egyesülés esetén:

a) az egyesülési szerződés tervezete,

b) ha az egyesülés vállalkozások koncentrációját jelenti, a Gazdasági Versenyhivatal engedélye vagy a cég nyilatkozata, hogy az engedélyre nincsen szükség;

6. szétválás esetén a szétválási szerződés tervezete;

7. az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló okiratok (lappéldányok).


  Vissza az oldal tetejére