Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.21.)

1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét - a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül - 2 801 855,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázegyezer-nyolcszázötvenöt egész, egytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét - a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül - 2 382 821,9 millió forintban, azaz kettőmillió-háromszáznyolcvankettőezer-nyolcszázhuszonegy egész, kilenctized millió forintban,

c) hiányát 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencezer-harminchárom egész, kettőtized millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) A hitelintézetekben, illetve a nem az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-hez (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon más hozadéka a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjának bevételéből 8000 millió forintot köteles a központi költségvetésbe befizetni. Az ezen felüli bevételt - a törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése, valamint a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) 28 000 millió forinttal történő feltöltése, illetve a (10) bekezdésben meghatározott előirányzat felhasználása után - az államadósság törlesztésére kell fordítani. Az államadósság e bekezdés szerinti csökkentésének módjáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a pénzügyminiszter állapodik meg. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából a folyó működéshez szükséges 5000 millió forinton felüli részt 1998. év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:

a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;

b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;

c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;

d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;

e) a „reverzális” levelek alapján történő kifizetések;

f) az E-hitel garancia lehívása;

g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;

h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;

j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések.

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:

a) a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;

b) a (4) bekezdés c)-i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;

c) a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg a 20 000 millió forintot, melyből éves szinten 1000 millió forint értékig - ügyletenként 200 millió forint összeghatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.

(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben - a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett - túlléphető.

(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről - az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően - a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.

(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot - ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot - illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően - foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére - eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(4) A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E-3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal köti meg. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az ingatlanrészt - a Kormány döntésének megfelelően - kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét - köztartozásai kiegyenlítését követően - teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.

(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel - legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig - az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szervek az (1)-(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.

(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével - amennyiben azt nem tervezték meg - az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.

(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok - elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú - hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére - megállapodás alapján, térítésmentesen - át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó - kiadásokkal csökkentett - bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként - de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig - dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek - kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot - a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)-e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2-5. pontjai.

(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.

(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki.

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján - önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat - a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni,

f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,

g) felhalmozási és „vis maior” célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években - az akkor érvényes feltételekkel - újra benyújthatják.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult - e törvény 30. §-a szerint - normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint - külön törvény alapján - a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást - ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is - az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8-23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról - a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével - év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)-(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium - a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig - a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében - havonta egyenlő részletben - illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)-(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege - az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva - nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.

(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 210 millió forint,

b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.

(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.

(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.

(9) A (2)-(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8-10., 12-13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14-22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14-22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó - a települési önkormányzatok által beszedett - adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték - az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével - 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározott módon - a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig - a (3)-(8) bekezdésekben meghatározottak szerint - az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.

(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel - az illetékhivatal működtetésével összefüggően - felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét - beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is - és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított - költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)-(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A-64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti - külön jogszabály szerinti - éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján - annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig - van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot - e törvény alapján - megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet - az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten - a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés „A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása” (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) Hitel akkor nyújtható, ha

a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést - kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése -, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A pénzalap - az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó - finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.

(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget - Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint - időarányosan, havonta egyenlő részletekben - kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben - kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.

(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2-4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével - az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)-e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2-5. pontjai,

d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket - a közhasznú társaságok kivételével - a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8-13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása - a zárszámadás keretében - a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő - megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített - támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14-22. pont alapján számított - a helyi önkormányzati létszámadatokkal - súlyozott átlagnormatíva 60%-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8-13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.

(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat - a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő - új elosztására a Kormány kap felhatalmazást.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról - kijelölt bizottságainak javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

(4) A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.

(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon,

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő - fejlesztési célú - közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet.

35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma - az MRP szervezet kivételével - a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében - kivéve az 5 millió forint alattiakat - éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által - a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben - vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni - 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő - kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.

(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.

(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben - nappali tagozaton - tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől - a (4)-(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő - az éves költségvetési törvényekben megállapított - egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

40. § (1) A 33-34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti.

(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat),

c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20-24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),

bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),

amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint,

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),

r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,

s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),

t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],

y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport)

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő - a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló - előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.

(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján - döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására - legfeljebb 450 millió forint összegű - előirányzatot hoz létre.

45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.

(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között - a felhasználás iránti igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1-2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására - az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12-13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1-13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,

b) a 18. cím alcímeire

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört - a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról - az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után - döntsön.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2-6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter - az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.

(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére - 1100 millió forintos keretösszegben - címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében - egyedi felülvizsgálatot követően - kiegészítő támogatást biztosítson.

(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek - erre fordítható része - nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.

48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.

49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott illetményalap a Ktv. 45. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölteknél - ide nem értve a közigazgatási államtitkárokat -, 23 400 forint.

50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Étv. alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az Étv. mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

52. § A központi költségvetési szerv közfeladatainak teljes vagy részbeni átadásával, jogutódlással létrejövő, illetve a feladatokat átvevő közhasznú szervezetek, gazdasági társaságok részére az alapító, illetve a feladatot átadó köteles a közfeladat ellátásához szükséges eszközöket térítésmentesen - a pénzügyminiszter egyetértésével - tulajdonba, illetve vagyonkezelésbe vagy használatba adni.

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére - fejezetek közötti átcsoportosítással - biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül

ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),

bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)

fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak - az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva - legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll.

54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.

55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló - módosított - 1995. évi LVI. törvény 1-3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14-17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb munkabér (minimálbér) ötven százaléka összegének megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.”

(2) A Kt. 19. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre módosul:

„(4) A munkáltató a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás, a pedagógiai fejlesztő tevékenység keretében nyújtott átlagon felüli munkateljesítményt havi rendszerességgel kifizetett keresetkiegészítéssel ismeri el (a továbbiakban: minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés). Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére állapítható meg.

(5) Minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés egy nevelési, tanítási évre szól, de a közalkalmazott részére több alkalommal is megállapítható. A keresetkiegészítés összegét differenciáltan kell megállapítani a munkateljesítménytől függően azzal a megkötéssel, hogy egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap hetven százaléka.

(6) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit kollektív szerződésben, ennek hiányában a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azzal a megkötéssel, hogy megilleti ez a keresetkiegészítés azt a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, aki által felkészített tanulók bejutottak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára.”

(3) A Kt. 78. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt.”

(4) A Kt. 81. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó iskolai, kollégiumi feladatok ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott, és az iskola, kollégium országos feladatot lát el. A helyi önkormányzat, amennyiben a tulajdonában, fenntartásában lévő közoktatási intézmény tulajdoni, fenntartói jogát az országos kisebbségi önkormányzatnak átengedi, köteles a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint közoktatási megállapodást kötni.”

(5) A Kt. 115. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:)

„d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak.”

(6) A Kt. 118. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az iskolának a támogatás meghatározott részét jogszabályban foglaltak szerint tartós tankönyv vásárlására kell fordítani.”

(7) A Kt. 118. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. A rendelkezésre bocsátott összeg nyolcvan százalékát a fenntartó intézményarányosan, az érintett közalkalmazottak létszámának megfelelően osztja szét. A fennmaradó húsz százalékot a fenntartásban lévő intézmények között szabadon oszthatja szét a fenntartó, a helyi érdekegyeztetésre vonatkozó előírások megtartásával. A differenciálásra az egyes nevelési-oktatási intézmények által végzett munka eredményeinek alapján kerülhet sor.” * 

(8) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani.”

(9) A Kt. 122. §-ának (3) bekezdésében a „19. §-ának (2)-(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „19. §-ának (2)-(6) bekezdésében” szövegrész lép.

(10) A Kt. 122. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) E törvény 19. §-ának (4)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus-munkakörben, valamint a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében is.”

(11) A Kt. 124. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:

„(23) A 19. § (4)-(6) bekezdésével megállapított minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítést első alkalommal 1998. szeptember 1-jétől kell megállapítani, és az 1998. szeptember havi illetménnyel kell kifizetni. Az ily módon megállapított keresetkiegészítés egy havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap negyven százaléka. A keresetkiegészítés összegét 1999. szeptember 1-jétől a 19. § (5) bekezdése szerint kell meghatározni.

(24) A 19. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés 118. § (8) bekezdésében meghatározott fedezetének számítási alapja 1998. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-ig a közalkalmazotti pótlékalap huszonöt százalékának, 1999. szeptember 1-jétől ötven százalékának és a 19. § (4) bekezdése, illetve a 122. § (11) bekezdése alapján érintett közalkalmazottak létszámának szorzata.”

(12) A Kt. 1. számú melléklete második részének a „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címe, 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok összegét és az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.”

(13) A Kt. 1. számú melléklet második része a „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcíme 1. pontjának a)-b) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

„a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre igénylik (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani.

b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, öttel; vendégtanulók, illetőleg, akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani; a magántanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint amennyi az iskola nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók tíz százaléka;”

(14) A Kt. 1. számú melléklet második része a „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcíme 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A normatív hozzájárulás meghatározásakor)

„d) a felnőttoktatásban a 78. § (6) bekezdése alapján a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulót kettővel, a levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát öttel elosztva kell figyelembe venni.”

(15) A Kt. 1. számú melléklet harmadik része „A vezetők és beosztott pedagógusok kötelező óraszáma” alcíme II. fejezetének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.”

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény szerinti állami feladatok - beleértve a vadászati igazgatás működését is - ellátásához az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

a) a központi költségvetésben e cél megvalósítására előirányzott pénzösszeg;

b) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díj;

c) a vadvédelmi hozzájárulás;

d) a vadgazdálkodási bírság;

e) a vadvédelmi bírság.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) 4. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv”

(2) A Har. 10. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az adósságrendezés megindításáról a polgármester (annak hiányában a pénzügyi gondnok) - a végzés Cégközlönyben történő megjelenését követő 8 napon belül - tájékoztatja:]

„e) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény vezetőjét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságban képviseletét ellátó tagjának kijelölése érdekében, ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult.”

(3) A Har. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adósságrendezés megindításának időpontjától a helyi önkormányzat)

„d) a korábban vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti, kivéve a 31. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségeket, valamint - a válságköltségvetésben és a válságtervben - a törvény 11. § (1) és 18. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak alapján - megjelölt kötelezettségeket.”

(4) A Har. 16. §-ának (1) bekezdése az utolsó mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Ha az adósságrendezési eljárás a helyi önkormányzat egészségügyi intézményének fizetésképtelensége miatt indult, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi intézmény képviselője is tagja az adósságrendezési bizottságnak.”

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

62. § A Rendőrségről szóló - módosított - 1994. évi XXXIV. törvény 65. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.”

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló - módosított - 1995. évi CXXV. törvény 64. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedővállalkozásra nem vonatkoznak.”

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) A közraktározásról szóló - az 1996. évi CXII. törvénnyel módosított - 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krtv.) 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felügyeleti eljárásért felügyeleti eljárási díjat kell fizetni. A felügyeleti eljárási díj alapja az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,5 ezreléke.”

(2) A Krtv. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) A felügyeleti eljárási díjat a tárgyévet követő év március 31-éig kell befizetni az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium részére. Azok a közraktárak, amelyek tevékenységüket év közben megszüntették - a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül - a megszüntetésig kibocsátott közraktárjegyek értéke alapján kötelesek a felügyeleti eljárási díjat befizetni. A befizetés részletes szabályait az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeletben szabályozza.”

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. § A hajózásról szóló - módosított - 1973. évi 6. törvényerejű rendelet a következő 21/A. §-sal egészül ki:

„21/A. § (1) A jogszabály által engedélykötelesnek minősített árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.

(2) A bírság összege

a) jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább a szerződésben megállapított fuvardíj 20%-a, de legfeljebb 100%-a,

b) jogosulatlan személyszállítás esetén személyenként legalább 10 000 forint, de legfeljebb 50 000 forint.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.

(5) Amennyiben jogosulatlan árufuvarozás esetén a fuvardíj összege nem állapítható meg, a bírság alapja az engedély nélkül végzett árufuvarozás időpontjában az adott közlekedési viszonylatban leggyakrabban érvényesülő (szokásos) fuvardíj.

(6) A vízi rendészet rendőri szerve jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített hajózási tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző úszó létesítmény a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a rendőri szerv haladéktalanul értesíteni köteles a Közlekedési Főfelügyeletet.

(7) A határvámhivatal az úszó létesítmények vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi belvízi hajózási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő úszó létesítmények - a nemzetközi egyezményekben részes felek lobogója alatt közlekedő úszó létesítmény kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási, illetve személyszállítási engedélyekkel. Amennyiben az országból kilépni kívánó úszó létesítmény az árufuvarozásra és személyszállításra jogosító engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az árufuvarozásra, illetve személyszállításra jogosító engedély megszerzéséig az úszó létesítménynek, személyzetének, továbbá az úszó létesítményen lévő árunak a kiléptetését megtagadni.”

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) A közúti közlekedésről szóló - módosított - 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a gépjárművezetőnek,

a) akit a bíróság közlekedési bűncselekmény miatt a közúti járművezetéstől eltiltott, vagy

b) akinek a vezetői engedélyét a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt hozott határozata alapján legalább hat hónapra visszavonta.

(5) A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.”

(2) A Kktv. a következő 20. §-sal egészül ki:

„20. § (1) Az e törvény és más jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Közlekedési Főfelügyelet jogosult.

(2) A bírság összege jogosulatlan árufuvarozás esetén legalább 100 000 forint, de legfeljebb 500 000 forint.

(3) A bírság ismételten is kiszabható.

(4) A beszedett bírság összege a Közlekedési Főfelügyeletet illeti meg. Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy a felhasználás rendjét rendeletben állapítsa meg.

(5) A közlekedési hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a Magyar Köztársaság területén engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik-e. Amennyiben az engedélyköteles tevékenységet végző közúti jármű a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell indítani.

(6) A határvámhivatal a közúti járművek vámkezelése során köteles meggyőződni arról, hogy a nemzetközi közúti fuvarozási egyezmények szerinti engedélyköteles forgalomban részt vevő közúti járművek - a nemzetközi egyezményekben részes felek hatósági jelzésével ellátott közúti járművei kivételével - rendelkeznek-e az egyezményekben meghatározott árufuvarozási engedéllyel. Amennyiben az országból kilépni kívánó közúti jármű az engedéllyel nem rendelkezik, a határvámhivatal köteles haladéktalanul értesíteni a Közlekedési Főfelügyeletet, és az engedély megszerzéséig a közúti járműnek, személyzetének, továbbá a közúti járművön lévő árunak a kiléptetését megtagadni.”

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

67. § A közbeszerzésekről szóló - módosított - 1995. évi XL. törvény 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott költségvetési szerveknél az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódóan központosított közbeszerzési eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a megvalósítás részletes szabályainak a meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre jogosultat. A központosított közbeszerzések fedezete a mindenkori Egészségbiztosítási Alap költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.”

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. § (1) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló - módosított - 1990. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Cspt.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nevelőszülő vagy a gyám a háztartásában a gyámhatóság döntése alapján elhelyezett gyermek után jogosult családi pótlékra, függetlenül attól, hogy az e törvény szerinti jövedelmi feltételeknek megfelel-e.

Egyéb esetekben - feltéve, hogy a nevelőszülő megfelel az (1) bekezdés szerinti feltételeknek - a nevelőszülő akkor jogosult a családi pótlékra, ha a gyermek vér szerinti, illetve örökbefogadó szülei a gyermek neveléséről tartós akadályoztatásuk miatt saját háztartásukban nem tudnak gondoskodni.”

(2) A Cspt. 1. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az után a gyermek után is jár családi pótlék, aki

a) a gyámhatóság döntése alapján gyermekotthonban került elhelyezésre,

b) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben (a továbbiakban: szociális intézmény) került elhelyezésre,

c) a bíróság döntése alapján javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben büntetését tölti.”

(3) A Cspt. 1. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A családi pótlékot a gyermekotthonban, a javítóintézetben, illetve a büntetés-végrehajtási intézetben nevelt gyermek után a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, ennek hiányában a vagyonkezelő eseti gondnoknak, a szociális intézményben elhelyezett gyermek után pedig a szociális intézmény vezetőjének kell folyósítani.”

(4) A Cspt. 1. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket gyermekotthonban helyezték el, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben tölti büntetését, az utána járó családi pótlékot a vagyonkezelői joggal felruházott gyámja vagy - ennek hiányában - a vagyonkezelő eseti gondnoka köteles gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán elhelyezni. A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlékot az intézmény a költségvetésétől elkülönítve kezeli, és biztosítja a személyre szóló felhasználást.”

  Vissza az oldal tetejére