A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1997. évi CXLVI. törvény

a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a Magyar Köztársaság 1998. évi központi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1998. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § *  Az Országgyűlés az 1998. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét – a 3. § szerinti hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások nélkül – a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 2 845 823,1 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszáznegyvenötezer-nyolcszázhuszonhárom egész egytized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 3 027 823,1 millió forintban, azaz hárommillió-huszonhétezer-nyolcszázhuszonhárom egész egy tized millió forintban,

b) bevételi főösszegét – a 3. § szerinti hitelfelvételből és állampapírok értékesítéséből származó bevételek nélkül – 2 426 789,9 millió forintban, azaz kettőmillió-négyszázhuszonhatezer-hétszáznyolcvankilenc egész kilenctized millió forintban,

c) hiányát a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelése és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára nélkül 419 033,2 millió forintban, azaz négyszáztizenkilencmillió-harminchárom egész kettőtized millió forintban; a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével és az ÁPV Rt. tartalékának feltöltésével gázközmű céljára 601 033,2 millió forintban, azaz hatszázegyezer-harminchárom egész kettőtized millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. § a) pontjában megállapított kiadási főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli kiadások szerint tagolva, az e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az 1. § b) pontjában megállapított bevételi főösszeg költségvetési fejezetek, címek, alcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését, rendes és rendkívüli bevételek szerint tagolva, az e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

3. § A hiteltörlesztési és államkötvény-visszavásárlási kiadások részletezését, az e törvény 1. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése és a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságának törlesztése fejezetei tartalmazzák. A külföldi hitelfelvételből származó bevételek részletezését az e törvény 2. számú mellékletének a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságának törlesztése fejezete tartalmazza.

4. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1. §-ban foglalt hiányt finanszírozza, valamint a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) követeléseit kezelje.

(2) *  A következő előirányzatokon szereplő összegek fedezésére:

a) a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím,

aa) a 4. Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete alcím rendkívüli előirányzat, és

ab) az 5. ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközmű céljára alcím rendkívüli előirányzatán szereplő összegek fedezésére a Magyar Állam a Kincstár útján felhasznál már kibocsátott, de még nem értékesített államkötvényeket, továbbá új államkötvényeket bocsát ki,

és ezeket átadja a Postabank és Takarékpénztár Rt. és az ÁPV Rt. részére.

(3) *  A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény 82. §-ában meghatározott hitelei 1998-ban érvényes kamatlába 8,05%.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS MÁS ALRENDSZEREI EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés céltartalék-előirányzatai

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) az 1998. évben megvalósuló létszámcsökkenésekkel összefüggő, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti egyszeri kifizetésekkel, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdése alapján végrehajtott illetménykiegészítés-emelésekkel kapcsolatos többletkiadások részbeni, illetőleg teljes fedezetére 1700 millió forint céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím 1. előirányzat-csoportján.

(2) A céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt a társadalombiztosítási önkormányzatok által finanszírozott intézmények, továbbá azon központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében saját bevétel fedezi, illetve azon munkavállalók után, akiket saját bevételük terhére foglalkoztatnak.

Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) *  A hitelintézetekben, illetve a nem az ÁPV Rt.-hez tartozó gazdasági társaságokban az állami részesedés után 1998. évben kifizetésre kerülő osztalék és az állami vagyon utáni más hozadék a központi költségvetés bevételét képezi.

(2) *  Az ÁPV Rt. 1998. évben a hozzá tartozó állami vagyon privatizációjával és vagyonkezelésével kapcsolatos bevételből e törvény 11. számú mellékletében részletezett ráfordítási előirányzatok teljesítése után 5000 millió forintot meghaladó részt a (4) bekezdésben részletezett jövőbeni kifizetésekre szolgáló tartalék (a továbbiakban: privatizációs tartalék) feltöltésére kell fordítani. Az ÁPV Rt. 1998. évi nyitó készpénzállományából 11 800 millió forintot a központi költségvetésbe fizet be, és a folyó működéséhez szükséges 5000 millió forint fölötti részt az év folyamán a privatizációs tartalékba helyezi.

(3) Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések értékesítésének ellenértékeként együttesen 12 000 millió forint befizetést teljesít a központi költségvetésbe.

(4) A privatizációs tartalék a következő célokra szolgál:

a) a jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövőbeli kifizetések;

b) a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete;

c) a készfizető kezességi nyilatkozat alapján történő lehívás, az átvállalt tartozások kiegyenlítése;

d) a bírósági végzés alapján történő kifizetések;

e) a „reverzális” levelek alapján történő kifizetések;

f) az E-hitel garancia lehívása;

g) az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelősség rendezése;

h) a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendő, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megillető kifizetések;

i) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedésigények;

j) az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések; * 

k) *  a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;

l) *  a tartósan állami tulajdonú társaságok tőkehelyzetének rendezése.

(5) A privatizációs tartalék felhasználásához:

a) a (4) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott célokra történő kifizetésekhez a pénzügyminiszter és a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter előzetes hozzájárulása szükséges;

b) a (4) bekezdés c)–i) pontjaiban meghatározott kifizetésekről az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert;

c) *  a (4) bekezdés j) pontjában meghatározott célra fordítható összeg nem haladhatja meg az 55 000 millió forintot, amelyből éves szinten 1000 millió forint értékig – ügyletenként 200 millió forint értékhatárig – az ÁPV Rt. Igazgatósága, a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntése alapján kerülhet sor.

(6) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: priv. tv.) 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hitel- és kötvénykibocsátásra 1998. évben az ÁPV Rt. nem jogosult.

(7) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére vállalja át az 1996. január 1-jével megszűnt, az agrár tulajdonváltással összefüggő mezőgazdasági reorganizációs programhoz kapcsolódó kamattámogatási kötelezettségeket 3000 millió forintban, a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatását 1300 millió forintban, a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelését 700 millió forint összegben, valamint a honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításait 500 millió forint összegben, illetve a nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó szovjet ingatlanok környezetvédelmi, kárelhárítási kiadásait 800 millió forint összegben.

(8) A közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások előirányzata (díjak, jutalékok, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) a privatizációs bevétel számítottnál nagyobb mértéke esetén, indokolt esetben – a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter és a pénzügyminiszter egyetértése mellett – túlléphető.

(9) Az ÁPV Rt. a privatizációs bevételek terhére 7000 millió forint értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei – kiemelten a legsúlyosabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék – szerkezetátalakítási programjainak támogatásához. A hozzájárulás módjáról és feltételeiről – az 57. § (1) bekezdésében foglaltakra is kiterjedően – a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter 1998. február 28-ig köt megállapodást.

(10) A (2) bekezdésben előírt befizetések teljesítése után a további privatizációs bevételekből az ÁPV Rt. legfeljebb 6000 millió forint értékben a Munkaerőpiaci Alap bevételeihez is hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról, feltételeiről a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(11) *  Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak és járulékok) vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások között számolja el a Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelésével összefüggő 20 000 millió forint, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvénycsomag 15 300 millió forint ráfordításait.

(12) *  A központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére biztosított 50 000 millió forint forrás az Alkotmánybíróság 36/1998. (IX. 16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezen összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni, és felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(13) * 

7. § (1) A szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosítása esetén a ráfordításokkal csökkentett (nettó) készpénzbevétel felerészben az illetékes települési önkormányzatot – ezen belül Budapesten 50-50%-ban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatot – illeti meg, felerészben pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben említett ráfordításnak az őrzés-védelemmel, az állagmegóvással, a kártalanítással, az értéknövelő beruházásokkal, a környezetvédelmi károk elhárításával, a tűzszerészeti mentesítéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket kell tekinteni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő, nem értékesíthető ingatlanokat, valamint a volt szovjet laktanyákat illetően – foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, ifjúságpolitikai, iparfejlesztési célok megvalósításának elősegítésére – eseti döntést hozzon azok térítésmentes helyi önkormányzati tulajdonba adásáról.

(4) *  A Magyar Állam tulajdonában és az ÁPV Rt. vagyonkezelésében lévő ingatlanok közül, a Budapest XI. kerület, belterületi, 6420-as tulajdoni lapon szereplő 4197/2. helyrajzi számú ingatlan E–3 számú ingatlanrészéből a priv. tv. 35. § c) pontjában foglaltakra tekintettel térítésmentesen adja át a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) részére az ingatlan raktárhelyiség céljára szolgáló állami tulajdonú részét. Az ÁPV Rt.-től átvett ingatlanrészre a KVI a térítésmentes vagyonkezelésre vonatkozó szerződést a Miniszterelnöki Hivatallal köti meg. A Miniszterelnöki Hivatal az ingatlanrészt – a Kormány döntésének megfelelően – kizárólag az országos állami tervdokumentációs irattár és adattár működtetési céljaira jogosult felhasználni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak tekintetében az ÁPV Rt. gondoskodik arról, hogy a nevezett ingatlanrész per- és tehermentesen 1998. december 31-ig a KVI részére átadásra kerüljön.

8. § (1) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékéből ki kell egyenlíteni a központi költségvetési szerv köztartozását. Az ezt követően fennmaradó összegből a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének javaslatára a pénzügyminiszter határozza meg jogcímenként az építési beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és rekonstrukcióra felhasználható összeget. A köztartozás megfizetése után a köztartozás mértékét és az értékesítés költségének az összegét meghaladó bevételhányad legalább 50%-a a központi költségvetési szervet illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Honvédelmi Minisztériumra, amely a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésének ellenértékét – köztartozásai kiegyenlítését követően – teljes egészében az (1) bekezdésben meghatározott jogcímekre felhasználhatja.

(3) A Népjóléti Minisztérium kormányzati beruházási céljainak megvalósítása érdekében a fejezetnél lévő egészségügyi intézmények ingatlanhasznosításából befolyó ellenértéknek megfelelő összeggel – legfeljebb 1500 millió forint értékhatárig – az egészségügyi intézmények köztartozásainak kiegyenlítését követően az egészségügy felhalmozási céljaira szolgáló előirányzatain belül a 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport kiemelt előirányzatait a népjóléti miniszter megemelheti.

(4) A központi költségvetési szervek az (1)–(3) bekezdésben meghatározott értékesítésből befolyt és az általuk felhasználható ellenérték összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – a kiadási és bevételi előirányzatukat növelhetik.

(5) A bevételeknek az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hányadot meghaladó része a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(6) A központi költségvetési szerv a használatában, illetve a kezelésében lévő és a feladatai ellátásához feleslegessé váló gépeket, felszereléseket, járműveket 10 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értékhatárig saját hatáskörben, 10 millió forint felett a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel összegével – amennyiben azt nem tervezték meg – az intézményi dologi kiadások és felhalmozási kiadások előirányzatai saját hatáskörben növelhetők.

(7) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 10 000 forint.

(8) A kincstári vagyonnak a központi költségvetési szervek közötti, vagy a költségvetési szerv, illetve szervezeti egysége megszüntetése esetén a feladatait ellátó szervezet részére történő bérbeadásánál az Áht. 108. §-ának (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

(9) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy – a Magyar Honvédség szervezeti átalakulásával összhangban – a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, feleslegessé váló ingatlanok – elsősorban szociális, kulturális, oktatási és foglalkoztatáspolitikai célú – hasznosítására eseti döntést hozzon, amennyiben az ingatlan nyilvános versenytárgyaláson történő értékesítése eredménytelen volt. E döntés vonatkozhat az ingatlan térítésmentes, illetve kedvezményes önkormányzati tulajdonba adására is. Az így sem hasznosítható ingatlanokat az esetleges veszélyhelyzet elhárítása után a KVI részére – megállapodás alapján, térítésmentesen – át kell adni. Az átadást 1999. december 1-jéig kell befejezni.

(10) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 17. előirányzat-csoport „Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás miatti műszaki fejlesztés” előirányzat-csoport 1500 millió forint előirányzatát a MÁV Rt. veheti igénybe abban az esetben, ha a társaságon belüli egyes szervezeti egységeknél végrehajtott létszámcsökkentés műszaki fejlesztéssel oldható meg. Ennek igénybevételére a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által együttesen jóváhagyott feltételek, illetve adatok alapján kerülhet sor.

9. § (1) A KVI vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon átmeneti vagy tartós hasznosításából, értékesítéséből származó – kiadásokkal csökkentett – bevétel a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A bevételből a KVI javaslatára a pénzügyminiszter egyedi hozzájárulás alapján 800 millió forint a vagyonhasznosítással, illetve a vagyongazdálkodással kapcsolatos, az állami feladatellátással összefüggő kiadásokra fordítható. Ezen belül a KVI vezérigazgatója 30 millió forintig ügyletenként – de éves szinten legfeljebb 300 millió forintig – dönt. A KVI vezérigazgatója ezen döntéséről a pénzügyminisztert negyedévente utólag tájékoztatja.

(2) Az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül adja át a KVI-nek a saját, illetve a hozzárendelt vagyonába tartozó, de a Nagy Imre Emlékház, a Társadalmi Unió, a Duna Bizottság, a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány, a Magyar Cserkész Szövetség Székháza és a Magyarok Világszövetségének Székháza elhelyezésére szolgáló ingatlanokat.

A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések

10. § (1) A központi költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó, a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított eredményének 82%-át használhatja fel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1998. évi eredményelszámolás alapján, a fennmaradó 18% pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) A vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része teljes egészében felhasználható, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához kíván igénybe venni.

11. § (1) A központi költségvetési szervek bevételei közül

a) az intézményi ellátás díja,

b) az alkalmazottak térítése,

c) az állami (hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési) feladatok díjbevétele,

d) az illetékjellegű bevételek

eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételként számolható el, 50%-a pedig a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Teljes egészében saját bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján

a) évközi díjtételemelésből,

b) saját hatáskörben végrehajtott díjmegállapításból, díjemelésből

keletkezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-változtatást az eredeti előirányzat teljesítését követően legalább havonta, a hónap 20. napjáig kell végrehajtani és a Kincstárnak bejelenteni. A központi költségvetést megillető részt az előirányzat-maradvány elszámolás során kell kimutatni, és annak jóváhagyását követően kell rendezni.

12. § (1) A központi költségvetési szervek – kivéve a Központi Edzőtáborokat, a Népstadion és Létesítményeit, a Nemzeti Sportuszodákat, valamint a Nemzeti Színházat, a Magyar Állami Operaházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és a (4) bekezdésben foglaltak szerint a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságot – a (2) bekezdésben felsorolt jogcímeken 1998. évben ténylegesen befolyó bevételeiknek 95%-át használhatják fel, a fennmaradó 5% pedig – kincstári vagyon utáni részesedés címén – a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:

a) az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, mezőgazdasági termékek értékesítési bevételét;

b) az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat; továbbá

c) az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:

ca) a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,

cb) a lízingdíjbevétel,

cc) az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítése,

cd) a vállalkozási bevételek: áruértékesítés, szolgáltatás,

ce) az egyéb bevételek;

d) a pénzügyi befektetések árfolyamnyeresége, hozama.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a központi költségvetés központosított bevételét képező összeg elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell intézkedni. A havonkénti rendezéstől és befizetéstől mindaddig el lehet tekinteni, amíg a központi költségvetési szerv (2) bekezdésben foglalt összes bevétele nem éri el az eredeti kiadási előirányzat 5%-át. A tárgyévet terhelő befizetési kötelezettségnek legkésőbb december 20-áig eleget kell tenni, ha ezen időpontig a teljesítendő összeg nem érte el az előbbiekben meghatározott mértéket.

(4) A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bevételeiből 1998. évben havi 20 millió forint a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség nem vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia törzsvagyonának hasznosításából származó bevételekre.

13. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 70 000 forint/év, a doktori képzésben résztvevők egy főre megállapított támogatási normatívája 408 000 forint/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 204 000 forint/fő/év.

14. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletében és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c)–e) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. l), p), valamint 2–5. pontjai.

(2) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó fejezettől igényelheti.

(3) A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

15. § A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (kivéve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni ellentételezésére 140 000 forint/foglalkoztatott, fogvatartott/év, de 1998. évben összességében nem több, mint 515 millió forint fordítható.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

Állami hozzájárulás és támogatás

16. § (1) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban: helyi önkormányzatok) számára a normatív állami hozzájárulások jogcímeit és fajlagos összegeit e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A normatív állami hozzájárulásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter és a belügyminiszter 1998. január 31-ig együttes rendeletben hirdeti ki. * 

17. § (1) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzat részére az e törvény 4. számú mellékletében foglalt részletezés szerint,

b) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,

c) a helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló – módosított – 1992. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és céltámogatás formájában,

d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat részére az e törvény 7. számú mellékletében meghatározott normatív feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti szakmai mutatók alapján – önkormányzatonként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, * 

e) egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint. E támogatásokat – a helyi önkormányzatok adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók alapján – önkormányzatonként és jogcímenként a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni, * 

f) a termelő, valamint a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti céltámogatási rendszer keretében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. Az állami támogatási előirányzat kiemelten segítse (szolgálja) a helyi önkormányzatok céltámogatással megvalósuló beruházásaihoz szükséges saját erő kiegészítését,

g) felhalmozási és „vis maior” célokra szolgáló céljellegű decentralizált támogatásokra, amelyek felhasználására a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanácsok) döntési jogosultságát a Cct. szabályozza. Ezen előirányzat a következőkre tagozódik:

ga) felhalmozási és vis maior feladatokra, amely előirányzatból normatívan az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó rész elosztásának módját a Cct. határozza meg;

gb) vis maior tartalékra, amelyből a területfejlesztési tanácsok további összeget vehetnek igénybe, ha a ga) pont szerinti éves előirányzatuknak az első félévben legalább 10%-át, a második félévben halmozottan legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az igények teljesítéséről a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(2) E törvény a Cct. 8. §-a (2) és (3) bekezdése alapján az 1998-ban támogatható célok körét a következők szerint állapítja meg és rangsorolja:

a) települési szilárdhulladék-lerakó építése,

b) életveszélyessé vált általános iskolai tanterem kiváltása,

c) működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelőt is) gép- és műszerbeszerzései,

d) a Cct. 3. számú mellékletének I. Vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és -tisztítás alcím megjegyzésében jelzett igénykielégítési sorrend és az 1998. évre célonként külön benyújtott támogatási igényű, de üzembe helyezhetőség szempontjából műszakilag összetartozó beruházások együttes kezelésének figyelembevételével a költségvetési előirányzatból még kielégíthető szennyvíztisztító telep, települési folyékonyhulladék (tengelyen szállított szennyvíz) tisztító telep és szennyvízcsatorna-hálózat építés.

(3) A címzett és céltámogatásban 1998-ban nem részesülő önkormányzatok igényüket a későbbi években – az akkor érvényes feltételekkel – újra benyújthatják.

(4) Ha normatív állami hozzájárulásról, továbbá az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásról való lemondás olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatátadással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult – e törvény 30. §-a szerint – normatív állami hozzájárulás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell és annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltak kivételével a helyi önkormányzat normatív állami hozzájárulásaiból, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatásokból lemondással felszabaduló előirányzat, az (1) bekezdés gb) pontjában, valamint a 18. §-ban meghatározott előirányzatot növeli. Ezen előirányzatokat növeli továbbá az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(6) Amennyiben e törvény 30. §-a szerint normatív állami hozzájárulásra jogosult szervezet év közben feladatot ad át helyi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladatellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív állami hozzájárulás előirányzata megemelkedik az e törvény 3. és 8. számú mellékletében foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.

18. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 87. §-ának (1) bekezdése alapján, önállósága és működőképessége védelme érdekében az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) önkormányzat, valamint – külön törvény alapján – a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételek szerint.

19. § (1) Ha a helyi önkormányzat a konkrét feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulást – ideértve a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatást is – az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal vagy azt meghaladó mértékben vette igénybe, köteles a túllépés teljes összege után külön jogszabály szerint kamatot fizetni. A túllépés kiszámításánál az e törvény 3. számú mellékletének 5., 6/b), 6/c), 8–23. pontjaiban szereplő mutatószámokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint a 8. számú mellékletben szereplő, az egyes közoktatási feladatokra felhasználható kiegészítő támogatások együttes összegét kell alapul venni.

(2) A központi költségvetés külön jogszabály szerint köteles kamatot fizetni a helyi önkormányzatnak, ha az általa időarányosan folyósított normatív állami hozzájárulás, valamint a 17. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás együttes összege legalább 5%-kal kevesebb az önkormányzatot megillető összegnél.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint fizetendő kamat mértéke 500 ezer forintot meg nem haladó eltérés esetén a költségvetési évben érvényes éves átlagos jegybanki alapkamat, egyébként annak kétszerese.

(4) Az a helyi önkormányzat, amely visszafizetési kötelezettségének, illetőleg kamatfizetési kötelezettségének a külön jogszabályban meghatározott határidőre nem tesz eleget, további – az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő – kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) Ha a helyi önkormányzat a 17. § (1) bekezdésében szereplő támogatást tévesen, jogtalanul vagy a tervezettet meghaladó mértékben vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használja fel, illetve a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vesz igénybe, vagy a 18. §-ban meghatározott támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, év közben haladéktalanul, de legkésőbb a külön jogszabályban megjelölt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és az igénybe vett napokra számítva a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresének megfelelő mértékű, továbbá a (4) bekezdés szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára. Az évközi visszafizetés esetén a visszafizetéssel egyidejűleg az önkormányzat a területileg illetékes Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton, illetve a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálaton (a továbbiakban együtt: TÁKISZ) keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását.

(6) A helyi önkormányzat által a központosított előirányzatról, az egyéb központi támogatásról – a 17. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban meghatározott előirányzatok kivételével – év közben történő lemondással, illetve a visszafizetéssel felszabaduló előirányzat a tárgyévben ugyanazon jogcímen újra elosztható.

(7) A helyi önkormányzatok által a KESZ kijelölt alszámlájára tárgyévben visszafizetett összegekről a Kincstár az összeg igénybevétele éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot értesíti.

(8) Az ÁSZ által az 1998. január 1-jét követően feltárt és az Országgyűlés által jóváhagyott visszafizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezésének napja:

a) az (1) bekezdésben szereplő állami hozzájárulás, támogatás esetében kormányrendeletben megjelölt nap,

b) az (5) bekezdésben szereplő támogatások esetében a jogtalan igénybevétel napja.

A fizetendő kamat mértéke az igénybevétel évében érvényes átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(9) Az (1)–(5) és a (8) bekezdésben, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott kamatok a központi költségvetés XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, Egyéb vegyes kiadások (17. cím, 1. alcím, 11. kiemelt előirányzat), illetve Egyéb vegyes bevételek (22. cím, 1. alcím, 8. kiemelt előirányzat) előirányzatát növelik, illetve csökkentik.

(10) Ha a helyi önkormányzat az Áht. 72. és 80. §-ában előírt, az éves költségvetésről és az éves beszámolóról, illetve a féléves beszámolóról szóló információt határidőre nem szolgáltatja, a Belügyminisztérium – a határidőt követő hónaptól az információ szolgáltatásáig – a nettó finanszírozás keretében az önkormányzatot megillető összeg folyósítását felfüggeszti. Az így elmaradó összeg az információ szolgáltatását követően az év hátralévő részében – havonta egyenlő részletben – illeti meg az önkormányzatot. Ebben az esetben az önkormányzatot a (2) bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.

Átengedett, megosztott bevételek

20. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a, 179 090 millió forint összegben illeti meg, a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Minden települési önkormányzatot megilleti az állandó lakosok által bevallott és településenként az (1) bekezdés szerint kimutatott személyi jövedelemadó 20%-a, összesen 89 545 millió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóból összesen 33 350 millió forint személyi jövedelemadó-kiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat a (4) és (5) bekezdés szerint.

(4) Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél a (2) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevételnek az egy főre jutó összege – az 1996. január 1-jei állandó népességet számítva – nem éri el a községek esetében a 8000 forintot, a városok esetében a 9800 forintot, a bevétel e szintig kiegészül. Az önkormányzat jogi helyzetét az 1997. augusztus 31-i állapotnak megfelelően kell alapul venni. A szétvált önkormányzatoknál az előirányzatokat az érintett önkormányzatok megállapodása alapján kell megosztani.

(5) A települési önkormányzatok a (4) bekezdésben foglaltak alapján az őket megillető személyi jövedelemadó-kiegészítés összegének arányában további 11 953 millió forint személyi jövedelemadóban részesednek.

(6) A megyei önkormányzatokat a személyi jövedelemadóból megilleti összesen 9500 millió forint. Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

a) egységesen 210 millió forint,

b) a megye 1997. január 1-jei állandó lakosai után 450 forint/fő,

c) a megyei fenntartású intézményekben ellátottak után 10 800 forint/fő.

(7) A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak minősített, valamint a súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő, kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatai hátrányos helyzetük mérséklésére, a személyi jövedelemadóból az 1997. január 1-jei állandó népességszámuk alapján 1695 forint/fő mértékben, összesen 3000 millió forintban részesednek.

(8) A települési önkormányzatok a személyi jövedelemadóból összesen 43 695 millió forint összeget a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként vesznek igénybe az e törvény 3. számú mellékletének 7. számú jogcímében foglalt feltételek szerint.

(9) A (2)–(8) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó helyi önkormányzatonkénti és jogcímenkénti részletezését a 16. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni. * 

(10) A (6) bekezdés c) pontja szerinti megyei fenntartású intézmények ellátottjai számbavételénél a 3. számú melléklet 8–10., 12–13. számú jogcímeihez kapcsolódóan tervezett ellátott, a 11. számú jogcímhez kapcsolódóan tervezett férőhely, a 14–22. számú jogcímekhez kapcsolódóan ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni. A 14–22. számú jogcímeken tervezett létszámok számításánál figyelembe kell venni a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályok 1/f) pontjában foglalt rendelkezéseket.

21. § (1) A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett adóból, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzatot illeti meg. Ha a képviselő-testület, illetve a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, a különbözetből származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásból származó – a települési önkormányzatok által beszedett – adó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.

23. § A települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a a területileg illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

24. § (1) A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 1998. január 1-jétől beszedett illeték – az ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték kivételével – 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig – a (3)–(8) bekezdésekben meghatározott módon – a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékbevétel 90%-a a központi költségvetést, 10%-a pedig – a (3)–(8) bekezdésekben meghatározottak szerint – az önkormányzatokat illeti meg.

(2) Az illetékhivatalok az (1) bekezdés szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalják át a KESZ kijelölt alszámlájára.

(3) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett és a (2) bekezdésben meghatározottak szerint csökkentett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.

(4) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt és a (2), valamint a (6)–(7) bekezdésekben foglaltak szerint csökkentett összeg a megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg.

(5) A megyei illetékhivatal által beszedett, a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti összeggel, illetve a megyei önkormányzatnál a beszedéssel – az illetékhivatal működtetésével összefüggően – felmerült költségek fedezetére visszatartott összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 30%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot,

b) 70%-ának fele egyenlő összegben, fele a megye 1997. január 1-jei állandó népessége arányában a megyei önkormányzatokat illeti meg. A költségek fedezetére visszatartott összeget is az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatnál illetékbevételként kell elszámolni.

(6) A megyei jogú város legkésőbb 1998. február 1-jéig megállapodik a megyei önkormányzattal a területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét – beleértve az érdekeltségi célú kifizetéseket is – és mértékét, valamint az elszámolás ellenőrzésének módját.

(7) A megyei illetékhivatal a megyei jogú várost megillető bevételből az annak megszerzéséhez szükséges – megállapodásnak megfelelő, megállapodás hiányában a (8) bekezdésben foglaltak szerint számított – költségek egytizenketted részét havonta visszatartja.

(8) A (6) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a megyei önkormányzat a megyei jogú várost megillető bevételből a felmerült költségek fedezése céljára visszatarthatja a megyei jogú várost illető bevétel és a központi költségvetést megillető összeggel csökkentett beszedett illetékbevétel arányának megfelelő hányadot. Az arány megállapításánál az előző évi tényszámokat kell figyelembe venni.

(9) A megyei illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően átutalja a megyei jogú város költségvetési elszámolási számlájára az általa beszedett illetékbevételből a (4) bekezdésben megjelölt és a (6)–(8) bekezdésekben meghatározott költségekkel csökkentett összeget.

(10) Az (5) bekezdés b) pont szerinti bevételt a megyei illetékhivatal a (9) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a KESZ kijelölt alszámlája javára átutalja. A Kincstár az így befolyt, országos szinten összesített bevétel 50%-át népességarányosan, a további 50%-át pedig egytizenkilenced részenként átutalja a tárgyhónap 20. napjáig a megyei önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

25. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64. §-ában, valamint a 64/A–64/C. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

26. § (1) A gyermeknevelési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, az időskorúak járadéka, valamint – a Munkaerőpiaci Alapból – a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, továbbá a Népjóléti Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat 1998. évben első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti – külön jogszabály szerinti – éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat az őt 1998. évben megillető kiegészítő állami támogatás összegének terhére – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – finanszírozási előleget vehet igénybe. Az előleg igénylésére az önkormányzat elfogadott költségvetési rendelete alapján – annak elfogadási időpontjához igazodóan, 1998. február 10-ig, illetve 1998. március 10-ig – van lehetőség. A jogosan igénybe vehető előleg összege az előző évben is forráshiányos önkormányzat esetében nem lehet több, mint az 1997. évben a részére folyósított forráskiegészítő támogatás összegének 50%-a. Abban az esetben, ha az előleget igénylő önkormányzat az előző évben ezen a címen nem részesült támogatásban, a saját számításai szerinti működési forráshiányra igényelt előleg összege nem lehet több, mint az önkormányzatot – e törvény alapján – megillető kiegészítő támogatás összegének 50%-a. Az erre irányuló kérelmeket a Belügyminisztériumnak címezve az illetékes TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Az előleg átutalása az első félév során havonta időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik, az e törvény 6. számú melléklete 1. pontja szerinti kiegészítő támogatás terhére. Amennyiben az első alkalommal megállapított forráskiegészítő támogatás összege kisebb, mint az igényelt előleg, akkor a jogtalanul igénybe vett előlegkülönbözetet – az előleg folyósításától a támogatás folyósításának megkezdéséig számított, a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten – a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.

(3) E törvény 4. számú mellékletében, az 5. számú melléklet 1., 17., 22. pontjaiban, a 6. számú melléklet 1. és 2/b. pontjaiban, valamint a 7. és 8. számú mellékletekben meghatározott előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerint a nettó finanszírozás keretében történik.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

27. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a vállalkozási tevékenységből származó – a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének 18%-át köteles az 1998. évi eredményelszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a helyi önkormányzat és költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybe vett összeg rendezése

28. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Alapok) terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében az Alapok bevételeinek és kiadásainak időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés az Alapok 1998. január 1-jén meglévő tartozásán felül a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 65 000 millió forint összegig, az Egészségbiztosítási Alap részére 40 000 millió forint összegig kamatmentesen hitelt nyújt. Ha a magánnyugdíjpénztárakba átlépők miatt a Nyugdíjbiztosítási Alap kieső nyugdíjjárulék bevétele év közben meghaladja a központi költségvetés „A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása” (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 26. cím, 1. alcím) előirányzatból a 20 000 millió forintot, a Nyugdíjbiztosítási Alap által igénybe vehető kamatmentes hitel összege a magánnyugdíjpénztárakba e címen ténylegesen befizetett tagdíjak különbözetének az összegével növekszik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó hitel igénybevételére az Alapok kamat fizetése mellett jogosultak. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamat mértékével.

(3) Hitel akkor nyújtható, ha

a) az Alapok pénzforgalmi számláin és az ezekhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon meglévő pénzeszközök nem elegendőek az esedékes kiadásuk finanszírozására,

b) az Alapok nem rendelkeznek értékpapírral, illetve egyéb, hitelviszonyt megtestesítő befektetéssel (pl. hosszú lejáratú bankbetét, adott kölcsön), kivéve az 1995. január 1-je előtt elhelyezett hosszú lejáratú bankbetéteket, kihelyezett kölcsönöket és vásárolt hosszú lejáratú értékpapírokat.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és az Egészségbiztosítási Önkormányzat az Alapoknak az 1994. december 31-e előtt vállalkozásban szerzett részesedésére és a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló 1992. évi X. törvény 21. §-ának (4) bekezdése alapján ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyonra vonatkozóan a hitel igénybevételének ideje alatt is hozhatnak tulajdonosi döntéseket, ideértve a befektetések értékesítéséből származó ellenérték új befektetésre fordítását is. Nem lehet azonban új befektetésekre fordítani az ingyenes vagyonjuttatásként kapott vagyon hasznosításából származó bérleti és lízingbevételeket, a kapott vagyon befektetéséből származó osztalék-, kamat- és egyéb bevételeket, valamint a kapott vagyon átvételekor az átadó által közölt, de legfeljebb a piaci értéken történő nyilvántartásbavételi érték és értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget. Ezen bevételeket a könyvviteli nyilvántartásukban el kell különíteni, és az ellátások finanszírozására kell fordítani.

(5) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról hitelt igénybe venni csak a Kincstár által jóváhagyott finanszírozási terv alapján lehet, amely tartalmazza a hitel legnagyobb napi összegét és éves növekményét. A finanszírozási tervet három hónapra előre, havi és ezen belül napi bontásban a tényleges igénybevételhez igazítva kell elkészíteni, havonta a finanszírozási időszakot megelőző hónap 25-éig kell benyújtani. Az ellátások központi intézkedésen alapuló emelése, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben a finanszírozási terv módosítható.

(6) A Kincstár az Alapok által folyósított, de nem az Alapból finanszírozott ellátásokat az azokat folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozza. A finanszírozási tervet az ellátások folyósítására, azok esedékességére vonatkozó jogszabályok alapján három hónapra előre és ezen belül napi bontásban kell elkészíteni és havonta a pénzellátási időszakot megelőző hónap 25. napjáig kell benyújtani.

(7) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Alapok befolyó bevételeikből soron kívül törlesztik. Az Alapok hiányának a költségvetés terhére történő elszámolását az Alapok zárszámadásában kell rendezni.

(8) A Nyugdíjbiztosítási Alap a központi költségvetésben tervezett költségvetési hozzájárulás előirányzatát az 1998. december havi utolsó ellátásutalás utáni hiány mértékéig használhatja fel. A Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadások évközi átmeneti hiányának finanszírozására az (1) és (2) bekezdés az irányadó.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

29. § (1) Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) költségvetését – bevételeit és kiadásait – alaponként, jogcímenként az e törvény 12. számú melléklete szerint állapítja meg.

(2) A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló törvények rendelkezései szabályozzák.

(3) A Kincstár a pénzalap kiadási előirányzataira addig teljesít kifizetést – kivéve a Munkaerőpiaci Alapból a munkanélküli járadék, előnyugdíj, nyugdíj előtti munkanélküli segély és a jövedelempótló támogatás, illetve ezek közterheinek kifizetése –, amíg a pénzalap bevételei és az előző évi maradványa erre fedezetet biztosítanak és a folyó bevételek és kiadások különbsége nem haladja meg a jóváhagyott egyenleget.

(4) A pénzalap – az előirányzatok adott időszakra előzetesen ütemezett összegét meghaladó – finanszírozási igényei teljesítéséhez legfeljebb három hónapra igénybe veheti a KESZ-t. Az igénybevételt a pénzügyminiszter engedélyezi.

(5) A pénzalapoknak előírt befizetési kötelezettséget – Munkaerőpiaci Alap 7000 millió forint, Útalap fogyasztási adó megtérítése címen 5400 millió forint és befizetés a központi költségvetésbe címen 7000 millió forint – időarányosan, havonta egyenlő részletekben – kivéve az Útalap befizetés a központi költségvetésbe jogcímű befizetést, amelyet 1998. második félévben két részletben – kell a központi költségvetésbe teljesíteniük.

(6) Az Útalap fogyasztási adó megtérítése címen teljesített befizetéseit a jövedéki adóból az Útalap-hozzájárulás visszaigénylése címen teljesített tényleges kiadásokkal helyesbíteni, valamint az M5-ös autópálya használatához nyújtott tényleges díjkedvezménnyel csökkenteni kell. A befizetés a központi költségvetésbe jogcímen teljesített befizetéseket helyesbíteni kell a 63 600 millió forintot meghaladó többletbevétel 87,5%-os időarányos teljesítése figyelembevételével. A módosítások végrehajtásának és az eltérésként megállapított összeg átutalásának határideje a negyedévet követő hónap 15. napja.

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

Társadalmi önszerveződések támogatása

30. § (1) Az Országgyűlés a szociális, a közoktatási és a külön törvényben meghatározott felsőoktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházi jogi személyek, társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok és a humánszolgáltatásokat főtevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények fenntartói) részére normatív állami hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) a közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartóit az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. c) pontjában meghatározottakat. Nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l), m), p), valamint a 2–4. pontjai,

b) a közoktatási feladatokat ellátó, a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok és a START Rehabilitációs Vállalat kivételével – az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

c) a nem állami felsőoktatási intézmények által közoktatási feladatokra az e törvény 3. és 8. számú mellékletében megállapított, a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív állami hozzájárulás, gyakorlóintézmények esetén ennek kétszeres összege illeti meg, kivéve a 3. számú melléklet 23. pont c)–e) pontjában meghatározottakat; nem vonatkoznak rájuk a 3. számú melléklet kiegészítő szabályainak 1. pont l) és p), valamint 2–5. pontjai,

d) nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőknek, ha költségeik megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tartanak,

e) az egyházi felsőoktatási intézményeket normatív állami hozzájárulás illeti meg a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint,

f) a felsőoktatási közfeladatokat ellátó nem állami és nem egyházi intézmények fenntartóit az 1996. szeptember 1-je előtt felvett nappali tagozatos hallgatók felsőoktatási képzéséhez 80 000 forint/fő/év hozzájárulás illeti meg,

g) a szociális közfeladatot ellátó, a társasági jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteket – a közhasznú társaságok kivételével – a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg,

h) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézmények fenntartóit, a helyi önkormányzatok e törvény 3. számú melléklet 8–13. pontjaiban megállapított normatív állami hozzájárulásával azonos jogcímeken és feltételek mellett, azonos összegű normatív állami hozzájárulás illeti meg.

(2) A közoktatási feladatok ellátásához biztosított normatív állami hozzájárulást a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivataltól kell igényelni. A finanszírozás havi ütemezésben történik.

(3) A közoktatási feladatokat ellátó nem állami intézmények fenntartójának az (1) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulás igénylését a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról szóló határozat jogerősítő záradékkal ellátott példánya, a közoktatási intézmény alapító okiratának másolata, a bankszámlaszerződésének másolata csatolásával, valamint a kitöltött létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján

a) már működő intézmény esetén a tárgyév január 1-jei létszámát figyelembe véve január 31-éig,

b) új intézmény esetében a tárgyév szeptember 1-jei létszámát figyelembe véve a tanévkezdést megelőző hónap első napjáig kell benyújtani a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz.

(4) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartója szeptember 1-jei létszámáról szeptember 15-éig köteles a fenntartó székhelye szerinti illetékes közigazgatási hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás igénybevételére.

(5) A (1) bekezdésben meghatározott normatív támogatás elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év súlyozott számtani átlaglétszáma alapján történik. A súlyozott átlaglétszám kiszámításánál a tárgyévi január 1-jei létszámot 8 hónapra, a szeptember 1-jei létszámot 4 hónapra kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdés e) és f) pontjaiban meghatározott felsőoktatási hallgatói kör normatív támogatásának elszámolása – a zárszámadás keretében – a költségvetési év átlaglétszáma alapján történik. Az átlaglétszámot a tárgyév márciusi és az októberi statisztikai létszámjelentés alapján kell kiszámítani.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények normatív állami hozzájárulását külön kormányrendeletben meghatározottak szerint kell igényelni és folyósítani. A folyósítás feltétele a személyes gondoskodást nyújtó, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatokat ellátó intézmény esetében:

a) az intézmény működési feltételei és szolgáltatásai, valamint az intézményi térítési díj megfelelnek a jogszabályi előírásoknak,

b) a közfeladatokat ellátó nem állami szerv írásbeli nyilatkozata arról, hogy rendelkezik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint pénzügyi forrásokkal.

(8) A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal a feltételeknek megfelelő – megyei szinten, ezen belül fenntartó-típusonként, az egyházi fenntartóknál egyházanként összesített – támogatási igényt a szakminisztériumhoz nyújtja be.

(9) A normatív állami hozzájárulás a személyes gondoskodást nyújtó, szociális közfeladatokat ellátó intézmények esetében a tárgyévi tervezett átlaglétszám, de legfeljebb a működési engedélyben szereplő létszám erejéig és a fővárosi és megyei közigazgatási hivatallal szerződésben vállalt kötelezettség mellett vehető igénybe. Az intézmény a tárgyév július 31-éig, illetve a tárgyévet követő január 31-éig a tényleges feladatmutatók alapján számol el a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalnak az igénybe vett hozzájárulással.

(10) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.

(11) A közoktatási közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 14–22. pont alapján számított – a helyi önkormányzati létszámadatokkal – súlyozott átlagnormatíva 60%-a.

(12) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó egyházak a normatív állami hozzájáruláson túl kiegészítő támogatásra jogosultak. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 8–13. pontjában megállapított normatíva 29%-a.

(13) A (11)–(12) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra a normatív állami hozzájárulás megállapítására és folyósítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

31. § (1) Az 1998. évi költségvetés összeállításánál figyelembe vett személyi jövedelemadó-bevétel éves tervezett összege 618 100 millió forint. Ebből az összevont adóalap adója 576 100 millió forint. Ezt kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben meghatározott további 1% kiszámításánál.

(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § b) pontjában meghatározott kedvezményezett alatt e törvény I. Országgyűlés fejezet, 8. Társadalmi önszerveződések támogatása cím, 1. Társadalmi és karitatív feladatok támogatása alcím, 2. Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása kiemelt előirányzatot kell érteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzatot a szociálisan rászoruló családok, gyermekek és fiatalok támogatására lehet fordítani.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló – módosított – 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján fel nem használt előirányzat – a Ptv. 5. §-ában foglaltaknak megfelelő – új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. * 

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatására előirányzott keretek (I. Országgyűlési fejezet, 6. cím, 8. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat) felhasználásáról – kijelölt bizottságainak javaslata alapján – az Országgyűlés dönt. * 

(4) A nem állami intézmények – kivéve a pártokat –, valamint más közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek az általános tartalék, továbbá a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetései terhére is részesülhetnek támogatásban az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között. E támogatási lehetőségeket a felhasználásért felelős szerveknek nyilvánosságra kell hozni.

(5) A hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport), a 18. számú mellékletben foglaltak szerint oszlik meg az egyházak között.

(6) Az egyházak támogatása előirányzat (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím) tartalmazza a hitoktatók díjazására, a nyugdíjakra és járulékokra biztosított támogatások összegét, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26. §-ának (3) bekezdésében foglalt állami kötelezettség fedezetét is.

ÖTÖDIK FEJEZET

KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS VISZONTGARANCIA

33. § (1) A Kormány által 1998. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezességek együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 1. §-ának a) pontjában megállapított kiadási főösszeg 1,0%-át. * 

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mérték felett vállalható kezesség a kőolaj-, földgáz- és villamosenergia-importra, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényben meghatározott beszerzésekre.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított mérték – a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve – kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

34. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a központi költségvetés terhére

a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, a német Újjáépítési és Hitelbankkal (Kreditanstalt für Wiederaufbau: KfW), továbbá Északi-Beruházási Bankkal kötendő hitelszerződéseknél az ezen intézmények által megkívánt formában összegszerű korlátozás nélkül kezességet vagy szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon, * 

b) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. külföldről felvett és felvételre kerülő – fejlesztési célú – közép- és hosszú lejáratú hiteleire, illetve a kötvénykibocsátásaiból eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére kezességet vállaljon. E kezességvállalások együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 80 000 millió forint lehet. * 

34/A. § *  (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 33. §-ban foglaltakon túl a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működési feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében a központi költségvetés terhére – szükség esetén – legfeljebb 71 000 millió forint összegben kezességet vállaljon.

(2) A kezesség beváltását követően a pénzügyminiszter – a tartozás eredeti kötelezettjének adatszolgáltatása alapján – köteles az Országgyűlésnek tételesen beszámolni a kezesség összegének szükségessé vált nagyságáról, annak felhasználásáról és a központi költségvetésből kifizetett összeg adók módjára történő behajtását biztosító intézkedésekről.

35. § Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja fel az önkormányzatokat.

36. § (1) A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 1998. december 31-én legfeljebb 75 000 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt politikai és árfolyamkockázatok elleni biztosítások állománya 1998. december 31-én legfeljebb 185 000 millió forint lehet.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

37. § (1) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára – a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a központi költségvetés viszontgaranciát vállal. A Hitelgarancia Rt.

a) természetes személy,

b) gazdasági társaság,

c) közhasznú társaság,

d) szövetkezet,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján létrejött szervezet

hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma – az MRP szervezet kivételével – a 300 főt nem haladja meg.

(2) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 55 000 millió forintot.

(3) A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-át, mezőgazdasági tőkepótló hitel esetében – kivéve az 5 millió forint alattiakat – éves átlagban 60%-át, és jogosultanként a 400 millió forintot.

(4) A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. A társaság által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(5) *  Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt.-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozásban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés ötven százalékáért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg ötven százalékát.

38. § (1) Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) által – a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági tőkepótló hitelkonstrukcióval összefüggésben – vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

(2) Az Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások (a továbbiakban együtt: szervezet), hitelintézetekkel szembeni – 15 évnél rövidebb lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, ha a szervezet által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma a 250 főt nem haladja meg.

(3) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 33 000 millió forintot.

(4) A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés, illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét. Az 5 millió forintot meghaladó hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves átlagban pedig nem haladhatják meg a 60%-os mértéket és jogosultanként a 60 millió forintot, kivéve az integrátorokat.

(5) Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott – költségekkel csökkentett – összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

39. § (1) Az állam az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett kezességet vállal a központi költségvetés terhére az állami felsőoktatási intézményekben, továbbá a nem állami felsőoktatási intézményekben az erre adott megbízás alapján első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, valamint akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben – nappali tagozaton – tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú és a deviza-jogszabályok szerint devizabelföldinek minősülő hallgatók által tandíj, illetőleg költségtérítés kifizetése céljából a Magyar Köztársaság területén bejegyzett hitelintézettől – a (4)–(5) bekezdésben és külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett – forintban felvett hitel meghatározott részének (a továbbiakban: hitel) visszafizetésére.

(2) Az állami kezességvállalás mértéke a felvett hitel, de legfeljebb a hitelrészletek igénybevétele időpontjában érvényben lévő – az éves költségvetési törvényekben megállapított – egy főre eső hallgatói normatívák összege mint tőke, az ehhez kapcsolódó ügyleti kamat, a jogszabály által meghatározott büntető kamat és a bírósági végrehajtásra irányuló eljárás megindítása közvetlen költségei összegének 80%-a.

(3) Az állami kezességvállalás egy hallgató tanulmányainak teljes időtartama alatt legfeljebb tíz félév hitelfelvételére terjed ki.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelre számított teljes ügyleti kamat és kezelési költség éves mértékét úgy kell megállapítani, hogy az a hitelszerződés fennállása alatt ne haladja meg a pénzügyminiszter által rendeletben meghatározott mértéket.

(5) A hitel után a (4) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton és kezelési költségen kívül egyéb költség, illetőleg díj nem számítható fel.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani.

(7) Nem kell a tartozást a központi költségvetésnek megfizetni abban az esetben, ha a hitelfelvevő meghalt, vagy a visszafizetés esedékességekor munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható, vagy munkanélküli és a munkanélkülisége megszakítás nélkül a kezesség beváltásától számítva legalább öt évig fennáll.

(8) Ha a hitelfelvevő a visszafizetés esedékességekor munkanélküli, de a kezesség beváltásától számított öt éven belül munkába áll, akkor a munkába állását követő egy év elteltével válik a költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajthatóvá. Ebben az esetben a kifizetéstől eltelt időre kamatot, illetőleg késedelmi pótlékot nem kell felszámítani.

40. § (1) A 33–34. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve elengedheti. * 

(3) A 33. § (2) bekezdés szerinti beszerzésekhez kapcsolódó kezességvállalás esetén nem kell kezességvállalási díjat fizetni.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

41. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím), a 32. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,

b) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím), a társadalmi és karitatív szervezetek működésének támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím, 1 alcím, 1 kiemelt előirányzat), * 

c) az országos kisebbségi önkormányzatok működésének támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 4. alcím),

d) az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím), valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I–VIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére az Áht. 46. §-ában foglalt kivétellel.

(3) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot a következő normatívák, illetve adó- és más bevételek megosztási arányainak megváltoztatására:

a) a felsőoktatási intézményekben az egy főre megállapított hallgatói normatíva, valamint a doktori képzésben részt vevők támogatási normatívája, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók pénzbeli juttatásának normatívája (13. §),

b) a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának, támogatásának jogcímei és összegei (3. és 8. számú melléklet),

c) a humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei,

d) a személyi jövedelemadó és más adók, bevételek megosztásának a 20–24. §-okban meghatározott arányai.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

42. § (1) A 2. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül

a) a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím) és a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 8. alcím) támogatásoknál,

b) a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok közül:

ba) a körjegyzőség támogatásánál (5. számú melléklet 1. pontja),

bb) a lakossági közműfejlesztési befizetésekkel összefüggő támogatásnál (5. számú melléklet 3. pontja),

bc) a települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatásánál (5. számú melléklet 4. pontja),

bd) a gyermeknevelési támogatásnál (5. számú melléklet 9. pontja),

be) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésénél (5. számú melléklet 10. pontja),

bf) a pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatásánál (5. számú melléklet 15. pontja),

bg) a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz történő hozzájárulásoknál (5. számú melléklet 20. pontja),

bh) a pedagógusok minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésénél (5. számú melléklet 22. pontja),

amennyiben a 45. § (6) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,

c) a végkielégítésre és az illetménykiegészítés-emelésére szolgáló keret előirányzatánál (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. előirányzat-csoport),

d) az állatkártérítésnél (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 6. alcím),

e) a társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítésnél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím), kivéve a folyósított ellátások utáni térítést (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím),

f) a polgári szolgálatnál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport) és az ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki programhoz kapcsolódó vám- és általános forgalmi adó előirányzatoknál (XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

g) a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 5. előirányzat-csoport),

h) a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),

i) a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 9., 11., 12. és 14. kiemelt előirányzat),

j) a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15. cím),

k) a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),

l) az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím),

m) a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2. alcím),

n) az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 6%-kal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. cím) személyi juttatás kiemelt előirányzatánál és annak munkáltatót terhelő járulékainál legfeljebb 4%-kal, a teljesítmények figyelembevételével, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek szerint, * 

o) a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál (VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

ö) a nemzetközi elszámolásoknál (XL. fejezet),

p) a belföldi államadósság költségvetési elszámolásainál (XLI. fejezet),

q) a társadalombiztosítás informatikai programjának támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet 9. cím, 13. alcím),

r) a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatásnál a játékadó 50%-os mértékéig (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzat), a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány és a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím, 5. alcím, 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzat), a totó játékadójának 100%-os, illetőleg a sorsolásos játékok játékadójának 12%-os tényleges teljesülése mértékéig,

s) az új okmánycsalád bevezetésénél (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 19. előirányzat-csoport),

t) a humánszolgáltatások normatív és állami támogatásának, valamint kiegészítő támogatásának előirányzatainál (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat-csoport és 9. alcím, 53. előirányzat-csoport, XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 4. alcím),

u) az otthonteremtési támogatásnál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 35. előirányzat-csoport),

v) a mozgáskorlátozottak támogatásánál (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 36. előirányzat-csoport),

w) a gyermektartásdíjak megelőlegezésénél (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 37. előirányzat-csoport és a VI. Bíróságok fejezet, 2. cím, 3. alcím),

x) az ÁPV Rt. privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai közül a belterületi föld értéke alapján, az alapítói jogon kifizetendő, a területi önkormányzatokat megillető kifizetéseknél, valamint a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény alapján az átalakuló társaságoknak a privatizáció után visszautalásra kerülő 20%-os részesedés teljesítésénél [6. § (4) bekezdés h) és i) pontjai],

y) a légvédelmi rakéta beszerzésnél (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport) az árfolyamváltozás mértékével, valamint a Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz előirányzatnál (XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport),

z) a kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 2. alcím, 22. előirányzat-csoport),

zs) *  XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet 10. cím, 1. alcím Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok előirányzata a felsőoktatási intézmények meghatározott hallgatói részére a felsőoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXX. törvény értelmében kiterjesztett tandíjmentesség következményeként, a Kormány rendelete és határozata által megállapított mértékben

a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

(2) A 3. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a XLII. A költségvetés nemzetközi hitelfelvételei és külföldi adósságainak törlesztése fejezetnél a kiadások és bevételek, valamint a XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezetnél az éven túli hitel- és állampapír-törlesztésekhez kapcsolódó kiadások külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzattól. A XLIII. A költségvetés belföldi hitelfelvételei és belföldi adósságainak törlesztése fejezet bevételei és az éven belüli hitel- és állampapír-törlesztési kiadásai előirányzattal nem rendelkeznek és az Áht. 113/A. §-ának figyelembevételével a központi költségvetés hiánya vagy többlete alakulásának, valamint az állampapírpiaci helyzetnek megfelelően teljesülnek.

(3) Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján az 1997. évben keletkezett piaci zavar elhárítása céljából felvásárolt termék vagy a termék feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír értékesítéséből származó, a XII. Földművelésügyi Minisztérium, 11. cím eredeti bevételi előirányzatát meghaladó tényleges többletbevétellel a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 11. cím kiadási előirányzatai túlléphetőek.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

43. § (1) A XXXV. Euroatlanti integráció fejezetben szereplő – a csatlakozási tárgyalásokkal közvetlenül összefüggő tevékenység ellátását szolgáló – előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(2) A Kormány év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoportok előirányzatai terhére.

44. § (1) A Kormány a X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím 1. és 10. előirányzat-csoport előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A Kormány a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport, illetve a 11. cím előirányzatai között indokolt esetben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A Kormány év közben a XI. Belügyminisztérium fejezet, 16. Adatfeldolgozó Hivatal cím működési előirányzataiból 50 millió forintot – a felhasználási igény figyelembevételével – átcsoportosíthat a XXXIV. Történeti Hivatal fejezet kiemelt előirányzataira.

(4) A Kormány felhatalmazást kap, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójának, valamint a nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál (X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. és 26. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról – az egyházakkal történt előzetes egyeztetés és a 18. számú mellékletben foglalt arányok alapján – döntsön, figyelemmel az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, valamint 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltakra.

(5) A Kormány felhatalmazást kap a Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 24. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználására.

(6) A Kormány a tényleges műsorterjesztési költségekre vonatkozó szerződések ismeretében a Magyar Rádió műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. előirányzat-csoport) és a Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire (I. Országgyűlés fejezet, 11. cím) szolgáló előirányzatok között szükség szerint átcsoportosít, illetve ezen előirányzatok terhére a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 75. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Magyar Rádió művészeti együtteseinek támogatására – legfeljebb 450 millió forint összegű – előirányzatot hoz létre.

45. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, kiemelt előirányzatokra – felmérés alapján – történő átcsoportosítására és az igénylés feltételeit részletesen szabályozó útmutató kiadására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(2) A költségvetési fejezetek 11. § (1) bekezdésében meghatározott bevételeinek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti.

(3) A 17. § (4) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter értesítése alapján a pénzügyminiszter a fejezet felügyeletét ellátó miniszterrel együtt intézkedik.

(4) A 17. § (5) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik.

(5) A 17. § (6) bekezdése szerinti előirányzat-módosításról a fejezet felügyeletét ellátó miniszter értesítése alapján a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt intézkedik.

(6) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím) jogcímei között, a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím) jogcímei között, továbbá a 4. és 5. alcím, valamint a 9. alcím 2. kiemelt előirányzat között – a felhasználás iránti igény figyelembevételével – átcsoportosításokat hajthat végre.

(7) A X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 6. alcím 1–2. előirányzat-csoportokon szereplő előirányzatok fejezetekre, címekre, alcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra történő átcsoportosítására – az előirányzat eredeti rendeltetésének változatlanul hagyása mellett – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője kap felhatalmazást.

46. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjének, a XI. Belügyminisztérium fejezet esetében pedig a belügyminiszternek – mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének – tervezési, előirányzat-módosítási, felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa, a X. Miniszterelnökség fejezet, 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda, valamint a központi költségvetés kormányzati végrehajtásával összefüggő, központilag kezelt tartalék-előirányzatokra (12–13. cím), illetve a XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal költségvetési előirányzataira.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. cím Közbeszerzések Tanácsa felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. cím Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett a felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter, a 11. cím Kormányzati Ellenőrzési Iroda és a XI. Belügyminisztérium fejezeten belül a 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal esetében a szervezet elnöke látják el.

(3) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek a fejezeten belüli átcsoportosítási joga az

a) 1–13. címekre, kivéve a 13. cím, 3. alcím, 1., 2. és 6. előirányzat-csoport,

b) a 18. cím alcímeire

terjed ki.

(4) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 5. alcím tekintetében a közmunkavégzés támogatására szolgáló előirányzatból a közmunkaprogramok működési kiadásaira 2,5% fordítható. A működésre elkülönített előirányzatnak a fejezeten belüli, címek közötti előirányzat-módosítási jogkörét – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(5) A XIX. Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. cím, 2., 4., 6., 7. és 8. alcímek tekintetében a fejezeten belüli címek közötti előirányzat-módosítási jogkört – a kiemelt előirányzatokra is kiterjedően – a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.

(6) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(7) A XXXV. Euro-atlanti integráció fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szervezet vezetőjének feladatait a Miniszterelnöki Hivatal vezetője látja el.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a Világbank által támogatott modernizációs program I. fázisában részt vevő intézménycsoportok körében a külön megállapodásban rögzített előirányzat-átcsoportosítási jogokat az érintett intézményeknek átadja.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy az egyházi közgyűjtemények támogatása (XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 10. cím, 9. alcím, 1. előirányzat-csoport) előirányzatának felhasználásáról – az egyházakkal történt előzetes egyeztetés után – döntsön.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a művelődési és közoktatási minisztert, hogy – a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével – a felsőoktatásban az 1998. év során végrehajtandó szervezeti intézkedésekkel összefüggően a XX. Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezet, 2–6. címeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg e címeken belül is a kiemelt előirányzatokat egymás között átcsoportosítsa.

(11) A X. Miniszterelnökség fejezet, 13. cím, 8. alcím Speciális eszközök bérleti díja előirányzat felhasználásáról a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok felett felügyeletet ellátó tárca nélküli miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(12) A XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzat, továbbá a 25. cím, 4. alcím, valamint a 25. cím, 6. alcím felhasználásáról az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter dönt.

(13) A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím felhasználásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter – az Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után – dönt.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a haderő-átalakítással összefüggő szervezeti intézkedésekre tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek kiadási és bevételi előirányzatait, illetőleg címen belül is a kiemelt előirányzatokat a pénzügyminiszter egyetértésével egymás között átcsoportosítsa.

(15) A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 3. alcím beruházási célprogramok, 19. előirányzat-csoport a MÁV Rt. modernizációs program támogatásra 6600 millió forint előirányzatból 3500 millió forint a tervezett PHARE-segélyhez szükséges költségvetési támogatás. PHARE-segély elmaradása esetén a kapcsolódó 3500 millió forint költségvetési támogatás felhasználásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben dönt.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a népjóléti minisztert, hogy a XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat Egyéb központi beruházás kiemelt előirányzata terhére – 1100 millió forintos keretösszegben – címzett támogatásból megvalósuló kórházrekonstrukciókhoz, az egészségügyi struktúra átalakítással összefüggő feladatok teljesíthetősége érdekében – egyedi felülvizsgálatot követően – kiegészítő támogatást biztosítson.

(17) A XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezetnél a 12. cím, 3. alcím, 3. előirányzat-csoporton előirányzott bérpolitikai tartalék a közalkalmazotti illetménytábla garantált illetménytételei eléréséhez kapcsolódó kifizetésekre használható fel, amennyiben a költségvetési szerv részére jóváhagyott személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata, továbbá a befolyt többletbevételek – erre fordítható része – nem nyújtanak arra fedezetet.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

47. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2) bekezdésében meghatározott járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 1998. évben 4290 forint, naptári évre számított összege 1 565 850 forint.

48. § A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátható üdülési csekkek értékének felső határa 1998-ban 5000 millió forint, amely az alapítvány részére az inaktív rétegek üdülési támogatására biztosított céltámogatás résszel túlléphető.

49. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt, a II. besorolási osztály első fizetési fokozata szerinti illetményalap 1998. évben 26 000 forint.

(2) * 

50. § Az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt rendelkezés alapján a fegyveres erők 1998. évi költségvetési létszámának felső határát a 9. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

51. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-jétől az 1997. évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az 1992. évi XXXI. törvény alapján 1997. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az 1992. évi XXXI. törvény mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni, figyelembe véve a korábbi években megvalósult járadékemeléseket is.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke (2) pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 1998. március 1-je után az (1) bekezdésben foglaltak szerint emelkedik.

52. § * 

53. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű megyéi kiemelt fejlesztése érdekében

a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 31. előirányzat-csoport) 1998. évi állami támogatásának fedezetét fejezeti kezelésű támogatási célprogramok, célelőirányzatok terhére – fejezetek közötti átcsoportosítással – biztosítsa, továbbá a program megvalósításában érintett állami pénzalapok előirányzataiból meghatározott mértékű keretösszegek elkülönítését kezdeményezze;

b) a Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék elfogadott területfejlesztési programjai 1998. évi feladatai támogatásának fedezetéül

ba) a Gazdaságfejlesztési előirányzat (XV. Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bb) a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása (XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport),

bc) a Területfejlesztési célfeladatok (XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím),

bd) a Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök (XXI. Népjóléti Minisztérium fejezet, 9. cím, 2. alcím, 14. előirányzat-csoport)

fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alap része, a Vízügyi Alap és a Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerben működő előirányzatainak – az előző évről áthúzódó determinációval együtt számítva – legalább 10%-át különítse el. Az elkülönített keretek felhasználásáról a tárcákkal egyeztetett megyei feladattervek alapján az érintett minisztériumok és megyei területfejlesztési tanácsok kötnek megállapodást. A bb) pontban meghatározott előirányzat terhére elkülönített keret a megyékre decentralizált keretből és külön rendelet alapján automatikusan igénybe vehető támogatásokból áll. * 

54. § (1) A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt. műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben megállapított műsorterjesztési költségek mértékéig, a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell folyósítani. A közszolgálati televíziók részére megállapított műsoridőkeret megosztása a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány megállapodása alapján történik. Ennek hiányában az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke testületi döntés alapján közli a műsoridőkeret megosztását, és a műsorterjesztési költségekről benyújtott számlákat ennek megfelelő mértékben kell figyelembe venni. Műholdsugárzás esetén e mérték kiszámítása olyan módon történik, hogy a havi átlagban napi 14 órás vagy ennél hosszabb (a terjesztési költségek fedezésénél elismert) műsoridő minősül teljes napi sugárzásnak. Amennyiben a megállapított műsoridő-megosztás következtében ennél rövidebb műsoridő terjesztési költségeit fedezi a költségvetés, a támogatás mértéke a 14 órához viszonyított százalékos mértékben határozandó meg.

(2) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 22. cím Országos Testnevelési és Sporthivatal, 5. alcím, 4. előirányzat-csoport, 10. kiemelt előirányzatát, a 7. előirányzat-csoport, 3. és 5. kiemelt előirányzatát a központi költségvetéssel negyedévenként el kell számolni.

55. § (1) A fejezeti kezelésű célprogramok feladatainak ellátásához szükséges bevételi forrásokat és mértéküket a 10. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fejezeti kezelésű célprogramok támogatásai terhére – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az éves kiadási előirányzat 40%-ának megfelelő összegű éven túli kötelezettség vállalható.

56. § Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét az e törvény 13. számú mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.

57. § (1) Az állami vagyon privatizációjából származó területfejlesztési célokra fordítható bevételt terhelő kiadások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és az azt terhelő kiadások időbeli eltéréséből fakadó átmeneti finanszírozási igények teljesítéséhez a Kincstár kamatmentes hitelt nyújt. A hitel összegéről, folyósítási és törlesztési feltételeiről a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter köt megállapodást.

(2) A KESZ-ről hitelt igénybe venni az (1) bekezdés esetében is csak a Kincstár által jóváhagyott pénzellátási terv alapján lehet.

(3) A hitelt a 6. § (2) bekezdésében meghatározott privatizációs többletbevételből az ÁPV Rt. soron kívül köteles törleszteni.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ RENDELKEZÉSEK ÉS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása

58. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló – módosított – 1995. évi LVI. törvény 1–3. és 6. számú melléklete helyébe az e törvény 14–17. számú melléklete lép.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

59. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10)–(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

60. § * 

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

61. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

62. § * 

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

63. § * 

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosítása

64. § (1) * 

(2) * 

A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet módosítása

65. § * 

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

66. § (1) * 

(2) * 

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosítása

67. § * 

A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény módosítása

68. § * 

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosítása

69. § * 

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény módosítása

70. § * 

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

71. § * 

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény módosítása

72. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

A földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény módosítása

73. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása

74. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény módosítása

75. § * 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

76. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) * 

(10) * 

(11) * 

(12) * 

(13) * 

(14) * 

(15) * 

(16) * 

(17) * 

(18) * 

(19) * 

(20) * 

(21) * 

(22) * 

(23) * 

(24) * 

(25) * 

(26) * 

(27) * 

(28) * 

(29) * 

(30) * 

(31) * 

(32) * 

(33) * 

(34) * 

(35) * 

(36) * 

(37) * 

(38) * 

(39) * 

(40) * 

(41) * 

(42) * 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

77. § * 

78. § * 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

79. § * 

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

80. § * 

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása

81. § * 

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

82. § (1) * 

(2) Az 1996. évi XLIII. törvény 6. számú melléklete helyébe az e törvény 22. számú melléklete lép.

A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény módosítása

83. § * 

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

84. § * 

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

85. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

Az olimpiai bajnoki járadékról szóló 1997. évi XXII. törvény módosítása

86. § * 

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben foglaltak kivételével – 1998. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 58. §-ával megállapított környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. törvény 1–3. és 6. számú melléklete, a 64. §-ával megállapított közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12. §-ának (2)–(3) bekezdése, a 65. §-ával megállapított a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet 21/A. §-a, a 66. §-ával megállapított a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a, a 69. §-ával megállapított az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény 60. §-ának (3)–(5) bekezdése, az e törvény 10. számú melléklete 8. pontjának rendelkezése 1998. február 15-én lép hatályba.

(3) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvénynek az e törvény 61. §-ának (1), (2) és (4) bekezdéseiben megállapított rendelkezései 1998. december 1-jén lépnek hatályba.

(4) A családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvénynek e törvény 68. §-ának (8) bekezdésében megállapított rendelkezései 1998. május 1-jén lépnek hatályba.

(5) A Magyar Nemzeti Bankról szóló – módosított – 1991. évi LX. törvénynek (a továbbiakban: MNB tv.) e törvény 70. §-ának (1) bekezdésével megállapított rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.

(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Kjt.) az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése 1998. február 1-jén lép hatályba.

(7) A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvénynek e törvény 83. §-ával megállapított rendelkezése a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(8) E törvény 89. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés 1997. december 20-án lép hatályba.

(9) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésének időpontjától a Kjt. 1. számú mellékletének helyébe e törvény 19. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 20. számú melléklete lép.

(10) A Kjt. alapján járó illetményemelés megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az összeget, amelyet a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kötelező óraszáma – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése miatti – megemelésének ellentételezésére kapott, feltéve, hogy az emelés időpontjától még 5 év nem telt el.

(11) * 

(12) Ahol a jogszabály az illetménypótlék, tiszteletdíj vagy egyéb juttatás alapjaként az „A1” fizetési fokozat illetményét határozza meg, azon 1998. február 1-jétől 13 500 forintot kell érteni.

(13) A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi mérlegét az MNB tv.-nek az e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani.

(14) Ha a központi költségvetésnek az MNB tv. – e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított – 78. §-a alapján a jegybankkal szemben fizetési kötelezettsége keletkezik, azt a XLI. A belföldi államadósság költségvetési elszámolásai fejezet kiadásai terhére teljesíti.

(15)–(16) * 

88. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével – hatályát veszti:

a) * 

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 7. § a (3) bekezdéséből „az Országos Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: ONK), amely” szövegrész; 7. §-a (4) bekezdéséből az „ONK főigazgatója az” szövegrész és az „aki” szó; 9. §-a b) pontjából „az ONK intézeteinek igazgatói” szövegrész;

c) az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 18. § (2) bekezdése;

d) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 120. §-a (2) bekezdésének c) pontja;

e) * 

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 59. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 149. §-ának (2) bekezdése;

g) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 64. §-a.

(2) Az MNB tv. e törvény 70. § (1) bekezdésével megállapított rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az MNB tv. 20. §-a.

(3) A Kjt.-nek az e törvény 77. §-ával megállapított rendelkezése hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 91. §-ának (4)–(8) bekezdése, valamint 13–14. számú melléklete hatályát veszti.

89. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben szabályozza az agrárgazdasági célokhoz nyújtandó támogatás folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének, valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának szabályait,

b) rendeletben állapítsa meg a gazdálkodó szervezetek egyedi termelési támogatásának 1998. évi felhasználási szabályait, * 

c) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeit. * 

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy

a) rendeletben szabályozza a 37–38. §-ban foglalt viszontgarancia feltételeit, részletes szabályait, * 

b) rendeletben határozza meg a 39. §-ban meghatározott állami kezességvállalással biztosított hitel hiteldíjának a betéti kamathoz viszonyított mértékét,

c) helyt álljon a költségvetési szervek vagyonbiztosítása alapján – a központi költségvetés terhére – az 1971. január 1. napja előtt gépjárművel okozott káreseményekkel összefüggésben a költségvetést terhelő kártérítésekért, a feladat ellátásával jogszabályban költségvetési szervet bízzon meg, és rendeletben határozza meg az ezen balesetekkel összefüggésben folyósított járadékok emelésének mértékét. * 

(3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) – a pénzügyminiszterrel és az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben – az exporttámogatás feltételeit és mértékeit,

b) az a) pontban nem említett agrártámogatások feltételeit és mértékeit.

(4) *  Felhatalmazást kap a Kincstár, hogy a központi költségvetési szervek 1998. évi előirányzata terhére a munkavállalók 1997. december havi járandóságait, valamint a helyi önkormányzatokat 1998. évre nettó módon megillető támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét 1997. december 20-át követően megelőlegezze, hogy az 1998. január 5-ig esedékes járandóságok fedezete – az illetménykifizetés napjához igazodóan – az év végi munkanapok átcsoportosítása miatt rendelkezésre álljon.

90. § A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport a MÁV Rt. hatékonyságának javítását célzó 6000 millió forint összegű rendkívüli támogatás igénybevételére – a Kormány által elfogadott, a hatékonyság javítását eredményező – intézkedési program teljesítése esetén kerülhet sor, a MÁV Rt. által dokumentált, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a pénzügyminiszter által jóváhagyott adatok alapján és ütemezés szerint.

91. § A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdésében megjelölt üzemben tartási díj összege havonta 530 forint.

92. § A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. §-ának (3) bekezdése alapján a törvény hatálya alá tartozó szervezetek tekintetében a közbeszerzés értékhatára 1998. december 31-ig

a) árubeszerzés esetén: 15 millió forint,

b) építési beruházás esetén: 30 millió forint,

c) építési műszaki terv készítése esetén: 7,5 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetén: 7,5 millió forint,

e) építési beruházás esetén a Kbt. 42. §-ának (3) bekezdése szerinti előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

93. § (1) Az elkülönített állami pénzalapok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, a 6. § (9) bekezdésében meghatározott privatizációs bevételek, valamint a 17. § (1) bekezdés f)–g) pontjaiban meghatározott támogatási előirányzatok terhére nyújtható fejlesztési célú központi, illetve decentralizált döntési körbe tartozó támogatások pályázati felhívásait legkésőbb 1998. február 28-ig közzé kell tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előirányzatok fejlesztési célú támogatási rendszereinek döntés-előkészítési és döntéshozatali eljárásrendjét úgy kell kialakítani, hogy az új induló fejlesztések tekintetében az első támogatási döntések legkésőbb 1998. május 31-ig meghozhatók legyenek.

1. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- KIADÁSOK
Cím-
szám
Alcím-
szám
irány-
zat
cso-
port-
szám
emelt
elő-
irány-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve
1998. évi
rendes
előirányzat
1998. évi
rendkívüli
előirányzat
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
2 Országgyűlés hivatali szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 732,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 986,0
3 Dologi kiadások 1 293,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 299,5
2 Felújítás 350,0
4 Egyéb központi beruházás 282,0
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Megalakuló országgyűlési bizottságok kiadásai 14,0
2 Alkotmányozással kapcsolatos kiadások 20,0
3 Észak-atlanti Központ kiadásai 6,0
4 150 éves a parlamenti demokrácia évfordulójával kapcsolatos kiadásokra
30,0
5 EU-integrációs kiadások 50,0
6 Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások 1 500,0
1–4. cím összesen: 5 040,8 2 531,5
5 Közbeszerzések Tanácsa
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 58,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 25,0
3 Dologi kiadások 53,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 10,0
5. cím összesen: 136,0 10,0
6 Nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása 79,1
7 Pártok támogatása
1 Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása
1 FIDESZ-Magyar Polgári Párt 204,9
2 Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 234,6
3 Kereszténydemokrata Néppárt 205,1
4 Magyar Demokrata Fórum 282,9
5 Magyar Szocialista Párt 634,2
6 Szabad Demokraták Szövetsége 415,1
2 Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása
2 Munkáspárt 52,6
5 Köztársaság Párt 41,9
6 Magyar Igazság és Élet Pártja 26,2
7 Agrárszövetség 34,7
8 Társadalmi önszerveződések támogatása
1 Társadalmi és karitatív feladatok támogatása
1 Társadalmi és karitatív szervezetek működési támogatása
291,1
2 Az SZJA meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználása
1,0
10 Magyar Rádió Közalapítvány támogatása
1 Magyar Rádió Rt. műsorterjesztési költségeire 3 175,9
11 Közszolgálati televíziók műsorterjesztési költségeire 4 565,8
14 Magyar Távirati Iroda Rt. támogatása 1 119,4
I. fejezet kiadásai összesen: 16 541,3 2 541,5
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Köztársasági Elnöki Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 40,9
3 Dologi kiadások 31,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 81,5
2 Köztársasági Elnök Katonai Irodája
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 0,7
3 Dologi kiadások 4,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Állami kitüntetések 110.0
II. fejezet kiadásai összesen: 367,5
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
1 Alkotmánybíróság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 244,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 107,1
3 Dologi kiadások 149,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 22,3
2 Felújítás 5,0
4 Egyéb központi beruházás 94,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Alkotmánybírák megbízatásának lejártával összefüggő kiadások 17,2
III. fejezet kiadásai összesen: 500,8 138,5
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
1 Országgyűlési Biztos Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 264,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 112,0
3 Dologi kiadások 116,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
IV. fejezet kiadásai összesen: 493,1 25,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1 Állami Számvevőszék
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 975,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 418,9
3 Dologi kiadások 266,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 69,5
2 Felújítás 16,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 100,0
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 9,0
3 Dologi kiadások 26,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,0
2 Felújítás 20,2
V. fejezet kiadásai összesen: 1 720,9 208,7
VI. BÍRÓSÁGOK
1 Bíróságok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11 765,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 126,2
3 Dologi kiadások 2 533,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 90,3
2 Felújítás 75,0
4 Egyéb központi beruházás 470,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 790,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 752,7
3 Dologi kiadások 316,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 203,2
2 Felújítás 254,5
4 Egyéb központi beruházás 1 175,0
3 Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése 140,0
4 Ágazati célfeladatok
1 Büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanítás
50,0
1
VI. fejezet kiadásai összesen: 22 486.2 2 268,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Ügyészségek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 567,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 434,2
3 Dologi kiadások 583,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 76,0
2 Felújítás 163,0
4 Egyéb központi beruházás 707,0
2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 65,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 28,9
3 Dologi kiadások 7,9
VIII. fejezet kiadásai összesen: 8 707,5 946,0
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 717,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 308,1
3 Dologi kiadások 123,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,4
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 249,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 104,7
3 Dologi kiadások 726,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 69,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 87,3
2 Felújítás 161,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
2 Magyar Közigazgatási Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 45,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,5
3 Dologi kiadások 16,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,5
3 Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 62,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 26,0
3 Dologi kiadások 56,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,5
5 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 124,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 48,7
3 Dologi kiadások 102,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,2
6 Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 14,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,2
3 Dologi kiadások 14,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,5
7 MOBILITÁS Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,7
3 Dologi kiadások 7,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,1
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
1 Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványa támogatása
474,0
2 Új Kézfogás Közalapítvány támogatása 340,0
3 Első Közép- és Kelet-Európai Együttműködés Alapítvány támogatása
58,0
4 Illyés Közalapítvány támogatása 506,0
5 Teleki László Alapítvány támogatása 70,0
6 Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret 55,0
7 Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány támogatása
10,0
8 Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támogatása

60,0
9 Politikatörténeti Alapítvány támogatása 71,0
10 Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása 250,0
11 Művészeti díjak 18,3
12 Svéd–Magyar Európa tanulmányok képzési program 45,0
13 Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány támogatása
6,0
14 Modernizációs és Integrációs Program támogatása 153,0
15 Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
támogatása

30,0
16 Gyermek- és ifjúsági alapprogramok támogatása 480,0
17 X–400-as rendszer üzemeltetése 60,0
18 Balatoni kutatások támogatása 125,0
20 Youth for Europe program 80,0
21 Két- és többoldalú nemzetközi szerződések alapján szervezett nemzetközi ifjúsági csereprogramok
112,0
22 Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács működésének támogatása
8,0
26 „Magyarország 2000” tanácskozás 30,0
27 Európai Nonprofit Expó támogatása 15,0
41 Bős–Nagymaros feladatkörrel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálása
75,8
42 Balaton Fejlesztési Tanács működésének támogatása 10,0
43 Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projektiroda támogatása
60,0
44 Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 228,0
45 Nagy Imre Emlékház támogatása 30,0
47 Magyarság Hírnevéért Díj 15,0
48 Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
50,0
3 Egyházak támogatása
1 Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz
3 044,0
24 Járadékfizetés 3 245,1
25 Egyházi Műemlékek rekonstrukciójának támogatása 1 421,0
26 Nem műemléki rekonstrukciók támogatása a Református Egyháznál
50,0
4 Országos kisebbségi önkormányzatok támogatása
1 Bolgár Országos Önkormányzat 13,8
2 Görög Országos Önkormányzat 13,8
3 Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata 41,7
4 Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 81,8
5 Magyarországi Románok Országos Önkormányzata 20,8
6 Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 120,0
7 Országos Lengyel Önkormányzat 13,8
8 Országos Örmény Önkormányzat 13,8
9 Országos Szlovák Önkormányzat 42,0
10 Országos Szlovén Kisebbségi Önkormányzat 16,3
11 Szerb Országos Önkormányzat 20,3
5 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyarok Világszövetségének támogatása 183,7
6 Beruházási célprogramok
1 Központi kormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztése
600,0
2 Kormányzati távközlési célprogram 312,0
7 Fejezeti tartalék 186,3
1–9. cím összesen: 5 618,6 10 627,4
10 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 668,0 3,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 703,9 1,4
3 Dologi kiadások 612,9 4,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 52,9
2 Felújítás 37,5
4 Egyéb központi beruházás 300,0
5 Lakástámogatás 20,0
2 Információs Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 048,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 442,5
3 Dologi kiadások 1 496,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 38,4
2 Felújítás 8,1
4 Egyéb központi beruházás 135,0
5 Lakástámogatás 15,0
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 860,0 21,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 785,0 8,9
3 Dologi kiadások 802,9 6,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 216,9
2 Felújítás 37,5
4 Egyéb központi beruházás 450,0
5 Lakástámogatás 30,0
10. cím összesen: 9 420,1 1 386,4
11 Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 140,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 61,0
3 Dologi kiadások 44,9
2 Felhalmozási kiadások
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
11. cím összesen: 246,8 25,0
12 Tartalékok
1 Költségvetés általános tartaléka 14 200,0
2 Céltartalék
1 Végkielégítésre és illetménykiegészítés emelésére szolgáló keret
1 700,0
13 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Egyházi ingatlanok visszaadása 4 000,0
8 Speciális eszközök bérleti díja 2 340,0
X. fejezet kiadásai összesen: 31 185,5 18 378,8
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 287,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 535,3
3 Dologi kiadások 551,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 104,4
2 Felújítás 140,2
5 Lakástámogatás 6,4
2 Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 368,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 157,2
3 Dologi kiadások 39,8
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 220,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 936,7
3 Dologi kiadások 835,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,7
2 Felújítás 9,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 122,3
5 Lakástámogatás 10,0
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 531,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 137,6
3 Dologi kiadások 1 015,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 58,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 377,6
2 Felújítás 90,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
5 Lakástámogatás 19,0
4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 213,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,9
3 Dologi kiadások 354,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 247,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,3
2 Felújítás 3,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 25,0
5 Lakástámogatás 2,8
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 913,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 573,1
3 Dologi kiadások 3 103,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 125,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3 734,2
2 Felújítás 95,1
5 Lakástámogatás 161,0
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 990,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 376,4
3 Dologi kiadások 3 787,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 429,8
2 Felújítás 318,8
5 Lakástámogatás 60,0
4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 193,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 499,8
3 Dologi kiadások 336,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 10,7
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 8,0
5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 526,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 636,2
3 Dologi kiadások 439,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 28,5
2 Felújítás 13,0
5 Lakástámogatás 12,0
6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 118,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 473,0
3 Dologi kiadások 338,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 9,3
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 8,0
7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 949,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 804,9
3 Dologi kiadások 582,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 17,1
2 Felújítás 31,0
5 Lakástámogatás 13,0
8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 212,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 507,6
3 Dologi kiadások 369,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 80,3
2 Felújítás 134,0
5 Lakástámogatás 11,0
9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 109,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,6
3 Dologi kiadások 326,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,1
2 Felújítás 11,0
5 Lakástámogatás 8,0
10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 052,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 439,5
3 Dologi kiadások 313,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,5
2 Felújítás 18,0
5 Lakástámogatás 8,0
11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 407,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 595,3
3 Dologi kiadások 419,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 34,0
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 9,0
12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 832,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 351,5
3 Dologi kiadások 247,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 32,8
2 Felújítás 11,0
5 Lakástámogatás 6,0
13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 120,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 472,4
3 Dologi kiadások 338,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,1
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 4,0
14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 856,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 361,4
3 Dologi kiadások 256,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 6,3
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 6,0
15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 756,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 314,4
3 Dologi kiadások 210,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,3
2 Felújítás 16,0
5 Lakástámogatás 6,0
16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 346,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 992,9
3 Dologi kiadások 744,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 142,7
2 Felújítás 166,0
5 Lakástámogatás 12,0
17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 161,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 482,8
3 Dologi kiadások 711,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 11,0
2 Felújítás 23,0
5 Lakástámogatás 7,0
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 342,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 567,8
3 Dologi kiadások 408,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 49,0
2 Felújítás 17,0
5 Lakástámogatás 7,0
19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 915,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 383,2
3 Dologi kiadások 240,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,7
2 Felújítás 10,0
5 Lakástámogatás 6,0
20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 845,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 357,0
3 Dologi kiadások 263,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 9,3
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 7,0
21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 019,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 424,5
3 Dologi kiadások 276,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 12,2
2 Felújítás 14,0
5 Lakástámogatás 8,0
22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 880,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 366,9
3 Dologi kiadások 250,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,5
2 Felújítás 20,0
5 Lakástámogatás 8,0
23 Készenléti Rendőrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 494,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 122,8
3 Dologi kiadások 1 051,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 70,0
2 Felújítás 55,0
5 Lakástámogatás 15,0
24 Köztársasági Őrezred
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 253,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 532,5
3 Dologi kiadások 272,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 15,0
5 Lakástámogatás 30,0
25 Híradástechnikai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 281,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 118,8
3 Dologi kiadások 1 460,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 51,0
2 Felújítás 2,0
26 Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 662,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 269,8
3 Dologi kiadások 248,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 396,5
2 Felújítás 150,0
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 083,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 395,1
3 Dologi kiadások 896,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 603,2
2 Felújítás 547,2
4 Egyéb központi beruházás 305,0
5 Lakástámogatás 103,0
2 Határőr igazgatóságok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 515,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 473,2
3 Dologi kiadások 2 393,3
3 Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 255,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 111,2
3 Dologi kiadások 57,0
7 Tűzoltóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 276,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 500,1
3 Dologi kiadások 410,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 117,8
2 Felújítás 45,2
3 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Lakástámogatás 22,4
8 Polgári Védelem
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 048,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 468,3
3 Dologi kiadások 530,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 40,0
2 Felújítás 51,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 5,0
5 Lakástámogatás 17,0
9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 242,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 103,9
3 Dologi kiadások 96,3
2 Felhalmozási kiadások
2 Intézményi beruházási kiadások 5,0
3 Felújítás 4,8
4 Egyéb központi beruházás 63,0
5 Lakástámogatás 2,6
10 Duna Palota és Kiadó
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 158,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 63,0
3 Dologi kiadások 117,0
2 Felhalmozási kiadások
2 Intézményi beruházási kiadások 3,0
5 Lakástámogatás 2,6
11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 241,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 100,8
3 Dologi kiadások 148,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 20,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 24,0
2 Felújítás 8,3
5 Lakástámogatás 1,0
12 Rendőrtiszti Főiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 407,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 185,6
3 Dologi kiadások 167,2
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 9,0
5 Lakástámogatás 3,0
13 BM Központi Kórház és intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 939,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 412,3
3 Dologi kiadások 802,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 17,6
2 Felújítás 22,5
5 Lakástámogatás 16,0
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 142,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 466,1
3 Dologi kiadások 1 024,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 42,0
2 Felújítás 119,8
5 Lakástámogatás 21,0
15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 137,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,3
3 Dologi kiadások 50,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 15,8
5 Lakástámogatás 1,4
16 Adatfeldolgozó Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 525,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 230,1
3 Dologi kiadások 1 201,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 125,7
2 Felújítás 0,9
5 Lakástámogatás 6,8
19 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 163,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 18,5
3 Dologi kiadások 24,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 26,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 47,0
4 Egyéb központi beruházás 1 960,5
5 Lakástámogatás 45,0
2 Ágazati célfeladatok
1 Gépjármű-korszerűsítési program 50,0
2 Állami és nemzeti ünnepek központi lebonyolításának kiadásai
55,0
6 Önkéntes tűzoltóegyesületek és önkéntes tűzoltóságok támogatása
250,0
8 NATO Békepartnerségi Program (Polgári Védelem feladatai)
19,0
9 Világbanki hitelből megvalósuló beszerzések áfa
vonzata

100,0
11 Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság feladatai 20,0
12 Katonai Szabványügyi Műszaki Bizottság katonai szabványügyi munka, rendvédelmi szolgálatok eszközrendszeresítése

4,5
13 Katasztrófavédelmi program 50,0
16 Irat-felülvizsgáló Bizottság működési költsége 35,0
19 Nemzetközi követelményeknek megfelelő okmánycsalád bevezetése
2 474,0
21 Hivatásos önkormányzati tűzoltóságok miniszteri jutalmazása, hősi halottakkal kapcsolatos szociális és kegyeleti kiadásai

32,0
23 Választás, népszavazás 3 053,0
24 A Rendőrség feladatainak egyszeri támogatása 800,0
25 Szervezett bűnözés elleni kűzdelem technikai-pénzügyi megalapozása *  2 400,0
52 Köztisztviselői továbbképzési rendszer és közigazgatási vezetőképzés működési feltételei
300,0
3 Társadalmi önszerveződések támogatása
2 Rendőr és Határőr SE támogatása 17,0
3 Szakszervezetek támogatása 5,0
4 Magyar Rendészeti Sportszövetség támogatása 15,0
5 Szabadságharcosokért Alapítvány 13,0
6 Nemzeti Panteon Alapítvány 30,0
18 Közbiztonság Közalapítvány 100,0
4 Beruházási célprogramok
1 Várpalota és térsége környezetvédelmi rehabilitációs program
3 000,0
6 Fejezeti tartalék 5,2
1–19. cím összesen: *  122 570,2 18 470,9
22 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 206,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 88,2
3 Dologi kiadások 93,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,5
2 Felújítás 8,9
4 Egyéb központi beruházás 60,0
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 842,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 367,0
3 Dologi kiadások 1 224,0
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 204,5
2 Felújítás 119,0
4 Egyéb központi beruházás 1 130,0
4 MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 34,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 14,5
3 Dologi kiadások 55,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,8
2 Felújítás 3,1
4 Egyéb központi beruházás 30,0
5 OTSH kezelésű előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 100,0
4 Egyéb központi beruházás 80,0
4 OTSH kezelésű szakmai előirányzatok
1 Verseny és élsport 851,2
2 Utánpótlás-nevelés, diáksport 187,7
3 Szabadidősport 20,0
4 Sporttudomány 8,0
5 Magyar Olimpiai Bizottság 100,0
7 Egyéb ágazati szakmai célfeladatok 180,0
9 UTE támogatása 135,0
10 Bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó támogatás
150,0
11 Olimpia és olimpiai minősítő versenyek 40,0
12 Vasas Sportlétesítmények működésére 92,0
13 Magyar Speciális Olimpiai Szövetség 8,0
14 Magyar Paraolimpiai Bizottság 16,0
6 Sporttámogatási célelőirányzatok
1 Versenysport szervezetek normatív támogatása 168,5
2 Diáksport szervezetek normatív támogatása 25,5
3 Szabadidő- és speciális sportszervezetek normatív támogatása
8,5
4 Labdarúgás sportág támogatása 12,3
5 Létesítményre pályázati támogatás 28,4
6 Működésre pályázati támogatás 22,6
7 Eseményre pályázati támogatás 13,2
8 Egyéb célra pályázati támogatás 8,8
9 Működési kiadások 12,2
7 Sportcélú alapítványok támogatása
1 Mező Ferenc Alapítvány támogatása 5,0
2 Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatása
350,0
3 A Gerevich Aladár NS Közalapítvány totó játékadóból származó támogatása
330,0
4 Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életért Közalapítvány támogatása

5,0
5 A Wesselényi Miklós NISzEÉ Közalapítvány sorsolásos játékok játékadójából származó támogatása

440,0
22. cím összesen: 4 923,4 2 963,8
23 Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai
1 Normatív hozzájárulások
1 Községek általános támogatása 5 820,0
2 Települési, igazgatási, kommunális és sportfeladatokhoz
12 519,0
3 Körzeti igazgatási feladatokhoz 3 046,5
4 Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatokhoz 1 564,9
5 Üdülőhelyi feladatokhoz 3 415,2
6 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz
11 890,7
7 Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz
10 655,0
8 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokhoz 7 838,0
9 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz
9 774,4
10 Nappali szociális intézményi ellátáshoz 2 142,9
11 Hajléktalanok átmeneti intézményeire 492,1
12 Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához

11 465,7
13 Bölcsődei ellátáshoz 2 089,9
14 Óvodai neveléshez 24 040,2
15 Iskolai oktatáshoz az 1–6. évfolyamokon 49 386,4
16 Iskolai oktatáshoz a 7–8. évfolyamokon 16 731,6
17 Iskolai oktatáshoz a 9–10. évfolyamokon 17 654,5
18 Iskolai oktatáshoz a 11–13. évfolyamokon 18 707,9
19 Iskolai szakképzéshez 9 594,3
20 Kollégiumi, externátusi ellátáshoz 9 166,2
21 Különleges gondozás keretében nyújtott ellátáshoz
6 385,5
22 Alapfokú művészetoktatáshoz 4 776,3
23 Egyéb közoktatási hozzájárulásokhoz 23 614,1
24 Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához
5 790,0
25 Megyei és fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához
2 482,9
2 Helyi önkormányzatok színházi támogatása
1 Épületműködtetési hozzájárulás 2 878,6
2 Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 498,4
3 Bábszínházak művészeti munkájának támogatása 113,0
4 Színházak pályázati támogatása 280,0
3 Címzett és céltámogatások 42 800,0
4 Központosított előirányzatok
1 Körjegyzőség támogatása 1 000,0
2 Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 60,0
3 Lakossági közműfejlesztés támogatása 2 000,0
4 Települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása
300,0
5 Pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálatainak támogatása
1 110,0
6 Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása
3 400,0
7 Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása
150,0
8 Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása
350,0
9 Gyermeknevelési támogatás 9 500,0
10 Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 17 220,0
11 Gyermek és ifjúsági feladatok 130,0
12 Szakmai fejlesztések támogatása 2 543,0
13 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 3 486,0
14 Körzeti, térségi feladatok támogatása 3 231,0
15 Pedagógusok szakkönyvvásárlásának támogatása
1 220,0
16 Tankönyvvásárlás támogatása 1 592,0
17 Érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása 500,0
18 Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás
400,0
19 Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása
230,0
20 Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz
1 500,0
21 Dél-Buda–Rákospalota Metró építése 200,0
22 Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése
2 436,6
23 Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása
200,0
5 Működésképtelenné vált helyi önkormányzat kiegészítő támogatása
1 Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása
6 700,0
2 Tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzat támogatása
500,0
6 Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása 11 600,0
7 Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás 9 000,0
8 Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához 6 483,1
9 Céljellegű decentralizált támogatás
1 Területfejlesztési tanácsok normatív kerete 4 000,0
2 Vis maior tartalék 300,0
23. cím összesen: 344 995,4 64 960,0
XI. fejezet kiadásai összesen: *  472 489,5 86 394,7
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 180,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 532,9
3 Dologi kiadások 583,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 100,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 176,0
4 Egyéb központi beruházás 250,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 433,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 195,1
3 Dologi kiadások 193,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 14,0
2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 187,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 821,9
3 Dologi kiadások 2 782,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
2 Felújítás 180,0
4 Egyéb központi beruházás 105,0
3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 777,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 747,6
3 Dologi kiadások 1 308,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 206,0
2 Felújítás 150,0
4 Egyéb központi beruházás 74,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 502,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 210,0
3 Dologi kiadások 256,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 10,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 802,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 332,1
3 Dologi kiadások 379,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 40,0
2 Felújítás 20,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 199,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 857,0
3 Dologi kiadások 1 898,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 130,0
2 Felújítás 90,0
4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 190,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 538,3
3 Dologi kiadások 1 379,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 30,0
2 Felújítás 130,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Kárpótlási szervezet, agrárpiaci szervezet
1 Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 530,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 235,0
3 Dologi kiadások 244,1
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 882,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 400,0
3 Dologi kiadások 881,1
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 8,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 19,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 50,0
2 Felújítás 120,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 0,5
4 Egyéb központi beruházás 350,0
7 Közművelődési intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 122,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 53,2
3 Dologi kiadások 97,6
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Agrárkutató intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 001,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 440,5
3 Dologi kiadások 771,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 38,3
6 Kamatfizetések 2,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 63,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
4 Egyéb központi beruházás 142,0
9 FM kiemelt sportlétesítmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 108,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,1
3 Dologi kiadások 230,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 59,0
4 Egyéb központi beruházás 245,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 170,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 68,0
3 Dologi kiadások 232,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Élelmiszerkönyv kiadása, szabványosítás és minőségügyi feladatokra
30,0
4 Mezőgazdasági birtokrendezés feladatai 640,0
5 A Magyar Agrárkamara Gazdajegyzői Hálózat üzemeltetésének támogatása
800,0
6 Az Euro-Atlanti integráció előkészítése 500,0
7 Munkavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatok
50,0
8 Nemzetközi feladatok, tagdíjak 200,0
9 Agrárkutatási feladatok támogatása 450,0
12 Nemzeti kataszteri program feltételrendszere 900,0
13 Magyar Állatorvosi Kamara által ellátott állami feladatok támogatása
20,0
14 Hegyközségek állami feladatainak támogatása 270,0
3 Beruházási célprogramok
1 Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás, fásítás 1 400,0
3 Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása
1 900,0
4 Támogatási célelőirányzatok
1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása
28 320,0
2 Erdészeti feladatok
1 Erdészeti közcélú feladatok 3 500,0
2 Erdei vasutak működtetésére 65,0
3 Jóléti- és parkerdőfenntartásra 65,0
3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 400,0
4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 550,0
5 Halgazdálkodási tevékenységek 250,0
6 Vadgazdálkodási tevékenységek 600,0
9 Agrárinformatika, farm és egyéb szakmai gyakorlatok támogatása
200,0
5 Fejezeti tartalék 230,0
6 Állatkártérítés 2 200,0
7 Járványvédelmi céltámogatás (állat) 200,0
1–10. cím összesen: 49 139,1 35 051,5
11 Vállalkozások folyó támogatása
1 Piacra jutási támogatás 41 000,0
3 Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás 31 480,0
4 Erdőkárok felszámolásához nyújtott támogatás 250,0
11. cím összesen: 72 730,0
XII. fejezet kiadásai összesen: 121 869,1 35 051,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium
1 Honvédelmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 656,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 273,7
3 Dologi kiadások 338,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 215,5
2 HM hivatalai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 479,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 137,7
3 Dologi kiadások 985,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 345,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 4,7
3 HM háttérintézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 347,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 934,0
3 Dologi kiadások 1 548,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 6,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 623,0
2 Felújítás 15,3
2 Magyar Honvédség
1 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 401,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5 212,6
3 Dologi kiadások 18 748,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 206,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 867,6
2 Felújítás 2 266,0
2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 10 376,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 875,2
3 Dologi kiadások 4 454,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 55,5
3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 984,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 716,9
3 Dologi kiadások 3 587,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,3
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Katonai Felderítő Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 618,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 086,9
3 Dologi kiadások 1 169,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 8,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 77,7
2 Felújítás 7,0
2 Katonai Biztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 605,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 254,0
3 Dologi kiadások 174,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 19,5
2 Felújítás 1,2
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 661,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 629,0
3 Dologi kiadások 547,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,9
2 Felújítás 75,0
2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 525,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 185,9
3 Dologi kiadások 112,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,7
5 MH Katonai Ügyészségek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 294,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 120,8
3 Dologi kiadások 41,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,8
6 MH egészségügyi intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 223,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 958,6
3 Dologi kiadások 1 832,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 13,0
7 Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 91,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 38,5
3 Dologi kiadások 24,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,8
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
4 Egyéb központi beruházás 700,0
5 Lakástámogatás 600,0
6 Lakásépítés 1 500,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 NATO Békepartnerségi Program 767,0 25,0
3 Társadalmi szervek támogatása 104,6
4 Hozzájárulás a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítványhoz
3 744,7
7 Biztonságpolitikai szerződéseket koordináló tárcaközi bizottság
57,0
8 NATO PARP feladat többlete 4 000,0
9 NATO integrációs feladatok 338,0
10 NATO képviseletbővítés 450,0
11 Légvédelmi rakétabeszerzés 9 000,0
12 Budapesti Honvéd Sport Egyesület támogatása 90,0
3 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Magyar Honvédség Központi Honvédkórház 100,0
2 Kecskeméti Katonai Repülőtér 300,0
3 KILÁTÓ I–IV. feladatok és szaktechnika 160,0
4 Légvédelmi beruházás 400,0
XIII. fejezet kiadásai összesen: 101 501,6 21 001,9
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 503,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 223,9
3 Dologi kiadások 298,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 27,7
2 Felújítás 9,5
4 Egyéb központi beruházás 10,0
3 Szakértői intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 282,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 123,6
3 Dologi kiadások 127,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
4 Egyéb központi beruházás 25,0
4 IM Büntetés-végrehajtás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 641,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 349,8
3 Dologi kiadások 3 972,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 699,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 610,6
2 Felújítás 382,8
4 Egyéb központi beruházás 1 498,8
5 Lakástámogatás 100,0
6 Lakásépítés 65,0
5 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célfeladatok
1 A fogva tartottakat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek támogatása
515,0
3 Alapítványok támogatása
1 Emberi Jogok Magyar Központja Közlapítvány 10,0
4 Fejezeti tartalék 10,0
XIV. fejezet kiadásai összesen: 14 270,4 3 289,4
XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 429,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 595,2
3 Dologi kiadások 1 799,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 122,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 16,0
2 Felújítás 35,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 15,0
2 IKIM Gazdasági Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 118,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,4
3 Dologi kiadások 659,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 70,0
2 Felújítás 38,1
4 Egyéb központi beruházás 400,0
3 IKIM Jóléti igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,3
3 Dologi kiadások 49,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 0,8
4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 465,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 50,2
3 Dologi kiadások 504,8
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 7,1
3 Dologi kiadások 17,2
4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 25,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 10,6
3 Dologi kiadások 21,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,5
2 Felújítás 0,6
6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 314,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,7
3 Dologi kiadások 550,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 10,0
7 Idegenforgalmi intéző bizottságok titkárságai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 76,6 0,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,3 0,4
3 Dologi kiadások 82,4 18,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 11,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,1
2 Felújítás 25,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 215,0
8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 13,8
3 Dologi kiadások 22,3
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 2,0
9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,1
3 Dologi kiadások 8,1
10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 227,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 96,4
3 Dologi kiadások 240,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 37,0
2 Felújítás 45,7
13 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 469,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 203,1
3 Dologi kiadások 300,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 29,4
2 Felújítás 23,5
4 Egyéb központi beruházás 101,0
14 Magyar Bányászati Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 231,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 98,1
3 Dologi kiadások 65,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,4
2 Felújítás 5,4
15 Magyar Energia Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 230,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,6
3 Dologi kiadások 216,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 42,8
2 Felújítás 2,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 314,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 133,1
3 Dologi kiadások 557,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 285,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 35,0
2 Felújítás 12,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
21 Magyar Szabadalmi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 582,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 232,0
3 Dologi kiadások 453,0
5 Egyéb működésű célú támogatások, kiadások 50,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 313,0
2 Felújítás 50,0
22 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 588,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 243,6
3 Dologi kiadások 197,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 186,0
2 Felújítás 101,2
23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 240,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 94,8
3 Dologi kiadások 284,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 11,9
2 Felújítás 30,0
24 Országos Atomenergia Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 311,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 135,4
3 Dologi kiadások 335,4
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 0,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 145,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 87,7
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Alapítványok támogatása
1 Fogyasztók Tisztességes Tájékoztatásáért
Alapítvány

12,0
4 Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok 119,3
5 Magyar találmányok külföldi bejelentése 125,0
3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 3 620,0 5 730,0
2 „Lisszabon EXPO ’98” 68,0
3 „Hannover 2000” 432,0
4 „PHARE SME” program 2 000,0
6 Egyéb kamattámogatás beruházási hitelekhez 500,0
4 Turisztikai célelőirányzat 5 131,0
6 Piaci intervenciós célelőirányzat 29,6
7 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 4 982,0 1 418,0
8 Hadiipari kapacitás fenntartása 147,0
9 I–II. Ipari Szerkezetátalakítási Program 16,8
11 ITD–H Kereskedelmi szolgálat 1 174,3
12 Segéllyel megvalósuló programok
1 EU SAVE II program 65,3
2 Energetikai PHARE program 327,6
3 Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő
japán segély

20,6
13 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Mecseki Uránércbánya bezárása 2 500,0
14 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 MTESZ támogatása 96,0
2 Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek támogatása 3,0
XV. fejezet kiadásai összesen: 32 423,8 13 073,7
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 833,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 363,4
3 Dologi kiadások 501,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 92,9
2 Felújítás 118,6
4 Egyéb központi beruházás 680,0
2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 441,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 193,6
3 Dologi kiadások 760,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 49,6
2 Felújítás 1,6
4 Egyéb központi beruházás 900,0
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 357,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 156,0
3 Dologi kiadások 377,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 98,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 110,0
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 414,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 177,3
3 Dologi kiadások 442,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 47,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 96,0
2 Felújítás 10,0
4 Egyéb központi beruházás 150,0
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 558,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 244,3
3 Dologi kiadások 350,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 13,2
2 Felújítás 51,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,5
4 Egyéb központi beruházás 235,0
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 207,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 530,4
3 Dologi kiadások 408,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 9,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 12,7
2 Felújítás 25,2
4 Egyéb központi beruházás 285,0
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
6 Alföld program 200,0
9 Duna monitoring 20,0
10 Grassalkovich Kastély Közalapítvány támogatása 170,0
11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 150,0
21 Nemzetközi tagdíjak 140,0
23 Megyei és regionális fejlesztési tanácsok
1 Megyei területfejlesztési tanácsok 133,0
2 Regionális fejlesztési tanácsok 60,0
3 Budapesti agglomerációs fejlesztési tanács 18,0
25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 50,0
26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program
100,0
27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program
1 000,0
28 Örökségünk Őrei Alapítvány támogatása 5,0
31 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
1 BAZ Megyei ISZVP támogatással fedezett kiadásai
10,0
2 BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett
kiadásai

706,4
32 Országos Környezetvédelmi Tanács működtetése 12,0
35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer
működtetése

50,0
36 OECD-tagság, EU-csatlakozás és egyéb nemzetközi
kötelezettségek többletfeladatai

150,0
37 Védett természeti értékek megóvása 150,0
38 PHARE CBC program
1 PHARE CBC program támogatással fedezett
kiadásai

387,0
2 PHARE CBC program segéllyel fedezett
kiadásai

2 088,0
3 Beruházási célprogramok
2 Céltámogatásai kiegészítő keret 330,0
3 Budai vár, Szent György tér környezetének rendezése 450,0
4 Területfejlesztési célfeladatok
1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai
3 834,6
2 Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 569,4
6 Fejezeti tartalék 119,8
XVI. fejezet kiadásai összesen: 9 531,7 12 742,2
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 621,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 267,1
3 Dologi kiadások 303,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 15,0
4 Egyéb központi beruházás 56,0
2 Közlekedési felügyeletek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 409,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 470,0
3 Dologi kiadások 2 116,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 862,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 800,0
2 Felújítás 117,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 12,0
4 Egyéb központi beruházás 70,0
3 Hírközlési intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 173,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 483,9
3 Dologi kiadások 2 202,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1 219,1
2 Felújítás 110,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 6,2
4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 236,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 107,3
3 Dologi kiadások 507,4
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 17,7
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 475,3
5 Légügyi Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 92,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,0
3 Dologi kiadások 44,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 18,0
2 Felújítás 0,5
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 353,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 845,0
3 Dologi kiadások 8 012,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 60,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 6 000,0
2 Felújítás 900,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 30,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 3 995,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 735,5
3 Dologi kiadások 2 310,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 178,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 73,4
2 Felújítás 42,3
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,8
4 Egyéb központi beruházás 150,0
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 90,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,2
3 Dologi kiadások 25,0
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 429,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 080,1
3 Dologi kiadások 1 638,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,0
2 Felújítás 8,2
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 70,5
10 Közlekedési Múzeum
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 96,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 43,5
3 Dologi kiadások 27,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,4
4 Egyéb központi beruházás 40,0
11 Magyar Űrkutatási Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,0
3 Dologi kiadások 17,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 631,7
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 70,0
2 Ágazati célelőirányzatok
2 Szigetközi vízpótlással kapcsolatos működési kiadások 254,9
4 Vízkárelhárítási művek fenntartása 1 336,0
6 Polgári védelmi és információs feladatok 75,0
7 Nemzetközi tagdíjak 145,2
8 Kutatási feladatok 243,2
12 EU integrációs feladatok 100,0
13 Informatikai eszközfenntartás 15,0
14 Veszélyes árufuvarozás szabályozása 4,5
16 Légi riasztási rendszer fenntartási feladatai 15,0
18 ENSZ vasúti projekt költségei 7,6
19 NATO integráció előkészítésével kapcsolatos feladatok 10,0
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 469,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása
részben PHARE segélyből

3 500,0
3 Beruházási célprogramok
1 Postai épületrekonstrukció 400,0
2 Kiemelt városok szennyvízkezelése 2 370,0
3 Vízkárelhárítás
1 Elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése
és rekonstrukciója

1 400,0
2 Folyó- és tószabályozás 360,0
3 Duna Budapest–Szap közötti szakaszának
rendezése

400,0
4 Nagy műtárgyak rekonstrukciója 700,0
5 Síkvidéki és dombvidéki vízrendezés 1 100,0
6 Vízpótló- és elosztó rendszer 350,0
8 Felső-Tisza vidéki árvízvédelmi rendszerek fejlesztése
750,0
9 Holtág rehabilitáció támogatása 100,0
10 Duna–Tisza közi hátság vízpótlása 350,0
4 Balatoni vízkárelhárítás 55,0
5 Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 400,0
6 Balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 1 550,0
7 Egyéb vízminőség-védelem
1 Egyéb vízminőség-védelem 300,0
2 Vízbázisvédelem 1 300,0
3 Vízrajz 400,0
8 Balatoni vízminőség-védelem 1 200,
10 Kombinált fuvarozás, logisztikai központok, kikötők fejlesztése
1 Kombinált fuvarozás fejlesztése 1 100,0
2 Logisztikai központ fejlesztése 300,0
3 Kikötők fejlesztése 600,0
11 Vasúthálózat fejlesztése 10 000,0
12 VOLÁN autóbusz-rekonstrukció 2 100,0
13 Nagymaros feletti befejezetlen védtöltések rendezése 350,0
14 Vasútegészségügyi fejlesztések 515,0
15 Infrastruktúra fejlesztési feladatok 240,0
17 Vasúti létszámkiváltás és vasúthálózat racionalizálás
miatti műszaki fejlesztés

1 500,0
19 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása *  8 168,0
4 Kiemelt jelentőségű beruházások
3 M0-ás körgyűrű. Északi szektor M3–11. sz. főút között 1 040,0
5 Új 2. sz. főút építése III. ütem, (Budapest–Dunakeszi
szakasza)

1 520,0
6 44-es főút Gyulát elkerülő szakasza, I. ütem 200,0
7 Esztergomi Mária-Valéria híd építése 350,0
8 Szlovén vasúti átmenet építése 5 650,0
9 68-as főút határátkelőhöz vezető szakaszának megépítése
150,0
10 Székesfehérvárt elkerülő út építése 250,0
11 A 4. számú főút Hajdúszoboszlót elkerülő útszakasz
építése

50,0
13 A 10-es út rekonstrukciója 150,0
14 6-os út korszerűsítése 40,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási
feladatok

3 600,0
7 Fejezeti tartalék 158,7
1–13. cím összesen: *  49 017,2 62 564,0
14 Kormányzati rendkívüli kiadások
1 Észak-kelet Magyarországi Autópálya Fejlesztő és Üzemeltető Rt. támogatása az M3-as autópálya építésére
3 530,0
XVII. fejezet kiadásai összesen: *  49 017,2 66 096,4
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 322,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 529,8
3 Dologi kiadások 589,8 80,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 3,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 201,8
2 Felújítás 57,0
4 Egyéb központi beruházás 570,0
2 Külképviseletek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 214,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 676,5
3 Dologi kiadások 7 664,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 314,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 669,6
2 Felújítás 650,1
3 KüM Jóléti intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 21,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 8,7
3 Dologi kiadások 58,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Fejezeti tartalék 198,0
XVIII. fejezet kiadásai összesen: 20 404,8 2 427,1
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 647,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 279,2
3 Dologi kiadások 396,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 388,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 54,3
2 Felújítás 1,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 32,0
4 Egyéb központi beruházás 59,0
2 Érdekegyeztető Tanács Titkársága
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,2
3 Dologi kiadások 9,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 12,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,2
3 Nemzeti Szakképzési Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 121,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,0
3 Dologi kiadások 695,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 27,0
2 Felújítás 15,0
4 Egyéb központi beruházás 1,0
4 Munkaügyi Kutatóintézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 31,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 12,2
3 Dologi kiadások 10,5
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 0,5
5 Regionális átképző központok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 555,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 244,2
3 Dologi kiadások 755,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 142,2
2 Felújítás 15,8
4 Egyéb központi beruházás 27,0
6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 11,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 5,2
3 Dologi kiadások 10,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,6
2 Felújítás 0,2
4 Egyéb központi beruházás 5,0
7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 120,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 50,6
3 Dologi kiadások 43,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 71,2
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 4,2
2 Felújítás 1,0
4 Egyéb központi beruházás 2,0
9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 201,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 83,5
3 Dologi kiadások 164,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,0
2 Felújítás 3,0
10 Munkaügyi Központok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 024,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 246,9
3 Dologi kiadások 2 415,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 27,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 330,5
2 Felújítás 97,0
11 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ifjúsági szakképzés korszerűsítése világbanki program
4 Hitelfedezet 405,0
5 VÁM-ÁFA kiadások 50,0
3 III. Ipari Szerkezetátalakítási Program visszafizetése 30,0
4 Normatív finanszírozás
1 Polgári szolgálat 200,3
5 Közmunkavégzés támogatása
1 Egyéb közmunkaprogramok támogatása 4 100,0
2 Erdőtelepítési programok 550,0
6 Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 1 000,0
7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 150,0
8 Rehabilitációs beruházás 300,0
XIX. fejezet kiadásai összesen: 14 946,4 7 412,0
XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 940,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 405,2
3 Dologi kiadások 431,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 14,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 25,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházások 140,0
2 MKM jóléti és szociális intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 211,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 91,5
3 Dologi kiadások 182,7
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 8,2
2 Felújítás 18,0
3 MKM külkapcsolatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 596,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 84,2
3 Dologi kiadások 967,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 156,8
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 193,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 20,0
2 Felújítás 50,0
4 Egyéb központi beruházás 500,0
2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16 583,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 702,3
3 Dologi kiadások 9 130,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 5 007,4
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 180,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1 154,9
2 Felújítás 1 158,9
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 89,3
4 Egyéb központi beruházás 758,0
3 Agrártudományi egyetemek
1 Egyetemek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 5 425,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 236,5
3 Dologi kiadások 4 360,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 999,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 353,4
2 Felújítás 271,5
4 Egyéb központi beruházás 477,0
4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi egyetem
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 15 388,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 637,9
3 Dologi kiadások 15 137,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 814,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 44,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1 732,3
2 Felújítás 475,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,5
4 Egyéb központi beruházás 50,0
5 Főiskolák
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 7 962,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 393,3
3 Dologi kiadások 4 225,7
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 2 735,5
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 66,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 350,0
2 Felújítás 370,7
6 Továbbképző intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 388,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 150,7
3 Dologi kiadások 260,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 18,5
2 Felújítás 3,5
7 Egyéb oktatási intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 290,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 128,6
3 Dologi kiadások 185,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 17,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 13,0
2 Felújítás 94,6
4 Egyéb központi beruházás 30,0
8 Nemzeti kulturális intézmények
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 483,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 996,4
3 Dologi kiadások 2 208,2
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 22,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 106,5
2 Felújítás 204,3
4 Egyéb központi beruházás 912,0
9 Kutató és szolgáltató intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 689,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 275,2
3 Dologi kiadások 503,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 426,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 28,4
2 Felújítás 32,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés 250,0
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 500,0
4 Egyéb központi beruházás 400,0
4 Beruházási célprogramok
1 Királyi városok rekonstrukcióira 500,0
2 Világbanki hitelből megvalósuló felsőoktatási program
1 500,0
3 Múzeumi rekonstrukció 2 000,0
2 Normatív finanszírozás
1 Felsőoktatási intézmények hallgatóinak pénzbeli
juttatásai központi előirányzata

2 600,0
3 Humánszolgáltatások normatív állami támogatása 8 490,1
4 Doktorandusz hallgatók ösztöndíja 157,3
7 Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) 977,0
8 Egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzése 510,0
10 Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi
képzés)

1 740,0
11 Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi
felsőoktatás)

1 250,0
12 Felsőoktatási hallgatók lakhatási támogatása 730,0
4 Közoktatási feladatfinanszírozás
1 Közoktatási feladatok és szakmai programok 775,0 25,0
2 Közoktatási tankönyvkiadás 405,0
3 Közoktatás-fejlesztés és számítógépes hálózat
kialakítása

1 000,0

400,0
4 Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 850,0 350,0
6 Kommunikációs testületek, szakmai bizottságok 30,0
8 Diákparlament megrendezése 40,0
9 Nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények központi előirányzata
528,0
10 Tankönyv, taneszköz-fejlesztés támogatás 60,0
11 Pedagógusok minőségi munkavégzésének elismerése 270,0
5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás
1 Felsőoktatási programfinanszírozások 1 800,0 300,0
2 Felsőoktatási fejlesztési alapprogram 400,0 1 200,00
3 Felsőoktatási központi kutatási előirányzat 620,0 160,00
4 Széchenyi Professzori Ösztöndíj 251,9
5 Szakmai könyvek, folyóiratok beszerzése
a felsőoktatásban

245,0
6 Hallgatók tankönyv-, jegyzettámogatása 95,0
7 Nem állami felsőoktatási intézmények kollégiumi ellátásának támogatása
50,0
8 Egyes egyházi felsőoktatási intézmények működéséhez
történő hozzájárulás

114,6
9 Köztársasági ösztöndíj 53,9
11 Magyar Akkreditációs Bizottság 115,0 5,0
12 Országos Tudományos Diákköri Tanács támogatása 12,0
13 Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának támogatása
12,0
16 Európai Uniós Közösségi Programok 100,0
18 Gyakorló iskolák normatív ellátása 470,0
19 Vezető oktatók minőségi bérezése 1 250,0
20 PHARE programok külföldi hozzájárulása 761,5
21 Alapítványi (felsőoktatási) intézmények Kjt. kihatása 4,4
6 Kulturális feladatfinanszírozás
1 Kulturális célfeladatok 366,0
2 Művészeti ösztöndíjak, művelődési és közoktatási
miniszteri díjak és kitüntetések

105,0
7 Nemzeti Színház kormánybiztosi iroda 36,0
8 Közhasznú társaságok közhasznú feladatai 418,0
12 Ezeréves államiságunk megünneplése 225,0 55,0
13 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója
120,0
14 Kulturális szaktörvényekből adódó feladatok 578,0 66,0
15 Közgyűjteményi és közművelődési telematikai fejlesztés 269,0 95,0
16 Nemzeti művészeti intézmények modernizációja, átalakítása
190,0
17 Frankfurti könyvvásár 100,0
7 Egyéb feladatfinanszírozás
1 II. Európai Ifjúsági Központ 15,0
2 Civil társadalom fejlesztési program 40,0
3 Határon túli magyar színházak támogatása 60,0
4 Magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok
támogatása

290,0
5 Határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatása 525,0
6 Vagyon-, munka-, tűzvédelem, energiaracionalizálási
és polgári védelmi feladatok

20,0
7 Beruházásból belépő létesítmények 950,0
8 Finnugor Világkongresszus tagdíja 2,0
8 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Országos oktatási, közművelődési és művészeti szövetségek, társaságok és egyesületek támogatása
212,0
2 Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete Önigazgató Szakmai Szervezete működési támogatása

363,0
4 Országos Diákjogi Tanács 8,0
5 Országos Kisebbségi Bizottság 8,0
6 TIT intézmények támogatása 74,1
7 Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága támogatása
33,9
8 Magyar népfőiskolai mozgalom céljaira 20,0
9 Egyházak támogatása
1 Egyházi közgyűjtemények támogatása 300,0
53 Egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása 3 746,2
10 Alapítványok támogatása
1 Osztrák–Magyar Tudományos és Kooperációs
Alapítvány

49,0
2 Mozgókép Alapítvány 900,0
3 Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány 445,0
4 Pető Alapítvány 490,0
5 Gandhi Közalapítvány 230,0
7 Autizmus Alapítvány 15,0
8 Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 300,0
13 Magyar Könyv Alapítvány 60,0
19 Fulbright Alapítvány 25,0
20 OKTK Közalapítvány támogatása 90,0
22 Magyar Történelmi Film Alapítvány 25,0
26 Esély Közalapítvány 200,0
34 A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért
Országos Közalapítvány

200,0
12 Kiemelt jelentőségű beruházások
1 Új Nemzeti Színház 2 000,0
2 Lágymányosi egyetemek fejlesztése 7 805,0
XX. fejezet kiadásai összesen: 161 714,1 27 630,0
XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1 Népjóléti Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 674,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 286,2
3 Dologi kiadások 371,6
2 Felhalmozási kiadások 33,3
4 Egyéb központi beruházás 40,0
2 Népegészségügyi Intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6 938,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 001,1
3 Dologi kiadások 4 449,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,0
2 Felhalmozási kiadások 261,8
3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs
központok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 445,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 185,2
3 Dologi kiadások 316,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 334,8
2 Felhalmozási kiadások 16,2
4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 8 129,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 653,0
3 Dologi kiadások 10 777,2
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 4,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 1,2
2 Felhalmozási kiadások 1 532,5
5 Állami szociális intézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 307,7
2 Munkaadókat terhelő járulékok 136,1
3 Dologi kiadások 247,3
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 1,1
2 Felhalmozási kiadások 0,5
6 Országos Mentőszolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4 893,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2 177,7
3 Dologi kiadások 2 394,1
2 Felhalmozási kiadások 75,8
7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 741,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 334,8
3 Dologi kiadások 438,8
4 Ellátottak pénzbeli juttatásai 7,8
2 Felhalmozási kiadások 72,0
8 Népjóléti Minisztérium üdülője
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 6,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 2,6
3 Dologi kiadások 8,3
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 1 500,0
4 Egyéb központi beruházás 5 049,0
4 Kiemelt jelentőségű beruházás
1 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrum II. ütem
1 615,0
4 Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukciója 170,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Az AIDS-program kiemelt feladainak támogatása 150,0
3 Egészségfejlesztési célok 700,0
4 Egészségügyi minőségbiztosítás feltételeinek kialakítása 90,0
7 Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 100,0
10 Ápolásfejlesztés 150,0
11 Egészségügyi szakképzés 90,0
13 Hajléktalanok ellátása 500,0
14 Térségi válságkezelő programok, aktív szociálpolitikai eszközök
520,0
15 Szociális szakellátások fejlesztése 741,0
17 Szociális oktatási, kutatási és szakértői feladatok 55,0
19 Falugondnok-hálózat fejlesztése 180,0
21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 246,0
22 Ágazati informatikai programok 145,0
29 Körzeti védőnői szolgálat működési feltételeinek
javítása

150,0
32 Felsőoktatási törvény által előírt feladatok 1 295,0
35 Otthonteremtési támogatás 600,0
36 Mozgáskorlátozottak támogatása 4 086,0
37 NM – Gyermektartásdíjak megelőlegezése 200,0
38 Családsegítő központok, gyermekjóléti szolgálatok
fejlesztése

406,7
43 Gyermekvédelmi intézmények fejlesztése 300,0
45 Drogambulanciák létesítése és működtetése 170,0
47 Alapradiológiai géppark korszerűsítése 1 500,0
56 Mentálhigiénés program 180,0
57 Alapellátás, járóbeteg-szakellátás és sürgősségi betegellátás
340,0
58 Aktív fekvőbeteg-ellátást kiváltó ellátási formák 305,0
59 Krónikus, rehabilitációs osztályok kialakítása 300,0
60 Minimumkövetelmények területi kiegyenlítő program és az egészségügyi reform feltételeinek megteremtése
585,0
61 Járványügyi karanténszolgálat feltételeinek javítása 120,0
62 Az onkológiai sugárterápia feltételeinek javítása 900,0
63 Vérellátás 1 755,0
64 Mentési feladatok 105,0
65 Nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások (szív-, tüdő-, máj-, hasnyálmirigy-átüteltés és PET vizsgálat)
440,0
66 Szociális intézetek létszám normatívája 600,0
67 Aneszteziológiai és intenzív ellátás, valamint sterilezés műszerfeltételeinek megteremtése
530,0
4 Humánszolgáltatások normatív állami támogatása
1 Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás
1 282,0
2 Nappali szociális intézményi ellátás 73,3
3 Fogyatékosok ápoló-, gondozóotthoni és gyógypedagógiai intézményi ellátása
341,8
4 Gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátása

78,0
6 Hajléktalanok átmeneti intézményei 209,3
7 Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése 374,0
8 Bölcsődei ellátás 10,0
5 Nem normatív humánszolgáltatás
1 Nem normatív humánszolgáltatás 40,0
7 Nemzetközi megállapodások végrehajtása
1 Világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettség 3 275,0
2 Nemzetközi szervezetek tagdíja (WHO) 118,0
8 Alapítványok támogatása
1 Autizmus Alapítvány és kutatócsoport támogatása 20,0
4 Külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány 170,0
5 Jóléti Szolgálat Alapítvány 20,0
6 Gyorssegély Alapítvány 40,0
7 Hajléktalanokért Alapítvány 25,0
8 Mocsáry Lajos Alapítvány 20,0
9 ADDETUR Alapítvány 5,0
11 Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 940,0
13 Húszan Még Vagyunk Alapítvány támogatása 20,0
14 Kézenfogva Alapítvány támogatása 50,0
10 Európai integrációra való felkészülés 100,0
11 Szociális okokból felmentettek tv előfizetési díj átalánya 3 800,0
13 A társadalombiztosítás informatikai programjának támogatása 2 780,0
14 Társadalmi szervezetek támogatása
1 Fogyatékosokat képviselő és segítő szervezetek támogatása
1 Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetsége
68,4
2 Hallássérültek Országos Szövetsége 105,6
3 Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
92,4
4 Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 124,8
2 Társadalmi szervezetek címzett támogatása
1 Magyar Vöröskereszt támogatása 385,2
2 Magyar–Máltai Szeretetszolgálat 150,0
3 Magyar Orvosi Kamara támogatása 30,0
4 Nagycsaládosok Országos Egyesülete 20,0
5 Rákbetegek Országos Szervezetei 45,0
3 Ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása 100,0
1–9. cím összesen 54 600,5 40 478,8
10 A társadalombiztosítási alapoknak és szervezeteiknek fizetendő térítés
1 A társadalombiztosítási szervezetek által folyósított ellátások
1 Családi támogatások
1 Családi pótlék 117 900,0
2 Anyasági támogatás 2 000,0
3 Gyermekgondozási díj 2 000,0
4 Gyermekgondozási segély 34 700,0
3 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
1 Rokkantsági járadék 2 800,0
2 Megváltozott munkaképességűek járadéka 30 800,0
3 Egészségkárosodási járadék 1 230,0
4 Bányászok korengedményes nyugdíja, szénjárandóság kiegészítése és keresetkiegészítése
3 000,0
5 Mezőgazdasági járadék 7 000,0
6 Vakok személyi járadéka 3 300,0
7 Megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése 400,0
8 Politikai rehabilitációs és más nyugdíj-kiegészítések 9 170,0
9 Házastársi pótlék 5 920,0
10 Cukorbetegek támogatása 50,0
11 Lakbértámogatás 250,0
12 Katonai családi segély 250,0
4 Különféle jogcímen adott térítések
1 Közgyógyellátás 10 000,0
2 Egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás 2 500,0
3 Terhességmegszakítás 800,0
5 Folyósított ellátások utáni térítés 1 900,0
6 GYES-en lévők után nyugdíjjárulék megtérítése a Nyugdíjbiztosítási Alapnak 8 000,0
XXI. fejezet kiadásai összesen: 298 570,5 40 478,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 282,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 547,0
3 Dologi kiadások 613,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 71,5
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 27,1
2 Felújítás 55,2
4 Egyéb központi beruházás 330,0
2 Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Állami
Pénztárfelügyelet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 732,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 319,5
3 Dologi kiadások 1 374,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 263,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 87,8
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 8,5
3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 276,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 551,6
3 Dologi kiadások 824,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 39,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 245,0
2 Felújítás 260,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 53,5
4 „Lánchíd” Irodaház
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 69,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 29,8
3 Dologi kiadások 242,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,4
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1,5
5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 13 983,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6 230,5
3 Dologi kiadások 5 388,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 4,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 1 420,0
2 Felújítás 1 340,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 10,0
6 Vám- és Pénzügyőrség
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 9 163,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 3 731,0
3 Dologi kiadások 6 034,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2 281,5
2 Felújítás 210,0
4 Egyéb központi beruházás 3 111,0
5 Lakástámogatás 50,0
6 Lakásépítés 150,0
7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 27,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 11,8
3 Dologi kiadások 173,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,0
2 Felújítás 18,0
9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 632,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 274,7
3 Dologi kiadások 244,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 156,9
2 Kincstári vagyonkezelés és -hasznosítás
1 Működési költségvetés
3 Dologi kiadások 1 102,2
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 118,1
4 Egyéb központi beruházás 100,0
11 Alapkezelő szervezetek
2 Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Szervezet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 70,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 32,2
3 Dologi kiadások 114,6
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 23,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 7,0
2 Felújítás 0,2
12 Magyar Államkincstár
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 202,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 940,5
3 Dologi kiadások 1 332,3
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 353,1
2 Felújítás 75,0
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 7,0
4 Egyéb központi beruházás 246,7
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi
kiadásai

300,0
2 Államháztartással összefüggő rendszerfejlesztési munkára és önk. adók feldolgozására
220,0
5 Kárrendezési célelőirányzat
1 Függő kár kifizetés 1 000,0
2 Járadék kifizetés 1 350,0
3 Tőkésítésre kifizetés 120,0
5 TB átalány 70,0
7 Nyugdíjreform technikai feltételeinek megteremtésére 250,0
20 Magánnyugdíj-pénztári rendszer bevezetéséhez
kapcsolódó feladatokra

702,8
22 Kincstári biztosok alkalmazásával kapcsolatos kiadások 150,0
23 Adóbeszedés szigorításával, információs és nyilvántartási rendszerek fejlesztésével összefüggő kiadások, valamint a VPOP-nál a jövedékiadó-törvény hatálybalépéséből adódó többletfeladatok finanszírozása


1 580,3
24 Adójegyek előállítási költségeire 300,0
3 Beruházási célprogramok
1 Folyamatban lévő beruházások 400,0
2 Beruházások évközi célfeladatai 400,0
6 Állami beruházási intervenció 200,0
7 Adóigazgatás korszerűsítési program 1 802,5
8 Államháztartás korszerűsítési program 605,9
9 KATOR világbanki program 513,7
14 EXPO ’96 lemondásával összefüggő területrendezési, környezetvédelmi, ingatlanhasznosítási feladatok
300,7
5 Segélyből megvalósuló programok
1 Nyugdíjreform PR tevékenysége 100,0
2 Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből 816,6
3 Tőkepiac fejlesztése japán segélyből 61,0
4 Közbeszerzés fejlesztése 43,6
1–13. cím összesen: 65 154,9 16 823,6
14 Vállalkozások folyó támogatása
1 Normatív támogatások
1 Termelési támogatás
1 Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása
7 000,0
2 Egyedi támogatások
1 Termelési támogatás 42 080,0
2 Eximbank Rt. kamatkiegyenlítése 300,0
3 Kamattámogatás (felszámolt vagyon értékesítéséhez) 650,0
4 MÁV Rt.-nél a hatékonyság javítását célzó támogatás 6 000,0
3 Egyéb vállalati támogatások 1 000,0
15 Fogyasztói árkiegészítés 61 000,0
16 Lakástámogatások 46 600,0
17 Egyéb költségvetési kiadások
1 Vegyes kiadások
8 K600 hírrendszer működtetésére 900,0
9 Helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának elszámolásából eredő fizetési kötelezettség

1 500,0
11 Egyéb vegyes kiadások 1 275,0
12 1% szja közcélú felhasználása 2 900,0
14 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-befizetési kötelezettség fedezetének visszatérítendő megelőlegezése


470,0
16 Őstermelői igazolványok kiadásával kapcsolatos kiadások
110,0
18 Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése
1 Jogszabályi és Kormány által vállalt egyedi kezességekből eredő fizetési kötelezettség 8 300,0
3 Eximbank által vállalt garanciaügyletekből eredő fizetési kötelezettség 1 000,0
4 EB Rt. általi biztosítási tevékenységből eredő fizetési kötelezettség 770,0
5 Hitelgarancia Rt. garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 1 300,0
7 Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteiből eredő fizetési kötelezettség 400,0
24 Kormányzati rendkívüli kiadások
2 Pénzbeli kárpótlás
1 Pénzbeli kárpótlás 11 920,0
2 Az 1947-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlás 1 500,0
3 Pénzbeli kárpótlás folyósítási költségei 80,0
3 Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelésének fedezetére az ÁPV Rt. részére *  40 000,0
4 Postabank és Takarékpénztár Rt. tőkeemelés fedezete *  132 000,0
5 ÁPV Rt. tartalékának feltöltése gázközművagyon céljára fedezete *  50 000,0
26 Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz
1 A Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása 20 100,0
XXII. fejezet kiadásai összesen: *  230 939,9 290 193,6
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA * 
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
1 Gazdasági Versenyhivatal igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 221,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 97,4
3 Dologi kiadások 40,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 33,1
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 15,6
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Ágazati célelőirányzatok
2 Az 1997. január 1-jétől hatályos versenytörvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok 2,1
XXX. fejezet kiadásai összesen: 392,1 17,7
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatás
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 171,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 500,4
3 Dologi kiadások 713,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 28,3
2 KSH Informatika
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 114,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 49,8
3 Dologi kiadások 120,3
2 Felhalmozási kiadások
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 261,0
2 KSH Megyei Igazgatás
1 KSH Megyei Igazgatóságai
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 175,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 492,3
3 Dologi kiadások 221,7
2 KSH Megyei Informatika
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 102,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 44,9
3 Dologi kiadások 53,1
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 44,2
2 Munkaadókat terhelő járulékok 19,5
3 Dologi kiadások 24,0
5 KSH kutatóintézetei
1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,8
3 Dologi kiadások 3,3
2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 50,3
2 Munkaadókat terhelő járulékok 22,8
3 Dologi kiadások 28,1
2 Felhalmozási kiadások
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 2,2
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 16,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 6,9
3 Dologi kiadások 36,5
2 Felhalmozási kiadások 26,2
2 Felújítás 368,0
4 Egyéb központi beruházás
2 Célelőirányzatok
1 Az Európai Unió tevékenységi osztályozásának (NACE) bevezetéséhez szükséges fejlesztések
70,0
11 Statisztikai regiszter 300,0
13 Gazdasági szervezetek teljes körű összeírásának végrehajtása
200,0
14 Adatfelvételi és információs rendszerek korszerűsítése és továbbfejlesztése
113,0
15 Világbank – KATOR program
3 Világbank – KATOR program dologi kiadásai 1 055,0
3 Beruházási célprogramok
1 Világbank – KATOR program beruházási kiadásai 1 000,0
XXXI. fejezet kiadásai összesen: 5 035,1 3 423,7
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 236,4
2 Munkaadókat terhelő járulékok 105,8
3 Dologi kiadások 134,1
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 10,0
2 MTA Doktori Tanács Titkársága
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 147,9
2 Munkaadókat terhelő járulékok 4,5
3 Dologi kiadások 20,6
3 Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 598,0
2 MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 4,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1,4
3 Dologi kiadások 3,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,3
3 MTA Könyvtára
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 118,5
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,4
3 Dologi kiadások 70,8
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 2,0
2 Felújítás 1,2
4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 2 548,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 1 004,0
3 Dologi kiadások 1 663,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 62,3
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 219,6
2 Felújítás 22,6
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 3,0
5 MTA Élettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 117,6
2 Munkaadókat terhelő járulékok 451,1
3 Dologi kiadások 629,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 30,9
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 68,4
2 Felújítás 4,6
6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 1 007,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 398,0
3 Dologi kiadások 296,1
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 10,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 9,6
2 Felújítás 0,5
3 Egyéb intézményi felhalmozási kiadások 1,8
7 MTA Területi akadémiai központok
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 37,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 16,0
3 Dologi kiadások 22,9
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 0,2
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 6,0
8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 121,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 52,1
3 Dologi kiadások 81,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 0,4
2 Felújítás 95,0
2 Nemzetközi tudományos együttműködés 173,7
9 MTA Támogatott Kutatóhelyek Irodája
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 486,1
2 Munkaadókat terhelő járulékok 211,8
3 Dologi kiadások 39,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 2,6
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 3,9
10 MTA egyéb intézményei
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 87,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 39,5
3 Dologi kiadások 109,7
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 5,4
2 Felújítás 23,7
11 OTKA Iroda
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 84,8
2 Munkaadókat terhelő járulékok 35,2
3 Dologi kiadások 46,0
5 Egyéb működési célú támogatások, kiadások 5,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 5,0
12 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok
2 Felhalmozási kiadások
2 Felújítás 232,9
4 Egyéb központi beruházás 611,0
2 Ágazati célelőirányzatok
1 Tudós társaságok támogatása 13,6
2 Tudományos könyv- és folyóirat kiadás 107,1
4 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 247,8
5 Kutatóintézeti konszolidáció 870,0
6 Stratégiai kutatások 200,0
3 Fejezeti tartalék
1 Fejezeti általános tartalék 25,0
2 Akadémiai Kutatási Pályázatok Forrása 166,3
3 Bérpolitikai tartalék 300,0
4 Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
1 Kutatási témapályázatok 2 224,0
2 Műszerpályázat 300,0
5 Bolyai ösztöndíj 300.0
XXXIII. fejezet kiadásai összesen: 16 123,6 3 325,5
XXXIV. TÖRTÉNETI HIVATAL
1 Történeti Hivatal igazgatása
1 Működési költségvetés
1 Személyi juttatások 127,0
2 Munkaadókat terhelő járulékok 56,0
3 Dologi kiadások 40,0
2 Felhalmozási kiadások
1 Intézményi beruházási kiadások 67,0
2 Felújítás 60,0
XXXIV. fejezet kiadásai összesen: 223,0 127,0
XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
1 Euró-atlanti integrációs feladatok 1 807,6
XXXV. fejezet kiadásai összesen: 1 807,6
XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
3 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hitelei
2 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek kamat és rendelkezésre tartási jutalék törlesztése
1 Világbank felé 5 831,4
2 EBB felé 1 994,9
3 EBRD felé 202,2
5 KfW felé 1 486,0
6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) felé térítés
236,6
7 Bős–Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel kamata miatti térítés
2 262,0
9 Költségvetési (állami) devizabetét kamata 7 792,6
5 Vegyes kiadások
2 Nemzetközi tagdíjak
1 Nemzetközi fejlesztési intézményekben való tagsággal összefüggő tőkehozzájárulás
1 IBRD 900,0
2 EBRD 516,0
3 IDA 600,0
3 Magyar angol kötvénytörlesztés 60,0
8 Állam által felvett nemzetközi hitelek és segélyek banki megbízási díja
759,7
10 Egyéb kiadások 150,0
13 Alaptőke-hozzájárulás az ET Társadalomfejlesztési Alapjához
105,0
14 Tagdíj az ET Társadalomfejlesztési Alapjához 5,0
XL. fejezet kiadásai összesen: 22 901,4
XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
1 Költségvetés által felvett MNB hitelek kamata
1 1991 előtt felvett hitelek kamata
1 Költségvetési hiányt finanszírozó hitelre 20 742,5
3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel
503,4
4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitelre 13 707,4
5 Központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelre
213,0
6 Állami forgóalap-létesítési hitelre 3 244,4
3 Államkötvények kamata
1 Hiányt finanszírozó 208 290,0
2 Lakással kapcsolatos 13 444,6
3 Konszolidációval kapcsolatos 52 551,8
4 Rubelkövetelések megvásárlását fedező 4 057,2
5 Kamatmentes adósság kötvényesítésével kapcsolatos 67 353,4
6 Társadalombiztosítási alapok hiányait finanszírozó 3 298,8
8 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 381,0
4 1997-ben átváltott devizaadósság kamata 175 218,9
5 Kincstárjegyek kamata 164 215,4
6 Egyéb kamat-, költség- és jutalékfizetések
1 Hajdúsági Agráripari Egyesülés refinanszírozási hitelének kamata
17,0
2 Egyéb jutalékok 6 000,0
3 A központi költségvetés belföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos költségek
3,0
7 Reklám- és nyomdaköltségek
1 Államkötvények 550,0
2 Kincstárjegyek 605,0
8 Származékos világbanki hitelek folyósítása 70,0
XLI. fejezet kiadásai összesen: 734 393,8 73,0
FEJEZETEK KIADÁSI FŐÖSSZEGE: 2 363 449,4 438 405,7
KIADÁSI FŐÖSSZEG: 2 801 855,1
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 382 821,9
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA 419 033,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
2 A költségvetés külföldi adósságának törlesztése
2 Korábban nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől felvett hitelek törlesztése
1 Világbank felé 14 767,6
2 EBB felé 1 410,2
3 EBRD felé 406,0
8 Bős–Nagymaros Vízlépcsőrendszer osztrák hitel törlesztése miatti térítés
8 772,0
3 Költségvetési (állami) devizabetét törlesztése 27 528,5
XLII. fejezet kiadásai összesen: 52 884,5
XLIII. A KÖLTSÉGVETÉS BELFÖLDI HITELFELVÉTELEI ÉS BELFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1 Költségvetés által felvett MNB hitelek törlesztése
1 1991 előtt felvett hitelek törlesztése
1 Költségvetési hiányt finanszírozó MNB hitelek 42 350,0
3 Nemzetközi pénzügyi intézményekben vállalt alaptőke-részesedési hitel
662,1
4 ÁFI-tól átvett refinanszírozási hitel 23 316,5
5 Költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek törlesztése
255,4
2 Államkötvény-adósság törlesztése
1 Hiányt finanszírozó 261 986,2
2 Lakással kapcsolatos 5 510,4
3 Pénzintézeti alapjuttatást fedező 900,0
XLIII. fejezet kiadásai összesen: 334 980,6

2. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- BEVÉTELEK
Cím-
szám
Alcím-
szám
irány-
zat
cso-
port-
szám
emelt
elő-
irány-
zat-
szám
Cím-
név
Alcím-
név
irány-
zat
cso-
port-
név


Kiemelt előirányzat neve
1998. évi
rendes
előirányzat
1998. évi
rendkívüli
előirányzat
I. ORSZÁGGYŰLÉS
1 Országgyűlés Hivatala
2 Országgyűlés hivatali szervei
1 Működési költségvetés 201,0
5 Közbeszerzések Tanácsa
1 Működési költségvetés 146,0
I. fejezet bevételei összesen: 347,0
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
1 Állami Számvevőszék
1 Működési költségvetés 4,7
2 Felhalmozási bevételek 0,4
2 Továbbképzési Intézet és Üdülő
1 Működési költségvetés 27,7
V. fejezet bevételei összesen: 32,4 0,4
VI. BÍRÓSÁGOK
1 Bíróságok
1 Működési költségvetés 2 545,1 25,0
2 Felhalmozási bevételek 30,0
2 Fejezeti kezelésű előirányzatok
1 Fejezeti kezelésű intézményi előirányzat
1 Működési költségvetés 177,3
2 Gyermektartásdíjak visszatérülése 9,0
VI. fejezet bevételei összesen: 2 761,4 25,0
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
1 Ügyészségek
1 Működési költségvetés 18,8
2 Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet
1 Működési költségvetés 0,3
VIII. fejezet bevételei összesen: 19,1
X. MINISZTERELNÖKSÉG
1 Miniszterelnöki Hivatal
1 Miniszterelnöki Hivatal igazgatás
1 Működési költségvetés 3,9
2 Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság
1 Működési költségvetés 247,7
2 Felhalmozási bevételek 29,5
2 Magyar Közigazgatási Intézet
1 Működési költségvetés 12,1
5 Határon Túli Magyarok Hivatala
1 Működési költségvetés 0,5
6 Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Titkársága
1 Működési költségvetés 5,0
10 Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Nemzetbiztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés 28,6 9,2
2 Felhalmozási bevételek 1,7
2 Információs Hivatal
1 Működési költségvetés 38,1
3 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
1 Működési költségvetés 88,5
2 Felhalmozási bevételek 8,0
11 Kormányzati Ellenőrzési Iroda
1 Működési költségvetés 2,5
X. fejezet bevételei összesen: 426,9 48,4
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Belügyminisztérium központi igazgatása
1 Működési költségvetés 29,3
2 Fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok
1 Működési költségvetés 384,8
3 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatok
1 Működési költségvetés 931,8
4 Menekültügyi és Migrációs Hivatal és szervei
1 Működési költségvetés 31,0
5 Rendőrség
1 Országos Rendőr-főkapitányság és háttérintézményei
1 Működési költségvetés 946,3
2 Budapesti Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 971,6
4 Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 113,9
5 Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 83,5
6 Békés Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 76,7
7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 116,6
8 Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 90,4
9 Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 71,9
10 Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 89,2
11 Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 99,8
12 Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 56,8
13 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 81,3
14 Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 62,4
15 Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 46,3
16 Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 120,0
17 Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 108,7
18 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 70,0
19 Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 63,6
20 Vas Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 98,9
21 Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 70,2
22 Zala Megyei Rendőr-főkapitányság
1 Működési költségvetés 67,5
23 Készenléti Rendőrség
1 Működési költségvetés 294,8
24 Köztársasági Őrezred
1 Működési költségvetés 49,5
25 Híradástechnikai Szolgálat
1 Működési költségvetés 42,2
26 Központi Bűnüldözési Igazgatóság
1 Működési költségvetés 20,0
6 Határőrség
1 Határőrség Országos Parancsnokság és szervei
1 Működési költségvetés 155,7
2 Felhalmozási bevételek 28,4
2 Határőrigazgatóságok
1 Működési költségvetés 266,6
3 Körmendi Határrendészképző Szakiskola
1 Működési költségvetés 10,0
7 Tűzoltóság
1 Működési költségvetés 102,6
2 Felhalmozási bevételek 3,1
8 Polgári Védelem
1 Működési költségvetés 29,1
9 BM TOP Tűzvédelmi Kiképző Intézet
1 Működési költségvetés 19,5
10 Duna Palota és Kiadó
1 Működési költségvetés 187,4
11 Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal
1 Működési költségvetés 95,3
12 Rendőrtiszti Főiskola
1 Működési költségvetés 96,5
13 BM Központi Kórház és intézményei
1 Működési költségvetés 1 895,4
2 Felhalmozási bevételek 1,0
14 Központi Gazdasági Főigazgatóság és részben önálló szervei
1 Működési költségvetés 1 040,5
2 Felhalmozási bevételek 5,2
15 BM Országos Közbeszerzési Főigazgatóság
1 Működési költségvetés 50,2
16 Adatfeldolgozó Hivatal
1 Működési költségvetés 442,0
22 Országos Testnevelési és Sporthivatal
1 Országos Testnevelési és Sporthivatal Igazgatása
1 Működési költségvetés 17,2
2 Felhalmozási bevételek 2,0
3 Központi sportintézmények és sportlétesítmények
1 Működési költségvetés 1 624,3 220,5
4 MTK Sportlétesítményeket Ellátó Intézmény
1 Működési költségvetés 12,0
XI. fejezet bevételei összesen: 11 313,3 280,2
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Földművelésügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 257,5
2 Felhalmozási bevételek 176,0
2 Szakigazgatási intézmények
1 Költségvetési Iroda
1 Működési költségvetés 73,6
2 Felhalmozási bevételek 30,0
2 Állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenőrzési szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés 6 700,0
2 Felhalmozási bevételek 200,0
3 Növény-egészségügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés 2 829,4
2 Felhalmozási bevételek 180,0
4 Földművelésügyi szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés 344,0
2 Felhalmozási bevételek 30,0
5 Erdészeti szakigazgatási intézmények
1 Működési költségvetés 403,1
2 Felhalmozási bevételek 40,0
3 Földhivatalok, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1 Működési költségvetés 1 617,4
4 Mezőgazdasági minősítés és törzstenyészet-fenntartás intézményei
1 Működési költségvetés 2 021,0
2 Felhalmozási bevételek 665,7 10,0
6 Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményei
1 Működési költségvetés 767,4
2 Felhalmozási bevételek 10,5
7 Közművelődési intézmények
1 Működési költségvetés 49,6
8 Agrárkutató intézetek
1 Működési költségvetés 1 215,1
2 Felhalmozási bevételek 2,0
9 FM kiemelt sportlétesítmények
1 Működési költségvetés 164,0
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
4 Támogatási célelőirányzatok
1 Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása
2 260,0
2 Erdészeti feladatok
1 Erdészeti közcélú feladatok 3 200,0
3 Termőföld minőségi védelme, hasznosítása 1 400,0
4 Állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok 550,0
5 Halgazdálkodási tevékenységek 250,0
6 Vadgazdálkodási tevékenységek 600,0
11 Vállalkozások folyó támogatása
2 Piacra jutási támogatás megtérülése 10,0
XII. fejezet bevételei összesen: 22 442,1 2 948,5
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
1 Honvédelmi Minisztérium
2 HM hivatalai
1 Működési költségvetés 343,5
3 HM háttérintézményei
1 Működési költségvetés 216,6
2 Magyar Honvédség
2 Magyar Honvédség Parancsnoksága (Honvéd Vezérkar) és közvetlen szervezetei
1 Működési költségvetés 6 391,7
2 Felhalmozási bevételek 1 229,3
2 Magyar Honvédség Szárazföldi csapatai
1 Működési költségvetés 675,9
3 Magyar Honvédség Repülő és légvédelmi csapatai
1 Működési költségvetés 412,0
3 Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok
1 Katonai Felderítő Hivatal
1 Működési költségvetés 75,6
2 Katonai Biztonsági Hivatal
1 Működési költségvetés 13,5
4 MH Katonai Tanintézetek
1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
1 Működési költségvetés 97,4
2 Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola
1 Működési költségvetés 6,8
5 MH Katonai Ügyészségek
1 Működési költségvetés 8,3
6 MH Egészségügyi intézetek
1 Működési költségvetés 4 257,4
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
8 NATO PARP feladat többlete 800,0
XIII. fejezet bevételei összesen: 12 498,7 2 029,3
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Igazságügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 270,4
3 Szakértői intézetek
1 Működési költségvetés 16,1
4 IM Büntetés-végrehajtás
1 Működési költségvetés 1 157,5
XIV. fejezet bevételei összesen: 1 444,0
XV. IPARI, KERESKEDELMI ÉS IDEGENFORGALMI MINISZTÉRIUM
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium központi igazgatása
1 Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 65,4
2 IKIM Gazdasági igazgatóság
1 Működési költségvetés 484,2
2 Felhalmozási bevételek 2,0
3 IKIM Jóléti igazgatóság
1 Működési költségvetés 74,4
4 Magyar Köztársaság Kereskedelmi Képviselete, Moszkva
1 Működési költségvetés 1 018,0
2 Felhalmozási bevételek 2,0
2 Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ
1 Működési költségvetés 6,1
4 Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet
1 Működési költségvetés 26,7
6 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
1 Működési költségvetés 1 044,0
2 Felhalmozási bevételek 2,0
7 Idegenforgalmi intézőbizottságok titkárságai
1 Működési költségvetés 66,9 20,0
2 Felhalmozási bevételek 5,1 240,0
8 Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
1 Működési költségvetés 19,0
9 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
1 Működési költségvetés 1,3
10 Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés 180,3
13 Magyar Geológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés 297,1 21,4
14 Magyar Bányászati Hivatal
1 Működési költségvetés 3,4
15 Magyar Energia Hivatal
1 Működési költségvetés 539,2 46,0
2 Felhalmozási bevételek 0,8
18 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Hivatala
1 Működési költségvetés 20,8
21 Magyar Szabadalmi Hivatal
1 Működési költségvetés 1 680,0
22 Országos Mérésügyi Hivatal
1 Működési költségvetés 1 030,1 287,2
23 Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár
1 Működési költségvetés 244,4 41,9
24 Országos Atomenergia Hivatal
1 Működési költségvetés 606,9 87,5
2 Felhalmozási bevételek 0,2
25 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Gazdaságfejlesztési célelőirányzatok
1 Gazdaságfejlesztési előirányzat 850,0
4 Turisztikai célelőirányzat 2 700,0
6 Piaci intervenciós célelőirányzat 29,6
7 Műszaki fejlesztési alapprogram célelőirányzat 1 400,0
12 Segéllyel megvalósuló programok
1 EU SAVE II program 30,6
2 Energetikai PHARE program 327,6
3 Biomassza energetikai célú felhasználását elősegítő japán segély
20,6
XV. fejezet bevételei összesen: 12 392,9 1 129,8
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
1 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 154,7
2 Felhalmozási bevételek 1,5
2 Országos Műemlékvédelmi Hivatal
1 Működési költségvetés 23,7
2 Felhalmozási bevételek 6,6
3 Országos Meteorológiai Szolgálat
1 Működési költségvetés 332,7
2 Felhalmozási bevételek 77,3
4 Környezetgazdálkodási Intézet
1 Működési költségvetés 1 011,2
2 Felhalmozási bevételek 100,6
5 Természetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés 314,4
2 Felhalmozási bevételek 5,2
6 Környezetvédelmi területi szervek
1 Működési költségvetés 455,3
2 Felhalmozási bevételek 11,6
8 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
6 Alföld program 200,0
9 Duna Monitoring 20,0
11 Szigetközi térség kárainak mérséklése 150,0
25 Levegőtisztaság-védelmi mérőhálózatok működtetése 50,0
26 Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program
100,0
27 Természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállítása program
200,0
31 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Integrált Szerkezetátalakítási és Válságkezelési Program
2 BAZ Megyei ISZVP segéllyel fedezett kiadásai
706,4
35 Környezet- és természetvédelmi monitoring rendszer működtetése
50,0
37 Védett természeti értékek megóvása 150,0
38 PHARE CBC program
2 PHARE CBC program segéllyel fedezett kiadásai
2 088,0
4 Területfejlesztési célfeladatok
1 Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai
600,0
2 Területfejlesztési célfeladatok segéllyel fedezett kiadásai 569,4
XVI. fejezet bevételei összesen: 3 012,0 4 366,6
XVII. KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 47,2
2 Közlekedési Felügyeletek
1 Működési költségvetés 8 774,0
2 Felhalmozási bevételek 12,0
3 Hírközlési Intézmények
1 Működési költségvetés 5 157,0
2 Felhalmozási bevételek 65,2
4 Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság
1 Működési költségvetés 851,5
2 Felhalmozási bevételek 493,0
5 Légügyi Igazgatóság
1 Működési költségvetés 92,6
6 Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság
1 Működési költségvetés 21 200,0
7 Vízügyi és árvízvédelmi intézmények
1 Működési költségvetés 3 706,0
2 Felhalmozási bevételek 58,4
8 MÁV egészségügyi szolgáltatás
1 Működési költségvetés 0,3
9 MÁV egészségügyi alapellátó intézmények
1 Működési költségvetés 5 227,4
2 Felhalmozási bevételek 3,0
10 Közlekedési Múzeum
1 Működési költségvetés 14,4
11 Magyar Űrkutatási Iroda
1 Működési költségvetés 580,0
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
20 A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 469,0
21 MÁV Rt. modernizációs program állami szerepvállalása részben PHARE segélyből
3 500,0
5 Hírközlési célfeladatok
1 Távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok
3 600,0
XVII. fejezet bevételei összesen: 49 719,4 4 131,6
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
1 Külügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 47,7
2 Felhalmozási bevételek 82,0
2 Külképviseletek
1 Működési költségvetés 4 097,4
2 Felhalmozási bevételek 24,0
3 KüM jóléti intézményei
1 Működési költségvetés 65,9
4 Fejezeti kezelésű előirányzatok
3 Fejezeti tartalék 183,0
XVIII. fejezet bevételei összesen: 4 211,0 289,0
XIX. MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
1 Munkaügyi Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 276,0
2 Felhalmozási bevételek 17,0
3 Nemzeti Szakképzési Intézet
1 Működési költségvetés 530,3 25,0
2 Felhalmozási bevételek 2,0
4 Munkaügyi Kutatóintézet
1 Működési költségvetés 27,3 0,5
5 Regionális átképző központok
1 Működési költségvetés 981,3 45,0
2 Felhalmozási bevételek 92,2
6 Munkaügyi Minisztérium Oktatási és Pihenő Központ
1 Működési költségvetés 21,7
2 Felhalmozási bevételek 0,8
7 Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség
1 Működési költségvetés 50,8 3,0
9 Országos Munkaügyi és Módszertani Központ
1 Működési költségvetés 451,3 3,0
2 Felhalmozási bevételek 8,0
10 Munkaügyi Központok
1 Működési költségvetés 8 838,7 47,0
2 Felhalmozási bevételek 380,5
11 Fejezeti kezelésű előirányzatok
5 Közmunkavégzés
2 Erdőtelepítési programok 550,0
6 Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 1 000,0
7 Megyei Munkaügyi Központok működési tartaléka 150.0
8 Rehabilitációs beruházás 300.0
XIX. fejezet bevételei összesen: 11 177,4 2 624,0
XX. MŰVELŐDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 157,6
2 Felhalmozási bevételek 4,7
2 MKM Jóléti és szociális intézmények
1 Működési költségvetés 209,7
2 Felhalmozási bevételek 3,0
3 MKM Külkapcsolatok
1 Működési költségvetés 114,4
2 Felhalmozási bevételek 7,6
2 Tudomány- és műszaki egyetemek, művészeti felsőoktatás
1 Működési költségvetés 10 194,7
2 Felhalmozási bevételek 437,3
3 Agrártudományi egyetemek
1 Egyetemek
1 Működési költségvetés 4 934,9
2 Felhalmozási bevételek 130,6
4 Orvosegyetemek, Egészségtudományi Egyetem
1 Működési költségvetés 29 151,7
2 Felhalmozási bevételek 945,3
5 Főiskolák
1 Működési költségvetés 5 274,5
2 Felhalmozási bevételek 135,6
6 Továbbképző intézetek
1 Működési költségvetés 809,2
2 Felhalmozási bevételek 19,0
7 Egyéb oktatási intézmények
1 Működési költségvetés 231,9
2 Felhalmozási bevételek 13,6
8 Nemzeti kulturális intézmények
1 Működési költségvetés 2 070,2
2 Felhalmozási bevételek 59,9
9 Kutató és szolgáltató intézetek
1 Működési költségvetés 969,5
2 Felhalmozási bevételek 43,8
10 Fejezeti kezelésű előirányzatok
5 Felsőoktatási feladatfinanszírozás
20 PHARE programok külföldi hozzájárulása 761.5
XX. fejezet bevételei összesen: 54 118,3 2 561,9
XXI. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
1 Népjóléti Minisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 12,1
2 Felhalmozási bevételek 1,0
2 Népegészségügyi intézetek
1 Működési költségvetés 3 712,3 118,3
2 Felhalmozási bevételek 1,1 27,0
3 Szak- és továbbképző intézmények, könyvtárak, dokumentációs központok
1 Működési költségvetés 177,7 2,1
2 Felhalmozási bevételek 4,0
4 Gyógyító-megelőző ellátás országos szakintézetei
1 Működési költségvetés 20 819,6 257,3
2 Felhalmozási bevételek 1,9 1 008,4
5 Állami szociális intézetek
1 Működési költségvetés 121,7 0,5
6 Országos Mentőszolgálat
1 Működési költségvetés 2 652,5
2 Felhalmozási bevételek 75,8
7 Gyermek- és ifjúságvédelem intézetei
1 Működési költségvetés 95,5 0,4
2 Felhalmozási bevételek 0,2
8 Népjóléti Minisztérium üdülője
1 Működési költségvetés 9,5
9 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
21 PHARE programokhoz való hozzájárulás 206,0
XXI. fejezet bevételei összesen: 27 604,1 1 700,8
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
1 Pénzügyminisztérium igazgatása
1 Működési költségvetés 468,3
2 Felhalmozási bevételek 2,7
2 Állami Biztosítás, Szerencsejáték Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet
1 Működési költségvetés 2 142,6 96,3
3 Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet
1 Működési költségvetés 2 652,5 597,5
4 „Lánchíd” Irodaház
1 Működési költségvetés 342,3 1,5
5 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
1 Működési költségvetés 200,3
6 Vám- és Pénzügyőrség
1 Működési költségvetés 1 476,0
2 Felhalmozási bevételek 766,5
7 Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet
1 Működési költségvetés 245,4
9 Kincstári Vagyoni Igazgatóság
2 Kincstári Vagyonkezelés és hasznosítás
1 Működési költségvetés 1 000,0
6 Kincstári vagyonkezeléssel és hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevételek
300,0
12 Magyar Államkincstár
1 Működési költségvetés 268,8
13 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Ágazati célelőirányzatok
5 Kárrendezési célelőirányzat 40,0
5 Segélyből megvalósuló programok
1 Nyugdíjreform PR tevékenysége 100,0
2 Pénzügyi szektor modernizációja PHARE segélyből 816,6
3 Tőkepiac fejlesztése japán segélyből 61,0
4 Közbeszerzés fejlesztése 43,6
19 Vállalkozások költségvetési befizetései
1 Társasági adó 180 000,0
2 Bányajáradék 14 022,0
3 Vám- és importbefizetések 104 000,0
5 Játékadó-bevétel 14 600,0
6 Koncessziós díj 600,0
7 Egyéb befizetések 22 700,0
20 Fogyasztáshoz kapcsolt adók
1 Általános forgalmi adó *  804 968,0
2 Fogyasztási és jövedéki adó 301 850,0
21 Lakosság költségvetési befizetései
1 Személyi jövedelemadó 431 010,0
2 Egyéb lakossági adók 3 200,0
3 Lakossági vámbefizetések 2 000,0
4 Lakossági illetékek 40 000,0
22 Egyéb költségvetési bevételek
1 Vegyes bevételek
1 Koncessziós díjbevétel (szerencsejáték) 744,0
2 Várpalota és környéke helyi önkormányzatai japán kölcsönével kapcsolatos áfa-fizetésre megelőlegezett összegek visszatérítése

500,0
8 Egyéb vegyes bevételek 3 800,0
9 Kezesség visszatérülés 2 400,0
23 Költségvetési befizetések
1 Központi költségvetési szervek 6 000,0
2 Önkormányzatok befizetései 3 800,0
3 Elkülönített állami pénzalapok befizetései
4 Útalap 12 400,0
6 Munkaerő-piaci Alap 7 000,0
25 Pénzintézetek befizetései
1 Pénzintézetek társasági adója 31 500,0
27 MNB befizetése 62 000,0
XXII. fejezet bevételei összesen: *  2 055 830,2 4 885,7
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA * 
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
1 KSH Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatás
1 Működési költségvetés 252,8
2 Felhalmozási bevételek 2,0
2 KSH Megyei Igazgatás
1 KSH Központi Igazgatóságai
1 Működési költségvetés 87,2
4 KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
1 Működési költségvetés 2,6
5 KSH kutatóintézetei
1 KSH Népességtudományi Kutató Intézet
1 Működési költségvetés 2,2
2 KSH Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet
1 Működési költségvetés 48,5
6 Fejezeti kezelésű előirányzatok
2 Célelőirányzatok
11 Statisztikai regiszter 300,0
XXXI. fejezet bevételei összesen: 393,3 302,0
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1 MTA Titkársága
1 MTA Titkárság Igazgatása
1 Működési költségvetés 6,2
2 MTA Doktori Tanács Titkársága
1 Működési költségvetés 6,0
3 MTA Könyvtára
1 Működési költségvetés 15,0
4 MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 2 605,2
2 Felhalmozási bevételek 98,2
5 MTA Élettudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 999,2
2 Felhalmozási bevételek 34,2
6 MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek
1 Működési költségvetés 447,8
2 Felhalmozási bevételek 2,3
7 MTA Területi akadémiai központok
1 Működési költségvetés 17,2
8 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 MTA Kutatást kiszolgáló szervek
1 Működési költségvetés 88,5
10 MTA egyéb intézményei
1 Működési költségvetés 113,3
2 Felhalmozási bevételek 2,0
XXXIII. fejezet bevételei összesen: 4 298,4 136,7
XXXV. EURO-ATLANTI INTEGRÁCIÓ
1 Euro-atlanti integrációs feladatok 100,0
XXXV. fejezet bevételei összesen: 100,0
XL. NEMZETKÖZI ELSZÁMOLÁSOK
2 Kormányhitelek visszatérülése
1 Rubelelszámolású hitelek visszatérülése 20 700,0
2 Dollárelszámolású hitelek visszatérülése 7 710,0
4 Nemzetközi pénzügyi szervezetek és külföldi pénzintézetek kihelyezett hiteleinek visszatérülése
1 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek tőke visszatérülése
1 Világbanki hitelre 2 848,4
2 EBB hitelre 1 410,2
3 EBRD hitelre 406,0
2 Belföldre továbbkölcsönzött hitelek kamat és rendelkezésre tartási jutalékának visszatérülése
1 Világbanki hitelre 2 270,2
2 EBB hitelre 1 994,9
3 EBRD hitelre 202,0
4 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitelre
236,6
6 Vegyes bevételek
2 Egyéb bevételek 350.0
XL. fejezet bevételei összesen: 38 128,3
XLI. A BELFÖLDI ÁLLAMADÓSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI ELSZÁMOLÁSAI
10 A költségvetés követeléseit csökkentő bevételek
1 Állami kölcsön törlesztés 350,0
2 Állami alapjuttatás járadéka 7 740,0
11 Kamatbevételek
1 Állami kölcsön kamata 150,0
2 Alárendelt kölcsöntőke-kötvény kamata 2 970,6
3 Kincstári egységes számla forintbetét kamata 35 145,4
4 Kincstári egységes számla devizabetét kamata 7 792,6
6 Egyéb kamatok
1 Államkötvények felhalmozott kamata 10 351,2
12 Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek
1 ÁPV Rt. által fizetett osztalék és adóskonszolidációs bevétel 12 000,0
2 Szerencsejáték Rt. osztaléka 1 200.0
3 Banki osztalék 1 100.0
4 Privatizációs bevételek központi költségvetést megillető hányada 8 000.0
13 Hitelkonszolidációs bevételek 200,0
15 Származékos világbanki hitelek törlesztése 60,0
XLI. fejezet bevételei összesen: 64 499,8 22 560,0
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 294 573,7 88 248,2
XLII. A KÖLTSÉGVETÉS NEMZETKÖZI HITELFELVÉTELEI
ÉS KÜLFÖLDI ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE
1 A költségvetés külföldi hitelfelvételei
2 Hitelfelvétel nemzetközi pénzügyi szervezetektől és külföldi pénzintézetektől
1 Világbanki hitelek felvétele 13 025,4
2 EBB hitelek felvétele 5 100,0
4 KfW hitelek felvétele 5 650,0
6 Japan’s Overseas Economic Cooperation Fund (OECF) hitel felvétele
3 000,0
7 EF-SAL hitel felvétele 23 118,7
8 P-SAL hitel felvétele 20 722,5
XLII. fejezet bevételei összesen: 70 616,6

3. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

1. Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/község

A hozzájárulást az 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási státussal rendelkező községek, nagyközségek vehetik igénybe.

2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok

Összege: 1200 Ft/fő

A települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

3. Körzeti igazgatási feladatok

a) Összege: 4 000 000 Ft egységesen

b) Összege: 200 Ft/fő, az ellátási körzet állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok első fokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a c) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.

c) Összege: 70 Ft/fő, a Kormány által – az a), b) pontokban érintetteken túl – kijelölt települések önkormányzatát a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Azon település, amely saját kezdeményezésére az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kap a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására, a település állandó népességének száma alapján részesül állami hozzájárulásban. Ezeket az önkormányzatokat az a), b) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

4. Megyei/fővárosi igazgatási és sportfeladatok

Összege: 150 Ft/fő

A megyei/fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népességszám alapján illeti meg.

5. Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft. (Üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.)

6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok

a) Összege: 933 Ft/fő

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított családi napközis ellátás, házi gyermekfelügyelet.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg.

Kiegészítő hozzájárulás illeti meg a települési önkormányzatokat az általuk működtetett családsegítő szolgálat, valamint falugondnoki szolgálat fenntartásához kapcsolódóan a következő feltételek szerint:

b) Összege: 300 Ft/fő

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, vagy ezen feladatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 120. és 122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálat önálló intézményként, vagy intézménye önálló szervezeti egységenként működik,

– ezen feladat az intézmény alapító okiratában 1997. január 31-i időpontban szerepelt, illetve az ellátási szerződés megkötésére 1997. január 31-e előtt került sor, vagy a szolgáltatás bevezetésére a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal 1997. évben támogatási szerződést kötött,

– a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot 1998. évben is működteti, vagy ellátási szerződés útján biztosítja.

A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a település állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján veheti igénybe. Megilleti a támogatás az önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő központot – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint – intézményirányító társulás keretében működteti. Társulásnak minősül, ha a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatot írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják, és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek annak költségvetéséről, együttesen nevezik ki vezetőjét.

c) Összege: 900 000 Ft egységesen

Kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai jogszabályoknak megfelelően működteti, valamint együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

– a település állandó népességének száma 1997. január 1-jei állapot szerint nem haladja meg a 2000 főt, továbbá

– a települési önkormányzat a Népjóléti Minisztériummal, illetve a megyei területfejlesztési tanáccsal az 1997. évre falugondnoki szolgáltatás működtetésére vagy bevezetésére vonatkozóan támogatási szerződést kötött, és a szolgáltatást 1998. évben is működteti.

7. Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások

Összege: 2500–12 500 Ft/fő állandó népesség

A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerinti átengedett személyi jövedelemadó együttes összege a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtandó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatot terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres szociális segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak és az időskorúak járadékának a 30%-a, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának, és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 25%-a, lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti (krízis) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő mérséklése vagy elengedése, valamint az önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatások.

A települési önkormányzatok a hozzájárulást a település 1997. január 1-jei állandó népességszáma alapján vehetik igénybe. A hozzájárulás, valamint az e törvény 20. § (8) bekezdése szerint átengedett személyi jövedelemadó együttes összegének meghatározása a település szociális jellemzőiből képzett mutató figyelembevételével történik.

565 Ft/fő egységesen illet meg minden települési önkormányzatot. További 4660 Ft/fő a településre jellemző együttes mutatószám (szorzó) függvényében jár. A két tényező együttes összegének el kell érnie a 2500 Ft/fő mértéket, és nem haladja meg a 12 500 Ft/fő összeget.

A települési önkormányzatokat megillető differenciált normatív hozzájárulás meghatározásánál használt mutatószám (szorzó) az alábbi tényezőket veszi figyelembe:

Szociális mutatók:

– a 0–17 éves korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

– a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozó állandó népességnek 1997. január 1-jei állapot szerinti,

– a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők és a jövedelempótló támogatást közhasznú munkavégzés miatt szüneteltetők együttes – az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának,

– a regisztrált munkanélkülieknek az előző bekezdésben felsoroltakkal csökkentett – az 1996. november, 1997. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított – átlagának, továbbá

– az aktív korú személyi jövedelemadót nem fizetők számának az 1996. évi adóbevallások összesítése szerinti

részaránya az összes népességen belül.

8. Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 400 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a megyei/fővárosi önkormányzat által – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján – nyújtandó gyermekvédelmi szakellátásokhoz (otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás) kapcsolódik. A hozzájárulás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatot illeti meg az alábbiak szerint:

A) Gyámhatósági határozattal állami vagy intézeti nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0–18 éves korúak után, illetve az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek után (a továbbiakban együtt: állami gondoskodás), akik

– nevelőszülőnél,

– gyermekotthonban,

– kollégiumban,

– kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,

– munkásszálláson,

– albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek, kivéve a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (nevelőintézetben, gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottakat.

B) Az előzőeken túlmenően igénybe vehető ezen hozzájárulás 18–24 éves korig a volt gondozott fiatal felnőtt után,

– ha számára a gyámhivatal utógondozói ellátást rendelt el,

– ha az utógondozói ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot teljesít, ez esetben azonban a hozzájárulás összegének csak 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ez utóbbinak időarányos része) jár.

Amennyiben a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat nyújt az ellátottak részére általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatást, a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó normatív hozzájáruláson túl külön igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat – a 14. és 20. pont alatti jogcímek kivételével –, és az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatásokat az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha az eddigiekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, a feladatot ellátó önkormányzat jogosult a normatív állami hozzájárulásra.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásra e jogcímen külön normatív állami hozzájárulás nem igényelhető. Ha a bölcsődei, óvodai és kollégiumi ellátásokat nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja, akkor a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat a feladatot ellátó önkormányzat számára azokat megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulásoknak megfelelő szintig.

Ha az állami gondoskodásban lévő gyermek más önkormányzat által fenntartott napközi otthoni ellátásban részesül, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a feladatot ellátó önkormányzat részére térítési díjat fizet.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást – elhelyezés-típusonként – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni.

9. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás

Összege: 292 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás – a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeinek kivételével – az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, a rehabilitációs intézményekben, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, valamint a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon – időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát, illetve rehabilitációs intézményt, továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, illetve – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott módon – gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt és/vagy helyettes szülői hálózatot tartanak fenn, és ezen feladat – intézményes ellátás esetén – az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

Ha a rehabilitációs intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat, valamint a 8. számú melléklet szerinti támogatásokat az azokban meghatározott feltételekkel.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (szállást biztosító klub, panzió, otthonház).

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 11. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 12. pont alatti normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

10. Nappali szociális intézményi ellátás

Összege: 60 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak, a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a hajléktalanok nappali intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (eseménynapló) alapján naponta összesített tagok számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 313-mal.

11. Hajléktalanok átmeneti intézményei

Összege: 120 200 Ft/férőhely

A hozzájárulás a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma alapján illeti meg az önkormányzatot. Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére, és ezen feladat az intézmény alapító okiratában (működési engedélyében) szerepel.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

12. Pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményi ellátása

Összege: 391 000 Ft/ellátott

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe a hozzájárulást, amelyek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékosok (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos) bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményt, tartanak fenn.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai és szakmunkásképző iskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokat és a 8. számú melléklet szerinti közoktatási célú támogatásokat is az azokban meghatározott feltételekkel.

Ez a hozzájárulás igényelhető a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben kollégiumi ellátásban résztvevők után is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

13. Bölcsődei ellátás

Összege: 161 000 Ft/ellátott

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott bentlévő gyermekek után veheti igénybe. Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számba venni. A bölcsődében korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. a) pont szerinti hozzájárulást.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor becsléssel, az elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bentlévő gyermekek számának alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

14. Óvodai nevelés

Összege: 67 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában ellátottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek működéséhez.

Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

15. Iskolai oktatás az 1–6. évfolyamokon

Összege: 72 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon – oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

16. Iskolai oktatás a 7–8. évfolyamokon

Összege: 75 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában – iskolatípustól függetlenül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszon – oktatottak után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

17. Iskolai oktatás a 9–10. évfolyamokon

a) Összege: 76 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában tanulók, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) alapján szervezett, szakiskolai és szakmunkásképző iskolában folyó oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 68 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: oktatásról szóló törvény) szerint szervezik. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

18. Iskolai oktatás a 11–13. évfolyamokon

a) Összeg: 96 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott gimnáziumban és szakközépiskolában oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

b) Összege: 70 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában és szakmunkásképző iskolában oktatott tanulók után veheti igénybe abban az esetben, ha az oktatást a oktatásról szóló törvény szerint szervezik a 11. évfolyamon. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

19. Iskolai szakképzés

a) Összege: 25 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9–11. évfolyamokon, továbbá a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakiskolai oktatásban az 5–11. évfolyamokon részt vevő tanulók után veheti igénybe, ha az utóbbi oktatást a közoktatási törvény szerint párhuzamos képzésben szervezi meg.

b) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában az oktatásról szóló törvény szerint szervezett iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a 9–11. évfolyamon oktatott tanulók után veheti igénybe.

c) Összege: 77 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában, szakmunkásképző iskolában a szakképzési évfolyamon – a 10. évfolyam után – szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

d) Összege: 100 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon szakmai-elméleti oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

e) Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakmunkásképző iskolában és szakközépiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban részt vevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez. Ez a hozzájárulás jár az 5–13. évfolyamon a művészeti szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolai oktatásban részt vevők után is, ha az oktatást a közoktatásról szóló törvény szerint párhuzamos képzésben szervezik.

f) Összege: 30 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott szakiskolában a szakképzési évfolyamon iskolai szakmai-gyakorlati oktatásban résztvevők után veheti igénybe a közoktatásról szóló törvény, vagy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által 1993. szeptember 1-jét megelőzően kiadott egyedi/kísérleti engedély alapján szervezett iskolai rendszerű szakképzéshez.

20. Kollégiumi, externátusi ellátás

Összege: 135 500 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolai kollégiumban, externátusban ellátottak után veheti igénybe.

Ez a hozzájárulás vehető igénybe a kollégiumba, diákotthonba, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel céljából felvett 3–7 éves gyermek után is.

(A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben kollégiumi ellátásban résztvevők után nem ez, hanem a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátottakhoz kapcsolódó hozzájárulás igényelhető.)

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez. Állami gondoskodásban részesülő gyermekek után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás

a) Összege: 94 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni vagy intézeti ellátás keretében, illetve nem közoktatási intézményben korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A fogyatékosok bentlakásos intézményében, a bölcsődében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást is nyújt.

b) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (óvodai, iskolai) nevelésben, oktatásban résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön veszik igénybe az ellátást.

Ez a hozzájárulás jár, ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeit a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott gyermek, tanuló után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézmény a gyermek, tanuló részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt. E hozzájárulás mellett a 14–19. pontban és a 23. a) pontban felsorolt hozzájárulások nem vehetők igénybe, de az iskolai gyakorlati oktatáshoz a 19. a) pont szerinti hozzájárulás is jár.

A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok, 1200 Ft-ot az iskolai sportkör működéséhez.

c) Összege: 130 000 Ft/fő

A hozzájárulást az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján családi-otthoni, vagy intézeti ellátás keretében fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) résztvevő gyermek, tanuló után veheti igénybe a fenntartó, illetve a feladatot ellátó helyi önkormányzat. A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok bentlakásos intézményében ellátott után is jár a hozzájárulás abban az esetben, ha az intézet az ellátott részére habilitációs, rehabilitációs célú foglalkoztatást, ellátást is nyújt.

22. Alapfokú művészetoktatás

Összege: 45 000 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészet oktatási intézményben oktatott tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás összege 150 Ft-ot tartalmaz a szülői szervezetek, 200 Ft-ot a tanulói önkormányzatok működéséhez, 1200 Ft-ot az oktatáshoz szükséges művészetoktatási eszközök vásárlásához.

23. Egyéb közoktatási hozzájárulások

a) Összege: 3200 Ft/fő

A hozzájárulást a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján veheti igénybe a fenntartó helyi önkormányzat a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek, tanuló óvodai, iskolai ellátásához, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó terápiás gondozásba veszi, továbbá a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján kis létszámú – legfeljebb 15 fős – óvodai foglalkozásokat, tanórai foglalkozásokat kell szervezni, vagy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget.

A hozzájárulás háromszorosát veheti igénybe a fenntartó önkormányzat, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény 27. § (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatásban vesz részt.

b) Összege: 10 500 Ft/fő

A hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem állandó lakóhelyükön, illetve ennek hiányában nem a tartózkodási helyükön óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához veheti igénybe. Ez a hozzájárulás nem jár a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe.

c) Összege: 12 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, ha a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelező közoktatási feladatai ellátását – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 43. §-a szerint – intézményirányító társulás keretében oldja meg. Községi, városi önkormányzati társulásnak minősül, ha a nevelési-oktatási intézményt írásos megállapodásban az önkormányzatok közösen alapítják és/vagy megállapodás alapján közösen üzemeltetik, közösen döntenek az intézmény költségvetéséről, együttesen nevezik ki a vezetőjét. Az 1998. évben létrehozandó új társulásaik esetén további feltétel, hogy az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival a Kiegészítő Szabályok m) pontja szerint dokumentálni kell. A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után ez a hozzájárulás nem igényelhető.

d) Összege: 20 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján nem éri el a 3000 főt.

e) Összege: 10 000 Ft/fő

A hozzájárulást a községi, városi önkormányzat veheti igénybe az óvodai és általános iskolai ellátásban, oktatásban résztvevők után abban az esetben, ha 1997. augusztus 31-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és illetékességi területén az állandó lakosok száma a költségvetési évet megelőző év első napján 2999 főnél több, de a 3500 főt nem éri el.

f) Összege: 13 700 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában vagy kollégiumban szervezett intézményi étkeztetésben részt vevő gyermekek, tanulók után veheti igénybe úgy, hogy egy tanuló csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Nem igényelhető hozzájárulás a kollégiumban lakhatásért térítési díjat, az iskolában az oktatásért térítési díjat, vagy tandíjat fizető tanulók után.

g) Összege: 3800 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában napközis foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe. A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat a napközis foglalkozáson részt vevő cigány tanulók után, ha részükre a szülők igénye alapján – legalább napi egy órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében – a tanulmányi felzárkóztatást, a társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást tartanak.

h) Összege: 19 200 Ft/fő

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben folyó két tanítási nyelvű általános és középiskolai oktatáshoz veheti igénybe, ha azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 29207/1987. (Műv. K. 22.) számú engedélyében foglaltaknak megfelelően, vagy 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a helyi tanterv alapján szervezik.

24. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

Összege: 555 Ft/fő

A hozzájárulás az 1997. január 1-jei állandó népesség alapján illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

25. Megyei/fővárosi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása

a) Összege: 48 500 000 Ft egységesen

b) Összege: 145 Ft/fő a megye/főváros állandó népességének 1997. január 1-jei száma alapján illeti meg, a megyei/fővárosi önkormányzatot.

A hozzájárulás a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és a levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátásához kapcsolódik.

Kiegészítő szabályok

1. Közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a 8. számú mellékletben szabályozott, egyes közoktatási feladatok ellátását szolgáló kiegészítő támogatásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint szervezik az oktatást a szakiskolában, a szakmunkásképző iskolában és a szakközépiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire, valamint szakmai előkészítő ismeretekre készítik fel a tanulót.

b) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az oktatást a szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, ha az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire egyidejűleg, egy évfolyamon készítik fel a tanulót. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]

c) Párhuzamos képzésben szervezik a művészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatást, ha a tanuló egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A párhuzamos képzést folytató művészeti szakiskolák, illetve szakközépiskolák tanulói után az iskolai közismereti oktatáshoz – az egyes évfolyam-csoportokhoz – meghatározott, továbbá a szakmai művészeti vizsgára felkészítő képzéshez, az iskolai szakképzéshez a 3. számú melléklet 19. a), illetve e) pontjai szerinti hozzájárulások vehetők igénybe.

d) A közoktatásról szóló törvény átmeneti rendelkezései alapján az oktatásról szóló törvény szerint (hagyományos módon) szervezik az iskolai rendszerű gyakorlati képzést, ha a tanuló ciklusos váltásban az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire és a szakképzés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeire felkészítő tanórai foglalkozásokon, illetve gyakorlati képzésben vesz részt. [1998. szeptember 1-jétől új kilencedik évfolyam ilyen formában nem indítható, a közoktatásról szóló törvény 124. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján.]

e) Szakképzési évfolyamon folyik a felkészítés, ha a tanuló kizárólagosan a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit sajátítja el.

f) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulások megállapítása tervezésnél az önkormányzatok által becsült mutatószámok alapján történik, az elszámoltatás a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan az ellátott, oktatott létszám 8/12-ed részének és 4/12-ed részének éves, önkormányzati szinten és jogcímenként összesített átlaga alapján történik.

g) A közoktatási célú normatív állami hozzájárulásokkal az elszámolás – a h), i) pontok kivételével – a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra, és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó tanügyi okmányokra épül.

h) A napközis foglalkozás szervezéséhez biztosított hozzájárulással a napközis foglalkozáson átlagosan részt vett tanulók száma alapján kell elszámolni, azaz a foglalkozási naplók szerint összesített létszám nyitvatartási napokkal osztott eredménye szerinti létszám után jár a hozzájárulás. Ez a hozzájárulás ugyanazon tanuló után csak egy jogcímen vehető igénybe, azaz a cigány tanulók felzárkóztatásához, társadalmi beilleszkedéséhez kapcsolódó differenciált hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál figyelembe vett tanulókat a napközis alap normatívára való jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

i) A gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez biztosított hozzájárulás esetén az elszámolás az élelmezési napok száma alapján történik. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, iskolai) étkeztetésben résztvevők számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, hogy a gyermek, tanuló egyszeri vagy többszöri étkeztetésben részesül. Egy gyermek, tanuló után egyszer jár e hozzájárulás, ha számára legalább napi egyszeri főétkezés biztosított. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás.

j) A közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet második része határozza meg, hogy a normatív állami hozzájárulás megállapításához az óvodába felvett gyermeket, az iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót milyen módon kell számításba venni. E rendelkezések alapján kell figyelembe venni a nem magyar állampolgárokat, az óvodai ellátottakat, a saját elhatározás alapján magántanulókat, a vendégtanulókat, a felnőttoktatásban résztvevőket, valamint a térítési díjat fizetőket és az alapfokú művészetoktatásban részesülőket. A vendégtanulók létszámának megállapításánál előbbieken túlmenően a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet feltételeit is figyelembe kell venni. A beszámoltató rendszerű szakképzésben résztvevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező vagy más munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (11)–(12) bekezdésében meghatározottakat is.

k) A szakképzésben részt vevő tanulók után – a fogyatékos gyermekek kivételével – csak akkor igényelhető normatív állami hozzájárulás, ha a tanuló a közoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint az első szakképesítés megszerzésére készül fel. E rendelkezések alkalmazásánál figyelembe kell venni a közoktatásról szóló törvény 124. §-ának (10) bekezdésében meghatározottakat is.

l) Az intézményirányító társulások támogatása jogcímen hozzájárulás – a bejáró gyermek, tanuló utáni hozzájárulás mellett – az után a gyermek, tanuló után igényelhető, aki a társult önkormányzatok önkormányzati törvényben kötelezően előírt feladatellátása keretében vesz részt óvodai, általános iskolai oktatásban. A városi önkormányzat által fenntartott intézménybe beíratott városi tanulók után e kiegészítő hozzájárulás nem jár. Intézményirányító társulás esetén abban az esetben vehető igénybe a 23. d) pont szerinti hozzájárulás, ha a közös intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén az állandó lakosok száma nem éri el a 3000 főt.

m) Az intézményirányító társulás keretében a közös feladatellátás alacsonyabb fajlagos ráfordítását a társulás létrehozását megelőző – addig önkormányzatonként számított – és a társulás létrehozását követő évre számított fajlagos (egy ellátott, oktatott gyermekre, tanulóra jutó) kiadás csökkentésével kell dokumentálni. Ha a társulás révén fajlagos ráfordítás csökkenés a tárgyév végén nem mutatható ki, a hozzájárulás igénylése jogszerűtlenné válik az év végi központi költségvetési támogatásokkal, hozzájárulásokkal való elszámolásoknál.

n) A normatív állami hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

o) A hozzájárulás szempontjából 3000, illetve 3500 fő alatti lakosúnak minősül az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén az állandó lakosok száma a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 1997. január 1-jei adatai alapján nem érte el a 3000, illetve a 3500 főt.

p) Amennyiben a gyermek- és ifjúságvédő intézetben elhelyezett gyermek, tanuló részére nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatást, a normatív állami hozzájárulásokat a gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodó nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat veheti igénybe, a 23. f) és a 23. g) jogcímen biztosított hozzájárulások kivételével.

2. Ha a tanuló gyermek- és ifjúságvédő intézetben van elhelyezve, lakóhelyét az alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén – a 3. számú melléklet 6. pont b) és c) jogcímei kivételével – az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív állami hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

4. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 1998. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az általa a mutatószám felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív állami hozzájárulás.

5. Amennyiben a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak év közben ad át, illetve átvesz, a törvény 3. számú melléklet 14–23. pontjaiban felsorolt közoktatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószám változásnál az alábbi eljárást kell alkalmazni:

– az átadás/átvétel hónapjáig a statisztikai alapokmány szerinti létszámmal,

– az átadás/átvétel hónapját követő hónaptól a feladatváltozást rögzítő megállapodással korrigált létszámmal kell számolni.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők – kórházi ápolás, szabadság – is beszámítanak a gondozási napokba.

7. A 6. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) és c) jogcímű hozzájárulás teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás egész évben működik, töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megszűnését követő hó 1-jéig jár.

8. A 7. pont szerinti „Pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti szolgáltatások” jogcímű normatíva paraméterei alapján kiszámított összeg 80,4%-át a törvény 20. § (8) bekezdése szerinti SZJA-ként, 19,6%-át az ilyen megnevezésű normatív állami hozzájárulásként kell elszámolni.

9. Az állandó népességre vonatkozó adatok a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai. A település állandó népességszámának megállapításához az 1997. január 1-jei állapotot kell figyelembe venni.

4. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzatok színházi támogatása

A helyi önkormányzatok színházi támogatása 1998. évben összesen 4 770,0 millió forint.

Ebből:

a) Épületműködtetési hozzájárulás 2 878,6 millió forint

A költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában, állandó vagy alkalmi társulattal új produkciókat létrehozó, folyamatosan játszó kőszínházat fenntartó helyi önkormányzatokat színházépület működtetési hozzájárulás illeti meg az alábbiak szerint:

Millió forint
Önkormányzatok Működési
hozzájárulás
Békés Megyei Önkormányzat (Jókai Színház) 74,0
Heves Megyei Önkormányzat (Gárdonyi Géza Színház) 78,0
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat
(Móricz Zsigmond Színház)

77,0
Tolna Megyei Önkormányzat (Deutsche Bühne) *27,0
Veszprém Megyei Önkormányzat (Petőfi Színház) 89,0
Zala Megyei Önkormányzat (Hevesi Sándor Színház) 85,0
Debrecen Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csokonai Színház) 118,0
Dunaújváros Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Bartók Színház) 13,0
Győr Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 155,0
Kaposvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Csiky Gergely Színház) 94,0
Kecskemét Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Katona József Színház) 84,0
Miskolc Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 118,0
Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Nemzeti Színház, Harmadik Színház)

140,0
Sopron Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Petőfi Színház) 77,0
Szeged Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Nemzeti Színház) 149,0
Székesfehérvár Megyei Jogú Városi Önkormányzat
(Vörösmarty Színház)

49,0
Szolnok Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Szigligeti Színház) 90,0
Tatabánya Megyei Jogú Városi Önkormányzat (Jászai Mari Színház) 35,0
Budaörs Városi Önkormányzat (Budaörsi Játékszín) 5,0
Budapest Főváros VIII. kerületi Önkormányzata (Bárka Színház) 55,0
Budapest Fővárosi Önkormányzat (Bp. Bábszínház, Fővárosi Operettszínház, József Attila Színház, Katona József Színház, Kolibri Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Radnóti Miklós Színház, Thália Színház, Új Színház, Vidám Színpad, Vígszínház)


1 266,6
Összesen: 2 878,6
b) Művészeti tevékenység kiadásaihoz való hozzájárulás 1 498,4 millió forint*

A helyi önkormányzatokat a költségvetési rendeletükben tervezett színháztámogatási előirányzatuk arányában a művészeti kiadásokhoz hozzájárulás illeti meg. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza. * 

* Amennyiben a Tolna Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Deutsche Bühne 1998. év folyamán a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata fenntartásába kerül át, úgy a támogatási előirányzat időarányos része átcsoportosul a Miniszterelnökség fejezet Magyarországi Németek Országos Önkormányzata előirányzatába.

c) Bábszínházak művészeti támogatása 113,0 millió forint

A helyi önkormányzatokat az önálló bábszínházak után művészeti támogatás illeti meg az általuk fenntartott, költségvetési szervként vagy közhasznú társasági formában működő, az a) pontban nem szereplő bábszínházak részére, a fenntartó önkormányzatok költségvetési rendeletükben tervezett támogatási előirányzat arányában. Az igénybevétel rendjét a művelődési és közoktatási miniszter 1998. január 31-éig rendeletben szabályozza. * 

d) Színházak pályázati támogatása 280,0 millió forint**

E támogatást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján a helyi önkormányzatok által fenntartott – az a) pontban nem szereplő –, illetve az általuk támogatott szabadtéri színpadok, nemzetiségi színházak, valamint színházi vállalkozások és alternatív műhelyek igényelhetik, az önkormányzat ellenjegyzésével. Az e célra felosztható támogatási összeg megoszlása a következő:

Szabadtéri színházak 130,0 millió forint
Nemzetiségi színházak 40,0 millió forint
Színházi vállalkozások, alternatív műhelyek 110,0 millió forint

Az elosztásról kuratórium dönt. A támogatás az önkormányzatot illeti meg.

** Amennyiben nemzetiségi színház(ak) 1998. év folyamán az érintett országos kisebbségi önkormányzatok fenntartásába kerül(nek) át, úgy a támogatás időarányos része az érintett országos kisebbségi önkormányzatot illeti meg oly módon, hogy azt a helyi önkormányzat átadja a részére.

5. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

Millió forint
Kiemelt
előirányzat
száma

Cél

Igénybevétel feltételei
Támogatási
keret
1. Körjegyzőség támogatása Az 1998. január 1. napján működő körjegyzőségek alaptámogatása körjegyzőségenként havi 70 000 forint. 1 000
Az alaptámogatáson túl további ösztönző támogatás illeti meg
a) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 90 000 forint;
b) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt: a támogatás összege havi 70 000 forint;
c) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt: a támogatás összege havi 140 000 forint;
d) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után: a támogatás összege községenként havi 50 000 forint.
Az ösztönző támogatás egy jogcímen vehető igénybe az 1997. január 1-jei lakosságszám alapján.
Körjegyzőségnek tekintendő a közös képviselő-testület hivatala is. Az 1998. évben megalakuló új körjegyzőséget a támogatás időarányos része illeti meg a megalakulását követő hónaptól.
A körjegyzőség (a közös képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat polgármestere nyújthatja be az igényt a Belügyminisztériumhoz a megyei TÁKISZ-on keresztül. Az igénybejelentést egész évre szólóan 1998. január 15-éig kell megtenni. Az igénybejelentés alapján a Belügyminisztérium intézkedik a támogatásnak a körjegyzőség részére a Kincstár által havi egyenlő részletekben a nettó finanszírozás keretében történő átutalására. Az első átutalás 1998. február hóban történik, amely a körjegyzőség támogatását a januári és februári havi ütemnek megfelelően együttesen tartalmazza.
A polgármester köteles a Belügyminisztériumnak a TÁKISZ útján bejelenteni, ha az éves igénybejelentést követően a körjegyzőség igényjogosultságában változás következik be. Ennek alapján a Belügyminisztérium intézkedik a Kincstár részére az év hátralévő időszakára a körjegyzőségnek utalandó támogatásról és annak havi ütemezéséről.
2. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása Támogatásban részesül – a Határőrség Országos Parancsnoksága által kimutatott 1997. évi (közúti ki- és beléptetési) adatok alapján – minden határátkelőhelyet (kivéve vasúti átkelőt) fenntartó települési önkormányzat. 60
A támogatás átutalásáról a Belügyminisztérium 1998. március 15-ig intézkedik.
3. Lakossági közműfejlesztés támogatása A közműfejlesztések támogatásáról szóló 89/1991. (VII. 12.) Korm. rendelet alapján igényelhető. 2 000
4. Települési folyékony hulladék
ártalmatlanításának
támogatása
Igényelheti minden helyi önkormányzat, amely lakossági folyékony települési hulladékgyűjtést ártalmatlanítás céljából saját önkormányzati szervezetével végez, vagy külső vállalkozóval végeztet. A támogatás az összegyűjtött és a szabályozott lerakóhelyek által igazolt ártalmatlanított lakossági folyékony hulladék után köbméterenként – áfával együtt – 15 km szállítási távolságig 100 Ft, 15 km szállítási távolság felett 120 Ft. Igényelhető utólag, az önkormányzathoz beérkezett, előzőek szerint igazolt és az önkormányzat által felülvizsgált számlák alapján, minden negyedévet megelőző hónap 20-áig a Belügyminisztériumtól a megyei TÁKISZ-on keresztül. 300
5. Pincerendszerek és természetes a) Pincerendszerek esetén: 1 110 Ft
partfalak veszélyelhárítási Igényelheti azon – veszélyeztetett közterülettel rendelkező –
munkálatainak támogatása település önkormányzata, amely a település szakszerűen kidolgozott komplex veszélyelhárítási programját és ezen belül annak 1998-ra vonatkozó munkatervét a Belügyminisztériumhoz benyújtotta.
A támogatásban részesülő veszélyelhárítási programokról (pincékről és kapcsolódó létesítményekről), valamint a támogatásnak a település vállalt önrészesedését is figyelembe vevő mértékéről – a sürgősség és a védendő közvagyon mérlegelésével – tárcaközi bizottság dönt.
Az ilyen célokra engedélyezhető összes támogatás összege maximálisan 650 millió Ft.
b) Természetes partfalak esetén:
Igényelheti az a települési önkormányzat, ahol a természetes partfalak mozgása a települést különösen veszélyezteti, és amely önkormányzat a Belügyminisztériumnak az érintett társminisztériumokkal egyetértésben megjelentetett részletes támogatási feltételei szerint – az abban közölt határidőig – támogatási igényét benyújtja.
A támogatás összegéről a tárcaközi bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt.
Az e célra engedélyezhető összes támogatás maximálisan 460 millió Ft.
6. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása Az előirányzat azoknak a települési önkormányzatoknak a támogatására szolgál, amelyeknél az önkormányzati, az állami és más szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízelvezetés, ártalmatlanítás magas ráfordítással végezhető. Az igénybejelentés rendjéről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium – az érintett társminisztériumokkal egyetértésben – tájékoztatót jelentet meg. Az igényekről tárcaközi bizottság dönt. A tárcaközi bizottság – a rendelkezésére álló előirányzat keretei között – az érintett szolgáltatói körben figyelembe veszi a szolgáltatás tényleges ráfordításait, az ebben várható változásokat, valamint a lakossági fogyasztás, illetve szolgáltatás arányait. A tárcaközi bizottság intézkedik arról is, hogy a megállapodás szerinti önkormányzatokhoz a jóváhagyott összeg átutalásra kerüljön. A szolgáltatásban részt vevő települési önkormányzatok közötti további megosztást az érintett önkormányzatoknak az átutalást követő 30 napon belül saját megállapodásuk szerint kell végrehajtaniuk. Amennyiben az előírt határidőig a megállapodás nem jön létre, a tárcaközi bizottság dönt. A jóváhagyott összeget az önkormányzatoknak a lakossági ivóvíz- és szennyvízszolgáltatás céljaira kell felhasználniuk. 3 400
7. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása Az előirányzat a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények felújításának fedezetére szolgál, ha az említett eszközökön végzendő munkákat – kivételes esetben új eszköz beszerzését – a műszaki előírások vagy a műszaki állapot szükségessé teszik, és az eszközöknek a felújítás utáni tartós használata biztosítva van. Kivételesen méltánylandó foglalkoztatáspolitikai érdekek esetén lehetőség van a működtetés támogatására is, amennyiben a településről más tömegközlekedési eszközzel munkába járni nem lehet. 150
Az összegnek azon települési önkormányzatok közötti elosztásáról, amelyeknek az említett eszközök a tulajdonában és működtetésében vannak, vagy amelyeknek közigazgatási területén az említett eszközöket közforgalmú-közútpótló jelleggel érvényes engedély birtokában működtetik, tárcaközi bizottság dönt. Az igénybejelentés feltételeiről a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium az érintett társminisztériumokkal egyeztetett tájékoztatót jelentet meg.
8. Helyi kisebbségi önkormányzatok működésének általános támogatása Azonos összegű támogatásra jogosultak az 1998. január 1-jén működő helyi kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzaton keresztül, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok. 350
A támogatás a kisebbségi önkormányzatokat működési költségeikre illeti meg. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal 1998. január 10-ig tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatokat az őket megillető támogatás összegéről, és ezzel egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium útján a Kincstár felé a támogatásnak az érintett önkormányzatok részére két egyenlő részletben 1998. január 31-ig, illetve 1998. július 31-ig történő átutalására.
Az év közben megszűnő kisebbségi önkormányzat – gazdálkodásának végrehajtó szerve útján – a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a megszűnést követő 30 napon belül az idevonatkozó bizonylatok becsatolásával elszámol a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felé, és egyidejűleg intézkedik a Belügyminisztérium felé az őt meg nem illető – de legalább időarányos – támogatási előirányzatról történő lemondás iránt, továbbá a Kincstár felé az ennek megfelelő összeg visszautalásáról.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé a további folyósítás megszüntetéséről.
A támogatási keretből 15 millió forint szolgálja az 1998. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását követően újonnan megalakult helyi kisebbségi és kisebbségi települési önkormányzatok működését. Támogatás csak azon a településen működő kisebbségi önkormányzatokat illeti meg, ahol a választást megelőzően kisebbségi önkormányzat nem működött. A támogatás összege legfeljebb az 1998. január 1-jén működő kisebbségi önkormányzatok éves támogatási összegének időarányos összege lehet.
Az újonnan megalakult kisebbségi önkormányzatok igényének kielégítése után fennmaradó részt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal egyenlő arányban osztja szét a választást követően megalakult valamennyi kisebbségi önkormányzat között.
Az így elkülönített összeg felosztásáról és a települési önkormányzatokon keresztül a kisebbségi önkormányzatok részére történő átutalásáról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Belügyminisztérium útján intézkedik a Kincstár felé.
9. Gyermeknevelési támogatás Három vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez biztosított szociális támogatás. A jogosultsági kört, a támogatás feltételeit és mértékét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg. A támogatás igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályozza. 9 500
10. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján járó, a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összeg 70%-ának fedezetére szolgál. Igénybevétele az önkormányzatok által havonta kifizetett összegek 70%-a alapján, az időskorúak járadékánál a bentlakásos szociális intézményben ellátottak és a hajléktalan személyeknek kifizetett támogatások 100%-a alapján történik. Az igénylés rendjét az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet tartalmazza. 17 220
Megilleti továbbá a támogatás az önkormányzatokat a 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-ára.
11. Gyermek és ifjúsági feladatok A támogatási keret felhasználásáról a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács dönt. 130
12. Szakmai fejlesztések
támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok fenntartási körükbe tartozóan 2 543
a) a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítéséhez,
b) az iskolában működő internet-szolgáltatás üzemeltetéséhez a szolgáltatás működéséről szóló nyilatkozattal, abban az esetben, ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az internet-szolgáltatóval szerződést kötött.
A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. január 31-ig jelenteti meg.
13. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk foglalkoztatott pedagógusok kötelező továbbképzéséhez és a szakvizsga letételének megszervezéséhez. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. 3 486
14. Körzeti, térségi feladatok támogatása Igényelhetik a megyei (fővárosi) önkormányzatok a fővárosi és a megyei közalapítványok működéséhez, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokhoz, valamint a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységéhez. A támogatás közalapítványt megillető részének átutalási kötelezettsége mellett is a megyei (fővárosi) önkormányzat számol el az e címen rendelkezésre bocsátott előirányzatok felhasználásáról. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének és – e törvény figyelembevételével – az elszámolás részletes feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. 3 231
15. Pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak után. Az igényjogosultság részletes feltételeit a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A támogatás igénylésének módjáról a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig részletes tájékoztatót ad ki. A folyósítás egy összegben, a kormányrendeletben meghatározott kötelezettség teljesítési határidejének megfelelően történik. 1 220
16. Tankönyvvásárlás támogatása Igényelhetik a helyi önkormányzatok az 1998/1999. évi tanévre tervezett tanulói létszám alapján. Az igénylés és az elszámolás eljárási rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A támogatás folyósításáról – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslata alapján – a Belügyminisztérium 1998. augusztus hónapban intézkedik. 1 592
17. Érettségiztetés,
szakvizsgáztatás támogatása
Igényelhetik a helyi önkormányzatok a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint, az érettségiztetés és szakvizsgáztatás díjazásához. A hozzájárulás feltételeit, az igénylés, a folyósítás és az elszámolás rendjét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. A folyósítás utólag, egy összegben történik. 500
18. Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás Igényelhetik települési és megyei/fővárosi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez. A támogatás részletes pályázati feltételeit, az igénylés és az elszámolás rendjét – a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével – a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. március 31-ig jelenteti meg. 400
19. Helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatása A támogatás önkormányzati körben történő igénybevétele feltételeiről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998. február 15-ig ad tájékoztatást. A pályázatok elbírálásáról kuratórium dönt. 230
20. Hozzájárulás a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz A központi költségvetés egyszeri hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatoknak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátás racionálisabb megszervezése, szükségtelen foglalkoztatás megszüntetéséhez kapcsolódóan felmerülő kötelezettségei teljesítéséhez. 1 500
A pályázat feltételeit a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben 1998. január 31-ig jelenteti meg.
21. Dél-Buda–Rákospalota metró építése Az előirányzatot a 1027/1997. (III. 5.) Korm. határozat végrehajtására a Fővárosi Önkormányzat veheti igénybe úgy, hogy a beruházó a majdani üzemeltető, a BKV Rt. A folyósítás a Kincstáron keresztül történik. A támogatás teljesítmény alapján, az előirányzat mértékéig – a fővárosra és a központi költségvetésre előírt 40–60%-os arány betartásával – vehető igénybe. 200
22. Pedagógusok minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítése Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési, oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak után az 1998. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő keresetkiegészítés fedezetének megteremtésére. A támogatás igénylésének, a folyósítás rendjének feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével – 1998. március 31-ig jelenteti meg. Az 1998. évi támogatási összeg folyósítása – a juttatás bevezetését követő hónaptól – havi egyenlő részletekben történik. 2 436,6
23. Fővárosi József Attila Gimnázium új helyen történő kialakításának támogatása Igénybe veheti a Fővárosi XI. Kerületi Önkormányzat a Belügyminisztériumhoz benyújtott, a feladat végrehajtását bemutató kiviteli és pénzügyi terv alapján két egyenlő részletben, április és augusztus hónapban. 200
Központosított előirányzat összesen 52 758,6

6. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása

1. Önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi önkormányzat támogatása * 

A forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés esetén az önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő helyi önkormányzat kiegészítő támogatást igényelhet. E támogatást csak az az önkormányzat igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására (helyi adóztatás – különösen az iparűzési adó alapjának csökkenése miatti adómérték emelése –, vagyonhasznosításból származó jövedelmek, pénzeszköz-átvétel stb.) és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések (pl. intézmények társulásos működtetése, körjegyzőség, hatósági feladatok társulás útján való ellátása) mellett sem képes a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, valamint az 1990. december 31. előtti hitel-, kötvénykötelezettség és azok 1998. évben esedékes kamatai teljesítésére.

Nem igényelhet támogatást ezen a címen az a helyi önkormányzat, amely

a) helyi adó bevezetéséről nem döntött,

b) a tárgyévi összes felhalmozási célú bevételein túl tervezi a felhalmozási célú kiadásait, ideértve az 1991. január 1. után felvett fejlesztési célú hitel törlesztését és annak kamatait.

Felhalmozási célú bevételként a felhalmozási célra kapott támogatás vagy átvett pénzeszköz, a társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott települések támogatásának a helyi önkormányzatot – a személyi jövedelemadóból – megillető előirányzat 50%-a, a lakossági befizetés (beleértve a helyi adóból származó kommunális adót is, amennyiben azt az önkormányzati rendelet kifejezetten egy adott beruházási célra vetette ki), az önkormányzatok felhalmozási és tőke jellegű bevételei, a pénzmaradvány felhalmozási célú része, a felhalmozási kiadások áfa-tartalmának visszatérített összege, valamint a felhalmozási célra felvett hitel vehető figyelembe;

c) intézményeit is ideértve, 3 hónapra vagy ennél hosszabb időre lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik, kivéve, ha a bankbetét összege nem haladja meg a b) pont szerinti felhalmozási célú bevételeknél átmenetileg fel nem használt forrásokat;

d) az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények intézményenkénti kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve azt a települési önkormányzatot, ahol intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel;

e) az alacsony kihasználtsággal működő intézményeinek társulás útján történő közös fenntartását nem kezdeményezte.

A forráshiány összegének megállapításánál csak a kötelező önkormányzati feladatok 1997. évi tényleges működési kiadásait – az 1998. évi költségvetési törvényből fakadó kötelezettséggel, továbbá az államháztartás alrendszereitől átvett kötelező feladatok előirányzatának összegével növelten – lehet figyelembe venni.

Amennyiben a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételével tisztított átlagának 140%-át meghaladja, illetve annak összege nem éri el az 1996. évi teljesített működési kiadások (13%-kal növelt) országos, településkategóriánkénti egy ellátottra, lakosra jutó, az önkormányzatok egymás közötti pénzeszköz-átvételétől tisztított átlagának 80%-át, akkor a forráshiány számított összegét – a TÁKISZ javaslatára – csökkenteni, illetve növelni lehet. A számítást az OEP finanszírozási kör figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

Az önkormányzattól elvárható bevételek és az elismerhető kiadási szint számításához e törvény alapján a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium részletes módszertani útmutatót készít, és arról – a területileg illetékes TÁKISZ-okon keresztül – a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-ig tájékoztatja.

A helyi önkormányzatok igényüket a Pénzügyminisztériumhoz a TÁKISZ-okon keresztül nyújthatják be. A TÁKISZ-okhoz való beérkezés időpontja:

– 1998. április 30.

– 1998. szeptember 30.

Az igénylést a következő dokumentumokkal kell megküldeni (az 1998. első félévre vonatkozó dokumentumok csak a második határidőre szükségesek):

– az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról, az 1997. évi önkormányzati pénzmaradvány megállapításáról és felhasználásáról, az 1998. évi költségvetésről, és az

– 1998. első félévi beszámolóról szóló képviselő-testületi előterjesztés és rendeletet, illetőleg határozat,

– az 1990. december 31. előtti hiteltartozás és kamatai 1998. évet érintő kötelezettségének igazolásáról szóló banki bizonylat,

– működési célú éven belüli hitelek és azok kamatainak (kivéve a munkabérhitelek) igazolásáról szóló banki bizonylat,

– a képviselő-testület nyilatkozata a c)–e) pontokban foglaltak igazolására.

A TÁKISZ-ok az előzőekben jelzett határidőket követő 30 napon belül a rendelkezésre álló dokumentumok és helyi ismereteik alapján rövid szöveges és számszaki elemzést készítenek a figyelembe vehető forráshiány összegére. A kérelmeket és azok mellékleteit önkormányzatonként 2 példányban a Pénzügyminisztérium részére küldik meg.

A kérelmek döntés-előkészítése során – indokolt esetben – a Pénzügyminisztérium és Belügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól. A támogatások odaítéléséről készített közös javaslatot a pénzügyminiszter és a belügyminiszter bemutatja az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának. Ezt követően támogatásuk odaítéléséről a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt. A döntésüket – évenként két alkalommal – a Magyar Közlönyben teszik közzé. Az átutalás – a nettó finanszírozás keretében – a közzététel hónapjáig időarányosan járó támogatásra szólóan egy összegben, a további részre vonatkozóan havi ütemezésben történik.

2. Állami támogatás a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására, az adósságrendezés alatt működési célra igényelhető támogatásra, valamint a pénzügyi gondnok díjára.

a) Visszterhes kamattámogatás iránti kérelmet nyújthat be az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzintézeti hitellel teremtette meg.

A visszatérítendő kamattámogatás legfeljebb a jegybanki alapkamat +1% mértékig nyújtható. A kamattámogatás kamatmentes. Visszatérítését a hitel lejáratát követő évben kell megkezdeni. A kamattámogatás visszatérítésének időtartama nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje. A kérelemhez mellékelni kell a pénzintézeti hitelről kötött megállapodást, az önkormányzat saját forrásaira és a fizetőképességére vonatkozó nyilatkozatot, a kamattámogatás visszatérítéséhez előkészített megállapodás tervezetét és az ezeket bizonyító okiratokat.

b) Az adósságrendezés megindítását követően, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a forráshiányból eredő jelentős ellátóképesség-csökkenés és az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában foglalt feltételek fennállása esetén a helyi önkormányzat támogatást igényelhet. E támogatást csak az a helyi önkormányzat igényelheti, amely a források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képes a válságköltségvetésben vagy a működési válságtervben foglalt feladatok ellátására.

A visszterhes kamattámogatás és a működési támogatás igénylésének és elbírálásának rendjét a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 10–14. §-ai rögzítik.

A kérelmek döntés-előkészítése során indokolt esetben a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium további információkat kérhet az önkormányzatoktól vagy az illetékes TÁKISZ-tól.

c) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnokok díjához állami támogatás vehető igénybe.

A pénzügyi gondnokok díjának folyósításáról – a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően – a belügyminiszter intézkedik a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 9. §-a alapján.

A pénzügyi gondnok díjának összege 1998-ban legalább 600 ezer forint, legfeljebb 2500 ezer forint.

7. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása

Hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzatok állami támogatásának feltételei:

A hivatásos önkormányzati tűzoltóság állami támogatásának megállapítása – az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságai miatt – többelemes normatíva alkalmazását indokolja.

A tűzoltási, a tűzmegelőzési és a műszaki mentési feladatok ellátásának feltételeit leginkább jellemző alábbi szakmai mutatók és azokhoz kapcsolódó normatívák alapján történik az egyes érdekelt önkormányzatok állami támogatásának megállapítása:

1. a) A személyhez kötődő juttatások és járulékok alapján számított támogatás összegét a létszámnormatíva (1 309 698 Ft/fő) és a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokság 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben meghatározott létszámának – kivéve a készenléti szolgálattal nem rendelkező parancsnokságok létszáma – szorzata adja. A normatíva tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott pótlékok 1997. november 1-jétől, illetve 1998. november 1-jétől történő bevezetésének és a bérfejlesztés feltételét.

b) A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság – a Hszt. 342. § (2) bekezdésének e) pontjában, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján kiadott 20/1997. (III. 19.) BM rendelet szerint – megyei illetékességű középirányító tevékenységet ellátó hivatásos állományú tagjai 1997. november 1-jétől illetménykiegészítésre jogosultak. Ezért az 1. a) pontban meghatározottakon túl a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a létszáma és 6711 Ft/fő létszámnormatíva szorzatának megfelelő támogatásban részesül.

2. A készenléti szolgálattal rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltóságok működtetési (dologi) kiadásai alapján számított támogatást

a) a tűzoltó laktanyák üzemeltetésénél a telekkönyvi nyilvántartásban, illetve a használatbavételi engedélyekben bejegyzett fűtéssel, világítással ellátott nettó alapterület és az 1 m2-re vetített normatíva (3000 Ft) szorzatának,

b) a tűzoltó járművek üzemeltetésénél az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott tűzoltó járművek számának, és a járművek 3 év átlaga alapján számított futásteljesítményének, valamint az üzemeltetési és karbantartási normatíva (50 Ft/km) szorzatának,

c) a különleges szerek: emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, daru, műszaki mentő, gyorsbeavatkozó, porral oltó gépjármű, habbal oltó gépjármű, olajbalesetet elhárító gépjármű, az 59/1995. (V. 30.) Korm. rendeletben és az 1997. évben központi fejlesztési források terhére vásárolt eszközök tűzoltó-parancsnokságonként meghatározott járműszám, illetve az évi rendszeres és kötelező műszaki felülvizsgálat átlagos normatívája (300 000 Ft/db) szorzatának,

a speciális szerek: búvárszer, tűzoltóhajó, légzőbázis, turbóreaktív oltógépjármű, porhab kombinált oltójármű, lánctalpas erdőtüzes gépjármű, konténerszállító gépjármű műszaki felülvizsgálatának kiadásához az eszközök szerenkénti normatívája (250 000 Ft/db) szorzatának,

d) a működéssel kapcsolatos egyéb dologi kiadások fedezetéhez (irodaszer, tisztítószer stb.) a 28/1996. (XI. 26.) BM rendelet szerinti létszám és a számított (27 033 Ft/fő) normatíva szorzatának

összege adja.

3. A készenléti szolgálattal nem rendelkező hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok állami támogatására a 28/1996. (XI. 26.) BM rendeletben megállapított létszám alapján 2 450 000 Ft/fő, amelyből személyi kiadásokra 2 050 000 Ft/fő, működési kiadásokra 400 000 Ft/fő normatívával számított összeg áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatok ellátásához

I. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához a következő támogatások vehetők igénybe.

1. Nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók

a) óvodai neveléséhez: 23 000 Ft/fő
b) általános iskolai, középiskolai, szakiskolai, szakmunkásképző iskolai oktatásához:
– a kisebbségi nyelv oktatása esetén: 24 500 Ft/fő, vagy
– cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztató oktatása esetén: 24 000 Ft/fő, vagy
– kisebbség nyelvén vagy két tanítási – kisebbségi és magyar – nyelven történő oktatás esetén:
27 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat a 3. számú mellékletben meghatározott normatív hozzájárulás mellett kiegészítő támogatást igényelhet az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervezett óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz. A b) pont alatt felsorolt kiegészítő támogatás tanulónként egy jogcímen vehető igénybe.

A kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha

a) szülői igény alapján a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott vagy jóváhagyott, illetőleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött vagy jóváhagyott nemzeti, etnikai kisebbségi nevelési, oktatási tervek, programok, tantervek, 1998. szeptember 1. napjától az első és a hetedik évfolyamon a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, illetve az óvodai nevelésre kiadott irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, nevelési terv alkalmazásával folyik. A cigány kisebbséghez tartozók nevelése, oktatása esetén további feltétel, hogy ha a nevelés, oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, akkor legalább heti 6 tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást biztosítsanak a program megvalósításához,

b) a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását.

Nem jár a támogatás abban az esetben, ha az óvoda, általános iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, kivéve, ha legalább nyolc ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó szülő kezdeményezte az óvodai nevelés, iskolai oktatás indítását. Ha az óvoda, iskola olyan településen működik, amelyen nem alakult helyi kisebbségi önkormányzat, a támogatás az előzőekben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor vehető igénybe, ha az országos kisebbségi önkormányzat véleménye alapján az nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.

E támogatást a kisebbségi oktatás többletfeladatainak ellátására, a kisebbség nyelvének tanításához, illetve a kisebbségi nyelven folyó tanításhoz szükséges tanórai foglalkozások időkeretének, az osztálybontáshoz szükséges időkeretnek, a kisebbségi oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására kell fordítani.

2. Kiegészítő támogatás a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz:
20 000 Ft/fő

A helyi önkormányzat az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás megszervezéséhez az 1. pontban meghatározott támogatás mellett igényelheti e támogatást a következő feltételek együttes megléte esetén:

a) az óvoda gyermeklétszáma a nevelési év első közoktatási statisztikai adata szerint a 60, az iskola tanulólétszáma a 130 főt nem haladja meg, és a településen az adott nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás egy óvodában, illetve iskolatípusonként egy iskolában folyik,

b) a nevelési-oktatási intézményben ugyanazon az évfolyamon csak egy óvodai csoport, iskolai osztály van.

3. Kiegészítő támogatás a cigány tanulók kollégiumi neveléséhez: 10 000 Ft/fő

A kiegészítő támogatás a kollégiumba felvett cigány tanulók után igényelhető, ha a szülők kérésére legalább heti 6 órában, legfeljebb három tanulóból álló csoport keretében felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozást szerveznek. 1998. szeptember 1-jétől további feltétel, hogy a kollégium pedagógiai programja tartalmazza e feladatokat.

II. Kiegészítő támogatás a könyvtári feladatok ellátásához és/vagy az informatikai oktatáshoz:
2 200 Ft/fő

A támogatást a helyi önkormányzat a nappali rendszerű oktatásban részt vevő iskolai tanulók után veheti igénybe a szakmai feltételek megléte esetén.

A támogatás a következő célokra használható fel:

a) többször használatos (tartós) tankönyvek beszerzésére,

b) az iskola könyvtári állományának bővítésére,

c) az önkormányzati fenntartású közművelődési könyvtár állományának bővítésére, amennyiben az iskolai könyvtárként is működik,

d) informatikai oktatási segédanyagok (CD ROM, videokazetta stb.), valamint informatikai berendezések vásárlására.

Könyvtári ellátásnak minősül, ha a tanulók részére a könyvtári szolgáltatást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározottak figyelembevételével szervezik meg, függetlenül attól, hogy az oktatási intézményben vagy ezen kívül biztosított a szolgáltatás.

9. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A fegyveres erők költségvetési létszáma

A Magyar Honvédség létszáma (fő):

Megnevezés Létszám
Tiszt 8 715
Tiszthelyettes 8 924
Szerződéses állomány 5 000
Sor- és tanintézeti hallgatói állomány együtt 21 926
Honvédségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt 11 010
Mindösszesen 55 575

A Határőrség létszáma (fő):

Megnevezés Létszám
Tiszt 1 984
Tiszthelyettes és zászlós 6 780
Tanintézeti hallgató 207
Sorállomány 2 840
Határőrségi közalkalmazott és köztisztviselő együtt 2 445
Mindösszesen 14 256

10. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Fejezeti kezelésű támogatási célprogramok egyes szabályai

1. A XVII. Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet, 13. cím, 5. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a koncessziós díj (a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó – a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt – egyszeri koncessziós díj 70%-a, majd az évente fizetendő koncessziós díj 70%-a),

b) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,

c) a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 104. §-a alapján megállapított és megfizetett pénzbírságok teljes összege,

d) az előirányzat terhére nyújtott visszatérítendő támogatások visszafizetéséből származó összeg.

2. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. előirányzat-csoport tekintetében bevétel: visszatérítési kötelezettséggel adott támogatások tárgyévi megtérülése.

3. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 2. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az erdőfenntartási járulék,

b) az erdővédelmi bírság,

c) az újraerdősítési költség,

d) az erdőgazdálkodási bírság.

4. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 3. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a földvédelmi járulék,

b) a földvédelmi bírság,

c) a talajvédelmi bírság.

5. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 4. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a tenyésztési hozzájárulás,

b) az állattenyésztési bírság,

c) a lóverseny-totalizatőr forgalma.

6. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 5. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adása,

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy díja,

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díja,

d) halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság,

e) a halászat céljait elősegítő egyéb önkéntes befizetések,

f) jogszabályban előírt egyéb befizetések,

g) halászatfejlesztési hozzájárulás.

7. A XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 6. előirányzat-csoport tekintetében bevétel:

a) a vadászati hatósági eljárásban fizetett díjak (vadászjegyek, vadászati engedélyek, trófeabírálat díja stb.),

b) a vadvédelmi hozzájárulás,

c) a vadgazdálkodási bírság.

d) a vadvédelmi bírság.

8. * 

9. A XVI. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 4. alcím tekintetében bevétel: a vételárrész [az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. § (6) bekezdés].

10–13. * 

11. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez * 

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval, vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai, tartalékolási előirányzatai

Megnevezés 1998. évi előirányzat
(millió Ft)
1. Költségvetési befizetési kötelezettség
Az állami vagyon privatizációja bevételéből 11 800
ebből:
1997. évi bevételekből 11 800
1998. évi bevételekből
Az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen:
6 000
Összesen: 17 800
2. Ráfordítások
Közvetlen privatizációs és privatizációt előkészítő kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások
43 000
ebből:
K&H részvények vételára 15 300
Postabank tőkeemelése 20 000
Működési költségek összesen 3 300
A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések
2 500
Reorganizációra a Kormány egyedi jóváhagyásával, ebből éves szinten 1000 M Ft értékig ügyletenként 200 M Ft összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága – a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett – dönthet


15 000
Agrárreorganizációs program kamatterheinek átvállalása 3 000
Nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelése 700
Gázolaj fogyasztási adója visszaigénylésének kiegészítése 1 300
A honvédelmi célú erdőgazdaságok reorganizációs ráfordításai 500
A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatására a Központi Környezetvédelmi Alapba félévente egyenlő összegű átutalás


1 000
A területfejlesztési központi, megyei és regionális programjainak támogatására a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint

7 000
ebből:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 500
Nógrád megye 360
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 900
Nem az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása
800
Összesen: 78 100

12. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

1. ÚTALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1. Közút üzemeltetés 9 500,0
1. Üzemanyagokat terhelő befizetett jövedéki adó hányada 71 600,0 2. Közútkezelő szervezetek saját útfenntartási munkálataira 4 400,0
2. Gépjármű túlsúlydíj 400,0 3. Külső kivitelezői útfenntartás 13 160,0
3. Belföldi gépjárműadó 5 000,0 4. Út-, hídépítés 12 040,0
4. Külföldi gépjárműadó 1 900,0 5. Útkorszerűsítés 2 410,0
5. Külső szervtől átvett pénzeszköz 500,0 6. Hídkorszerűsítés 750,0
6. Egyéb bevétel 350,0 7. Előkészítés 3 420,0
8. Gépészeti, műszaki fejlesztés 500,0
9. Közúti telepek fejlesztése 200,0
10. Műszaki fejlesztés, kutatás 50,0
11. Önkormányzatok támogatása 900,0
12. Folyó kamat, járulékfizetés 8 500,0
13. ÁFA fizetés 9 770,0
14. Fogyasztási adó visszatérítés megtérítése 5 400,0
15. Egyéb kiadás 1 750,0
16. Befizetés a központi költségvetésbe 7 000,0
Folyó bevételek 79 750,0 Folyó kiadások 79 750,0
7. Külföldi hitelfelvétel IBRD III. 1 300,0 17. Hiteltörlesztés 6 300,0
8. Külföldi hitelfelvétel EIB I.
9. Külföldi hitelfelvétel EIB II. 4 500,0
ÖSSZES BEVÉTEL 85 550,0 ÖSSZES KIADÁS 86 050,0
Folyó bevételek 79 750,0
Folyó kiadások 79 750,0
GFS. egyenleg 0,0

2. VÍZÜGYI ALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1. Áruk szolgáltatások, ÁFA 450,0
1. Vízkészletjárulék 5 150,0 2. Vízügyi állami alapfeladatok 1 404,0
2. Egyéb folyó bevétel 60,0 3. Kamatfizetés 5,0
4. Víztársulati fenntartás 300,0
5. Vízminőségi kárelhárítás költségvetési szervek útján 0,0
6. Működési kiadások 101,0
7. K+F munkák 0,0
8. Beruházási támogatás: ipar 100,0
9. Beruházási támogatás: víztársulati beruházás 400,0
10. Beruházási támogatás: víziközmű-társulati beruházás 100,0
11. Önkormányzati beruházások támogatása 2 336,0
12. Egyéb kiadások 14,0
Folyó bevétel 5 210,0 Folyó kiadások 5 210,0
13. Hiteltörlesztés pénzintézetnek 15,0
ÖSSZES BEVÉTEL 5 210,0 ÖSSZES KIADÁS 5 225,0
Folyó bevételek 5 210,0
Folyó kiadások 5 210,0
GFS. egyenleg 0,0

3. MUNKAERŐ-PIACI ALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK *  irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1. Munkaadói járulék 89 862,0 1. Aktív foglalkoztatási eszközök
2. Munkavállalói járulék 31 164,7 1. Egyéb aktív foglalkoztatási eszközök 28 200,0
3. Egyéb bevétel 597,2 2. Foglalkoztatást fenntartó támogatás 1 000,0
4. Rehabilitációs hozzájárulás 1 600,0 2. Szakképzési célú kifizetések 4 100,0
5. Visszterhes támogatások törlesztése 100,0 3. Munkanélküli ellátások 57 613,3
7. Szakképzési hozzájárulás 4 000,0 4. Jövedelempótló támogatás 20 260,1
8. Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetés 100,0 5. Bérgarancia kifizetések 420,0
9. Bérgarancia támogatás törlesztése 200,0 6. Rehabilitációs célú kifizetések
1. Munkahelyteremtés és -megtartás támogatása 1 600,0
2. Megváltozott munkaképességűek támogatása (átadás
központi költségvetésnek)

7 000,0
7. Átadott pénzeszközök
1. Alapkezelőnek működési célra 275,0
2. Alapkezelőnek felhalmozási célra 17,0
3. Munkaerő-piaci szervezetnek működési célra 9 250,0
4. Munkaerő-piaci szervezetnek felhalmozási célra 388,5
5. Működési célú tartalék 150,0
6. Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 1 000,0
7. Rehabilitációs célú fejlesztési program 300,0
8. Közmunkavégzés támogatása (erdőtelepítési programok) 550,0
Folyó bevételek 127 623,9 Folyó kiadások 132 123,9
ÖSSZES BEVÉTEL 127 623,9 ÖSSZES KIADÁS 132 123,9
Folyó bevételek 127 623,9
Folyó kiadások 132 123,9
GFS. egyenleg –4 500,0

4. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1. Kulturális járulék 2 379,0 1. Pályázati támogatás és pályázati úton elnyerhető
2. Bírság, egyéb bevétel 12,0 hozzájárulás tb.-járulékhoz 2 198,4
3. Mecenatura bevétel 10,0 2. Alapkezelő igazgatóságok működési költségvetése 202,6
Folyó bevételek 2 401,0 Folyó kiadások 2 401,0
ÖSSZES BEVÉTEL 2 401,0 ÖSSZES KIADÁS 2 401,0
Folyó bevételek 2 401,0
Folyó kiadások 2 401,0
GFS. egyenleg 0,0

5. KÖZPONTI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1.
1.
A bevételek jogszabályban meghatározott része, jogcímenként
Környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok
1. Támogatás a környezetvédelmet közvetlenül elősegítő fejlesztésekhez (tájrendezési és kármentesítés is) 16 272,0
– Bírságok: légszennyezési 700,0 2. Közcélú környezetvédelmi feladatok 4 500,0
– Bírságok: szennyvíz 300,0 3. Környezeti károkozás megelőzését és felderítését szolgáló
– Bírságok: veszélyes hulladék 50,0 munkák feltételeinek javítása 530,0
– Bírságok: zaj- és rezgés 9,0 4. Környezeti károkozás, veszélyeztetés elhárítását szolgáló
– Bírságok: természetvédelmi 1,0 beavatkozások költségeinek megtérítése 950,0
2. Környezetvédelmi termékdíjak 5. Kezelés, működtetés a bevételek beszedése és az ellenőrzés
– A jövedéki adó üzemanyag termékdíj jogcímen költségei
beszedett hányada 7 700,0 1. Bevételek beszedése és ezzel összefüggő ellenőrzési 550,0
– Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja 3 650,0 tevékenység
– Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 1 300,0 2. Kezelés, működtetés és a felhasználások ellenőrzése 600,0
– Hűtőberendezések és közegek környezetvédelmi 6. Kamatfizetés 0,0
termékdíja 400,0
– Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja 750,0
– Kenőolajok környezetvédelmi termékdíja 5 000,0
3. Műemlékvédelmi bírság 100,0
4. Építésügyi bírság 200,0
5. Az állami tulajdonú műemlékek értékesítéséből befolyt bevétel 100,0
6. A bányajáradék átengedett része 1 150,0
2. Egyéb bevételek
1. Az Alapnál nyújtott támogatások visszafizetése 2 200,0
2. Az Alap javára megtérített kárelhárítási költségek és kártérítés 50,0
3. A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárítását szolgáló bevételi forrás 1 000,0
Folyó bevételek 24 660,0 Folyó kiadások 23 402,0
7. Hiteltörlesztés más alapnak
ÖSSZES BEVÉTEL 24 660,0 ÖSSZES KIADÁS 23 402,0
Folyó bevételek 24 660,0
Folyó kiadások 23 402,0
GFS. egyenleg 1 258,0

6. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
A bevételek és a kiadások felhasználása jogcímenként

Millió forintban
Elő- Ki- Elő- Ki-
irány- emelt BEVÉTELEK irány- emelt KIADÁSOK
zat elő- 1998. évi zat elő- 1998. évi
cso- irány- előirányzat cso- irány- előirányzat
port zat Kiemelt előirányzat neve port zat Kiemelt előirányzat neve
száma száma
1. Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése 780,0
1. Nukleáris létesítmények befizetései 2. Nagy aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése 160,0
1. Paksi Atomerőmű Rt. 7 428,7 3. Kiégett fűtőelemek átmeneti tárolójának bővítése 2 624,9
2. MKM (BME–NTI) 5,0 4. Átadott pénzeszközök
3. MTA (KFKI–AEKI) 5,0 1. Püspökszilágyi hulladéktároló működtetése 75,7
2. Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 20,7 2. Önkormányzatok támogatására 55,0
3. NM–ÁNTSZ befizetései 30,0 3. Alapkezelőnek működési célra 16,0
4. Egyéb bevétel 15,0 4. Egyéb működési célra 65,0
Folyó bevétel 7 504,4 Folyó kiadások 3 776,6
ÖSSZES BEVÉTEL 7 504,4 ÖSSZES KIADÁS 3 776,6
Folyó bevételek 7 504,4
Folyó kiadások 3 776,6
GFS. egyenleg 3 727,8

13. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 1998. ÉVI MÉRLEGE

Millió forintban
BEVÉTELEK 1998. évi
előirányzat
KIADÁSOK 1998. évi
előirányzat
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA
Társasági adó (pénzintézetek nélkül) 180 000,0 Egyedi és normatív támogatás 56 030,0
Bányajáradék 14 022,0 Egyéb támogatás 1 000,0
Vám- és importbefizetések 104 000,0 Együtt: 57 030,0
Játékadó 14 600,0 Agrárgazdaság támogatása
Egyéb befizetések 22 710,0 Piacrajutási támogatás 41 000,0
Összesen: 335 332,0 Agrártermelési támogatás 31 730,0
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Együtt: 72 730,0
Általános forgalmi adó 761 000,0 Összesen: 129 760,0
Fogyasztási adó 301 850,0 FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS 61 000,0
Összesen: 1 062 850,0 FELHALMOZÁSI KIADÁSOK
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Központi beruházások költségvetési fedezete
Személyi jövedelemadó 431 010,0 Kiemelt beruházások, beruházási célprogramok 79 454,8
Adóbefizetések 5 200,0 Egyéb felhalmozási kiadások, lakástámogatás 31 469,0
Illetékbefizetések 40 000,0 Együtt: 110 923,8
Összesen: 476 210,0 Lakástámogatások 46 600,0
Összesen: 157 523,8
GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB-HOZ 28 100,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SAJÁT BEVÉTELEI 234 148,8 TB KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL FOLYÓSÍTOTT ELLÁTÁSOK
TÁMOGATÁSI CÉLPROGRAMOK SAJÁT BEVÉTELEI 18 049,0 Családi támogatások 156 600,0
Összesen: 252 197,8 Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások 64 170,0
Különféle jogcímen adott térítések 15 200,0
Összesen: 235 970,0
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK
6 000,0

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI 3 800,0 Költségvetési szervek támogatással fedezett kiadásai 654 601,4
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI 19 400,0 Támogatási célprogramok támogatással fedezett kiadásai 54 679,6
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL EREDŐ BEVÉTELEK
38 128,3
Együtt: 709 281,0
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK
15 944,0

Költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadásai

234 148,8
PÉNZINTÉZETEK TÁRSASÁGI ADÓJA 31 500,0 Támogatási célprogramok saját bevétellel fedezett kiadásai 18 049,0
MAGYAR NEMZETI BANK BEFIZETÉSE 62 000,0 Összesen: 961 478,8
EGYÉB BEVÉTELEK 6 700,0
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK 64 759,8 TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 2 503,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜL: 2 374 821,9 HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA 409 955,9
PRIVATIZÁCIÓS BEVÉTELEK NÉLKÜLI HIÁNY: 427 033,2 ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA
PRIVATIZÁCIÓBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK 8 000,0 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI 22 901,4
BEVÉTELI FŐÖSSZEG: 2 382 821,9 ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS 734 466,8
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS HIÁNYA: 419 033,2 EGYÉB KIADÁSOK 7 155,0
ÁLTALÁNOS TARTALÉK 14 200,0
CÉLTARTALÉKOK 1 700,0
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK 23 370,0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE 11 770,0
KIADÁSI FŐÖSSZEG: 2 801 855,1
A KÖLTSÉGVETÉS HITELFELVÉTELEI A KÖLTSÉGVETÉS TÖRLESZTÉSEI
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 70 616,6 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok 52 884,5
Belföldi hitelvételek Adósságtörlesztés 334 980,6
Összesen: 70 616,6 Összesen: 387 865,1

14–16. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez * 

17. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez * 

18. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez

Egyes egyházi támogatások elosztása

1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz

(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 1. előirányzat-csoport)

Az előirányzat az alábbi megoszlásban illeti meg az egyes egyházakat:

ezer forintban
Magyar Katolikus Egyház 1 709 000
Magyarországi Református Egyház 695 000
Magyarországi Evangélikus Egyház 293 000
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 93 000
AGAPÉ Gyülekezet 1 160
A Magyarországi Biblia Szól Egyház 930
A Tan Kapuja Buddhista Egyház 1 340
Az Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország 680
Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség 9 040
Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 16 830
Buddhista Misszió, a Magyarországi Arya Maitreya Mandala Egyházközség 3 560
Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége 1 980
Evangéliumi Pünkösdi Közösség 27 480
Evangéliumi Szabad Eklézsia 70
Élő Isten Gyülekezete 450
H. N. Adventista Egyház 21 620
Hit Gyülekezete 20 380
Isten Gyülekezete Szövetségi Missiója 1 400
Karma Decsen Özel Ling Tibeti Buddhista Közösség 790
Keresztény Testvéri Közösség 560
Magyar Iszlám Közösség 1 070
Magyar Ortodox Egyház 9 200
Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség 2 910
Magyarországi Baptista Egyház 45 790
Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 1 550
Magyarországi Csan Buddhista Közösség 620
Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 11 080
Magyarországi Jehova Tanúi 4 810
Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 2 980
Magyarországi Késői Eső Gyülekezet 730
Magyarországi KRISNA-tudatú Hívők Közössége 3 360
Magyarországi Metodista Egyház 7 170
Magyarországi Román Ortodox Egyház 9 860
Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 3 580
Magyarországi Unitárius Egyház 17 390
Nyújtsd ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 1 130
OM Wishwa Guru Deep Hindu Mandir 480
Őskeresztyén Apostoli Egyház 6 140
Shalom Nyitott Biblia Gyülekezetek 6 270
Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség MAHANAIM Gyülekezet 9 880
Trolhattani Svéd Pünkösdi Misszió Forrás Gyülekezete 80
Összesen: 3 044 350

2. Egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatása

(X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 3. alcím, 25. előirányzat-csoport)

Az előirányzat elosztásánál az alábbi arányokra kell tekintettel lenni

millió forintban
Magyar Katolikus Egyház 622,0
Magyarországi Református Egyház 394,0
Magyarországi Evangélikus Egyház 140,0
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 150,0
Egyéb egyházak 115,0
Összesen: 1 421,0

19–20. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez * 

21. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez * 

22. számú melléklet az 1997. évi CXLVI. törvényhez *