Időállapot: közlönyállapot (1997.XII.19.)

1997. évi CXLVIII. törvény

a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosításáról * 

1. § A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya - a 2. §-ban foglaltak kivételével - kiterjed:)

e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítését szolgáló kártalanítási számla kezelésével foglalkozó szervezetnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére.”

2. § A Bit. 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya nem terjed ki:)

f) a nemzetközi Zöld Kártya Egyezményből eredő feladatok ellátására.”

3. § A Bit. 3. §-a a következő 28-32. ponttal egészül ki:

„28. kártalanítási számla: azon számla, amelyre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók kötelesek befizetést teljesíteni abból a célból, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint - a jogszabályokban meghatározott esetekben - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérülhessenek;

29. főiroda: az a hely, ahol a külföldi székhelyű vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a központi ügyintézéssel kapcsolatos döntéshozatal történik, amennyiben az nem azonos a székhellyel;

30. külföldi székhelyű biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;

31. külföldi székhelyű alkusz: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási alkuszi tevékenységre jogosult;

32. külföldi székhelyű szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult.”

4. § (1) A Bit. 5. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Külföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet Magyarországon csak magyarországi fióktelepen keresztül végezhet.”

(2) A Bit. 5. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Biztosító a 4. § szerinti biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat, kivéve:)

d) a biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést.”

5. § (1) A Bit. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosító részvénytársaságként, szövetkezetként, egyesületként vagy külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepeként működhet.”

(2) A Bit. 6. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az egyes szervezeti formákra)

d) külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.)”

(előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.)

6. § A Bit. a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:

„Külföldi székhelyű biztosító magyarországi fióktelepe

7/A. § (1) Külföldi székhelyű biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe (a továbbiakban: biztosító fióktelep) az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A biztosító fióktelepnek rendelkeznie kell - elfogadását követő egy hónapon belül - az alapító külföldi biztosítónak a székhelyországban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhelyország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A biztosító fióktelep az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.

(3) A biztosító fióktelepnek a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítani.

(4) A biztosító fióktelep olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre a külföldi székhelyű vállalkozás a székhely szerinti országban tevékenységi engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 45. § (2) bekezdésében foglaltakra.”

7. § (1) A Bit. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Biztosítási alkuszi tevékenységet a Felügyelet engedélye alapján csak olyan részvénytársaság vagy legalább ötmillió forint törzstőkével folyamatosan rendelkező korlátolt felelősségű társaság, illetve külföldi székhelyű biztosítási alkusz legalább ötmillió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási alkuszi fióktelep) végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi, továbbá a Felügyelet külön engedélye alapján - indokolt esetben - a biztosítással vagy a biztosítási alkuszi tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A biztosítási alkuszi fióktelep esetén az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A Bit. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosítási alkuszi tevékenységet folytató gazdasági társaságnak és a biztosítási alkuszi fióktelepnek a 32. § (4) bekezdése szerinti felelőssége biztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti huszonötmillió forint összegű, Magyarországon tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval kötött felelősségbiztosítással vagy huszonötmillió forint vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. Az engedély megadásának feltétele, hogy a biztosítási alkusz igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.”

8. § A Bit. 36. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) A biztosítási alkuszi fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonhatja, ha a külföldi székhelyű biztosítási alkusz tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.”

9. § (1) A Bit 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A biztosítási szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdasági társaság és a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: biztosítási szaktanácsadói fióktelep) köteles az engedély kézhezvételét követő kilencven napon belül e tevékenységére, káreseményenként legalább tizenötmillió forint összegű, Magyarországon tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítóval kötött felelősségbiztosítással vagy tizenötmillió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni.”

(2) A Bit. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Biztosítási szaktanácsadóként, biztosítási szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve biztosítási szaktanácsadói fióktelepnél a biztosítási szaktanácsadói tevékenység irányítójaként csak az a személy járhat el, aki

a) büntetlen előéletű,

b) felsőfokú végzettséggel, továbbá

c) külön jogszabályban előírt tanácsadói szintű biztosítási szakképesítéssel rendelkezik.”

10. § A Bit. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - biztosítási szaktanácsadói fióktelep esetén - a Felügyelet akkor is visszavonja a tevékenységi engedélyt, ha a külföldi székhelyű biztosítási szaktanácsadó tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.”

11. § A Bit a következő címmel és 43/A. §-sal egészül ki:

„A fióktelep tevékenységének engedélyezése

43/A. § (1) Fióktelep esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 33. §-ban, 39. §-ban és 44. §-ban foglaltak igazolásán túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a külföldi székhelyű vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző háromévi auditált mérlegét,

b) a székhely szerinti ország Felügyeletének nyilatkozatát arról, hogy a Magyarországon történő fiókalapítás nem ütközik a székhely szerinti ország jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a külföldi székhelyű vállalkozás működését.

(2) A fióktelep esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túlmenően - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti országban a felügyeletet gyakorló szervezet(ek) között,

b) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

d) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

e) a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért.

(3) Ha a kérelmező külföldi székhelyű vállalkozás főirodája és székhelye nem egy országban van, akkor az (1)-(2) bekezdésben meghatározott követelményeknek a főiroda és a székhely szerinti országra nézve is teljesülni kell.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerződések megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.”

12. § (1) A Bit. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a biztosító fióktelepnek megfelelő tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására (organizációs tőkerész), valamint

b) a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).”

(2) A Bit. 46. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A minimális organizációs tőkerész értéke)

„a) részvénytársaságnál és fióktelepnél százmillió Ft.”

13. § (1) A Bit 49. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

A Felügyelet engedélye szükséges az a)-d) pontokban foglalt vezetők alkalmazásához (választásához). A Felügyelet az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha ezen vezetők nem felelnek meg az 50-53. §-okban foglalt követelményeknek.”

(2) A Bit. 49. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kártalanítási számlát kezelő szervezet a számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott vezetőket köteles alkalmazni.”

14. § A Bit. 69. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A biztosító és a rendőrhatóság a gépjármű üzemben tartó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének meglétét a központi gépjármű-nyilvántartás és a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szerve által kezelt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény nyilvántartás adatai alapján ellenőrizheti.”

15. § A Bit. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Aki biztosító részvénytársaságban, illetve szövetkezetben olyan mértékű részesedést kívánt szerezni, amellyel a befolyásoló részesedés minimális szintjét vagy annak - a korábbi részesedéshez képest - magasabb egész számú többszörösét eléri, köteles ehhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosító megnevezését, a megszerezni kívánt részesedés arányát, továbbá a (3) bekezdésben foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(3) A részesedésszerzés feltétele, hogy a befektető

a) a jegyzett tőke, illetve részjegyek értékének befizetéséhez megfelelő nagyságú tőkével,

b) jó üzleti hírnévvel,

c) a kérelem benyújtását megelőző három év során megfelelő gazdasági eredménnyel rendelkezzen, továbbá

d) a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét a Magyar Köztársaságban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott részesedés megszerzésére irányuló szerződés megkötését a Felügyelet megtiltja, ha a kérelmező

a) büntetett előéletű, vagy jogi helyzete nem tisztázott,

b) tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg,

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd,

d) súlyosan és ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítókra vonatkozó jogszabály előírásait, vagy

e) nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a befolyásoló részesedésű alapítók székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.”

16. § A Bit. 80. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársság és a fióktelep minimális biztonsági tőkéje:”

17. § A Bit 98. §-ának (1) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét)

d) fióktelep esetében a külföldi székhelyű biztosító, biztosítási alkusz, biztosítási szaktanácsadó számára történő adattovábbítás, ha ezek magyarországi fióktelepének ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, és a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek,

e) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak.”

18. § A Bit. 106. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet e törvény előírásainak megfelelően ellenőrzi és értékeli)

h) a kártalanítási számlát kezelő szervnek a számla kezelésével kapcsolatos tevékenységét.”

19. § A Bit. 127. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre módosul:

„(2) A biztosító fióktelep esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a külföldi székhelyű biztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyelet visszavonta.”

20. § A Bit. 144. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A fióktelep elleni felszámolási eljárásra a Cstv. I., III. és V. fejezeteiben és az Fkt.-ban foglaltakat kell az e fejezetben foglalt eltérésekkel alkalmazni. A fióktelep - nem fizetésképtelenség miatti - megszüntetése esetén az Fkt. előírásait a 150-152. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

21. § A Bit. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § A biztosító részvénytársaság, a fióktelep és a biztosító szövetkezet ellen csődeljárásnak helye nincs.”

22. § A Bit. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító fióktelep és a biztosító szövetkezet elleni felszámolási eljárást - a pénzügyminiszter egyidejű értesítése mellett - a Felügyelet megindítja, ha

a) a szükséghelyzetben hozott intézkedés ellenére a 143. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában meghatározott feltételek fennmaradnak, vagy

b) a biztosító tartozásai saját tőkéjét tartósan meghaladják (túladósodás).”

23. § A Bit. 149. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosító biztosítási szerződésből származó kötelezettségeit az alábbi sorrendben teljesíti:

a) az életbiztosítási és betegbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek, továbbá a balesetbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

b) a felelősségbiztosítási szerződésből eredő járadékfizetési kötelezettségek,

c) a felszámolás kezdő időpontjáig bekövetkezett - és a Cstv.-ben meghatározott határidőn belül bejelentett - biztosítási események alapján elismert szolgáltatások,

d) az előre fizetett biztosítási díjakból származó visszafizetési kötelezettségek,

e) egyéb követelések.”

24. § A Bit. 6. számú melléklete a következő 13. és 14. ponttal egészül ki:

(A biztosító szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:)

„13. biztosító fiókteleppel kötött szerződés esetén azt is, hogy jogvita esetén mely ország bírósága jár el, milyen anyagi és eljárási jogszabályok alkalmazásával, továbbá az eljárás milyen nyelven folyik,

14. azoknak a szervezeteknek a felsorolását, amelyeknek a biztosító az ügyfelek adatait - a Bit. 96-101. §-ában foglaltak alapján - továbbíthatja.”

25. § (1) E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba, a folyamatban lévő ügyekre a hatálybalépés előtti jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Biztosítási szerződéskötési kötelezettséget 1999. január 1. után csak törvény állapíthat meg. Ezzel egyidejűleg az alacsonyabb szintű jogszabályokban előírt biztosítási szerződéskötési kötelezettség megszűnik.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Bit. 66. §-a és 69. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(4) A Bit. 33. §-ának (3) bekezdésében a „gazdasági társaságnál” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál és biztosítási alkuszi fióktelepnél” szövegrész lép; a 34. §-ban a „társaságnak” szövegrész helyébe a „társaságnak és biztosítási alkuszi fióktelepnek” szövegrész lép; a 36. § (1) bekezdésének c) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és biztosítási alkuszi fióktelep” szövegrész lép.

(5) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 13. §-ával összhangban van. Rendelkezései az Európai Közösségek Tanácsának az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 73/239 (EGK) irányelve 23. Cikkével, továbbá a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó jogszabályok és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 79/267 (EGK) irányelve 27. Cikkével összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

26. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 74. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Semmis a vagyonkezelő szerződés akkor, ha)

a) a vagyonkezelő nem rendelkezik a vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges felügyeleti engedéllyel, illetőleg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által jóváhagyott, a tevékenységre vonatkozó üzletszabályzattal,”


  Vissza az oldal tetejére