Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.19.)

1997. évi CXLVII. törvény

a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról * 

Az Országgyűlés a devizáról szóló - többször módosított - 1995. évi XCV. törvényt az alábbiak szerint módosítja:

1. § (1) A devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 3. §-a 1. pontjának d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizabelföldi)

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét,”

(2) A Dtv. 3. §-a 2. pontjának c)-e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

devizakülföldi)

c) a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe, telepe, ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyét,

d) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete, továbbá képviselője e minőségében tett jogügyletei, cselekményei tekintetében akkor is, ha egyébként devizabelföldi,

e) a vámszabad területi társaság - a 85/A. §-ban említett társaságok kivételével -, a 85. § hatálya alá tartozó társaságok és a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik;”

(3) A Dtv. 3. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);”

(4) A Dtv. 3. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az egyéni ügyvéd, a társas ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi iroda;”

(5) A Dtv. 3. §-ának 21. pontja után a következő 21/A. ponttal egészül ki:

„21/A. devizakülföldi képviselete: a belföldön lévő külföldi diplomáciai, konzuli képviselet, valamint devizakülföldinek - a nemzetközi vízi és légi forgalmat lebonyolító társaságok menetjegy eladásait kivéve - vállalkozási tevékenységet nem végző, belföldön lévő kereskedelmi és egyéb képviselete;”

(6) A Dtv. 3. §-ának 30. pontja a következő e) ponttal egészül ki:

(30. hitel:)

e) pénzügyi lízing;”

(7) A Dtv. 3. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. felhatalmazott hitelintézet: devizaműveletek végzésére az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyével felhatalmazott hitelintézet, melyek jegyzékét a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé;”

(8) A Dtv. 3. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. meghiúsult ügylet: a részben vagy egészben nem teljesített szerződés, illetve a megszűnt szerződés, ha valamelyik félnek pénzbeli szolgáltatás visszajár.”

2. § A Dtv. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A devizabelföldi a rendelkezésre bocsátott deviza, valuta rendeltetésszerű felhasználásáról - a természetes személy a 18. § (1) bekezdése alapján külföldi utazási költségeire megvásárolt deviza, valuta kivételével -, illetőleg a devizakülfölditől járó összeg befolyásáról a devizajogszabályban meghatározott módon a devizahatóságnak elszámolni köteles.”

3. § A Dtv. 10. §-a a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A 3. § 21. a) pontjának hatálya alá tartozó külképviselet által nyújtott szolgáltatások ellenértékét a devizabelföldi külföldön konvertibilis fizetőeszközzel megfizetheti.

(3) A kiküldő vállalkozás, szervezet és a devizabelföldi vagy devizakülföldi kiküldött között a kiküldött külföldi hivatalos és üzleti utazásával kapcsolatban külföldi pénznemben keletkezett tartozás devizában vagy valutában is kiegyenlíthető.”

4. § A Dtv. 11. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy devizakülföldi a belföldön lévő ingó dolga tekintetében - a belföldön örökölt ingó dolga kivételével - devizabelföldivel vagy devizakülföldivel adásvételi vagy bizományi szerződést, illetőleg hasznosítására ellenérték fejében egyéb szerződést kössön.”

5. § A Dtv. 12. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi e) pont megjelölése f) pontra változik:

[A devizabelföldi az alábbi jogcímeken külföldön megszerzett (birtokába került) konvertibilis devizát, valutát nem köteles hazautalni vagy hazahozni:]

e) a nemzetközi gazdasági tevékenység körében megkötött szerződés ellenértékét, ha azt a vele a szerződést megkötő devizakülföldivel szemben ugyanabból vagy másik szerződéséből származó, külföldi pénznemben fennálló tartozása kiegyenlítésére használja fel, feltéve, hogy

1. ezt a devizahatóságnak előzetesen bejelenti,

2. a tartozás kiegyenlítéséhez nincs szükség arra, hogy a devizabelföldi külföldön számlát nyisson (56-57. §),

3. a tartozás kiegyenlítésére a devizahatóságnak történt bejelentéstől számított 30 napon belül sor kerül;”

6. § A Dtv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A 12. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján hazautalt vagy hazahozott konvertibilis devizát, valutát

a) a vállalkozás a 48-49. és 51. §,

b) a szervezet az 52-53. §,

c) a természetes személy az 54. §

rendelkezéseinek megfelelően devizaszámlára helyezheti, illetve a természetes személy a birtokában tarthatja.”

7. § A Dtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A vállalkozás és a szervezet a 14. § a) és b) pontja alapján devizaszámlára el nem helyezhető vagy el nem helyezett konvertibilis devizát, valutát felhatalmazott hitelintézetnél köteles haladéktalanul forintra átváltani.”

8. § A Dtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A devizabelföldi tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelelően a devizakülföldi - devizajogszabályban meghatározott esetben más devizabelföldi - kedvezményezettnek teljesítendő fizetéseire forintért konvertibilis devizát vásárolhat.

(2) A devizabelföldi külföldön a devizabelföldi által kiállított, külföldön történő fizetésre vagy valuta felvételére is alkalmas, névre és forintra szóló bankkártya felhasználásával - természetes személy névre és forintra szóló takarékbetétkönyv felhasználásával is - az (1) bekezdés szerinti jogcímeken konvertibilis valutát is vásárolhat.

(3) A devizabelföldi természetes személy külföldi tartózkodásának ideje alatt a külföldi tartózkodással összefüggésben felmerülő, tőkeműveletnek nem minősülő jogcímeken keletkezett költségeinek fedezésére

a) bankszámlája terhére külföldről adott megbízással,

b) megbízott útján

is vásárolhat forintért devizát, és azt külföldre, a devizakülföldi kedvezményezett javára átutaltathatja.”

9. § A Dtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A devizakülföldi természetes személy az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának felhatalmazott hitelintézetnél és átváltóhelyen történt átváltási bizonylattal igazolt beváltásából származó forintösszeg erejéig forintért devizát, valutát vásárolhat. Ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a nemzetközi postautalványon érkezett összegre is.

(2) Nem szükséges az (1) bekezdésben említett átváltási bizonylat akkor, ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget nem haladja meg. Ha a devizakülföldi természetes személy által átváltott összeg a devizajogszabályban meghatározott összeget meghaladja, a devizakülföldi természetes személynek olyan átváltási bizonylattal kell igazolnia az általa behozott konvertibilis fizetőeszköznek vagy átutalt konvertibilis devizának a beváltását, amely az ügyfél azonosítására alkalmas, devizajogszabályban meghatározott adatokat tartalmazza.

(3) A külön jogszabály alapján belföldön foglalkoztatott devizakülföldi e tevékenységéből származó, a személyi jövedelemadó alapját képező - a (4) bekezdésben foglaltakkal csökkentett -, a számlavezető bankjához befizetett jövedelméből konvertibilis devizát vásárolhat felhatalmazott hitelintézetnél.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt, a személyi jövedelemadó alapját képező összeget csökkenteni kell

a) a külön jogszabály alapján igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,

b) nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetése esetén az igazoltan megfizetett összeggel,

c) az adóköteles jövedelemnek számító természetben kapott lakás bérével vagy költségével, illetőleg a lakbér címén kapott juttatással.

(5) A devizakülföldi természetes személy a felhatalmazott hitelintézetnél és a valutaeladóhelyen, más devizakülföldi a felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis devizát, valutát vásárolhat a visszatérített általános forgalmi adó összegének erejéig, ha a számla adót is tartalmazó végösszegét - a (2) bekezdésben említett okmányok számát feltüntető - átváltási bizonylattal igazoltan konvertibilis deviza, valuta átváltásból származó forinttal, konvertibilis devizára szóló hitelkártyával, eurocsekkel vagy a 60. § szerinti forintszámlán elhelyezett, konvertibilis fizetőeszközre átváltható forinttal egyenlítette ki.

(6) A devizakülföldi az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl minden egyéb, igazoltan folyó fizetési műveletből származó - devizajogszabályban meghatározott közterhekkel csökkentett - forintösszegért konvertibilis devizát, valutát vásárolhat. A vásárlás előtt a devizakülföldinek igazolnia kell, hogy devizajogszabályban meghatározott közteherfizetési kötelezettségeinek eleget tett.

(7) Az e §-ban foglalt jogcímeken a devizakülföldi helyett annak megbízásából és javára devizabelföldi konvertibilis devizát vásárolhat, és azt külföldre vagy belföldre átutalhatja.”

10. § A Dtv. 23. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés megjelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) A devizabelföldi természetes személyek a folyó fizetési műveletek jogcímein konvertibilis valutát is vásárolhatnak.”

11. § A Dtv. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha meghatározott ország viszonylatában a nemzetközi gazdasági tevékenység körébe tartozó szerződésekkel vagy e szerződések egy részével kapcsolatos elszámolások pénzneméről államközi (kormányközi) megállapodás rendelkezést tartalmaz, ezt a pénznemet akkor kell alkalmazni, ha annak alkalmazását a megállapodás kifejezetten kötelezően előírja.”

12. § A Dtv. 28. §-ának bevezető mondata a következőképpen módosul és a § a következő e) ponttal egészül ki:

„A devizabelföldi és a devizakülföldi közötti ügyletek ellenértékét - hacsak az ügylet nem tartozik a 27. § vagy a 29. § hatálya alá - belföldön forintban kell fizetni, kivéve”

e) a 21. § (7) bekezdésében meghatározott jogcímet, amelyeken a külföldiek részére konvertibilis devizában is lehet fizetni.”

13. § A Dtv. a 35. §-a után a következő 35/A-35/C. §-okkal egészül ki:

„35/A. § (1) Nem szükséges a 35. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedély

a) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai (szövetségi) kormányai által kibocsátott, egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak,

b) az említett tagországokban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által külföldi pénznemben kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldön történő, zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez.

(2) A devizahatóságnak történő előzetes bejelentés szükséges a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által forintban kibocsátott részvénynek vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak, továbbá egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak belföldön történő zártkörű vagy nyilvános forgalomba hozatalához, továbbá elismert belföldi értékpapírpiacra történő bevezetéséhez, feltéve, hogy a külföldi vállalkozást, illetőleg az általa kibocsátott részvényt vagy más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt vagy kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt valamely nemzetközi hitelminősítő intézmény legalább a befektetésre ajánlott kategóriába sorolt. Az előzetes bejelentést a kibocsátás, illetőleg a bevezetés tervezett időpontja előtt 30 nappal, zártkörű kibocsátás esetén 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja. Ha a külföldi vállalkozás a bejelentésben közölt adatoktól a későbbiekben el kíván térni, ehhez új bejelentést kell tennie. Az említett nemzetközi hitelminősítő intézmények jegyzékét az MNB a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(3) Nem szükséges megszereznie a devizabelföldinek a 35. § (7) bekezdésének a)-b) pontjában említett devizahatósági engedélyt az (1)-(2) bekezdésben említett kötvénynek és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, továbbá részvénynek és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírnak devizabelfölditől külföldön, illetve devizakülfölditől belföldön vagy külföldön történő visszterhes megszerzéséhez - a (6) bekezdés figyelembevételével, a 35. § (8) bekezdésén túlmenően - akkor sem, ha ezeket az értékpapírokat külföldön hozták akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba, illetőleg vezették be értékpapírpiacra.

(4) A (3) bekezdést alkalmazni kell az (1)-(2) bekezdés szerinti, egyébként belföldön akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba hozott, illetőleg elismert értékpapírpiacra bevezetett kibocsátások azon részéből származó kötvény, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapír visszterhes megszerzésére, amelyet külföldön hoztak akár zártkörűen, akár nyilvánosan forgalomba, illetőleg vezettek be elismert értékpapírpiacra.

(5) A devizahatóságnak történő előzetes bejelentés szükséges a (2) bekezdésben említett értékpapírnak devizabelföldi által a (3)-(4) bekezdésben meghatározott módon történő megszerzéséhez. Az előzetes bejelentést az értékpapír megszerzésének tervezett időpontja előtt 15 nappal megelőzően kell a devizahatóságnak megtenni, amely a bejelentést visszaigazolja.

(6) Az (1)-(5) bekezdést a kötvényről és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról, illetőleg részvényről és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírról kiállított letéti igazolásra is alkalmazni kell [3. § 28. b) pont].

(7) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési alapkezelőn és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi a devizakülfölditől a (3)-(4) bekezdésben említett kötvényt, más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, részvényt, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírt, illetőleg a (6) bekezdésben említett letéti igazolást megvásárolhatja, feltéve, hogy az ügylethez a devizabelföldi az Épt. szerinti forgalmazó közvetítését igénybe veszi. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni arra a kötvényre, más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra, továbbá részvényre, más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírra, amelyet belföldön hoztak - akár zártkörűen, akár nyilvánosan - forgalomba, illetőleg vezettek be értékpapírpiacra.

(8) A 45. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési szabályok az e § és a 35/B. § hatálya alá tartozó értékpapír, illetőleg letéti igazolás megszerzése esetén is irányadók.

(9) Az (1)-(4) bekezdésben említett értékpapír, illetőleg a (6) bekezdésben említett letéti igazolás devizabelföldi vagy devizakülföldi részére történő visszterhes elidegenítéséhez, megterheléséhez devizahatósági engedélyre nincs szükség.

(10) A felhatalmazott hitelintézeten, a devizabelföldi befektetési alapkezelőn és az Épt. szerinti forgalmazón kívüli devizabelföldi devizakülföldi értékpapír-letétkezelő szolgáltatását devizabelföldi értékpapír-letétkezelő közvetítésével veheti igénybe.

(11) Ha a (7) bekezdés szerint megvásárolt - kinyomtatott - értékpapír, illetőleg letéti igazolás a devizabelföldi birtokába (rendelkezése alá) jut, azt

a) köteles hazahozni,

b) devizahatósági engedély nélkül az országból kiviheti, de azt - tényleges külföldi tartózkodásának időtartamát kivéve - külföldön nem tarthatja.

(12) Nem szükséges a 45. § (1) bekezdésében említett devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tőkéjéhez történő szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás megszerezze a devizakülföldinek az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapírját, valamint a (6) bekezdés szerinti letéti igazolását. A 46. § (5) bekezdésében említett devizahatósági engedély nélkül szolgáltatható nem pénzbeli hozzájárulásként, valamint mellékszolgáltatásként az (1)-(4) bekezdés szerinti értékpapír, illetőleg a (6) bekezdés szerinti letéti igazolás a devizabelföldi közvetlen vállalkozásához.

(13) A devizabelföldinek nem kell bejelentenie a 35. § (9) bekezdése alapján az (1)-(4) bekezdés értelmében devizahatósági engedély nélkül megszerzett befektetéseknek visszterhes elidegenítését, továbbá azoknak a belföldi vállalkozás tőkéjéhez nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatását.

35/B. § A külföldi részvétellel működő vállalkozás devizabelföldi vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja a 33. § (1) bekezdésében és 35. §-a (7) bekezdésének a) pontjában említett devizahatósági engedély nélkül szerezheti meg a devizakülföldi tulajdonos 10%-ot meg nem haladó mértékű részesedését megtestesítő részvényét, más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, továbbá az ezekre vonatkozó vételi opciós jogot, valamint az értékpapírról kiállított letéti igazolást. A devizabelföldi az említett értékpapír, illetőleg letéti igazolás megszerzését a devizahatóságnak - a megszerzést követő 8 napon belül - köteles bejelenteni.

35/C. § A devizabelföldi befektetési alapkezelő - ha az értékpapír megszerzését a befektetési alap számára devizajogszabály lehetővé teszi -

a) a devizakülföldivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésére forint ellenében devizát vásárolhat a felhatalmazott hitelintézetnél,

b) az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét - ha azt a devizakülföldi a devizajogszabály szerint jogszerűen szerezte meg - a devizakülfölditől közvetlenül visszaválthatja.”

14. § A Dtv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) A devizabelföldi a külföldi ingatlan tulajdonjogának visszterhes megszerzéséről a szerződéskötéstől számított 8 napon belül - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése megtörtént-e -, az építkezésről pedig annak megkezdésétől számított 8 napon belül bejelentést köteles tenni a devizahatóságnak.

(2) A devizabelföldi a szerződéskötéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak - tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga változásának az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzése megtörtént-e - a külföldön lévő ingatlanára vonatkozó tulajdonjoga elidegenítését.”

15. § A Dtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (3) bekezdésben és a 42. §-ban foglalt kivétellel - devizakülfölditől egy évnél nem hosszabb lejáratú hitelt devizahatósági engedéllyel vehet fel.

(2) Az egy évnél hosszabb lejáratú külföldi devizahitel felvételét a devizabelföldinek a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelentenie a devizahatóságnak.

(3) Devizabelföldi devizakülföldivel egy évnél nem hosszabb futamidejű pénzügyi lízingre vonatkozó megállapodást devizahatósági engedély nélkül köthet.

(4) Egy éven túli külföldi devizahitel felvétele esetén a devizabelföldi nem vállalhat, illetőleg nem teljesíthet olyan törlesztést a futamidő első évére, amely az egész futamidőre egyenlő részleteket feltételezve nem arányos a hitel ténylegesen felvett összegével.

(5) Feltöltődő (rulirozó) külföldi devizahitel esetén a hitelkeret minden egyes feltöltése külön hitelfelvételnek tekintendő.

(6) Devizabelföldi természetes személy és szervezet devizakülfölditől egy évnél hosszabb lejáratú hitelt forintban devizahatósági engedéllyel vehet fel. * 

(7) A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban nyújtott hitel összegét a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el.

(8) A devizakülfölditől hitelt felvevő a hitelt felhatalmazott hitelintézethez teljesített bankátutalás formájában veheti igénybe.

(9) A felhatalmazott hitelintézet által, devizabelföldinek nyújtott devizahitelt a hitelintézet forintban bocsátja a hitelfelvevő rendelkezésére, kivéve, ha az közvetlenül importfinanszírozásra, vagy devizakülföldi által nyújtott devizahitel, illetve a hitelfelvevő más felhatalmazott hitelintézettől felvett devizahitelének törlesztésére szolgál, és ha a hitel folyósításának időpontja megegyezik az importtal kapcsolatos fizetési kötelezettség, illetve a hiteltörlesztés napjával.

(10) A devizahatóság a (8)-(9) bekezdésben foglaltaktól eltérő devizahatósági engedélyt adhat.

(11) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi a devizakülfölditől előleget vagy előrefizetést fogadjon el. A devizabelföldi a devizakülföldi által forintban teljesített előleget vagy előrefizetést a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról fogadhatja el. Az egy évet meghaladó előleget vagy előrefizetést a devizabelföldi a szerződéskötést követő nyolc napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.”

16. § (1) A Dtv. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felhatalmazott hitelintézeten kívüli devizabelföldi - a (2)-(4) bekezdés szerinti, valamint a 42. §-ban foglaltak kivételével - devizahatósági engedéllyel nyújthat devizakülföldi részére hitelt.”

(2) A Dtv. 41. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A hitelnyújtást a szerződéskötést követő 8 napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.”

(3) A Dtv. 41. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy a devizabelföldi előleget vagy előrefizetést teljesítsen a devizakülföldi részére. Az egy évet meghaladó előleget vagy előrefizetést a devizabelföldi a szerződéskötést követő 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak.”

17. § A Dtv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) Devizabelföldi vállalkozás, szervezet devizakülföldivel import irányú szerződés esetén halasztott fizetésben megállapodhat.

(2) A nemzetközi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás jogosult azzal a devizakülföldivel, akivel e tevékenység körébe tartozó szerződést köt export irányú szerződés esetén halasztott fizetésben megállapodni. A három hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben való megállapodást a devizabelföldi legkésőbb a szerződéskötéstől számított 8 napon belül köteles bejelenteni a devizahatóságnak. Az Épt. szerinti forgalmazó a külön törvényben meghatározottak szerint állapodhat meg devizakülföldivel export irányú halasztott fizetésben.”

18. § A Dtv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi más devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon. Devizahatósági engedély szükséges - a (2) bekezdésben említett kivétellel - ahhoz, hogy devizabelföldi devizakülföldinek megbízást adjon devizabelföldi vagy devizakülföldi kötelezettségéért kezesség, garancia, óvadék vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettség vállalásra.

(2) Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy devizabelföldi olyan ügyletek kapcsán, amelyekhez a devizajogszabályok szerint devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő bejelentés nem szükséges

- devizabelföldi kötelezettségéért devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű egyéb pénzügyi kötelezettséget vállaljon,

- devizakülföldinek megbízást adjon arra, hogy devizabelföldi kötelezettségéért devizabelföldivel vagy devizakülföldivel szemben kezességet, garanciát, óvadékot vagy ezekkel azonos rendeltetésű pénzügyi kötelezettséget vállaljon.”

19. § A Dtv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) A devizabelföldi közvetlen vállalkozását, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló részvényét vagy más vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírját, külföldi vagy belföldi pénznemre szóló kötvényét és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírját, pénzpiaci eszközét, átruházható eszközét, kollektív befektetési értékpapírját vagy külföldi ingatlanát devizahatósági engedéllyel vagy a devizahatóságnak történő bejelentéssel terhelheti meg, kivéve, ha ahhoz az ügylethez, amelynek kapcsán a közvetlen vállalkozást, az értékpapírt, az eszközt vagy a külföldi ingatlant megterhelik, nem szükséges devizahatósági engedély vagy a devizahatóságnak történő bejelentés.

(2) A devizabelföldi nemteljesítése esetén a devizakülföldi az (1) bekezdésben említett közvetlen vállalkozást, értékpapírt, eszközt vagy külföldi ingatlant devizahatósági engedély nélkül megszerezheti.”

20. § A Dtv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § (1) Devizahatósági engedély szükséges ahhoz, hogy nem pénzbeli hozzájárulásnak a devizakülföldi tag által a belföldi vállalkozás tőkéjéhez történő szolgáltatása folytán a belföldi vállalkozás külföldi

a) vállalkozásban részesedést, kivéve, ha a részesedésszerzés a 31-33. § szabályai szerint történt, vagy a 35/A-35/B. § hatálya alá tartozik,

b) kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, kivéve, ha ezek a 35/A-35/B. § hatálya alá tartoznak,

c) pénzpiaci eszközt,

d) átruházható eszközt,

e) kollektív befektetési értékpapírt

szerezzen, ide nem értve a devizakülföldi által a 35. § (8) bekezdése szerint belföldön megszerzett értékpapírt, pénzpiaci és átruházható eszközt.

(2) Devizakülföldi nem pénzbeli hozzájárulásként csak olyan kárpótlási jegyet szolgáltathat, amely őt külön törvény alapján kárpótlásra jogosultként illeti meg.

(3) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, az alapítótól a fiók részére történő tőkeátadáskor, tőkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor, valamint belföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök, továbbá a 35. § (2) bekezdése és a 35/A-35/C. § szerint belföldön forgalomba hozott külföldi értékpapírok, pénzpiaci és átruházható eszközök visszterhes megszerzése esetén, valamint portfólió kezelési megbízás [Épt. 3. § (2) bek. 40. pont] adásakor a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetőleg ellenértéket a devizabelföldi javára, valamint - ha a fizetés belföldön történik - a devizakülföldi javára

a) konvertibilis pénznemben külföldről,

b) belföldi hitelintézetnél vezetett devizaszámlájáról, vagy

c) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámlájáról történő átutalással köteles megfizetni.

(4) Belföldi vállalkozás, fióktelep alapításakor, tőkeemeléskor, illetve belföldi vállalkozásban való részesedés megszerzésekor - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a devizakülföldi a pénzbeli hozzájárulást, illetőleg ellenértéket valutában is megfizetheti.

(5) A belföldi vállalkozás által devizakülfölditől felvett, bejelentési kötelezettség vagy engedélyezés alá eső és engedélyezett hitel jegyzett tőkévé való átalakítását nyolc napon belül be kell jelenteni a devizahatóságnak.

(6) Belföldi ingatlannak devizabelfölditől történő visszterhes megszerzése esetén a devizakülföldinek a pénzbeli ellenértéket, illetve belföldi ingatlanok cseréje esetén az értékkülönbözetet igazoltan

a) konvertibilis fizetőeszköznek felhatalmazott hitelintézetnél vagy átváltóhelyen történt átváltásából származó belföldi fizetőeszközzel, vagy

b) felhatalmazott hitelintézetnél vezetett konvertibilis forintszámláján elhelyezett forinttal

kell kiegyenlítenie.

(7) Ha a devizakülföldi a belföldi ingatlanát visszterhesen devizakülföldinek idegeníti el, az ellenértéket konvertibilis devizában, valutában is meg lehet fizetni. Devizakülföldi a belföldi ingatlanát devizabelföldi részére visszterhesen forintfizetés ellenében idegenítheti el.

(8) Értékpapírnak devizakülföldi által történő kibocsátása vagy kiállítása és visszterhes elidegenítése esetén, valamint a belföldi vállalkozásban való részesedés, a devizabelföldi által kibocsátott - a bankkonszolidációs kötvény és a kárpótlási jegy kivételével - hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, pénzpiaci eszköz, átruházható eszköz devizakülföldi által történő visszterhes elidegenítése esetén - ideértve a korábban ajándékba kapott belföldi vállalkozásban való részesedés elidegenítését, a 44. § szerint megterheléssel szerzett belföldi vállalkozásban való részesedést, belföldi értékpapírt, pénzpiaci eszközt, átruházható eszközt - a devizakülföldi részére járó ellenértéket a devizabelföldi, valamint a devizakülföldi a 60. § szerinti konvertibilis forintszámlára befizetheti, vagy az ellenértéket a devizabelföldi úgy is kiegyenlítheti, hogy a felhatalmazott hitelintézetnél forintért devizát vásárol, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalja.

(9) Ha a devizakülföldi a 35/A. § (1)-(4) bekezdésében, illetőleg (6) bekezdésében említett értékpapírt vagy letéti igazolást devizabelföldi értékpapír-forgalmazó útján idegeníti el, az értékpapír-forgalmazó a devizakülföldit megillető forintösszegért devizát vásárolhat, és azt a devizakülföldi részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.

(10) Devizabelföldi közvetlen vállalkozása devizakülföldi részére visszterhesen devizafizetés vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlája terhére történő fizetés ellenében idegeníthető el.

(11) A devizabelföldi devizabelföldi részére külföldi és belföldi vállalkozásban való részesedés, devizabelföldi vagy devizakülföldi által kibocsátott értékpapír, pénzpiaci eszköz és átruházható eszköz visszterhes elidegenítése esetén az ellenértéket csak forintban fizetheti meg.

(12) A devizabelföldi belföldön történő vállalkozás alapítása, valamint abban a jegyzett tőke emelése esetén fizetést devizában, valutában nem teljesíthet.”

21. § A Dtv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A devizabelföldi az e részben meghatározott célokra és feltételek megléte esetén

a) a felhatalmazott hitelintézettől forintért konvertibilis devizát vásárolhat, és azt, valamint

b) a felhatalmazott hitelintézetnél vezetett, a devizajogszabály alapján rendelkezésére álló devizaszámláján lévő konvertibilis devizát

a devizakülföldi kedvezményezett részére külföldre vagy belföldre átutalhatja.”

22. § A Dtv. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vállalkozás előzetes rendelkezése alapján a felhatalmazott hitelintézetnél a nevére nyitott kamatozó devizaszámlán kell jóváírni az igazoltan, az alábbi jogcímeken, a javára átutalt konvertibilis devizát vagy - az a) pont esetén - az általa átvett konvertibilis fizetőeszközt:

a) a számvitelről szóló törvény szerinti exportértékesítésből, exportszolgáltatásból származó árbevételt,

b) a devizakülfölditől felvett hitelt,

c) a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd később devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott értékpapírokból és a 35/A-35/B. §-ban felsorolt befektetésekből származó devizabevételt,

d) a közvetlen vállalkozásból származó devizabevételt,

e) a külföldi ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó tőkét és ezekből bármilyen címen kapott devizabevételt,

f) a devizaszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalását,

g) a devizaszámláról a hivatalos és üzleti utazás költségeire felvett konvertibilis fizetőeszköznek a kiküldöttel való elszámolás utáni maradványát,

h) a megbízó által a bizományos devizaszámlája javára a 49. § (3) bekezdése alapján átutalt összeget,

i) a devizaszámla kamatát,

j) ha arra a devizahatóság engedélyt adott.”

23. § A Dtv. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vállalkozás import bizományosi szerződést köt, a megbízó az import ellenértékének megfizetésére - amellett, hogy választása szerint a devizaszámlája feletti rendelkezésre jogot (meghatalmazást) adhat a bizományosnak - a devizaszámlája terhére átutalási megbízással intézkedhet a bizományos devizaszámlája javára.”

24. § A Dtv. 51. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhető.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által a belföldi vállalkozó pályázó részére átutalt összeget a vállalkozás egyéb devizaszámláján lehet jóváírni.”

25. § A Dtv. 52. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) A szervezet devizaszámláján jóváírható a közvetlen vállalkozásból, a 35. §-ban felsorolt, devizahatósági engedéllyel megszerzett, majd később devizakülföldinek elidegenített, devizakülföldi által kibocsátott értékpapírokból, a 35/A-35/B. §-okban felsorolt, a devizajogszabályoknak megfelelően megszerzett befektetésekből, valamint a külföldi ingatlan értékesítéséből és hasznosításából származó devizabevétel is.”

26. § A Dtv. 53. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a pályázaton elnyert összeget a pályázat koordinálásával megbízott szervezet részére utalják át, az devizában a belföldi pályázó részére továbbutalható és devizaszámlára helyezhető.

(3) A pályázat koordinálásával megbízott vállalkozás vagy szervezet által a belföldi szervezet pályázó részére átutalt összeget a szervezet egyéb devizaszámláján lehet jóváírni.

(4) Nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a kincstári ügyfelek részére devizában nyújtott támogatásokra a 87/A. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

27. § A Dtv. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetes személy nem helyezheti devizaszámlára és nem tarthatja birtokában, hanem köteles nyolc napon belül forintra átváltani a 35. §-ban felsorolt, devizabelföldi által kibocsátott értékpapíroknak devizakülföldi részére történő elidegenítéséből származó devizabevételt.”

28. § (1) A Dtv. 55. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés megjelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában említett felajánlás, illetve adományozás, valamint ajándékozás átutalással is teljesíthető.”

(2) A Dtv. 55. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett bankszolgáltatás alatt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat kell érteni.”

29. § A Dtv. 56. §-a a következő g) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi g) pont megjelölése h) pontra változik:

(A devizabelföldi külföldön nem tarthat külföldi pénznemben vezetett számlát, illetőleg nem helyezhet el betétet és letétet, kivéve)

„g) a devizabelföldi vállalkozás külföldi árutőzsdéhez kapcsolódó letétét, tőzsdei letétszámláját, fedezeti ügyletekhez kapcsolódó számláját,”

30. § A Dtv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel nyithat külföldön forintszámlát.”

31. § A Dtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következő m)-v) ponttal egészül ki:

(A felhatalmazott hitelintézet a devizakülföldit az alábbi jogcímeken megillető forintösszegeket, a devizakülföldi kérésére a konvertibilis forintszámlán köteles jóváírni)

„m) a devizakülfölditől a devizabelföldi által felvett devizahitel vagy a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájáról forintban nyújtott hitel tőkéjének törlesztése, kamatának és más költségének megfizetését,

n) a devizabelföldi által forintban teljesített előleget vagy előrefizetést,

o) a devizakülföldi által belföldön örökölt és belföldön értékesített vagyoni érték forintellenértékét [63. § c) pont],

p) az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektető-védelmi Alap által a devizakülföldi konvertibilis forintszámlájával kapcsolatban térített összeget,

q) a devizabelföldi vállalkozás által a devizakülföldi megbízásából beszedett (behajtott), a devizakülföldit megillető összeget,

r) a 35/A. § (1)-(2), illetőleg (6) bekezdésében említett értékpapír, illetőleg letéti igazolás devizabelföldi részére történő elidegenítéséből származó forintösszeget,

s) a 35/A. § (9) bekezdése és a 44. § (2) bekezdése alapján, valamint devizahatósági engedéllyel a devizakülföldi tulajdonába került értékpapír és letéti igazolás hozamából, illetőleg azok elidegenítéséből származó forintösszeget,

t) a devizakülföldi által adott portfólió kezelési megbízás [Épt. 3. § (2) bek. 40. pont] alapján az őt megillető forintösszeget,

u) a konvertibilis forintszámláról felvett összegnek a meghiúsult ügylet miatti visszautalását,

v) ha a konvertibilis forintszámlán történő jóváírásra a devizahatóság engedélyt adott.”

32. § A Dtv. a 62. §-a és az előtte lévő „Ajándékozás” cím előtt a következő 61/A-61/B. §-okkal és a 61/A. § előtt az „Átváltás devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet részére”, a 61/B. § előtt pedig az „Engedményezés és tartozásátvállalás” címmel egészül ki:

„61/A. § Ha a konvertibilis fizetőeszköznek vagy a konvertibilis devizának a beváltását igazoló átváltási bizonylat devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet nevére szól, a devizakülföldi vállalkozás vagy szervezet devizát, valutát az igazolt beváltásból származó forintösszeg erejéig devizahatósági engedéllyel vásárolhat.”

„61/B. § (1) Devizabelföldi a külföldi pénznemben fennálló követelését devizahatósági engedéllyel engedményezheti devizabelföldire vagy devizakülföldire.

(2) Devizabelföldi devizahatósági engedéllyel vállalhatja át devizabelföldinek vagy devizakülföldinek devizakülföldivel szemben külföldi pénznemben fennálló tartozását.”

33. § A Dtv. 62. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Devizabelföldi - a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói körön kívül - devizakülföldinek]

b) belföldön lévő ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot,”

(nem ajándékozhat.)

34. § (1) A Dtv. 65. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

(Devizabelföldi kiviheti)

a) a 23. és 24. § alapján konvertibilis fizetőeszközben is felvehető összegeket a 24. § (2) bekezdésében említett szervezet és vállalkozók kiküldöttei esetében a felhatalmazott hitelintézet, más természetes személy esetében a felhatalmazott hitelintézet vagy az átváltóhely és a Külügyminisztérium egyszeri kiutazáshoz felhasználható, 90 napra érvényes igazolásával,”

e) a devizakülföldi által kiállított, belföldön beváltatlan csekket.”

(2) A Dtv. 65. §-ának (4) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(Devizakülföldi kiviheti)

g) a konvertibilis forintszámláról átváltás után kapott külföldi fizetőeszközt,

h) a 23. § alapján a devizabelföldi által átadott összeget.”

(3) A Dtv. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Devizabelföldi a (2) bekezdés e) pontjában említett csekket, devizabelföldi és devizakülföldi a (3) bekezdés a)-b) pontja alapján kapott csekket, és a (3) bekezdés c) pontjában szereplő okiratát ki is küldheti.”

35. § (1) A Dtv. 66. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utasforgalomba kivihető, illetve behozható)

d) a devizabelföldi által kiállított, belföldön, illetőleg külföldön történő fizetésre és forint vagy valuta felvételére alkalmas forintalapú bankkártya, a névre szóló takarékbetétkönyv és a kereskedelmi kártya, amely ki és be is küldhető,”

(2) A Dtv. 66. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A devizabelföldi és a devizakülföldi kiviheti, kiküldheti vagy behozhatja, beküldheti azt a belföldi fizetőeszközt is, amelyre a devizahatóság - a kérelmező körülményeinek mérlegelésével méltányosságból - engedélyt adott.”

(3) A Dtv. 66. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A devizakülföldi utasforgalomban kiviheti, illetőleg kiküldheti azt a belföldi pénzt, amelyet a devizajogszabályban meghatározott értékhatárt meghaladóként beutazáskor a határon letétbe helyezett. Az említett forintösszeget a vámhatóság megbízásából kezelő felhatalmazott hitelintézet a devizakülföldinek külföldre ki is küldheti.”

36. § A Dtv. 68. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A devizakülföldi a 67. §-ban foglaltakon túl kiviheti, kiküldheti az országból)

b) az igazoltan konvertibilis fizetőeszköz átváltásából vagy konvertibilis forint számlájáról származó, forintért vásárolt - a vámjogszabályban meghatározott mennyiséget meg nem haladó - vagyoni értéket,”

37. § A Dtv. a következő 85/A. §-sal egészül ki:

„85/A. § Azok a társaságok - ide nem értve a hitelintézetet -, amelyek a pénzügyminiszter által a Btv. 43. §-a alapján megadott engedély szerinti kedvezmények igénybevételére 1997. december 31. napjáig voltak jogosultak [a kiegészített 1134/1996. (XII. 26.) Korm. határozat 1. b) pontja] legfeljebb 2002. december 31. napjáig az engedélyben meghatározott tevékenységükből származó forintbevételeiknek a következők szerinti átváltásából származó konvertibilis devizájukat a 48-51. §-okban említett devizaszámláktól elkülönült devizaszámlán jóváírathatják. A társaság az említett tevékenységéből származó forintbevételét az 1996. január 1. napja előtt megkötött hitelszerződésből - illetve, ha az engedély más jogcímet tartalmaz, az abból - származó összes kötelezettségének teljesítése céljából konvertibilis devizára átválthatja, azt devizaszámláján jóváírathatja. A társaság erről a devizaszámláról az említett célra kifizetési megbízást adhat.”

38. § A Dtv. a 87. §-a után a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § (1) A Magyar Államkincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat és azon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát - a pénzügyminiszter és Magyar Nemzeti Bank elnöke által meghatározott módon - tarthatja és használhatja fel.

(2) Nem szükséges devizahatósági engedély ahhoz, hogy az állam devizakülföldivel szemben a központi költségvetést megillető, külföldi pénznemben fennálló, az Áht. 108/A. §-a szerinti követelését devizabelföldire vagy devizakülföldire engedményezze.”

39. § A Dtv. a 88. §-a után a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § A Nemzetbiztonsági Szolgálatok speciális működési kiadások jogcímén forint ellenében felhatalmazott hitelintézetnél konvertibilis devizát, valutát vásárolhatnak, konvertibilis devizát, valutát birtokban tarthatnak, felhatalmazott hitelintézetnél devizaszámlára helyezhetnek, és azt belföldön és külföldön felhasználhatják. Az említett deviza- és valutaösszegek felhasználásáról a Nemzetbiztonsági Szolgálatok a külön jogszabályban meghatározott beszámolási rendszer szerint kötelesek elszámolni.”

40. § A Dtv. 89. §-ának (2) bekezdése a következő f) és h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben megállapítsa)

f) azokat a közteherfizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítését a devizakülföldinek a 21. § és a 60. § (2) bekezdése értelmében igazolnia kell,”

h) az aranyra vonatkozó külön rendelkezéseket, így az arany tekintetében - a nemzetközi gazdasági tevékenység körén kívül - a hazahozatali (hazajuttatási) kötelezettséget és az arany kivitelének (kijuttatásának, kiküldésének) szabályait; ezek az előírások nem tartalmazhatnak nagyobb mértékű korlátozásokat, mint amelyek 1997. december 31. napján hatályban voltak.”

41. § (1) Ez a törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Dtv. 3. §-ának 12. pontja. 3. §-a 28. pontjának a) alpontjában a „vagy aranykövetelésről” szövegrész, 3. §-a 28. pontjának b) alpontjában az „aranykövetelésről” szövegrész, 3. §-a 30. pontjának c) alpontjában „az egy évet meghaladó” szövegrész, a 18. § előtt „A vállalkozás és szervezet” cím, 19-20. §-ai és a 19. § előtti a „Természetes személy” cím, a 23. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „valamint a természetes személy a külföldi gyógykezelési költségeire” szövegrész, a 23. §-ának (3) bekezdésében a „A Nemzetbiztonsági Szolgálatok és” szövegrész, 31. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 37. §-ában az „és az ilyen ingatlanra vonatkozó egyéb jogot” szövegrész, 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a tevékenységével összefüggésben felmerülő” szövegrész, 54. §-ának (1) bekezdésében a „- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -” szövegrész, a 60. §-a (1) bekezdésének h) pontja, az aranyra vonatkozó külön rendelkezésekről szóló XXI. fejezet, 83. §-ának (2) bekezdése és 86. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti,

b) a Dtv. 3. §-ának 19. pontjában a „vagy részben a meghívó devizakülföldi viseli” szövegrész helyébe „vagy a meghívó devizakülföldi viseli” szöveg, 35. §-a (1) bekezdése a) pontjában és (5) bekezdésének a) pontjában az „amelynél a lejáratig hátralévő idő rövidebb, mint 365 nap” szövegrész helyébe az „amelynek a kibocsátáskori lejárati ideje rövidebb, mint 365 nap” szöveg, 46. §-ának (2) bekezdésében az „amelynek pénznemét az MNB nem jegyzi,” szövegrész helyébe az „amelynek pénzneme nem konvertibilis” szöveg, 49. §-ának (1) bekezdésében „a 48. § (1)-(2) bekezdése alapján” szövegrész helyébe „a 48. § (1)-(3) bekezdése alapján” szöveg, 52. §-a első mondatában a „devizakülföldi” szövegrész helyébe „devizakülfölditől” szövegrész, 62. §-ának (1) bekezdésében a „devizát, valutát” szövegrész helyébe „konvertibilis devizát, valutát” szöveg, 65. §-a (4) bekezdésének e) pontjában „a 42. § (2) bekezdése alapján” szövegrész helyébe „a 41. § (2) bekezdése alapján” szövegrész lép,

c) a Dtv. 3. §-ának 24. pontja „a kincstárjegy,” szövegrész után „a jelzáloglevél,” szövegrésszel egészül ki.

(3) 1999. december 31. napján hatályát veszti a Dtv. 3. §-a 1. pontjának d) alpontjában az „ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telepét” szövegrész.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A külkereskedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldön létesített fióktelepe és a külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepe közötti, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre.”


  Vissza az oldal tetejére